Délmagyarország, 1964. március (54. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-08 / 57. szám

Nők a közéletben! Ónként átlépni a halál küszöbén? A nők a gyárakban, irodákban, kutotószobakban és a földeken jó, becsült munkát végeznek. Életünk minden területének előrehaladásában jelentós, nem nélkülözhető tényező szellemi és fizikai munkálkodásuk. S az édesanyák a munka mellett háziasszonyok is, gyermekeket nevelnek és szeretettel gondoskodnak a családról. A nőr megbecsülése, egyenjogúságuknak fokozottabb tartalmú elismerése abban is megnyilvánul, hogy a férfiakkal egy sorban vállalnak szerepet a közéletben, s kapnak erre megbízatást. A nők ott vannak pezsgő politikai, társadalmi életünk különféle tisztségeiben, részt vesznek az állami életben és a közösség javáért fáradoznak. A nők. az édesanyák — és ez olyíin természetesen nyilvánvaló — a békés alkotó munka, az élet tántoríthatatlan hívei. Ezért szavukat hallatják a békemozgalomban és cselekvő részesei mindannak, ami a béke oltalmazását, fenntartását szolgálja. Horváth Irén pedagógus Űjszentivánon tanít és a község párt titkára óvodában a gyermekekkel törődik Hallal Gynl&né és a szegedi II. kerületi tanács tagjakent vesz részt a közügyek intézésében (Somogyi Károlynó (elv.) Katona Jutka gyógyszerésztechnikus a népfront szegedi bizottságának tagja — Halló! Mentők? Kérem, nagyon kérem, jöjjenek azonnal! ... Meghal a feleségem ... Jaj, talán már nem is él... — csuklik el a telefonáló férfi hangja. Az ügyeletes mentős ijedten szól a telefonba: — De a címet nem mondta. Hová menjünk? És ini történt a feleségével? — öngyilkos lett! — válaszol előbb a hívó, aztán remegő hangon bediktálja a címet. Búcsúlevél az asztalon Szirénázva száguld a mentőautó végig a városon. A járművezetők megértőn nyitnak utat. Egy külterületi kis utcában megáll a fehér autó. Szalad az orvos, nyílik az ajtó. A tiszta szobában a mentőorvost már ismerős, de a hozzátartozóknak rendkívül tragikus látvány fogadja. Halálsápadt asszony fekszik az ágyon, körülötte három kisgyermek sír. Felbontott levél az asztalon. S a férj, az előbbi telefonáló is inkább holt, mint eleven. Szeme a sírástól vörös, de lehelete erősen borgőzös. Az éjjeliszekrényen több üres gyógyszeresdoboz hever. Az orvosi táskából gyorsan előkerül az injekcióstű. Míg az orvos befecskendezi az elleninjekciót. halkan kérdez: — Mikor vették észre? Mennyi gyógyszert vett be? — Hajnalban jöttem haza — mondja szégyenkezve, lehajtott fejjel a férj. — Tegnap fizetés volt. és> ittunk egy kicsit a cimborákkel. Amikor hazajöttem, először a sok gyógyszeresdobozt láttam meg, aztán a búcsúlevelet. Azt írta szegény, többet nem fogok vele veszekedni, nem fogom verni, és arra kért, hogy a gyerekekre nagyon vigyázzak. Próbáltam ébreszteni, ráztam, nem felelt. A?t hittem, már meg is halt. Ekkor szaladtam mentőt hívni. Felébred az életösztön Miután az elsősegélynyújtás megtörtént, hordágyon viszik az asszonyt a mentőkocsiba, újra felbúg a sziréna — irány az ügyeletes ítéletet hirdet dr. Nagy Attiláné tanácsvczető bíró, az Országos Nőtanács tagja l-es számú Belgyógyászati Klinika ... Pillanatok alatt előkerül az ügyeletes orvos. Meghallgatja a mentöorvost, vizsgál, aztán intézkedik. Néhány óra múlva a beteg jobban lesz. magához tér a csendes, tiszta klinikai szobában. Az első mondatai: — Hol vannak a gyermekeim? Évikém, Pisti, Gyuszi? Mi történt velem? Az orvos csendesen, tapintatosan felel, nyugtatja az asszonyt, s elmondja azt is: már túl van a veszélyen, hamarosan láthatja a gyermekeit. Az asszony hangja sírásba fullad. — Hogy tehettem ilyet? Mi lett volna a gyerekekkel? A kedves szavakra aztán ismét megnyugszik, s később elalszik, de most már igazi, egészséges álomba merül. — Nem sokan, de azért még ma is akadnak életuntak. öngyilkosjelöltek, akik úgy érzik, nem bírják már tovább az élet terheit, s a könnyebbnek látszó megoldást, a halált választanák. Az öngyilkosság gondolatát általában nem szociális okok, hanem egyéb problémák váltják ki — magyarázza a klinika orvosa. Hormonok vihara — Legtöbb öngyilkosjelölt a nőik köréből kerül ki. S talán a leggyakoribb az öngyilkossági sfcándék a 16—18 éves korban — lapozza fel az orvosi naplót az orvos. — Szerelmj csalódás, iskolai problémák ezek az indítóokok. De orvosilag mással is magyarázhatók. Ugyanis 16 —18 éves korban, a pubertás korában érnek felnőtté a gyermekek, s ilyenkor a szervezetben valósággal dúl a hormonok vihara. Ez megviseli az idegeket is. Egyik gyermeknél könnyebb ez a folyamat, a másiknál nehezebb. A szülői tapintat ilyenkor kell a legjobban. Kéllő figyelemmel a gyengébb idegzetű gyermek is átsegíthető a serdülőkor problémáin. Üjabb beteget hoznak a klinikára. Az orvos elsiet, hogy segítsen. Aztán ismét visszatér, hogy a beszélgetést folytassuk. — A szerelmi csalódásokon, az iskolai problémákon túl a legggyakoribb indítóok az öngyilkosságra a féltékenység és a családi prol> lémák. Sok asszonyt hoztak már be azért életveszélyes állapotban, mert a férj rend. rzeresen italozott, nem adott haza pénzt, s ha az asszony szólt, durvasággal felelt. Szerencsére az utóbbi időben kimentek már divatból az úgvnevezett maró folyadékok. Nem isznak már lúgot, sem savat. Így aztán könynyebben segíthetünk. A statisztika szerint a legtöbben gyógyszert vesznek be, például nagy mennyiségű altatót, arra számítva, hogy így majd szépen elalszanak, s ezzel minden probléma megszűnik. Az első rosszullét alkalmával azonban felébred bennük az életösztön, s a sikerült gyógykezelés 4tán az öngyilkosjelölt megfogadja, soha többé nem tesz ilyet. Csak meg akartam ijeszteni Az orvosi tapasztalatok szerint többször előfordult már az is, hogy a szerelmes csak azért, hogy a vele "perlekedő* vőlegényt megijeszsze, nagy mennyiségű altatót vett be. Ilyenkor aztán maga a beteg ijed meg a legjobban, ha rosszul lesz és önként hívja az orvost. Persze szégyelli, hogy öngyilkos akart lenni, s azt mondja: jól ki akarta magát pihenni, s ezért több altatót vett be a megszokottnál. Elvétve ugyan, de előfordul az is, hogy magukra maradt idős, vagy gyógyíthatatlan betegségben szenvedő emberek akarnak öngyilkosok lenni. Szerencsére a gyógyszerek többsége lassan szívódik fel a szervezetbe, s így biztos sikert' hoz az orvosi beavatkozás. Az öngyilkosokkal nemcsak mint egyszerű betegekkel kell foglalkozniuk az orvosoknak. Lélektanilag is gondozni kell őket. át kell segíteni a nehézségeken. Az orvosok kapcsolatot tartanak a rendőrség szociális osztályával is, s ha azt tapasztalják, hogy valaki megmentése után sem akar lemondani öngyilkossági szándékéról, Igen nagy tapintattal közbelépnek. Seg't a rendőrség, sőt a társadalmi szervezetek is. Dohánylevet ivott Ismét életveszélyes állapotban levő béteghez hívják a mentőket. Ezúttal férfi akart öngyilkos lenni. Több cigarettát áztatott le vízben, s a nikotinos oldatot itta meg. — A beteg túl van az életveszélyen — közlik a klinikán néhány óra múlva az aggódó feleséggel. Kiderül az öngyilkos tettének indító oka is. Nagyobb leltárhiánya volt, s félt a felelősségre vonástól. Az asszony még most, a veszélyen túl is kétségbeesetten sír. nem tudja megérteni a felelőtlen férjet, aki itt akar,ta hagyni a két gyerekkel. Azért mire a férjével beszélhet, már erőt vesz magán. Vigasztalja, nyugtat, ja, hogy majd túl lesznek az ügyön. Aztán az orvossal együtt azt is elmondja a betegnek, az életbe visszahozott embernek: a megérdemelt büntetés letöltése után nem zárja el a társadalom előtte a becsületes, dolgos életbe visszavezető utat. Jó lenne, ha nehéz problémák előtt álló emberek előbb igénybe vennék a társadalom. a munkatársak segítségét. Nálunk nincsenek egyedül az emberek gondjaikkal sém. Ezért nem emberhez méltó cselekedet önként átlépni a halál küszöbét. Ennél a hal ál megvetést és végső elhatározást jelentő tettnél sokkal több élni, küzdeni, s így a társadalom segítségével túljutni a gondokon. Horuczi Mária Bogár Júlia a Móra Tsz íagja és napi munkája végeztével önkéntes rendőri szolgálatot teljesít Munkában az újszegedi szövőgyár Kállai Éva brigádja. Ötször érdemelték ki a szocialista címet Több baromfit ígér a Móra A szegedi Móra Ferenc Tsz-ben most folyik a tervezés erre a gazdasági évre. A "Vezérkar* Szili Antal elnökkel az élen számol, kalkulál, számbaveszi a lehetőségeket és adottságokat. Közösen alakítják ki a volt Táncsics és a Dózsa Tsz-ből létrejött nagy gazdaság profilját. A város hús- és tojásellátásában eddig is jelentős szerepe volt a közösség baromfitenyésztésének, s a jövőben, ha megépül az új 20 ezer férőhelyes tojató telep, még inkább. Az idén 700 mázsa bafomfit ad a tsz a népgazdaságnak, s ebből annyit kap a város, amenynyit a piac felvesz. és gyümölcsöt Ferenc Tsz Sajnos hízott sertésből 240 mázsával kevesebb kerül ki innen az idén. mint tavaly. A Táncsics üzemegységben ugyanis tavaly megfontolatlanul eladták a süldőket, s a kocaállományt is 88-ról 53 darabra csökkentették. Ezt a kiesést más áruféleséggel pótolni kell, A kertészetet szinte teljesen a város ellátására állítják be. Negyvenezer fej melegágy! salátát szállítanak majd piacra. Kikeltek már a korai zöldségfélék palántái is. Az idén először a fűszerpaprika-palántát üveg alatt nevelik fel. 100 holdra elegendőt. Két holdra ugyancsak előnevelt korai paradicsompalántát ültetnek^ ki. 4 QÉL'MáGYAROflSiAii Vasárnap, 1964. március &