Délmagyarország, 1964. március (54. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-08 / 57. szám

A technika hónapja Alig egy hete kezdődött el a technika hónapja Szegeden, de sikere máris lemérhető. Már több kiállítás nyílt, jó néhány előadást ls tartottak. A fale-mezgyár fűrészüzemében Lakó Ferenc részlegvezető, az Ingatlankezelő Vállalatnál Balogh Péter, a városi tanács vb építési és közlekedési osztályvezetőjének, a kábelgyárban Kakuszi Géza műszaki vezető előadására zsúfolásig megteltek a művelődési termek. Nyilván nemcsak irodaiakkal, hanem munkásokkal is. így érték el céljukat ezek az előadások: azokhoz szóltak, azok számára tárták fel a műszaki színvonal, a gazdaságos termelés fejlesztésének lehetőségeit és feladatait, akiken a megvalósítás leginkább múlik. A helyszínen tartott, üzemi rendezvények fontosságának hangsúlyozása egyáltalában nem jelenti azt, hogy központi előadásokra, olyan megmozdulásokra nincs szükség, melyek elsősorban a magasabb szakképzettségű, műszaki beosztású dolgozókat érdekli. A Faipari Tudományos Egyesület filmvetítéssel egybekötött klubdélutánja, amit az MTESZ-ben tartottak meg, szintúgy siker volt. Egyenlőre több példát még nem lehet felhozni, hiszen a technika hónapjának legelején tartunk. A három nagyszabású központi előadás még hátra van, a textilesek két kiemelkedő rendezvényére és az élelmezésiek országos húsipari ankétjára csak a hónap második felében kerül sor. Az üzemi előadások zöme szintén csak ezután hangzik majd el. A kezdet azonban bíztató, szép eredményeket ígér. Dunántúlon több út járhatatlan A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium útügyi osztályának szombat délelőtti tájékoztatása szerint Vas és Zala megyében valamennyi út járhatatlan. Hóakadályok keletkeztek Szigliget környékén, a Tihanyi-félszigeten, Balaton boglár—Kaposvár, Balatonföldvár—Kaposvár, Pécs—Vajszló között, s a Dunántúlon sok összekötőút járhatatlan. Számolni kell azzal, hogy újabb akadályok keletkeznek. Szombaton hajnalban Pécs és Bátaszék között hóakadály miatt megakadt egy vonatszerelvény, szombat reggelre azonban megtisztították ezt a vasútvonalat. Szombaton délelőtt nem volt fennakadás a vasúti közlekedésben. A vasút azonban készenlétet rendelt el, hogy szükség esetén azonnal a veszélyeztetett területekre irányíthassa a hótakarításban jártas pályafenntartási 1 munkásokat. (MTI) Miért kevés a hízó süldő? A SERTÉSTENYÉSZTÉS GONDJAIRÓL Volt idő, amikor a sertéspestis és az orbánc volt a tenyésztő gazdák legveszedelmesebb ellensége. A Szeged környéki tanyák, falusi parasztházak udvarainak százaiból pusztult ki vész idején a sertés. A kiváló oltóanyagok és az olcsó, csaknem ingyenes védőoltások elterjedésével azonban örökre megszűntek ezek a járványos sertés betegségek. Új betegség tizedel Ma ismét egy új sertésbetegség. a fertőző gyomorés bélgyulladás tizedeli állományainkat. Több helyütt a kár mérete már ijesztő. 1962 —63 telén csupán a szegedi járásban közel 7 ezer darab sertés pusztult el leginkább fertőző gyomor, és bélgyulladásban. A kár nagyságát akkor érzékelhetjük igazán, ha látjuk, hogy a tavaly elpusztult állomány az 1964. évi szegedi járási sertéshizlalási tervnek közel az 50 százalékát teszi. E veszteség nemcsak az ország húsellátására van komoly kihatással, hanem a sertéstenyésztés gazdaságosságára is. Számos tsz-ben éppen az elhullás miatt oly magas a hízó millió forintot is meghaladja a kárösszeg. Q Nem a koncentrálumok miatt A tsz-nék jelenleg 75 anyakocája van, s hogy elkerüljél; a malaoelhullásban szinte biztosra vehető téli veszteséget, egész fialási periódust kihagytak most. Nem fialtatnak télen, pedig köztudomású, hogy tenyészállatnak ós híznivalónak egyaránt a télen született malac a legértékesebb. Kotormány Mihállyal, a szegedi járási tanács főállattenyésztőjével járjuk a tsz sertéstélepét, s kutatjuk a baj okát. Abban egyet kell értenünk Pataki Sándor elnökkel, meg Rostás István főagronómussal, hogy egyáltalán nincs igazuk azoknak, akik' az antibiotikumokkal, koncentrátumokkal javított ^ _ táptakarmányok etetésére jacok számára gyanakszanak. Bebizonyoso- hőmérsékletet, dott ugyanis, hogy a gyomor- és bél gyulladást korábban egyaránt megkapták itt azok a sertések is, melyeket egyszerű gazdasági takarmányokkal tápláltak. Viszont az egészséges állatok a táptasüldők önköltsége hogy a karmanyoktol naponta atla- roknak mindössze magas gosan 1 kiló 11 dekát híz- százalékát kellene tak, míg az árpával és kukoricával hizlalt süldők csak napi 60 dekát gyarapodtak. veszteségeket még a felvásárlási árak sem pótolhatják. Ide vezethető vissza, hogy a szegedi járás tsz-ei évről évre nem teljesítik tenyészkocaállomóny-fejlesztési terveiket. Ugyanakkor a juhés a szarvasmarha-tenyésztés iránt mind nagyobb az érdeklődés. E két állatfajtából rendszeresen túlteljesítik tenyésztési terveiket a tsz-ek. Ez azzal is magyarázható, hogy a szarvasmarha- és juhtenyésztésben már sikerült megoldanunk a lényeges állategészségügyi problémákat. Ugyanezt ma még nem mondhatjuk él a sertéstenyésztésről. B Száshetvenegy pusztult el Az ok: hidegek az ólak Állatorvosok is megállapították, magunk is ezt láttuk, hogy a tsz sertéshizlalmérsékletet. Megkívánja télen is a minimális 16—18 Celsius-fok körüli hőmérsékletet. HH Közel a jó példa Ezt a bajt elsőként a röszkei Kossuth Tsz gazdái ismerték fel a szegedi járásban. Jól téliesített szériás épületeikben most már télen is rendszeresen fialtatnak. Ismeretlen náluk a tömeges elhullás. Sertéstenyésztésük jövedelmezőségére jellemző, hogy 1963-ban 60 anyakocától 1160 egészséges malacot választottak le, s most százra egészítik ki az anyakocák számát. Tehát iskolapéldáért a szegedi járásból sem kell már a -világ végére* menni. Megszabadultak a sertéstenyésztés veszedelmes rémétől a szatymazi Szabadság Tsz-ben is. Hideg napokon infravörös fényű lámpák szolgáltatják a maa szükséges Megfigyelhető, hogy néha még táplálkozni sem szívesen mennek el a lámpa alól. Az ilyesmit sok helyen afféle -szakemberhóbortnak* tartják még, pedig nagyon tévednek. Az évente ismétlődő milliós kánéhány a baj megelőzésére fordítani. Nem hallgathatjuk el ezeket a szövetkezeti gazdákat, a népgazdaságot egyaránt súlyosan érintő állategészségügyi problémákat. Beszélni kell a sertésállományt pusztító gyomor- és bélgyulladásról minden fórumon, ahol a dájában rend, tisztaság ural- szövetkezeti mezőgazdaság kodik. Kifogástalannak mond- fejlesztése van napirendem ható a gondozók munkája is. A sok közül ezúttal csupán egy gazdaságot, a sándorfalvi Rózsa Ferenc Tsz helyzetét vizsgáljuk meg. 1961 óta — amint a vezetők elmondották — állandóan jelenlevő veszedelmes kártevő a sertéstenyésztésben a gyomor- és bfagyulladás. Négy hónap alatt — októberben, novemberben, decemberben és januárban — 171 sertés pusztult itt el. Nem jobb az elhullási statisztika nyáron sem. A kár nagyságát növeli az, hogy az elhullott jószágok közül mindössze 14 darab volt a kismalac, a többi hízó sertés vagy Mzni való 6üldő volt. Jelenleg is 36 darab 8— 10 hónapos sertés van a -kórháznak* kijelölt akolban, melyek egy része menthetetlenül elpusztul. Csak az utóbbi négy hónap vesztesége több százezer forintra rúg, ha viszont kihatásaiban vizsgáljuk a kárt, akkor a félMagyar János állattenyésztési brigádvezető mondta el Kiss Istvánról meg Petrács Istvánról, hogy néha még meg is siratják a szenvedő és menthetetlenül elpusztuló . jószágokat. Mi hát a baj oka? Tudományos tény. hogy a gyomor- és bélgyulladás nem fertőző. Hogy mégis rengeteg sertés pusztulását okozza, annak egyedüli, s legfőbb oka a gazdaságainkban hoszszú időn át elhibázott tenyésztői munka és a rosszul téliesített, hideg, huzatos szerfás épületek. Amikor a gazdaságban jártunk, a külső hőmérséklet 6—8 Celsius-fok volt, a fiaztatórekeszekben mégis elgémberedve, a hidegtől reszketve feküdtek a kismalacok. Az épület ereszei alatt megszámlálhatatlan lyukon láthattunk ki a szabadba, s ez már a vétkes könnyelműséggel határos dolog. Sem a Rózsa Ferenc Tsz-ben, sem más gazdaságban nem jutottak még kellő szóhoz azok a szakemberek, akik tényekkel bizonyítják: a fehér hússertés eredményes tenyésztésének a kétszerkettője a száraz, világos, meleg, de mégis könnyen szellőztethető fiaztató. Ez a sertésfajta nem tűri el a 0 fok körüli hőCsepi József Azonnal pénzhez jut, ha felesleges könyveit eladja. Magas áron vásárolunk régi ég üj kiadású szépirodalmi, tudományos és ifjúsági könyveket. Könyvesbolt, Kárász u. és Dugonics tér sarok. 1817 Megfagyott a vakolat Vita, beszélgetés, indoklás, vélemény — Már megint olyan munkát akarnak velünk csináltatni, aminek semmi értelme. Most jöjjenek ide, ha bírnak, amíg friss bennünk a méreg. Majd mindent elmondunk! A Bolyai utca és a Tolbuhin sugárút sarki emeletráépítésen dolgozó kőművesbrigád egyik tagja, Gertner Vilmos kereste fel telefonon ezekkel a szavakkal a szerkesztőséget. A normás „agitál" A második emelet előtt már néhány lépcsőfokkal meg kell állni, mert az utat vitatkozók csoportja torlaszolja el. Négy-öt kőműves és segédmunkás vesz körül egy bőrkabátos embert, aki hangos szóval felel a nekiszegezett kérdésekre. Már ott állok mögötte, amikor ezt mondja: — Nézzék, nem olyan sok az egész, legfeljebb harminc négyzetméter. Tudom, hogy leesik, de akkor is meg kell csinálni! Ki ez? — Halász Ferenc időelemző. Kitűnő agitátor!? Ali nem tetszik Gertnernek? Gertner Vilmost keresem. Már mondja is, ami lelkét nyomja: — Tegnap reggel érkeztünk ide. A második emelet udvari homlokzatának egyik részét kellett levakolni. Meg is csináltuk. Kijött Kiss József, a főépítésvezető, s azt az utasítást adta, hogy már ma simítsuk el. Bizonygattuk, hogy nem lehet, mert hideg van még ahhoz, de nem tágított. — És tessék: éjjel megfagyott a vakolat! Hiába melegítenénk most, ha bejön a jó idő, lepotyog. Hát van értelme az ilyen munkának? Fáj az ember szíve, amikor látja, hogy kárt akarnak csináltatni vele. Lesimítják avagy sem? — Ha rákényszerítenek, igen. Persze-inkább nekünk fizetne!; ki ötszáz forintot, mint kötbér fejében ezreket. % A brigádvezető hallgat — Látja, az efféle szervezetlenségek miatt ultiznak néha a munkások, nem azért, mert nem akarnak dolgozni — szól közbe Bárkányi István, egy másik kőműves. Azután arról beszél, hogy míg őket állandóan a takarékosságra intik, rengeteg anyag megy veszendőbe mások felelőtelensége miatt Gertner és Bárkányi felváltva sorolja a példákat az érveket. Néha a segédmunkások brigádvezetője is hozzáfűz egy-egy gondolatot. Kiderül, a két brigád fájlalja, hogy gyakran dobják át őket egyik munkahelyről a másikra, és sokszor nem biztosítják számukra a munkafeltételeket. A kőművesbrigád hét, a velük dolgozó segédmunkásbrigád hattagú. Javarészük csendben figyeli a beszélgetést, s legfeljebb egymás között váltanak néhány szót. Vagy három lépésnyire áll a szakmunkások vezetője, Terhes István is. Nem tudni, hallgatása egyetértés vagy ellenkezés? Nyilván nem akar a méltatlankodók közé keveredni. Trikozált ajánl a főépitésvezető Valóban: kinek van igaza? Kiss József, a főépítésvezető percig sem tagadja, hogy ő adott utasítást a vakolat elkészítésére. — De azt is mondtam, a simításhoz használjanak trikozált. Akkor kisebb annak a veszélye, hogy később lehull a vakolat. Igaz, közben csütörtökről péntekre virradó éjszaka fagyott, de hát ezt a kockázatot vállalnj kell. Miért? — A házat rövidesen át kell adni. Ha a második emeleti függőfolyosók falát nem vakoljuk most be, nem tudnak beköltözni a lakók, a KIK nem bír újabb munkaterületet adni. Tehát az esetleges kisebb kár árán nagyobbtól szabadulunk meg. Az igazgató helyesen ítél — Az építőipar most más körülmények között dolgozik, mint azelőtt — mondja Sípos Mihály, a megyei építővállalat igazgatója. — Régen ősztől tavaszig nem vakoltak. Mi se szívesen teszszük, ami helyes munkaszervezéssel el is kerülhető. Nagy falfelületeket nem szabad télen vakolni. De néha, mint a Tolbuhin sugárúti emeletráépítés esetében is, ha a határidő sürget, meg kell csinálni. Mindössze harminc négyzetméterről van szó, lehet, hogy itt-ott leválik majd a malter, mégis megéri. — A munkásoknak ettől függetlenül igazuk van. S csak örülni lehet, hogy magukénak érzik az építkezés minden gondját-baját. Kár úgy tárgyalni velük, mint tette az .időelemző, hiszen nem kerül több időbe, ha rendesen megmagyarázzák nekik, miért van szükség erre a látszólag értelmetlen munkára. Az igazgató azzal búcsúzik a főépítésvezetőtől, hogy az még délután kimegy az építkezésre, és szót ért a Terhesféle brigád méltatlankodó tagjaival. F. K. Yeveléstudományi könyvkiállítás nyílt Szegeden Holnap ankétot rendeznek a tankönyvkiadásról Tegnap, szombaton délben ünnepélyesen nyitották meg az egyetemi könyvtár olvasótermében a Tankönyvkiadó Vállalat fennállásának 15. évfordulójára rendezett neveléstudományi könyvkiállítást. A megnyitón részt vett dr. Antalffy György egyetemi tanár, a József Attila Tudományegyetem rektora, Hantos Mihály, a Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese, Papp Gyula, a Szeged városi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese, a Hazafias Népfront és a Pedagógus Szakszervezet képviselői, számos egyetemi oktató, középiskolai és általános iskolai tanár, egyetemi hallgató. Megnyitót dr. Ágoston György tanszékvezető egyetemi tanár, a pedagógiai tudományok kandidátusa mondott. Ismertettea Tankönyvkiadó Vállalat fennállása óta végzett, a pedagógia és az oktatás szempontjából igen jelentős tevékenységét, és felhívta a résztvevők figyelmét a kiállításon elhelyezett pedagógiai és módszertani munkákra, tankönyvekre és segédkönyvekre. Ilyen gazdag anyagot elő-1 ször mutat be vidéken a Tankönyvkiadó Vállalat. Mint képviselői elmondották, azért hozták Szegedre kiállításukat, mert ebben a pedagógiai központban különösen nagy érdeklődésre tarthat számot. Itt tulajdonképpen valamennyi olyan könyvet együtt talál az érdeklődő pedagógus, amely munkájában hasznára lehet — a gyakorlati foglalkozások irodalmát, a világnézeti neveléssel kapcsolatos műveket, kiváló módszertani munkákat, pj^Jyeket nem nélkülözhet az oktatásban, nevelésben. A Tankönyvkiadó Vállalat, a József Attila Tudományegyetem, a városi tanács művelődési osztálya és a Pedagógus Szakszervezet városi bizottsága által megrendezett kiállítást március 11-én, szerdán déli 12 óráig tartják nyitva, s naponta 10—19 óráig tekinthetik meg az érdeklődók. A kiállítás keretében március 9-én, hétfőn délután 3 órakor ankétot rendeznek az egyetemi könyvtár olvasótermében neveléstudományi könyvkiadásunk problémáiról. A kötetlen megbeszélést Bánfalvy József, a Radnóti Miklós gimnázium igazgatója vezeti be, majd az érdeklődők kérdéseire a Tankönyvkiadó Vállalat vezetői válaszolnak. Gyermekruha bemutató Ma délután 5 órakor a „Csöpi" Gyermekruha Boltban Nagy Jenő utca 4. BELÉPŐDÍJ NINCS ! S 15 779 Négynapos autobuszkirandulas Pozsonyba és Briinnbe április 30-tól május 3-ig. (A SZEAC május 1-én a brünnl NB l-es csapatul jászik.) Részvételi díj: 658,— Ft. Jelentkezni lehet március 14-ig az IBUSZ-irodában. Klauzál tér 2. k. 142 0 0 OLYAN ZAMATOS. ÍZLETES A gyümölcsíz — dzsem! Meggy — sárgabarack — őszibarack Izek: Dzsemek: 1/2 üvegben 5.90 Ft 1/2 üvegben 7.50 Ft l/l üvegben 10,— Ft 1/1 üvegben 12.50 Ft A Szegedi Víz- és Csatornamű Vállalat felvesz gépésztechnikust, vízműgépészt vfzmű telepvezetői munkakörbe. Fizetés megegyezés szerint. S. 15777 Vasarnap, 1964, március 8. DEL-MAGYARQRSZAG 5