Délmagyarország, 1964. március (54. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-29 / 75. szám

Ezért jókedvűek Ahol a jövő búzafajtái születnek Az újszegedi szövőgyár nemcsak gyártmányairól, ha­nem munkásairól is neveze­tes. Kivált azokról a brigá­dokról, melyek most, felsza­badulásunk évfordulója előtt még az eddiginél is jobban igyekeztek kitenni magu­kért. Ritka a ©árban a férfi­akból álló brigád, mint ami­lyen a festödei. Az ő érde­mük most a fonóifestés mi­nőségének javulása. Hilbert Károly, Bálint János, Für­tön János és Gáncsa Lajos (felső kép) gondos munkát végeznek a kádak mellett. Másodszor érte el a szocialis­tabrigád-szintet a cérnázó Hámán Kató nevét viselő munkacsapata (második kép): élen járnak a terme­lésben. Eichner Józsefné, Varga Jánosné, Gulyás Ilo­na, Ménesi Józsefné munká­ját Kiss János főművezető ellenőrzi, s ha kell, szíve­sen segít nekik. A legtöbb munkacsapat a cérnázóban versenyez. A Bikovszkij-bri­gád (harmadik kép) köszönti fel majd a Hámán Kató tag­jait. De most ők is váromá­nyosai a szocialista címnek. Laska Sándorné ezért tanul­mányozza együtt a Hámán­brigád három tagjával, Ter­hes Sándornéval, Balla Já­nosnéval és Varga Jánosné­val a versenyeredménye­ket. A kopszoló Asztalos János­ról elnevezett brigádja (ne­©edik felvétel) soha -ilyen örömmel nem lapozta még naplóját- Többek közt az áll benne, ho© a tervet 110,5 százalékra teljesítették, ma­gasan az üzemrész átlaga felett. Rózsi Károlyné, Mára Péterné, Lévai Gézáné, Mol­nár Istvánné, Varga János­né, Jancsik Ilona és Szélpál Lászlóné ú© érzi, kiérdemel­ték a szocialista címet. Azt a címet, melyet már a stoppo­ló Mező Imre brigádja (alsó kép) nemsokára harmadszor vallhat magáénak. Ezért jó­kedvűek. Oláh Lászlóné, Ábrahám Károlyné. Balázs Jánosné, Berta Sándorné. Tóth Istvánné, Csikós Lász­lóné és Berta Sándor — mint az újszegedi szövődé többi brigádja is — jó munkával köszönti felszabadulásunk A kiszombon kanyargós főutca után Makó felé tart­va, már a szántóföldek közé ékelődve e© sor csillogó üvegház bukkan elénk. Könnyen nézhetnénk vala­miféle téli zöldséghajtató te­lepnek is. Ezek a klímahá­zak azonban egész más célt szolgálnak: a magyar búza­nemesítés egyik fiatal, de máris na© műhelye van itt, melyhez hasonló még csak kettő van az országban. E há­rom tudományos kutató kol­lektíva kezébe van letéve az egész magyar búzanemesítés, termesztés jövője. \ Egy szem se veszhet el Itt, a Dél-alföldi Mezőgaz­dasági Kísérleti Intézet kis­zombori növénynemesítő te­lepén dolgozik dr. Lelley Já­nos, a mezőgazdasági tudo­mányok kandidátusa, orszá­gosan ismert nemesítő. Raj­ta kívül még öt kutató, u©anannyi technikus, tucat­nyi szakmunkás foglalkozik naponta a megszámlálhatat­lan mennyiségű apró kis bú­zanövényekkel. Máshol egy zsák búza sem jelent sokat, itt azonban mindem búzát szemenként tartanak számon. Nem veszhet el e© sem, mert ki tudja, nem-e éppen az az egy az, amelyiket olyan régen keresnek, ame­lyikben a természetnek e© új, na©szerú ajándéka szunnyad. A növénynemesítő dolga, hogy azt ha megta­lálja, világra segítse. Rend­kívül bonyolult és hossza­dalmas ez a munka, azonban talán éppen ettől van a szép­sége. A kutató megálmodik e© új növényt, s egész éle­tét áldozza arra, ho© meg­alkossa, kinemesítse azt. Dr. Lelley János, a telep veze­tője í© szólt ezekről: % Hektáronként 60-70 mázsa ? — Ma nemigen jut eszé­be senkinek, hogy például milyen is lesz a búzatermesz­tés 50—60 esztendő múlva. Egyelőre az is jó lenne, ha országosan elérnénk a 13— 14 mázsás átlagtermést. Mi kutatók azonban mór azzal is foglalkozunk, hogy olyan búzát állítsunk elő, amelyik a 60—70 mázsát is megadja hektáronként. Persze nem­csak tudás, hanem szerencse is keli. Megeshet, ho© egész rövid idő alatt születnek új, kiváló búzafajták, azonban az is megtörténhet, hogy egy élet is kevés lesz hozzá. E kis bevezető után mondta el dr. Lelley János tulajdonkép­pen, hol is tartunk hazánk­ban, az intenziív búzafajták nemesítésében. Ez a munka Bánkúton és Kompolton 1953-ban kezdő­dött el. (E két helyen össze­©últ kísérleti anyag került át 1962-ben Kiszomborra.) A hazai búzanemesítés prog­ramját két lépcsőben, e© közvetlen és egy távolabbi cél elérésében szabták meg. Elsőként létre kell hozni egv va© több olasz típusú új magyar fajtát, mely bő ter­mő, ugyanakkor jól viseli el a telet és a szárazságot. Nos, eddig már három fajta je­lölt is született a kiszombori kísérletekben. Jelenleg or­szágos fajtakísérletben sze­repelnek és 1965-ben "Vizs­gáznak*. % A legnagyobb öröm A nemesítő az általa jónak talált anyagot átadja az Or­szágos Fajta- és Termelés­technikai Minősítő Intézet­nék. Ez az intézet először öt­hat helyen? ú©nevezett elő­kísérletbe állítja a íajtajelöl­tet, s amelyik jelölt megfe­lelt, az tovább jut. 20—25 különböző helyen vetik el az országban. S ezután az Or­szágos Fajtaminősítő Tanács véglegesen eldönti a növény sorsát, vagy megbuktatja azt, vagy pedig engedélyezi a köztermesztésben való elter­jesztését. Nos, a kiszombori kollek­tíva munkájának eredmé­nyeként három magyar in­tenzív búzajelölt talán ha­marosan az Országos Fajta­minősítő Tanács elé kerül. Nem lehet na©obb öröm a nemesítő számára, mint az, ha növénye kiválóan vizsgá­zik és kiállítják "útlevelét* a köztermesztésbe. Azután a kutató újabb ala­nyokat keres magának, kí­sérletbe veszi, mestersége­sen többször megfertőzi azo­kat gabonarozsdával. Fi©eli, melyik búzatő betegedett meg erősen, melyik az, ame­lyik legellenállóbb, melyik a legjobban bokrosodó, s me­lyiknek legkiválóbb a ter­mése. Végül a .megszámlál­hatatlan sokaságú állomány­ból marad néhány, amely el­jut az említett országos faj­takísérletig, vagy tovább is. \ Meglepetések Tulajdonképpen »í© mű­ködik* a magyar intenzív bűzanemesítés első lépcsője. A második szakasz — me­lyen u©-ancsak dolgozunk — a legjobb hazai és külföldi búzafajták keresztezése, jó tulajdonságaiknak egy új fajtába való átörökítése. Dr. Lelley János kísérleteiben például mo6t van kereszte­zés alatt az olasz San Pas­tore, a Produttore és az lm. pato, a ma©ar Kompolti 169-es fajtával. Utóbb pedig újabb olasz, szovjet és fer­tődi búza keresztezésekét ál­lítottunk be. Gyakran érik meglepetések a legtapasztal­tabb kutatót is. Például ke­resztezték két, eléggé ©enge minőségű fajtát, a K 169-et az olasz San Pastoreval. Ki­derült, ho© a "házasságból* született új búza minősége teljesen mege©ezik a jó bánkúti búzáéval. A magyar mezőgazdaság művelői mindig büszkék vol­tak búzáik minőségére. Való­ban a maguk korában Ba­ross László Bánkúton, Fleis­chmann Rudolf Kompolton az egész világon e©edülállót alkottak a búzanemesítés­ben. Csakhogy azóta nagyot változott a világ. A régi ma­gyar búzák minőségben, si­kértartalomban még most is állják a versenyt (bár a szov­jet Bezosztája 1 már sikér­tartalomban is jobb), de a köztermesztés számára már elavult anyagok. Nem bírják a nagyadagú műtrágyázást, s alkalmatlanok a gépi beta­karításra is. \ A terme',ÖK türelmetlenek Az utóbbi évtizedekben Keleten és Nyugaton egy­aránt tucatszám 'Jelentek meg új, géppel művelhető tö­megtermő búzafajták. Ezért is türelmetlenkednek a ter­melők, úgy vélik; a neme­sítésben mintha lemaradtunk volna egy kicsit. Dr. Lelley János azonban azon a véle­ményen van, ho© a jelenleg köztermesztésben levő faj­ták — bar zömükben csak félintenzívek — kielégítik a mai igényeket. Jó pár esz­tendő kell még, ho© a mos­tani fajtáink terméshozamai­ban elérjük a legfelső határt. Akkorra viszont már bizo­nyos, hogy rendelkezésre áll­nak a most születő új, igazán intenzív fajták, melyek álló­képességben, minőségben és a termésmennyiséget tekint­ve is messze felülmúlják a mostaniakat. Nem véletlen az, ho© a jövő búzafajtáit már hektáronként 60—70 mázsára tervezik a nemesi­tök. Cscpi József Javulnak a munkakörülmények a szegedi fűtőházban Általában az emberek, így a vasút dolgozói is hajlamo­sak arra, ho© ha érdeklöd­nek szolgálati helyük hely­zetéről. panaszkodással kezd­jék: "Nincsenek szociális he­lyiségeink*. vagy: "van, de nem megfelelő*. Hajlamosak vagyunk arra is, ho© az eredményről ©orsan elfeled­kezzünk. Sok esetben ezek az eredmények komoly nép­gazdasági beruházást jelente­nek. mint például a szegedi fűtőház esetében is. Bár van­nak még megoldásra váró feladatok, nem art, ha arról is beszélünk, mi minden vál­tozás történt az utóbbi pár esztendőben a szegedi fűtő­házban. A kocsijavító-műhely mun­kakörülményének megjavítá­sára egy 240 méter hosszú röptetőt építettek. A hely­színre vezették az ivóvizet. Két új mellékhelyiséget sze­reltek fel. Es szükségmeg­oldásként el kell fogadni, ho© a régi, tönkrement ko­csiszekrényt. mely öltöző- és mosdóhelyiségből állt, másik kocsiszekrénnyel cserélték ki Az állomás területén meg­felelő helyiséget és raktárt biztosítottak az akkumulá­tortöltő-berendezésnek, a fű­tőházi mozdonyszín részére űj kapuk készültek, a rossza­kat kijavították. Bár az üzemi konyhát rendbehozták, mégis problé­mát jelent az étkeztetés. A KÖJÁLL csak 80 személyre engedélyezte a főzést és leg­alább 200-ra lenne ?zükség. E megszigorítás miatt a fű­tőház dolgozóin kívül más szolgálati helyek dolgozói ré­szére megszűnt az étkeztetés. Már elkészült e© be- és ki­járati tisztítócsatorna és ja­vítják a füstelszívó-beren­dezést. A kerékpár-süllyesz­tőt szintén felújították. Az átszervezés idejére felszaba­dítottak három irodahelyisé­get. I© biztosítottak helyi­séget a motorműhelynek és raktárnak. kerékpár-tároló­nak és leltárraktámak. Évenként általában felújí­tanak két szerszámgépet, to­vábbá évről évre újabb kis­gépekkel szaporodik az szer­számgép-állomány. Régi típusú mozdonyeme­löket alakítottak át az ABB. motorkocsik emeléséhez. A fűtőház tetőzet felújítása függőben van a városrende­zési terv miatt. Mint az elmondottakból ki­tűnik, eredményeink is van­nak és ezek a termelésben is megmutatkoznak. A műit évben összkilométer tervüket 101,31 százalékra teljesítet­ték. Az eddigi eredmények azt igazolják, ho© az idei még na©obb szállítási fel­adatok megoldására is képe­sek a szegedi fűtőház dolgo­zói. Cserháti József MÁV-Igazgatóság 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasarnap, 1964. márcins 29, \

Next

/
Thumbnails
Contents