Délmagyarország, 1964. március (54. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-29 / 75. szám

Ezért jókedvűek Ahol a jövő búzafajtái születnek Az újszegedi szövőgyár nemcsak gyártmányairól, hanem munkásairól is nevezetes. Kivált azokról a brigádokról, melyek most, felszabadulásunk évfordulója előtt még az eddiginél is jobban igyekeztek kitenni magukért. Ritka a ©árban a férfiakból álló brigád, mint amilyen a festödei. Az ő érdemük most a fonóifestés minőségének javulása. Hilbert Károly, Bálint János, Fürtön János és Gáncsa Lajos (felső kép) gondos munkát végeznek a kádak mellett. Másodszor érte el a szocialistabrigád-szintet a cérnázó Hámán Kató nevét viselő munkacsapata (második kép): élen járnak a termelésben. Eichner Józsefné, Varga Jánosné, Gulyás Ilona, Ménesi Józsefné munkáját Kiss János főművezető ellenőrzi, s ha kell, szívesen segít nekik. A legtöbb munkacsapat a cérnázóban versenyez. A Bikovszkij-brigád (harmadik kép) köszönti fel majd a Hámán Kató tagjait. De most ők is várományosai a szocialista címnek. Laska Sándorné ezért tanulmányozza együtt a Hámánbrigád három tagjával, Terhes Sándornéval, Balla Jánosnéval és Varga Jánosnéval a versenyeredményeket. A kopszoló Asztalos Jánosról elnevezett brigádja (ne©edik felvétel) soha -ilyen örömmel nem lapozta még naplóját- Többek közt az áll benne, ho© a tervet 110,5 százalékra teljesítették, magasan az üzemrész átlaga felett. Rózsi Károlyné, Mára Péterné, Lévai Gézáné, Molnár Istvánné, Varga Jánosné, Jancsik Ilona és Szélpál Lászlóné ú© érzi, kiérdemelték a szocialista címet. Azt a címet, melyet már a stoppoló Mező Imre brigádja (alsó kép) nemsokára harmadszor vallhat magáénak. Ezért jókedvűek. Oláh Lászlóné, Ábrahám Károlyné. Balázs Jánosné, Berta Sándorné. Tóth Istvánné, Csikós Lászlóné és Berta Sándor — mint az újszegedi szövődé többi brigádja is — jó munkával köszönti felszabadulásunk A kiszombon kanyargós főutca után Makó felé tartva, már a szántóföldek közé ékelődve e© sor csillogó üvegház bukkan elénk. Könnyen nézhetnénk valamiféle téli zöldséghajtató telepnek is. Ezek a klímaházak azonban egész más célt szolgálnak: a magyar búzanemesítés egyik fiatal, de máris na© műhelye van itt, melyhez hasonló még csak kettő van az országban. E három tudományos kutató kollektíva kezébe van letéve az egész magyar búzanemesítés, termesztés jövője. \ Egy szem se veszhet el Itt, a Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kiszombori növénynemesítő telepén dolgozik dr. Lelley János, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, országosan ismert nemesítő. Rajta kívül még öt kutató, u©anannyi technikus, tucatnyi szakmunkás foglalkozik naponta a megszámlálhatatlan mennyiségű apró kis búzanövényekkel. Máshol egy zsák búza sem jelent sokat, itt azonban mindem búzát szemenként tartanak számon. Nem veszhet el e© sem, mert ki tudja, nem-e éppen az az egy az, amelyiket olyan régen keresnek, amelyikben a természetnek e© új, na©szerú ajándéka szunnyad. A növénynemesítő dolga, hogy azt ha megtalálja, világra segítse. Rendkívül bonyolult és hosszadalmas ez a munka, azonban talán éppen ettől van a szépsége. A kutató megálmodik e© új növényt, s egész életét áldozza arra, ho© megalkossa, kinemesítse azt. Dr. Lelley János, a telep vezetője í© szólt ezekről: % Hektáronként 60-70 mázsa ? — Ma nemigen jut eszébe senkinek, hogy például milyen is lesz a búzatermesztés 50—60 esztendő múlva. Egyelőre az is jó lenne, ha országosan elérnénk a 13— 14 mázsás átlagtermést. Mi kutatók azonban mór azzal is foglalkozunk, hogy olyan búzát állítsunk elő, amelyik a 60—70 mázsát is megadja hektáronként. Persze nemcsak tudás, hanem szerencse is keli. Megeshet, ho© egész rövid idő alatt születnek új, kiváló búzafajták, azonban az is megtörténhet, hogy egy élet is kevés lesz hozzá. E kis bevezető után mondta el dr. Lelley János tulajdonképpen, hol is tartunk hazánkban, az intenziív búzafajták nemesítésében. Ez a munka Bánkúton és Kompolton 1953-ban kezdődött el. (E két helyen össze©últ kísérleti anyag került át 1962-ben Kiszomborra.) A hazai búzanemesítés programját két lépcsőben, e© közvetlen és egy távolabbi cél elérésében szabták meg. Elsőként létre kell hozni egv va© több olasz típusú új magyar fajtát, mely bő termő, ugyanakkor jól viseli el a telet és a szárazságot. Nos, eddig már három fajta jelölt is született a kiszombori kísérletekben. Jelenleg országos fajtakísérletben szerepelnek és 1965-ben "Vizsgáznak*. % A legnagyobb öröm A nemesítő az általa jónak talált anyagot átadja az Országos Fajta- és Termeléstechnikai Minősítő Intézetnék. Ez az intézet először öthat helyen? ú©nevezett előkísérletbe állítja a íajtajelöltet, s amelyik jelölt megfelelt, az tovább jut. 20—25 különböző helyen vetik el az országban. S ezután az Országos Fajtaminősítő Tanács véglegesen eldönti a növény sorsát, vagy megbuktatja azt, vagy pedig engedélyezi a köztermesztésben való elterjesztését. Nos, a kiszombori kollektíva munkájának eredményeként három magyar intenzív búzajelölt talán hamarosan az Országos Fajtaminősítő Tanács elé kerül. Nem lehet na©obb öröm a nemesítő számára, mint az, ha növénye kiválóan vizsgázik és kiállítják "útlevelét* a köztermesztésbe. Azután a kutató újabb alanyokat keres magának, kísérletbe veszi, mesterségesen többször megfertőzi azokat gabonarozsdával. Fi©eli, melyik búzatő betegedett meg erősen, melyik az, amelyik legellenállóbb, melyik a legjobban bokrosodó, s melyiknek legkiválóbb a termése. Végül a .megszámlálhatatlan sokaságú állományból marad néhány, amely eljut az említett országos fajtakísérletig, vagy tovább is. \ Meglepetések Tulajdonképpen »í© működik* a magyar intenzív bűzanemesítés első lépcsője. A második szakasz — melyen u©-ancsak dolgozunk — a legjobb hazai és külföldi búzafajták keresztezése, jó tulajdonságaiknak egy új fajtába való átörökítése. Dr. Lelley János kísérleteiben például mo6t van keresztezés alatt az olasz San Pastore, a Produttore és az lm. pato, a ma©ar Kompolti 169-es fajtával. Utóbb pedig újabb olasz, szovjet és fertődi búza keresztezésekét állítottunk be. Gyakran érik meglepetések a legtapasztaltabb kutatót is. Például keresztezték két, eléggé ©enge minőségű fajtát, a K 169-et az olasz San Pastoreval. Kiderült, ho© a "házasságból* született új búza minősége teljesen mege©ezik a jó bánkúti búzáéval. A magyar mezőgazdaság művelői mindig büszkék voltak búzáik minőségére. Valóban a maguk korában Baross László Bánkúton, Fleischmann Rudolf Kompolton az egész világon e©edülállót alkottak a búzanemesítésben. Csakhogy azóta nagyot változott a világ. A régi magyar búzák minőségben, sikértartalomban még most is állják a versenyt (bár a szovjet Bezosztája 1 már sikértartalomban is jobb), de a köztermesztés számára már elavult anyagok. Nem bírják a nagyadagú műtrágyázást, s alkalmatlanok a gépi betakarításra is. \ A terme',ÖK türelmetlenek Az utóbbi évtizedekben Keleten és Nyugaton egyaránt tucatszám 'Jelentek meg új, géppel művelhető tömegtermő búzafajták. Ezért is türelmetlenkednek a termelők, úgy vélik; a nemesítésben mintha lemaradtunk volna egy kicsit. Dr. Lelley János azonban azon a véleményen van, ho© a jelenleg köztermesztésben levő fajták — bar zömükben csak félintenzívek — kielégítik a mai igényeket. Jó pár esztendő kell még, ho© a mostani fajtáink terméshozamaiban elérjük a legfelső határt. Akkorra viszont már bizonyos, hogy rendelkezésre állnak a most születő új, igazán intenzív fajták, melyek állóképességben, minőségben és a termésmennyiséget tekintve is messze felülmúlják a mostaniakat. Nem véletlen az, ho© a jövő búzafajtáit már hektáronként 60—70 mázsára tervezik a nemesitök. Cscpi József Javulnak a munkakörülmények a szegedi fűtőházban Általában az emberek, így a vasút dolgozói is hajlamosak arra, ho© ha érdeklödnek szolgálati helyük helyzetéről. panaszkodással kezdjék: "Nincsenek szociális helyiségeink*. vagy: "van, de nem megfelelő*. Hajlamosak vagyunk arra is, ho© az eredményről ©orsan elfeledkezzünk. Sok esetben ezek az eredmények komoly népgazdasági beruházást jelentenek. mint például a szegedi fűtőház esetében is. Bár vannak még megoldásra váró feladatok, nem art, ha arról is beszélünk, mi minden változás történt az utóbbi pár esztendőben a szegedi fűtőházban. A kocsijavító-műhely munkakörülményének megjavítására egy 240 méter hosszú röptetőt építettek. A helyszínre vezették az ivóvizet. Két új mellékhelyiséget szereltek fel. Es szükségmegoldásként el kell fogadni, ho© a régi, tönkrement kocsiszekrényt. mely öltöző- és mosdóhelyiségből állt, másik kocsiszekrénnyel cserélték ki Az állomás területén megfelelő helyiséget és raktárt biztosítottak az akkumulátortöltő-berendezésnek, a fűtőházi mozdonyszín részére űj kapuk készültek, a rosszakat kijavították. Bár az üzemi konyhát rendbehozták, mégis problémát jelent az étkeztetés. A KÖJÁLL csak 80 személyre engedélyezte a főzést és legalább 200-ra lenne ?zükség. E megszigorítás miatt a fűtőház dolgozóin kívül más szolgálati helyek dolgozói részére megszűnt az étkeztetés. Már elkészült e© be- és kijárati tisztítócsatorna és javítják a füstelszívó-berendezést. A kerékpár-süllyesztőt szintén felújították. Az átszervezés idejére felszabadítottak három irodahelyiséget. I© biztosítottak helyiséget a motorműhelynek és raktárnak. kerékpár-tárolónak és leltárraktámak. Évenként általában felújítanak két szerszámgépet, továbbá évről évre újabb kisgépekkel szaporodik az szerszámgép-állomány. Régi típusú mozdonyemelöket alakítottak át az ABB. motorkocsik emeléséhez. A fűtőház tetőzet felújítása függőben van a városrendezési terv miatt. Mint az elmondottakból kitűnik, eredményeink is vannak és ezek a termelésben is megmutatkoznak. A műit évben összkilométer tervüket 101,31 százalékra teljesítették. Az eddigi eredmények azt igazolják, ho© az idei még na©obb szállítási feladatok megoldására is képesek a szegedi fűtőház dolgozói. Cserháti József MÁV-Igazgatóság 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasarnap, 1964. márcins 29, \