Délmagyarország, 1964. március (54. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-29 / 75. szám

Kádár János levele a kupavnai|*z *PKSiPari p*rtHatdro«crt megvalósításé ón fínomposzíó gyár munkásaihoz Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke levélbein válaszolt a kupavnai finom posztó gyár munkásainak jókívánságaira. A gyár munkáskollektívája tagja a Szovjet—Magyar Baráti Társaságnak. Kádár János levelében megelégedéssel állapítja meg, hogy a gyár dolgozói személyes ügyüknek tekintik és aként ápolják a szovjet— magyar barátságot. Üjabb sikereket kíván nekik a kommunizmus építésében és egyéni életükben. (MTI) A szovjet sajtó Magyarországtól A szombati szovjet lapok hazánk felszabadulásanak közelgő évfordulója és a Hruscsov vezette szovjet küldöttség küszöbön álló látogatása alkalmából ismét több cikket közölnek Magyarország életéről. A Praudában „A' gazdasági építés tapasztalatai a népi Magyarországon" címmel megjelent Fock Jenőnek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának cikke. Lukovec és Geraizimov, a Pravda budapesti tudósítói a százhalombattai építkezésekről írnak a láp szombati számában. Az Ekonomicseszkaja Gazeta szombati számának melléklete nyolc cikket közöl Magyarország gazdasagi helyzetéről és problémáiról, közöttük Apró Antal „A testvériség és az együttműködés szellemében", Nyers Rezső „A szocializmus teljes felépítéséért" és Szurdi István „Változások az ipari termalés szervezetében" című cikkét A KGST növényvédelmi állandó munkacsoportjának ülése Legfontosabb feladat az éves íerv teljesítése — állapította meg a Csongrád megyei Építőipari Vállalat párt taggyűlése Az MSZMP Központi Bizottságának az építőipar munkájáról szóló határozatáról tanácskozott a Csongrád Megyei Építőipari Vállalat pártszervezete. A beszámolót Molnár Sándor párttitkár tartotta. Szavainak értékét növelte, hogy sokrétűen boncolgatta a múlt esztendő elmaradásának — tervüket 86,6 százalékra teljesítették — okait és okozóit, és vázolta az 1964-es év feladatait. A taggyűlésen részt vett Perjési László, a Csongrád megyei párt-végrehajtóbtzottság tagja, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára ls. A hozzászólók — Sipos Mihály, a vállalat igazgatója, Tesléri János, Ács Imre, Csűri Mihály, Szilágyi István, Kertész Imre, Salánki István — valamennyien a téma komolyságához méltón, saját munkaterületük tapasztalataiból kiindulva konkrét, előfordult esetekre hivatkozva mutattak rá arra, mi az, amint lehet, sőt kell is változtatni. A taggyűlés határozatot hozott. Kommunistákat bizott meg egyes munkahelyek patronálásával, felhívta a figyelmet arra, hogy többet törődjenek a fiatal munkásnemzedékkel, jobban segítsék, támaszkodjanak a KISZ-szervezetre, s az 1964-es esztendő legnagyobb feladatául a tervteljesítést jelölte. Anyaghiány — szállítási gondok miatt dezést. Több gondot kellene fordítanunk a társadalmi tulajdon védelmére! — hívta fel a figyelmet ugyancsuk Tesléri János. — Hol marad a felelősségrevonás? Kit terhel a felelősség, hogy naponta 3 ezer forint körüli büntetést tizetünk a konzervgyári szociális épület átadásának késlekedése miatt? — kérdezte Ctúri Mlhplv— Magasabbra kell emelni az Igényesség mércéjét önmagunkkal és egymással szemben is. Megnövekedett feladatok A KGST mezőgazdasági állandó bizottságának növényvédelmi állandó munkacsoportja március 24—28 között ülést tartott Budapes. ten. A munkacsoport részletéről, hogy a Magyarországon e téren jól bevált módszereket a többi KGST-ország is vezesse be. A KGST növényvédelmi állandó munkacsoportja több más téma megvitatása után sen megvitatta a KGST-or- elfogadta 1965. évi munkaszágok közös növényvédőszer-kísérleteinek 1963. évi eredményeit. Megállapították, hogy mintegy 30 űj szer jól bevált; s úgy határoztak, hogy ezek zömével, valamint néhány újabbal, a jövő évben tovább folytatják a kísérleteket. A tanácskozás foglalkozott a lucerna és vötervét. Ebben szerepel többek között, hogy a vegyi növényvédő szerek szélesebb körű alkalmazása mellett az eddiginél nagyobb súlyt kell helyezni a biológiai növényvédelemre, s ennek továbbfejlesztése érdekében erősíteni kell az együttműködést a FAO-val, valamint az euróSok volt tavaly a szállítási gond, az anyaghiány is sok haszontalan munkaórát { okozott a vállalatnak. Az első fél évben a panel- és a blokküzem elmaradása érintette súlyosan a vállalat újszegedi lakóház-építkezését. Az őszi időszakban pedig fokozódott, és az egész év folyamán sem szűnt meg a kavics- és téglahiány. Tesléri János beszélt arról, hogy az anyaghiányt legtöbb esetben a szállítási gondok okozzák. Példaként említette, hogy Nyíregyházáról kellett volna zúzott követ szállítaniuk tehergépkocsikon, mert nem volt vagon. A beérkezett anyagok minőségével is sok a probléma. De szóltak más témáról is: A múlt évi, júniusi norröshere magfogásra kijelölt pai és földközi-tengeri nöterületeinek növényvédelmé- vényvédelml szervezettel, vei, s ajánlást fogadott el ar- (MTI) marendezés kezdetben nem hozta meg a várt eredményt. Nemcsak a dolgozók, de még a műszaki vezetők körében is sok meg nem értésbe ütközött. — Ma már viszonylag kiegyensúlyozottak az alapbérek az iparban, kivéve a kiszolgáló személyzetet — mondta Molnár Sándor elvtárs. — A kereset általában keveset csökkent, de nem megfelelő a kőművesek mellett dolgozó segédmunkások és vasbetonszerelők bérezése. Ezen mielőbb változtatni kellene. És lehetne ls. Szélesíteni kell az egyösszegű utalványozás és a komplex fizetési rendszert, mert ezek biztosítják a szak- és segédmunkások érdekközösségét, az egyenletesebb bérelosztást. 1964-ben a múlt évihez képest 20 százalékkal emelt tervfeladattal kell megbirkóznia a vállalatnak. Pótolni kell a múlt óv elmaradását. Át kell adni rendeltetésének többek között a gumigyárat, s a szegedi kendergyár átépítési munkálatait kell befejezni, 744 új lakásra várnak a tulajdonosok, s el kell kezdeni újabb 855 építését. A tervben szerepel a szalámigyár! rekonstrukció, a szentesi Barnevál épülete, a szegedi és a makói MÉKraktár és sokmllllóa építési feladat a tsz-ekben, hogy csak néhány legfontosabbat említsük. Idén gyorsult a munkák üteme. Az első negyedévből néhány nap van már csak hátra. Jelentősen többet építettünk be, mint a tavalyi első negyedévben — mondta Sipos Mihály elvtárs, a vállalat igazgatója. — Ennek ellenére ismét elmaradtunk az első negyedéves tervtől. Ez azonban nem olyan nagy öszszeg, hogy ne lehetne pótolni. A nagy feladatot, az éves terv teljesítését elsősorban a termelékenység növelésével kell elérnünk, mivel munkáslétszámunkat — teljesen Indokoltan — nem növelhetjük. — Ha sikerül elérnünk a 20 százalékos növekedést — vette át a gondolatot Salánki István —, akkor talán nem lesz baj az önköltségi terv teljesítésével sem. Bízunk az építttlparl dolgozók segíteni akarásában A vándorlás okai A tavalyi elmaradás okának boncolgatása során nem okról, vagy okokról, hanem azok összességéről kell beszélni. 1963-as esztendő első Egyre nő a lakosság pénzbevétele — igényesebbek a vásárlók A szegedi városi tanács kereskedelmi osztálya érdekes é6 tanulságos kimutatást ^llltott össze a város és a járás pénzforgalmi és kereskedelmi adatairól. Ez a statisztika alkalmat ad bizonyos összehasonlításokra is, minthogy az elmúlt néhány esztendő adatait együttesen ismerteti. Eszerint Szeged és a szegedi járás lakosságának munkabérből, felvásárlásból, termelőszövetkezeti tagok jövedelem és nyereségrészesedésként évről évre nagyobb összegeket fizetnek ki. 1960ban az összes kifizetés 1 és fél milliárdot, 1962-ben 1 milliárd 875 milliót, a múlt esztendőben pedig 2 milliárd 117 és fél millió forintot tett ki. Ebben az összehasonlításban legnagyobb hányadot a munkabérek képviselnek cvröl évre, majd az állami felvásárlásból eredő jövedelem következik nagyságrendben. Százalékban kifejezve a lakosság pénzbevétele az 1960. évi 100 százalékról 1963-ban 139,9 százalékra emelkedett. Érdemes nyomon követni, hogy mire költöttük évről évre ezeket a nagy összegeket. A szegedi áruforgalmi adatok szerint még mindig sokat és mindig többet költünk kosztra, élelemre. A szegedi kosztszámla az elmúlt években a következőképpen növekedett: 1960-ban 305 milliót, 1961-bén 323 milliót, 1962-ben 353 milliót, 1963-ban 371 milliót költött a város lakossága élelemre, vagyis évi átlagban 16 és fél millióval mindig többet. A ruházati cikkek forgalma arra "figyelmeztet. hogy lassanként megtelnek a házi ruhatárak. mert kétévi csökkenés után csak 1963-ban emelTöbb mint 2 milliárd kifizetés Kosztra sokat költünk Nő a piaci forgalom is kedett újra — s összegében 319 és fél milliót képviselt. A vegyes iparcikkek eladása, az egyéb bolti vásárlások és a vendéglátás költségei ugyancsak magasra ugranak, sorrendben 427, 1118 és 178 milliót tesznek ki, szüntelenül megtartva az emelkedés tendenciáját. Az elmúlt évben megélénkült a piaci felhozatal és vásáriáé ls: 1962-höz képest mintegy másfél millióval növekedett, de kisebb volt, mint az azt megelőző két évben. Minthogy sok szó esik a húsellátásról s más alapvető élelmi cikkek forgalmáról, tanulságos lehet ezek számait is megvizsgálni. Ugrásszerűen nőtt a zsír és zsírszalonna fogyasztása — az 1962. évi 5225 métermázsával szemben tavaly 7410 mázsát ettünk belőle. Többet vásároltunk étolajból is) az előző évi 644 mázsával szemben 760 mázsát. Cukorból egy szegedi lakos átlagosan 24 kilogrammot fogyasztott, a város pedig együttesen 26120 métermázsát, alig kevesebbet, mint lisztből, ami 28 340 mázsával szerepel a tavalyi fogyasztási listán. 10 592 tonna kenyeret, 2125 mázsa vajat. 1653 mázsa sajtot és 7 millió 314 ezer liter tejet ettünk még — a liszt kivételével mindenből többet. mint 1962-ben. És a hús? 1962-ben Szegeden 28 262 mázsa húst és húskészítményt mértek ki, tavaly pedig 29 065 mázsát, vagyis 603 mázsával többet. Az abszolút növekedés tehát kedvező. Hogy az ellátás mégsem volt jobb, az összefüggésben van azzal, hogy ennyi Idő alatt mintegy 3 ezerrel nőtt a szegedi lakosság száma — s így körülbelül azonos szinten maradt a húsforgalom. Még inkább szemmel kísérhetünk változásokat a tartós fogyasztási cikkek vásárlásában. Elsőként az tűnik fel, hogy évek távlatában csökken az érdeklődés a hagyományos közlekedési eszköz, a kerékpár iránt, s mind több a moped, a robogó. Motorkerékpárokból a nagyobb ürtartalmúak forgalma nőtt (talán ellátási okok miatt is). Kevésbé „cikk" már a rádió — annál inkább a televízió. Egyre több a háztartásokban a mosógép, a centrifuga és a hűtőszekrény. Szám szerint így érzékelhetjük a vásárlás összetételében a változásokat: 1960-ban 3611, 1963-ban 2665 kerékpárt adtak el Szegeden. A 250 köbcentiméteres motorkerékpárok forgalma a két esztendőben 276, illetve 625 volt; robogókból, mopedekből 109 illetve 750; centrifugából 51, Illetve 1259; televízióból 954, illetve 3327 darab. A rádióvásárlás a három év alatt 7,5 százalékkal, 339 darabbal csökkent. Ezeknek a tartós fogyasztási cikkeknek jó részét, fóbb cikkeknél mintegy ötnegyedévének végén nagy adóssággal zár a vállalat. A különleges intézkedések ellenére sem sikerült ebből semmit törleszteni, sőt a téliesítés késlekedése miatt az év végére az a szám roszszabbra alakult Egész évben nagy volt a munkaerőhiány, a fluktuáció: 2379 belépőt és 1952 kilépőt tart számon a kimutatás. — Ha támaszkodunk arra az adatra, hogy egy kilépő körülbelül 5 ezer forintjába kerül a népgazdaságnak, akkor mi ilyen címen 22 millió forint körül dobtunk ki az ablakon — mondta Kertész Imre hozzászólásában. Mások megpróbálták meghatározni a nagyarányú kilépések okait, — Tavaly már bebizonyosodott, hogy a mezőgazdaság munkásfejeslegére nem számíthatunk, mivel ott is szükség van a munkáskézre — fejtegette Szilágyi István. — Számolnunk kell azzal ls, hogy más iparágakban a munkafeltételek, szociális berendezések. béren felüli juttatások, védettebb munkahelyek — sokszor ideélisabbak. A tavalyi eredmények mérlegelésével, a hibák őszinte feltáráséval segített az MSZMP Csongrád megyei és Szeged városi bizottsága. — Ha a megyénkben és a városban az utóbbi években végbe ment fejlődésről beszélünk, az feltétlenül dicséri az építőipart is. A dicséret, elismerés jogos, mindazoknak, akik becsülettel dolgoztak és dolgoznak. Az építőipar helyzetének értékelésekor csak olyan kívánni valókat róttunk az iparág hibájául, amelyért valóban az építők a felelősek — mondta felszólalásában Perjési László elvtárs. — Miért mégis az elmaradás? Az okok nyomón az ellő lépés ée az Ismert hibák foltórása hozzásegít a jobb munkaszervezéshez. A tavaly kikísérletezett és bevált új módszereket — mint pl- a folyamatos munkaszervezés, egyöszszegü bérutalványozás stb. — bátran alkaiinazni kell! — A határozatok vsak annyit érnek, amefifHÖt megvalósítunk belőlük. Pestisen kell értelmeznünk a Központi Bizottság határozatát is! Látni kell, hogy ráhány célkitűzés, amelyek Jelentős fordulatot eredményeznek majd — pl. a házgyárak felállítása — csak a jövőben, a hatvanas évek vé gére várható. Ezekre mosés okozatok hosszú sorát tani feladataink végrehajtámondták már el itt is. És az sónál egyelőre még nem szó jó, hogy ezeket már tudjuk, s így látjuk, min lehet és kell változtatni. A dolgok „hogyanját" kell kutatnunk. — Minden kommunista, minden dolgozó végezze feladatát ebben az évben erejéhez mérten jc-bban, mint azt az előző években tette, a maga posztján. Szüntessék meg a felelősség áthárítását, a védőpajzsként használt „jogászkodást". Ha ezt sikerül megtenni, megtette mindenki azt az első lépést, amelyet a Központi Bizottság és a kormány az építőipar dolgozóitól elvár. — Legfontosabb feladat az éves terv teljesítése. Ez nehezebb is. könnyebb is, mint az elmúlt években. Nehezebb, mert törleszteni kell az 1963as adósságot ls; de könymíthatunk. Ezért a belső erőforrásokra támaszkodhatunk elsősorban. Rendkívül nagy tartalékaink vannak, a munka termelékenységének emelése terén. Ez év februárban pl. a megye építőipara 114 százalékos létszámmal csak 100,8 százalékra teljesítette tervét. Ha a munka termelékenysége a kívánt és elérhető szinten lenne, úgy éves szinten nem jelentkezne munkaerő-probléma. Nem azért alacsony a termelékenység, mert az építőipari munkások kevésbé szeretnek dolgozni, mint más iparáguk munkásai. A vezetést kell Javítani, az anyagot. a jó és folyamatos munka feltételeit kell biztosítani. Akkor meg lehet követelni a "v teljesítését, a minőséget. kell venni a magánvállalkozásokat is. Jó szakemberek önkényesen kiléonek és két hónap múltán újra jelentkeznek. hogy munkába álljanak. Két hónapon át hol voltak ezek az emberek? Maszekoltak. Az igaz, hogy minden munkáskézre szükség van. de egvszer a jövő rendjének érdekében megálljt kell már mondani. Gondolafok a tervszerütlenségröl A múlt évi elmaradás másik fő oka a munka- és technológiai fegyelem megsértése volt. Egyes dolgozók hanyagsága ls sok kellemetlenséget okozott. A tervszerűtlenség, a szervezetlenség, a kapkodás miatt az elmúlt évi eredményekhez képest romlott az átadott épületek minősége. — Az új épületekben felszerelik a berendezési tárgyakat, aztán elvész egy kilincs, egy csapfej. Alkatrészt ven százalékát OTP bitolle- i nem lehel kapni, ki kell cseréire vásárolt"!- I rélnünk a komplett berennyebb, mert a közeljövőben fel lellet léPn' hathatósan a _ 91 munkagépet kap a válla- munkafegyelem szándékos mint ná 1 unk" 'és"figveiembe lat- csökkent a munkahelyek lázitól ellen. Ilyen körűimé NIRO. BEIT TNI«NIV\TVN /*1.M<AI száma, megtörtént a munkanyeket teremtve, eleven , , . ... „„.. munkaverseny-mozgalcm helyek koncentralasa a Koz- bontakozhat kl az építőiparponti Bizottság határozata ban is. Sok a 390 millió, de teljesíthető — A műszaki, gazdasági iparban. Az építőiparban vezetőknek feltétlenül bízni előttünk álló feladatok végkell a hozzájuk tartozó em- rehajtásából valamennyi berekben. Az építőipari párttagnak részt kell kérnie, munkás, aki ide belép, A megyei és a városi pártugyanolyan ember, mint bár- bizottság bízik az építőipar mely más vállalat új mun- vezetőiben, támaszkodik és kasa. Hogy azután mi lesz számít valamennyi dolgozóbelőle, öntudatos építőmun- ja segítségére. kás lesz-e, — az az itt dol gezó munkatársakon, vezetőkön múlik. Az olyan hibák ostorozása, mint a felelőtlen Igazgatás, a munkanélküli bérkifizetés és ehhez hasonló dolgok, nagyon fontos feladat — a legállhatatoeabban kell küzdenünk ellene. De tartsuk szem előtt a munkások jogos igényeit, kéréseit is. A vezetők foglalkozzanak nagyobb gonddal, érdemben a munkakörülmények javításával, hallgassák meg, és a lehetőségekhez mérten gyorsan orvosolják a problémákat. — Ha következetesek leszünk, csökkenni fog a niunkásvándorlás az épílőA Csongrád Megyei Építőipari Vállilat 2'i kommunistája komoivan, -őszintén, megfontoltan és szókimondóan beszélt a vállalat helyzetéről. A feladat, a terv teljesítése rengeteg tennivalót ró rájuk ls. Sok a 390 millió forint, de teljesíthető. S hogv mj módon? A tanácskozás bizonysága szerint tudják az emberek, ök maguk mondták el, hol a hiba. S ha a szándék, a lelkesedés nem csökken azokon a napokon sem. amikor a munkán "a sor. valóban megteszik azt a lénést. amelyet a nért vár valamennyi tagjától, együtt haladva a pártonkívüliekkel. Méry Éva vasárnap. 1964. március 29. DÉL-MAGYARORSZAG 3