Délmagyarország, 1964. március (54. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-29 / 75. szám

Kádár János levele a kupavnai|*z *PKSiPari p*rtHatdro«crt megvalósításé ón fínomposzíó gyár munkásaihoz Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnöke levélbein válaszolt a kupav­nai finom posztó gyár mun­kásainak jókívánságaira. A gyár munkáskollektívá­ja tagja a Szovjet—Magyar Baráti Társaságnak. Kádár János levelében megelégedéssel állapítja meg, hogy a gyár dolgozói szemé­lyes ügyüknek tekintik és aként ápolják a szovjet— magyar barátságot. Üjabb sikereket kíván nekik a kommunizmus építésében és egyéni életükben. (MTI) A szovjet sajtó Magyarországtól A szombati szovjet lapok hazánk felszabadulásanak közelgő évfordulója és a Hruscsov vezette szovjet küldöttség küszöbön álló lá­togatása alkalmából ismét több cikket közölnek Ma­gyarország életéről. A Prau­dában „A' gazdasági építés tapasztalatai a népi Magyar­országon" címmel megjelent Fock Jenőnek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjá­nak cikke. Lukovec és Gera­izimov, a Pravda budapesti tudósítói a százhalombattai építkezésekről írnak a láp szombati számában. Az Ekonomicseszkaja Ga­zeta szombati számának melléklete nyolc cikket kö­zöl Magyarország gazdasagi helyzetéről és problémáiról, közöttük Apró Antal „A test­vériség és az együttműködés szellemében", Nyers Rezső „A szocializmus teljes fel­építéséért" és Szurdi István „Változások az ipari terma­lés szervezetében" című cik­két A KGST növényvédelmi állandó munkacsoportjának ülése Legfontosabb feladat az éves íerv teljesítése — állapította meg a Csongrád megyei Építőipari Vállalat párt taggyűlése Az MSZMP Központi Bizottságának az építőipar mun­kájáról szóló határozatáról tanácskozott a Csongrád Me­gyei Építőipari Vállalat pártszervezete. A beszámolót Molnár Sándor párttitkár tartotta. Szavainak értékét növelte, hogy sokrétűen boncolgatta a múlt esztendő el­maradásának — tervüket 86,6 százalékra teljesítették — okait és okozóit, és vázolta az 1964-es év feladatait. A tag­gyűlésen részt vett Perjési László, a Csongrád megyei párt-végrehajtóbtzottság tagja, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára ls. A hozzászólók — Sipos Mihály, a vállalat igazgatója, Tesléri János, Ács Imre, Csűri Mihály, Szilágyi István, Kertész Imre, Salánki Ist­ván — valamennyien a téma komolyságához méltón, sa­ját munkaterületük tapasztalataiból kiindulva konkrét, előfordult esetekre hivatkozva mutattak rá arra, mi az, amint lehet, sőt kell is változtatni. A taggyűlés határo­zatot hozott. Kommunistákat bizott meg egyes munkahe­lyek patronálásával, felhívta a figyelmet arra, hogy töb­bet törődjenek a fiatal munkásnemzedékkel, jobban segít­sék, támaszkodjanak a KISZ-szervezetre, s az 1964-es esztendő legnagyobb feladatául a tervteljesítést jelölte. Anyaghiány — szállítási gondok miatt dezést. Több gondot kellene fordítanunk a társadalmi tu­lajdon védelmére! — hívta fel a figyelmet ugyancsuk Tesléri János. — Hol marad a felelősség­revonás? Kit terhel a fele­lősség, hogy naponta 3 ezer forint körüli büntetést tize­tünk a konzervgyári szociá­lis épület átadásának késle­kedése miatt? — kérdezte Ctúri Mlhplv­— Magasabbra kell emel­ni az Igényesség mércéjét önmagunkkal és egymással szemben is. Megnövekedett feladatok A KGST mezőgazdasági állandó bizottságának nö­vényvédelmi állandó mun­kacsoportja március 24—28 között ülést tartott Budapes. ten. A munkacsoport részleté­ről, hogy a Magyarországon e téren jól bevált módszere­ket a többi KGST-ország is vezesse be. A KGST növényvédelmi állandó munkacsoportja több más téma megvitatása után sen megvitatta a KGST-or- elfogadta 1965. évi munka­szágok közös növényvédő­szer-kísérleteinek 1963. évi eredményeit. Megállapítot­ták, hogy mintegy 30 űj szer jól bevált; s úgy határoztak, hogy ezek zömével, valamint néhány újabbal, a jövő év­ben tovább folytatják a kí­sérleteket. A tanácskozás foglalkozott a lucerna és vö­tervét. Ebben szerepel töb­bek között, hogy a vegyi nö­vényvédő szerek szélesebb körű alkalmazása mellett az eddiginél nagyobb súlyt kell helyezni a biológiai növény­védelemre, s ennek tovább­fejlesztése érdekében erősí­teni kell az együttműködést a FAO-val, valamint az euró­Sok volt tavaly a szállí­tási gond, az anyaghiány is sok haszontalan munkaórát { okozott a vállalatnak. Az el­ső fél évben a panel- és a blokküzem elmaradása érin­tette súlyosan a vállalat új­szegedi lakóház-építkezését. Az őszi időszakban pedig fo­kozódott, és az egész év fo­lyamán sem szűnt meg a kavics- és téglahiány. Tesléri János beszélt ar­ról, hogy az anyaghiányt legtöbb esetben a szállítási gondok okozzák. Példaként említette, hogy Nyíregyházá­ról kellett volna zúzott kö­vet szállítaniuk tehergépko­csikon, mert nem volt va­gon. A beérkezett anyagok minőségével is sok a problé­ma. De szóltak más témáról is: A múlt évi, júniusi nor­röshere magfogásra kijelölt pai és földközi-tengeri nö­területeinek növényvédelmé- vényvédelml szervezettel, vei, s ajánlást fogadott el ar- (MTI) marendezés kezdetben nem hozta meg a várt eredményt. Nemcsak a dolgozók, de még a műszaki vezetők körében is sok meg nem értésbe üt­között. — Ma már viszonylag ki­egyensúlyozottak az alapbé­rek az iparban, kivéve a ki­szolgáló személyzetet — mondta Molnár Sándor elv­társ. — A kereset általában keveset csökkent, de nem megfelelő a kőművesek mel­lett dolgozó segédmunkások és vasbetonszerelők bérezése. Ezen mielőbb változtatni kellene. És lehetne ls. Szé­lesíteni kell az egyösszegű utalványozás és a komplex fizetési rendszert, mert ezek biztosítják a szak- és segéd­munkások érdekközösségét, az egyenletesebb bérelosz­tást. 1964-ben a múlt évihez ké­pest 20 százalékkal emelt tervfeladattal kell megbir­kóznia a vállalatnak. Pótolni kell a múlt óv elmaradását. Át kell adni rendeltetésének többek között a gumigyárat, s a szegedi kendergyár át­építési munkálatait kell be­fejezni, 744 új lakásra vár­nak a tulajdonosok, s el kell kezdeni újabb 855 építését. A tervben szerepel a szalá­migyár! rekonstrukció, a szentesi Barnevál épülete, a szegedi és a makói MÉK­raktár és sokmllllóa építési feladat a tsz-ekben, hogy csak néhány legfontosabbat említsük. Idén gyorsult a munkák üteme. Az első negyedévből néhány nap van már csak hátra. Jelentősen többet épí­tettünk be, mint a tavalyi első negyedévben — mondta Sipos Mihály elvtárs, a válla­lat igazgatója. — Ennek el­lenére ismét elmaradtunk az első negyedéves tervtől. Ez azonban nem olyan nagy ösz­szeg, hogy ne lehetne pótolni. A nagy feladatot, az éves terv teljesítését elsősorban a ter­melékenység növelésével kell elérnünk, mivel munkáslét­számunkat — teljesen Indo­koltan — nem növelhetjük. — Ha sikerül elérnünk a 20 százalékos növekedést — vette át a gondolatot Sa­lánki István —, akkor talán nem lesz baj az önköltségi terv teljesítésével sem. Bízunk az építttlparl dolgozók segíteni akarásában A vándorlás okai A tavalyi elmaradás oká­nak boncolgatása során nem okról, vagy okokról, hanem azok összességéről kell be­szélni. 1963-as esztendő első Egyre nő a lakosság pénzbevétele — igényesebbek a vásárlók A szegedi városi tanács kereskedelmi osztálya érde­kes é6 tanulságos kimutatást ^llltott össze a város és a já­rás pénzforgalmi és kereske­delmi adatairól. Ez a statisz­tika alkalmat ad bizonyos összehasonlításokra is, mint­hogy az elmúlt néhány esz­tendő adatait együttesen is­merteti. Eszerint Szeged és a szegedi járás lakosságának munkabérből, felvásárlásból, termelőszövetkezeti tagok jö­vedelem és nyereségrészese­désként évről évre nagyobb összegeket fizetnek ki. 1960­ban az összes kifizetés 1 és fél milliárdot, 1962-ben 1 milliárd 875 milliót, a múlt esztendőben pedig 2 milliárd 117 és fél millió forintot tett ki. Ebben az összehasonlí­tásban legnagyobb hányadot a munkabérek képviselnek cvröl évre, majd az állami felvásárlásból eredő jöve­delem következik nagyság­rendben. Százalékban kifejezve a la­kosság pénzbevétele az 1960. évi 100 százalékról 1963-ban 139,9 százalékra emelkedett. Érdemes nyomon követni, hogy mire költöttük évről évre ezeket a nagy összege­ket. A szegedi áruforgalmi adatok szerint még mindig sokat és min­dig többet költünk koszt­ra, élelemre. A szegedi kosztszámla az el­múlt években a következő­képpen növekedett: 1960-ban 305 milliót, 1961-bén 323 milliót, 1962-ben 353 milliót, 1963-ban 371 milliót köl­tött a város lakossága éle­lemre, vagyis évi átlagban 16 és fél millióval mindig többet. A ruházati cikkek forgalma ar­ra "figyelmeztet. hogy lassan­ként megtelnek a házi ruha­tárak. mert kétévi csökke­nés után csak 1963-ban emel­Több mint 2 milliárd kifizetés Kosztra sokat költünk Nő a piaci forgalom is kedett újra — s összegében 319 és fél milliót képviselt. A vegyes iparcikkek eladása, az egyéb bolti vásárlások és a vendéglátás költségei ugyancsak magasra ugranak, sorrendben 427, 1118 és 178 milliót tesznek ki, szüntele­nül megtartva az emelkedés tendenciáját. Az elmúlt évben megélénkült a piaci felho­zatal és vásáriáé ls: 1962-höz képest mintegy másfél millióval növekedett, de kisebb volt, mint az azt megelőző két évben. Minthogy sok szó esik a húsellátásról s más alapvető élelmi cikkek forgalmáról, tanulságos lehet ezek szá­mait is megvizsgálni. Ugrásszerűen nőtt a zsír és zsírszalonna fogyasztása — az 1962. évi 5225 méter­mázsával szemben tavaly 7410 mázsát ettünk belőle. Többet vásároltunk étolaj­ból is) az előző évi 644 má­zsával szemben 760 mázsát. Cukorból egy szegedi la­kos átlagosan 24 kilogram­mot fogyasztott, a város pedig együttesen 26120 métermázsát, alig ke­vesebbet, mint lisztből, ami 28 340 mázsával szerepel a tavalyi fogyasztási listán. 10 592 tonna kenyeret, 2125 mázsa vajat. 1653 mázsa saj­tot és 7 millió 314 ezer liter tejet ettünk még — a liszt kivételével mindenből töb­bet. mint 1962-ben. És a hús? 1962-ben Szege­den 28 262 mázsa húst és húskészítményt mértek ki, tavaly pedig 29 065 mázsát, vagyis 603 mázsával többet. Az abszolút növekedés tehát kedvező. Hogy az ellátás mégsem volt jobb, az össze­függésben van azzal, hogy ennyi Idő alatt mintegy 3 ezerrel nőtt a szegedi lakos­ság száma — s így körülbe­lül azonos szinten maradt a húsforgalom. Még inkább szemmel kí­sérhetünk változásokat a tar­tós fogyasztási cikkek vásár­lásában. Elsőként az tűnik fel, hogy évek távlatában csökken az érdeklődés a hagyományos közlekedési eszköz, a kerékpár iránt, s mind több a moped, a ro­bogó. Motorkerékpárokból a nagyobb ürtartalmúak for­galma nőtt (talán ellátási okok miatt is). Kevésbé „cikk" már a rádió — annál inkább a televízió. Egyre több a háztartások­ban a mosógép, a centrifu­ga és a hűtőszekrény. Szám szerint így érzékelhet­jük a vásárlás összetételében a változásokat: 1960-ban 3611, 1963-ban 2665 kerék­párt adtak el Szegeden. A 250 köbcentiméteres motor­kerékpárok forgalma a két esztendőben 276, illetve 625 volt; robogókból, mopedek­ből 109 illetve 750; centrifu­gából 51, Illetve 1259; televí­zióból 954, illetve 3327 da­rab. A rádióvásárlás a há­rom év alatt 7,5 százalékkal, 339 darabbal csökkent. Ezeknek a tartós fogyasz­tási cikkeknek jó részét, fóbb cikkeknél mintegy öt­negyedévének végén nagy adóssággal zár a vállalat. A különleges intézkedések ellenére sem sikerült ebből semmit törleszteni, sőt a té­liesítés késlekedése miatt az év végére az a szám rosz­szabbra alakult Egész év­ben nagy volt a munkaerő­hiány, a fluktuáció: 2379 be­lépőt és 1952 kilépőt tart számon a kimutatás. — Ha támaszkodunk arra az adatra, hogy egy kilépő körülbelül 5 ezer forintjába kerül a népgazdaságnak, ak­kor mi ilyen címen 22 mil­lió forint körül dobtunk ki az ablakon — mondta Ker­tész Imre hozzászólásában. Mások megpróbálták meg­határozni a nagyarányú ki­lépések okait, — Tavaly már bebizonyo­sodott, hogy a mezőgazdaság munkásfejeslegére nem szá­míthatunk, mivel ott is szük­ség van a munkáskézre — fejtegette Szilágyi István. — Számolnunk kell azzal ls, hogy más iparágakban a munkafeltételek, szociális be­rendezések. béren felüli jut­tatások, védettebb munkahe­lyek — sokszor ideélisabbak. A tavalyi eredmények mér­legelésével, a hibák őszinte feltáráséval segített az MSZMP Csongrád megyei és Szeged városi bizottsága. — Ha a megyénkben és a városban az utóbbi években végbe ment fejlődésről be­szélünk, az feltétlenül di­cséri az építőipart is. A di­cséret, elismerés jogos, mind­azoknak, akik becsülettel dolgoztak és dolgoznak. Az építőipar helyzetének értéke­lésekor csak olyan kívánni valókat róttunk az iparág hibájául, amelyért valóban az építők a felelősek — mondta felszólalásában Per­jési László elvtárs. — Miért mégis az elmaradás? Az okok nyomón az ellő lépés ée az Ismert hibák foltórása hoz­zásegít a jobb munkaszerve­zéshez. A tavaly kikísérlete­zett és bevált új módszere­ket — mint pl- a folyama­tos munkaszervezés, egyösz­szegü bérutalványozás stb. — bátran alkaiinazni kell! — A határozatok vsak annyit érnek, amefifHÖt meg­valósítunk belőlük. Pestisen kell értelmeznünk a Köz­ponti Bizottság határoza­tát is! Látni kell, hogy rá­hány célkitűzés, amelyek Je­lentős fordulatot eredmé­nyeznek majd — pl. a ház­gyárak felállítása — csak a jövőben, a hatvanas évek vé gére várható. Ezekre mos­és okozatok hosszú sorát tani feladataink végrehajtá­mondták már el itt is. És az sónál egyelőre még nem szó jó, hogy ezeket már tud­juk, s így látjuk, min lehet és kell változtatni. A dolgok „hogyanját" kell kutatnunk. — Minden kommunista, minden dolgozó végezze fel­adatát ebben az évben ere­jéhez mérten jc-bban, mint azt az előző években tette, a maga posztján. Szüntessék meg a felelősség áthárítását, a védőpajzsként használt „jogászkodást". Ha ezt sike­rül megtenni, megtette min­denki azt az első lépést, amelyet a Központi Bizottság és a kormány az építőipar dolgozóitól elvár. — Legfontosabb feladat az éves terv teljesítése. Ez ne­hezebb is. könnyebb is, mint az elmúlt években. Nehezebb, mert törleszteni kell az 1963­as adósságot ls; de köny­míthatunk. Ezért a belső erőforrásokra támaszkodha­tunk elsősorban. Rendkívül nagy tartalékaink vannak, a munka termelékenységének emelése terén. Ez év feb­ruárban pl. a megye építő­ipara 114 százalékos létszám­mal csak 100,8 százalékra teljesítette tervét. Ha a munka termelékenysége a kí­vánt és elérhető szinten len­ne, úgy éves szinten nem jelentkezne munkaerő-prob­léma. Nem azért alacsony a termelékenység, mert az épí­tőipari munkások kevésbé szeretnek dolgozni, mint más iparáguk munkásai. A veze­tést kell Javítani, az anya­got. a jó és folyamatos mun­ka feltételeit kell biztosítani. Akkor meg lehet követelni a "v teljesítését, a minőséget. kell venni a magánvállalko­zásokat is. Jó szakemberek önkényesen kiléonek és két hónap múltán újra jelent­keznek. hogy munkába áll­janak. Két hónapon át hol voltak ezek az emberek? Maszekoltak. Az igaz, hogy minden munkáskézre szük­ség van. de egvszer a jövő rendjének érdekében meg­álljt kell már mondani. Gondolafok a tervszerütlenségröl A múlt évi elmaradás má­sik fő oka a munka- és technológiai fegyelem meg­sértése volt. Egyes dolgozók hanyagsága ls sok kellemet­lenséget okozott. A tervsze­rűtlenség, a szervezetlenség, a kapkodás miatt az elmúlt évi eredményekhez képest romlott az átadott épületek minősége. — Az új épületekben fel­szerelik a berendezési tár­gyakat, aztán elvész egy ki­lincs, egy csapfej. Alkatrészt ven százalékát OTP bitolle- i nem lehel kapni, ki kell cse­réire vásárolt"!- I rélnünk a komplett beren­nyebb, mert a közeljövőben fel lellet léPn' hathatósan a _ 91 munkagépet kap a válla- munkafegyelem szándékos mint ná 1 unk" 'és"figveiembe lat- csökkent a munkahelyek lázitól ellen. Ilyen körűimé NIRO. BEIT TNI«NIV\TVN /*1.M<AI száma, megtörtént a munka­nyeket teremtve, eleven , , . ... „„.. munkaverseny-mozgalcm helyek koncentralasa a Koz- bontakozhat kl az építőipar­ponti Bizottság határozata ban is. Sok a 390 millió, de teljesíthető — A műszaki, gazdasági iparban. Az építőiparban vezetőknek feltétlenül bízni előttünk álló feladatok vég­kell a hozzájuk tartozó em- rehajtásából valamennyi berekben. Az építőipari párttagnak részt kell kérnie, munkás, aki ide belép, A megyei és a városi párt­ugyanolyan ember, mint bár- bizottság bízik az építőipar mely más vállalat új mun- vezetőiben, támaszkodik és kasa. Hogy azután mi lesz számít valamennyi dolgozó­belőle, öntudatos építőmun- ja segítségére. kás lesz-e, — az az itt dol gezó munkatársakon, vezető­kön múlik. Az olyan hibák ostorozása, mint a felelőtlen Igazgatás, a munkanélküli bérkifizetés és ehhez hason­ló dolgok, nagyon fontos fel­adat — a legállhatatoeabban kell küzdenünk ellene. De tartsuk szem előtt a munká­sok jogos igényeit, kéréseit is. A vezetők foglalkozzanak nagyobb gonddal, érdemben a munkakörülmények javítá­sával, hallgassák meg, és a lehetőségekhez mérten gyor­san orvosolják a problémá­kat. — Ha következetesek le­szünk, csökkenni fog a niunkásvándorlás az épílő­A Csongrád Megyei Építő­ipari Vállilat 2'i kommu­nistája komoivan, -őszintén, megfontoltan és szókimon­dóan beszélt a vállalat hely­zetéről. A feladat, a terv tel­jesítése rengeteg tennivalót ró rájuk ls. Sok a 390 millió forint, de teljesíthető. S hogv mj módon? A tanács­kozás bizonysága szerint tud­ják az emberek, ök maguk mondták el, hol a hiba. S ha a szándék, a lelkesedés nem csökken azokon a napokon sem. amikor a munkán "a sor. valóban megteszik azt a lénést. amelyet a nért vár valamennyi tagjától, együtt haladva a pártonkívüliekkel. Méry Éva vasárnap. 1964. március 29. DÉL-MAGYARORSZAG 3

Next

/
Thumbnails
Contents