Délmagyarország, 1964. március (54. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-28 / 74. szám

Tengerészek zendülése Brazíliában Továhhni is támogatjuk Kambodzsa népét Hruscsov válasza Norodom Szihanuknak A 8 ét tél millió négyzetkilométer nagyságú Brazília, amely mustéi millió négyzetkilométer htján akkora, mint F.urópa, a latln-anii'iikai országok közül — Kuba után — a legtöbb reformot tfyekszlk mrgvalósltani a politikai éa gazdasági életben. A csaknem 70 milliónyi lakosságból csupán a leggazdagabbak szegülnék szembe a kormány törekvéseivel — eddig sikertelenül. Csütörtökön Rio de Janeiróban, Brazília volt fővárosabnn politikai válságot indított ej egy tengerész-tizedes letartóztatása. E tizedes a tengerészek körében agitált a Goulart köztársasági elnök ullal javasolt alkotmányjogi és a szociális reformok mellett. Ezért Svlvio Motto tengernagy, haditengerészeti miniszter utasítást adott letartóztatására. Később a miniszter elrendelte negyven további, a tizedessel rokonszenvező tengerész letartóztatását is. Ezek azonban több más tengerésszel együtt eltorlaszolták magukat a vasas szakszervezet Rio de Janeiró-i székhazában. A zendülés hírére a miniszter tengerészgyalogosokkal vetette körül az épületet, a tengerészek újabb csoportja azonban szintén csatlakozott az épületben lévő társaikhoz. Ügy látszott, hogy a fegyveres összetűzés elkerülhetetlenné válik, amikor Goulart elnök a városba érkezett, s közbelépésével elejét vette a vérontásnak. Motta miniszter lemondása után a minsztérium utasította a zendülők ellen kiküldött egységek parancsnokait, ne alkalmazzanak erőszakot. Néhány hónappal ezelőtt Rio de Janeiróban már sor került az -őrmesterek lázadására*. amikor is a tengerészet vezető szerepet játszott. A legénység és az altisztek nagy többsége ugyanis a reformok mellett van, míg a magasrangú tisztek mindent elkövetnek a reformok megakadályozására azzal a jelszóval, ho© -a katonák ne politizáljanak*. A jelek arra vallanak, hogy a brazil hadsereg gagy többsége támogatja Goulart elnök reformjait. ' A Német Kommunista Párt Központi Bizottságának nyilatkozata A Német Kommunista Part Központi Bizottsága nyilatkozatot adott kl azzal rüggésben, ho© a nyugatnémet hatóságok a közelmúltban több kommunistát letartóztattak és a bonni propaganda szervek szenzációs tálalásban „kommunista összeesküvés" leleplezéséről adtak hírt. A nyilatkozat, amelyet a német Szabadság-adó sugárzott, megállapítja, ho© a nyugatnémet szélsőjobboldali körök az NKP ellen indított rágalomhadjáratukkal el akarják fojtani a betiltott párt legalizálásáról folyó vitát Nyugat-Németországban. A hivatalos körök azt a látszatot akarják kelteni, ho© a kommunisták kémtevékenységet folytatnak. A reakció már évtizedek óta ehhez az elcsépelt állításhoz folyamodik a munkásmozgalommal szemben. Hruscsov, szovjet kormányfő válaszolt Norodom Szihanuk kambodzsai államfő március 20-i táviratára. Szihanuk közölte, hogy Dél-Vietnamból katonai támadás érte Kambodzsát és kérte, hogy a szovjet kormányfő támogassa egy nemzetközi értekezlet sürgős összehívására tett javaslatát. Hruscsov válaszában kijelenti, hogy a Szovjetunió teljes mértékben osztja Norodom Szihanuk felháborodását a békeszerető Kambodzsa ellen elkövetett barbár agresszió miatt. — Állandóan támogattuk és hajlandók vagyunk továbbra is támogatni az ön békeszerető országát azokban az erőfeszítéseiben, amelyeknek célja Kambodzsa nemzeti függetlenségének megszilárdítása és területi épségének biztosítása — írja Hruscsov. — A szovjet kormány újból tudatta Nagy-Britannia kormányával, hogy továbbra is halaszthatatlannak tartja egy Kambodzsával foglalkozó nemzetközi értekezlet összehívását és kifejezte reményét, hogy az angol fél sürgősen magáévá teszi a szóban forgó tanácskozás mielőbbi öszszehivására tett javaslatot. Hasonlóképpen felhívással fordultunk az Egyesült Államok kormányához, hogy mielőbb válaszoljon, mégpedig kedvező értelemben az értekezlet összehívását célzó javaslatra — frja a továbbiakban a szovjet kormányfő, majd kijelenti, hogy ha a Kambodzsa elleni agresszív cselekmények ügyében Norodom Szihanuk az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordul, számithat a Szovjetunió támogatására. (MTI) Lassan kirajzolódnak a genfi konferencia Gheorghiu-Dej üzenete Guevaza nyilatkozata fő vonásai A húsvéti ünnepek miatt -Az emberiség jelenleg három napig szünetelnek az óriási anyagi erőforrásokkal ENSZ kereskedelmi és fej- rendelkezik, s lesztési értekezletének ta- ezek kellő lehetőségeket nácskozásai. nyújtanak ahhoz, hogy A konferencia vitájának bolygónkról eltűnjék a gaztapasztalatait természetesen dasági elmaradottság, még korai lenne összefog- Ahhoz azonban, ho© e lelalni, hiszen a részvevő 123 hetöségek minden nép, minország közül eddig alig több den ország rendelkezésére mint húsznak a képviselője álló valósággá érlelődjenek, kapott szót. Ezek között azonban néhány fontos fel- veget kell vetni a felszólalás is elhangzott, és ha verkezesi hajszának meg a beszédek jó részét még kc» valósítani az altalábizonyos óvatosság és tar- es telJes leszerelést, tózkodas jellemzi is. már teljesíteni kell az ENSZkezdenek kirajzolódni az köz©úlés határozatait a koértekczlet általános vitája- lonializmus minden formávánságaik a közös célt szolgálják: a kereskedelem fejlesztését. Nyugat-Németországban két súlyos szerencsétlenség történt pénteken. A Hamm közelében levő Heescn község szénbányájában a bányaliftaknába zuhant egy drótkötél. A liftben tartózkodó munkások közül tízen meghaltak, öten megsebesültek. A dortinundi Westfahlenhütte acélművekben felrobbant egy gázvezeték. Ez a szerencsétlenség nyolc halálos áldozatot követelt, tíz sebesültet kórházba szállítottak. Pénteken kétoldalú -élő* televíziós kapcsolatot létesítettek a Relay—2 távközlési műhold segítségével Japán és az Egyesült Államok között. Amerikában kifogástalan volt a vétel. Pénteken a Wallops Island-i kísérleti telepről egy amerikai Scout-rakéta magasba röpítette Anglia második mesterséges holdját, az ionoszféra kutatására tervezett Aericl—2-t. A mesterséges hold pályájára tért. nak fő vonásai. Mindenekélőtt nyilvánvalóvá vált — és ez e©aránt kiderült U Thant megnyitó beszédéből. Raul Prebischnek, a konferencia főtitkárának jelentéséből és szenjának sára*. mielőbbi felszámoláGuevara kubai iparü©i miniszter, a világkereskedelmi értekezleten részt vevő vedélyes hangú vitaindító kubai küldöttség vezetője beszédéből, valamint a ©en- az AFP-nak adott interjújágén fejlett országok képvi- ban kifejtette az állásponselőinek eddig elhangzott tot, amelyet Kuba az értefelszólalásaiból —, ho© kezleten elfoglal, az elmaradott országok né- . . . , pci igen sokat várnak et- A kubai "l'niszter bevezetői a konferenciától. tőben megállapította hogy és katasztrofálisnak tarta- ?z értekezleten reszt vevő nák, ha kudarcot vallana. Éppen ezért a küldöttek kapitalista hatalmak közül egyedül Franciaország tett na© érdeklődéssel fi©élnek minden, az értekezlettel kapcsolatos megnyilatkozást. Az N. Sz. Hruscsov üzenetével megnyitott sort a„elyek Kubát 'érdeklik, most Gheorghiu-Dej és Guvara folytatta. eddig konstruktív javaslatot és közelítette meg többé-kevésbé azokat a problémákat, Gheorghiu-Dej, Népköztársaság csónak elnöke üzenetet intézett a világkereskedelmi értekezlethez. Üzenetében az értekezletet -az ENSZ tevékenysége jelentős állomásának, a nemzetközi élet számottevő eseményéneknevezi, majd hangsúlyozza: Kérdésre válaszolva Guevara kifejtette: Kuba feladatául tűzte ki Román a szocializmus építését, amtaná- Olyan ország va©unk, amely integráns része a latin-amerikai kontinensnek. Támogatni fogunk tehát minden olyan elgondolást, amelyet más latin-amerikai országok terjesztenek majd elő, feltéve, ha kiKoszigin hazautazott Olaszországból Pénteken az olasz fővá- kel, Saragat külügymihiszrosban közös szovjet—olasz terrel, Mattarella külkeresközleményt adtak ki Alek- kedelmi miniszterrel és más 6zej Kosziginnek, a Szovjet- olasz államférfiakkal — unió Minisztertanácsa első hangzik a közlemény, elnökhelyettesének olaszor- Koszigin pénteken Rómászági látogatásáról. ból repülőgépen hazautazott Koszigin, aki az olasz kor- . ,. „ ,mány meghívására a geno- Moszkvába. Ezt megelozovai szovjet ipari és kereske- en délelőtt sajtóértekezleten delmi kiállítás megnyitása- szólt a két ország gazdasági ra érkezett Olaszországba, kapcsolatainak egy új vonáott-tartózkodása alatt talál- sóról: a Szovjetunió teljes kozott Segni köztársasági el- üzemberendezéseket is vásánökkel, Moro miniszterelnök- ról Olaszországtól. Hannoverbe érkeztek az NDK-ból kiutasított amerikai pilóták tés céljából hatolt be az NDK légiterébe. A legénység tagjai tehát kémkedtek, vagyis büntetőjogi felelősséggel járó cselekményt folytattak. Figyelembe véve azonban azt, hogy az E©esiilt Államok kormánya sajnálkozását fejezte ki a határsértés miatt és biztosította a szovmegsebesült, már múlt szom- jet hatóságokat, hogy szigort baton visszaadták az ameri- utasításokat adott az amerikai hadsereg képviselőinek- kai hatóságoknak az ehhez A most átadott két pilóta jó hasonló határsértések megegészségben megérkezett a akadályozására, az NDK és nyugat-németországi Hanno- a Szovjetunió illetékes szerver városába. vei lehetségesnek tartották, A nyomozás megcáfolha- hogv ebben az esetben kivétatlanul bebizonyította, hogy felképpen kitoloncolják a az RB—66-o-s amerikai re- legénység tagjait s Német pülőgép előre megfontolt Demokratikus Köztársaság szándékkal, katonai felderí- területéről. Pénteken a Német Demokratikus Köztársaságból kitoloncolták és a helmstedti határállomáson átadták az amerikai katonai hatóságoknak a március 10-én az NDK légiterében lelőtt RB— 66-os felderítő gép amerikai legénységének két tagját, Dávid Holland és Helvin Kessler századosokat. A legénység harmadik tagját, aki Sárközi Gyula: ítél a Ku-Klux-Klan iiilílllllllilllllilllll lllllllfliiilli 4 |Ez volt az első lincselés, amelyen, mint szemtanú, ! [részt vettem. Nem mondom, kicsit lúdbőrözött a hátam, amikor vergődni láttam a négert, és a gyomrom, ú© ereztem, a torkomon akar kiszaladni. Aztán lassacskán megszoktam a dolgot. Mert, u©ebár mindent meg lehet szokni. Még a lincselést is. A következő esetet azért irom le kissé részletesebben, mert annak már nemcsak szemtanúja, hanem aktív résztvevője, sőt főszereplője is voltam. E©ik szabad estémen Peg©vel elmentem az Astor bárba. Ez amolyan másodosztályú hely, ahová négerek, indiánok, meszticek és mexikóiak is betehetik a lábukat. Igaz, mehettünk volna az Ambassador bárba is, városunk legelőkelőbb mulatóhelyére, de Peg© kívánsága volt, ho© ilyen szedett-vedett népség közé menjünk, mertho© izgatta fantáziáját a hely és már u© vá©ott „e© kis kaland, amolyan Igazi kaland" után. Amikor beléptünk, e©etlen üres asztal sem volt. Ám a tulajdonos, a városszerte népszer William Finley, a Birch Társaság helybeli elnöke, akit mindenki csak Bulldog Billynek becézett, nyomban megismert és külön asztalt állított be az e©tk sarokba. Whiskyt rendeltem. Abból a jó erős pálinkából, amit csak az Astor bár törzsvendégei ihattak. Két pincér is ott serénykedett asztalunk mellett. Az egyik friss sárga rózsát tett a vázába, a másik felvette a rendelést. Aztán eltűntek. Megszólalt a zene. Peg©re pillantottam, 6 pedig kacéran rámmosolygott. Felálltunk és a táncparkettre libbentünk, Asztalunk teríték nélkül, üresen ásított. Alig táncoltunk két-három kört, amikor észrevettem, ho© a bejárat felöl e©- jól öltözött néger fiatalember indul el és egyenesen az elha©ott asztalunkhoz tart. Látta, hogy az asztal üres és leült melléje. Nem szóltam semmit, bár legszívesebben odarohantam volna hozzá és kipenderí(Szilágyi Imre rajza) tem székestől e©ütt a teremből. Nem szóltam, mert Peg© csicseregni kezdett a fülembe, majd amikor észrevette, hogy erősen nézek valakit, hirtelen feltámadt benne a női féltékenység — gondolván: bizonyára valamelyik höl©et fixírozom — és nyaggatni kezdett, ki az a nő, aki annyira lekötötte a figyelmemet, hogy ővel mar nem is törődöm. Mentegetőzés közben félszememmel ismét a néger felé pillantottam és legnagyobb ámulatomra azt láttam, hogy a fickó a pincér által kihozott két pohár whiskyt, a mi whiskynket egyszerűen felhörpinti. A pincér kővémeredten állt ott s mire észbekapott, az ital már lecsúszott a néger torkán. Az én whiskim. Majd utána a Peggyé is. Hát ez már több a soknál! Ezt csak nem túrhetem! A vér agyamba tódult s veszettül dobolt a halántékomon. Már nem tudtam, mit cselekszem. A következő pillanatban elbődültem, mint egy vad oroszlán, aztán faképnél hagyva Peggymet, öles ugrásokkal a néger asztalánál termettem. Öklömmel szörnyű ütést mértem a tarkójára. Ám a fickót kemény fából faragták. Más embert ez az ökölcsapás letaglózott Volna, mint egy marhát. De az én négerem, bár megingott s majdnem vele dőlt az asztal, csak megrázta gyapjas fejét, prüszkölt egyet, mint valami paripa és felugrott a helyéről. Csak arra emlékeztem, ho© szemem előtt elsötétül a világ, majd csillagok miriádiai kezdenek sziporkázni. Izzott, csillogott a levegő körülöttem. Pedig keménykötésű legény voltam, mondhatni valóságos izomkolosszus. Három olyan négert lapítottam volna össze karjaim közt, mint az, akitől ezt a szörnyű na© ökölcsapást kaptam. Ügy látszik, értett az ökölvíváshoz. En viszont abszolút semmit sem konyítottam hozzá, csak verekedni tudtam s azt hittem, bivaly erőmmel mindenkit földre teríthetek. Mint egy kivágott fa omlottam a parkettre. De nem ájultam el. Kemény koponyám volt. Mély lélegzetet vettem, aztán talpra szökkentem, mint e© macska, harcállást vettem fel és még mindig szikrázó szememmel méregetni kezdtem ellenfelemet, aki védőállásba helyezkedve várta a további támadásomat. — Koszos disznó! — köptem a szemébe. — Ho© mertél mocskos száddal a whiskymből inni! (Folytatjuk.) 2 DÉL-MAGYARORSZÁG Szombat. 1964. március 28.