Délmagyarország, 1964. március (54. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-28 / 74. szám

Tengerészek zendülése Brazíliában Továhhni is támogatjuk Kambodzsa népét Hruscsov válasza Norodom Szihanuknak A 8 ét tél millió négyzetkilométer nagyságú Brazília, amely mustéi millió négyzetkilométer htján akkora, mint F.urópa, a latln-anii'iikai országok közül — Kuba után — a legtöbb reformot tfyekszlk mrgvalósltani a politikai éa gazdasági életben. A csak­nem 70 milliónyi lakosságból csupán a leggazdagabbak szegül­nék szembe a kormány törekvéseivel — eddig sikertelenül. Csütörtökön Rio de Jane­iróban, Brazília volt főváro­sabnn politikai válságot in­dított ej egy tengerész-tizedes letartóztatása. E tizedes a tengerészek körében agitált a Goulart köztársasági elnök ullal javasolt alkotmányjogi és a szociális reformok mel­lett. Ezért Svlvio Motto ten­gernagy, haditengerészeti mi­niszter utasítást adott letar­tóztatására. Később a minisz­ter elrendelte negyven továb­bi, a tizedessel rokonszenvező tengerész letartóztatását is. Ezek azonban több más ten­gerésszel együtt eltorlaszol­ták magukat a vasas szak­szervezet Rio de Janeiró-i székhazában. A zendülés hí­rére a miniszter tengerész­gyalogosokkal vetette körül az épületet, a tengerészek újabb csoportja azonban szintén csatlakozott az épületben lé­vő társaikhoz. Ügy látszott, hogy a fegy­veres összetűzés elkerülhetet­lenné válik, amikor Goulart elnök a városba érkezett, s közbelépésével elejét vette a vérontásnak. Motta miniszter lemondása után a minszté­rium utasította a zendülők el­len kiküldött egységek pa­rancsnokait, ne alkalmazza­nak erőszakot. Néhány hónappal ezelőtt Rio de Janeiróban már sor került az -őrmesterek lázadá­sára*. amikor is a tengerészet vezető szerepet játszott. A le­génység és az altisztek nagy többsége ugyanis a reformok mellett van, míg a magas­rangú tisztek mindent elkö­vetnek a reformok megaka­dályozására azzal a jelszóval, ho© -a katonák ne politizál­janak*. A jelek arra vallanak, hogy a brazil hadsereg gagy több­sége támogatja Goulart elnök reformjait. ' A Német Kommunista Párt Központi Bizottságának nyilatkozata A Német Kommunista Part Központi Bizottsága nyilatkozatot adott kl azzal rüggésben, ho© a nyu­gatnémet hatóságok a közel­múltban több kommunistát letartóztattak és a bonni propaganda szervek szenzá­ciós tálalásban „kommunis­ta összeesküvés" leleplezé­séről adtak hírt. A nyilatko­zat, amelyet a német Sza­badság-adó sugárzott, meg­állapítja, ho© a nyugat­német szélsőjobboldali kö­rök az NKP ellen indított rágalomhadjáratukkal el akarják fojtani a betiltott párt legalizálásáról folyó vi­tát Nyugat-Németországban. A hivatalos körök azt a látszatot akarják kelteni, ho© a kommunisták kém­tevékenységet folytatnak. A reakció már évtizedek óta ehhez az elcsépelt állításhoz folyamodik a munkásmoz­galommal szemben. Hruscsov, szovjet kormányfő válaszolt Norodom Szihanuk kambodzsai államfő március 20-i táviratára. Szihanuk közölte, hogy Dél-Vietnamból katonai támadás ér­te Kambodzsát és kérte, hogy a szov­jet kormányfő támogassa egy nemzetközi értekezlet sürgős összehívására tett ja­vaslatát. Hruscsov válaszában kijelenti, hogy a Szovjetunió teljes mértékben osztja Noro­dom Szihanuk felháborodását a béke­szerető Kambodzsa ellen elkövetett bar­bár agresszió miatt. — Állandóan támogattuk és hajlandók vagyunk továbbra is támogatni az ön bé­keszerető országát azokban az erőfeszíté­seiben, amelyeknek célja Kambodzsa nem­zeti függetlenségének megszilárdítása és területi épségének biztosítása — írja Hrus­csov. — A szovjet kormány újból tudatta Nagy-Britannia kormányával, hogy to­vábbra is halaszthatatlannak tartja egy Kambodzsával foglalkozó nemzetközi érte­kezlet összehívását és kifejezte reményét, hogy az angol fél sürgősen magáévá teszi a szóban forgó tanácskozás mielőbbi ösz­szehivására tett javaslatot. Hasonlókép­pen felhívással fordultunk az Egyesült Államok kormányához, hogy mielőbb vá­laszoljon, mégpedig kedvező értelemben az értekezlet összehívását célzó javaslatra — frja a továbbiakban a szovjet kormány­fő, majd kijelenti, hogy ha a Kambod­zsa elleni agresszív cselekmények ügyé­ben Norodom Szihanuk az ENSZ Bizton­sági Tanácsához fordul, számithat a Szov­jetunió támogatására. (MTI) Lassan kirajzolódnak a genfi konferencia Gheorghiu-Dej üzenete Guevaza nyilatkozata fő vonásai A húsvéti ünnepek miatt -Az emberiség jelenleg három napig szünetelnek az óriási anyagi erőforrásokkal ENSZ kereskedelmi és fej- rendelkezik, s lesztési értekezletének ta- ezek kellő lehetőségeket nácskozásai. nyújtanak ahhoz, hogy A konferencia vitájának bolygónkról eltűnjék a gaz­tapasztalatait természetesen dasági elmaradottság, még korai lenne összefog- Ahhoz azonban, ho© e le­lalni, hiszen a részvevő 123 hetöségek minden nép, min­ország közül eddig alig több den ország rendelkezésére mint húsznak a képviselője álló valósággá érlelődjenek, kapott szót. Ezek között azonban néhány fontos fel- veget kell vetni a fel­szólalás is elhangzott, és ha verkezesi hajszának meg a beszédek jó részét még kc» valósítani az altalá­bizonyos óvatosság és tar- es telJes leszerelést, tózkodas jellemzi is. már teljesíteni kell az ENSZ­kezdenek kirajzolódni az köz©úlés határozatait a ko­értekczlet általános vitája- lonializmus minden formá­vánságaik a közös célt szol­gálják: a kereskedelem fejlesztését. Nyugat-Németországban két súlyos szerencsétlenség tör­tént pénteken. A Hamm kö­zelében levő Heescn község szénbányájában a bányalift­aknába zuhant egy drótkö­tél. A liftben tartózkodó munkások közül tízen meg­haltak, öten megsebesültek. A dortinundi Westfahlen­hütte acélművekben felrob­bant egy gázvezeték. Ez a szerencsétlenség nyolc halá­los áldozatot követelt, tíz sebesültet kórházba szállí­tottak. Pénteken kétoldalú -élő* televíziós kapcsolatot létesítettek a Relay—2 távközlési műhold se­gítségével Japán és az Egyesült Államok kö­zött. Amerikában kifo­gástalan volt a vétel. Pénteken a Wallops Is­land-i kísérleti telepről egy amerikai Scout-rakéta ma­gasba röpítette Anglia má­sodik mesterséges holdját, az ionoszféra kutatására terve­zett Aericl—2-t. A mester­séges hold pályájára tért. nak fő vonásai. Mindenekélőtt nyilvánva­lóvá vált — és ez e©aránt kiderült U Thant megnyitó beszédéből. Raul Prebisch­nek, a konferencia főtitká­rának jelentéséből és szen­jának sára*. mielőbbi felszámolá­Guevara kubai iparü©i miniszter, a világkereskedel­mi értekezleten részt vevő vedélyes hangú vitaindító kubai küldöttség vezetője beszédéből, valamint a ©en- az AFP-nak adott interjújá­gén fejlett országok képvi- ban kifejtette az álláspon­selőinek eddig elhangzott tot, amelyet Kuba az érte­felszólalásaiból —, ho© kezleten elfoglal, az elmaradott országok né- . . . , pci igen sokat várnak et- A kubai "l'niszter beveze­tői a konferenciától. tőben megállapította hogy és katasztrofálisnak tarta- ?z értekezleten reszt vevő nák, ha kudarcot vallana. Éppen ezért a küldöttek kapitalista hatalmak közül egyedül Franciaország tett na© érdeklődéssel fi©él­nek minden, az értekezlet­tel kapcsolatos megnyilatko­zást. Az N. Sz. Hruscsov üzenetével megnyitott sort a„elyek Kubát 'érdeklik, most Gheorghiu-Dej és Gu­vara folytatta. eddig konstruktív javasla­tot és közelítette meg többé-ke­vésbé azokat a problémákat, Gheorghiu-Dej, Népköztársaság csónak elnöke üzenetet in­tézett a világkereskedelmi értekezlethez. Üzenetében az értekezletet -az ENSZ tevékenysége jelentős állo­másának, a nemzetközi élet számottevő eseményének­nevezi, majd hangsúlyozza: Kérdésre válaszolva Gue­vara kifejtette: Kuba feladatául tűzte ki Román a szocializmus építését, amtaná- Olyan ország va©unk, amely integráns része a latin-ame­rikai kontinensnek. Támogatni fogunk tehát minden olyan elgondolást, amelyet más latin-ameri­kai országok terjesztenek majd elő, feltéve, ha ki­Koszigin hazautazott Olaszországból Pénteken az olasz fővá- kel, Saragat külügymihisz­rosban közös szovjet—olasz terrel, Mattarella külkeres­közleményt adtak ki Alek- kedelmi miniszterrel és más 6zej Kosziginnek, a Szovjet- olasz államférfiakkal — unió Minisztertanácsa első hangzik a közlemény, elnökhelyettesének olaszor- Koszigin pénteken Rómá­szági látogatásáról. ból repülőgépen hazautazott Koszigin, aki az olasz kor- . ,. „ ,­mány meghívására a geno- Moszkvába. Ezt megelozo­vai szovjet ipari és kereske- en délelőtt sajtóértekezleten delmi kiállítás megnyitása- szólt a két ország gazdasági ra érkezett Olaszországba, kapcsolatainak egy új voná­ott-tartózkodása alatt talál- sóról: a Szovjetunió teljes kozott Segni köztársasági el- üzemberendezéseket is vásá­nökkel, Moro miniszterelnök- ról Olaszországtól. Hannoverbe érkeztek az NDK-ból kiutasított amerikai pilóták tés céljából hatolt be az NDK légiterébe. A legénység tagjai tehát kémkedtek, vagyis büntetőjogi felelős­séggel járó cselekményt folytattak. Figyelembe véve azonban azt, hogy az E©esiilt Álla­mok kormánya sajnálkozását fejezte ki a határsértés miatt és biztosította a szov­megsebesült, már múlt szom- jet hatóságokat, hogy szigort baton visszaadták az ameri- utasításokat adott az ameri­kai hadsereg képviselőinek- kai hatóságoknak az ehhez A most átadott két pilóta jó hasonló határsértések meg­egészségben megérkezett a akadályozására, az NDK és nyugat-németországi Hanno- a Szovjetunió illetékes szer­ver városába. vei lehetségesnek tartották, A nyomozás megcáfolha- hogv ebben az esetben kivé­tatlanul bebizonyította, hogy felképpen kitoloncolják a az RB—66-o-s amerikai re- legénység tagjait s Német pülőgép előre megfontolt Demokratikus Köztársaság szándékkal, katonai felderí- területéről. Pénteken a Német Demok­ratikus Köztársaságból ki­toloncolták és a helmstedti határállomáson átadták az amerikai katonai hatóságok­nak a március 10-én az NDK légiterében lelőtt RB— 66-os felderítő gép amerikai legénységének két tagját, Dávid Holland és Helvin Kessler századosokat. A le­génység harmadik tagját, aki Sárközi Gyula: ítél a Ku-Klux-Klan iiilílllllllilllllilllll lllllllfliiilli 4 |Ez volt az első lincselés, amelyen, mint szemtanú, ! [részt vettem. Nem mondom, kicsit lúdbőrözött a há­tam, amikor vergődni láttam a négert, és a gyomrom, ú© ereztem, a torkomon akar kiszaladni. Aztán lassacskán megszoktam a dolgot. Mert, u©ebár mindent meg lehet szokni. Még a lincselést is. A következő esetet azért irom le kissé részletesebben, mert annak már nemcsak szemtanúja, hanem aktív részt­vevője, sőt főszereplője is voltam. E©ik szabad estémen Peg©vel elmentem az Astor bárba. Ez amolyan másodosztályú hely, ahová négerek, in­diánok, meszticek és mexikóiak is betehetik a lábukat. Igaz, mehettünk volna az Ambassador bárba is, városunk leg­előkelőbb mulatóhelyére, de Peg© kívánsága volt, ho© ilyen szedett-vedett népség közé menjünk, mertho© izgat­ta fantáziáját a hely és már u© vá©ott „e© kis kaland, amolyan Igazi kaland" után. Amikor beléptünk, e©etlen üres asztal sem volt. Ám a tulajdonos, a városszerte népszer William Finley, a Birch Társaság helybeli elnöke, akit mindenki csak Bulldog Billynek becézett, nyomban megismert és külön asztalt ál­lított be az e©tk sarokba. Whiskyt rendeltem. Abból a jó erős pálinkából, amit csak az Astor bár törzsvendégei ihattak. Két pincér is ott serénykedett asztalunk mellett. Az egyik friss sárga ró­zsát tett a vázába, a másik felvette a rendelést. Aztán el­tűntek. Megszólalt a zene. Peg©re pillantottam, 6 pedig ka­céran rámmosolygott. Felálltunk és a táncparkettre libben­tünk, Asztalunk teríték nélkül, üresen ásított. Alig táncoltunk két-három kört, amikor észrevettem, ho© a bejárat felöl e©- jól öltözött néger fiatalember in­dul el és egyenesen az elha©ott asztalunkhoz tart. Látta, hogy az asztal üres és leült melléje. Nem szóltam semmit, bár legszívesebben odarohantam volna hozzá és kipenderí­(Szilágyi Imre rajza) tem székestől e©ütt a teremből. Nem szóltam, mert Peg© csicseregni kezdett a fülembe, majd amikor észrevette, hogy erősen nézek valakit, hirtelen feltámadt benne a női féltékenység — gondolván: bizonyára valamelyik höl©et fixírozom — és nyaggatni kezdett, ki az a nő, aki annyira lekötötte a figyelmemet, hogy ővel mar nem is törődöm. Mentegetőzés közben félszememmel ismét a néger fe­lé pillantottam és legnagyobb ámulatomra azt láttam, hogy a fickó a pincér által kihozott két pohár whiskyt, a mi whiskynket egyszerűen felhörpinti. A pincér kővéme­redten állt ott s mire észbekapott, az ital már lecsúszott a néger torkán. Az én whiskim. Majd utána a Peggyé is. Hát ez már több a soknál! Ezt csak nem túrhetem! A vér agyamba tódult s veszettül dobolt a halántékomon. Már nem tudtam, mit cselekszem. A következő pillanatban elbődültem, mint egy vad oroszlán, aztán faképnél hagyva Peggymet, öles ugrások­kal a néger asztalánál termettem. Öklömmel szörnyű ütést mértem a tarkójára. Ám a fickót kemény fából faragták. Más embert ez az ökölcsapás letaglózott Volna, mint egy marhát. De az én négerem, bár megingott s majdnem vele dőlt az asztal, csak megrázta gyapjas fejét, prüszkölt egyet, mint valami paripa és felugrott a helyéről. Csak arra emlékeztem, ho© szemem előtt elsötétül a világ, majd csillagok miriádiai kezdenek sziporkázni. Iz­zott, csillogott a levegő körülöttem. Pedig keménykötésű legény voltam, mondhatni valóságos izomkolosszus. Három olyan négert lapítottam volna össze karjaim közt, mint az, akitől ezt a szörnyű na© ökölcsapást kaptam. Ügy lát­szik, értett az ökölvíváshoz. En viszont abszolút semmit sem konyítottam hozzá, csak verekedni tudtam s azt hit­tem, bivaly erőmmel mindenkit földre teríthetek. Mint egy kivágott fa omlottam a parkettre. De nem ájultam el. Kemény koponyám volt. Mély lélegzetet vet­tem, aztán talpra szökkentem, mint e© macska, harcál­lást vettem fel és még mindig szikrázó szememmel mére­getni kezdtem ellenfelemet, aki védőállásba helyezkedve várta a további támadásomat. — Koszos disznó! — köptem a szemébe. — Ho© mer­tél mocskos száddal a whiskymből inni! (Folytatjuk.) 2 DÉL-MAGYARORSZÁG Szombat. 1964. március 28.

Next

/
Thumbnails
Contents