Délmagyarország, 1964. március (54. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-28 / 74. szám

Idén több mint 148 millió fsrintot fordítunk beruházásokra (Folytatás az 1. oldalról) A városi tanács — az együttes ülés után — fog­lalkozott a városi tanács 1963. évi költségvetési zár­számadásával és a Városi, a kerületi tanácsok 1964. évi költségvetésével, s azt jóvá­hagyólag tudomásul vette. A városi tanács, a kerületi A városi lanacs üléséről fejlesztés területén egyaránt nagyobbak a tervszámok a tavalyinál. A felatokat nö­veli az építőipar elmaradása. Az építőiparra vár, hogy az tanácsok 1964. évi együttes építési elmaradásokat meg­költségvctése 363 millió 503 ezer forint. Ennyi összeg szerepel a be­vételi és a kiadási rovatban —, amint előterjesztésében közölte Nagy Miklós, a városi tanács pénzű®i osztályának vezetője. A városi tanács tervosz­tályának vezetője, dr. Kal­már Ferenc a tanács elé ter­jesztette Szeged 1964. évi tervét, amelyet a kormány bizonyos módosításokkal jó­szüntetve megvalósítsák az idei építési tervet. A különféle beruházások­ra 55 millió 965 ezer fo­rintot fordítanak. Ezen kí­vül a lakásépítkezésekre 85 millió forint áll rendel­kezésre az idén. Szeged város idei tervében tehát a közérdekű beruházá­sokra 140 millió 965 ezer fo­rintot fordítanak. Az előterjesztések során Laza Etelka tájékoztatta a váha®ott. A terv — amely . . . ... megV€Í nÓDÍ magába foglalja a különféle ^^^Pf^t^FZÜ^* tanácsi beruházásokat la­kásépítkezéseket, lakóházja­vításokat az egészségügy stb. fejlesztését, a helyiipar termelését — elősegíti Szeged fejlődését, lakói életkörülményeinek további javulását Az idei terv me®alósítása na® feladatot hárít a taná- jesztésekhez esi vállalatokra, intézmé- Vess István, ellenőrzési bizottság tavalyi tevékenységéről. A tanácsülés ezután elfogadta a nyíltárusí­tási üzletek nyitvatartását szabályozó tanácsrendelet vitásáért. Nemes Attila kérte a tanács illetékes szakigazga­tási szervét, intézkedjenek, ho® a sütőipar mindig jómi­nőségű kenyeret készítsen, s ilyet szállítson a külső város­részekbe is. Hampel Ferenc a móravárosi, Kordasori or­vosi rendelő bővítésének na­pirendre tűzését kérte. Peták József javasolta, ho® a ta­nács — ha lehetőség van rá — szerezzen be néhány sze­métfelszedő gépet. A je®es ®ermektej kérdéseiről be­szélt foór Lajos és kiszolgá­lási idejének megnyújtását kérte. Engi József arra hívta fel a fi®elmet, szükséges, ho® az utak huppanóit, lyu­kait megszüntessék. A Szivárvány utcát keresz­tező Lumumba utca átjárójá­nak rondbehozását sürgette Novotvi János, majd a nö­vényvédelmi társadalmi ak­cióbizottság munkájához kér­te az állami szervek további segítségét. Ábrahám Lajosné. Alsóváros vízellátási gondjait tette szóvá, s kért enyhíté­tervezetét, amelyet jóváha- sükért intézkedéseket. A to­®ásra felterjesztenek az El­nöki Tanácshoz. A napirendhez, az előter­hozzászóltak Engi József nyekre és szakigazgatási Kancsár Ferenoné, Baráth szervekre, mert a termelés, József és Molnár Imretanács­a teljesítmény, a forgalom, a tagok. Bejelentések, interpellációk Végül bejelentésekre, inter- 3. számú ház lakói érdekében peliációkra került sor. Farkas sürgősen intézkedjenek. A pe­István a Takaréktár utcai Ha- tőfitelepi buszjáratokról be­1 ászcsárda előtti járdarész szélt Dunai József. Széli tisztáintartását kérte. Antali László a Debreceni utca köz­Sándor sürgette, ho® a rossz útjának állapotát tette szóvá, állapotú Vasasszentpéter utca s intézkedést sürgetett megja­Szibéria gyöngye A krasznojarszki határvi- A krasznojarszki határvi­déket Szibéria ®ön®ének dék a közeljövőben fontos is nevezik- A természet va- vasércbányászati központtá lóban rendkivül bőkezűen fejlődik. A vasérclelőhelyek bánt. ezzel a vidékkel. Itt a terület déli részén cs az található prédául az összes Angara alsó folyásánál, feltárt szovjet kőszén tar ta- Krasznojarszktól északra ta­lékok e®harmada. Itt, az lálhatók. Az abakáni érc­úgynevezett kanszk—acsinsz- bánya máris fontos nyers­ki medencében, ahol a szén- anyagszállítója a kuznyecki rétegek 60 méteres vastagsá­got is elérnek, és több sze­net tartalmaznak, mint a hí­res donyeci és kuznyecki szénmedence, nyíltszíni fej­téssel bányásszák az ország­ban legolcsóbb szenet Az szén is van. utóbbi két évben a kiterme- A gazdasági körzet gép­lés a másfélszeresére emel- iparának vezető centruma a kedett, s tavaly elérte a 12 szibériai Nehézgép®ár. millió tonnát 1970-re pedig Gyors ütemben fejlődik 40—50 millió tonnára rúg azonban a könnyű- és az kohászati kombinátnak. A távlati tervekben szerepel az angara—pitszki vasércmeden­ce kiaknázása: a készleteket itt több milliárd tonnára be­csülik, s a vasérc mellett kő­majd. Az USA erdőállományának másfélszerese U®ancsak a karsznojarsz­Id gazdasági körzetben össz­pontosul a szovjet erdőségek faállományának e®ötöde. 14,5 milliárd köbméter is. Ez másfélszer annyi, mint az USA erdőállománya. A ki­termelés állandóan fokozó­dik. Míg a második világ­háború előtt évente alig több mint 4 millió köbméter volt napjainkban már 18 millió. A gazdasági körzet a Szov­élel mi szeripar is. Máris köz­kedveltek a krasznojarszki televíziókészülékek és piani­nók, villanyvasalók, gyer­mekkerékpárok, alumínium edények és mosógépek. Monumentális lakásépítkezés A krasznojarszki gazdasá­gi körzet egyetlen nagy építkezési terület. Csupán 1959—1962-ben, tehát a hét­éves terv első né® évében több mint egymilliárd rubel­nyi beruházás készült el. Ez négyszer annyi,- mint ameny­nyit a vidékeri a_ „háborút ban is egyik leggazdagabb vidéke: az energiakészlet csaknem 160 millárd kilo­wattóra A közei jövőben üzemelnek már itt a világ legna®cbb vízierőmüvei: a kraszno­jarszki és a szajan-susensz­kojei erőművek, valamint a már említett kanszik—acsinsz­ki szénre épülő hőerőmű. Krasznojarszk rövid hat-hét esztendő múltán Szibéria „áramadó fővárosa" lesz. Több milliárd tonna érckészlet A gazdasági körzet egyik legfontosabb iparága a szí­nesfém kohászat, amelynek egyik legr eprezen tán sabb üzeme, a norilszki kombinát, ma már kísérleti mintaüzem­nek számít, ahol a terme­lést gépesítették és automa­tizálták- Magában Kraszno­jarszkban most na® alumí­mum®ár épül. megelőző 23 esztendőben köl­töttek beruházásra- A kör­zetben komoly építőanyag­ipar alakult ki. amely éven­te félmillió köbméter vas­betonelemet és 9400 előre­®ártott lakást ad az ország­nak. Csupán 1962-ben csak­nem e®millió né®zetmé­ternyi lakóterületet adtak át rendeltetésének, ami ti­zenkétszer annyi. mint amennyi 1940-ben épült. A továbbiakban a körzet gazdasági élete egyre foko­zódó ütemben fejlődik majd. Az SZKP programja ki­mondja, ho® számottevően kell fejleszteni az Uraitól keletre eső, természeti kin­csekben, nyersanyagokban, energiaforrásokban gazdag vidékek iparát. A kraszno­jarszki gazdasági körzet pél­dája jól mutatja: milyen si­keresen oldják meg ezt a fel­adatot a Szovjetunióban. Vaszúik Koszintarisz \ vábbiakban kifogásolta, ho® a Szabadság tér felé járó autóbuszon 1 forint 50 fillér a viteldíj. A tanács utasította végre­hajtó bizottságát, illetve szak­igazgatási szerveit, ho® a bejelentésekre, interpellá­ciókra 15 napon belül írásban adjanak választ. A tanácsülés az elnöklő Vass István zár­szavával ért véget. Papírfedezék nélkül A bizonyítványt mindig lehet ezzel, vagy azzal ma­gyarázni, de a magyarázás sohasem . változtat a ténye­ken, s nem menti fel a fe­lelőssége alól azt, aki a mu­lasztásért végső soron fele­lős. Akadályközlő levelekkel, felszólításokkal elhárítható a berendezés szállítására. A berendezést elkészítjük 1964. főhatóság elutasította kéré- június 30-ra. Tehát még egy süket és jóváhagyta a vissza­igazolás határidejét. Erre az építők levelet írtak és kér­ték, ho® módosítsák az üzembővítés befejezésének idejét november 30-ra. hónappal korábban is, mint az eredeti határidő. A felelősség elhárítása Nem az első elhárított aka­dály volt ez a szentesi ruha­®ár bővítésének munkájá­ban. Tavaly novemberben, felelősség, de ezzel csak azt Időhúzás helyett intézkedés amikor az építés téliesítésé­ma®arázhatjuk, miért nem. teljesítette e®ik vagy má­sik vállalat a szerződésben vállalt kötelességét, kész­áru azonban aligha lesz a "papírfedezékből.* Elfogadhatatlan dátum Kivétel természetesen min­dig akad. Ilyen kivétel pél- ezer munkaruha dául a Szegedi Ruhagyár szentesi telepével kapcsola­tos néhány akadály is. A Csongrád Me®ei Építőipari Vállalat nem is olyan régen arról értesítette a ruhagyá­rat, mint beruházót, hogy a Fűtőberendezési. Vállalat két darab Sebők-féle önfelszívó­berendezés szállítását csak szeptember 30-ra igazolta vissza. Ezt a dátumot az épí­tők nem fogadták el, s fel­szólították, hogy tartsa be a szívó-berendezést az július 31-i határidőt. Sőt, kéréssel fordultak az ÉM épí- riaknak más ígéretet tőipari főosztályához, ho® Csodák kötelezze a vállalatot a kért ellátott Mit tehet erre a beruházó? Belenyugodhat, hogy elhúzó­dik a beruházás megvalósítá­sa, vagy ha ereje van, maga láthat a szükséges anyag beszerzése után. Mivel Szen­tesen nincs lehetőség "idő­húzásra*, hiszen 400 munkás foglalkoztatásáról és több gyártásáról van szó, megpróbálták azt, amit az építők nem tudtak elérni. És újra sikerült az, ami a gyárépítés történeté­ben már többször, hogy az építők akadályközlése után a ruhagyáriak beszerezték a szükséges anyagot, berende­zést. Már az első helyen ta­láltak, pontosaban a fent­nevezett Fűtőberendezési Vállalat, amely szeptember­re igazolta vissza az önfel­építő­ipari vállalatnak, a ruhagyá­tett. csodája, pecséttel papírra írták rá: a Homoki tatmszvárok A forráskűti Haladás Tsz- .másikon már a melegágyak lónak leszerződtetni. S mint ben beszélgettem Ádám Már- is régen elkészültek. Avro- tapasztaltam, ez már nem az ton sertéstenyésztővel, meg nov Illés, az új főkertész első értekezés az ü®ben Az az édesapjával. Később Már- már arról ad számot, hogy ta -Józseffel, Halász Antallal, 1600 ablak alatt na®obb­Zádori Józseffel találkoz- részt a magok is kikeltek, tam, s ők is, mint Adám Később kijavítja az elnök­Márton leginkább az időjá- helyettes által mondott szá­rasra panaszkodtak. Az em- mot. Az új kertészet a diny­berek türelmetlenségéből nyével és a szamócával érezni lehetett a felcsigázott együtt már nem is 400, ha­dolgozriiakarást és azt, ho® nem éppen 500 hold lesz. a hosszú tél nem múlt el nyomtalanul a forráskűti ho­mokon sem. E®esült a Ró­iskolában szülői értekezle­ten is meghányták-vetették a dolgot, s csak azért akar­nak e®előre harmincat szer­ződtetni, mert épp most ennyi a jelentkező. B Állandó szakkör 20—30 zsa Ferenc és az Ezüstkalász Tsz, ú® lett áho® a gazdák akarták-' "e® falu, egy nó­ta*, pontosabban e® falu e® termelőszövetkezet. Meg­kétszereződött a közös erő,' s mintha megnőtt volna a gaz­dák munkakedve is. Q Űj kocaállomány Ádám Márton, ez a fia­tal, energiától duzzadó kom­munista sertéstenyésztő azon fogadkozik: — Ezekkel a hevenyészett, huzatos fiaztatókkal nem várunk meg még egy telet, átalakítjuk őket. Bevezet az egyik fiaztató­ba, s megmutatja: 14 koca van bent a 87-ből, s a 14-nek csak 107 malaca van. Persze ®ümölcsbol mindig. Ameny­elhullás miatt, ha- nyit emelkedett a szolo es Ezeket tapasztalja első lá- Míg ott voltam, döntés tásra a forráskűti Haladás született abban is, ho® Tsz-ben az idegen. Csakho® megalakítják a helyi szőlé­látni kell itt azt is, ami az ?*ek> ^tészek állando szak ,,, | . , .. , . . , .. köret. A szakkoron belül utóbbi ket-harom ev alatt ÍO]ytatják a tanulók elmé­történt. Amióta . szövetkezeti leti oktatását is. A me®ei faluról beszélnek Forráskú-- tanács oktatási osztályának ton, több változás ment vég- képviselője felajánlotta, hogy , . . a szakmunkaskeozes költse­be a gazdalkodasban, mint máskor geit állami keretből biztosít­esztendő ják. A me®ei KlSZ-biaott­alatt. Pesti Menyhért í® ér­vel a számokkal. A szőlősbrigád aggodalma — Né®-százhúsz hold öreg szőlőnk, s ve®es ®ümöl­csösünk van. Ezt már egyé­nileg művelik a gazdák. Többé-kevésbé ennyi is volt a községben szőlőből meg nem az nem mert rossz, szedett-vett a kocaállomány. Azt modják, hogy a mangolicáknak —, melyek nem fialnak, hanem inkább csak ellenek — men­niük kell a nyáron. Mái­megérkezett Makóról egy új falka, amelyik felváltja a ré­gi rossz állományt. — Ugye szépek? — mutat­ja a jó gazdák büszkeségé­vel — ezektől már várhatunk valamit. Márta Józseféknek abban telik most legnagyobb örö­mük, hogy a hizlaló telepen, ahol 438 sertés van, sike­rült megállítani a fertőző gyomor-bélgyulladást, s mos­tanában nincs elhullás. A hizlalda uiost még hevenyé­szett szerfásépület, de példás benne a tisztaság. A hosszú tél ellenére is szépen híznak az állatok. Pl Ötszáz holdas kertészet Pesti Menyhért, a tsz el­ság megbízottja pedig búto­rokat ígér a szakkör klubjá­nak berendezéséhez. Sándor Tibor tsz-elnök elsőként ajánlott fel egy televíziós készüléket, mert ho® erre is szüksége lesz a szakkörnek. S közben a hallgatók épp ú®, mint az itt tárgyaló vezetők egyre világosabban látják: ho®an talál otthon­ra ebben a kis faluban egy egész sor űj mezőgazdasági szakma, mesterség, mert szó esik állattenyésztőkről, gépé­szekről is. Lálják már, ho­zös szőlő van annak elle­néi-e, ho® a régiek is jól teremnek még. 55 hold az eddigi eredmény az őszi­barack-telepítésben. Ez azon­ban — lehetőség szerint még az idén 100 holdra egészül ki. Van 15 holdon e® új nyári almatelep, most pedig a jonathánt szaporítják,' még­hozzá a legújabb termelési eljárások szerint. 50 hold lesz a jcnathános. öt holddal gyarapszik a spárgatelep is. A szőlőtelepítés sincs még befejezve. A 181 mellé még további harminc hold lesz a legjobb ma®ar csemege fajtákból. A csemegeszőlőt mindenképp el kell ültetni a közeli hetekben. ' Érthető hát a szőlősbrigád aggodal­ma. Szidják a telet, amiért ilyen csúnyán lopja a ta­vaszt. Mi lesz, ha egyszerre lebbennek ki a rü®ek, s nem lesz idő az ültetéshez. Bent a központi irodában nökhelyettese később meg- éppen tár®alás közben ta­mutatja a 127-ről 400 holdra láttam rá a vezetőkre. Arról nagyobbított zöldségkertészet tanácskoztak, hogy újabb 30 új palántanevelő telepét. Az nyolcadik általánosból egyik oldalon még most ké- kimaradt fiatalt kell hama­szítik a magas szélfogó, eny- rosan szőlész, zöldségkertész het adó nádkerítést, de a és gyümölcstermesztő tanu­a faállomány e®-egy évben, majdnem annyit csökkent is. Most meg már 181 hold kö- Syan találják meg helyüket az új parasztéletben a fel­cseperedő fiatalok. Csépi József hez nem tudtak ablaküveget szerezni, a ruhagyáriak elő­teremtették. Csak azért nem építették be ezt az üveget, mert az építőipari vállalat nem fogadta el. Szerzett ő maga, de jóval később. Addig azonban eltett néhány hét. Nálunk minden munka fe­lelősséggel jár. A rábízott munkáért mindenki felelős­séggel tartozik vállalati, hi­vatali főnökének. Igen ®ak­ran éppen ezért, hogy szá­mot tudjon adni a rábízott munkáról, az ezzel kapcso­latos problémákról, kényte­len sorozatban gyártani az akadályközlő leveleket, hogy fedezve legyen. Gyártják ezt mások is, s ha egyszer va­laki akadáiyközlést jelent, az máshol transzformálódik, s ennek a transzformálódás­nak komoly ára van, amelv a népgazdaság kára. A szocialista tudat kifejezője Az akadálykózlés legtöbb­ször látszólag jogos és igen jó arra, ho® megma®aráz­zuk, miért nem készült el e®ik-másik beruházásunk határidőre, va® miért nem szállították időben a megren­delt terméket. Ez azonban nem menti fel azt, aki vala­hol hibát követett el, aki mi­att, vagy amiért nincs meg­felelő anyag va® készter­mék. Az a felelősség, amiről itt szó van, ennél magasabb rendű. Ez nincs semmiféle rendeletben szabályokba fek­tetve, ez a szocialista tudat mélyén ®ökerezik, annak az e®ik kifejezője. Ez a felelős­ségtudat szót kér, ha kell, harcol mert tudja, mindany­nyiunknak okoz kárt a haló* gatás. S bizony harcolni kell, mert a könnyű belenyu®ás nem mindig helyes és egész­séges. S az akadályközlés nem mindig a tényleges aka­dály jelzője. A ruhagyári eset legalábbis ezt tanúsítja. A ruha®árak a szocialis­ta felelősségtudattól vezérel­tetve nem hittek az akadály­ban, s lám sikerült elháríta­niok. Ilyen felelősséggel kel­lene az építőipari vállalat ü®intézőinek is. eljárniok, mielőtt aláírják nevüket az akadályközlő levélre. Mert bizony- nekik sem esne jól, ha novemberben, december­ben a vattaruha helyett a té­li munkához csak akadály­közlő levelet tudnának mu­tatni a munkásoknak. Na® Pál Tanácselnökök értekezlete A Minisztertanács a íövá- vei kapcsolatos további fel­lesi. a me®eí és a megyei adatokról, valamint a tsz­jogú városi tanácsok vb-el- építkezések előkészítésével és nőkéit csütörtökön ós pén- lebonyolításával összefüggő teken értekezletre hívta ösz- teendőkről, sze. Az értekezleten részt A kormányzati intézkedé­vett Fehér Lajos, az MSZMP sekről szóló tájékoztatón Politikai Bizottságának tag- részt vettek a Miniszterta­ja, a Minisztertanács elnök- nácsnak közvetlenül aláren­helyettese, Kiss Károly, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának titkára és dr. Dal­los Ferenc, a Miniszterta­nács tanácsszervek osztályá­nak vezetője. delt országos hatáskörű szer­vek vezetői is. Az értekezlet második nap­ján Sarlós István, a fővá­rosi tanács vb elnöke tar­tott előadást A társadalmi Fehér Lajos, a Miniszter- erők bekapcsolásának for­tanács elnökhelyettese az idő- mái a fővárosi tanács mun­szerű kormányzati inlézke- kájába címmel Az előadást désekről, valamint a tanácsi vita követte, szervek előtt álló időszerű , , . . mezőgazdasági feladatokról tájékozatott. Részletesen szólt a tavaszi munkák meg­szervezésének fontosságáról, az állatállomány fejlesztésé­tették az Erzsébet-híd ós a földalatti vasút építkezéseit: (MTI) szombat W64 március 28. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents