Délmagyarország, 1964. március (54. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-22 / 69. szám

IPARI IIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII „diplomaták" III llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll A szegedi textllmüvekben nem Újdonság a sok új gép, hiszen százszámra érkeznek és szerelik (el a klnal automata szövőgépeket A régt nagycsarnokban dolgoznak már angol nyújtögépek ia. Az új üzemrészben Is szerelik már az új Irezőgépeket. (felső képünkön), amelyek mint képünkön ls látható, nemcsak tetszetösek, hanem Igen magas termelékenységnek Is. Egyre több exportmegrendelést kap a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat. Jelentkeztek pénzeszsák szövetért a norvégek, mások a vegyi feltárással készített fonalból szőtt kenderponyvát, vagy az olcsóbb minőségd kócponyvát vásárolják. A KGST keretében különösen a Szovjetunió vásárol nagy mennyiségben kenderponyvát. Hogy a mrgDŐvekedett Igényeket kielégíthessék az újszegcdiek, termelékenyebb gépeket kell munkába állftanlok. A gépellátásban ls segít a Szovjetunió. Már megérkezett a gyárba (Jobb oldalt képünk) egy szovjet gyártmányú Irczógép. Ezt április 30-lg kell felszerelni, hogy zavartalan legyen a termelés és Időben szállítani tudják az exportárut. A Szegedi Ruhagyárban Is egyfe magasabb szintre emelkedik • termelés gépesítésének foka. Az úgynevezet sima varrógépek sorait egyre sűrűbben tarkítják a speelál varrógépek (alsó képünk), amelyekkel a legkomplikáltabb műveleteket is könnyedén el tudják végezni. Segítségükkel könnyebbé és termelékenyebbé válik a munka és olcsóbbá a közületi és munkaruhák gyártása. Uj mezővédő erdősávok A Csongrád Megyei Állami Erdőgazdaság tavaszi erdőtelepítési tervében többek között 65 hektárnyi mezővédő erdősáv ültetése is szerepel. Ennek döntő többsége a szegedi járás tsz-eiben valósul még. Az új erdősávok — amint Tölgyesi Albert erdőmérnök elmondotta — a tszek tulajdonába kerülnek. Az erdőgazdaság csupán a terveket, a facsemetéket és a telepítéshez szükséges szakmai irányítást biztosítja. Elsősorban nyárfa-féléket ültetnek, a magas, sovány homokdombokon pedig fenyőkből képeznek mezővédő erdősávokat. Falusi boy-szolgálat Hát ez meg micsoda? Boyszolgálat? Nos, ilyesmi eleddig legfeljebb ha Pesten divatozott. Ott sem mindenki számára. Csak a kényelmes és tehetősebb emberek éltek vele. A boy-szolgálat ugyanis afféle küldönc szervezet — magánigények kielégítésére. Most azonban faluhelyen is van már ilyen. Jelenleg 100 községben, s az év végéig további száz községben lesz hasonló. E boy-szolgálat első jellegzetessége pedig az, hogy nem a kényelmes, nem a •>nagyon tehetős* embereket kívánja szolgálni. Éppen ellenkezőleg. Azoknak a nagyon elfoglalt, nagyon "befogott* falusi háziasszonyok gondjait kívánja csökkenteni, akik nemcsak a modern korban élnek, de modernül is élnek. Arról van szó, hogy a boyszolgálat keretében előrendeléses bevásárlás folyik. A termelőszövetkezetekbe, vagy az állami gazdaságokba igyekező asszonyok — közli az MTI egyik híradása — reggel bedobják megrendelő cédulájukat a bolt falára tett ládikóba, és amikor a munkából jönnek, a számukra öszszeállított csomag készen várja őket. Sőt, kívánságukra a "falusi boy«-ok — rendszerint kereskedőtanulók — házhoz is szállítják a megvásárolt cikkeket. Olcsó, kényelmes, praktikus megoldás ez, ami ráadásul még csak nem is — ráz. Fölrázni persze fölrázza a krónikást, mert íme itt az újabb mérföldkő a falu szakadatlan fejlődésének országútján. Régi gyáraink öreg gépeit sorra cseréljük ki újabbakra, modernebbekre, termelékenyebbekre. Rekonstrukciós terveink megvalósítása nyomán egymásután érkeznek baráti országokból, nyugati tőkés vállalatoktól is gépek, berendezések. Néhány üzemünkben találóan ipari "diplomatáknak* nevezik ezeket a gépeket. Ha nem is élőszóval, de beszélnek ezek a gyártó ország iparáról, s az ott dolgozók munkájáról. S beszélnek arról, ho© helyes, jó dolog kicserélni üzemeink termékeit, kereskedni és békében élni. Beismerte mégsem tette? D Felmentették a zákányszéki emberölés vádlottját Sötét viharos éjszaka volt, szakadt az eső, fújt a szél, amikor Horváth István 19 éves, Zákányszék IV. kerület 784. szám alatti lakos 1963. április 7-én kerékpárjával a lányos háztól haza indult. Sietve hajtott. Zákányszék és Mórahalom között a határúton hirtelen ismeretlen tettes támadta meg. Késsel jobb combját átszúrta. A szúrás olyan erős volt, hogy átszakította a comb verőerét és a vénát is. Az erősen vérző fiatalember lassan, de tovább hajtott kerékpárjával. Menekült emberlakta területre. Egy pillanatra sem jutott eszébe, hogy a szúrás halálos lehet, elvérezhet. Elerőtlenedve betért Jójárt Lajos, Zákányszék IV. kerület 798. szám alatti lakos tanyájába. A lakóépület felé i©ekezett, azonban az istálló sarkánál összeesett, tovább nem bírta..., A gazda első szava ez volt: — Ki vagy? — A postás fia vagyok — nyöszörögte a sérült ember. Megszúrták a combomat. — Ki volt? — Nem tudom, — mondta elhaló hangon. • A gazda felriasztotta fiát is, együttesen feltették a sérültet a szalmával mégá©azott kocsira és elvitték az öt kilométerre levő körzeti rendelőbe. Az orvos azonnal elsősegélyben részesítette, de fáradozása ellenére a fiatalember néhány perc múlva meghalt. Még akkor éjszaka széleskörű nyomozás indult a tettes felderítésére. A rossz idő azonban igen megnehezítette a nyomozók munkáját, mert az eső úgyszólván minden nyomot elmosott. Az emberekkel való beszélgetés alapján a gyanú nyomban ifjú Dobó Géza 21 éves, Zákányszék IV. kerület 865. számú lakosra terelődött. A lány, akinél akkor este Horváth István volt, í© vallott:. — Csak Géza tehette. Megígérte: Húsvétra mindkettőnket eltesz láb alól... Több tanú kihallgatása során kiderült, ho© ifjú Dobó Géza azért volt haragban Horváth Istvánnal, mert az húgát megrágalmazta. Emiatt e© táncmulatságon szóváltás is történt köztük. Horváth István ezidőtől kezdve félt ifjú Dobó Gézától. A lefolytatott széleskörű nyomozás során egyidejűleg még több személy került ©anúba. de valaménnyien tagadták a bűncselekmény elkövetését. A letartóztatás tizennyolcadik napján váratlan fordulat történt. Ifjú Dobó Géza beismerő vallomást tett, ezt a vallómást többször megismételte, sőt a helyszínen, a nyomozási kísérlet alkalmával tettét be is mtitatta. Aztán újabb váratlan fordulat, a beismerő vallomást még a nyomozati szakban visszavonta, s utána egészen a pénteken kihirdetett ítéletig azt állította: nem ő tette. A Csongrád megyei ügyészség vádat emelt emberölés miatt ifjú Dobó Géza ellen. Dr. Soós József büntető tanácsának na©on nehéz munkája akadt, de a bírói lelkiismeret egymás után derítette fel a legmeglepőbb eseményeket. Kilencnapos körültekintő tárgyalás, újabb helyszínelések — többek között egy haldokló ember kihallgatása után —, hirdettek ítéletet: Ifjú Dobo Gézát a Csongrád megyei bíróság emberölés vádja alól felmentette! A bíró alaposan, részletesen ismertette azokat a körülményeket, amellyel megdőlt az ifjú Dobó Géza ellen emelt vád. így például alapos indokként hozta lel a bíróságnak azt a megállapítását. ho© ifjú Dobó Géza semmiképpen sem követhette el a bűncselekményt. Ahogy a helyszínelésen bemutatta, úgy nem lehetett Horváth Istvánt leszúrni. U©anakkor két érdektelen tanú az első perctől kezdve azt vallotta, hogy a kritikus időpontban a fiatal fiú mindössze 15 percet lehetett tőlük távol. a cselekmény pedig mintegy 8 kilométerre, rendkívül rossz útviszonyok között történt. Ezt az utat ilyen rövid idö alatt megtenni lehetetlen volt. A Csongrád megyei bíróság a felmentéssel e©idejűleg Ifjú Dobó Gézát azonnal szabadlábra helyezte, A vádlott és a védő belenyugodott az ítéletbe, az ügyész óvást emelt a felmentés ellen. s így az ügy végső elbírálásra a Legfelsőbb Bíróság elé kerül. Somogyi Károlyné felvételei t t Ok hatvanötén. Ma 20 éve, hogy a sátoraljaújhelyi börtön antifasiszta íoglyal kitörlek. Az évforduló alkalmából '.ártandó ünnepségre számos ország antlfaszista és partizán szervezetének küldöttel érkeznek hazánkba. Az alábbi cikket a nevezetes évforduló tiszteletére közöljük Földes István elvtárs, a Népszabadság szerkesztő bizottsága tagjának toUából, aki annak Idején részese volt a kitörésnek. Pontosan húsz esztendeje. Borús, szeles napra virradt Sátoraljaújhely. Mintha sohasem akarna tavasz lenni. A város szélén álló régi fegyház — 1943 óta Horthy vezérkari főnökségének különleges büntető intézete —, rácsos ablakain beszivárog a hajnali derengés. — Csak hó ne essék — mondják egymásnak a foglyok. — A hóban lassú a haladás, megmarad a menekülés nyoma. Négyszázan vannak — magyarok, szerbek, szlovákok, románok, kárpátukrajnaiak. Munkások Weiss Manfréd ©árából, parasztok a Vajdaságból, mérnökhallgatók a Budapesti Műegyetemről. Horthy katonai különbírpságai küldték ide őket, 10—15 évi, életfogytiglani börtönre ítélve, mert szót emeltek a nemzetvesztő háború, a hazaáruló úri rend ellen. Három napja, hogy az országot megszállták a németek. A foglyokat nem érte váratlanul a hír. Tudták, hogy erre sor kerül, és készültek is rá. Hetek óta folyt a zárkákban a titkos partizán kiképzés. Két zárkában elvtársnők raboskodtak. Oldalzsákokat készítettek, kötéshez való vásznat téptek. S esténként a zárkákban halkan szólt a dal: . .. Gondoljatok ránk elvtársak ott kint Négyszáz proletár harcra kész megint Hogyha jó a nap, a négyszáz ott terem Vörös zászló leng a Gátor-hegyen. Az előző vasárnap épp látogatási nap volt. De csak alig néhányat hívtak le "beszélőre*. Kis szoba, középen asztal. Az asztal két végén örök. A szülő, a kedves az asztal egyik oldalán, ők a másikon. Még kezet sem foghatnak. Szavukat figyelik az őrök. De amit nem lehet elmondani, az is eljut a másikhoz, titkos jeleken, mosópor közé rejtett cédulán, levél sorai közé írt üzeneten. A vasárnapi látogató után született meg az elhatározás a kitörésre. Vlaskalics Milenko, a jugoszláv kommunisták vezetője dolgozza ki a tervet. Huszonkettedike, délután négy óra a kijelölt időpont. * Lassan világosodik. A kitárt kis. ablakon át metszően süvít a Végét rúgó tél lehelette. A Sátorhegy tetejét elborítják a fellegek. Az őrök is gondterheltek. Na© részük környékbeli paraszt, vagy munkás, sokuk szíve a foglyok felé húz. Köztük az a hír terjedt el, ho© a németek lefegyverzik őket. A délelőtti sétán, ahol kettes sorokban, máskor szótlanul róják a köröket a foglyok, most senki sem törődik a fegyelemmel. A foglyok többsége még nem tudja a kijelölt időpontot, de mindenki a kitörés szükségességéről beszél. Déltájban hirdetik ki a kollektíva megbízottai minden zárkában az elhatározást. Ólomlábakon jár az idő. Közeledik a négy óra, a délutáni vízhordás, kübliürítés ideje. A folyosó csendes, hiába fülelnek, nem hallik az ügyeletes kulcscsomójának ismerős csörgése. Talán megtudtak valamit. Végre a második emeleten kattan az első zár, aztán a második. Most már minden a megbeszéltek szerint történik. A vízhordás után Szimics Miroszláv, a szerb elvtársak egyik zárkájának vezetője jelenti a kulcsárnak: szétesett az egyik vaságy, jöjjön be, nézze meg. Alighogy a kulcsár átlépi a küszöböt, már fogoly. Pisztolyát elveszik, összekötözik. A többiek hasonló módon, a többi őrt teszik ártalmatlanná. Csonkics Milivoj az első emeletről ugrott le a földszinti cívilfoglyok őrére, lefe©verezte, s összekötözte. A második emeleten van az őrség pihenőszobája. A szoba előtt fegyverállvány. rajta puskák — aho© előre számították. A pihenőszoba ajtaján kívülről kattan a zár. Mindez néhány perc alatt, teljesen csendben zajlott le. s ekkor elhangzott Vlaskalics Milenko kiáltása: — Juris! (Roham!) Sorra nyílnak a börtönajtók. A foglyok első csoportjai már a börtönkapunál járnak. Egy puska azonban hiányzott az őrség fe©'verállványáról. Az e©úk tizedes, nehogy tisztított fegyverét valaki más elvigye őrségre, magával vitte azt a szobába. Ahogy kívülről ráfordult a zár az őrszobára, ő is felriadt. A kulcslyukon át fegyverekkel tovasiető foglyokat láthatott. Elhangzott az első lövés — a tize4DÉL-MAGYARORSZÁG YASÚRAAP, 19el- március 22.