Délmagyarország, 1964. március (54. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-22 / 69. szám

Gombnyomásos svéd kórház Svédországban "gombnyomásra* működű, ultramodern kórház felépítését tervezik 300 millió svéd korona költséggel. Tervel már elkészültek: automatikus szállítórendszerrel, belső televízióhálózattal, mechanikusan működű laboratóriummal és olyan emlékező géppel lesz felszerelve, ho® az orvosoknak mindössze egy gombot kell csak megnyomniok és máris rendelkezésükre áll minden beteg teljes kórtörténete. A különlegesen felszerelt konyhát annyira automatizálják, ho® a beteg gombnyomásra kézhez kapja a tálcára készített ételt, minden emberi beavatkozás nélküL Szegediek pesti gépek mellett A volt Ludovika műemléképületének boltíves kapualjai mögött hatalmas hálákban adat®űjtő lapok, lyukkártyák sorakoznak példás rendben. Az épület hátsó szárnyában ritmikusan za- . „ , ,, .. katolnak a gépek. Kékköpe- bogy * ®epek ™üett 31 sze nyes nők állnak mellettük ged» d°lg°?!k' Ez tűnik a látogató sze- — Főleg, ha nem dolgomébe a Budapesti Központi zunk. Adatfeldolgozó Vállalatnál. Harmlnciovin s csak egy-e® mozdulattal Valamennyien szeretik a szakmát. Nádasdi Tamásné, s Torma István a gépkezelői De kevesen tudják azt, tanfolyaméit végzik. Gyakran >aw » qi „„o. mennek oda az eloadohoz, s a tananyagon kívüli gépekről is érdeklődnek. Mint jó ismerősökről beszélnek már az Ural 1-ről, Ural 2-ről, az Miért? — tettük fel a „Hoierlltcrmi" esküvök resik a hibát. JÓZSI BÁCSI folyószámlája Sokszor leírunk és kimondunk olyasféle mondatokat, ho® a -mi rohanó életünk sodrában*, ho® •erre aztán érdemes felfigyelni*, ho® -épül és szépül* országunk, satöbbi, satöbbi. Nos, miután még a ml határtalanul gazdag anyanyelvünk szókincse sem végtelen — le-leírjuk a szabvány jelzőket. Bajnak éppen nem baj ez, kibírjuk. Miféle jelzőket használjon azonban az emberfia, ha hétköznapi és szürke napi hírekben bukkan a "szenzációra*? Mert oly természetesnek tartjuk a jelenséget, ho® na® szerényen, ildomosnak tartjuk a takarékosságot a szóval. Nos, ilyesféle köznapi szenzáció például az, hogy az egyik falusi takarékszövetkezet betétállománya a minap elérte a tízmillió forintot, s ho® az év eleje óta kétmillióval gyarapodott ugyanennek a falusi banknak betétállománya. De ez még hagyján. Ebben a bankban — és több hasonlóban is —, folyószámlájuk van a helybeli Józsi bácsiknak és Mari néniknek. Igenis, folyószámlájuk, amelyre a tere melőszövetkezet járandóságokat utal át, s amelyekkel — mint a folyóezámla birtokosa — Józsi bácsi és Mari néni a kedve szerint rendelkezik. Ez a saját bankfolyószámla —, amely valamikoron csak a nagyon gazdag, kiváltságos helyzetű emberek privilégiuma volt , , ,.. kérdést Őri Istvánnak, segítik az „okos gépek" mun- vállalat igazgatójának. T„„ káját. A gépterem üveggel - Az a 31 fiatal, aki most IBrf ™íkaJ segédgépekről, elkerített részében sok lyu- itt az adatfeldolgozó és elekt- A legdedelgetettebbek mégis SSB/ÖSaff JS. sok ülnek. Programozzák a kedik) hamarosan ismét Sze- ke«dik maJd el az önálló feladatokat, amelyeket a gó- gedre kerül. A szegedi adat- munkat. peknek el kell végezniük, feldolgozó központban fogTechnikusok, műszerészek nak dolgozni. Közülük kedolaoznak az eevlk numeri rülnek ki a vállalat techni- Boti Jutka és Hercz Ferenc uoigoznak az e®ik numerí- kusai| műszeréSzei, gépkeze- a második csoporttal érkekus berendezés mellett Ko- lői. zetf Pestre. Február elseje — Akkor, amikor az Ipar óta ízlelgetik a szakmát, teljes gépesítését tűztük ki — Foglalkoztak már elektcélul, elengedhetetlenül szük- ronikus gépekkel? séges az is, hogy a vezetők- — Még nem, csak nallotnek megfelelő mennyiségű, tunk róluk — válaszol Juts minőségű anyag álljon ren- ka. delkegésükre az Irányításhoz. — Nem bánták meg a válEzt már nem lehet manuális lalkozést? munkával elvégezni. Ezért . Minél jobban megismerkell az adminisztrációs munkát ls gépesíteni. A főváros- szót Heroz Ferenc. ban már komoly eredménye- — S nem sajnálják a régi ket értünk el, de a többi vá- szakmájukat? rosban még nem sokat tet- — Komolyabb munkát fotünk az adminisztráció gépe- gunk végezni, sítéséért. — Mi lesz a beosztása? — Most Pécs után — ahol — Szervező, április elsején kezdi meg működését az adatfeldolgozó részleg — Szegeden is felállítunk e® központot. Mikor kezdi meg mű — megint eltemetett valamit a múltból. Mindenekelőtt a szegénységet. Meg a kopott bukszát, amiben itt-ott lapult valamicske pénz. És eltemette az öreg harisnyát is, amelynek sarka helyettesítette annak idején a drága Mari néni — bankját. Ha azonban, abban a bizonyos régi világban, Mari néninek, va® Józsi bácsinak mégis dolga akadt az urak bankjával — akkor ez adósságot jelentett, jelzálogkölcsönt, fizetési megha®ást, fizetendő uzsorakamatot és — árverési megha®ást. Rendszerint nem mást, tisztelet az elenyészően csekély kivételnek, Józsi bácsi éá Mari néni most nem kiszolgáltatott "ü®felq*, ha? nem rendelkező személyi? sége a banknak, s joga van í® beszélni: "Utaljanak át folyószámlámról ekkora meg ekkora summát erre meg erre a célra.. .* A tízmilliós falusi bank és annak paraszti tagsága nem mese többé, nem is idézőjel nélküli szenzáció, hanem hétköznapi valóság. Aki talán kételkedne e híradás igazságában — forduljon felvilágosításért Boly község takarékszövetkezeti bankjához. Mi pedig, akik nem a kételkedők fajtájából származtunk — emberi, na®, jó érzéssel haladunk tovább: — a következő mérföldkő felé... F. — S Jutkáé? — Elektroműszerész. — Gyakran járnak Szeged re? — Kéthetenként, de vanködését a szegedi adatfeldol- nak< akik már ritkábban — gozó állomás? mondja Jutka, s rejtelmesen — Két-három hónap múl- elmosolyodik. Bénák Magda va. A gépek már most útra- és Fejes Sándor a holerit tekéezek, csak a Könnyűipari rémből mentek az anyaMinisztériumtól függ, mikor könyvvezetőhöz, azóta ritadja át a helyiséget kábban utaznak. • ..... , , A . Itt is divat a „munkaerű11 SZAM-Ok kedvencek csábítás". Török Júlia PécsHat 20-30 év körüli fiatal rö1 jotl Pestro tal!U,ni' ül a szobában. Var, aki kö- Lt minTS Tam penyben, van aki utcai ra- kat" mlBt i0,öi Tamasnefiában. Valamennyien szege- Köziig munka diek. Négyen közülük már BUIUS ,l,un"a szakemberek. 1963. augusztus — Jó itt tanulni — kezd 15-e óta ismerkednek az másik témába Torma István, „okos" gépekkel. Érthetően, logikusan ma®a— Tizenöten jöttünk fel az ráznak az előadók, s a gyaelső csoportban — mondja korlaton is szívesen segíteFábíán Ferenc, aki a techni- nek, s szívesen adnak takusok vezetője lesz. Már a nácsot. harmadik tanfolyamot vé- — Ez nemcsak rajtunk múgezzük. Először az egyszerű lik — mondja őri István, a alapgépekkel ismerkedtünk számítóközpont igazgatója, meg, aztán ki-ki a maga — Meg vagyunk elégedve a feladatkörét gyakorolta. szegediekkel. Biztosak va—• Most mit csinálnak? gyünk abban, hogy jó szak— Egy kártyalyukasztó gé- emberek lesznek. Ezt bizopet javítunk. nyitja lelkesedésük, s az is, — Egyedül? hogy átlagosan négyesre vizs— Még ®akorlott teohni- gáztak. kusok vezetésével, de már Hasznos a pesti tanulás, s ritkán kell beleszólniuk a ha majd a 31 ember ismét munkaba Szegedre kerül, egy baráti A másik technikusjelölt, Demus Ernő vidám, alánk kollektíva kezdheti meg a tekintetű férfi, nevetve jegy- munkát, zi mag: Kovács Attila O

A választás után valóban „nohamos tempóbari megkezdődött a régi rend helyreállítása. Bet-i rix ezredes városkormányaó pontosan a választás napján maga elé idézte a szegedi sajtó képviselőit és közölte velük, hogy a kommunnek a sajtóra vonatkozó intézkedéseit hatályon kívül helyezi. A lapok szocializálása érvénytelen, a lapok régi címe helyreállítandó ós ismét a régi szerkesztők veszik át a lapok irányítását. Francia sajtócenzúra lép életbe s az össze® közlemények előzetesen a városkormányzóság sajtóü®osztályánál bemutatandók." Tonelli így folytatja: „Az addig teljesen szocialista-kommunista jellegű sajtónak a megrendszabályozása, illetve a régi állapotoknak a helyreállítása, párosulva a tanácskormány j-endelkezéselnek hatálytalanításával és Budapest teljes elzárásával, megadta a ke®elemdöfést a szegedi proletárdiktatúrának." Április 17-én Charpy tábornok kijelentette Dettrének, Somogyinak és Tabódynak: „Ahol franciák vannak, ott nincs kommünizmus!" Dettre János őszintesége mellett szól, ho® a Szegedi Napló április 4-i számában közölt nyilatkozata szerint már ekkor a visszalépés gondolatával foglalkozott, minthogy „úgy érzi, nem tudja a város békéjét biztosítani, mint velte, amikor vállalta hivatalát." Ez az érzés egyre erősödött benne: bár április 7-én megkapta a forradalmi kormányzótanács jóváhagyását, az új helyzetet fölismerve — már ekkor benyújtotta lemondását Charpy tábornoknak, de az nem fogadta el. A Szegedi Napló április 8-i száma szerint Charpy még azt ígérte Dettrének, ho® a franciák nem avatkoznak Szeged politikai ügyeibe Dé a francia tábor* nok nem volt n, r „ , „ őszinte. A demar- Petet LUtzlo: A proletárforradalom Szegeden des adta le az ablakon keresztül a város felé, amely tele van ma®ar és német katonákkal. A foglyok csoportokra széledve még a Sátorhe® oldalán kapaszkodnak, na®obbik részük még a börtönben van, amikor a város különböző pontjairól futólépésben, katonai gépkocsikon katonák százai zúdulnak a fegyház felé. Á®űk, géppuskák öntik gyilkos tüzüket a menekülők után. Jaj annak, akj kezükbe kerül. Két menekülőt elfognak. A trafik fala a rögtönzött kivégzöhely. * Minte® hetvenen jutottak kfvül • börtönkapun, e keresik most a menedéket a környező he®ekben. Éjszaka már idehallatszik a frontá®úk dübörgése, a kárpát-ukrajnai he®ekben partizánok tevékenykednek. Talán elérik őket. A foglyok na® része azonban a fegyházban rekedt. Sokan közülük a lépcsőházban hasalnak. Se előre, se hatra ninos utuk. Kijutni már nem tudnak, s zárkájukat sem érhetik el. mert a lépcsőház ablakain át sűrűn záporoznak a golyók. A fe®házban csak most kezdődik igazán a tánc. A védők nem sokéig tartják magukat. Halotti csend üli meg a fe®házat Elfo®ott a lőszer, elhallgattak a védők fegyverei. A támadók parancsra várnak. Motozás. Szíjak, övek, kések elvétele, aztán mint vágóhídra szánt barmokat terelik a foglyokat le a fegyház udvarára. A női zárka lakói elbarikádozták az ajtót. Nincs könyörület. Kézigránát-köteggel nyitnak utat hozzájuk. Felemelt kézzel órákig állnak a foglyok a börtönudvaron. Sötét van, csak az udvari lámpa világít. Szembe velük gépfegyvereket állítanák fel. Megteszik az előkészületeket a tömeges jqvégzéshez. Percek, órák telnek el, s közben hol itt, hol ott csattan a pofon, a puskatus. A már-már összeesőkben elvtársaik tartják a lelket. Az élettel való leszámolás percei ezek. Pedig de szép is az élet, de fiatalok is vagyunk —- légtöbben még a három X-et sem érték S- Ambrus Gyuri, Révész Pista csak 16 esztendős. Éjjel 11 lehet, amikor megjön a parancs. Vissza a zárkába. A németek és magyar zsoldosaik ú® látszik félnék a tömeges kivégzés hatásától. Százanként zsúfolják össze az elcsigázott rabokat egy-egy hatszor hat méteres zárkában, Mozdulni gines hely. Éjjel és másnap e®mésután gördülnek be a ®ászos szekerek a fe®ház udvarára. Az elesett hősöket, mint állatokat, dobják le a kövezetre. Egy új nap pirkad. A vöröslő ég alján előbújik a nap, a tavasz első sugara. A zárkákból egymásután szólítanak ki e®-e® rabot. Iszonyú feladat. Nekik kell megállapítani elesett bajtársaik személyazonosságát. Ötvenné® halott fekszik a íe®ház Udvarán, ötvenné® szerb, ma®ar, szlovák és román kommunista vére festette pirosra 1944 márciusában a sátoraljaújhelyi börtön udvarát. A hóhéroknak azonban ez sem volt elég. összeült a katonai vérbíróság, hogy ítélkezzen a többiek felett. Az ötvenné® kioltott fiatal élet után újabb 11 kivégzésről szólt a verdikt, * 9 Április 11. A cellák lakói arccal a fal felé fordulva ülnek. Az ajtók nyitva éa mindegyik előtt két-két őr, a foglyoknak szegezett puskával. Mozdulniok, beezéíniök tilos. Csak a földszintről, a halálraítéltek zárkájából száll a dal. Munkásindulók, népdalok hangjai folynak e®be, szorítják összébb a többiek szívét. Az élettől, és tőlük, társaiktól búcsúznak a halálba indulók. Barudanov Branko szüleinek, s öcscsének ír búcsúlevelet. "Kedves szüleim — írja. — íme néhány utolsó szavam hozzátok. Én most meghalok, de ti ne sajnáljatok, mert tudom, hogy miért halok meg... Anya né sírjon, mert amíg él, büszke lehet rám... * Gondosan összehajtogatja a papírdarabot, s a cella e®ik sarkába rejti. Lentről, az udvarról kalapáesolás, rövid vezényszavak hangzanak. Ácsolják a bitófákat, felvonul az őrség. Utolsó útra kísérik az elítéltéket. A börtönfal mentén sorakoztatják eket, s utána leláncolva szólítják a bitófákhoz. Egyre kevesebb ajakról, egyre halkabban szól az ének. Vlgskalics Milenko szerb partizán, Eisenberger Sándor budapesti eipószipari munkás, Benya Antal e®etemi hallgató és a többiek még e® utolsó kiáltása veri fel a csendet. -*» Éljen a szabad, független Magyarország! Éljen a szabad, független Jugoszlávia! Éljen a Szovjetunió! Tizene® újabb életet oltott ki a fasiszta zsarnokság. S velük e®utt 65 mártír vére festette vörösre akkor tavaszon a Sátorhegy alatt a munkásosztály zászlaját, S a csendben, az épület minden zárkájában halkan, dúdolva, majd e®re erősödve, dacolva a paranccsal, puskacsővel, áradt az Internacionálé dallama. Földes István kációs vonal lezárásakor Dettre már látta, milyen helyzetbe került, s újból kísérletet tett a szabadulásra: megismételte lemondását Charpy tábornok válaszát a szegedi lapok is közölték. ,A francia katonai hatóság igen megérti a kényes helyzetet, melyben Önök mindhárman vannak" — mondja többek közt a levél, da hivatkozik a megszállással járó felsőbb utasításokra, melyeket Betrixnek végre kell hajtatnia. „Ilyen körülmények között Önöknek nincs szabadságukban oly módon eljárni, hogy csorbítatlonul követik Budapest intencióit. Alá vannak vetve a francié katqnai hatóság ellenőrzésének és vezetésének, mely az antantot képviseli." Nem járult hozzá Dettre lemondásához, bár három heti szabadságot engedélyezett számára, s három hét múltán már az ellenforradalom volt az úr Szegeden, í® Dettrének többé nem is kellett visszatérnie. Április 22-e újabb cenzúrát jelöl: ezen a napon az április 14-én me®álasztott új munkástanács (melynek Juhász és Móra is tagja volt) első és e®ben utolsó ülésén — tekintettel a francia beavatkozásra, melynek következtében a proletárdiktatúra eszmél nem valósithatók meg — elnapolta magát. Nehéz elképzelni, ho® az adott helyzetben más út e®általán járható lett volna. Igaz, ho® a határozatot Olejnyik terjesztette elő, de ezúttal aligha az ő e®éni véleménye, vagy a jobboldalt szociáldemokraták megalkuvó álláspontja érvényesült, hanem a fölismert objektív kényszerűség. Olejnyik indítványát a munkástanács kommunista tagjai is megszavazták. A határozatot a lapok szerint Deli Károly, Cseh Imre, Ablaka Györ® éa Zákics László írta alá. Az első kettő kommunista. A restauráció lépésről lépésre haladt előre. Dettre elhagyta hivatalát, a városvezetés lényegében Somogyi kezébe került, a Szegedi Vörös Üjság már április 29-en fölvette régi nevét és ismét Szegedi Friss Üjság címmel jelent meg, de azért még mindig azt ígéri, ho® „a círú változik, de a lap szelleme marad... ÁPrilis 26-án a franciák újból letartóztatnak 80 kommunistát. Most indul meg a nyílt ellenforradalmi szervezkedés: április 9-én még Tabódy katonái lecsaptak Nagel Manó ny- ezredes ellenforradalmi puccskísérletére (hogy Nagelt a franciák kikérték és egy újszegedi villába „internálták", az más kérdés; tény, hogy ekkor még mindig korainak bizonyult az ellenforradalom). Nem véletlen, hogy Kelemen Béla naplója, mely az ellenforradalmi szervezkedés krónikája és dokumentum-gyűjteménye, éppen április 29-ával kezdődik) Az újabb és legdöntőbb fordulat május első napjaiban következik be. Az ellenforradalmi tisztikar add}g'ost» romolja Betrixet, míg az — a francia belpolitika pillanatnyi változásából és a külpolitikai helyzetből is bátorságot merítve — végre dötn: hozzájárul Tabódy eltávolításához. Április 13-án Retríx még azt mondotta a nála instanciázó ellenforradalmi tiszteknek: „Tabódy sakkban tartja a fehéreket, én sakkban tartom a vörösöket." Május 3-án azonban Charpy tábornok döntése alapján Betrix „fölmentette" Tabódyt és a szegedi katonai parancsnokság élére az ellenforradalmár Szombathelyi Béla alezredest nevezte ki. Ezzel e® csapásra me®áltoztak Szegeden az erőviszonyok. Szombathelyi azonnal az 1918. október 31-e előtti katonai szolgálati szabályzatot jelentette ki érvényesnek és május 5-í parancsában mindenben viszr szaállította az őszirózsás forradalom előtti katonai rendszert. Néhány napoe előkészület után, május 7-én e® tiszti különítmény rajtaütéssel megszállta a Marx téri laktanyát, lefe®verezve és a Csillagbörtönbe záratta a kommunista érzelmű katonák mintegy 150 főnyi csoportját Ugyanaz nap délelőtt megalakult az ellenforradalmi szellemű Szegedi Tanárok, Tanítók és Óvónők Nemzeti Szövetsége és az alakuló gyűlésen a Délma®arország tudósítójaként megjelent Juhász Gyulát bántalmazták. Az eznen délután megjelenő Proletár Fordulóponthoz c. vezéreikké szinte jelképezi, hegy valójóban ekkor, ezekben a napokban vált teljessé az ellenforradalom ®őzelme Szegeden. Másnap, 8-án este Juhász mór nem mondhatta el konferanszit a színházban A bor előadása előtt: 8-án jelent meg a Szegedi Naplóban Móra Személyes kérdésben e. mentegetőző vallomása: 9-én lekerült a neve is a Szegedi Napló éléről; 9-én a Proletár is ismét régi címén, mint Friss Hírek jelent meg, 9-én délben került föl a városháza tornyára a nemzeti lobogó is, ezúttal mint az ellenforradalom jelképe. A „proletárdiktatúra lefaragása" tehát már március 22-től kezdődően fokozatosan ment végbe: március 27-ig még a teljes szabadság illúziója élt a lelkekben, s csak a francia csapatok fölállította korlátok jelezték, ho® nincs minden rendjén. Április 14-ig még mindig ú® látszott, hogy a proletárdiktatúra alapjai érvénvben maradhatnak (bár Betrix már 9-én megtiltotta Dettrének a szocializálások végrehajtását); 14-től 22-ig tartott a konzekvenciák levonása a proletárhatalom hívei számára, s május 7-ig még a tehetetlenségi erő ú® aho® életben tartotta a proletárhatalom e®es elemeit, A teljes bukás, a legna®obb határkő: május 7-e. Ennek a történelmi periodizációnak felel meg mindenben Juhász Gyula és Mára Ferenc tanácsköztársaság alatti tevékenysége is. VÉGE. Vasárnap, 1964. március 22. QU-MAGYARQRSZAQ 5