Délmagyarország, 1964. március (54. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-20 / 67. szám

Összeült a Hazafias Népfront III. kongresszusa (Folytatás cz 1. oldalról.) s azt kezdetben a hatalom front a párt politikája elaplóstol a népi hatalom kivi- meghódításáig, majd a szo- ján fejti kl tevékenységét. vfisáig és a szocializmus épí- cializmus alapjainak leraká. — A nemzet felemelkedétéséig. sáig, esetleg megszilárdítá- séért vívott hosszú küzdelem A népfrontban részt vevő sáig tartották érvényesnek sikerei és balsikerei egytársada'ml erők összetétele és szükségesnek. Meggyőz i- aránt azt tanúsítják, hogy és a népfront politikai cél. désünk, hogy a népfront- a népfrontmozgalom minkitűzése az Idők során vál. mozgalomnak a szocializmus tozott, dc megmaradt ét teljes felépítésében, majd a erősödött a népfrontpoli- kommunizmus építésében is tika alapja: az alapvető megleaznek a maga — senki társadalmi osztályok össze, más által el nem végezhető fogása — feladatai, a munkásosztály, a kommu- • Aml„ feznek társadalmi n,'s ak vezetésével a nep owtályok, addig szükséges előtt álló legfontosabb fel dig akkor volt a legeredményesebb, amikor a munkásosztály mellett más társadalmi erők is elfogad— Negyedszer: a Hazafias Népfront — a hasznos közéleti tevékenység kiemelkedő serkentője. Fórumot ad mindenkinek a politikai életben, aki tehetségét, jőszándékát a nép, a közösség javára akarja fordítani. ötödször: szervezeti forvnegeket átfogó mozgalmi ségea szakismereteket keretek bizonyultak a legal- meg ne szerezné, kalmasabbnak arra, hogy Megállapította, ho© az mind több és több embert élet minden vonatkozásbkn bevonjanak az aktív poli- igazolta azt a ©akoriatot, adatok megoldására. Ez társadalmi összefogás úgy ~,V"V " ; szélesedett és ölelt fel mind vékenysegenek. Amíg elennagyobb és na©obb tömegeket, ahogyan előre halad- .. . tunk a szocializmus irányi- vef6 tevékenyege a jar ban. Az alapvető társadalmi 8t:<kd°m hetében, addig politikáját és vezetését. A Történelmi Emlékbizottság, a Magyar Front, a Ma, , .. . , . gyar Nemzeti Függetlenségi ,'v „.v8", tá? a Front tevékenységének alapja ^ munkásosztály forradalták és magukévá tették a máját tekintve, a Hazafias munkásosztály pártjának Népfront — mozgalom. A tikai tevékenységbe. A tapasztalat azt tanácsolja: nc változtassunk ezen a formán, helyen, ha a Hazafias Népfront továbbra is egyre szélesebb tömegeket, az egész népet átfogó politikai mozgaczek összefogása, gedhetetlen a politikai párt, mj pártjának politikája volt. a kommunista part irányító, kötetlen, a legszélesebb tö- lomként működik. Legfontosabb feladatunk: gazdasági terveink teljesíi ése szükséges a párttagok éa pártonkívüliek harmonikus •••(••IH^HWHMmítása és ebben van helye és szerepe a népfront tevékeny. osztályok és rétegek — a munkásosztály, a parasztság. ecvüUműkBd{w,npk az értelmirég — összefogása a népfrontban nem taktikai, nem ideiglenes Jellegű, hanem hosszú történelmi perspektívára szól. Fontos ezt hangsúlyozni, mert nálunk ls akadtak, akik a népfrontban csupán a párt politikájának valamiféle taktikai eszközét látták. Párt nélkül, a kommunista J'ÍÜÍraA£ a "^alomban Belpolitikai életünket — A népfront aktiváinak a ® ,„..?. vc . „ szcrepe folytatta beszedét Kállai falusi munkával kapcsolat" • z_n!LP ,:, Gyula — 02 jellemzi, hogy ban figyelmük középpontjárnagyar erőnket nem osztja meg a ba kell állítaniok, hogy aga közel 30 éves népfrontmozgalom tanulsága. Harmadszor: a Hazafias ho© eltöröltük a származásból eredő minden megkülönböztetést a közép- m főiskolákon e©aránt. A népfrontnak segítenie kell a munkás- cs parasztszármazású fiatalok továbbtanulását. A tudomány fejlesztésének fontosságát aláhúzva Kállai Gyula alapvetőnek mondotta, a tudományos kutatásainknak a legfontosabb feladatokra való koncentrálásának szükségességét. A tudományos kutatásnak a népgazdaság feléő kell fordulnia, és a gyakorlatot kell segítenie. Tudományos erőinket fontos különböző politikai irányok rárpolitikánkban a termelő- kaU a leaségenek is. Tapasztalataink Népfront; a szocialista nemarra utalnak, ho© zeti 'egység fejlődésének fonaz osztályok összefogása a tos letéteményese. Tevénépfront keretében, a párt kenysegének alapvető célja: vezetésével a legkedvc- társadalmunk összeforrottharca, hanem egy akarattal szövetkezeti mozgalom győküzdhetünk közös céljaink zelmével a nagyüzemi térzőbb feltételeket tereinti a szocializmus, majd a kommunizmus felépítéséhez. ságának erősítése. Az egyedüli nemzeti politika — A magyarországi nép- ra szólítja fel híveit, hogy frontmozgalom közel 30 éves erejükkel, tehetségükkel, tapasztalatai alapján levon- munkájukkal, hazafias lelke- igényével, hatunk néhány tanulságot, sedéssel vegyenek részt a Ez a legszélesebb körű nemmegállapíthatjuk a mai nép- virágzó szocialista Magyar- zteti összefogás alapja: ez ad front néhány fontos jellem- ország teljes felépítésében, minden eddiginél na©obb vonását: mert lehetőséget a népfrontmoz• Először: a Hazafias Nép- ez az egyedüli magyar galom tevékenységének. front sajátos politikai tömegmozgalom, amely történelmi hagyományaihoz híven a nemzet előtt álló na© feladatok megvalósítására hív- HHI. _ ja egységbe a magyar társa- Népfront a Magyar Szociadalom minden osztályát és lista Munkáspárt, nagy nemrétegét, minden hazánkfiát zeti céljaink legkövetkezeA Hazafias Népfront ma ar- tesebb harcosa vezeti. A népegyedül] nemzeti politika, ez szabadságunk, függetlenségünk, szuverénitásunk, boldogságunk záloga. — Másodszor: a Hazafias eléréséért. Ma belső életünk és munkánk legfontosabb teendője: népgazdasági terveink teljesítése. — mondotta, majd szocialista Erre ma minden adottsá- iparunk továbbfejlődésének gunk megvan, mert ha- lehetőségeit, ezen belül a zánkban ma minden tár- termelékenység fokozásának sadalml osztály és alap- szükségességét, a szocialista vető réteg érdeke azonos nemzetközi munkamegoszés egybeesik a szocializ- tás döntő jelentőségét vámus teljes felépítésének zolta. Ezt követően részletesen kifejtette, a mezőgazdasági termelés fellendítése kulcsfontosságú feladatunk. Felsorolta A, népfront célja, hogy minden dolgozót „ sík hibát azok követik el, a növénytermesztés, k termelőszö az állattenyésztés megváló- tekben továbbra u sitando céljait, rámutatva, fontosabb feladatok végzésére. Ezért a tudósok munkájukat olyan tudományos lánc szemeiként végezzék, amely lánc végülis a termeléssel, a gyakorlati alkalmazással kapcsolja össze az elszövetkezetben végzett *Uegű a,apkutatá" x xl.. SOKat is. Az Irodalom és a művészet problémáiról beszélve Kállai Gyula megállapította, hogy megnövekedett a közönség igénye: egyre színvonalasabb, művészibb, szilárd eszmeiséget sugárzó, mai életünk sokszor bonyolult kérdéseire eligazító választ vár az alkotásoktól. A művésznek korunkban termelőszövetkeze- jgen na© a társadalmi fea régi íeiőssége, hiszen alkotásai melés fejlesztésének problémái kerültek előtérbe. A termelőszövetkezeti tagokat nem a korábbi osztályhovatartozás, hanem a munka a közös szövetkezeti gazdálkodásuk alapján ítéljék meg minden faluban. Ez falusi munkánk lényege. Ma még nem egy helyen elnézik, ha egyes szövekezeti tagok a maguk egyéni érdekeit a közős rovására is érvényesíteni akarják. A máeevesit- hocv bár aarárMlitikánk Paraszli rétegeződé, szerint milliókhoz jutnak el. Fel sen, aki a békének, hazánk ko^ppcntréban'a ^orsze ű Tk, JSS hovataT keU f^vv^t^ függetlenségének. orszá- nagyüzem, a szövetkezeti 'if l Tl vésZ6,k ^i nr gunk felvirágoztatásának, közös gazdaság fejlesztése }™k alepjan bánnak ve" annak rendkívül: fontossáAz emberek megítélésének népünk jóléte további fo- áll, törődnünk kell a háztáji kozásának ügyét magáénak gazdaságok termelésének levallja, s munkálkodik ls érte A szocializmus felépítése az egész nép ügye hető legjobb hasznosításával is. A háztáji gazdaságot, ha annak mcrcíci nem haladják meg az alapszabályban és az államj határozaalapja mindenütt vetkezet javára munka legyen. a szövégzett Ebben a széles körben megférnek a kommunisták es pártonkívüliek, ntatárlaJisták és a vallásos emberek; társadalmi és gazdasági rendünknek áldozatra kész hívei, s azok is, akik lassabban ismerik fel, ho© az egyéni és családi gondolton géra, ho© müveink népünk igényeit csak akkor elégítte tik ki, ha napjaink problémáihoz helyes szemlélettel közeKulturális életünkről szól- lednek. va megállapította, ho© a A mai téma nemcsak az nyolcosztályos, politechnikai egész társadalomnak, vagy tokban engedélyezett mé- képzést is nyújtó általános az alapvető társadalmi oszreteket, nem szabad a kö- iskola kiállta az Idők próbá- tályoknak az újért,, a szoctzös birtok ellenpólusaként ját. A középiskolai oktatás áfizmusért vívott heroikus tekinteni - nem sok idő múlva általá- küzdelmét jelenti, hanem az és mielőbb meg kell szaba- nossá válik: tá éven belül, e©es ember mindennapi dúlni attól a sok helyen terveink szerint, elérjük, életét, munkáját, gondját, volt, va© annak leszánna- felépítéséért folyíatynk. Ebzottja. ben az értelemben — rendMa mindenkit végzett tt. ellensé- SS^os^i;'^ h™mind ^lözé®lát bálát/ SRtaéTéT bánaSTta, •fflJKS; firítekS? haX°kbJaán "vagy • közös' yagy * végezzen, de nem engedhet- az újért folytatott küzdelem Ügy gondoljuk, ho© aki nincs ellenünk, az velünk van és velünk lehet abban a munkában, amelyet a szomindenki -népfrontos* s táji*. A meghatározott ke- jük meg azt a luxust, ho© sodrában. Ti stTí-sass: Garstssa'mi retekben működő háztáji 12 évig üljön a fiatal az ismost már azt mondhatjuk, gazdaság a közös gazdaság kola padban anélkül, ho© hogy az egész, magyar nép szükséges és a közösségnek, egyéb tunlmányalnak végzéa Hazafias Népfrontba tö- valamint az e©énnek hasz- sén kívül a termelőmunkámörült. nos kiegészítője. ban való részvételhez szükAz egyes ember sorsában felvillantani az egész társadalom gondját — mindig Is ez volt a művészet, az irodalom egyik san összefügg egymással. Ezt a széles nemzeti összefogást abban a meggyőződésben hirdetjük és valósítjuk meg, ho© a szocializmus felépítése nem lehet csupán a párt, vagy csupán egy társadalmi osztály ügye, hanem kizárólag az egész nép műveként. mindannyiunk közös alkotásaként valósulhat meg. — Ennek a széles kör.ű nemzeti egységnek — s ezzel együtt a népfrontmozgalomnak ls az alapja is — a munkás-paraszt szövetség. A munkásosztály és a parasztság összefogása volt hazánkban az a társadalmi erő, amely biztosította a néphatalom kivívását és megvédését, lehetővé tette a szocializmus építését. Most ez a szövetség új tartalommal gazdagodott: lényegében azonos szocialista termelési viszonyok között dolgozó osztályok öszKzeíogásává vált; s ezzel elmélyült szocialista jellege. Ez meghatározza a nemzeti c©ség politikai tartalmát is: ez a harc a szocialista rendszer védelméért és fejlesztéséért, a szocializmus teljes felépítéséért, a békéért, a nemzeti függetlenség védelméért, küzdelem a nemzetközi imperializmus és a még meglevő belső ellenséges erők és tendenciák ellen. — Az osztályharc hazánkban tovább folyik, bár tartalma, formál, módszerel megváltoztak. Az osztályharc célja: a szocialista nemzeti egység megvalósítása, egész nemzetünk e©ségbckovácsolása a szocializmus politikai éa világnézeti platformján. Nem harcolunk senki ellen múltja miatt; senkit sem tartunk ellenségünknek pusztán amintá mert azelőtt kizsákmányoló osztály tagja vzótwa a hármas évforduló alkalmával Március 19: Magyarország német megszállásának huszadik, március 20: Kossuth halálának hetvenedik, március 21: a Magyar Tanácsköztársaság megalaku. Jásának negyvenötödik évfordulója. 1849. március 20-án, a torinói Via dei Mille 22. szám alatti kétemeletes házban, 92 éves korában meghalt egy aggastyán. Az utcán — ha találkoztak vele — a polgárok tiszteletteljesen „il gran generale"-nak szólították. A magyar nép „apánknak" nevezte. Engels Frigyes, majd fél évszázaddal azelőtt 1849-b en a Neue Rheinische Zeitungban ezt írta róla: „Hosszú idő óta először látunk igazi forradalmi jellemet, férfit, kl népe nevében vállalni merte az élet-halál harcot, kl nemzete számára Danton és Carnot egy személyben, Kossuth Lajost..." Hetven évvel ezelőtt halt meg, létét mégis szinte testközelben érezzük, hiszen még megszorítható a kéz, mely e©kor Kossuth homlokát illette. Itt van köztük Lyka Károly, művészettörténész, aki ifjúkorában Kossuth á©a mellett állt. Illyés Gyula írta meg pár éve, miképp találkozott a szabadságharc egyik neves alakjával, Madarász Józseffel, aki 104 éves koráig a sárkeresztúri kerület képviselője volt. A költő még megérinthette azt a kezet, melyet Petőfi is fogott egykor. I© lüktet át kézfogásokkal is a történelem emberi árama, s jutnak testközelbe hősök, kik a ml számunkra már a történelmi múlt Pantheonjában magasodnak. Emberi emléke tehát ennyire testközeli, de vajon mi volt a sorsa a torinói na© halott politikai, eszmei emlékének? Az újabbkor! magyar történelem lcgna©obb alakja ő. A régebbi századokban is csak tétovázva, meditálva válogathatnánk a legnagyobbak közt: vajon kl állítható melléje? S mégis: Kossuth örökségével valami különös dolog történt Csak az irodalmat fi©elve: irodalmunk alig-alig fordult Kossuth alakja felé. Szinte nincs is regényünk, melynek ő a központi h,óse, még mellékalakként is alig tűnik fel. Holott mennyi könyv van, amelyik ellenfeleinek, köztük különösen Széchenyinek állít emléket! Tartózkodás a forradalmár nyugtalanító emlékétől: ez magyarázza a Széchenyi, Batthyány, Deák kultuszt, Kossuth elhallgatását. A régi ma©ar uralkodó osztály számára Kossuth nem 1894-ben, hanem 1849-ben halt meg. Az a tna©ar parlament, amely létét köszönhetA küzdők megértik a küzdőket, a mi korunk megérti Kossuthot és korát. De vajon értjük-e pontosan, mit jelent, amit Engels írt róla; „Danton és Carnot volt e©személyben"? Ezen. azt hiszem, el kellene gondolkodnunk A jobbá©felszabadítás, a szabadság olykor ködös eszménye, a hallatlanul lelkesítő szónok emléke él a nép kiirthatatlanul heves Kossuth-kultuszában. te Kossuthnak, az agg Kossuthot 90 éves korá- Így látta, így írta meg Juhász Gyula Kossuth ban megfosztotta magyar állampolgárságától. Az a magyar minisztérium, amely Kossuth közéleti harcai következtében jött világra, megtiltotta hivatalnokainak, hogy a modern magyar állami' szervezet megteremtőjének temetésén képét nagyapja ágya fejénél: „mikor beléptem a szobába, az az érzésem volt, ho© itt na©on visszavárnak valakit, aki elment és akit nem lehet elfelejteni." A Kossuth-kultusznak ez az oldala is igaz. A megjelenjenek. S az a m. kir. honvédség, mely- nép nem tévedett. De mindez Kossuthnak csak nek Kossuth volt a szervezője, tüntetően távol- e©ik, hogy úgy mondjuk: „dantoni" oldala. A maradt a nagy alapító végtisztességétől. A nép francia forradalom hallatlanul szuggesztív erejű pedig? Zokogó ezrek térdeltek a vasút mentén, szónokának, a mennydörgő hangú Dantonnak, ahol Kossuth apánk halottas vonata elhaladt. Kossuth 1919. után ls „destruktív" elemmé vált a reakciós hatalom szemében. A forradalom és függetlenség géniuszának, hagyatékának megtagadása tövényszerűen vezetett a nemzeti tragédiához. Halálának ötvenedik évfordulóját már ünnepelni — tüntetően ünnepelni — készült a „jobbik", az „igazi" Magyarország, de ez a dátum a nemzeti szégyen ©ásznapja lett. Halálának ötvenedik évfordulóján, 1944. március 20-án már nem volt szabad Kossuthra emlékezni. az utca embere által rajongott népvezérnek a vonásai Kossuthban is fellelhetők. De ő nemcsak Danton, hanem Carnot is e©személyben! Carnot a francia polgári forradalom hadügyeinek a vezetője volt, aki teljesen új, forradalmi hadsereget szervezett, gondoskodott fegyverzetéről, ezen túl azonban új népi forradalmi hadviselési módot alkalmazott. Kossuth a dantonihoz a carnot-1 tulajdonságokat is egyesített magában. (Magam ú© érzem: mindkettőét magasabb színvonalon, mint francia elődei.) Mert Ájultan és letaglózva hevert az ország fi német Kossuth nemcsak hadsereget állított talpra 1848fasiszta hódítók csizmája előtt: Horthy a für- ban a föld fellelkesített népéből — örökké fenndőszobájába húzódva hallgatta, miképp közeled- marad a szegedi honvedtnborzás lángoló szónoknek feléje elfogói. Mintha nem is az az ország lenne ez, amelyről Engels joggal írta említett cikkében: „ első ízben 1793 óta meri szembeszegezni e© nemzet, melyet körülzárt az ellenforradalmi túlerő, a ©áva ellenforadalmi dühnek a forradalmi szenvedélyt... a dicső 1793as esztendő (a francia polgári forradalom éve) minden főbb vonását megtaláljuk a Kossuth által felfegyverzett, megszervezett és fellelkesített Ma©arországon". Horty Magyarországa valóban nem is az az ország volt. Hiszen 1848—49 óta e©etlen egyszer mutat fel Ma©arország ilyen tulajdonságokat: 1919-ben, a Magyar Tanácsköztársaság hónapjaiban, amikor az urai által vágóhídra vitt, eladott és feladott Magyarországon, 1849 óta először találkozunk a Kossuth lelkesítette Magyarország újra felragyogó arcával. A Tanácsköztársaság proletárhatalma merte csak szembeszegezni — és szembe merte szegezni! — az ellenforadalmi dühnek a foradalmi szenvedélyt. 1919 tavaszán éppúgy keltek fel a nincstelen, éhező és szinte fe©vertelen proletár ezredek a haza, a nemzeti függetlenség védelmére, mint Kossuth szavára az 1849-es zászlóaljak. lata —, hanem valami elképesztő feladatra vállalkozott 1849-ben: megs-ervezte a sikeres hadviselés minden feltételét. Gondoljuk csak el; amikor 1849. első napjaiban, metsző hidegben kiürítik Budapestet, s megindul a kormány, a nemzetgyűlés, a hivatalok, a bevonuló Windisclurrütz elől menekülő polgári lakosság áradata Debrecen felé. a szekerek ezrei mintha Ázsia sztyeppéin járnának. Előttük a kietlen, néptelen, hóval borított Alföld. ahol fedelet is alig találnak fejük fölé a menekülők. Az ország, a hadvédelem helyzete még ennél a kénnél is sivárabb. reménytelenebb. A félevanrnti füeeés miatt feitátlen az inar, s teljesen hiányzik a b-dfels-»ro1és'' ©árfó Jnar. S ha vol'nk Js bánvák, 'rta-u-nhh (izee?eV azok m'ed az ellenség által megszánt oretácrtá-pken működtek. A nemzet csak ©ő-tos h?re-k érán Juthatott hozzátuk, ám a győztes harcekhez nem elér a katona és a lelkesedd. Fegyver kell ahhoz. A©ú. Puska, kard, s többek közt — csizma js. Meg lőpor. Nincs semmi túlzás az angolok bécsi na©követének Jóslatában, aki külügyminiszterének ezt írta Londonba: ., A felkelők ellenállása a Debrecentől Szegedig tartó 2, DÉL-MAGYARORSZÁG Péntek, WM, március 20.