Délmagyarország, 1964. március (54. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-20 / 67. szám

Semmisítsük meg as összes bombázógépet Carapkrö válasza Fischer javaslalára Az etiópiai küldöttség ve­netöjének elnökletével 176. plenáris ülését tartotta csü­törtökön délelőtt Genfben a tizennyolchatalmi leszerelési bizottság. Az ülésen ismét a leszereléssel ösz­szefüggő úgynevezett rész­intézkedések problémájá­ról folytattak vitát. Lukanov, a bolgár küldött­ség vezetője felhívta az ér­tekezlet figyelmét az NDK kormányának arra a javas­latára, amely sürgeti, hogy a két német állam mond­jon le az atomfegyverke­zésről. Fisher amerikai fődelegá­tus folytatta a bizonyos tí­pusú stratégiai bombavető repülőgépek fokozatos meg­semmisítéséről szóló ameri­kai javaslat részletezését. Így indítványozta, hogy a Szovjetunió ós az Egyesült Államok kössön megállapo­dást, amelynek értelmében két éven át mindegyikük havonta húsz-húsz TU—16, illetve B—17 mintájú bom­bavető repülőgépet meg­semmisít. Ugyanakkor azonban utalt arra, hogy kormánya már amúgyis tervbe vette a B— 47-es bombázók kiselejtezé­sét Az amerikai javaslatra vá­laszolva Carapkin nagykö­vet a, szovjet küldöttség ve­zetője ' rámutatott, hogy az Egyesült Államok arra ké­szül, hogy kiselejtezze a B— 47-es bombázókat ós még nagyobb - teljesítményű, ve­szélyesebb típusú gépekkel helyettesítse őket, mint ami­lyen például a nemrég ki­próbált A—11. A Szovjet­unió ezzel szemben azt ja­vasolja, hogy ne csak az elavult bom­bavetők bizonyos típusait, hanem az összes bombázó repülőgépeket semmisítsék meg. Carapkin felszólalásában utalt amerikai katonai repü­lőgépeknek más államok te­rülete ellen ismételten elkö­vetett provokációira. Rámu­tatott, ezek a provokációk annak a veszélyes helyzet­nek a következményei, hogy amerikai légierők állomá­soznak idegen országok te­rületén. Hogy ilyen incidensek a jö­vőben elkerülhetők legyenek — mondotta —, a Szovjet­unió véleménye szerint mi­nél előbb haza kell rendel­ni a külföldi csapatokat a veszélyességi övezetékből, mindenekelőtt Közép-Euró­pából. Felszólalt még a délelőtti ülésen Lengyelország, Nagy­Eritannia, Olaszország és Nigéria képviselője. A leszerelési bizottság március 24-én, kedden tartja következő plenáris ülését. A szovjet segítség erőt adott Jemennek Szalal nyilatkozata a Pravdának Szálai, a Jemeni Arab Köztársaság elnöke, aki je­lenleg hivatalos látogatáson a Szovjetunióban tartózko­dik, interjút adott a Pravda számára. A jemeni forradalom egyik legnagyobb sikerének nevez­te a reakció és az imperializ­mus felett aratott győzel­met. Szalal elnök ezután méltat­ta a Szovjetunió segítségét. Mindenekelőtt a Szovjetunió­nak a jemeni forradalommal kapcsolatos világos állásfog­lalását értékelte igen magas­ra. "A Szovjetunió segítségé­vel lehetővé vált számunkra, hogy teljesen új életét épít­sünk Jemenben és szilárdan szembeszálljunk a reakció és az imperializmus bármely be­avatkozási kísérletével*. Az arab államfők kairói értekezlete bizonyos mérték­ben hozzájárult a jemeni határon uralkodó feszültség csökkenéséhez — mondotta ezután az elnök. — Az érte­kezleten kidolgozott határo­zatok lehetővé teszik az egyes arab országok közötti kapcsolatok megjavítását, egyebek között Jemen és Szaúd-Arábia viszonyának kedvezőbbé tételét. (MTI) Tanácskozás az SZKP Központi Bizottságában Márciusié—18-án az SZKP Központi Bizottságában ta­nácskozás folyt le, amelyen a szövetséges köztársaságok kommunista pártjai Közpon­ti Bizottságainak adminiszt­ratív szervei, valamint a te­rületi pártbizottságok osz­tályvezetői vettek részt a bel­ügyminisztériumok, az ügyé­szek és a legfelső bíróságok elnökeinek bevonásával. A résztvevők meghallgat­ták és megvitatták Rugyen­kónak, a Szovjetunió Fő­ügyészének beszámolóját a szocialista törvényesség és jogrend további erősödéséről, Gorkin, a Szovjetunió. Leg­felsőbb Bíróságának elnöke a bírósági szervek működé­séről adott tájékoztatót Francia kereskedelmi javaslatok várhatók Közös közlemény aírancia—mexikói tárgyalásokról Szerda este, De Gaulle tábornok mexikói látogatá­sának harmadik napján kö­zös közleményt adtak ki a francia köztársasági elnök és Lopez Mateos mexikói köztársasági elnök között lefolyt megbeszélésekről. A "két tárgyaló fél tanács­kozásain nagy helyet foglalt el az ENSZ világkereskedelmi és fejlesztési értekezlete. De Gaulle — a közlemény szerint — kijelentette, Genf­ben megkezdődő értekezle­ten új javaslatokat terjeszt be a gazdaságilag elmara­dottabb országok, főleg La­tin-Amerika alaptermékei­nek, félkész és késztermé­keinek értékesítésére vonat­kozóan. A két elnök tanulmányoz­ta a francia—mexikói kap­csolatok egészet és kifejez­ték kölcsönös szándékukat, hogy e kapcsolatokat min­den irányban megerősítik. Megállapodtak, hogy a két ország közötti technikai és kereskedelmi együttműkö­désről szóló egyezményeket, amelyeket a francia—mexi­kói együttműködési bizottság készített elő, a közeljövőben aláírják. Mexikó elősegíti a francia beruházásokat. A francia—mexikói kap­csolatokon kívül a közös köz­lemény Európa és Latin­Amerika kapcsolatainak fej­lesztését emeli ki és kívána­tosnak tartja, hogy az Euró­pai Gazgasági Közösség és a latin-amerikai szabad keres­kedelmi övezet között köl­csönös érdekből szorosabbá váljék az együttműködés. De Gaulle elutazása előtt megtekinti Mexikó történel­mi nevezetességeit, majd négynapos látogatást tesz a Kis-Antillákon ós Francia­Guayanában. (MTI) Kozmikus fénykép a Napról A Szovjet Tudományos Akadémia fizikai tagozatá­nak szerdai ülésén Szergej Mandelstam professzor egy fényképfelvételt mutatott be, amelyet röntgensugárzásban a légkörön túl készítettek a Napról. A napot speciális automata­berendezés felhasználásával s szovjet űrrakétáról fény­képezték le. A rakéta mú­szerkamrájában normál fény­képezőgép hel/ett szilárd fémhengert helyeztek el, amelyen az objektíveket vé­kony alumínium és polimér lemezekkel zárható 12 nyílás helyettesítette. Amikor a rakéta elérte a 170 kilométeres magasságot, a „fényképezőgépet" tartal­mazó múszerkamra nyílása automatikusan kinyílt. A ra­kéta 500 kilométeres emelke­dés után megkezdte a le­ereszkedést. Pontosan 570 másodperc. múlva, amikor a rakéta bejutott a légkör sű­rűbb rétegeibe, a nyílás be­zárult. A kozmikus „fényké­pezőgép" ejtőernyőn ért föl­det. Az elég jó minőségű Nap­foto hasonlít azokhoz a fel­vételekhez, amelyeket a csil­lagászok deciméteres frek­venciasávú teleszkóppal ké­szítenek. A napkorong röntgensugár­zásban majdnem fekete. A foto hátterében három vilá­gosabb térség vehető kl. Ha ezt a felvételt Földről készült Nap-fpnyképpel hasonlítják össze, be lehet bizonyítani, hogy a világos feltok a Nap úgynevezett légkörének felső rétegeiben, vagyis a Nap látható korongja aktiv terü­letei felett helyezkednek el. Mandelstam professzor a Nap kozmikus fényképezését kommentálva azt mondotta, hogy a Nap rövidhullámú, de főképpen röntgensugarainak felfedezése és tanulmányo­zása az űrkutatás egyik leg­érdekesebb eredménye. Egy fiúf nem hisz... — Mehetsz, de a fiaimat nem adom! — Vidd a kölyköket aho­vá akarod! — kiáltotta az asszony, s szólt a kocsisnak: — Mehetünk. A stráfkocsi lassan meg- az iskolaigazgató. — Elszö­indult bútorokkal felpakol- kött az anyjához. Hiányzik va, ki a városból. A férfi so­káig nézte a távolodó kocsit Az egyik karján a féléves Zolit a másikon egy évvel idősebb bátyját tartotta. Szi­kár, vékony ember volt. Gyámoltalan, félénk. Ez az eset 14 éve történt Szegeden. Azóta felnőttek a gyerekek, az idősebb fiú már dolgozik, az anyjához pár­tolt. A kisebbik: Zoli 15 éves, s még mindig az általános iskola hetedik osztályába jár. Éles eszű, élénk tekintetű fiú, mégis kétszer ismételte a második osztályt, s a töb­bit is csak bukdácsolva vé­gezte el. A hatodik „ember" óta — mondja az alig 15 éves nultam, de onnan el kellett fiú. Ismeri is anyja vala- jönnöm, mert elvettem egy mennyi "emberét*, mert né- órát... — lehajtja a fejét. — ha meglátogatta őt. Soha nem volt ébresztő — Múltkor nem jött két óránk, megtetszett, napig iskolába - jegyzi meg ^ Kegyeden mondat Paragrafusok szerint senki neki az anyai szeretet de sem felelős Zoli szomorú sor­hiába. A férfi, akivel most sáért. Jó szívvel voltak min­együtt él a nő, hazazavarta dig iránta barátai, tanurai,^ a fiút. Ne pusztítsa ott ake­állan­nyeret. — A 'bátyámat is dóan kínozza Zoli, pedig ő már keres. Lajos bácsi A fiú, ha teheti, az autók­kal foglalkozik. Van egy fel­nőtt barátja, gépkocsivezető. az ismerősök mindenben segí­teni akarták, s mégis... Az okot legfőképpen a 14 mondja évvel ezelőtti beszélgetésben kell keresni, s akkor érthető lesz a gyerek keserves sorsa. Az anya otthagyta a gyenge idegzetű és fizikumú férfit, a két gyerekkel. Bánatában vagy talán tenetetlensegében inni kezdett. A két kis gye­- Lajos bácsi mmdigszi- k ci lte magávai kocs­vesen foglalkozik velem. Tőle tanultam, hogy a leg­jobb márkák a..., és so­rolja egymás után a külön böző gyártmányú kat. máról-kocsmára, mert nem volt kire hagynia őket. Aztán tüdőgyulladása volt, eltiltotta , az orvos az ivástól. De mire a gépkocsi- felcseperedő gyerekeket ne­velnie kellett volna, teljesen 'jLTSSZ dezte meg még Zolit, ho­De a Lajos bácsi sem kér- kiégett) elfásult Zoli végig­rek, milyen mostohák mo6t is az életkörülményei! élte a sok nélkülözést, lelki .m^ui.^,..,)!. 8X30 tonul- Mlkor megker" elhagyatottságot. Bátortalan ATbérietb® latónk már deztük" hogy miért -nem t!" ná vált, nem fogadta, nem Alberletben latónk mar nul rendesen( kérdéssel vá- merte elfogadni a feléje nyúj­laszolt: tott segítő kezet. Nem értette — Hol tanuljak? Télen hi- meg a sok szenvedés után — deg van a klinikakertben, a amibe szülei elrontott házas­konyha személyzeti öltözője. saga taszította —, hogy segítő be pedig nem mehetek dél- emberek is léteznek. Még most után. sem bízik. S ez annak az egy — S a lakásotokon? mondatlak is a következmé­— Ott nem enged a házi- riye, amit anyja 14 éve mon­néni. dott ki, s amit apjától annyi­— Az osztálytársai segí- szor hallott azóta is. -Vidd tik, szeretik — veti közbe az a kölyköket, ahová akarod*, igazgató. — A tanárok is De még nincs késő. Felejtsd hívják a korrepetálásokra, el ezt Zoli, s bízz az embe­Még egyszer sem jelentke- rek ben. Segíteni akarnak ne­zett. ked! — Volt egy néni, náluk ta- Kovács Attila nyolcadik éve — meséli az iskola irodájában. — Az édesapáddal? — Igen. De még abban a szobában lakik a Pista bácsi, a házi néni és a házi bácsi is. Mi apuval egy ágyban alszunk. — Mennyit fizettek ezért a lakásért. — Háromszáz forintot. — Nem találtatok jobb he­lyet? — Már sokszor el akar­tunk menni, de a házi néni mindig azt mondta apának, úgysem fogadnák be más­hova a ©erekkel. Az apa a klinika konyhá­ján dolgozik, mint konyha­legény. 1000—1100 forintot keres havonta, s ebből nem­igen telik másra, mint éle­lemre. — A mamád szafcptt ne­ked ruhát venni? — Nem. Az a férfi, akivel együtt él, nem is engedné. Különben sem adna. Ez már a hatodik "embere* apám *» Oreg halász — nem vén halász Lele Antal, a Szegedi Kos­suth Halászati Szövetkezet legidősebb tagja több mint emelt szá-lós óriásharcsát razra. Az idős ember elmúlt évi d1Ljaéva?T%iÍ£f rrtᣠ~edménye a Tiszát, vízi ember munkaterülete a Tisza és a Maros torkolatá­nak vidéke, itt töltötte el életének nagy részét. Jelen­leg hetvennyolc esztendős, s már nyugdíjban van, de nem akar megválni a folyótól, a munkától, amit e©formán szeret. A fél évszázad alatt hogy az öreg halász mun­kabírásban és ügyességben vetekszik a fiatalokkal. A múlt idényben csaknem tíz mázsa halat adott át a szö­vetkezetnek. Még a legna­gyobb dologban, a röszkei holtágban végzett őszi na©­halászaton is részt vett ösz­Országos húsipari tanácskozás kezdődött Szegeden Új eljárás a fagyasztva szárítás legaláb hatszáz mázsa pon- szesen 296 munkaegységet tyot, harcsát, süllőt, s egyéb teljesített, s évi keresete halat zsákmányolt. Az egyik meghaladta a húszezer forin­legnagyobb fogás is az ő ne- tot. Lele Antal bácsi öreg, de véhez fűződik: nyolc évvel — mint munkája mutatja — ezelőtt egy nyolcvanhat ki- nem vén halász. — Kétnapos szalámigyártási tanácskozást rendez Szegeden a Húsipari Tröszt, valamint a Mezőgazdasági és Élelmi­szeripari Tudományos Egye­sület húsipari szakosztálya. Az országos ankéton részt vesz valamennyi érdekelt szerv, a mezőgazdasági üze­mek, az állattenyésztési és húsipari kutató intézetek, a feldolgozó ipar, az Országos Tervhivatal élelmiszeripari osztálya, valamint a TERIM­PEX Külkereskedelmi Válla­lat. Az ankét tegnap, csütörtö­kön délelőtt Regős Béla, a Húsipari Tröszt igazgató-fő­mérnöke nyitotta meg, majd a szalámi és más szárazáruk nyersanyagával kapcsolatos kérdéseket vitatták meg a je­lenlévő szakemberek. A vi­tát dr. Bihali Andor, az Or­szágos Sertéshizlalási Vállalat igazgatóhelyettese vezette. A A rózsadombi villá. ban volt egy kis ol­tár: a halban. A tá­bornok felesége min­dennap ott imádko­zott — amíg a szovjet csapatok át nem kel­tek a Dunán, és az. emeletes villa tető­teraszán ütötték fel egyik hadállásukat. Ekkor a kétgyerme­kes anya belátta: hi­ába imádkozott. S a tábornok családostól a szomszédban lakó ezredesek villájának ISTENI SUGALLAT tár, a tábornok ká­romkodott — elvégre katonának lehet —, az asszony pedig to­vább imádkozott. Két hét múlva el­vitték a tetőteraszról az á©út, a tábornok családja pedig a ki­lyukgatctt villába — valódi német golyók nyomai — visszaköl­tözött. Megint lett a két ©ereknek külön fürdőszobája, nappali, éjjeli, külön házmes­teri lakás — és ismét térdelhetett az asz­szony az oltár előtt. De nem sokáig, mert e© isteni sugallat technikumba, s szin­tén leérettségizett. Az asszony jó munkájá­ért kapott egy lakást a tanácstól — de ek­kor is az volt a meg­©őzödése, ho© mind­ez isteni sugallatra megsúgta neki: álla- a két ©erekkel az történt. A volt férjét mosít&ni fogják a há- unokatestvéréhez és is végre megszállta zakat. Átszellemült elment az egyik ©ár- az Isteni sugallat, és arccal odaállt a férje ba fémmunkásnak. A miután Deszken is elé: tábornok leköltözött lejárt a „mandátu­— Adjuk el a vil- Deszkre, a régi bir- ma", visszaköltözött lát és ©erünk el tokból megmaradt 42 családjához. Isteni dolgozni. holdra gazdálkodni: sugallatra klalakitot­— Nem! — vá]a- kiadta a földet bérbe, tak száméra még e© alagsorában húzódott szólta katonásan a s e© kapát nem vett szobát, és az öreg meg. Itt nem' volt ol- tábornok. — E© ka- a kezébe. Az asszony habár már koros volt tona nem ha©ja el a nevelte a gyerekeket, — elment éjjeliőrnek, posztját Te csak iskolába járatta és Ismét e©ütt éltek imádkozz, és az isten napi 8 órát a fúrógép — igaz, most már megsegít. Csak nem mellett töltött. A tá- vadházasságban képzeled, ho© egy bornok egyre jobban békés harmóniában, tábornok dolgozni lenézte. Elváltak. An. fog?! nak rendje, módja Plakátok hirdették: szerint a törvény „Aki nem dolgozik, előtt — a templom­ne is egyék!" ban ezt nem jelentet­A villát államosí- ték be. tották. A tábernokné to­Az isteni sugallat vább imádkozott — verető egy nagyválla­tovább dörörfibölt a és keményen dolgo- latnál. A tábornokné tóbornokné agyában: zott. Leánya leérett- már nyugdíjban van. „Dolgozni, dolgozni." ségizett. kitanulta a és imádkozik: még — Nem engedlek! ©tors- és gépírást, s most is azt hiszi, E© tábornok felesége irodába került. A fiú hogy mindez isteni nem dolgozhat! először segédmunkát sugallatra rendező­Az asszony nekibá- vállalt, majd beirat- dött el. torodott, elköltözött kozott a gépipari Markovits Tibor berek. A tábornok éjjel őrköjiik. Még mindig jól bírja magát. A fia megnősült, kutató technikus e© na©­üzemben. A lánya férjhez ment, osztály­felszólalók hangsúlyozták, hogy a jó minőségű szalámi előállítása jó minőségű alap­anyag nélkül lehetetlen. Ezért az eddiginél szorosabb együtt­működést kell teremteni a sertéstenyésztő üzemekkel, különösen a hizlaldákkal és a termelőszövetkeretekkel, va­lamint a felvásárló szervek­kél. A háború előtti évekhez vi­szonyítva ötszörösére emel­kedett hazánkban a szalámi­termelés. A harmadik ötéves terv további nagy arányú nö­velést ír elő. Jó minőségű és megfelelő súlyú sertések hiz­lalása képezi a fejlődés alap­ját. A második tár©kör, melyet megbeszéltek a szalámi és a gyulai kolbász ©ártásával kapcsolatos egyik technoló­giai eljárásról, az aprítás előtti húskezelésről szólt. A vitát Zukál Endre, az Orszá­gos Húsipari Kutató Intézet munkatársa verette. A hús aprítás előtti kezelése igen fontos folyamat, s nagy mér­tékben befolyásolja a készáru minőségét. Mint ismeretes, az úgyne­vezett szárazáruk, a szaláAii, a Kolbász minőségére jellem­ző tényező, a minél kisebb víztartalom. Az ankét részt­vevői ezzel kapcsolatban új eljárás, a fa©asztva szárítás va© szaknéven liofillzálás be­vezetésének lehetőségét is megvitatták. A szükséges kí­sérleteket most végzik a ha­zai kutatók, mivel ezt a kor­szerű módszert a húsiparban még eddig sehol a világon nem alkalmazták. Az országos húsipari ankét megrendezésére a/ért Szege­den keriilt sor, mert itt mű­ködik Furópa egyik legmo­dernebb szalámi fel dolgozó be­rendezése és érlelőtornya. A tanácskozás résztvevői tegnap ellátogattak a Csongrád Me­gyei Húsipari Vállalat szege­di szalámi©árába is. és meg­tekintették ezeket a berende­zéseket. Ma, pénteken az ankét má­sodik napján a füstölési. érle­lési és klimatizálási ettárá­sokról, valamint az üzemek belső anyagmozgatásának és a kiszállítás módszereiről folytatják a vitát a szakem­Péntek, 1964. március 20, DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Thumbnails
Contents