Délmagyarország, 1964. március (54. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-19 / 66. szám

1 " •'• 11 1 •

Eges zen máis megítélés alá esik • Somogji Szilveszter: 6 a .számításból árulók" legjréúsg&etesebb típusa. Rá nem érdemes szót vesz- ; tegetni, az ő célja a mindenkori aikalmazko- ! öással csak az volt, hogy pozícióját megtarthassa. ' Tonelli mondja róla, hogy a proletárdiktatúra kikiáltása- i kor, a városháza tisztviselői előtt elmondott búcsúbeszédében ..a történteket a helyzet legjobb megoldásának nevezte". fjem múlt el egy hónap — % már tagja volt a Kelemen Béla szervezte ellenforradalmi csoportosulásnak! Még egy probléma vetődhet föl, melyre már előre választ kell adnunk. Ml lehet a magyarázata annak, hogy az első direktórium távoztával a polgári és főként a katonai ellenforradalmi kísérlet március 27-én nem járt sikerrel, noha a direktórium fegyveres ereje is elhagyta a várost? Az egyik ok bizonyára a kaszárnyákban levő katonák potenciába erejében rejlik, mely fölött Tabódy rendelkezett, Az ó személye jelképezte a szocialista érzelmű katonaság erejét: nem véletlen, hogy Szombathelyi és Shvoy az ő eltávolítását tartották a legelső szükséges lé- j púsnek, mint ahogyan később, május 3-án valóban ez nyitotta meg Szegeden az ellenforradalom teljes győzelméhez vezető utat. A másik ok. amely fékentartotta még az ellenforradalom lapuló erőit: egy sajátos bizonytalansági érzés. Szeged ugyan francia megszállás alatt volt, de senki sem tudta, meddig. Ennek a tényezőnek a szegedi helyzet megértése szempontjából egész április hónap folyamán döntő jelentősége van. Tonelli utóbb „a vörös eajtójaoda hazug híreit" Mire költik keresetüket a fiatalok? GVORSPOSTA * GVORSPOSTA GVORSPOSTA * GVORSPOSTA Péter László: A proletárforradalom Szegeden okolta azért, hogy azt terjesztette: a tanácskormány hamarosan részt vesz « békekonferencián ás akkor a franciák kivonulnak Szegedről. A Szegedi Vörös Üjság április 6-án genfi és bécsi jelentések alapján Smuts tábornok budapesti útja kapcsán arról írt, hogy az antant el ismeri a tanács kormányt. De a hiedelemnek, hogy a francia megszállás rövid időre terjed ki, tápot adtak a franciák hivatalos közleményei is. Ilyeneket írtak: „Arra a rövid időre, mfg e szép varos .maga veheti át portónak intézését..." „amíg a megszállás véget nem ér..." Charpy tábornok, francia területi parancsnok, még április 17-én is ezt Irta Dettrének: „Ne te®ék félre a munkásságukat addig a közeli pillanatig, amikor visszavonulván az antant csapatai, Szeged város sorsának ura lesz." Az ilyen nyilatkozatok visszariasztották a nyílt cselekvéstől az eUeníorradalmarokat, hiszen sohasem tudhatták, mikor liövetkozik be valóban a franciák távozása, már pedig akkor visszatérhetnek a tanácskormány emberei és megtorolhatják a történteket. Különben mindjárt itt kell rámutatnom arra is, ho® a franciák kijelentéseinek volt is bizonyos reális alapja: a franciaországi belpolitikai viszonyokban ®ökerezett. A francia munkásosztálynak a parlamentben éc az újságokban hangoztatott álláspontjáról van szó, mely a ma®ar munkásosztállyal szolidaritásban e®re határozottabban követelte a francia csapatok hazarendelését. Később, június folyamán sztrájkokkal is segítették a magyar munkások forradalmi harcait. Skolasztikusnak és formalizusnak tartom a vitát arról, proletárdiktatúra volt-e ez az időszak, s ha igen, milyen, és miben különbözött az előzőtől. Mindenesetre nehéz olyan kritériumot találni, amely élesen megkülönbözteti ezt a szakaszt a március 22-től 26-ig terjedő öt naptól. Az első direktórium sem cselekedhetett teljesen szabadon, a franciák jelenléte őket is korlátozta, amint ezt a március 22-i összeütközés tüstént bizonyította. A Csillagbörtön orosz kommunista foglyait az első direktórium sem tudta kiszabadítani. Az első direktóriumban és forradalmi intéző bizottságban is többségben voltak a szociáldemokraták, s bár a polgári direktóriumban kommunista e®általán nem volt, a direktóriumot ellenőrző munkástanácsban volt néhány. (Deli Károly és Bródy, Mihály, akiket Gaál jobboldali szociáldemokratának minősít, kommunisták voltak. Deli Károly ma pártnyugdíjat kap és amikor e sorokat írom, kapott új lakást Szegeden u®ancsak a pártszervek jóvoltából, 19-es érdemei miatt. Azóta (1960-ban] meghalt.) láttuk, ho® a kormányzótanács sem tekintette a szegedieket árulóknak, hanem tár®alt képviselőikkel (az e®ik éppen Cseh Imre volt. aki Gaál szerint is feddhetetlen kommunista, elvhű proletár) és jóváhagyta az ún. polgári direktórium működését, sőt a jegyzőkönyvekből kitetszően mintha inkább az eltávozottak kerültek volna a kormánnyal szemben védekező, magyarázatot adni kényszerülő helyzetbe az utóbb már nem j egyértelműen értékelt március 26-i utasítás végrehajtása miatt. Láttuk azt is, miszerint A Proletár április 8-i vezércikke éppen azt ígéri, hogy most, amikor a helyzet tisztult, megvan a tanácskormánnyal az összeköttetés és megkapta a direktórium a tanácskormány jóváha®ását, csak most kezdődik a proletárdiktatúra! Persze, ez naiv optimizmus volt: a proletárdiktatúra ekkor már nem kezdődött, hanem valóban végéhez közeledett. De március 28-án. amikor a polgári direktórium átvette a vezetést, mindenki azt tartotta Szegeden, amit Tonelli: „A polgári társadalom, amely a direktórium szökése után abban a kellemes hitben ringatta magát, ho® a proletárdiktatúrának vége szakadt, megdöbbenéssel szerzett tudomást a váratlan fordulatról, hogy a munkástanács még intézkedő szerv, ho® a tanácsköztársaság rendelkezései érvényesek, csak nem a munkások, hanem a polgári egyének a végrehajtói." Tonelli fejezetcíme: „Polgári kormányzás bolsevista alapon" — igen jellemző az időszakra. Másutt u®anezt „denaturált bolsevizmusnak" nevezi, azért, mert a város ellenforradalmi és tőkés elemeinek hamarosan sikerült megakadályozniok a tanácskormány rendeleteinek végrehajtását. Ellenforradalmi diktatúrának ezt a sajátságos, valamiféle „kettős hatalom" jellemezte időszakot semmiképpen sem lehet tartani, már csak azért sem, hiszen Juhász és Móra forradalmi tevékenysége éppen ezekre a napokra, hetekre esik. De a március 28-ával kezdődő átmeneti időszak sem e®séges: három kisebb szakaszra bontható. Az első április 14-ig, a tanácskormány rendelete értelmében végrehajtott választásokig tart, amelyek során a Tanácsköztársaság kormánya 41 227 igen szavazatot kapott a szegedi dolgozóktól. Ugyanezen a napon reggel 7-kor a franciák az április 6-án fölállított kordonon át megtiltottak minden közlekedést, és ezzel Szegedet elszakították a fővárostól és a tanácskormány tói. „1® kezdődött meg a proletárdiktatúrának a fokozatos lefaragása Szegeden" — írta Tonelli. A Szegedi Vörös Újság április 15-i Szeged új élete c. vezéreikkében már ioggal irta Sípos Iván: „Kimondjuk nyíltan, kertelés nélkül, proletárőszinteséggel: Szegeden egyelőre vége a proletárdiktatúrának. Most a franciák diktatúrája következik." A Proletár április 16-i vezércikke elmében is hirdette: Két malomkő közé... került a szegedi sajtó és az egész helyi politika. (Folytattok) A Kommunista Ifjúsági Szövetség a közelmúltban több ezer fiatal — elsősorban ifjúmunkás — anyagi helyzetét mérte fel. A vizsgálat eredményeiből kitűnt, hogy az Ifjú szakemberek kereseti lehetősége hasonló a felnőttekéhez. Az ifjúmunkások havi átlagjövedelme ma már megközelíti, sőt enyes Iparágak és kiváló munkások esetében jóval felül is múlja az országos átlagot. Az önálló keresettel rendelkező fiatalok többségének Jövedelme lehetővé teszi a művelődést, a szórakozást, a pihenést. Salgótarján üzemeiben és a na®bátonyi bányásztelepülésen például 400 ifjúmunkást kérdeztek meg, hogyan, milyen körülmények között él. Kiderült, hogy a 14—26 éves fiatalok mindegyikének otthonában van már rádió, s minden második helyen televízió is. Az ifjúmunkások fele ezenkívül motorkerékpár-, fényképezőgép- vagy magnetofontulajdonos, s minden huimadik megkérdezett külföldön ls járt. Hasonló közvéleménykutatást rendeztek Komárom megyében, ahol kétezer 14—28 éves fiút, lányt kérdeztek meg: hogyan osztja be fizetését. A válaszokból kiderült, hogy a fiataloknak körülbelül a fele havonta 20—60 forintért vásárol könyvet, s 25—ISO kötetes saját könyvtárral dicsekedhet, keresetének 10—20 százalékát pedig szórakozásra költi. (MTI) Az autósok réme Mikor folyik ai Anna-kút? Az Anna-kút vizét sokon gos a panaszunk. A vízre mint ®ógyvizet rendszeresen nemcsak a fürdőnek, hanem fo®asztják. Az utóbbi időben a lakosságnak, vagyis a kút azonban az Anna-kút rend- külső használóinak ls ssükseszertelen kinyitása miatt nem ge van, tudunk a ®ó®vizhez hozzá- Szabó Zsigmond jutni, s emiatt ú® véljük, jo- Jósika u. 14 E közérdekű ügyben a fürdd Igazgatóságától a következő felvilágosítást kaptuk: azért voltak kénytelenek elzárni nappal a kút vizét, mert annak hozama az utóbbi Időben Jelentősen megcsappant és a kntat tulajdonképpen a fürdő céljára használják. A fürdő vezetőt teljesen méltányolják a lakosság JOEOS kérését, hogv a kut vizét nappal ls használhassák, Éppen ezért addig ls. amíg a kutnt megjavitják. a kifolyót mindennap reggel 7-től 8-lg. délben 12-től 13 őrálg, esle 18 és 10 óra küzött, majd 82 óra után reggel 4-lg nyitva tartják. r Éjjeli csőlerakás Sokat bosszankodnak még a ®alogosok is. ha útjukat állja a szolgáltató vállalatok áital felbontott járda. A gépjárművezetőknek pedig valóságas réme a felbontott úttest, helyesebben a bontás után maradt lyuk. Ma már mindenki számára érthgtő, ho®- hellyel-közzel fel kell bontaniok a szolgáltató vállalatoknak az úttestet, hiszen a jobb víz-, gáz va®- energiaszolgáltatás miatt teszik. A baj csupán az, ho«y a szerelési munka elvégzése után nem gondoskodnak az eredeti állapot visszaállításáról. A gépjárművezetők a szeffedi utakon jó néhány olyan baleseti forrást tartanak számon, melyek bontásból erednek. I® például a József Attila sugárút és a Rózsa utca kereszteződésénél is felbontották az utat. A javítási munkát hamar elvégezték, s még u®-anazon a napon betemették az árkot. Nem éppen a legszabályosabban. Tíz-tizenöt centiméterrel magasabb lett az árok helye, mint az úttest. Ez u®an idővel lesüllyed, de addig is na® óvatosságot követel meg a gépjárművezetőktől, kerékpárosoktól. Újszegeden, a Vedres utcában, a gyógyszertárral szemben az előbb említett példának ellenkezőjével találkozunk. Az út felbontása után itt mélyedés keletkezett, s ez komolyan veszélyezteti a biztonságos közlekedést. Hasonló a helyzet a Csanádi utcában és az Ogyessza lakótelepnél is. Az Április 4. útján is veszélyes a közlekedés, a bontás után rosszul helyreállított úttest miatt. A szolgáltató vállalatoknak a munka elvégzése után is sajátjuknak kellene tekintentök azt az útrészt, melyet felbontottak. Körültekintő, gondos munkával meg kell szüntetniük a veszélyes lyukakat! Nem mindennapi zajra ébredtek március 12-ére virradó éjjel a Deák Ferenc utca lakói, Jóval éjfél utón két teherautó élit meg például a 2-es számú ház előtt — nyilván másutt ls — cs mennydörgés szerű robajjal pakolták le a vízhálózat felújítására szolgáló nagy és súlyos eternit, illetve vascsöveket. A házak ablakai szinte remegtek, amint az aszfaltra hajigálták a rakományt. Bizony ez a körülmény na® bosszúsággal járt: miért végezték ezt a munkát ilyen rendkívüli időben? Dr. Zoltán Róbert A szegedi vízmüvek főmérnökének, Scheibl Györgynek válaszát közöljük a panas*szal kapcsolatosan: — Valóban, az emiitett éjjel érkezett meg Budapestről a csősíflllítmánv, Az időpont a lerakodáshoz kétségtelenül senki számára sem volt kellemes, azonban a Jelenlegi szállítási körülmé'nyek nem engedik meg azt, hogy esetleg órákig várakozzanak a teherautók és csak (ufón kezdjék meg a csövek lerakását. Viszsza kellett indulniok Budapestre és csupán annyit mondhatunk: elnézést az éjjeli zavarásért, de mindez közérdeket szolgált, az elavult vizvezetékhálózat további felújítását. GYURIKA -Több mint tíz éve lakom a Feltámadás utca 30. szám alatt. Nem a saját érdekemben írok, hanem ú® magyarosan szólva: az ember kezében kinyílik a bicska. Egy 14 éves ®erek, aki -állami gondozott*, a kutya, szolgálatában áll, s már reggel 5-kor. Az egyik lakó Kistelekről hozta Gyurikát, akinek nincsenek szülei és 500 forintot kap érte havonta az államtól, s teljes kiszolgálást. Mert az apátlan-anyátlan fiú hajnalban megsétáltatja a kutyát, felhordja a szenet a pincéből, a galambok után takarít a padláson, jár a piacra. Tehát agyon dolgoztatják, nincs ideje tanulni. Mi, a ház lakói sajnáljuk Gyurikát és segíteni szeretnénk. Kérem, ne hagyják fi®elmen kívül névtelen leEgy bútorbemutató furcsaságai velemet. Ha a szerkesztőség nem rest, reggel 5 óra felé sétáljanak erre, és meg®őződhetnek állításomról*. Elsétáltunk arrafelé a jelzett időpontban. Az emberek siettek a munkába. Nem számoltuk, hányszor állt meg a tömött villamos a Feltámadás utca sarkán, de fél 7-ig na®on sokszor. Már teljesen kivilágosodott, de se kutya, se Gyurika. A nagy bérház kapuját is kinyitották. de nem tudtunk meggyőződni a levélíró állításáról. Néhány nappal később megismételtük a hajnali látogatást — sikertelenül. Ilyenkor azért mégsem illik bezörgetni e® lakásba. Talán beteg a kutya, vagy Gyurika? Majd más alkalommal ... -Húsvétra rendezze be lakását új bútorokkal! Magas fényű hálószobák, kombinált szekrények, két- és háromajtós szekrények, kisbútorok na® választékban az Otthon Bútorboltban. Nyitva reggel 9-től délután 16.30 óráig* — hirdette lapunk tegnapi, március 18-i számában a Szegedi Kiskereskedelmi Vállalat. A felhívásnak volt is foganatja. Már reggel 8 órakor ott tolongtak az emberek: szegediek és környékbeliek a Bajcsy-Zsilinszky utcai üzlet előtt. Kilenc órakor már jártányi hely sem volt a bolt előtt De nemcsak a hely fo®ott el, hanem az emberek türelme is. Olyannyira, hogy előbb lökdöstök csak egymást, ho®ha megnyílik az ajtó, ki lépjen be elsőnek, majd e®-másngk estek, s végül az ajtónak úgy, ho®- betört a hatalmas üvegtábla. Ne®ed 10 körül végre megnyílt az ajtó. Tódult befelé a közönség, de előbb e®-két szóban még megemlítenénk, milyen megjegyzések hangzottak el a várakozás közben: — Miért csődítik ide az embereket, ha aztán meg nem engedik be ...? Milyen kiállítás az, amelynek megtekintéséért már előzetesen sorba kell állni...? — hallatszottak a megjegyzések Innen is, onnan is. De végül feltárult az ajtó, s bent valóban szépen rendezett bútorokat találtak na® választékban a vásárolni szándékozók. Itt már e® kicsit csillapodtak a kedélyek, de probléma is akadt. E®etlen kiállított tárgyon sem volt árjelzés. A rendezők akkor szaladgáltak, intézkedtek, hogy rend le®en és végre normális körülmények között fogadhassák az érkezőket. A Szegedi Kiskereskedelmi Vállalat célja feltétlenül helyes volt. Be akarták mutatni a legújabb típusú, jó minőségű. szép bútorokat. A rendezés azonban ezúttal rosszul vizsgázott, s ez sokat rontott az üzletben látható szép bútorok iránt érzett örömön. Jó volna, ha e kiállítás tapasztalatait a legközelebbi rendezvényükön hasznosítanák és a tőlük már megszokott, jól megszervezett bemutatót élvezhetne a közönség. H. M. Az e®ik nap, ú® este 7 óra tájban több gyerek vidámkodott a nagy kapualjban és beszédbe ele®edtünk. Hogy megy a tanulás; kész-e már a holnapi lecke; melyik körületek a legroszszabb, s efféle ismerkedő kérdések után sikerült közel kerülni hozzájuk. — Szervusz Gyuri — kiáltották a lépcsőn leérkező kisfiúnak. Itt az én emberem. Odajött a többiekhez. Alacsony növésű, fürge mozgású, huncut arcú, kimonddttan megnyerő mosolyú gyerek. — Hallottuk, ho® te vagy a ház mindenese — szóltunk hozzá, mire értetlen, csodálkozó arccal nézett: — Én? — Hát szoktál elmenni a boltba másoknak is — je®ezrte meg az egyik lány. — Szoktam — vonta meg a vállát —, de azért kapok e®- kis pénzt — derült fel az arca. — És mit csinálsz a pénzzel? — összegyűjtöm. Mindig kell valamire, ajándékra. — Kit akarsz megajándékozni? — Most apukámat. Közeleg a névnapja. — Téged is meg szoktak ajándékozni? — Nagyon. Karácsonykor is kaptam egy öltözet ruhát meg cipőt. Inget, zoknit, zsebkendőt meg szinte minden második héten kapok. Nemsokára nekem is lesz névnapom, születésnapom, biztos ők is meglepnek. Tavaly is így volt. —Szereted a szüléidét? — Nagyon. — Nem bántanak? — Ha nem adok rá okot, akkor sohasem. — Mindig te tüzelsz? — Leginkább. Csak nem engedem, hogy ők hordják fel a szenet, va® vágjak a fát? Idősebb emberek, betegek, nem nekik való. De mi az, 15 perc. Reggel 7 óra felé felkelek, elintézem a dolgomat, aztán ej^sz nap iskola. Napközis vagyok, ott megtanulom a leckét, aztán jövök haza. — Milyen tanuló vagy? — Hát, olyan közepes. — Miért nem jobb? — Nem tudom, pedig szeretek tanulni. — Van is rá időd? — Persze. A napköziben fel kell mondani a leckét. — A kutyátokat ho® hívják. — Rex. Szép, nagy német juhász. — Mikor sétáltatod? — Amikor van időm. Mostanában ritkán. — Nem reggel 5-kor? — A, dehogy. A nyáron előfordult, de amikor tanítás van, nem. — És mi akarsz lenni? — Mezőgazdasági gépszerelő — vágta rá határozottan. — Jelentkeztem a szakiskolába, nemsokára lesz a felvételi. Nagyon készülők rá, remélem sikerül. De ne tessék haragudni, már mennem kell. Nagyon Jól megvacsoráztunk, kellett egy kis mozgás, de most kezdődik a tv-ben valami jó detektív film. Azt akarom megnézni. Csupán annyit füzünk még a dologhoz: mégiscsak helyes az az álláspont, ho® általában a névtelen leveleket papírkosárba kell dobni. Mégsem veszett kérba a fáradságunk, mert megismertük a talpraesett Gyurikát. * Markovíts Tibor Csütörtök, 1964. március 19. DEL-MAGYARCRSZAG ^