Délmagyarország, 1964. február (54. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-09 / 33. szám

Befejezte Csongrád megyei körútját Kádár János elvtárs (Folytatás az 1. oldaltól.) ismertette azokat a nehézsé- a nép széles rétegeinek geket, amelyek a gyorsabb egyetértésével, támogatásá­ütemű fejlődést hátráltatják, hal végzik munkájukat. mények is alátámasztják an­nak az elhatározottságnak a helyességét, hogy a párt és a kormány a jövőben is az ed­digi irányvonalat követi poli­tikájában. A csongrádiak kérésére, hogy mielőbb ismét szakít­son Időt személyes találko­zásra, látogatásra, a párt el­ső titkára mosolyogva mon­dotta: — Egy úton járunk, s akik azonos irányba haladnak, előbb vagy utóbb feltétlenül ismét találkoznak. Megyénk vendégei Csong­rádról Szentesre látogattak. Itt Kurucz Márton elvtárs, A beszámoló után Bába Ist­ván elvtárs, az árpádhalml Árpád Tsz elnöke, Kiss Ta­más elvtárs, a tömörkényi Alkotmány Tsz elnöke és Szabó László elvtárs, a szen­tesi Árpád Tsz elnöke ismer­tették szűkebb hazájuk, ter­melőszövetkezetük, gazdasá­guk gondjait, terveit, sike­reit. Az elhangzottakra vála­szolva Kádár János elvtárs szívből jövő köszönetet mon­dott a baráti fogadtatásért, az őszinte hangú, sikereket és bosszúságokat, eredménye­ket és problémákat egyfor­szentesi járási pártbizottság mún mölei6 tájékoztatásért. első titkára, országgyűlési képviselő, Csorba György elvtárs, a járási tanács és Nagy György elvtárs, a vá­rosi tanács vb elnökei kö­szöntötték Kádár János elv­társat Ezután a tanácsháza nagy­termében baráti találkozóra került sor, amelyen részt vettek a szentesi járás ter­melőszövetkezeteinek vezetői, párttitkárai, a Járási pártbi­zottság és tanács vezetői, községi párttitkárok, aktivis­ták. Kurucz Márton elvtárs részletesen tájékoztatta a párt első titkárát a szentesi járás termelőszövetkezetei­nek elmúlt évi eredményei­Ezúttal is hangsúlyozta, hogy a megyében tett körút során mindenütt azt tapasztalta: a szorgalmas munka, az össze­fogás eredményeként jobb, boldogabb és teljesebb lett az élet. Hozzáfűzte azonban, hogy megelégedettségre sem­mi okunk sincs, mert az igé­nyek szinte napról napra nő­nek, A párt-, gazdasági és állami vezetőknek egyaránt legfőbb kötelességük, hogy az igények mielőbbi kielégí­téséért munkálkodjanak. Eb­ben a munkában az orosz­lánrészt természetesen a kommunistáknak kell vállal­niuk, akik a megtisztelő kö­telezettségnek minden bi­ről, iparának fejlődéséről, és zonnyal eleget is tesznek, ha A csaknem háromórás köz­vetlen hangulatú beszélgetés után rövid séta következett Szentes főterén, majd Kádár János elvtárs és kísérete Csongrád megyei látogatásá­nak befejezése alkalmából kora délután a fegyveres erők szentesi klubjában kö­zös ebéden vett részt. Ezen Győri Imre elvtárs és Ká­dár János elvtárs mondott pohárköszöntőt. A Csongrád megyei három­napos program ezzel véget ért. Délután a szentesi pályaudvaron több mint fél­ezren gyűltek össze a ven­dégek búcsúztatására. Ott voltak a megye, a járás, a város vezetői, a társadalmi és tömegszervezetek képvise­lői. Az indulásra kész vonat mellett rögtönzött gyűlésen Győri Imre, a megyei párt­bizottság első titkára vett búcsút Kádár Jánostól, aki meleg hangon köszönte meg a szíves vendéglátást. A bú­csúztatás résztvevői azzal váltak el a párt első titkárá­tól, »a mielőbbi viszontlátás­ra, Kádár elvtárs.'". Kádár János, Komócsin •Zoltán és Pullai Árpád elv­társak szombaton a kora esti órákban visszaérkeztek Bu­dapestre. A munkadíjazás fejlesztése szövetkezeteinkben A zárszámadást és ter- osztanak, mint. amazokban vet tárgyaló közgyű- összesen. Nyilvánvaló, hogy lések egyik fontos té- más-más munkadíjazásí meg­j mája tsz-eink jelentős részé- oldások szükségesek a külön­ben az idén is a munkadí- féle helyeken. A sablonojiág, jazás fejlesztése. Különösen 0 türelmetlenség és a kapko­a gyengén gazdálkodó üze- dás ebben a vonatkozásban meknek kell foglalkozniuk is csak árthat. A gyakorlat ezzel. Ezeken a helyeken bebizonyította, a tapasztalat gyakran nem a termelés igazolta, hogy a munkadíja­jobb megtervezése és meg- zást mindig az adott Vtszo­szervezése, vagyis a gazdái- nyokkal összhangban kell kodás megjavítása útján ke- megválasztani, s a körülmé­resik a kiutat, hanem pusz- nyek változásával módosí­tán az elosztás egyik vagy tani. másik formájától várnak A tapasztalatok alapján gyökeres javulást. Még a jól rr>a már biztosan megálla­gazdálkodó tsz-ekben is elő- pítható, hogy a tsz-ek erősö­fordul, hogy nem számol- désével milyen munkadlja­nak saját körülményeikkel zási formák kerüljenek elő­és egyszerűen lemásolnak térbe. Ez azért fontos, mert más feltételek között bevált abban a nagy változatosság­"jó formákat". Később aztán ban, amely szövetkezeteink csodálkoznak, hogy náluk ez munkadíjazására ma még a módszer nem hozott sem- jellemző, szükséges jól cl­mit a konyhára. Előfordul, igazodnunk. A fejlődés útja hogy egyes járásokban "ren- nem a túlzott természetbeni követelménye a kereseti mészét beni szükségleteinek kielégítéséről. A tsz munkadíjazásban az alapdíjazás legöaztönzóbb változatainak helyes kivá­lasztásán és alkalmazásán túl különösen nagy szerepe vn a kiegészítő díjazásnak, a premizálásnak. Az alap- és kiegészítő díjazást |yájcran összekeverik. Gyakori, hc^y az anyagi ösztönzésen csak vj premizálás egyik vagy másik formáját értik és nem törőd­nek az alapdíjazás fejleszté­sével. Másutt viszont a pre­mizálás létjogosultságát ta­gadják. Mindkét véglet hely­telen. Az alapdíjazás fejlesz­tése is szükséges és a premi­zálást sem 6zabad elhanyagol­ni. Ott sem, ahol már pénz­díjazást kapnak. A szövetkeze ti munkadí­jazás továbbfejleszté­sének további fontos Tíz év alatt hatvanszoros könyvíorgalom Az idei év első látogatását tok mo6t a mezőgazdasági nem szerte a város területén, tesszük a szegedi könyves- könyvhónapban tartanak. " " - - - ­boltokban. A téli könyvvásár .. nagy forgalma után úgy tet- üzemi könyvvásárlók szik, "kihaltak" a boltok. A « mítt - u , számok azonban megcáfoljál; . A MAV igazgatóság me* ezt. szokásos "hétköznani" let,tl autóbuszmegállóhoz ko­ezt, szokásos "hétköznapi* könyvforgalom van. könyvárusoknak is kell egy az üzemekben és hivatalok­ban 150 bizományosa, vala­mint a forgalmasabb helye­ken álló 15 pavilonja útján. Az üzemi dolgozókat fő­zel, a piacrá vezető út men- leg a szakkönyvek érdeklik, tén van a. Tömörkény köny- fi t^uhfi^yűrbcín üépsí&rŰék & tós"pVihen^h^y"> rendeznék Xf*^"" A faluról érkezők különböző sorozatok, mint a ••sortókat" — leginkább a mellétte járnak el, megáll- Világirodalom Remekel, könyvek sorait, mérlegre te- nak kirakatai, el°U- felfigyel- Ezekre 00-100 előfizetőjük gyék munkájukat. Mit tat a merleg? mű­nek egy-egy könyvre. A me- is van ebben az üzemben, zőgazdasági könyvhónapra Mindezek a számok és tények egyik kirakatukat ezért me- arról tanúskodna!;, hegy ha­lgazdasági szakkönyvekkel talrnas méretekben nőtt az népesítették be. Egvébként ez olvasók száma, szakmai ós a bolt a legnagyobb forgal- kulturális érdeklődése. Az Szeged legrégibb könyves- mat nem itt bent az üzlet- emberek, a tömegek tanulni boltjába, a Móra könyves- helyiségben bonyolítja le, ha- művelődni kívánnak, boltba látogatunk először. A téli könyvvásár után det teremteni" jelzővel csak osztás, a különböző kezdet- arányok megalakulásának bizonyos formákat "engodé- leges paraszti megoldások figyelemmel kísérése, a lyeznek". Előfordul továbbá, felé tart, hanem fordítva, a helyes arányai; kialakí­hogy a nagy tarkaság meg- főleg termcszetbenlekbcn szüntetése ürügyén olyan történő osztástól, a részes formákat szorgalmaznak, műveléstől, a bizonytalan ér­amelyeknek az adott helyen tékű munkaegységtői a rend­nincs meg sem a gazdasági, szeresen kifizetett, meghaté­sem a személyi feltétele. rozott nagyságú pénzelőlege­Termelőszövetkezeteinkre je- zés, majd pénzdíjazás felé. lenleg a munkadíjazás rend- Ez a fejlődés űtja. A hazai kívül nagv változatossága és nemzetközi tapasztalatok jellemző. Éz azonban nem egyaránt ezt mutatják, véletlen és nem politikai zen a2 úton azonban hiba. Azzal függ össze, hogy |n csakiss fokozatosan, a szövetkezetek között az nem parancsszóval, alapvető gazdasági és szemé- hanem a gazdasági és szemé­lyi feltételek tekintetében is lyl feltételek megteremtésé­óriási eltérések vannak. Sok vel iehet biztonságosan, visz­szövetkezet még csak a szaélések nélkül előrejutni. A nagyüzemi gazdálkodás ki. türelmetlenség nem vezet jó­alakulasarnk egészen kezdeti ra Tsz-eink jelentős részá­szakaszánál tart. Se elegendő berl gP2dálkodásuk számos gepe, nagyüzemi felszerelése {ont0s ágában még egyszerű nincs; se s- kemberc. tag- kis.üzemi eszközökkel és év­jaik nagy része esetleg meg százados paraszti módszerek­nem is erzj otthon magát a kel végzik a munkákat. Ilyen tsz-ben. Sok szaz szo retke- esetékben még a parasztgaz­retünk podig már jol felsze- dasá.ga-a jellemző egvtszerü relt, korszerűen gazdálkodó munkaszervezési és díjazási nagvúzem. Jó a vezetése, a formákra is szükségünk van, agok magukénak érzik a különben kárba veszne a ter­kozost stb. A gazdálkodás més vagy annak egy része, színvonalától függően az ' egyik helyen alig készpénzt osztani. tudnak másik Valamikor — tíz évvel ez­előtt — jóformán csak ez a bolt működött Szegeden, kí­vüle csupán az antikvárium és égy idegen nyelvű köny­vesbolt volt. Vass Szabó elv­társ, a bolt. vezetője úgy. em- j lllll!llllllllllllllllllllllll||il||||||||lllilll|||||inilllll lekszik vissza ezekre az idol; V" í f Q IC az e?yeiíetó bizottság előtt re, hogy akkor 70—80 ezer forintos forgalmat bonyolí­tottak le. Ez össze sem ha­sonlítható a maival: 1963-ban 4 millió 4 ezer forint áru könyvet adtak el! A fejlődés évről évre nyomon követhető, minden évben körülbelül 300 ezer forinttal növekedett. Mi­lyen könyveket vásárolnak? Rengetegen tanulnak: a kö­zépiskolák és egyetemek kü­lönböző nappali, esti és leve­lező tagozatának tanulói u múlt évben mintegy 2 millió forint értékű, tankönyvet vet­tek a boltban. Vannak Idő­szakok, amikor megnövek­szik a forgalom: ilyen Volt a karácsonyi könyvvásár is. December folyamán több mint félmillió forint könyv kelt el. Termelőszövetkeze te i nk többsége a munkaegység­helyen csak pénzben annyit ^knlf az tödlg^TtöbŐ kellene törődniük azzal, hogy mindenütt rendszeresen fi­zessenek pénzelőleget. To­vábbá minél szélesebb kör­ben alkalmazzák a kombi­nált (munkaegység + prémi­um) munkadíjazási megoldá­sokat. a kombinált formák I96IÍ. június elseje óta mű­ködik a II. kerületi tanács mellett és a tanács épületé­ben a szegedi egyeztető bi­zottság. Vezetője dr. Török Miklós. Öt kértük meg, tá­jékoztasson bennünket a bi­zottság tevékenységéiül. A szegedi egyeztető bizott­ságnak széles körű feladata van, de a gyakorlat leszűkí­tette működését, mert példá­ul tavaly a bizottság előtt szereplő 72 ügy nagy többsé­ge munkaügyi vita volt. Még tovább szűkítve a kört: a munkaviszony megszünteté­sével kapcsolatos problémák kerültek a bizottság elé. Ez természetesen kétirányú. A munkáltató, vagy a dolgozó áru I kér a közöttük fennálló vitá­I ban igazságos döntést. sághoz küldték meg az ira- munkáltatója alkalmatlan­tokat. ság címén mondott fel az Eközben több mint hat hét intrikus, munkáját gyengén telt el. A szegedi lakos pe- végző tanárnőnek. Ö ismét dig vándorolt az országban, az egyeztető bizottsághoz A szegedi bizottság meghoz- fordult. ta határozatát: a dolgozó jo- Nehéz feladat elé állította gos kérésére, családi körül- a bizottság tagjait, mert egy menyeit figyelembe véve, munkadarabról könnyű meg­megszüntette a munkavi- állapítani, hogy selejt, de egy pedagógusról, hogy rosz­szul végzi oktató-nevelő szonyt. Tipikus eset — Ez igen tipikus eset — mondta dr. Török Miklós. — Sajnos, a dolgozók, de igen gyakran még a vállalatok, tása és betartása. Ez an­nak a követelménynek a betartását jelenti, hogy az el­érhető napi keresetek között, továbbá a rendszeresen dol­gozók évi kereseteiben túl­zottan nagy eltérés ne legyen. Egyetlen tag se jusson mások rovására vagy munkateljesít­ményeivel arányban nem álló túlzottan nagy kereset­hez. A kereseti arányok, ha nem vigyázunk, a legfejlet­tebb díjazási formák mel­lett is felborulhatnak. Ezt azért szükséges szóvá tépni, mert néhol hajlamosak ami, hogy ezt a problémát pusz­tán a részes művelés szám­lájára írják. Persze Itt a leg­gyakoribb és Itt tűnik leg­inkább szembe, de a munka­egység, sőt a pénzdíj alkal­mazasa esetén sem ritka. Mit tegyünk a helyes ke­reseti arányok kialakításáért és betartásáért? Legfonto­sabb, hogy törődjünk a teljo­sítménynormékkal. Ne tűr­jük, hogy a laza normák ré­vén egyesek aránytalanul nagyobb jövedelemhez jus­sanak. Továbbá, minden esetben végezzünk számítá­sokat a prémium mértéké­nek, valamint részes műve­lés esetén a rész arányának megállapítására is. A kere­seti aránytalanságoknak ugyanis sok ese'ben Itt ke­resendők a forrásai. Ahol elkerülhetetlen a ré­Az év első könyvei Karácsony után természe­tesen csökkent a forgalom. Kell is egy kis pihenő, hogy a polcokon támadt hézagokat "feltöltsék". Milyen új könyv­érdekességek találhatók és különösen: melyek az év első könyvei? Egy kis utánjárás­sal előkerül a lista, az év el­6Ő könyveiről: A hulladémcn huszonöt meséje, egy ízlése­sen illusztrált könyv a né­pek meséi sorozatban, mely .,Perben" a gyárral Érdekesebb ügyként tartják számon a Győri Wilhelm Pick Gyár és az egyik sze- _ _ gedi lakos között zajló vi- ahofnincis szakszérvíraeti *bi­munkáját, annál nehezebb. Ezer apró szálat kell bogoz­ni addig, hogy valakire az alkalmatlansági bélyegzőt süssék. A bizottság alanos mérlegelés után hagyta jóvá üzemek, hivatalok sem tud- az oktatási intézet vezetőjé­ják, hova, melyik egyeztető nek döntését. H. M. ekkor a bizottsághoz forduljanak területi egyeztető bizottság­problémáikkal. hoz fordult, s itt neki adtak A szegedi egyeztető bizott- igazat. Egy évig tanított, ság azokban az ügyekben il­letékes dönteni, melyek „ . olyan vállalatoknál, üzem- mondás. Súlyos tényeket so- [ pedig annyira ben, vagy hivatalban történ- rakoztattak fel. s ezek meg- pénzrészesedés, közül legjobban' bevált - a 8Z« művelés, ott minden munkaegység kiegészítése- esetben megvizsgálandó, hogy ként - az össztermésből » aagysa*\ a[ó1n'.'a(bf" adott Prémium. Ezt a pénz- *ll-e a kézimunka-be etóete­dij kiegészítéseként több "*kkel a teIUli ArP pénzdíjas szövetkezetben al- dolgozók rf ^n^ kalmazzák és főleg a kézi- "L^mít/ iio-Xtó U A munka-igényes terménvek egréz Alátóodft művelésében, a novénvter- ff^il htó S aka­mcsztesben terjedt el. Érdé. dál a a közös fejlesztését, me« ezt elterjesztem má aga- h ^ művelésben fést­za tok ban. például az allatte- vevók aránytal„nul sok ter­nyesztesben is. mészetbenihez jutnak a kö­ezőgazdasági politikánk zös és a többi tag rovására, kedvező feltételeket Tavaly, sajnos jónéhány tsz­biztosít ahhoz, hogy a ben elefeledkertek erről, vagv szövetkezetek rendszeres a tagság nyomás- na'; enged­pénzelőleget osszanak. Élje- ve a jogosnál maoasabb re­nék ezzel a lehetősségei va- szesedésl aránvt éitaoHcttak bmennyi szövetkezetben. Be- mes. Ennek a legtöbb helyen bizonyosodott: a tagok mun- 82 lptt a következménye, hogy nem maradt tokarmanv a ko­kakedvére az összes ösztön- ,„ . . . . 1963-ban az oktatási év I S^^ÍSSST ^Sírtsff. ta'! gen megismétlődött .a fel- | előleg hat leginkább. Ahol alacsony a hogy pénz­eok, akik a részesedésből kimaradtak. Esretfon szövet­kezetből se engedtük meg. nek, ahol a dolgozók létszá- döothetetlenek maradtak a (előleget nem vagy csak kis h ' ti»«áo nitiBnstnvi ma nem éri el a 30 főt, s területi egyeztető bizottságon j összegben tudnak fizetni, az érdekeit fjX ht­tát. A dolgozó a gyárral csak egy szegedi munkára — gáz­gyári szerelésre — kötött szerződést. A munka elvég­zése után — mivel három gyermeke és lakása Szege­den van — kérte, szüntessék j meg munkaviszonyát. Az is. zottság. Ezért általában a bu­dapesti, vagy más vidék: központtal rendelkező sze­gedi telepek, ipari vállalatok dolgozóinak, valamint sze­szanszkrit tündérmeséket tar- u,zem talmaz Vérfagyasztó címé­ről ítélve Inkább" felnőttek­nek való. mint gyermekek­nek. A magyar ircdalom ba­rátainak azonban bizonyára épdekesebb Veres Péter Számadása. A zenebarátok­nak pedig Gál György Sán­dor Ismerkedés a zenetörté ^ Wrdig a munkásért l ehetne sorolni hcszan a különböző munkaügyi vitá­gedi pedagógusoknak vitás kat. Altabnos vélemény, kérdéseiben döntenek. hogy igen gyokran a mun­__ .... ká.ltatók részérő] mecalano­Menez ügy zatlan. egyoldalú hafáto?atok születnek, a dolgotok érde­H. M. gyors- és gépíró ta- keit nem veszik figyelembe. áTL2..P'ÜY^FőY Al :. A20"" nárnő jogosnak vélt panasza- A szegődi e«ye*t»»ő bizottság ^ kereste fel a szegedi elsőp,"rb«ri minőj* a mun­egyeztető bizottságot. Első al- káaok é"dek»'t tartta kalomal túlóradíj panaszá- szem előtt döntéseik össztermésből nyújtott pré­miummal igyekezzenek ked­vező hatást elérni. A zöldségtermesztésben a 'egtöbb helyen az értékesí­tett mennyiség után írják jóvá a munkaegységet, illet­erről hallani sem akart és ezt közölték vele írásban is. A határozat el­ságához fordult. Itt is eluta­sították. Közben a „karaván haladt", s Budaörsön kellelt dolgoznia, mivel önkényesen nem akart megválni üzemtől. A megyei egyeztető val jelentkezett. Alapos vizs­az gálát után hozták meg a ha­tározatot: az oktatási intéz­nettel című munkája lesz j bizottságig jutott ügye, ahol "tény vezetője helyesen járt ,— — b,—, " ' el, a tanárnőnek nem jár pótdíj. Ezzel nem zárult le H. M. kedves olvasmány. Ezek mel­lett még sok címet sorolhat­nánk, és különösen sc-k szak­megállapították; nem ők az illetékesek, s így igazságtétel­könyv címét A könyvesből- re a szegedi egyeztető bizott- ügye. 1962-ben a tanév végén zásakor. S hogv helyesen járnak el, mi sem bizonyít­ja jobban, mint az, hogy csak a legritkább esetekben fel­lebbezik meg a vállalatok az egyeztető bizottság döntését. H. Zs. lve'ze plőbbre valónak tert­sa jövőbeli, tartós érdekeinél, és azokat a közös gazdaság rovására érvén-esítse. T sz-eink körülményeik mérlegelése alapján maguk döntenek a leg­ve a készpénzt. Valóban Itt alkalmasabbnak vélt mun. ez a megoldás vált be a leg- kadfiazási formákról Ez -,oböan- azonban .nem zárja kl, hpgv Növekszik azoknak a jól helves tanács-kkal seg'tsük gazdálkodó tsz-eknek a szá- őket. A tanácsadás s-rán to­rna is, amelyek a munkaegy- vábbra Is ké» fontos követ'l­-ég rendszert közvetlen pénz- ménVt tartsunk szem alőtt díjazással váltják fel. A pénz- Fgvrészt, h*gv az envae) ér­díjazás bevezetése azonban detottsé" fokozásával stovet­esak ott eredményes, ahol kez->>etnk eervre töbuet ter­ennek a gatoasági és sze- m-rttenrk. ectvre több árut mélyi feltételei már létrejöt- edfertpk ez orsz^nak: mis­tek. vagy rövid idő alatt részt, h""'- tovább er6sörHe_ megteremthetők. A pénzdíjas nek gazdálkodásuk sz'cialista szövetkezetekben sem szabad és nagyüzemi vonásai, megfeledkezni a tagok ter- CSIZMADIA ERNŐ Csütörtök, 1964. február 13. DEL-MAGYARORSZAG 3

Next

/
Thumbnails
Contents