Délmagyarország, 1964. február (54. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-09 / 33. szám
Befejezte Csongrád megyei körútját Kádár János elvtárs (Folytatás az 1. oldaltól.) ismertette azokat a nehézsé- a nép széles rétegeinek geket, amelyek a gyorsabb egyetértésével, támogatásáütemű fejlődést hátráltatják, hal végzik munkájukat. mények is alátámasztják annak az elhatározottságnak a helyességét, hogy a párt és a kormány a jövőben is az eddigi irányvonalat követi politikájában. A csongrádiak kérésére, hogy mielőbb ismét szakítson Időt személyes találkozásra, látogatásra, a párt első titkára mosolyogva mondotta: — Egy úton járunk, s akik azonos irányba haladnak, előbb vagy utóbb feltétlenül ismét találkoznak. Megyénk vendégei Csongrádról Szentesre látogattak. Itt Kurucz Márton elvtárs, A beszámoló után Bába István elvtárs, az árpádhalml Árpád Tsz elnöke, Kiss Tamás elvtárs, a tömörkényi Alkotmány Tsz elnöke és Szabó László elvtárs, a szentesi Árpád Tsz elnöke ismertették szűkebb hazájuk, termelőszövetkezetük, gazdaságuk gondjait, terveit, sikereit. Az elhangzottakra válaszolva Kádár János elvtárs szívből jövő köszönetet mondott a baráti fogadtatásért, az őszinte hangú, sikereket és bosszúságokat, eredményeket és problémákat egyforszentesi járási pártbizottság mún mölei6 tájékoztatásért. első titkára, országgyűlési képviselő, Csorba György elvtárs, a járási tanács és Nagy György elvtárs, a városi tanács vb elnökei köszöntötték Kádár János elvtársat Ezután a tanácsháza nagytermében baráti találkozóra került sor, amelyen részt vettek a szentesi járás termelőszövetkezeteinek vezetői, párttitkárai, a Járási pártbizottság és tanács vezetői, községi párttitkárok, aktivisták. Kurucz Márton elvtárs részletesen tájékoztatta a párt első titkárát a szentesi járás termelőszövetkezeteinek elmúlt évi eredményeiEzúttal is hangsúlyozta, hogy a megyében tett körút során mindenütt azt tapasztalta: a szorgalmas munka, az összefogás eredményeként jobb, boldogabb és teljesebb lett az élet. Hozzáfűzte azonban, hogy megelégedettségre semmi okunk sincs, mert az igények szinte napról napra nőnek, A párt-, gazdasági és állami vezetőknek egyaránt legfőbb kötelességük, hogy az igények mielőbbi kielégítéséért munkálkodjanak. Ebben a munkában az oroszlánrészt természetesen a kommunistáknak kell vállalniuk, akik a megtisztelő kötelezettségnek minden biről, iparának fejlődéséről, és zonnyal eleget is tesznek, ha A csaknem háromórás közvetlen hangulatú beszélgetés után rövid séta következett Szentes főterén, majd Kádár János elvtárs és kísérete Csongrád megyei látogatásának befejezése alkalmából kora délután a fegyveres erők szentesi klubjában közös ebéden vett részt. Ezen Győri Imre elvtárs és Kádár János elvtárs mondott pohárköszöntőt. A Csongrád megyei háromnapos program ezzel véget ért. Délután a szentesi pályaudvaron több mint félezren gyűltek össze a vendégek búcsúztatására. Ott voltak a megye, a járás, a város vezetői, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői. Az indulásra kész vonat mellett rögtönzött gyűlésen Győri Imre, a megyei pártbizottság első titkára vett búcsút Kádár Jánostól, aki meleg hangon köszönte meg a szíves vendéglátást. A búcsúztatás résztvevői azzal váltak el a párt első titkárától, »a mielőbbi viszontlátásra, Kádár elvtárs.'". Kádár János, Komócsin •Zoltán és Pullai Árpád elvtársak szombaton a kora esti órákban visszaérkeztek Budapestre. A munkadíjazás fejlesztése szövetkezeteinkben A zárszámadást és ter- osztanak, mint. amazokban vet tárgyaló közgyű- összesen. Nyilvánvaló, hogy lések egyik fontos té- más-más munkadíjazásí megj mája tsz-eink jelentős részé- oldások szükségesek a különben az idén is a munkadí- féle helyeken. A sablonojiág, jazás fejlesztése. Különösen 0 türelmetlenség és a kapkoa gyengén gazdálkodó üze- dás ebben a vonatkozásban meknek kell foglalkozniuk is csak árthat. A gyakorlat ezzel. Ezeken a helyeken bebizonyította, a tapasztalat gyakran nem a termelés igazolta, hogy a munkadíjajobb megtervezése és meg- zást mindig az adott Vtszoszervezése, vagyis a gazdái- nyokkal összhangban kell kodás megjavítása útján ke- megválasztani, s a körülméresik a kiutat, hanem pusz- nyek változásával módosítán az elosztás egyik vagy tani. másik formájától várnak A tapasztalatok alapján gyökeres javulást. Még a jól rr>a már biztosan megállagazdálkodó tsz-ekben is elő- pítható, hogy a tsz-ek erősöfordul, hogy nem számol- désével milyen munkadljanak saját körülményeikkel zási formák kerüljenek előés egyszerűen lemásolnak térbe. Ez azért fontos, mert más feltételek között bevált abban a nagy változatosság"jó formákat". Később aztán ban, amely szövetkezeteink csodálkoznak, hogy náluk ez munkadíjazására ma még a módszer nem hozott sem- jellemző, szükséges jól clmit a konyhára. Előfordul, igazodnunk. A fejlődés útja hogy egyes járásokban "ren- nem a túlzott természetbeni követelménye a kereseti mészét beni szükségleteinek kielégítéséről. A tsz munkadíjazásban az alapdíjazás legöaztönzóbb változatainak helyes kiválasztásán és alkalmazásán túl különösen nagy szerepe vn a kiegészítő díjazásnak, a premizálásnak. Az alap- és kiegészítő díjazást |yájcran összekeverik. Gyakori, hc^y az anyagi ösztönzésen csak vj premizálás egyik vagy másik formáját értik és nem törődnek az alapdíjazás fejlesztésével. Másutt viszont a premizálás létjogosultságát tagadják. Mindkét véglet helytelen. Az alapdíjazás fejlesztése is szükséges és a premizálást sem 6zabad elhanyagolni. Ott sem, ahol már pénzdíjazást kapnak. A szövetkeze ti munkadíjazás továbbfejlesztésének további fontos Tíz év alatt hatvanszoros könyvíorgalom Az idei év első látogatását tok mo6t a mezőgazdasági nem szerte a város területén, tesszük a szegedi könyves- könyvhónapban tartanak. " " - - - boltokban. A téli könyvvásár .. nagy forgalma után úgy tet- üzemi könyvvásárlók szik, "kihaltak" a boltok. A « mítt - u , számok azonban megcáfoljál; . A MAV igazgatóság me* ezt. szokásos "hétköznani" let,tl autóbuszmegállóhoz koezt, szokásos "hétköznapi* könyvforgalom van. könyvárusoknak is kell egy az üzemekben és hivatalokban 150 bizományosa, valamint a forgalmasabb helyeken álló 15 pavilonja útján. Az üzemi dolgozókat főzel, a piacrá vezető út men- leg a szakkönyvek érdeklik, tén van a. Tömörkény köny- fi t^uhfi^yűrbcín üépsí&rŰék & tós"pVihen^h^y"> rendeznék Xf*^"" A faluról érkezők különböző sorozatok, mint a ••sortókat" — leginkább a mellétte járnak el, megáll- Világirodalom Remekel, könyvek sorait, mérlegre te- nak kirakatai, el°U- felfigyel- Ezekre 00-100 előfizetőjük gyék munkájukat. Mit tat a merleg? műnek egy-egy könyvre. A me- is van ebben az üzemben, zőgazdasági könyvhónapra Mindezek a számok és tények egyik kirakatukat ezért me- arról tanúskodna!;, hegy halgazdasági szakkönyvekkel talrnas méretekben nőtt az népesítették be. Egvébként ez olvasók száma, szakmai ós a bolt a legnagyobb forgal- kulturális érdeklődése. Az Szeged legrégibb könyves- mat nem itt bent az üzlet- emberek, a tömegek tanulni boltjába, a Móra könyves- helyiségben bonyolítja le, ha- művelődni kívánnak, boltba látogatunk először. A téli könyvvásár után det teremteni" jelzővel csak osztás, a különböző kezdet- arányok megalakulásának bizonyos formákat "engodé- leges paraszti megoldások figyelemmel kísérése, a lyeznek". Előfordul továbbá, felé tart, hanem fordítva, a helyes arányai; kialakíhogy a nagy tarkaság meg- főleg termcszetbenlekbcn szüntetése ürügyén olyan történő osztástól, a részes formákat szorgalmaznak, műveléstől, a bizonytalan éramelyeknek az adott helyen tékű munkaegységtői a rendnincs meg sem a gazdasági, szeresen kifizetett, meghatésem a személyi feltétele. rozott nagyságú pénzelőlegeTermelőszövetkezeteinkre je- zés, majd pénzdíjazás felé. lenleg a munkadíjazás rend- Ez a fejlődés űtja. A hazai kívül nagv változatossága és nemzetközi tapasztalatok jellemző. Éz azonban nem egyaránt ezt mutatják, véletlen és nem politikai zen a2 úton azonban hiba. Azzal függ össze, hogy |n csakiss fokozatosan, a szövetkezetek között az nem parancsszóval, alapvető gazdasági és szemé- hanem a gazdasági és személyi feltételek tekintetében is lyl feltételek megteremtéséóriási eltérések vannak. Sok vel iehet biztonságosan, viszszövetkezet még csak a szaélések nélkül előrejutni. A nagyüzemi gazdálkodás ki. türelmetlenség nem vezet jóalakulasarnk egészen kezdeti ra Tsz-eink jelentős részászakaszánál tart. Se elegendő berl gP2dálkodásuk számos gepe, nagyüzemi felszerelése {ont0s ágában még egyszerű nincs; se s- kemberc. tag- kis.üzemi eszközökkel és évjaik nagy része esetleg meg százados paraszti módszereknem is erzj otthon magát a kel végzik a munkákat. Ilyen tsz-ben. Sok szaz szo retke- esetékben még a parasztgazretünk podig már jol felsze- dasá.ga-a jellemző egvtszerü relt, korszerűen gazdálkodó munkaszervezési és díjazási nagvúzem. Jó a vezetése, a formákra is szükségünk van, agok magukénak érzik a különben kárba veszne a terkozost stb. A gazdálkodás més vagy annak egy része, színvonalától függően az ' egyik helyen alig készpénzt osztani. tudnak másik Valamikor — tíz évvel ezelőtt — jóformán csak ez a bolt működött Szegeden, kívüle csupán az antikvárium és égy idegen nyelvű könyvesbolt volt. Vass Szabó elvtárs, a bolt. vezetője úgy. em- j lllll!llllllllllllllllllllllll||il||||||||lllilll|||||inilllll lekszik vissza ezekre az idol; V" í f Q IC az e?yeiíetó bizottság előtt re, hogy akkor 70—80 ezer forintos forgalmat bonyolítottak le. Ez össze sem hasonlítható a maival: 1963-ban 4 millió 4 ezer forint áru könyvet adtak el! A fejlődés évről évre nyomon követhető, minden évben körülbelül 300 ezer forinttal növekedett. Milyen könyveket vásárolnak? Rengetegen tanulnak: a középiskolák és egyetemek különböző nappali, esti és levelező tagozatának tanulói u múlt évben mintegy 2 millió forint értékű, tankönyvet vettek a boltban. Vannak Időszakok, amikor megnövekszik a forgalom: ilyen Volt a karácsonyi könyvvásár is. December folyamán több mint félmillió forint könyv kelt el. Termelőszövetkeze te i nk többsége a munkaegységhelyen csak pénzben annyit ^knlf az tödlg^TtöbŐ kellene törődniük azzal, hogy mindenütt rendszeresen fizessenek pénzelőleget. Továbbá minél szélesebb körben alkalmazzák a kombinált (munkaegység + prémium) munkadíjazási megoldásokat. a kombinált formák I96IÍ. június elseje óta működik a II. kerületi tanács mellett és a tanács épületében a szegedi egyeztető bizottság. Vezetője dr. Török Miklós. Öt kértük meg, tájékoztasson bennünket a bizottság tevékenységéiül. A szegedi egyeztető bizottságnak széles körű feladata van, de a gyakorlat leszűkítette működését, mert például tavaly a bizottság előtt szereplő 72 ügy nagy többsége munkaügyi vita volt. Még tovább szűkítve a kört: a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos problémák kerültek a bizottság elé. Ez természetesen kétirányú. A munkáltató, vagy a dolgozó áru I kér a közöttük fennálló vitáI ban igazságos döntést. sághoz küldték meg az ira- munkáltatója alkalmatlantokat. ság címén mondott fel az Eközben több mint hat hét intrikus, munkáját gyengén telt el. A szegedi lakos pe- végző tanárnőnek. Ö ismét dig vándorolt az országban, az egyeztető bizottsághoz A szegedi bizottság meghoz- fordult. ta határozatát: a dolgozó jo- Nehéz feladat elé állította gos kérésére, családi körül- a bizottság tagjait, mert egy menyeit figyelembe véve, munkadarabról könnyű megmegszüntette a munkavi- állapítani, hogy selejt, de egy pedagógusról, hogy roszszul végzi oktató-nevelő szonyt. Tipikus eset — Ez igen tipikus eset — mondta dr. Török Miklós. — Sajnos, a dolgozók, de igen gyakran még a vállalatok, tása és betartása. Ez annak a követelménynek a betartását jelenti, hogy az elérhető napi keresetek között, továbbá a rendszeresen dolgozók évi kereseteiben túlzottan nagy eltérés ne legyen. Egyetlen tag se jusson mások rovására vagy munkateljesítményeivel arányban nem álló túlzottan nagy keresethez. A kereseti arányok, ha nem vigyázunk, a legfejlettebb díjazási formák mellett is felborulhatnak. Ezt azért szükséges szóvá tépni, mert néhol hajlamosak ami, hogy ezt a problémát pusztán a részes művelés számlájára írják. Persze Itt a leggyakoribb és Itt tűnik leginkább szembe, de a munkaegység, sőt a pénzdíj alkalmazasa esetén sem ritka. Mit tegyünk a helyes kereseti arányok kialakításáért és betartásáért? Legfontosabb, hogy törődjünk a teljosítménynormékkal. Ne tűrjük, hogy a laza normák révén egyesek aránytalanul nagyobb jövedelemhez jussanak. Továbbá, minden esetben végezzünk számításokat a prémium mértékének, valamint részes művelés esetén a rész arányának megállapítására is. A kereseti aránytalanságoknak ugyanis sok ese'ben Itt keresendők a forrásai. Ahol elkerülhetetlen a réAz év első könyvei Karácsony után természetesen csökkent a forgalom. Kell is egy kis pihenő, hogy a polcokon támadt hézagokat "feltöltsék". Milyen új könyvérdekességek találhatók és különösen: melyek az év első könyvei? Egy kis utánjárással előkerül a lista, az év el6Ő könyveiről: A hulladémcn huszonöt meséje, egy ízlésesen illusztrált könyv a népek meséi sorozatban, mely .,Perben" a gyárral Érdekesebb ügyként tartják számon a Győri Wilhelm Pick Gyár és az egyik sze- _ _ gedi lakos között zajló vi- ahofnincis szakszérvíraeti *bimunkáját, annál nehezebb. Ezer apró szálat kell bogozni addig, hogy valakire az alkalmatlansági bélyegzőt süssék. A bizottság alanos mérlegelés után hagyta jóvá üzemek, hivatalok sem tud- az oktatási intézet vezetőjéják, hova, melyik egyeztető nek döntését. H. M. ekkor a bizottsághoz forduljanak területi egyeztető bizottságproblémáikkal. hoz fordult, s itt neki adtak A szegedi egyeztető bizott- igazat. Egy évig tanított, ság azokban az ügyekben illetékes dönteni, melyek „ . olyan vállalatoknál, üzem- mondás. Súlyos tényeket so- [ pedig annyira ben, vagy hivatalban történ- rakoztattak fel. s ezek meg- pénzrészesedés, közül legjobban' bevált - a 8Z« művelés, ott minden munkaegység kiegészítése- esetben megvizsgálandó, hogy ként - az össztermésből » aagysa*\ a[ó1n'.'a(bf" adott Prémium. Ezt a pénz- *ll-e a kézimunka-be etóetedij kiegészítéseként több "*kkel a teIUli ArP pénzdíjas szövetkezetben al- dolgozók rf ^n^ kalmazzák és főleg a kézi- "L^mít/ iio-Xtó U A munka-igényes terménvek egréz Alátóodft művelésében, a novénvter- ff^il htó S akamcsztesben terjedt el. Érdé. dál a a közös fejlesztését, me« ezt elterjesztem má aga- h ^ művelésben féstza tok ban. például az allatte- vevók aránytal„nul sok ternyesztesben is. mészetbenihez jutnak a köezőgazdasági politikánk zös és a többi tag rovására, kedvező feltételeket Tavaly, sajnos jónéhány tszbiztosít ahhoz, hogy a ben elefeledkertek erről, vagv szövetkezetek rendszeres a tagság nyomás- na'; engedpénzelőleget osszanak. Élje- ve a jogosnál maoasabb renék ezzel a lehetősségei va- szesedésl aránvt éitaoHcttak bmennyi szövetkezetben. Be- mes. Ennek a legtöbb helyen bizonyosodott: a tagok mun- 82 lptt a következménye, hogy nem maradt tokarmanv a kokakedvére az összes ösztön- ,„ . . . . 1963-ban az oktatási év I S^^ÍSSST ^Sírtsff. ta'! gen megismétlődött .a fel- | előleg hat leginkább. Ahol alacsony a hogy pénzeok, akik a részesedésből kimaradtak. Esretfon szövetkezetből se engedtük meg. nek, ahol a dolgozók létszá- döothetetlenek maradtak a (előleget nem vagy csak kis h ' ti»«áo nitiBnstnvi ma nem éri el a 30 főt, s területi egyeztető bizottságon j összegben tudnak fizetni, az érdekeit fjX httát. A dolgozó a gyárral csak egy szegedi munkára — gázgyári szerelésre — kötött szerződést. A munka elvégzése után — mivel három gyermeke és lakása Szegeden van — kérte, szüntessék j meg munkaviszonyát. Az is. zottság. Ezért általában a budapesti, vagy más vidék: központtal rendelkező szegedi telepek, ipari vállalatok dolgozóinak, valamint szeszanszkrit tündérmeséket tar- u,zem talmaz Vérfagyasztó címéről ítélve Inkább" felnőtteknek való. mint gyermekeknek. A magyar ircdalom barátainak azonban bizonyára épdekesebb Veres Péter Számadása. A zenebarátoknak pedig Gál György Sándor Ismerkedés a zenetörté ^ Wrdig a munkásért l ehetne sorolni hcszan a különböző munkaügyi vitágedi pedagógusoknak vitás kat. Altabnos vélemény, kérdéseiben döntenek. hogy igen gyokran a mun__ .... ká.ltatók részérő] mecalanoMenez ügy zatlan. egyoldalú hafáto?atok születnek, a dolgotok érdeH. M. gyors- és gépíró ta- keit nem veszik figyelembe. áTL2..P'ÜY^FőY Al :. A20"" nárnő jogosnak vélt panasza- A szegődi e«ye*t»»ő bizottság ^ kereste fel a szegedi elsőp,"rb«ri minőj* a munegyeztető bizottságot. Első al- káaok é"dek»'t tartta kalomal túlóradíj panaszá- szem előtt döntéseik össztermésből nyújtott prémiummal igyekezzenek kedvező hatást elérni. A zöldségtermesztésben a 'egtöbb helyen az értékesített mennyiség után írják jóvá a munkaegységet, illeterről hallani sem akart és ezt közölték vele írásban is. A határozat elságához fordult. Itt is elutasították. Közben a „karaván haladt", s Budaörsön kellelt dolgoznia, mivel önkényesen nem akart megválni üzemtől. A megyei egyeztető val jelentkezett. Alapos vizsaz gálát után hozták meg a határozatot: az oktatási intéznettel című munkája lesz j bizottságig jutott ügye, ahol "tény vezetője helyesen járt ,— — b,—, " ' el, a tanárnőnek nem jár pótdíj. Ezzel nem zárult le H. M. kedves olvasmány. Ezek mellett még sok címet sorolhatnánk, és különösen sc-k szakmegállapították; nem ők az illetékesek, s így igazságtételkönyv címét A könyvesből- re a szegedi egyeztető bizott- ügye. 1962-ben a tanév végén zásakor. S hogv helyesen járnak el, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy csak a legritkább esetekben fellebbezik meg a vállalatok az egyeztető bizottság döntését. H. Zs. lve'ze plőbbre valónak tertsa jövőbeli, tartós érdekeinél, és azokat a közös gazdaság rovására érvén-esítse. T sz-eink körülményeik mérlegelése alapján maguk döntenek a legve a készpénzt. Valóban Itt alkalmasabbnak vélt mun. ez a megoldás vált be a leg- kadfiazási formákról Ez -,oböan- azonban .nem zárja kl, hpgv Növekszik azoknak a jól helves tanács-kkal seg'tsük gazdálkodó tsz-eknek a szá- őket. A tanácsadás s-rán torna is, amelyek a munkaegy- vábbra Is ké» fontos követ'l-ég rendszert közvetlen pénz- ménVt tartsunk szem alőtt díjazással váltják fel. A pénz- Fgvrészt, h*gv az envae) érdíjazás bevezetése azonban detottsé" fokozásával stovetesak ott eredményes, ahol kez->>etnk eervre töbuet terennek a gatoasági és sze- m-rttenrk. ectvre több árut mélyi feltételei már létrejöt- edfertpk ez orsz^nak: mistek. vagy rövid idő alatt részt, h""'- tovább er6sörHe_ megteremthetők. A pénzdíjas nek gazdálkodásuk sz'cialista szövetkezetekben sem szabad és nagyüzemi vonásai, megfeledkezni a tagok ter- CSIZMADIA ERNŐ Csütörtök, 1964. február 13. DEL-MAGYARORSZAG 3