Délmagyarország, 1964. február (54. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-09 / 33. szám

Este iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiin a faluban Füstös kocsmában, ivócimborák, borospohár és kártya mellett töltötte a falusi parasztember a hosszú téli estéket nem is olyan régen, ha szórakozni akart. Az aszszonyok kukoricát morzsoltak. vagy varrogattak otthon, mig a tavaszi munka ideje be nem köszöntött. Ma sem rövidebbek a téli esték, s nem kevesebb a munka sem a falun, de a művelődési otthonokban, köz. ségi könyvtárakban, korszerű filmszínházakban már másfajta szórakozás várja a falusi embert. Látogassunk el egy estére a szatymazi új művelődési otthonba. Régi iratok és a történelem nyomában | Új dokumentumok a Rákóczi-szabadságharcról Amikor Rákóczi és a kuruc seregek kezéből földre hullt a zászló, amelyre 1703-ban hímezték a -Pro patria et libertate- (a hazáért és a szabadságért) szavakat; amikor széthulltak a kuruc hadak, s a hazafiak bújdosni mentek, száműzetésbe kényszerültek, magukkal vitték tárgyi emlékeiket, irataikat, okmányaikat is, a fejedelem egész levéltárát és a szabadságharcra vonatkozó dokumentumok egész tömegét. E történeti kincsek egy részének örökre nyoma veszett; Párizs, Lyon, Troyes, London, Konstantinápoly, Rodostó * (Somogyi Károlyné felvételei) Színjátszók próbálnak éppen a színpadon. Bemutatóra j voltak készülnek egyfelvonásos /í n) rabokkal. Bűnösig Sándor, j forradalmárok állomásai, s a rendező utasításokat .uT Szarvas László. Hargitai S ezeken kívül még sok más Emese, Ónozó József es Tóth Mihály színjátszóknak ! európai város, érthető tehát, hogy a magukal vitt okmányok közül sok elkallódott. Pedig a Rákóczi-szabadságharcra vonatkozó minden | okmány, irat, emlék felbecsülhetetlen történeti értékű kincs számunkra. Egy részük — nagyon csekély hányaduk — az elmúlt évszázadok alatt külföldön előkerült, több emléket, leveleket, sikerült megvásárolni, visszakapni. Legutóbb az ötvenes évek végén bukkantak elő ismeretlen, nagyértékű Rákóczidokumentumok Franciaországban, amelyeket a Troyes-i levéltárnak egyik, a magyar történelmet jól ismerő szakértője fedezett fel. Ekkor határozta el a Magyar Tudományos Akadémia, hogy átfogóbb munkát indít külföldön — elsősorban Franciaországban *— található, Rákóczira vonatkozó iratanyag felkutatására. A kutatásnak máris vannak eredményei, amelyek — rövid ideje folyó gyűjtésről lévén szó — nem is mondhatók jelentéktelennek. A legtöbb új, eddig ismeretlen dokumentum a francia külügyminisztérium levéltárából, a Párizsi Nemzeti Könyvtárból (a Bibliothéque Nationaleból) és a Troyes-i városi könyvtárból került elő. A legérdekesebb okmányok közé tartozik Des Alleurs márkinak, a XIV. Lajos francia király által Magyarországra küldött altábornagynak és diplomáciai megbízottnak több jelentése. Ugyancsak új felfedezés Bonnae márki levelezésének egy része. Bonnae, aki egy időben XIV. Lajos francia király svédországi követe volt, fontos szerepet játszott a kuruc szabadságküzdelem megindulásában. A magyar szabadságmozgalon iránt rokonszenvet tápláló diplomata támogatta Versaillesben Rákóczi és Bercsényi terveit, és — különösen a küzdelem kezdeti szakaszában — segélyösszegeket is folyósíttatott számukra. Bonnae most felfedezett leveleinek a korabeli európai politika jobb megértésében is szerepük lehet, s feltehetőleg más országok tudósai is felhasználják majd. Világosan megállapítható a 217 levélből, hogy Bonnae — jelentékeny erők hangadójaként — helyeselte a Rákócziszabadságharc támogatását, mert tisztában volt vele. hogy ezzel francia érdekeket is véd. Ezek az új dokumentumok. a Rákóczi-szabadságharcnak mindeddig kellően nem értékelt külpolitikai öszszefüggéseit világítják meg. Végül egy menekülő vezérek, kalandos történet következik, amelynek — sajnos — egyelőre még nincs befejezése. A francia külügyminisztérium irattárának úgynevezett -török-anyagában- Köpeczi Béla, a korszak kutatója talált egy levelet, amelyet Saint-Priest konstantinápolyi francia követ írt az akkori párizsi külügyminiszternek, Francois Vergennes-nek. Saint-Priest a levélben előadja, hogy a konstantinápolyi francia követség épületében, általános iratrendezés közben, amelyre állomáshelyének elfoglalása alkalmából került sor, találtak egy irattal teli ládát. Hamarosan meg sem tudták állapítani, hogy az iratokat milyen nyelven írták, nem volt a követségen senki, aki ismerte volna a magyar nyelvet. Néhány hét műlva azonban. szakértők segítségével, Saint-Priest követ heve.nyészve lefordíttatott több okmányt, s azonnal megértette, miről van szó. Vergennes külügyminiszterhez írt levelének egy része így szól: »... Nagyméltóságú Herceg Or, bizonyára tudni fogja* mit kezdjen ezekel az iratokkal. Magam nem őrzöm őket tovább. Mint fentebb írtam, kétségtelen, hogy ezek a levelek néhai Ragotsky magyar ' fejedelem hagyatékából származnak. Miután arról tájékoztattak, hogy nevezett Hercegnek, azaz Ragotskynak, van egy fia, aki Franciaországban él. feltételezem, hogy érdekelhetik őt ezek az iratok. Természetesen, miután Hercegséged áttekintette a lényegüket. Ügy gondoltam tehát, hogy ezeket az iratokat elküldöm önnek, Marseillesen át; a király könyvtára címére. Kérem, rendelkezzék velük, Herceg Ü, belátása szerint.. Megérkeztek-e Párizsba Rákóczi iratai? Erre biztos adat van. 1772 május 24-én keltezték Vergennes levelét, amelyet Konstantinápolyban írt (s amely ugyancsak most, a kutatások során került elő); ebben közli, hogy az iratokkal teli ládát egy Raulin nevű férfi, Saint-Priest diplomáciai futárja, rendben és hiánytalanul átadta. A kutatás egyelőre eddig jutott. A levelekkel teli láda még nem került elő, s egyetlen egy sem a levelek közül. Feltételezhető, hogy az anyag megvan, sőt valószínűleg egy helyen található, valamelyik párizsi vagy vidéki francia levéltárban. Rákóczi ismeretlen iratai a módszeres kutatás nyomán valószínűleg megkerülnek majd. De az eddig felbukkant új dokumentumolt is felbecsülhetetlen történeti értéket képviselnek. Tamás István Nehéz lépés előtt áll Székelyhídi Zoltán, mert Tóth Mi hály komoly ellenfél. Ritkán sikerül öt legyőzni... Talán majd most... Olvasóink ír ják Díjbefizetés — csekken A Dél-Magyarország nemrégiben foglalkozott az áramszolgáltatás díjbeszedésének problémájával. A kérdés megoldásához a következőket javaslom: a számla hátlapján lévő „tudnivalók" elhagyásával hely maradna egy csekkbefizetési lap nyomtatására. Az áramszámla első oldalán lévő felső szövegrészt kellene átrendezni úgy, hogy a fogyasztó címe a csekkbefizetés! lap hátlapján „a feladónak a2 összeg rendeltetésére vonatkozó közleménye" mögé essen. A címzés szélessége miatt az „Értesítés" rovatot a két szomszédos rovat terhére meg lehetne szélesíteni. Mindezek alapjón helyet lehet szorítani a csekkbefizetési lap hátlapján lévő postai és banki kezelés részére is. Balthazár Péler Juhász Gyula u. 6. A képzőművészeti szakkörben. Lázár Éva rajztanár, a szakkör lelkes vezetője négy évvel ezelőtt kezdte meg úttörő munkáját szatymazon: képzőművészeti tárgyú előadásokat, filmbemutatókat tartott a község fiataljainak, akik így szórakozva ismerkedtek meg örökbecsű műalkotásokkal. A lehetséges fiatalok rajzolni, festeni is tanulnak, s időnként kiállításokon mutatják be munkájuk eredményét A bérlő vagy a házfelügyelő? Nemrégiben olvastam a Dél-Magyarország Gyorsposta rovatában a szemétlehordással kapcsolatban az IKV válaszát, miszerint a házfelügyelő köteles ezt a munkát elvégezni. Ugyanakkor az a megjegyzés is szerepelt a válaszban, hogy nem minFogas Mária és Juhász Mária ügyes rajzolók. A feladatol rendszerint jól megoldják. Kinek a rajza lesz majd szebb? Ezt a többiek döntik el Hazai és külföldi túrák, előadások, vetítettképes fejtörő az ország-világjárók programjában denütt van így. Valóban, a legtöbb házban a bérlők hordják le a KUKA-lartályokba a szemetet, a kályhákban visszamaradó salakot és én ezt tartom helyesnek. A házfelügyelői rendszer már különben is elavult és azért a kevés fizetésért ilyen nehéz munkát ne követeljenek tőle. Ezzel kapcsolatosan meg kellene változtatni a rendeletet, ami ugyancsak idejét múlta. U. Dózsa György L-né u. 9. Nagysikerű közös kezdemé- továbbiakban a TIT lúravenyezése volt a Tudományos zetői: február 17-én Prága— Ismeretterjesztő Társulatnak és az IBUSZ-nak az OrszágVilágjárók Baráti Köre mozgalma. Széleskörű érdeklődést váltottak ki a bel- és külföldi tái-sasutazások, valamint az azokat előkészítő diavetítéses előadások. A túra- és előadássorozatot tervszerűen folytatják. A programban bel- és külföldi utak egyaránt szerepelnek. A már elhangzott előadások alapján most kerül sor több belföldi társasutazásra. A DÁV művelődési termében pedig a következő túraelőkészítő előadásokat tartják a Karlovy-Vary társasutazás ismertetésére kerül sor, április 6-án Pécs-Mecsek címmel tartanak előadást, május 4-én a Duna-kanyarról, június 8-án pedig Szász-Svájcról rendeznek előkészítő előadást. Az előadásokat dia- és filmvetítéssel teszik színesebbé és olyan előadók tartják, akik a TIT idegenvezetőiként az utazásokon kalauzolják a turistákat. Egy-egy előadás után körülbelül egy hónappal kerül sor az előkészített utazásra, amelyen bárki részt vehet. természetesen az OrszágVilágjárók Baráti Körének tagjai előnyben részesülnek. A túrákon résztvevőknek az IBUSZ a legjobb utazási, elszállásolási és étkezési körülményeket biztosítja. Az eddigi előadásokon vetített diafelvételek és filmek részleteinek felhasználásával március 2-án vetélkedőt rendeznek az érdeklődők között a DÁV kultúrtermében, ahol a vetített tájak, épületek felismerése alapján értékes jutalmak — egyebek között több hazai túrán való részvétel is — kerülnek kisorsolásra. Új seprő — nem seper Múlt év végén vásároltam egy seprőt a röszkei földmüvesszövetkezeti boltban, ami két hónapig tartott, mert szálanként széthullott. Most januárban vettem egy másikat és három nap műlva már visszavittem, mert elpusztult: a nyele csak öt centiméterre volt beburkolva s a drótkötésnél szétesett, amit nem tudtunk megcsinálni. Az üzletben azt a választ kaptam, hogy ne'.-n cserélhetik vissza, s kénytelen voltam még egyet venni. Jobban kellene ellenőrizni az új seprők minőségét a készítő üzemben. Kovács Jánosné Röszke, Dózsa u. 5. szám. 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap, 1961. február 9.