Délmagyarország, 1964. február (54. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-28 / 49. szám

Széleskörű yila az új munkásvédelmi rendelkezésekről Az elmúlt év decemberé­ljen a kormány a Szakszer­vezetek Országos Tanácsá­val egyetértésben elhatároz­ta. hogy a dolgozók egész­sége és testi épsége védel­mének fokozottabb biztosí­tása céljából módosítja a Munka Törvénykönyvének néhány rendelkezését. Ennek nyomán jelent meg az év utolsó napjaiban a Népköz­társaság Elnöki Tanácsának 1963. évi 34. számú törvény­erejű rendelete, valamint az ahhoz kapcsolódó kormány­rendelet és SZOT-szabály­zat, Eaek a jogszabályok, ame­lyek április 1-én lépnek ha­tályba. több új rendelkezést tar- j talmsznak a rnunkásvéde­letn fokozására. az üzemi balesetek száma- j nak csökkentésére. A gazda­sági vezetésnek például kö- j telességévé teszik, hogy a baleseteket elsősorban a jobb munkaszervezés, a biztonsá­gosabb technológiák megho­nosítása útján előzze meg. Az ilyen intézkedéselcnek csak kiegészítése lehet, a kü­lönböző védőberendezések, felszerelések. védőeszközök menően is gondoskodnia kell a megfelelő munkakö­rülményekről, viszont a dol­gozót, aki figyelmeztetési ellené­re is megszegi a munkás­védelmi rendszabályokat, el kell tiltani a munkától. A dolgozó embert, védő ren­delkezések megtartásának ellenőrzésében pedig a szak­szervezetek kapnak az eddi­ginél nagyobb hatáskört. A törvényerejű rendelet alapján kibocsátandó mi­niszteri végrehajtási rende­letek tervezeteit a minisz­tériumok már elkészítették. Annak a szemléletnek az alapján, hogy a munkásvé­delem és a baleeetelhárítás az egész társadalom ügye, már a rendelettervezetek el­készítésénél is szoros együttműködést te­remtettek az illetékes szakszervezetekkel, néhány napja pedig meg­kezdődött a tervezetek még szélesebb körű megvitatása. A tervezeteket megtár­gyalják az egyes szakszerve­zetek munkásvédelmi bizott­ságai, mégpedig esetenként — a helyi viszonyok figye­lembevételével — külön-kü­lön az egyes megyékben is, majd különböző nagyüzemek dolgozói is hozzászólnak a tervezetekhez. (MTI) Hibridkukorica­vetőmag a vetésterület 90 százalékára A Földművelesügyi Minisz­I térlum növénytermesztési fő­igazgatóságán közölték, hogy a tavaszi vetőmagakció or­szágszerte jó ütemben halad: a tavaszi kalászosokra. Illet­ve a hibridkukorica-vető­magvakra bejelentett Igénye­ket az idén teljes egészében ki tudják elégíteni. A hibridkukorica-vetőmag kiszállítási határideje már­cius 31. A megyék többsége azonban máris megkapta az igényelt mennyiség 30—50 százaiéicát, Az előirányzat szerint az idei tavaszon kiosztásra ke­rülő kereken 2200 vagon hib­ridkukorica-vetőmag a sze­mes kukorica termesztésére kijelölt terület 90 százaléká­ra lesz elegendő (MTI) Mit mond a tudós? Cj fejezet előtt a fertőző májgyulladás elleni küzdelem A Magyar Tudományos kanyoknak különböző fehér- egész fehérjeszintézist, ez már néháw<- hét alatt, tehát egyetlen generáción belül olyan minőségi változást okoz a szervezetben, aminek kő­Akadémia Állategészségügyi jetartalmú táplálékot adtak, Kutató Intézetben néhány év- majd a fehérjéket felépítő vei ezelőtt vizsgálni kezdték létfontosságú aminosavak az összefüggést az állatok egyikének, a metioninnak a táplálása és a betegségekkel hiányát idézték elö az álla- vetkeztében az állal megfer­szembeni ellenállóképességük tok szervezetében. Ha az igy tőzhető olyan kórokozókkal, stb. alkalmazása. A vállalat J kőzött. Elsősorban a fehérje- kezelt patkányokat leptospi- amelyekkél szemben a törzs­vezetőjének még a jogsza- j ellátás szerepét akarták tisz- raval fertőzték, az állatok he- fejlődés hosszú évezredei so­bályok rendelkezésein túl-1 tázni, ezért a kísérleti pat- veny leptospirózisban pusz- rán nem alakult kl fogékony­— 1 lultak el. Ez azért volt rend- súg. Ez a felismerés nemcsak kívül figyelemre méltó, mert az elméleti biokémia és im­J a patkányok bár hordozói, terjesztői ennek a kórokozó­nak. mégsem betegednek meg noeítása révén fontos segít­soha leptospirózisban és leí- séget nyújthat az orvostudo­(ÍLkkeink lússzh any ja A férj is bűnös Az Anya a vádlottak pad- dettek, mert az írásban csak .ián című írásunkhoz, amely az anyáról esett szó, az apá­lebruár 12-én, szerdán jelent ról semmi, csupán annyi, ho­nién. többen hozzászólták ol- gyan ütlegelte több évén át vasóink köréből. Különféle a feleségél, Véleményem — módon, de lényegében azonos véleményünk — szerint <az tartalommal valamennyi le- apa is felelős a történte­véiben megtalálható ez a kért... Javasoljuk ér kérjük, megállapítás: abban, hogy hogy hasonló esetekben az az anya. a feleség a vádlót- ítélet mindkét félre terjed­tak padjára került, és a bíró- jen kl* ság két megszületett gyerme­itfe* Tulf^Pn^Irfe' Kétségtelen, s ez iraaunk­jette - a férj, az apa ls fe- ^ ,g ^^ ^ Födi GyörgynéAsotthalcm- llsan a férj. az apa és az 1 ellenállóképesség azt jelenti, ról egyebek között ezt írja: anyós is súlyosan elítélendő i hogy egyes állatfajok egyes •Megdöbbenve olvastuk az a történtekért. Bírói úlcm | betegségekkel szemben "re­Anya a vádlottak padján ci- azonban el nem ítélhetők., zisztensek, s azokkal mester­mű cikket. Olvasása után mert a bűnt az anya követte! ságesen sem fertőzhetik, A munbiológia számára jelen' tős, hanem gyakorlati hasz­I sérleti fertőzéssel sem sike­rült még előidézni rajtuk ezt ; a betegséget. A faj szerinti ellenátlóképesség Ezekből a tapasztalatokból kiindulva dr. Bertók Loránd, a Magyar Tudományos Aka­démia Állategészségügyi Ku­tató Intézetének tudományos munkatársa a biokémia, az immunbiológia és az orvos­mánynak is. Dr. Bertók Lo­ránd már eredményesen folytatja az ezt megalapozó kísérleteket. Az eredmény nyilvánvaló Világszerte sok kutató pró­bálkozott már azzal, hogy az ember egyik elterjedt beteg­ségét, a fertőző májgyulla­dást valamiiyyr állatfajon tudomány számára is igen je- előidézze, de mindeddig ered­lentos uj megallapítasra ju- ménytelenül, mert ezzel a tott az úgynevezett faj sze- betegséggel 'szemben faj rinti ellenállóképességgel szerittt meghatározott ellen­kapcsolatban. A faj szerinti azonban nem lettünk elége- el. (A seerk.) Módosítják a közlekedést a Kelemen utcában A Dél-Magyarország feb- vös, Somogyi, Kölcsey utcak­ruár 23-1, vasárnapi száma hoz m a Klauzál térhez ls til­a Közlekedési figyelő rovatú- tó táblákat kell elhelyezni, ban Módosításokat a Kele- * men utcábian! címmel cikket A Kelemen utcában a ke­közölt. Ebben egyebek között rékpárosok akkor nem köz­mielőbbi intézkedéseket tsür- lekedhetnek, ha a tiltó táblá­geitünk az utca helyzetéhez kat elhelyezik. A KRESZ sze­jgazodó közlekedésért. rint ugyanis a rendelkezés Balogh Péter a szegedi vá- akkor lép életbe, amikor a í-osi tanács építési és közle- tiltó táblák a helyükön van­kedési osztályának vezetője mik. Reméljük, hogy a tilal­:eveiben a következőket kö- mi táblák hamarosan ott lesz­zölte: nek a szükséges pontokont -A Kelemen utcában a Szé~ <A ««*•) chenyi tér és a Virág Cuk­állóképessége folytán — min­den állatfaj rezisztens. A fiatal magyar kutató a meg­változtatott fehérje-anyag­cseréjű patkányokat fertőzte meg hepatitisz-vírust tartól ló például sohasem „kapja mazó'anyaaga) — *ezzel'el­ei" a szarvasmarhak száj- és s6 lzben sikerült állaton kl­kÖ2bmfiiÍÍ&ft' setn a kutya a váltani az emberi megbete­gedéshez nagyon hasonló kórképet. sertéspestist. Megváltoztatják a fehérjeszintézist Az állatkísérleteket egye­lőfe még folytatni kell, de máris nyilvánvaló, hogy ered­A patkányok említett kí- ményük nagv segítséget je­sérletí leptospirózisa és több lent majd a fertőző májgyul­més kórokozóval folytatott ladás elleni küzdelemben, kísérlet alapján dr. Bertók Dr. Bertók Loránd kísérle­Loránd megállapította, hogy teire mind hazai, mind kül­a faj szerinti ellenállóképes- földi szakkörökben nagy ér­ség az ugyancsak faj szerint deklődéssel figyeltek fel. Ta­meghatározott fehérje-anyag- nulmányait több külföldi csere függvénye. A kísérletek szaklap publikálta, s kutatá­ugyanis éppen azt bizonyí- sainak eredményeit New tották, hogy ha egyetlen lét- Yorkban, a C. nemzetközi fontosságú aminosav elvoná- biokémiai kongresszuson elő­saval megváltoztatják az adásban ismerteti. (MTI) rasada közötti szakaszon a gyalogjárda felöli részen lánckoriát elhelyezése indo­kolt a gyalogosok érdekében. A lánckorlát megépítésének szükségességét látva, 1963. október 15-én a szegedi I. kerület tanács építési és köz­lekedési csoportja a lánckor­lát elkészítését és elhelyeze­sét két vállalatnál is meg­rendelte. Mindkét vállalat azonban a kerületi tanács megrendelését anyaghiányra való hivatkozással vissza­utasította. A lánckorláthoz szükséges anyagot most biz­tosítottuk és a korlát elkészí­tése folyamatban van. A Kelemen utcában a vá­rosi. járási rendőrkapitány­sággal egyetértésben meg­szüntetjük a kerékpárosok közlekedését. (Ezzel kapcsola­tos tárgyalások az újságcikk megjelenése előtt is folytak.) A Kelemen utca két végén 1/Vö. s a lovaskocsik közle­kedést tiltó táblát mór lesze­relték és soron kívül átfestik. A két tábla megtiltja mind a fogatolt Jármüvek, mind a kerékpárosok közlekedését a Kelemen utcában. Ezzel azon­ban nem oldódik meg a ke­rékpárosok forgalmának sza­bályozása. mért a Kelemén, Zrínyi utcát keresztező Eöt­Beszámít a nyugdíjba Délelőtt volt... Már a 12-es szám fe­lé járt az óra muta­tója. A presszóban két negyvenöt körüli férfi beszélgetett. Az­tán lassan el-el akadt bácsié, a féllábú kol- pig nem láttam. Az­a beszéd fonala. Az dusé. tán negyednap reg­egyik az órájára pll- Mindig ott ült — gcl újra kint ült a lantott. megmaradt lábal elő- templom lépcsőjén. — Na én mecvek renyújtva — a ternp- Hátát a megkopott, méc el keli kásrite- lom oldalánál. Mel- nedves falnak tó­nem a ftaakönmek fottejnaga fabrikálta masztotta. Arcát kék­a havi jelentést. — Hová sietsz? Ez az idő is beszámít a nyugdíjba — mondta a másik, s jóízűen felhörpintette a íeke­mankói feküdtek s zöld foltok borítottak, egy szakadozott ka- s nem emelte magas­tonasapka. Gémbere- -ra a kezét, mikor dett kezeit fel-fel módosabb emelte az ég felé. ha ment el módosabb emberek Karja élettelenül közeledtek, s mondta, csüngöt megcsonkí­téjét Utána még kor- mondUli ^ tudja háI tott teste mellett. S? ^ V^til nyadazm- a betanult Hamar elterjed a E f^ődXnt ; . hu- a faluban: .Józsi lebújt prémmel bé- — J° emberek, se- bácsit megverték a lelt kabátjába, szemé- gíwenek szegény rok- csendőrök mert en­vei a pincért keres- kanton, a háborúban gedely nélkül koldult, félhangosan mondo vesztettem el a lá- S aztán három nap gatta: bam. a hazáért szen- múlva kiállítottak — „ ,'1 vedek... S ha csör- egy papírt, hatalmas egy olyan koldusnak, aki csak ül és néz maga elé. Józsi bácsi karja nem akart gyógyulni. Egy puskatus törte el a vékony csontot, pe­dig már nem volt háború. Bent a cser. dói-laktanyában a egyik tizedes lendí tette meg a nehé puskaagyat. S aztán hosszú na pok múlva az öre; ép kezébe vette a ka­ember tonasapkát. s úgv mellette, nyújtotta a templom­járók felé: — A szűz Máriár; kérem. segítsenek szegény nyomorékon S mikor azt hitte, hogy senki sem látj­maga elé meredt. HÉTKÖZNAPI APRÓSÁGOK Sxeméíyes tula jdon&úgukról Beszámít díjba, nyugdíjas .. „ - , j rent egy-egy krajcár as. Motoszkált a fe a Ropott katonasap­MS1 ? a soks2or kában, hálásan haj­sssűs zl ^ kiszólás. S egyszer- ~~ Az 1.sten íi2ess€ Csak egy idős férfi meg- áldla meg az képe jelent meg em- s jóságáért, lékezetemben. Józsi Egyszer három na­pecsétet ütöttek rá: Várfoki József rok­kantnak engedélyezik a koldulást. Sokáig nem csör­rent pénz a rongyos katonasapkában, mert ki is adna alamizsnát — Valahogy élni kell... élni kell... * Mikor felnéztem, a két férfi mór kilépett az ajtón. Az egyik munkás lehetett, a másik talán köny­velő. Kővári János V r ezetö .munkakörökben különösen nagy szere­pe van u vezető sze­mélyes tulajdonságainak. A vezető munkaköröknél a ki­választás alapvonásain, a po­litikai, szakmai alkalmasság, megfelelő morélis tartás — most már túl kell Jutni. Per­sze ez nem megy máról hol­napra, s ennek többféle oka van. Vannak mór sokan, akik érzik ennek a szükségessé­gét, de félnek attól, hogy az Ilyesmit kispolgári morali­zál ásnak minősítik, esetleg meggyanúsítják, hogy az em­bereket osztályozni akarja jó és rossz tulajdonságúakra, holott ezt nem lehet, mert nincsen tisztán érvényesülő Jó vagy rossz tulajdonság. Hiányos a mélyebben járó tudományos ismerét, a sze­mélyes tulajdonságok érték­rendjének kialakításához stb. Az élet pedig követeli a magáét és ez elől a Bzemély­zetl kádermunkában sem le­het kitérni. A vezető sze­mély tulajdonságai befolyá­solják a környezetét, nem közömbös, hogy milyen sze­mélyes hatások érnek embe­reket a vezetők részéről. Ezért a politikai mérce mel­lett a mi világnézetünk álap­ján álló finomabb -műsze­reket* ls igénybe kell venni: az emberismeretre vonatko­zó tudományokat. Lehet, hogy ez ma még nehezen megy, de holnapra már nél­külözhetetlenné válik, Ennek előmozdításában is a párt­szervek véleményének ós gyakorlatának kell útmuta­tásul szolgálnia Egészen leegyszerűsítve és az élet mindennapjainak kö­zelébe helyezve ezt a bonyo­lult kérdést, azt mondhat­nánk, hogy politikai és er­kölcsi felfogásún kat ezen a területen is körültekintőbben és kulturáltabban kell érvé­nyesítenünk. A közérthetősé­get. a példák fejezik ki leg­jobban, Az a vezető, aki szereti a munkáját, szorgalmas ós tud is dolgozni, környezetében megbecsülést szerez önmagá­nak. De, aki csak általában dolgozik, ellazsálja a mun­kaidejét, nem örvendezhet valami nagy tiszteletnek. Függetlenül attól, hogy ezt a szemébe nem mondják, de a háta mögött annál inkább. Akinél a szó és a cselekedet azonos, tehát aki őszintén beszél ós cselekszik ós nem -helyzethez illően*, bizonyos, hogy jellemes embernek te­kintik. Viszont aki aszerint váltogatja véleményét, hogy számára személy szerint mi a kedvezőbb, s azt figyeli, hogy elsősorban feljebb, a főnökség tetszését nyerje el, nem számíthat őszinte tiszte­letre. Azrt mondják, hogy nem lehet építeni rá, mert amit tegnap mondott, holnapra úgysem érvényes. Aki a kimondott utasítást vagv határozatot először ••mesrágja«. töpreng fölötte nielőtt végrehajtásához nyúl, vegfontolt, józan ember nőd jón jár el. Ellenben az, •ki a mondatnak még csak t felét hallotta és már -lig­ák* is, anélkül, hogy tudná niért, enyhén szólva sem ártják megfontolt, komoly mbernek. A z igazságszerető em­bert nagyra becsülik, különösen, ha ennek néhányszor már tanújelét is adta. Aki nemcsák vallja, hanem aszerint ls ól, például, hogy többet ér tíz szerény cselekedet az ügy érdekében, mint egy látványosan meg­rendezett üres kirakat bemu­tatása fölfelé. Csak kispol­gári mentalitással terhelt emberek állíthatják, hogy hasznosabb egy figyelmes bók felfelé, mint tíz szürke hétköznapi cselekedet. (A személyi kultusz éveiben az ilyesmi szinte uzus volt. de akkor is kispolgárt tünet­ként jelentkezett.) A kom­munista, de nemcsak az. Ha­nem jóérzésű ember is el­utasítja magától az ilyesmit, mert sérti az igazságérzetét. A kommunistának pedig azt a felfogásét is, hogy az em­ber végzett munkája a leg­erőteljesebb bizonyíték és ér. tékmérő elvhűsége és tisz­tessége mellett és nem a -nyüzsgés*. Mert akt ez utób­bit tartja fontosnak, az gya­korlatilag nem hiszi el. amit mond, hogy ntm az össze­köttetések, hanem a végzett munka, a képesség, a jól használható személyi tulaj­donságok adják egy ember valóságos értékét cr nem a nyüzsgésben szerzett profesa­szlonlzmus. Aki nem szeret hízelegni, az nem is tudja elviselni, hogy néki hízelegjenek, mert úgy is tudja, hogy mögötte képmutatás húzódik meg. Aki viszont hiúságának leg­kedvesebb legyezőjeként ve­szi a hízelgést, az hasonló módon hízeleg másfelé. Per­sze, aki a kommunista er­kölcsiségben. az új embertí­pus kiformálásában hisz •— elutasítja magától a hízel­gést, mert kispolgári ízlés­telenségnek tartja Aki nem hisz a kommunista morál­ban. mert azt gondojja, hogv az új ember klalákításn a következő század témája, nz úgy él. ahogyan a polgári társadalom embere élt, füg­getlenül attól, hogy van vagy nincs párttagsági könyve. Az a vezető, aki nagy erő­feszítéssel legyőzi, vagy le­csökkenti magában a szub­jektív . érzéseket emberek, ügyek megítélésében, s ma­gatartásával tiszteletre méltó helyet biztosít magúnak munkatársai között, környe­zetében. Jellemes emberként tartják számon. Ha viszont egy vezető nem képes elfo­gultságától szabadulni embe­rek és ügyek esetében, nem számíthat arra, hogy emel­kedett jellemű emberként tartsa számon a környezete. Ez még akkor is így van, ha erről soha egy szót nem szól­nák. A példákkal illuszu-áU sze­nieiyes tulajdonságok nem elhatárolhatóan, csak jó és rossz vonatkozásában jelent­keznek, keveredve, egymásra hatva egy emberben. A ve­zető munkakörökben dolgo­zóknál e tulajdonságok ha­tása — így. vagy úgy —kör­nyezeiformálú tényező és ezért nem lehet mellékesen kezelni a káder- és személy­zeti munkában. D e azért is figyelmet ér­demelnek ezek a kér­dések, mert a jellem­formálés (a nevelés) a pél­dákban illusztrált és ezek­hez hasonló esetekre irányul. A személyes tulajdonság je­lentkezése persze annyiféle, ahány ember. Ennélfogva embereket formálni, nevelni, jellemet alakítani általában nem lehet. Ez is csak konk­rét módon, az adott ember meglevő személyes tulajdon­ságainak alapos ismeretében lehet eredményes. Mivel a személyi tulajdonságok sem egyszer s mindenkorra adot­tak, változnak, módcsulnak, ezért ennek módszeres segí­tése nélkülözhetetlen azok­nak a munkájában, akik em­berekkel foglalkoznak. Aki hisz az emberekben, magatartásbeli változásuk­ban, annak ez a 'tevékenység nem eshet nehezére. Volta­képp a hangsúly a hiten van, hogy az emberek változnak, személyi tulajdonságaik mó­dosulnak. Ez a marxista fel­fogás nagyon sok történelmi és személyi példával bizo­nyított hazánkban is. Csak­hogy ezt a folyamatot most már a marxista tudományok valóban tudományos eszkö­zeivel kell segítenünk, hogy még eredményesebbé Váljék. S. J. Péntek. 1964. február 28. QÉL-MAGYARORSZÁG $

Next

/
Thumbnails
Contents