Délmagyarország, 1964. február (54. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-28 / 49. szám

Hogyan lettem oiiiiiiinitiimiiiiiimniiiHfl • A het új filmje A hét legjobbja. Kiss Ferenc Könnyed francia film víg- komédiává formálható cse­jéték a hét új filmje, mely lekményt annyi könnyedség­egy hétig lesz a Szabadság gel filmre vinni, s oly de­Mozi műsorán. A szellemes rüssé tenni szinte minden Fred Hassak regényéből ké- kockájában, szült a forgatókönyv, maga- hahotázik. A néző ugyanis mikor egymás nak a szerzőnek az irányitá- után hullanak el. robbannak suval és részvételével. A té- fel a vezérigazgatók és szín­ma tipikusan nyugatias: egy te drukkol, vajon mikor, s utazási iroda alkalmazottai- hogyan követi ezen az úton nak soha meg nem szűnő az egyiket a másik. Játék, hajszája a karrier, a hivatali persze, tudja mindenki, s a elöbbrehaladás érdekében, figurák is olyanok, hogy ezer­Az egész láncolatot egy am- féle praktikával segítik egy­biciózus fiatalember indítja mást a túlvilágra, tehát va­el, s föl is vergődik a csúcs- lóban nem lehet megakadni ra — ám a film valóságos ezen — ám bizonyos, hogy cselekményének ezzel vége, hiszen kezdődik nincs társadalmi min- szempontjából mondanivaló igényesebb clen elölről. Sejthető, hogy az művészek kezében mássá vált is a "láncreakció* áldozata volna a forgatókönyv is, a A szakszervezet és a sportszövetség közös feladata tömegsport fejlesztése A városi szakmaközi bizottság üléséről A szegedi városi szakmakö- fejthet ki hasznos tevékeny- séget. Ugyanígy a Sárga zi bizottság tegnap, csütörtö- séget, egyrészt az egyesülete- üdülőtelepen és a partfür­kön délután ülést tartott, me- ken keresztül a minőségi dőn is kultúrált kispályákra lyen megvitatta a sportkörök sporttal, másrészt a szakma- volna szükség. Ezek épitésé­vezetőségválasztásának ered- közi bizottságon, illetve az hez szívesen járulnának ményeiről, a Magyar Testne- üzemi bizottságokon keresz- hozzá a dolgozók társadalmi velési Sportszövetséggel való tül a tömegsporttal kell tö- munkává 1. együttműködéséről, és a város rődnie Olyan ágakban kell Felszólalt Tóth András is, sportéletének helyzetérő] szó- elterjeszteni a sportolást, me- ff MfS . v4rosi £nöke' lo jelentest, amelyet Csoto , r ' Hangsúlyozta, hogv atomeg­Nagy János, a szakmaközi lVek nem igényelnek draga sportok elterjesztésére van bizottság sportfelelőse ter- létesítményeket, berendezése- most a legnagyobb szükség jesztett be. ket. Ilyen sport például a Szegeden is. s ehhez a va­Tavaly, a sportkörök veze- röplabda, a természetjárás, az r?sban megfelelnek az adott­tőségválasztó taggyűléseivel asztólitenisz a a horeá_ s.agok'. A sportszövetség ken kezdődött meg az egységes asztalltenisz' a a ™rga es igényli a szakszervezet sporttömegázervezet létreho- szat- s a vizisportok. kulono- támogatását a feladatok el- Kiss Ferenc, a Szegedi VSE zása, melynek munkájában a sem az úszás. végzéséhez. Az MTS üzemi birkózója vasárnap a Szen­szakszervezetek is részt vál- Néhány évvel ezelőtt még túrákhoz hajókat és kerékpá- tesi Kinizsi országos ifjúsági lesz, aki az első gyutacsot el­helyezte a hivatali mechaniz­musban. film is. Természetesen nem azt kell számonkérni a filmtől, Mindezt, rendkívül sok ot- mncs benne, hiszen műfaján lettel, szellemes fordulattal belül mégiscsak a jobbak ábrázolják írancia filmé- k.öz3é tartozik, ha nem is az sek, elsősorban Marcel Blu- igényesebbek közé. Techni­wal rendező érdemeként. So- lkjában, rendezésben kifeje­ha, egy pillanatra sem lassul zetten gondos művészi mun­a film tempója, sebesen szá- ka _ s talán nem,árt még guldanak az események a be- egyszer hangsúlyozni: szóra­fejezéshez, amellyel bezárul, koztatásnak kitűnő. de egyszersmind újra kezdő­dik a téma. Ez a motívum A film művészgárdájában . soi fiatal. Maga rende­azért erdemei figyelmemért ^ ^ a masfxi_ kétségtelen a szerzők szándé­ka: ha ilyen keretben is, mindenképpen érzékeltetni szor iratkozott fel. Jean­Claude Brialy azonban fia­... 5 talsága ellenére egész sereg akarják ennek a motivum- {1,mben játswtt JgT s népszerű hazájában. Kitűnő alakítást láttunk Luis de Fu­nes-től és Michel Serrault­nak a sorsszerűségét, mond hatnánk törvényszerűségét. Talán semmivel sem többet ennél, s ezt is a jóindulatú és együttérző derű légköré­ben. hiszen különben nem A vígjátékhoz komponált tudták volna ezt a minden- zene önmagában is értékes képpen gyilkos szatíráért ki- — Gérard Calvi szerzemé­altó történetet, esetleg tragi- nye. laltak. A sportköri taggyülé- csaknem sek iflején szerzett tapasztala­minden szegedi rokat tud kölcsönözni, s meg­veisenyén középsúlyban első lett. Több fővárosi és vidéki OCA CUC /Cft OiOOI LCit tUPUOLI/UMZ' .. „ . . _J . . . ICll. AUVUIOOJI V..J ¥ tok felszínre hozták a város uzem es intézmény udvaran szervezi ,den is az ingyenes elleníe]ét legyőzlc, és ezzel szép sikert ért el. Idén már a megyei bajnokságon is nyert. Érdekes, hogy fiatal kora ellenére régi sportoló: tizenkét éves kora óta, hét vasutasok sportéletének több eredmé- megtlálhatók voltak a kispá- úszásoktatást, nyét és hibáját. lyák, melyeken munkaidő A szakmaközi bizottság ülé­Megállapítható, hogy nagy- után szívesen sportoltak a sének végén Juliász József, az mértekben nőtt 32. aktív spor- dolgozók. Kzt CL hogyomdiiyt SZMT vezető titkára időszerű SnvoSkT' ík^helyen^S feltétlenül fel kell eleveníteni, politikai kérdésekről adott tá- éve versenyez a szakosztályok alakultak, mind hiszen nem okoz nagy költ- jékoztatót. színeiben, több sportágban rendeznek alapfokú bajnokságot, s néhol az üzemi torna bevezetésével is kísérleteznek. Ugyanakkor a sportkörökben sok mas Csütörtökön délután Buda- si. Szegedi Dózsa—Dorozsma győzte. Mivel a Postás elő­u zeniből való dolgozo sportol, ten a Hungária úti sport- 3:0 (1:0). Hunyadi tér. Góllö- zőleg saját pályáján csak 5:3­s a tomegsport jelentősege hez teJepen került iSor a labdaní- vő: Csörögi, Balogh és Illés, ra nyert, az Építők szerezték viszonyítva háttér be szorul a gó Kupagyőztesek Kupája ke- Szegedi AK—SZEAC ifjúsági meg az elsőséget. Mivel a versenysporttal szemben. Ke- retében az MTK és a török 2:0 (1:0). SZEAC-stadion. Szegedi Építők most mar vés a sportlétesítmény, de a Fenerbahcse közötti első Mind a bárom helyen kissé megszakításokkal ötödször meglévők felhasználása sem mérkőzésre. Ezen az MTK mély, de az évszakhoz viszo- nyerte el a serleget, ezzel tervszerű. Lassú a tagletszam 2.0 (0:0) arányban nyert. Ti- nyitva jó talajú pályán ját- véglegesen birtokába vette, a fejlődésének üteme is. . zennyolcezer néző előtt, mély szottak a csapatok. Postás Kupának örökös vé­A Magyar Testnevelési talajon a vendégek inkább Tegnap bonyolították le a dője lett. Sportszövetséggel jó együtt- csak védekeztek. A 30. perc­Csütörtöki eredmények Ankét a csecsemők és kisgyermekek korszerű öltöztetéséről Ankétot rendeaett esütör- csecsemő- és gyermekru­tökön a budapesti Nőtanács Anya- fa Gyermekvédelmi Bizottsága, valamint az hákról, azok egészségügyi és formai követelményeiről. A vitában felvetődött az a Egészségügyi és a Bel keres- javaslat, hogy tervezőkből, kedelmi Miniszltérium a egészségügyi, ipari fa keres­csecsemők fa kisgyermekek kedelm, szakemberekből korszerű ru hazatarol. Dr. . Péter (Pifcler) Emmi, a Mód* hozzanak letre bizottságot, szertani Csecsemőotthon amelynek feladata lesz, hogy igazgató-főorvosa tartott felülbírálja a forgalomban mintadarabokkal illusztrált levő bébi- és kisgyermek­előadást a forgalomban levő ruhákat. (MTI) működést alakított ki a sze­gedi városi szakmaközi bi­zottság, melynek jelentősége az új helyzetben sem kiseb­bedett a sport szervezésében, irányításában. A szakszerve­zet legfontosabb feladata most a sportkörök támogatása a propaganda munkában, és a tömegsport minél nagyobb mérvű kialakítása az üzemi bizottságok tevékenységén keresztül. ben a török csapatból Musta­Postás Kupa tekemérkőzések Tegnapi győzelmüket a második döntőjét, amelyen a Bugadzsia, Martonosi, Lan­Szegedi Építők a Szegedi tos, Tóth, Kocsis és Putin Postást a ruhagyári pályán összeállítású csapatuk harcol­7:1, 2477:2374 arányban le- ta ki. Ifjú kosarasok — a cukrászdában Szerdán délután hirtelen portban második lett. össze­megtelt a Hungária cukrász- sen 24 lány arca csillogott az da fiatal lányokkal: vidám örömtől és vidáman fogyasz­IBBHI^P zsongás töltötte meg a 1*r- tották el megérdemelt jutni­aSnakőzi bizottságéi- W^^igE nőkének Tombácz Sándornak f^í. santl ket, gesztenyepürét rendel­nokenek 1 omoacz sanaornaK kált ^„et utan a 32. perc- t-j,' tanáraik és a kiszolví­megnyitója utan, élénk vita ben _ Fenerbahcseből , . , 5 ® ,a. KJ1s.zflga alakult ki a tájékoztató je- ^áS so^ra jutoU lok lorg°lodtak körülöttük, lentésről. A vitában többek Góllövő: Vasas (11-esből) és Sikeres sporteredményüket között felszólalt Faragó Isrt- Bodor. ünnepelték: a rókusi általá­ván. az SZMT sportfelelőse Szegeden barátságos labda- nos iskola igazgatósága látta és dr. Németh Lajos, az rúgó-mérkőzések voltak, az őket vendégül. Ugyanis SZMT titkára. Felszólalásuk- alábbi eredményekkel: Alsó- iskola A kosárlabda-csapata véaén "a* Városi^Soort­ban a szakszervezetek sport- városi MÁV—Móravárosi Ki- nyerte a Szegeden megren- szövets(L ' meghívására dr munkájával kapcsolatban tet- nirsi 3:2 (2:1). Szabadság tér. dezett általános iskolák kö- RáeKalrnősi Péter Telne­tek javaslatokat. A szakszer- Góllövő: Batki, Pacsika, Du- zötti kosárlabda-bajnokságot, vezet jelenleg két irányban dás, illetve Zsurkán és Dup- a B csapat pedig a B eso­Bácsalmási Péter Szegeden Szeged sportéletében je­az lentős eseményre kerül sor a Groszmutttí nagyon el volt keseredve, amikor 56-ban disszidált a kisunokája. Sehogy sem tud­ta megérteni, miért hiszi azt elektromérnök lé­tére, hogy Párizsban könnyebb boldogulni, mint idehaza. Hónapokig sóhajtozott és sírdogált, s meg volit győződve róla, hogy ő már soha-so­ha nem látja szemefényét. Azután teltek az évek, jötttek, méntek a leve­lek. Tavaly tavasszal jött egy olyan levél, mely­ben az unoka meghívta magához az egész csala­dot. S hamarosan ment a válasz, miszerint kö­szönettel elfogadják: papa ugyan nem bír utaz­ni, mert szüksége van minden szabadságára az egyetemi vizsgákhoz, de mama — és most tes­sek megfogódzni — Groszmuttival együtt útra kel. Groszmutti tavaly volt 82 esztendős. Amikor ' kezébe vette unokája levelét és elolvasta, soká­ig nem szólt egy szót sem, s azután is csak eny­nyit mondott: — Én is megyek! Próbáltak vele vitatkozni, szépen, tapintato­san megmagyarázni neki, hogy ilyen nagy uta­zás nem öregasszonynak való. Hiszen ebben a korban mindennél többet ér az egészség, az uta­zással járó strapa pedig hamar aláássa a töré­keny. fáradt szervezetet. De Groszmutti hajtha­tatlan maradt. Csoda tudja, mi minden járhatott a fejében. Gonoszság lenne azt állítani, hogy nem unoká­ját akarta elsősorban viszontlátni. Bár más is csábította: külföld, Párizs! Pesten sem járt az elmúlt 15 évben, külföldön pedig még soha­sem. Megyek Párizsba — mondta a szomszéd­asszonynak —. meglátogatom a kisunokámat Megvek Párizsba — mondta az albérlő fiú­nak me^átogatom a kisunokámat. Mindenkinek elhencegett nagy tervével, akit el tudott kapni a házban egy kis beszélgetés­r<>Amikor a fényképésztől megjött, ahová együtt ment a lányával, az útlevélhez, vízumhoz való fényképekel elkészíttetni, a házimester éppen kint állt a lépcsőházban. — Megyek Párizsba — mondta neki is —. meglátogatom a kisunokámat. Már minden el van intézve — tette hozzá magabiztosan —, megcsináltattam az igazolványképeket. Ezen a kijelentésén derült hetekig minden is­merősük. Hiszen azok tudták, hogy mennyi sza­ladgálni, intéznivaló van egy külföldi utazás előtt s a fényképcsináltatás nem befeiezese. ha­Qrosznuittí PÁRIZSBAN nem csak kezdete az egésznek. Persze abban igaza volt, hogy részéről a fényképezéssel véget ért az ügy, mert a többi munka lányára meg ve­jére várt. A szorosabb baráti kör közben még a nagy titokról is értesült. Nevezetesen arról, hogy Groszmutti — ha már annyira vágyik Párizs és unokája után — nem jön majda haza a lányá­val. Marad. Groszmutti szavával: — Tiveletek leéltem vagy negyven évet, az a maradék egy-kettő legyen az unokámé. Ott voltam, amikor született, hát legyen a közelem­ben, amikor meghalok. Azután, ha lassan is, csak elérkezett az uta­zás napja, s a megérkezésé is. Mama kerek egy hónapig maradt fiával és Groszmuttival Párizs­ban, s mivel az öregasszony ez alatt sem változ­tatta meg elhatározását, egymagában jött haza. — Majd jövőre megint meglátogatom őket — válaszolta az érdeklődőknek. S még egy kicsit büszke is volt, hogy Groszmutti az ő anyja. Hi­szen nem mindennap költözik külföldre egy 82 éves öregasszony! — Addigra úgyis elunja a nagy fene párizsi életet — fűzte hozzá tréfálkoz­va. hogy elvegye a dolog élét. Hogy tulajdonképpen mit gondolt magában, azt éppúgy nehéz lenne kitalálni, mint volt Groszmutti gondolatait. Becsülték. szerették egymást, abban bizonyos lehetett, hogy nem elő­le menekült Párizsba. Nem tudta, de megsejtet­te, hogy tulajdonképpen a kalandvágy hajtotta az öregasszonyt. Mindenesetre, valahányszor meglátta a pos­tást a házban, mindig nagyon ideges lett. Ha pedig tényleg Párizsból jött a levél, sokszor nem is merte felbontani, megvárta míg haza­jön a férje. Félt. Attól tartott, hogy egy napon anv.ia halálának hírét hozza a posta. Két-három hetenként jöttek a levelek. Né­hány sort anyja írt, néhányat fia. Groszmutti eleinte áradozott. Hogy ilyen meg olyan cso­dálatos város Párizs, nem is tudja, hogyan bír­ta leélni nélküle 82 esztendejét, Később kiderült, hogy akárcsak nyáron, amikor együtt töltöttek egy hónapot, most se igen merészkedik ki az utcára., legfeljebb ha unokája autózni viszi. Min­dent házhoz hoznak neki, ő meg mint otthon tette, naphosszat üldögél az ablak mellé készí­tett karosszékben, úgy nézeget kifelé, az utcá­ra. Csakhogy ott egy ronda nagy tűzfal állja a tekintet útját, nincsen semmi szórakoznivaló rajta. Egyszer azután érkezett egy levél, amit Grosz­mutti maga címzett. Ez volt benne: „Édes Ma­cuskám! Palika nem tud erről a levelemről, úgyhogy ne válaszolj rá. Add be minél hama­rabb az útlevélkérelmet, s ne várd meg a nya­rat, amint lehet, gyere értem. Itt nagyon unal­mas a tél, még madaraim sincsenek, hogy etes­sem őket. Palika aranyos, igazán mindent meg­tesz értem. Nem tehet róla, hogy én ilyen hó­bortos vénasszony vagyok. Nem szeretném meg­bántani, de gyere! Palit, s téged sokszor csókol­lak. Groszmutti." Csakhát nem olyan egy szeré, hogy „minél hamarabb, s gyere". Mama is, papa is nagyon megörült Groszmutti üzenetének, de akárhogy is számlálgatták, április vége, május eleje előtt szóba se jöhetett az utazás. Igen ám, de hogy ér­tesítsék erről, ha egyszer megtiltotta a választ? Közben továbbra is jöttek a semmitmondó le­velek. Arról, hogy jól érzi magát, hogy a kis­unoka milyen kedves, szolgálatkész, csakhát na­gyon sok munkája van, késő este jár haza. Meg ehhez hasonlókról. Este 9 óra volt, amikor felberregett a csengő. A táviratkézbesítő állt az ajtóban. Mamát úgy fogta meg a férje, hogy el ne ájuljon. A távirat, mint mindegyik szűkszavú volt: „NEM BIROK TOVA ABB VAARNT, FEBRUAAR 12-EEN DEELUTAAN 3 ORAKOR EERKEZEM FERIHEGYRE. VAARJATOK. GROSZMUTTI." Merje tagadni valaki, hogy nem újabb hőstett ez a repülőút Groszmutti részéről? Lánya és veje is elébe utaztak. Az öregasz­szony mosolygósan, frissen kászálódott le a lép­csőkön. Igaz. ketten is támogatták az utasok kö­zül, de mintha észre se vette volna a segítséget. Alig várta, hogv leérjen a betonra, s szerettei közelébe kerüljön. — No. voltam Párizsban is, de elég volt ennyi belőle. Ha • még látni akar a kisunokám, maid ő jön el szépen látogatóba hozzám. Meg is mondtam neki. Hát nem igaz? De ezt már a szomszédasszonynak, az albérlő fiúnak, meg a házmesternek mesélte Groszmutti, miután egy álló hétig ágyban pihengette az uta­zás jól palástolt fáradalmait. Fehér Kálmán Bácsalmási Péíer, a Testne­velési Főiskola atlétikai tan­székének vezetője, az euró­pai híré szakember két elő­adást tart filmvetítéssel egy­bekötve a tudományegyetem Rerrich Béla téri Béke épü­letének nagy előadótermében. Az első előadás szombaton délután fél 6 órakor, míg a második vasárnap délelőtt fél 10 órakor kezdődik, me­lyeken az atlétákon, az ed­zőkön és versenybírókon kí­vül más érdeklődőket is szí­vesen látnak. Előadás Kisteleken Kisteleken ma tart jak meg a sportakadémia második előadását, amelyen Honti Gyula testnevelő tanár az újkori olimpiák történetét ismerteti. Utána bemutatják A sport és a technika, to­vábbá A négyszázadik lab­darúgó-mérkőzés című fil­meket. A műsor a kisteleki kulturális otthonban este 6 órakor kezdődik. dél-magyarország A Magyar Szocialista Munkás­párt Csongrád megyei ás Szege® városi bizottságának lapja. MeRtelenlk netfö kivételével mindennap. Szerkeszti a szerkesztő bizottság Főszerkesztő: dr. Lökös Zoltán Szerkesztőség: Szeged. Magyai TanácrkOztár­saság út)A 10. Telefon: 35-35. 30-(Tí Éjszakai telefon: 35-06 Kiadja a Csongrád Megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Kovács László Kiadóhivatal: Szeged, Magyar Tanácsköztár­saság útja 10. sz. Telefon: 35-00. 31-10. (Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza.) A lapot nyomja • Szegedi Nyomda Vállalat Szeged. Kárász u. 9. INDEX: 25 053 Terjesztik a Csongrád megyei postahivatalok Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Előfizethető bármely postahivatalnál és kéz­besítőnél. 6 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap. 1964. február 23.

Next

/
Thumbnails
Contents