Délmagyarország, 1964. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-19 / 15. szám

Az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának állásfoglalása a megye iparának és mezőgazdaságának 1964. évi feladatairól Az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága 1964. január 10-én megvitatta « jóváhagyta az ipar és a mezőgazdaság 1964. évi főbb célkitűzéseit, alapvetőbb mutatóit. A megyei pártbizottság megállapította, hogy megyénk gazdasági életében Jelentős erőpróba volt az 1063-as esztendő mind az ipar, mind a mezőgazdaság térületén. Különösen nehéz volt a helyzet az építőiparban és a közlekedésben. Megyénk mezőgazdasági üzemei is kedvezőtlen körülmények között kezdték még az 1963-as gazdasági évet Előzetes felmérés alapján megyénk ipara — egy-két vállalattól eltekintve — teljesítette az 1963-as évi termelési tervét. A 18 minisztériumi iparvállalat termelési volumene 10%-kal növekedett az előző évhez viszonyítva. Teljesítette tervét a tanácsi és a szövetkezeti ipar is. A közlekedés teljesítette szállítási feladatát, bár a megnövekedett áruszállítási feladatok nehézségeket okoztak. Előzetes — nem végleges — adatok alapj áh megállapítható, hogy megyénk mezőgazdasági termelésének emelkedése 1963-ban az országos 4—5n,V-nál kedvezőbben alakult A felvásárlás mintegy 9,5%-kal emelkedett 1962-höz viszonyítva. A reáljövedelmek emelkedésé következtében a lakosság fogyasztása megyénkben 9%-kal volt magasabb, mint 1862-ben. Ennek alapját az iparban elsősorban a foglalkoztatottak számának növekedése, a mezőgazdaságban a nagyobb teitnéshozam képezte. Az eredmények elérésében, az évközben mutatkozó lemaradások behozásában nagy szerepé irolt megyénk ipari és mezőgazdasági dolgozóinak. A pártszervezeteknek sikerült a dolgozók jelentős részét mozgósítani a feladatok megoldására. A munkások, a termelőszövetkezeti párasztok, sokszor értelmiségiek és alkalmazottak is nagy számban áldozták fel pihenőidejüket, hogy segítsék az építőipart, á szállítást, á konzervipart és a mezőgazdasági munkák idejében való elvégzését. Az elért eredmények nem leplezhetik el az 1963-as évben jelentkezett elmaradásokat. Egyes tervcélokat — például az építőiparban — nem teljesítettük. A tervcélok megvalósításához a tervezettnél nagyobb számú munkaérőt vontak be és emiatt a munkatermelékenység nem emelkedett a kívánt mértékben. A gyártott termékéknél sokszor mutatkoztak minőségi hiányosságok, nem csökként kellőképpen a költségszint, sőt: helyenként emélkedett. Mindezek szem előtt tartása lényeges az 1964-es év feladatainak magoldásánál. Az ipar A Minisztertanács a népgazdaság 1964-es tervében az ipari termelés 7 százalékos növelését írja elő. Megyénk átlagában is az elmúlt évihez hasonló a termelés növekedésének üteme, de áz egyes vállalatok kollektíváival szemben ez igefa eltérő követelményt jelent o A termelés mennyiségi növelése elsősorban az élelmiszeriparban kíván nagyobb erőfeszítéseket A terv végrehajtása art igényli, hogy minden termelőegység a szükségletre termeljen. Nem szabad a nemzeti jövedelem felhasználását káros módon befolyásolni azzal, hogy növeljük a raktárkészleteket. Csák az előírt cikkre, illetve á szerződéssel lekötött árura van szüksége áz országnak, ezt viszont a kijelölt határidőben kell előállítani. Csak helyes kooperációval lehet ütemes termelést biztosítani. Nagyobb ütemben kell növelni áz ipari javító-szolgáltató tevékenységet megyénkben, amely elsősorban a tanáosi és a szövetkezeti iparral szemben állít fokozott követelményeket. A népgazdaság nyersanyag-ellátása, á fogyasztási cikkek válásztékosságának bővítésé, a gépi beruházások növelése és a nemzetközi munkamegosztásból adódó sok egyéb előny arra kényszerít, iÖétvé ösztönöz bennünket, hogy tovább növeljük ez évben is külkereskedelmi forgalmunkat. Erre megfelelő lehetőségeink vannak a baráti és a tőkés országokkal. A kommunistáknak ma fontos szerepük van abban, hogy megyénk irányító gazdasági szerveiben és az exportra termelő, valamint importanyagókat felhasználó üzemekben jelentősebb lépések történ jenek a helyes külkereskedelmi szemlélet, illetve az ennek megfelelő tevékenység jobb és gyorsabb érvényre juttatásában. Különösen a könnyűipari üzemékben lépjenek fel a tőkésexport jelentős növelése érdekében. Minden üzemben keresni kell, illetve fél kell használni a legkisebb lehetőségekét is az exportáruk mennyiségének növelésére. Ösztönözni kell az olyan kezdeményezéseket, amelyek egyrészt növelik a hazai termelést a jelenlegi importanyagokból (pl. pozdorjalap), másrészt az importált anyag takarékos felhasználását jelentik (pl. a pamutipar, bőripar stb.). Az export mennyiségi növelésének alapvető feltétele, hogy jó minőségű és korszerű gyártmánnyal lépjünk a piacira, valamint az, hogy a rendeléseket gyorsan, határidőben kielégítsük. Különösen a kapitalista piae jellegzetes ingadozásából adódó igények rugalmas kielégítésére kell ösztönözni minden érdekelt üzem valamennyi dolgozóját. Csak ilyen körülmények között tudjuk megtartani, illetve növelni mostani piacaink számát. Eddigi eredményeink feljogosítanak bennünket célkitűzéseink elérésére. © A műszaki fejlesztés népgazdasági igényei és lehetőségei eltérnek egymástól. Ezt minden vállalat vezetőjének és dolgozójának tudomásul kell vennie. Most az a legfontosabb teendőjük pártszervezeteinknek, hogy a szakemberek lelkiismeretes és kezdeményező munkáját még jobban segítsék kibontakozni és ellenőrizzék konkrétabban e munka előrehaladását Figyeljenek fel arra, hogy a meglevő anyagi eszközöket a legjobb lehetőségek figyelembevételével, a legtakarékosabban használják fel. Minden üzemi pártszervezetünknek el kell Jutnia éz évben odáig, hogy ő'szszehá'sönlítást tudjon tenni üzeme termékének korszerűsége, valamint az élen járó és a világpiacon keresett termékek színvonala között. Ahol ma lemaradás van, ott az legyén a legfőbb feladat, hogy mielőbb felszámolják azt. Ez elsősorban az üzemi dolgozók, különösen pedig á műszaki értelmiség kezdeményező, lelkiismeretes munkájától függ. A mezőgazdasági üzemek korszerű és jó gépeket várnak megyénktől is. Sokat kell tenni a mérleggyártással szemben támasztott igen magas igények kielégítésére is. A gyártás színvonala, különösen pedig a gyártástechnológia nemzetközi szintjének élétésé most szintén konkrétabb szervező munkát igényel. E területen is jóval többet kell tenniök az üzemek kollektíváinak, mint a korábbi években. Ez szívósabb, következetesebb munkát igényel, hiszen a lehetőségek is korlátozottabbak, mint a gyártmányfejlesztésbén. Pártszervezeteinknek itt is konkrét összehasonlításokat kell tenniük a világszínvonallal. Az általános segítségnyújtást meghaladó konkrét tanulmányozást végezzenek abban az irányban, hogy tisztázzák üzemük helyzetét: mennyiben van összhangban a gyártástechnológia jellége a gyártott termék jellegével, mely termékeket gyártják korszerű technológiával és melyiket nem, a termelés specializáltságának növelése érdekében mi! kell tenniök. Az ilyen összehasonlítások kidolgozása — különösen megyénkbén —- igen nehéz, de fel kell használni a szakirodalmat, a nemzetközi kiállításokat, a szegedi egyetemi intézetek eredményeit és sok más lehetőséget. A vezetők feladata, hogy az üzemi dolgozókkal is megismertessék az ilyen összehasonlítások eredményét, és a lehetőségeknek megfelelő feladatot tűzzenek ki fnagoldására. o A termelékenység növelésének nagy tartalékai vannak megyénkben. Korábban, amikor még tömegesen várták az emberek megyénk minden városában, hogy bármilyen jellegű ínunkéra kiközvetítsék őket, olyan szemlélet alakult ki, hogy a munkaszervezést nem kell ösztönözni, mert pl. nem humánus dolog & felszabaduló munkaerőt elbocsátani. Ez a felfogás ma már elavult és káros. Nem lehet tudomásul venni, hogy egyes üzemekben a laza munkatempó, vagy szervezetlenség miatt munka nélkül legyenek emberék, más üzemekben pedig (pl. az építőipar, a konzervipar) nincs kellő számú munkaerő. A munkaerőt ott kell hasznosítani, ahol arra a népgazdaságnak szüksége Van. A mostani körülmények — főleg Szegeden — ma már arra ösztönzik a gazdasági vezetőket, hogy másképpen gondolkozzanak, mint korábban. Ez azonban még kevés. Pártszervezeteink ellenőrző és segítő tevékenysége szükséges ahhoz, hogy az érvényes párt- és kormányhatározatok szellemében dolgozzanak áz üzemekben a termelékenységi terv túlteljesítésén. A tudományos munka- és üzemszervezési módszerek széles körű alkalmazása, a helyes munkaerő-gazdálkodás kialakítása, az anyagmozgatás gépesítése, a jó kezdeményezések elterjesztése és sok egyéb lehetőség ezt elősegíti. A termelékenységet mindenütt népgazdasági szinten értelmezzék. Fel kell lépni az egyes gazdasági vezetőknél szokásos ügyeskedések ellen, amellyel bizonyítani igyekeznek az indokolatlan lemaradást is. Jobban meg kell szervezni — e tevékenység értelmezésének elsekélyesítése nélkül — az anyagtakarékosságot. Csak ilyen feltételek teljesítésével tudják az üzemek ez évi önköltségi terveiket teljesíteni. Ennek teljesítése pedig — a nyereségrészesedés növelése érdekében is közvetlen érdekük az üzemi dolgozóknak. © A beruházás mennyiségi növekedése és az ebben levő nagy tartalék újszerű munkastílust igényel a kommunistáktól és a műszaki-gazdasági vezetőktől. Ma már nem lehet tudomásul venni és elnézni, hogy a gépeket határidő után helyezzék üzembe. Aira kell törekedni, hogy a nagyobb beruházásoknál már építés közben részleges 'üzemeltetés történjék. Ilyen példát mutat a Szegedi Textilművek bővítése és rekonstrukciója, és ilyen követelmény jelentkezik 1964-ben a többi között pl. a Szegedi Gumigyár beruházásánál és a Szegedi Kendérfonógyár rekonstrukciója közben. fiz elősegíti nemcsak a evorsabb megtérülést, hanem bizonyos hiánycikkek pótlását is. Ugyanezt a gyakorlatot kell meghonosítani az egyes gépbeszerzéseknél és felújításoknál is. Ez jeléüti á tényleges "takarékosságot, valamint az. ha az üzembéhelyézett létesítményekét a Siükséglétnek megfelelően maximálisait kihasználjuk. # Az építőipar elmúlt évi lemaradása figyelmeztető arra. hogy itt is tovább kell menni a szólamoknál. Tudomásul kell venniök a beruházóknak, hogy nem áll korlátlanul rendelkezésükre építőipari kapacitás. A növekvő igényektől elmaradt építőipar azonban jóval többet kell, hogy fejlődjék — és többre is képes —g ebben az évben. A legfontosabb feladat azt biztosítani, hogy legalább a terv szerint nőjön a munka termelékenysége. Erinek alapvető feltételei biztosítva vannak: növekszik a gépék mennyisége; jelentőseit koncentrálódtak az építkezések, ahd á munkahelyek megszervezésére jobb lehetőségek vannak; a kivitelezésre kerülő létesítmények műszaki tervdokumentációval időben való ellátottsága jávúlt a korábbi évekhez képest A tervezett építőipari munkáslétszám — néhány szakmunkáscsoport kivételével — téllesíthető. Ilyén körülmények között kedvező lehetőség hyilik arra is, hogy javuljon a munkafegyelem. Ezeknek a feladatoknak a vém-ehaitása csökkenti az építkezések önköltségét és biztosítani lehet, hogy a létesítményeket határidőben 6+adiák. Ezeknek a feladatoknak a teljesítését várja melakossága. # A közlekedés áruszállítási kötelezettsége nagyobb összefogást követel a szállítóktól, és a száll fttatóktól. Megyénkbén — a feladatokhoz mérten — kisebb mértékben nő a szállítókanaeitás. Ez megköveteli, hogy a szállítási igényeket és lehetőségeket állandóan egyeztessék. A vasútnál a kirakás ütemét, a vonatok menetrendszerűségét és a kocsifordulókat kell különösen javítani. Az autóközlekedésben csökkenteni kell a távolsági fuvarokat, a javításban levő kocsiállomónyt és a rakodási időt. Pártszervezeteink oneratívan foglalkozzanak a különösen fontos műhelyekben dolgozók problémáival, továbbá a téli időszakban és a csúcsforgalom idején jelentkező akadályok leküzdésével. © Az ipar, ae építőipar és á közlekedés ez évi feladatainak teljesítése megfontolt és késedelem nélküli intézkedéseket kíván. A terv végrehajtása az eddigieknél nagyobb követelmények elé állítja az üzemi kollektívákat minden területen. A gazdasági, párt- és társadalmi szervek legfontosabb feladata most, hogy — a népgazdaság, ez egyes ágazatok és iparágak általános célkitűzései mellett — számba vegyék üzemük sajátos problémáit. Keressék meg a vállalati tervszámok mögött levő akadályokat, s a számbavétel után gyorsan kezdjék is meg azok megoldását. a) A gazdasági vezetők munkájával szemben Igényesebbek legyenek mind az állami irányító szervek, mind a pártszervezetek. A terv végrehajtása érdekében következetesebben kell fellépniük a káros gazdaságpolitikai tendenciákkal szemben. (Pl. termelékenység lebecsülése). Lépjenek fel a munkafegyelem megjavítása érdekében. A sajtó is segítse őket abban, hogy a mások terhére lazsálok és semmittevők száma csökkenien, illetve mielőbb véglegesen megszűnjék. Ugyanakkor javuló munkát várunk minden vezetőtől. A jó ügy érdekében végzett határozott fellépéskor számíthatnak a kommunisták és minden becsületes dolgozó támogatására. Számithatnak a kommunisták és a szocialista brigádtagok példamutató, fegyelmezett munkájára. Jobban is éljenek az ilyen lehetőségek fe'*.asználásával. A szervezettebb vezetés növeli a dolgozók bizalmát a gazdasági, műszaki vezetőkkel szemben és ez egészséges légkört teremt minden üzemben. Ennek további erősítését szolgálják azzal is, hogv javítják az ütefni demokráciát. Segítsék elő az üzemi tanácsok és termelési tanácskozások munkája színvonalának növelését. b) A járási, városi pártbizottságok és üzemi pártszervezeteink erejükét móSt a tervek megvalósításának szervezésére fordítsák. Konkrétan foglalkozzanak az ügyekkel és jussanak túl azokon az elmaradásokon, amelyeknek gyökerei.az üzemekben vannak, s amelyeknél a helyzet megváltoztatása a helyi veze(Folytatis a 4. óldáim.) Vasárnap, 1964. január 19, DÉL-MAGYARORSZÁG 3