Délmagyarország, 1964. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-19 / 15. szám

II Központi Statisztikai Hivatal jelentése !Ébredő Gulliver ffotVtntás az 1. oldalról.) ugyanennyivel volt kisebb « tervezettnél is. A hosszú és rendkívül hideg iél folya­mán az fari gabonavetések egy része kipusztult, a meg­nv-radt vetések kiritkultak. Ösri búzából holdanként 9.(1 mázsa termést takarítottak be Az elöz.ó évinél kiaebb gabona-vetésterületen és az alacsonyabb termését lagok folytán 1963-ban 1 738 000 tonna kenyérgabona termett, 454 000 tonnAval kevesebb, mint 1962-ben A kipusztult fazl árpa vetésterületét ta­vaszt árpából caak részben sikerült pótolni, s így 228 000 tonnával kevesebb takarmánygabonát takarítot­tak be. mint az. előző évben. 1903 fazén lényeReseu na­gyobb területen vetettek ke­nyérgabonát. mint az előző években, a kenyérgabona je­lenlegi vetésterülete az. 1983. évi tavaszt vetésállományt; .380 000 kat. holddal, 18 szá­zalékkal haladja meg. Kukoricából mind a ter­vezettnél, mind az előző évi­nél több termést takarítot­tak be. A seálaatakarmányok termésered m én vei Is kedve­zőek voltak 198.3-ban. A ré­tek és legelők hozama a számítások szerint mintegy 20 százalékkal magasabb volt. mint 1982-ben. Cukorrépából rekordter­més volt: 8 százalékkal ki­sebb vetésterületen mintegy 28 százalékkal töhh cukorré­pa termett, mint lf)62-ben. A holdanként! termésátlag kb. 185 mázsa volt. nagvobb mint eddig bármikor. Zöld­ségféléket közel 10 százalék­kal nagyobb területen ter­meltek. mint 1962-ben A terméshozamok általában 18—20 százalékkal megha­ladták a múlt évit Eavea gyümölcsfélékből — kőzte, szilva, őszt barack — 1P63-han kevesebb, bogyó­sokbői. kajszibarackból vi­szont töhb termett, mint az előző évben, almából pedig kimagasló termés volt. A szőlőtermés mennvisége ls meghaladta az utóbbi évek átlagát é mfitrágva-felhasmálás 1963-ban az ötéves tervnek megfelelően, körülbelül 70 százalékkal haladta meg az 1060 évi szintet, ez egy kat. hold megművelt területre (szántó, kert és szőlő) számít­va kh 127 kilogramm műtrá­gya-felhasználást jelent. Az ötéves terv első három évében a tervezettnél jóval nagyobb mértékben nőtt az öntözött terület. 1983-ban 450 000 kat. holdat öntöztek, eaaknem annyit, mtntameny­nytt az ötéves terv 196fl-re előírt. Az. 1983-ban beruházott mezőgazdasági gépek értéke egyharmaddal több volt. mint amennyit az. előzd évben be­ruháztak. Az új erő- és mun­kagép-beruházásokkal tovább javult a mezőgazdaság gépel­látottsága. 1803-ban a me­zőgazdaság kb. 9500 traktort éa számos munkagépet — egyebek között 6700 traktor­ekét. köz.el 1800 aratóeséplő­Cépet és mintegy 2000 siló­kombájnt kapott 1963. évvé­gén kereken 54 000 traktor volt az országban. Az. 1963 szeptember végi állatszámlálág adatai szerint a sertések száma 7 millió volt, 7.31 000 darabbal keve­sebb, mint az előző évi őazl állatszámláláskor. A kocaál­lomány viszont 55 000 darab­ba! több volt, mint egy év­vel korábban. A szarvasmar­ha-állomány 1903 szeptem­ber végén 1 900 000 darab volt. 4.7 százalékkal keve­sebb mint az előző évben. A tehénállomány 1963 évben 4.1 százalékkal csökkent. Az állománv minőségi összetéte­le javult, nőtt a tejhozam és a tejtermelés a tehénállo­mány csökkenése ellenére el­érte az előző évit, 1983-ban a felvásárlás kb. 6 százalékai volt több. mint az előző évben, de nem ér­te el azt a szintet, amellyel a terv számolt. A növényt termékek felvásárlása 11 szá­zalékkal. a vágóállatok és ál­lati eredetű termékek felvá­sárlása 3 százalékkal nőtt 1962-vel összehasonlítva. A felvásárlás növekedése mellett a körponti áruala­pokra Irán'tilő kereslet í« fo­kozódott. A saiá? term»lé«h61 származó fogyasztás' tovább csökkent. százalékkal haladta meg az 19(32. évit. Az építőipar 1983­ban termelési tervét nem teljesítette, a második ötéves tervben az 1963-ra előirány­zott szintet azonban túltelje­sítette. Az építőipari terme­lés tervezett növelését — többek között — munkaerő­hiány építőanyag szállítási nehézségek, továbbá munka­szervezési nibák ls gátolták. Az év folyamén — többek között — a következő fonto­sabb létesítmények kezdték meg működésüket. Az Oroszlányi Hőerőmű második és harmadik 50— 50 mw teljesítményű gép­egysége. a Tiszamenti Ve­gyiművek új kénsav üzeme, a Bors'odi Vegyikombinát PVC üzeme évi 6000 tonna kapacitással, a Lenin Kohá­szati Művek nagykovácsmű­vc, a Csepeli Fémmű h Ideg­szalaghengermüve, az Ozdl Kohászati Üzemek átépített 3. kohója, a Dunai Cement­és Mészmű, ú.l épületelem­gyár alsózsolcén. a Soproni Pamutipari Vállalat szövö­déje. mélyhűtő üzem Békés­csabán. kenyérgyár Kazinc­barcikán. Az ötéves terv első három évében töhb lakást építettek, mint amennyivel az ötéves terv erre az időszakra szá­molt. Az állami építőipar 1963-ban valamivel több la­kást adott át. mint. l962-b?n, de lakásátadási tervét nem teljesítette. KILENC SZÁZALÉKKAL TÖBRET FOGYASZTOTT. MINT 1960-BAN TÖBB MINT ÖT SZÁZALÉKKAL NAGYOBB REÁLBÉRT ÉLVEZETT, MINT 1962-BEN HUSZONEGY SZÁZALÉKKAL TÖBBET VÁSÁROLT a lakossás Előzetes számítások szerint 1963-ban a takosság körülbe­lül 5 százalékkal többet, fo­gyasztott és körülbelül 6 százalékkal több szolgálta­tást vett igénybe, mint a megelőző évben. 1960-hoz képest a fogyasztás szintje 9 százalékkal, a szolgáltatá­soké 17 százalékkal nőtt. A munkások és alkalma­zottak egy keresőre jutó nomtnál keresete 1963-ban mintegy 4 százalékkal ha­ladta meg az 1962. évi szin­tet. E növekedésben kisebb mértékben szerepet játszott egy rendkívüli tényező is: a túiórákra kifizetett többlét. A fogyasztói árak színvonala 1963-ban mintegy 1,5 száza­lékkal alacsonyabb volt az előző étinél. Ez elsősorban abból adódott, hogy 1963­ban a zöldség- és a gyü­mölcsárak jóval alacsonyab­bak voltak, mint 1962-ben. A nominál keresetek 4 száza­lékos növekedéséből és a fo­gyasztói árszint csökkené­séből adódóan a». egv kere­sőre jutó reálbér 1963-ban — előzetes számítások szerint — 5,5 százalékkal haladta meg az 1962. évit. A kiskereskedelmi forga­lom 3 százalékkal nőtt és minden árufőcsoportban meghaladta a tervben elő­irányzott forgalmat. A kis­kereskedelmi forgalom terv­teljesítése áru Főcsoportok szerint a következőképpen alakult: AZ 1963. ÉVI KISKERESKEDELMI FORGALOM Az 1M2. «v Az. 1993- évi •Víban terv "Vflban élelmiszerek 106,7 102,4 ni háza tl cikkek 106,9 105,1 vegyesiparcikkek 111.5 104,1 A VASÚTI SZÁLLÍTÁSOK 6 SZÁZALÉKKAL, A TEHERGÉPKOCSI­FORGALOM 22 NZAZALÉKKAL NÖVEKEDETT a közlekedésben 1983-ban a közlekedési vál­lalatok összesen — árutonna­kilométer alapján számítVH — B százalékkal nagyobb teljesítményt ériek el, mint 1862-ben és többet, mint amennyit a terv előirányzott. A vasúti teherszállítás tel­jesítménye 6 százalékkal, a tehergépkocsiké 22 százalék­kal nőtt. A megnövekedett HETVEN SZÁZALÉKBAN A SZOCIALISTA ORSZÁGOKKAL BONYOLÍTOTTA LE FORGALMAT Külkereskedelmi forgal­munk 1963-ban Jelentősen nőtt. A behozatal 14 száza­lékkal. a kivitel 10 százalék­kal volt több, mint egy év­vel korábban. Ezzel n kül­kereskedelmi forgalom növe­kedése meghaladta az ötéves terv első három évére ter­vezett előirányzatot. A külkereskedelmi forga­lom egészének 70 százalékát a szocialista országokkal le­bonyolított forgalom lette ki. A behozatal 55 százaléka anyag és 30 százaléka gép és gépi berendezés volt A kivitt áruk közül 34 száza­lék volt a gép és a gépi be­teljeaítmények ellenére az év folyamán voltak szállítá­si nehézségek. A közlekedés a rendelke­zésre álló járműállomány és technikai felszereltség mel­lett nem tudta maradékta­lanul kielégíteni — különö­sen a torlódások folytán — megnövekedett Szállítása igé­nyeket kereskedelem rendezés, 23 százaléka anyag, 20 százaléka ipari fogyasz­tási cikk és 23 százaléka élelmiszer és élelmiszeripari alapanyag. A fejlett tőkés országokba kivitt aruk 49 százalékát tették kl a me­zőgazdaság és az. élelmiszer­ipar termékei, a mezőgazda­sági és az élelmiszeripari termékek kivitele összessé­gében is — és főként r tö­kéa országokba — jóvai meghaladta az 1962. évit és több volt, annál, mint ami­vel a terv számolt A gépek és gépi berendezések 1963. évi kiviteli tervét nem tel­jesítették. AZ ITAR 40 SZÁZALÉKBAN. A MEZŐGAZDASÁG 89 SZÁZALÉKBAN RÉSZESÜLT SZAMOS Ül ÜZEM. INTÉZMÉNY KEZDTE MEG MŰKÖDÉSÉT a beruházásokból, építkezésekből 1963-bah n népgazdaság ázoelallsta szektorában a be­ruházásokra és felújítások­ra fordított összeg — az előzetes számítások szerint — körülbelül 12—15 száza­lékkal haladta meg a2 1962. évit Mind 1963-ban. mind a második őfiévae terv eddig eltett három évében együtte­sem a beruházások é« fel­újítások összege több volt, mint a tervezett. A beruhá­zások 40 százaléka az ipar­nak, 20 srázaiéka a mező­gazdaságnak Jutott. Ar. elő­írtnál kisebb volt az építé­si Jellegű beruházások és nagyobb a gépek — különö­sen az importgépek — beru­házásának aránya. 1963-ban ar. építőipari vál­lalatok termelése mintegy 5 összes forgalom 1963. év folyamán az áru­ellátás jobb volt. mint az élőző évben. A választék ál­talában bővült. Az idei ked­vezőbb zöldség- és gyü­mölcstermelés jelentősem ja­vította az élelmiszerellátást. Az importált cikkek közül a kávé fogyasztása ez évben is jelentősen tovább emelke­dett A nagyobbértékű iparcik­kek kiskereskedelmi forgal­mának növekedését a lakos­ság pénzbeli bevételeinek növekedése mellett a kedve­zőbb hitelfeltételek is előse­AZ ORVOSI MUNKA JOBB SZERVEZÉSÉVEL TOVÁBB JAVULT, A KÖNYVKIADÁS 10%-0s NÖVEKEDÉSÉVEL, A TELEVIZIÖ-ELOPIZETÖK SZÁMÁNAK 465 000-RE EMELKEDÉSÉVEL IS GAZDAGODOTT Az ország lakossága 1963. év végén kereken 10 100 00Ó fő volt. 1963-ban az élveszü­letések száma kismértékben emelkedett, a halálozások száma kisebb volt, mint JB62-ben, Ennek folytán a természetes szaporodás mér­téke i963-ban meghaladta az előző évit. A természetes szaporodás aránya azonban — elsősorban a születések kis szama folytán — tovább­ra Is alacsony vólt (mintegy 3 ezrelék). A csecsemőhalandóság ará­nya (ezer élveszülöttre jutó eav éven aluli meghaltak száma) körülbelül 42 volt, kisebb mint eddig bármikor. A lakosság egészségügyi helvzete általáhah kedvező volt. Influenzajárvány nem vr% Az év folyamán össze­sen egy járványos g'-ermek­bénulásos megbetegedést je­lentettek. himlőmegbetege­dés is csak egv ízben fordult, elő, Budapesten több. mint félmillió Személv kapott him­lő elleni védőoltást. A nvugdílhan és járadék­ban részesülők Rzáma három év alatt több, mint 230 060 fővel emelkedett és 1963. vé­gén meghaladta az 1 044 000 főt. A nvugdíiasok számának növekedéséhői 15,1 000 főt a termelőszövetkezetekbe tö­mörült parasztok teszik ki. Az 1963/64. tanévben a 6— 14 éves tankötelesek 98.9 szá­zaléka iratkozott be az álta­lános iskolába. Középisko­lákban a jelenlegi tanévben 108.1 103,4 gítették. A tartós fogyasztási cikkek közül személygépko­csiból körülbelül 9 százalék­kal. motorkerékpárból körül­belül 44 százalékkal, hűtő­szekrényből körülbelül 85 százalékkal, televízióból kö­rülbelül 21 százalékkal töb­bet vásárolt a lakosság, mint az előző évben. A takarékbetét-állomány az év végén 12.2 milliárd fo­rintot tett ki. Ez. mintegy 3,4 milliárd forinttal több, mint a múlt év azonos időpontjá­ban volt. az egészségügyi, kulturális 385 000-en tanulnák, 15 szá­zalékkal többért, mtfit az élő­ző tanévben. Az új típusú szakközépiskolákba járók száma az előző tanév óta megkétszereződött. 1983/64. tanévben a 10—14 éves tanu­lók háromnegyed része, a gimnáziumba járóknak 90 százaléka részesül gyakorlati képzésben. A szak-munkás­tanulóképzésbén részesülő fiatalok száma 1963-ban több. mint 150 000 fő. A felsőfokú tanulmányokat folytatók szá­ma a folyó tanévben megha­ladin a 60 000-et. Az esti és levelező tagozatokon tanulók száma több, mint 30 száza­lékkal nőtt. A kiadott művelt példány­száma 1083. évben több Mint 70 millió volt. 10 százalék­kal több, mint az előző év­ben. Ezen bélül több. mint 4000 darab könyv. 44 millió példánvhan jelént meg. A televízió-előfizetők szá­nta egv év alatt maidnem másfélszeresére emelkedett, s az év végén meghaladta a 465 000-et. A színház- é* tno­zllátogafók száma 1903-hnn az előző évhez képest csök­kent. A külföldre utazó magya­rok és a Mayvarországra be­utazó külföldiek száma je­lentősen emelkedett. 196?­ban 57? 0(10 msgvar állampol­gár utazott külföldre és 585 000 külföldi kereste fel hazánkat, közpoftt? statisztikai Hivatal BÉCS ISTVÁN BRAZÍLIAI ÜTIJEGYZETEI 0 Az óriás törpe Brazília Latin-Amerika Gulliv-re. A hatalmas, Eu­rópa méreiét megközelítő területű (8 513 844 négyzetkilo­méter) országhoz képest a földrész valamennyi állama liliputinak számít, akár gazdasági, akár politikai befolyá­sát nézzük. Noha óriásnak számit a kicsinyek között, de a Oulliverek, a nagyhatalmak táborában Brazília is lili­puti, elsősorban fejletlen gazdasága mintt. Erről a távoli, egzotikus, sokszínű országról mindenkinek más jut az eszébe. Az egyiknek a kellemes ízű Santos-kávé, a másik­nak a kaucsuk, ameiv itt még mindig vadon terem. A lab­darúgás rajongói Pelé. Garrlncha és Didi nevére emlékez­nek Az irodalombarát nyomban Jorge Amadóra gondol, a kiváló íróra, a fiatalság a tüzes, vérpezsdítő sambákra és beasa-novákra és így tovább. Brazília a valóságban ez is, meg az is és minden együttvéve. Ez sem és az sem, hanem egy csodálatoe egzotikus keveréke azoknak a fo­galmaknak, amelyeket róla az emberek alkottak. Itt nemcsak az élet sokszínű, de az emberek is! A lakosság 50 százaléka fehér, 26 százaléka mulatt, 11 szá­zaléka mesztic, ugyanennyi a néger, ázsiai 1 százalék, in­dián és ogyéb 1 százalék. ^ Allianza para regreso Működik Latin-Amerikában egv szervezet, amelynek "Szövetség a Haladásért* (Allianza para progreso) nevet ad­ták. Természetesen az Irányító USA akaratát és érdekeit Igyekszik tetszetős köntösben érvényre juttatni. A kedélyes brazilok "Allianza para regreso*-nak, azaz szövetség v a visszafejlődésért gúnynévvel illetik. — Tudja, ennek a gúnyolódásnak is komoly politikai alapja van — mondta régi ismerősöm, az egyik legnagyobb Rio de Janeiro-i lap munkatársa. — Nem volt nekünk so­ha semmi bajunk a jenkikkel. A történelemben eddig még semmi sem állított bennünket egymással szembe. A máso­dik világháború óta azonban egyre szemtelenebbek lesz­nek. Igaz, szavakban gvakran emlegetik, hogy nekünk a kontinens két nagy országának össze kell fognunk, de a gyakorlatban nem tekintenek egyenrangú partnernek ben­nünket. Hovatovább nemcsak gazdasági életünkbe, de bel­és .külpolitikánkba is bele akarnak szólni. S ez az olyan szabadságszerető népet, mint a brazil, vérig sérti. Az országot újabban az összes statisztikai könyvek az ipari-agrár kategóriába sorolják. Valóban a nemzeti jöve­delem megoszlása ls ezt mutatja: 62 százalék az Ipar. 35 százalék a mezőgazdaság részesedése, 3 százalék egyéb. De ha a számok mögé tekintünk, megdöbbentő dolgokat ta­pasztalunk. Az észak-amerikai ipari és kereskedelmi meno­póllumck 1945—60 kőzött valóságos inváziót indítottak az ország ellen. Betörtek a brazil gazdaságba és emiatt eg sor létfontosságú gazdasági és függőségbe került. A Wall Street úgy rátelepedett az orszégva, hogy az szinte bele­görnyedt. Az ipar és a mezőgazdáság legfontosabb ágai idegen kézben vannak, Illetve idegen tőke ellenőrzése alá kerültek. — Nézze, a latin-amerikai országok formailag vala­mennyien szabadok — magyarázta kollégám —, most azért folyik a harc, hogy a gazdasági függetlenséget kivívják. A nyersanyagot exponáló, a késztermékeket importáló ország lényegében félgyarmati helyzetben van. ®s ez mind a jen­kiknek köszönhetjük... A hazafiak, az egyszerű munkástól a nemzeti burzsoá­ziáig, a fejlődés fő akadályozójának az USA-t tekintik. S ebben igazuk ls van. Fgy ottan országban, ahol a tudo­mányos becslések szerint egymilliárd ember tudna normá­lis körülmények között élni, nem szabadna előfordulni, hogy az államháztartás súlyos adósságokkal küszködjön: 1960­ban 340, 1981-ben 300 millió dollár volt az állam deficitje. Ezt főképpen az Idézte elő, hogy Brazília legfőbb export­termékéinek világpiaci ára rohamosan Csökkent: a kávé 33, a kakaó 52, a gyapot pedig 23 százalékkal lett Olcsóbb. H A kávé ingatag fundamentum A braziloknak évek óta a legtöbb fejfájást a kávé okozza. Az is baj, ha kevés terem, az is. ha jó a termés. Az el nem adott kávé tárolása havonta körülbelül 200 millió cruzelfoba (200 ezer dollár) kerül az államnak. A gazda-ág hosszú ideig a kávén nyugodott, de amint később kiderült, ez nagyon ingatag fundamentumnak bizonyult. Még a Múlt esz­tendőben is a devizajövedelem hetven százaléka a kávéból származott. Ez szinte hihetetlen, hiszen Brazília I^atln­Amerika legfejlettebb iparral rendelkező országa. Ennek ellenére mezőgazdaságát még ma is a monokultúra jel­lemzi. Ennek az. észak-amerikai tőkebeáramlás az oka. Ami­kor az. USA behatolt a brazil gazdasági életbe, a tőkések szoros kapcsolatba léptek a hadsereg vezetőségével és a kávéültetvényesekkel. Ezzel biztosították rrfacuk számára a befolyást a katohai és a gazdasági politikában is. Rövid idő alatt megszerezték a kóvéíelvasárláS, á kávékivitel és a tengeri kévészállítás háromnegyed részét. Ezaél a brazi­lókat nagv haszontól ütötték el. A háború utáni kévékonjunktúrából i« helytelen kö­vetkeztetéseket vontak le a földesurak. Növelték a kévé­ültetvényéket. viszont jóformán teljesen elhanyagolták a gabona- és babtermelést, ami itt a fő élelem. Ez oda veze­tett, hogy jobb évben — mint például az 1960-as — a kávé­termelés csaknem elérte a harmincmillió zsákot (egv zsák 60 kg). A vilégfogyasztásnak viszont csak negyven száza­lékét fedezi Brazília, ez pedig nem több tizennyolcmillió zsáknál. Ha nehézség támadt, jelentkezett az "önzetlen Ró­bert bácsi*, vagyis az USA, és látszólag méltányós felté­teleikkel felkínálta "mezőgazdasági feleslegeit*. Brazília a gabonafronton is függővé vált, annak ellenére, hogy terü­letén kétszázmillió ember száméra bőségeden elegendő ga­bonát és babot lehetne termelni. Következik: ELTŰNT DOLLÁROK DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap. 1964. Január 19.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents