Délmagyarország, 1964. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-19 / 15. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK1 A Yl AGYÁR SZOCIALISTA MU\K4SP4RT LAPJA 54. évfolyam, 15. szám 12 OLDAL, ARA 80 FILLÉR Vasárnap, 1964, január 19. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az1963. évi népgazdasági terv teljesítéséről Harmincnyolcmillió latfásjavitasra Felújítják a Horváth Mihály utca 9., a Káráss utca 16. számú házakat fffy Önálló tervező részleg a KIK-nét TMK az új bérházaknál Idén ismét jelentős összse- ugyanis szükségessé teszi, get fordít a Szegedi Ingat- hogy valamennyi konnektort larikezelő Vállalat a házak leföldeljenek, felújítására, javítására. 1964- Sok háziasszony örömére ben 38 millió forinttal gaz- az ingatlankezelő vállalat A népgazdaság, a lakosság anyagi, egészségügyi és kulturális ellátottsága 1963-ban tovább fejlődött. A nemzeti jövedelem —az előzetes számitások szerint — mintegy 5 százalékkal haladta meg az előző évit. Ezen belül nagyobb mértékben nőtt az ipar és kisebb mértékben a mezőgazdaság termelése. 1963-ban tovább növekedett a fogyasztás és az állóalapok bővítésére fordított összeg. Növekedtek a készletek is, de kisebb méftékben, mint az előző évben. A termelés, a fogyasztás és az állóalapok növekedése a külkereskedelmi forgalom nagyarányú növekedésével járt együtt. 1963. év folyamán befejeződött az ipar és az építőipar szervezeti átalakítása, a nagyobb termelőegységek kialakítása. A mezőgazdaságban tovább erősödtek a termelőszövetkezetek és javult a munka szervezettsége az állami gazdaságokban is. A gazdasági, egészségügyi, kulturális helyzetet részletesebben a következő adatok jellemzik: Egyes fontosabb iparcik- vetkezőképpen alakultak a kek termelése 1963-ban akö- statisztikai jelentés szerint: AZ 1963. ÉVI TERMELÉS HÉT SZÁZALÉKKAL TÖBBET TERMELT TIZENHAT SZÁZALÉKKAL TÖBB • MŰTRÁGYÁT ADOTT |0ER NEGYVENEZERREL TÖBB EMBERT " FOGLALKOZTATOTT 1963-ban a szocialista ipar 7 százalékkal termelt többet, mint 1962-ben és ezzel teljesítette az. 1963. évi termelési terv mennyiségi előirányzatát. Az ipar fő ágazatai közül a bányászat 7 százalékkal, a nehézipar (a bányászat nélkül számítva) 7 százalékkal, a könnyűipar 6 százalékkal, az élelmiszeripar 8 százalékkal termelt többet, mint 1962-ben. 1963-ban nagymértékben nőtt a fűtőanyag-szükséglet. A szénbányászat több mint egymillió tonnával túlteljesítette tervét. Jelentős mértékben nőtt a saénbehozatal is. Az ipar egészén bélül a vegyipar termelése nőtt a leggyorsabban. A vegyipar 1963-ban 11 százalékkal termelt többet, mint egy évvel korábban és mintegy 9 százalékkal többet, mintamenynyivel az ötéves terv 1963-ra vonatkozóan számolt 1963ban 16 százalékkal több műtrágyát, 8 százalékkal több növényvédő szert, 29 százalékkal több műanyagot és 18 százalékkal több gyógyszert gyártottak, mint 1962-ben. A gépipar termelése 1963ban 8 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A gépiparon bélül a híradástechnika. ós a műszeripar jelentősen növelte termelését, a szerszámgépgyártás termelése azonban lényegesen kisebb volt, mint az előző évben. A gépipari termelés növekedésének mértéke kisebb volt, mint az előző években. A növekedés ütemének csökkenése részben abból is adódott, hogy a gépipar nem kapott elegendő megrendelést 1963-ban növekedett a könnyűipar és az élelmiszeripar termelése, bővült a termékek választéka. A könynyűipar ágai közül a kötszövőipar. a hőrkonfékcióipar és a bútoripar, az élelmiszeriparon belül a konzervipar, a tejipar és az édesipar termelése az átlagosnál jóval nagyobb mértékben növekedett. A fontosabb ipari minisztériumok irányítása alá tartozó iparvállalatok az 1963. évi termelési tervüket a következőképpen teljesítették: Mennyiségben Az 1962. évi termelés %-ában szén 30,5 millió t 106,4 kőolaj 1,8 millió t 107,0 bauxit 1,4 millió t 92,5 villamos energia 9,7 milliárd kWó 106,0 acél 2,4 millió t 101,8 hengerelt acél 1,7 millió t 104,8 alumínium 55,5 ezer t 105,2 cement 1,8 millió t 103,7 nitrogénműtrágya 387 ezer t 109,6 szuperfoszfát 513 ezer t 121,1 traktor 3110 db 122,0 autóbusz 2 375 db 101,1 televízió101,1 vevőkészülék 251 292 db 119,6 mosógép 168 318 db 127,4 hűtőszekrény 36 085 db 212.2 pamutszövet 282,9 millió m2 103,8 gyapjúszövet 34,5 millió m2 101,7 cipő 23,8 millió pár 104,3 hús 211,9 ezer t 95,4 cukor 375,0 ezer t 104,9 vaj 17,7 ezer t 120,9 sör 4,1 millió hl 106,7 foglalkoztatottak száma 1963-ban az egy munkásra az állami iparban egy év és alkalmazottra jutó napi alatt 43 770 fővel, 3,7 száza- átlagos teljes termelés az lékkal emelkedett. Ez vala- állami iparban 3,3 százalékmivel több, mint amennyit kai nőtt. SSl A termelési költségek LnfiST^f^b szintje 1963-ban a tervezett^STtolStt kedvezőtlenebbül alaórák 2 százalékát tette ki. A KaLttermelés növekedésének na- 1963-ban az ipari anyaggyobb hányada adódott a és termékkészletek kisebb létszám növekedéséből (ós a mértekben nőttek, mint az túlórákból), mint 1962-ben. előző évben, HÁROMSZÁZHARMINCEZER HOLDDAL NAGYOBB A VETÉSALLOMANY REKORDTERMÉST ADOTT A CUKORRÉPA ÖTVENNÉGYEZER TRAKTOR SEGÍTETT A mezőgazdaság termelése holddal, 11 százalékkal volt a második ötéves terv első kisebb, mint 1962-ben és kb. ajezogazdaságban AZ 1963. ÉVI TELJES TERMELÉS Az 1362. évj termelés •/,-ában 109,3 Nehézipari Minisztérium Kohó- és Gépipari Minisztérium 105,6 Építésügyi Minisztérium (iparvállalatai) 105,9 Könnyűipari Minisztérium 106,2 Élelmezésügyi Minisztérium 108,8 Tanácsi ipar 104,5 Az 1363. évi terv %-ában 101,5 98,2 100,5 101,3 100,9 102.3 Állami ipar összesen 107,0 100,2 három évének mindegyikében növekedett és 1963-ban — előzetes számítások szerint — 4,5 százalékkal volt több, mint az előző évben és 6—7 százalékkal haladta meg az 1960. évi szintet. Az elmúlt három év alatt a növénytermelés értéke 8—9 százalékkal, az állattenyésztésé körülbelül 4 százalékkal növekedett. Az elért eredmények ellenére a mezőgazdasági termelés növekedése elmaradt mind az 1963. éves, mind az ötéves tervben az elmúlt három évre számításba vett növekedéstől. A kenyérgabona vetésterülete 1963-ban 247 000 kat. (Folytatás a 2. oldalon.) dálkodik a vállalat — enynyivel csinosodnak a szegedi házak, lakások. Már az elmúlt években is igyekezett az ingatlankezelő vállalat tervszerűen végezni a javítási munkákat, idén ezt a törekvést, elképzelést tovább folytatják. Tavaly év végén befejezték az 1945 óta épült bérházak vizsgálatát. Az észlelt hibákat idén kijavítják. A felmérés során a műszakiak jó néhány olyan hibát is találtak, melyeknek javítása a bérlő kötelessége. Éppen ezért idén valamennyi új bérház lakóit felszólítják, hogy a vállalattal egyidőben végezzék, vagy végeztessék el a .munkál A múlt évben sokszor szerepelt a Dél-Magyarország hasábjain a két „bagolyvár*, a Horváth Mihály utca 9. és a Kárász utca 16. számú bérház. Minden alkalommal a két ház felújítását sürgettük. Különböző okok miatt a nagy építőipari vállalatok nem vállalkoztak korszerűsítésükre. Idén az Ingatlankezelő vállalat legnagyobb feladata lesz a két ház felújítása. Kószó József igazgató elmondta, hogy terveik szerint az idei szabadtéri játékok megkezdéséig elkészül a Kárász utca 16. számú ház külső homlokzata. Azután kerül sor a lakások korszerűsítésére. Még ugyancsak az idén hozzáfognak a Horváth Mihály utca 9. számú ház korszerűsítéséhez. Egyelőre zavarja a munkát, hogy az utcában jelenleg még ott van az építőipari vállalat felvonulási épülete. Ha befejezik az emeletráépítést, azonnal megkezdi a munkát az ingatlankezelő vállalat felújító részlege. Az 1964-es tervek között szerepel a biztonságos elektromos hálózat kiépítése. Idén 2 millió 100 ezer forintot fordítanak az érintésvédelmi hálózatra. Ezt a munkát már tavaly elkezdte a vállalat. Az elektromos háztartási gépek szaporodása idén kezdi img a gázhálózat tervszerű íefissztcsét. 780 ezer forint értékben mintegy 600 lakásba vezetik be a gázt. Az új év újdonságai közöt" szerépel az ingatlankezel vállalat és az ÉM Földmér és Talajvizsgáló Intézt együttműködése. Eddig ugyanis sok gondot okozott a vállalatnak az úgynevezezétt Mátrai salakbeton-födém. Harmincegy nagy bérházban van ilyen födém. Ezeket sürgősségi sorrendben akarták kicserélni. Most az FTI szakemberei különleges eljárásokkal röntgenezik a salakbeton födémeket. A vizsgálat után pontos képet kap az ingatlankezelő vállalat, melyik ház födémjét kell kicserélni. Év végén kerül sor az Oskola, az Oroszlán, a Bajza és a Somogyi utca által határolt terület felújítására. Itt valamennyi házat és lakást rendbehoznak. Idén febraár- 1-től 11 tagú tervezőrészleg alakul az ingatlankezelő vállalatnál. Tervezésre, valamint kisebb beszerzésekre 3 millió forintot tartalékolhatnak. Tavaly összesen 14 ezc 863 hibát javítottak ki. Előreláthatóan idén ez a szára emelkedik. Az ingatlanke zelő vállalat a lakosság segítségét ké a gyors, pontos javítá" erdekében. A bérlök ugyanis bejelentik a lakás hibáit a házkezelőségeknél, de azt elfelejtik közölni, mikor tartózkodna otthon. Ezért a szerelöne.' háromszor, négyszer is fel kell keresi a lakást, mire bejut. Külön gondot okoz a téli hónapokban a munkaszervezés. A legtöbb bérlő ugyan igényt tart a javításra, de télen nem szívesen engedi lakásába a szerelőket Pedig tervét az ingatlankezelő vállalat csak az esetben tudja teljesíteni, ha a szegedi bérházak lakói az évszaktól függetlenül az építők rendelkezésére bocsátják lakásukat. Olcsóbban szántanak, vetnek, aratnak a tsz-eknek a gépállomások A u&s-htu&eh, iiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiimiii nincs tél iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimn A téli hidegben is folyamatosan dolgoznak a Dunai Vasműben. Egyúttal tovább fejlesztik, bővítik, korszerűsítik a hatalmas üzemet. Különösen időszerűvé vált az üzem fűiését biztosító csővezeték gondozása, karbantartása. Képünkön a gyárkémény, kazánkemence építő és szigetelő vállalat munkásai a hideghengermű fűtését biztosító csővezetéket szigetelik. Korszerű mezőgazdasági nagyüzemei el sem lehet képzelni gépek nélküL Világosan látják ezt a termelőszövetkezeti tagok is, ezért törekszenek arra, hogy minél több munkát gépek végezzenek el földjeiken. Sőt, a leutóbbi években egyre több társas gazdaság igyekszik növelni saját gépeinek számát A tapasztalatok ugyanis azt bizonyítják, hogy sok előnye van annak, ha a tsz saját gépparkkal rendelkezik, nem a gépállomás szolgáltatásait veszi igénybe. További gépesítés Államunk, módot adott arra, hogy a termelőszövetkezetek traktorokat és másféle gépeket vásároljanak maguknak. Minden megyében lehetővé tette azt is, hogy gépállomási gépeket vegyenek át a tsz-ek. A szövetkezetek éltek is ezekkel a lehetőségekkel. Míg 1958-ban mindössze 1257 traktor volt a közös gazdaságok tulajdonában, 1963-ban már 18 103 saját traktorral rendelkeztek a szövetkezetek. Ez a folyamat — a tsz-ek saját gépesítése — ebben az évben is tovább tart. A 3004/6-os kormányhatározat kimondja, hogy a szövetkezetek változatlanul kedvezményes áron vásárolhatnak maguknak gépeket, s állami támogatást kapnak gépkarbantartó-műhelyek építéséhez. Fokozott kedvezmények A 3004/6-os határozat és a végrehajtásáról szóló miniszteri rendeletek részletesen foglalkoznak azzal is, hogy milyen munkáért, mekkora összeget kérhetnek a gépállomások a termelőszövetkezetektől. Az 1964-re megállapított díjtételek szerint a szántás dija — a mély- és a mélyítő szántás kivételével — normálholdanként 100 forint. A traktorral (egy pótkocsival) végzett szállításért óránként 40 forintot fizet a tsz. A kombájnaratás díját 180, az aratógéppel való aratásét pedig 130 forintban állapították meg holdanként. A mély- és a mélyítő szántás, valamint a gabonacséplés díja azonos a tavalyival. A gépállomási munkadíjak nem magasak. Államunk azonban ezen a téren is fokozott kedvezményeket nvújt a rászoruló termelőszövetkezeteknek. Vannak olyan közös gazdaságok, amelyek a kedvezőtlen természeti viszonyok miatt még nem erősödtek meg. Ezekben a tsz-ekben az átlagosnál magasabb költséggel, az átlagosnál alacsonyabb hozamokat érnek el. A népgazdaságnak szüksége van az említett tsz-ek területének termésére is, az ő anyagi helyzetük azonban megkülönböztetett támogatást tesz indokolttá. Ezért írja elő a 3004/6-os határozat, hogy a rossz adottságok mi att gyenge szövetkezetek ré szére végzett gépi munká' díját húsz százalékkal ol csobban számlázzák a gépállomások. További 20 százalékos díjcsökkentés illeti meg a hegyes, szik- vagy homokterületen gazdálkodó gyenge tsz-eket. Nagyobb jövedelem Intézkedik a kormányhatározat arról is, hogy az állami gazdaságok és erdőgazdaságok, továbbá más állami vállalatok, szervek ugyanazokat a kedvezményes díjtételket kötelesek alkalmazni, ha termelőszövetkezetnek dolgoznak, mint a gépállomások. Az a földművelésügyi miniszteri rendelet, amely a mezőgazdasági gépi munkák megállapításáról szól, tartalmazza a vázolt kedvezmények nyújtásának feltételeit is. Egyebek között azt, hoga gépi munkadíj-kedvezme nyek csak akkor illetik meg a termelőszövetkezeteket, ha legkésőbb február 15-ig éves szerződést kötnek a gépi munkákra a gépállomással.