Délmagyarország, 1964. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-12 / 9. szám

A közélet hírei A KÉPVISELŐCSOPORTOK VEZETŐINEK ÉRTEKEZLETE Az országgyűlési állandó zelebbi ülésszakának tárgy­bizottságok elnökei és a kép- sorozatáról. Az értekezleten viselöcsoportok vezetői szom- dr. Bognár József Czottner baton értekerietet tartottak Sándor, Galló Ernő, Kaszás az Orszaghazban. Vass Ist- . ' _ , , ' . vánné, az országgyűlés elnö- Imre' dr' °rban Laszl0 <* ke tájékoztatta a meghívót- dr- Pesta Lásrió képviselők takat az országgyűlés legkö- szólaltak feL LIBÉRIA ELNÖKÉNEK TÁVIRATA DOBI IS I VÁNHOZ William Tubman, a Libé- Tanács elnökének újravá­riai Köztársaság elnöke táv- , ,, alkalmából küldött iratban mondott köszönetet lasztasa alkaimabol küldött Dobi Istvánnak, az Elnöki jókívánságaiért. DOBI ISTVÁN FOGADTA HAZÁNK ÜJ LONDONI NAGYKÖVETÉT Dobi István, az Elnöki Ta- zott nagykövetét, aki a kö­nács elnöke fogadta Incze .... „ . ., ,,, , , Jenőt, hazánk új londoni ^jövőben utazik állomóshe­rendkívüli és meghatalma- lyére. (MTI) Magyar—román árncsereíorgaimi és fizetési jegyzőkönyv Január 11-én aláírták a Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság kö­zötti, 1964-re szóló árucse­reforgalmi és fizetési jegy­zőkönyvet. A jegyzőkönyv az 1963. évi kontingensekkel szemben több mint húsz százalékos növekedést irányoz elő A jegyzőkönyvet magyar részről Karádi Gyula, a kül­kereskedelmi miniszter első helyettese, román részről pe­dig Nicolae Anghel külke­reskedelmi miniszterhelyet­tes írta alá. Az aláírásnál jelen volt Kuti Jenő, a Magyar Nép­köztársaság bukaresti nagy­követe és a nagykövetség több tagja. Minden kérdésre van felelet a cipőgyár termelési tanácskozásain Értelmes, rövid mondatok- ményét. Ábrahám Istvánné Nyoma sincs az évekkel ez­kal megírt jegyzőkönyvek például azt tette szóvá, hogy előtt még szokásos fennkölt borítják be a fél asztalt: a jó buggoló-gépét átvitték a te- hangnemnek, nem adnak tab Minőségi Cipőgyár szegedi lepre, s azon a gépen, amit he- lót az összes kül- és belpo­üzemében készültek, a leg- lyette adtak, a régebbi ötven litikai eseményekről, s a gyár utóbbi termelési tanácskozá- láda anyag helyett, csupán valamennyi problémájáról, sokon, október végén. Az harmincat bír feldolgozni. Csak arról beszélnek, ami előbb egyetlen vaskos dosz- Tóth Hugóné kifogásolta, összefüggéseivel együtt ér­sziéban húzódtak meg, most hogy munkájuk minőségének dekelheti azt a műhelyt, már kitárulkoznak, s beszé- megítélésében nem veszik fi- melynek dolgozói egybeg,űl­desen mutogatják telegépelt gyelembe, nemcsak az ő hi- tek. oldalaikat. báik kerülhet napfén-re a A másik, s még az előbbi­Védelmükbe vették utám ^^ »« Sósabb »k: foglal­T , „QuicT„ A, „ De ezeknél még -meré- koznak a felszólalók észrevé~ Legfelül a szabásza es a szebb<< megjegyzéseket is le„ teleivel, panaszaival. Vagy melt! tenicskó^ak et: het olvasni a jegyzőkönyvek- nyomban, a tanácskozás vé­Sktov^ VélSXgy leg- ben. Triesz Mihályné munka- gén megadják a feleletet rá­SSStt társai nevében is kikérte ^ SfSffíMpít akad meg ai szem, mriy ke- magának, hogy némelyik mű- ^n^llzfmk^ vesh a Jelenlévők létszamát vezető az elrontott alkatrésze- helyezik. Vagy néhány nau SS sehoP nincs nyoma milyen goromba szavak -úlva a főművezető, eset­ilyesminek. iFersze, akadnak kíséretében adja vissza. Szen- leg a termelési osztálv veze­dolgozók, akik távol tartják tesi Ferencné egy új normás í°je, írAásban ad kielégítő vá­magukat a közösség ügyeitől, képzettségét ^ magatartását laszt A szakszervezeti Hzott­de számuk olyan elenyésző, , . , sag es a gyar gazdasagi veze­hogy létezésük nem vet rossz kifogasolta, mondván, szak- tői éberen vigyáznak arra, fényt g, többiekre. tudását ne flegma viselke- hogy a dolro-óv jogos pana­Inkóbb az a baj, hogy még déssel pótolja, mert a dol- szait mielr' -olják. mindig kevés a felszólaló. goz6k között így sohasem tesz A Aki még nem meri elmondani B véleményét, panaszát a nvil- szert tekintélyre. ^ vánosság előtt, inkább hallga- Vieváznak rá A termelt < cskozások tásba burkolózik a termelési ra egy-egy üzemrész hangulata­tanácskozásokon. Pedig nincs Csak szemelvényeket ad- nak fokmérői Ahol "ember­ül*61 clvte tunk a termelési tanácskozá- közelségben- élnek a veze'ők, regen történt, nogv az egt'iK , , , főmester munkáját bírálta ^ felszolalasaiból, meg akar ott persze könnyebben adnak egy szocialistabrigád vezető- húsz dolgozó mondanivalóját hangot neki a dolgozók, mint je. A bírálatot először nem is idézhetnénk annak bizo- ahol még azt hiszik van ki­rgyeLÍettéVro"sralásátetŐérez! nyitására' hogy a ^mélyes tői." mitől tartaniuk: Az ok­tetni is. De amikor az üzem természetű panaszoktól kezd- tóberi jegyzőkönyvek most vezetőinek fülébe jutott a do- ve a termeléssel kapcsolatos már a dossziék mél /eibe rej­log. intézkedtek, s ismét hely- kérdésekig, mindenről szót teznek, hiszen néhány hét ejthetnek, s ejtenek is. Hogy múlva összeülnek az év első ez így van, az két okban kere- tanácskozásaira, s az új prob­. ,, . , , . , sendő. Egyrészt, a tanácska- lémák, az új kérdések és az AH a termelési tanácskozá- , , , .., , sokon már levetette gátlásait, 23500 elhangzó beszámolok uj valaszok kerülnek előtér­nem is fél kimondani véle- kellő alapot adnak a vitára, be reállt a jóviszony. Alerész megjegyzések Munka előtt - munka után Egyszerű, hisz megszokás éjszakázást, de a szakmáját nyit, hogy »elbajlódjon~ & dolga az egész! Mindent meg igen. Meg aztán neki még k;s Misikével. lehet szokni, mindenbe bele nincs sok gondja, baja. Csaw Nem volna könnyebb lehet törődni. De hiába tud- magával kell törődnie. Al'oér- dolga, ha egy műszakos hé­juk, hogy az élet rendjéhez letben lakik, amennyit sze- >ven keresne állást? tartozik az évszakok válta- metel, annyit takarít. Mosni, Szeretem én ezt, így. kozása, mégis minden télen vasalni is csak a sajátját kell aboev van' Délelőttös héten fázunk és alig várjuk a ta- 8 egv.egy mozira. kis szó­vaszt. Valahogy így lehet ez Jg Egyszerű rakozásra is jut időm. A dél­nnknéH,mM™k?ák n,Ufl 358111 tl9r ö ÍS után a legjobb. Ilyenkor dél­noknel is. Megszoktak, bele- mindent elvégezhetek törődtek, hogy délelőtt, dél- Az első' hetekben bizony ot.hon iskolába óvodába in­után, éjjel dolgoznak, de nehezen szokta meg a háztar- d;tom a csemetéimet kitaka­azért mégis várják annak az tást Máté Jánosné. A múlt év rítom a lakást megfőzök. egvnek eljöttét, amikor ne- szeptemberében kötötték be riélutón meg nvüeodtan rtol­kik, a legkönnyebben megy a fejét. Addig a szüleinél la- eozorn mert a férjem otthon a munka. kott, s valahogy úgy ál't a 8an g V1,,yáz a gyerekekre. Három műszakban dolgoz- dolog, hogy csak akkor kel- AkkoP akarok innen el­nak a szegedi textilművek lett segítenie, amikor éppen nrenni majd. ha nyugdíjam, fonodájában is Lányok asz- kedve szottyant hozzá. Nos, lesz! ' szonyok, anyak — közösen. ...... Hiába követik egymást üte- esküvo utan ennek e8;CEa" Kannvfi" 3 001(13 mes rendben a műszakok, a Pásra vége lett! A férje a u « "" » szervezet nem tud ehhez iga- gázgyárban dolgozik, állán- A naevmama nagyon jó, zodni. Pedig a nőknek az dóan délelőtt. Mit szólt a ma- sVg jogTle^ üzemben töltött idő, csupán Sa három műszakos beosztá- a t(,ljes> iSazi pihenéshez, munkájuk egy részét jelenti, sóhoz? mégis sokat seg't nekem. Legtöbbnél a neheze ezután — Egyszerű munkásember Megfőz, s vigyáz a két fiamra, jön, vagy mivel a műszakok ő is. Nem szólt ellene egy Ezért tud nvugodtan dói­vá! takoznak — ez előtt van. szót sem. Amit tud, segít e- í?°zni Sári József né A nagv­A lányoknak, asszonyoknak, kem. Begyújt, vizet hoz — s mamára azért nehéz munkát anyáknak gondoskodniuk kell ha megkérem rá — még a nem hagy. A nagymosás', va­önmagukról, a férjükről, a krumplit is megpucolja. salást, bevásárlást ő végzi, gyerekről, meg általában Azért Máté Jánosné is a Szépen, tervszerűen beosztja mindenről, amit úgy neve- délelőttös műszakot szereti a a tennivalóit. -Könnvu« a zünk, hogy otthon, meg csa- legjobban. Akkor tölthetik dolga, mert a gyerekek és a Iád. Hogyan tud a ma már egyenlő, de egyesek szerint még mindig gyengébb női nem ennyi feladatnak eleget tenni? együtt az egész délutánt K Szeretem: Í9V. ahogy van Nincs gondja — baja — Aki nem jár el a szom­szédba, még a három műszak mellett is el tudja végezni rendesen az otthoni dolgát. — Az éjszakai műszakot Akkor is, ha három g. ereke bírom a legkevésbé! Alhatom van, mint nekem, én akármennyit, mégis min- Papp Mihályné kilenc éves dig elálmosodom éjfél után gyúrúsfonó. Nehezebb volt egy-két óra tájban! Legjobb akkor, amikor még két kis­délelőtt. Igaz, altkor korán lánya nem segített neki. kell kelni, de legalább dél- Most már kilenc és nyolc éve­férje is sokat segítenek. — A legtöbbet azzal, hogy saját holmijukat nem hagy­ják szerteszét. De szép szóra vizet is hoznak, vagy töröl­getni is segítenek. K Éj SZUv a műszak a legjobb — A férjem is itt dolgozik. Egy műszakban vagyunk. Ke­rékpárral járunk be. Rá nem számíthatok a házimunkában. Most jár technikumba, sok a tanulni valója. Két g erekem van. Lacikám harmadik. Évi­ke pedig első osztályos. Rójuk után, este marad idő szoia- sek. Bevásárolnak, elmosogat­kozásra" nak szívesen. A férje beteges, ^ ^ felada­Seres Mária negyedik éve így tőle nem kívánhat sok ^ örömmel vásárolnak, sze­dolgozik itt. Nem szereti az segítséget, inkább csak any­jóbban visszaszorulnak és elszigete­lődnek. Az osztályellenségnek ma főleg a múltból örökölt és megcsontosodott szokásokban, a polgári és kispolgári ideológia maradványaiban, az emberek gondolkodásában vannak pozíciói. Ép­pen a marxista osztályharcos szemlélet követeli, hogy vegyük figyelembe az új helyzetet: ne szítsuk a harcot ott, ahol már nincs alapja, mert az ellen­séges erőket alapjában véve megver­tük. és irányítsuk oda a harc tüzét, ahol az ellenséges erők még ellenáll­nak; ne növeljük az ellenség táborát azokkal, akik helyzetüknél fogva a mi szövetségeseink vagy azok lehetnek, és szigeteljük el a tényleges ellenséget. A part forradalmi politikája csak a va­lóságos helyzet pontos számbavételére és marxista elemzésére épülhet. Az osztályharcos szemlélet ezt követeli meg, nem pedig üres frázisokat, az osztályharc jelszavának elvont ismé­telgetését Néhány kovetkextetés A valóságos helyzet józan elemzése több fontos következtetés levonását tette lehetővé a VIII. kongresszuson a párt szövetségi politikájában és az osztályharc vitelében. Az egvik ilyen következtetés az, hogy új lehetőség nyílt a dolgozó osz­tályok szövetségének kiszélesítésére és elmélyítésére. Népi demokratikus rendszerünk alapja mindig is a mun­kásosztály és a dolgozó parasztság, va­lamint a többi dolgozó rétegek szövet­sége volt. Addig azonban amíg társa- ' dalmunkban voltak a szocializmussal szemben ellenséges osztályok és réte­gek, kizsákmányoló osztályok és ma­radványaik, ez a szövetség nem ter­jedhetett ki az egész nemzetre, a tár­sadalom valamennyi rétegére. A szo­cializmus alapjainak lerakása után, miután a kizsákmányoló osztályok fel­számolása befejeződött, a dolgozó osz­tályok szövetsége nemzeti egységgé szélesedik. Ez a nemzeti egység csak a szocializmus alapjain jöhet létre. Ameddig a szocialista viszonyok nem voltak általánosak a népgazdaság min­den ágában, addig még a dolgozó osz­tályok soraiban is érvényesültek olyan ellentétes törekvések, amelyek akadá­lyozták a szocialista nemzeti egység kialakulását. Ami pedig a jövőt illeti: a szocializmus teljes győzelme és a nemzeti egység összekovácsol''dása egymástól" elválaszthatatlanok. Mind­az, ami a szocializmus teljes felépítését fékezi, akadályozza a nemzeti egység kialakulását is. A szocializmus teljes győzelméért vívott harc a szocialista nemzeti egység kialakításának fő esz­köze. A másik fontos következtetés az osztályharc formáira, eszközeire és módszereire vonatkozik. A társadal­munkban végbement változásokból, a szocializmus építésében elért sikerek­ből és a megoldandó feladatokból kö­vetkezik, hogy az osztályharc súly­pontja ma a gazdasági építömunkába és a tömegek nevelésére, az eszmei harcra tevődött át A szocializmus el­lenségei ma ezeken a területeken tud­nak leginkább ártani, és nekünk is ezeken a területeken kell eredményt elérni ahhoz, hogy teljesen megver­Ösztöndíj külföldi agráregyetemekre Külföldi ösztöndíjra pá- közepes eredményt érnek el. lyázhatnak fiatalok, akik A külföldi ösztöndíjra pá­agrártudományi egyetemeken lyázással kapcsolatos résrie­akarnak tovább tanulni, tes felvilágosítást a jelentke­Szovjet, bolgár, cseh, finn, zőkhöz legközelebb levő me­lengyel, román és német zőgazdasági technikumok ad­(NDK) egyetemeken tanul- nak, és a felvételi kérel­hatnak tehetséges fiatalok, meket is ide kell bemyújta­akik jelenleg is dolgoznak ni január 15-ig. állami gazdaságban, tsz-ek- A jelentkezők a követke­'ben, tanácsoknál, különböző ző szakokon tanulhatnak: vállalatoknál. Az ösztöndíj- genetikus üzemi talajtérké­ra pályázhatnak a felsőfokú pezés, agrokémia, öntözés, mezőgazdásági technikum el- növényvédelem, kisállatte­sőéves hallgatói is, akik nyésztési, gépesítés, halászat, a félévi vizsgákon legalább gyümölcstermesztés, erdő­! gazdasági gépesítés, mező­gazdasági építészet, agrár­közcazdaság és faipari tech­nológia. jük, legyőzzük a kapitalizmust. Ez a harc jóval bonyolultabb, mint amikor a szocializmus hívei és ellenfelei po­litikai pártokba tömörültek, vagy ami­kor fegyverrel kellett harcolni a mun­káshatalom védelmében. A szocializ­mus ellenségei ma mór csak ritkán lépnek fel nyíltan. A szocializmus tel­jes felépítését azonban nomcsaic a szo­cializmus tudatos ellenfelei fékezhetik, az eredményes gazdasági munkát ne­hezíti, hogy a régi világ sok szokása még ma is tovább él, sok dolgozó fejében még hatnak a kapitalista világ eszméi. Ezekben az. esetekben nem a szocializ­mus ellenségeiről van szó. hanem a szocializmus híveinek gondolkodásában meglevő káros nézetekről, a szocializ­mustól idegen és ellentétes szokások­ról. Éppen ezért itt nem emberek ellen kell harcolni, hanem az emberek meg­változtatásáért. Ennek megfelelően a harc fő módszerei a szervezőmunka, a nevelés, meggyőzés. Az elmondottak tanúsítják, hogy a párt politikáját változatlanul a marxiz­mus forradalmi szelleme hatja át, ami megköveteli azt is, hogy a marxizmus tanítását mindig a változó körülmé­nyekhez alkalmazzuk. Hazánk az el­múlt évek sikeres munkája eredmé­nyeként közel került a szocializmus teljes győzelméhez. Ebben a helyzet­ben az egyetlen lehetséges forradalmi politika az, amely elősegíti a szocializ­mus teljes felépítését és ennek a cél­nak az eléréséhez tömöríti népünk minden erejét. Wirth Ádám net, fát hordanak. Kecskés Lászlóné szavain érződik egy nyugodt, biztos megállapodottság — Lehet, hogy kinevet, de én az éjszakai műszakot sze­retem a legjobban. Ilyenkor van egy szabad hétfőm — ép­pen arra való, hogy elvégez­zem a nagymosást. Délelőtt alszom 3—4 órát, aztán meg­főzök, rendbe teszem a lakást, s délután is alszom négyet, ötöt. Ha jó műsor van a tv­ben, még nézni is jut időm. * Tehát nem beletörődtek, hanem valóban megszokták, hogy délelőtt, délután, éjjel dolgozzanak. De azért többen mégis várják annak az egy­nek eljöttét, amikor nekik a legkönnyebben megy a roun­ka. r$Z 'ff ff fp miitf Pinceátalakítás szépséghibával Csak azok a bérlők tudják ti az építkezés. És az elmúlt igazán, mennyi kellemetlen- napok egyik délutánján az séggel jár az emeletráépítés, építésvezető-helyettes,' a pin­akik szenvedő alanyok. De 'ce kulcsát kérte Buzsáki Fe­elviselik a munkákat, hl- renctől, s egyben közölte, szen jól tudják, nagy szük- hogy fás pincéjüket négy ség van Szegeden lakásra, részié osztják. A bérlő csu­Elviselhetőbb lenne azonban pán azzal a kifogással, hogy az építkezéssel járó munka, erről őt korábban nem érte­ha a kivitelező és az épít- sítették, nem adta oda a kul­tető megértőbb lenne. csot, azután közösen — már­Csak egy kis példát em- a technikus és a bér­litünk. A Kis Ernő utca 3. lő — megegyeztek, hogy szám alatt is tavaly április majd másnap az építésveze­óta építik a II. emeletet. Mielőtt megkezdték volna a munkát, az építőipari válla­lat a KIK-kel — a házigaz­dával — együtt tanácskozott a lalíókkal. Az építés veze­tői ekkor tájékoztatták a bérlőket, melvik lakásban milyen munkát végeznek. Az I. emelet 4-ben lakó Buzsáki Ferenccel közölték, hogy ő a szerencsések közé tővel megbeszélik a további teendőket. A tárgyalás után a késő délutáni órákban a bérlő tudta nélkül mégis átvágták a falat és azután hazavo­nultak az építők. Buzsáki Ferenc erről csak akkor vett tudomást, amikor tüzelőért ment. Jogos volt felháboro­dása. mert ilyen esetben va­jon ki kezeskedik a pince tartozik, lakrészét nem érin- hiánytalan leltáráért? Vasárnap, 1964, január 12. DÉL-MAGYARORSZÁG

Next

/
Thumbnails
Contents