Délmagyarország, 1964. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-08 / 5. szám

II kelet-nyugati enyhillésapr"'i'be"í,OIZííru"* és De Gaulle A Pravda cikke kiküldéséhez A Pravda keddj szama írta* Január 5-én n New York Times hitelt érdemlő forrásokra hivatkozva. közölte: De Gaulle francia 'elnök es kormánya -csaknem jeges tartózkodással fogadta az Egyesült Államok kormányának azt a készségé!, hogy tárgyalásokat folytasson a Szovjetunióval * Keletet és a Nyugatot ei választó vita» kerdesek megoldásának reményében-. „Amíg...* E hitelt érdemlő források szerint De Gaulle úgy véli, hogy »a Szovjetunióval lehetetlen realisztikus tárgyalásokat folytatni mindaddig amíg Európa (éried: Nyugat-Európa) nem képes az Egyesüli Államokkal egyenlő szerepet Játszani-. Hogyan értsük ezt az -amíg—ot? -i Valahogy így: eliVwör is, -néhány év elmúlik- addig, amíg megjelenik az olyan gaulleista Nyugat-Európa, amelynek -egységes politikája- lesz a szocialista országokkal szemben; másodszor meg kell várni, amíg a De Gaulle által ellenőrzött Nyugat-Európa -eléri az Egyesült Államok szintjét a nukleáris ütőerőben, amely minden komoly tárgyal as alapja-. (?) De még ez sem minden. Amint a New York Times utalt rá. De Gaulle kijelentette szilveszteri beszédében, hogy -nem szabad a gyengék (!) által táplált illúziókban ringatózni- s meg kell várni, amíg Varsóban, Prágában. Berlinben, Budapesten, Bukarestben, Szófiában, Belgrádban, Tiranában és Moszkvában a szocialista rendszer olyan -fejlődésre- tér át. amely megfelel majd a De Gaulle által ohajlott -átalakításoknak-. Másszóval: mondjanak le a szocialista országok a szocializmusról, teremtsenek a De Gauile-íále rendszerhez hasonló burzsoá diktatúrát, s akkor majd lehet velük tárgyalni! % Fantasztikus feltételek Szóval így állunk! Minthogy pedig minden józanul gondólkodo ember számára világos, hogy ezeket a fantasztikus feltételeket lehetetlen megvalósítani, De Gaulle álláspontja egyszerűen azt jelenti, hogy minden tárgyalásról le kell mondani. Csoda-e ezek után, hegy még francia körökben is azt állítják — amint a New York Times írja —, hogv -mivel De Gaulle tábornok nem hajlandó számot vetni a tényekkel, a7. Európai Gazdasági Közösség öt másik tagja — . Nyugat-Németország. Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg — szükségképpen több figyelmet szentel majd az amerikaiak diplomáciai kezdeményezésének, mint az Elvsée-palotából érkező érteden dörmögésnek-. A továbbiakban a New York Times közli, hogy -ebből a helyzetből a szövetségesek egyik magasrangú diplomatája, aki egyáltalán nem ellensége De Gaulle tábornoknak és politikájának, levonta a maga következtetését. Ez pedig abban áll, hogy ma már elfogadhatadan az a politikai vonal, amelyet az elnök uralkodásának első éveiben követett-. 0 Akiknek fülei vannak... Akkor ugyanis — e diplomata szavai szerint — De Gaulle még megtehette, hogy -a misztikus francia nagyság dicsfényében prédikáljon és időnként mint valami orákulum leereszkedjék a jövőt illető jóslatokig. Ma viszont az európai, a nemzetközi viszonyok és a keletj-nyugati kapcsolatok túlságosan gyorsan fejlődnek ahhoz, hogv ez a taktika megfelelő legyen. A világ — mondotta ez a nyugati diplomata — a kelet.—nyugati kapcsolatok ú.i szakaszába lép, s -mindazok, akik megértik ezt a helyzetet, hasznot húzhatnak belőle országaik számára-. Akiknek fülei vannak a hallásra, hallják! Nyugati hírügynökségek közlése szerint mind a ciprusi fővárosban, mind New Yorkban bejelentették, a ciprusi kormány elvben hozzájárul Angliának, Görögországnak és Törökországnak ahhoz a közös javaslatához, hogy küldjenek ki ENSZmegfigyelöt a szigetre. A jelenlegi tervek szerint megfelelő szaktanácsadók kíséretében egy politikai megfigyelőt menesztene az ENSZ Ciprusba. Katonai megfigye| lók kiküldéséről nincsen ' szó. Megkezdődtek a szovjet—amerikai k ulturális tárgyalások Kedd délben a szovjet fővarosban megkezdődtek a szovjet—amerikai tárgyalások az 1904—65. évi kulturális csereegyezmény megkötéséről. A szovjet küldöttség vezetője Szergej Romanovszkij, a Kulturális Kapcsolatok Állami Bizottságának elnöke, az amerikai küldöttséget F. Kohlcr moszkvai nagykövet és Frank Siscoe, a külügyminisztérium képviselője vezeti. A rövid ünnepélyes megnyitás után az első ülésen a két küldöttség vezetője beszédet mondott. Szergej Romanovszkij. egyebek mellett kijelentette, hogy a Szovjetunió a jövőben is kész fejleszteni kapcsolatait az Egyesült Államokkal, mert ez nemcsak az élet különböző területein elért eredmények kölcsönös megismerését mozdítja elő, hanem egvben a két ország kapcsolatait is javítja. Marokkó nem teljesíti a bamakói határozatot Rosszidesz ciprusi ENSZküldött e hozzájáruláshoz, hozzáfűzte azonban, hogy ezt megelőzően meg kell tartani a londoni értekezletet, amelyen Anglia. Görögország és Törökország küldöttel, valamint a ciprusi görög és török lakosságot képviselő delegációk vesznek részt. Ha az értekezleten nem sikerül egységes álláspontot kialakítani, a kérdéssel ismét az ENSZ-nek. vagy a Biztonsági Tanácsnak kell foglalkoznia. Rosszidesz megismételte kormányának azt az álláspontját is, hogy a londoni értekezlet, azonnal megszakad. ha a ciprusi török vezetők követelését szóhahozzák. nevezetesen a sziget felosztását. Hozzáfűzte. hogy bármilyen kettéosztásra vonatkozó javaslat alkotmányellenes. Görögország. Törökország és Anglia pedig köteles megoltalmazni Ciprus integritását A Podgornl.i vezette szovjet küldöttség, amely » forradalom győzelmének évfordulója alkalmából tartózkodik Kubában, január 6-én Fidel Castro miniszterelnök társaságában Mntanzas tartományba utazott. x Erhard kancellár a kereszténydemokrata képviselői frakció ülésén kedden bejelentette, hogy a bonni kormány hétfőn újabb jegyzéket intézett a francia kormányhoz. amelyben még egyszer leszögezte álláspontját az Argoud-ügyben. Brif-Hondurasban, amely január elsejével korlátolt jogkörrel rendelkező belső önkormányzatot kapott, George Price személyében beiktatták az első miniszterclnö; köt. A Ruby-ugy iratai a dallasi főügyésznél A Le Monde algíri tudósítást közöl Algéria és Marokkó viszonyának alakulásáról. A francia lap szerint a határkonfliktus rendezésében a bamakói r határozat óta lényegében nem jutottak előre. Az egyetlen fontosabb eredmény, hogv a 'fegyverszünetet mind a két oldalon betartják. Algériai részről gondosan kerülnek minden súrlódási lehe! őségét. Marokkói részről azonban nem hajlandók aláírni azt a jegyzőkönyvet, amelv szerint a csapatokat. hét kilométerre, az eredeti határ mögé kell Viszszfl vonni. Ben Bella az algériai minisztertanács legutóbbi ülése után kijelentette, a diplomáciai viszony rendezéséről addig nem lehet szó. amíg Marokkó nem vonja ki csapatait Algéria területéről és riérrf változtatta még; magatartását a Marokkóban élő algériaiakkal szemben. Az algériai kormány fehér könyvet készül kiadni az algériai állampolgárokat Marokkóban ért sérelmekről, bebörtön résükről és a kiutasításokról. (MTI) Hosszas huzavona után befejeződött Dallasban a rendőri vizsgálat a Kennedy-merénylettel vádolt Lee Harvey Oswald meggyilkolásának ügyében és az iratok átkerültek Henry Nade dallasi főügyészhez. Mint emlékezetes. 1963. november 24-én, két nappal Kennedy meggyilkolása után, a dallasi városi rendőrség alagsorában Jack Ruby bártulajdonos lelőtte Lee Harvey Oswaldot, akit akkor akartak ' átkísérni a megyét börtönbe. A gyilkossággal örökre elnémították a fővádlottat, Oswaldot, aki egyébként soha sem ismerte el bűnösségét.'*' Figyelemre méltó, hogy maga a dallasi rendőrség fob-tatta le a vizsgálatot abban az ügvben. amelyben azzal vádolták, hogy kezére játszott Oswald gvil kosának. Rubynak. Az AP hírügynökség jelentése szerint a vizsgálatról készült jelentés egyetlen rendőrt sem marasztal el amiatt, hogv Ruby a televíziónézők millióinak szemeláttára a rendőrség épületében lövéshez jutott A vizsg,.,atot egyébként a dallasi rendőrfőnök azért rendelte el, hogy -meghatározza-: hogyan jutott be Jack Ruby az állítólag erősen őrzött épületbe. A dallasi főügyész közölte, hogy a jelentést egvik része azokkal a bizonyítékokkal foglalkozik, amelyeket az ügyészség Ruby gyilkossági perében felhasználhat. A jelentés másik rcsze vallomásokból és egyéb dokumentumokból áll, s ezek a helysztfttí biztonsági intézkedésekre vonatkoznak. Nade főügyész szerint gz okmányolcban nincsenek elmarasztaló bizonyítékok, s azt próbálják elhitetni, hogy a rendőrség és Ruby nem játszottak össze. A ZSINAT és a történelmi helyzet Antoine Casanova tanulmánya — melyet a Nouvelle Ctritique és a Világosság alapján rövidítve közlünk — azokat a történelmi-társadalmi körülményeket elemzi, melyeknek légkörében a II, vatikáni zsinat összeült s ama tényezők indítókalt vizsgálja, melyek arra késztették XXIII. János pápát, hogy napirendre tűzze az egyház „korszerűsítésének" problémáját. A cikkíró megállapítja tanulmánya első részében, hogy Róma napjainkban azon változások összességével találja szembe magát, melyek a kapitalista társadalom általános válságából erednek s emlékeztet arra, hogv a zsinatok ritka és rendkívüli események, melyeket csak oly alkalmakkor hívnak össze mikor erre a hierarchia magas köreit mélyreható politikai és társadalmi változások kényszerítik. Ma valamennyi nép megmozdulásai egyetlen egészet alkotnak, s mélyen gyökerezik az az elsjSntsáauk. hogv küzdelmük győzelmes befejezése után úi. a kapitalizmussal ellentétes elvek alapján építsék fel új társadalmukat. E céloknak annál nagyohb a vonzoreiük. mivel már léteznek olyan társadalmi rendszerek, melvekben az emberek már nem ismerik az egvházi tanítások számára oly kedves hierarchikus osztályfelépítést. „Megrendülés" és „átalakulás" Nincs :ehat csodálkoznivaló azon — írja Casanova a továbbiakban —, hogy a katolikus felső papság gyakran hivatkozik a modern világban végbemenő változások hallatlan méreteire annak igazolására: miért is foglalkozik a zsinat a „korszerűsítés" problémájával. Európában már 1871 óta iogcnl keltettek nyugtalanságot azok az események. amelvek nemcsak az. arisztokratikus, hanem a burzsoá társadalmi rendszert is vita tárgyává tették. Nos. ezek a mozgalmak azóta fokozott erővel világméretekben zajlottak le Jcan Frisque abbé, a Misson do Franc? egyháztörténeti professzora nem alaptalanul jelentette ki: „Ami Európában történt a XIX. szazad második jele óta. beleértve a szovjet forradalmat, könnyen rsak főpróbája lehet annak, ami világméretekben fog bekövetkezni." XXIII. János pápa pedig Humanae .Salutis c. bullájában kijelentrtle. hogy szemünk előtt zajlik le „a társadalom Súlyos megrendülése és rendkívüli átalakulása." Mindezen folyamatok eredményeképpen az emberi viszonylatoknak az a rendszere, amelyet a katolikus hierarchia strukturálisan isteni eredetűnek hirdet, mind ténybelileg mind az emberek lelkiismeretében alapvetően megrendül. A pápaság a monopolkapitalizmus eszméit elfogadva és szentesítve, új tartalommal telítette art az elgondolást, amely az efféer társadalmat hierarchikus alárendeltségben álló osztályok összességének tekinti. Napiainkban. Jean Frisque abbé szavaival élve, valóban ,,vitássá válik magának az egyháznak a léte is" és ez énoúev vonatkozik az egyház ideológiai elveire, mint az ebből fakadó világi állásfoglalásokra. A probléma sürgető jellegét csak aláhúzza, hogv nemcsak a fentebb említett, hagyományos társadalmi viszonylatok szűnnek meg. A világ népeinek sokrétű harcai vitássá teszik a termelési eszközök magántulajdonán nyugvó társadalmi rendszert, ami pedig az egyetlen korszerű és egyetemes alapelve annak, hogy az embereket bizonyos hierarchia szerint kiegészítő osztályokba csoportosítsuk. Sőt, hogy teljessé és tökéletessé tegye szakítását az úgynevezett „természeti joggal", a munkásosztály a forradalmi tömegek vezetőjeként oly harcot vezet és olyan elméletet dolgoz ki. amely visszavonhatatlanul megszüntet mindenfajta osztályra tagozódást az emberek között. A munkásmozgalomnak eddig aratott sikerei azt eredményezték. hogv 1962-ben már ez a mozgalom vált az emberiség történelme meghatározásának döntő tényezőjévé. Soha nem volt még ily nyilvánvaló a szakadék, amely a történelem valósága és az isteni elrendezés rőmai koncepciója között tátong. A szocializmus és ateizmus kapcsolatai A Mater et Magistra azt mondja, hogy a modern korszak legbaljósabb jellegzetes tünerte abban az abszurd kísérletben rejlik, hogy Isten mellőzésével próbálnak szilárd és termékeny világi rendszert létrehozni. Erre mutat rá a maga részéről a Humanae salutts bulla is, midőn helytelenftőleg ítéli el „olyan társadalmi rend következményeit, amelyet egyesek Isten mellőzésével akartak létrehozni" és nyugtalankodva állapítja meg „az ú,i es döbbenetes tényt: Mint valami hadseregbe szervezve léteznek és tevékenykednek az ateista emberek egész csoportjai számos országban." Az új erőknek ezek a szervezett csoportjai napjainkban már nem eretnekek kis csapatai és a forradalom sem korlátozódik csupán a különböző „eltévelyedések" közötti összecsapásokra. Ennek az „új és döbbenetes" helyzetnek a felismerése indokolta a zsinat összehívását. S hadd idézzük r/z.el kapcsolatban Mar. Guerry eambra-i érsek elemzését: „A modern korszakban már nem. csupán arról van szó, hogy az egyház tanításainak vagy szabályaivak egyegy pontját, rizsgáljuk felül és igazítsuk a követelményekhez. amint azt a múlt zsinat tanácskozásai tették. Ma az élet egészéről, vallott felfogásunk került napirendre." Az egyház, sz.cmponíjából a veszély annál fenyegetőbb, mivel a modern materializmus nem korlátozódik egyszerűen a hit spekulatív vagy szektariánus szellemű bírálatára. hanem mindenekelőtt azt kívánja megvilágítani a hívők néphez tartozó tömegei előtt, hogy miben nyilvánul meg a papok és a püspökök politikai felelőssége, valamint azt. hogy az egyházi személyek voltaképpen milyen körökkel állanak kapcsolatban. A modem materializmus le akarja leplezni azokat a burzsoá erdekeket, amelyek oly gyakran rejtőznek a római teológia egyetemességnek Igényei mögé. Az igazság az, hogy a kommunizmus mindennel kapcsolatban kérdéseket tesz fel. Ez a kritika Mgr. Bortignon. Padova püspöke szerint a néptömegek között „beláthatatlan következményekkel járó előítéletet hint el: azt a gondolatot, hogy az egyház nem törődik a dolgozó tömegek sorsával, és egy gyékényen árul a kizsákmányolókkal." A hit tartalmának módosulása A társadalmi valóság a maga szükségleteivel és Igényeivel egyre erőteljesebben határozza még a hívők magatartását és cselekvéseit. Ezt elismeri a hierarchia is. és méltán nyugtalankodik miatta. Mint G. Hundér katolikus újságíró szavaiból kiderül, maga XXTII. János pápa ls, amikor még Velence patriarchája volt, elítélte azt a súlyos eltévelyedést, amelv felborította a dolgok értékrendjét: túlbecsülte az e földön történőket és lebecsülte a túlbecsülte a túlvilág értékeit. Ezáltal ugyanis az ember nem összpontosít ja többé tevékenysége súlyéi Istenre és a túlvilágra. A hit tartalmának ez a módosulása valójában magéban hordja annak veszélyét, hogv aláássa azt a vallásos formát is, amelynek keretei között kifejlődik. Ha az isteni normák egyre nyilvánvalóbban a gvakorlab élet szükségleteiből merítik az emberek magatartását meghatározó parancsolatokat, akkor az a veszély fenyegeti őket, hogv transzcendens fenségeeségük egyszerre csak Szétmállik. Ez a változás pedig félreérthetetlenül magán hordja a nemzetközi munkásmozgalom befolyásának és sikereinek jegyeit. Ennek tulajdonítható, hogy a termelőeszközök magán tulajdoninak rendszerét, amelyet pedig az egyház szociális tanításai magukénak vallanak, a katolikusok milliói teszik vitássá. XXIII. János pápa Mater et Magistra enciklikája elismeri. hogy a keresztények között is széles körben terjedt el azon elv kétségbevonása, amely a természeti jog alapján a magántulajdont s ezen belül a termelési eszközök magántulajdonát hirdeti. A szocializmus szellemi tekinlélyp oly nagy. hogv példának okáért Chilében, mint a chilei püspöki kar pészlorleveléből kiderül: ..vagynn sokan nem átallják azt állítani, hogy a jelenlegi társadalom hibáinak kiküszöbölésére nincs más lehetőség, csak a Icomminuzmvs." A „szegények istene" A jelenkori forradalmi mozgalom befolyása azonban nem korlátozódik arra a hatásra, amely a népi vallásos tudal új jelenségei kialakulásában nyilvánul meg. Felismerhetjük ennek a hatásnak nyomait abban a módosulásban. amelyei magának az, isten képének megváltozásában is tapasztalhatunk. Ezt a reményeiket • igazoló istenséget a ncpi tömegek ugyanis el sem képzelhetik másképpen és nem is szerethetik más formában, mintha maga is úgy mutatkozik, mint a dolgozók világához tartozó lény. Akárcsak azokban az időkben, amikor János az Apokalipszist irta meg, Krisztus ismét nem jelentkezhet a diaZ DÉL-MAGYARORSZÁG SsertW IM4 feanár