Délmagyarország, 1964. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-26 / 21. szám

A szegedi járás homokterületének tervszerű hasznosítása útján Isneretes, 1959— 1961 közötti időszakban megyénkben is megtörtént a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Leg­később 1961-ben a szegcdi járás homokterülete került átszervezésre. A megye 148 termelőszö­vetkezetében és 27 termelő­szövetkezeti csoportjában közel 68 000 dolgozó paraszt tömörült Az egy szövetke­zetre jutó földterület átla­ga ma már eléri a 3150 kh-t. így a nagyüzemi gaz­dálkodáshoz szükséges terü­leti feltételek lényegében ki­alakultak. A megye mezőgazdaságá­nak átsíarvezésw me;" terem­tette az előfeltételeket ah­hoz, hogy az irányító szer­vek tervszérű gazdaságszer­vező tevékenységet fejtse­nek ki, segítsék megalapozni a nagyüzemi gazdálkodást, kialakítsák a főbb termelési körzeteket, hogy ennek alap­ján gyorsabb ü lemben emel­kedjék a mezőgazdasági ter­melés színvonala, aa áruter­melés, s ezzel együtt a tsz­tagság életszínvonala. Az átszervezés teremtette meg a feltételét annak, hogy a megyei, a városi, a járá­si tanácsok — a pártbizott­ságok támogatásával — a termelőszövetkezetekkel egyetértésben átfogó és hosszabb időre szóló terve­ket dolgozhattak ki, amelyek a mezőgazdasági termelés fellendítését, a tsz-tagság jólétének növekedését ered­ményezték­Figyelembe véve a megye szeszélyes időjárási viszo­nyait, valamint az öntözési lehetőségeket, elkészült a megye távlati terve az ön­tözés fejlesztésére, amely szerint 1965-ig 54 800 kh területet kell öntözésre be­rendezni. 1963 végéág már elkészült 43 887 kh és eb­ből üzemelt 8500 hold terüle bői üzemelt több mint 38 000 hold. Az állami gaz­daságokkal együtt 1964-ben lehetőségünk van további 8500 hold terület beépítésé­re. Megítélésünk szerint minden feltétel megvan ah­hoz, hogy a kitűzött célokat elérjük. Megkívánoro jegyezni, hogy már most tanulmá­nyozzuk a további öntözési lehetőségeket. Előzetes el­gondolások szerint a Csaná­di, az algyői, a baksi és a nagytőkéi öntöző rendszerek kiépítésével további 50— 60 000 kh területet tudunk az aszály elől elhódítani és stabil, a jelenleginél több­szörös terméshozamokat el­érni. Ismeretes, hogy elkészült és a megvalósítás útján ha­lad a Makó és környéke hagymatermesztésének növe­lési terve. A terv elkészíté­sénél figyelembe vettük az ország növekedő szükségle­teit, az exportigényeket és természetesen azt is, hogy magas tisztajövedelmet adó kultúra és ezért a hagyma­termő területet a korábbi 5900 holdról 1965-ig 10 000 holdra kívánjuk növelni. A hagymatermelő szövet­kezetek támogatják elgondo­lásainkat, amit bizonyít az, hogy 1963-ban már 7300 hol­don termeltek hagymát és az átlagtermés megközelítet­te a 90 q-t. Ezzel a népgazda­ság számára már 1963-ban több inint 6000 vagon hagy­mat adtunk. (1960-ban 3348 vagonnal.) Minden bizony­nyal 1965-ig területben is el­fogjuk erni a betervezett 10 000 kh-t, A hazai és az exportigé­nyek kielegítésében mindig nagy szerepet játszott me­gyénk másik hagyományos kultúrája: a zöldségtermesz­tés. 1963-ban 21 000 holdon, 1965-ben pedig 26 000 hol­don termelnek zöldséget szö­vetkezeteink. Itt is fontos té­nyező volt a távlati tervek kidolgozása és gyakorlatban való realizalása elsősorban Szentesen es környékén, ahol pagy hagyományokkal és nagyszámú gyakorlati ta­pasztalatokkal rendelkező zöldségtermesztő szakembe­rek vannak. Az eredménv máris kézzel fogható, hi­szen zöldségfélékből me­gyénk az országos "-ennyi­séf ' *—'6 szávfi]ÁVát ter­meli. amebmek 35—40 szá­zaléka kerül exportra. Irta: Török László, a megyei tanács vb elnöke A fentieket azért tartót- Ezt a gyorsított fejlesztési gű szénahozamot tani szükségesnek előre bo- ütemet pusztán megyei és biztosítani, csátani, hogy bizonyítsam a járási támogatással ég anyagi Nem kevésbé fontos a nagyüzem adta lehetőségek eszközökkel központi tanio- gazdálkodás fellendítéséhez és a központi szervek tárno- gatás nélkül biztosítani nem a talajjavításban rejlő tárta* gatáaa lehetővé tették a na- tudnánk. lók»k kiaknázása 1970-ig a gyobb távlatokban való ter- Ma már szűkebb körben szegedi járás területén 650Q vezést a megye adottságai- ismeretes, hogy a Dél-Alföi- hold savanyú kémhatású, di Mezőgazdasági Kísérleti 7000 hold szikes és 40 000 Intézet és más szakembe- hold homok javítását kell rek bevonásával elkészült a elvégeznünk, mert ez az homokterület hasznosítására eSt'ik legfontosabb feltétele vonatkozó, l97Q-ig szóló terv, a termesátlagok nóvekedese­ameiyet a megyei pártbizott­ság és a megyei tanács együt­tes ülése megvitatott és alap­nak elfogadott. A központi és megyei saj­tón keresztül a közelmúlt­lucjunk tszcs-k vezetőivel, tagsá­nak leginkább megfelelő termelési szerkezet tervszerű kialakítását. Ez egybe esik a népgazdasági, de a helyi érdekeidtel, a termelőszö­vetkezetek érdekeivel is, mert az árutermelés növeke­dése a tsz-ek megszilárdítá­sát, a tsz-tagság jövedelmé­nek kedvező alakulását von­ja maga után. A, nleBt?U , intézkedések ban tájékozódott a megyei eredményeként a termelőszö­vetkezeti vezetés szakmai és politikai erősödésével me­gyénk szövetkezetéi a több éves aszály ellenére is je­lentősen erősödtek. Közös vagyonuk összege már 1002 év végére elérte a másfél mii lakossága arról is, hogy a Minisztertanács január 9-i ülése megtárgyalta és egyet­értett a homokterület hasz­nosítására kidolgozott javas­latainkkal és feladatként tűzte ki az illetékes közpon­ti szervek felé, hogy támo­líárd forintot Aa 1963-as, gassak e ?élkitűzések megva­viszonylag kedvező gazdáee- lósttását. gi év és a tsz-tagság szorgal­mas munkájának eredménye­ként a tsz-ek közös vagyona további 20 százalékkal, ti»z­• Javaslataink közép­pontjába ta vagyona 15 százalékkal, ^ * ta^iz.; a-, molcskulturák telepítesének a gyorsítását állítottuk, mint a homokterületek ésszerű hasz­a halmozatlan termelési ér­ték 12 százalékkal, az áru­értékesítés is 51,5 százaiák kai, alap növekedett. nek. Kiilön felhívta a kormány a figyelmünket a fűszerpap­rika termesztésének fontos­ságára, területi és hozambeli növelőiére. mert mind a belföldi, mind a Itülföldi igények megnövekedtek. Ezért érdemes és ezükségas, hogy a jelenlegi 5000 holdas fűszerpaprika területünket mintegy 10—15 százalékkal megnöveljük. (Itt jegyezzük meg, hogy a kormány fel­hívta még a figyelmünket a fokhagyma termesztés széle­sítésére, valamint arra, hogy a vöröshagyma termesztését ne tekintsük már megoldott­nak. Az állattenyésztés te­kintetében pedig a kocaállo­mány növelésére hívta tel a figyelmünket.) • © i'S'^.rSE KSaí'^T'^t A homokl.rttl.tek »„•»: A L33,8 5 ^ZaleKkal hetüségót. , tásóról szóló terv - amelyet W Ismeretes, © Az eev termelőszövetkezeti lsmereies, hogy kprmá- a kormány is támogat — tagra fotéuffiofiSS n™nk már is megvalósítása komoly szer­övedelem ma már arányú segítséget nyújtott, verö es politikai munkát áüagtwn mS foriS híd !uwen tette- hoSy igényel ^ illetékes párt- és a 10000 forintot Is ez a 3 ötéves terv végé- állami szervektől az érintett háztáüból stórmazó iövede! 1965'iS 4800 kh s?ölöt 08 termelőszövetkezetek -ve­teroroil ivfiíf Jím 4000 kh gyümölcsöst telepít- gyes művelésű* tsz-ek és ter­in 10^00 forinT y mái SÜnk és ehhez anya8i melőszövetkezetl csoportok gatast is nyújtott. A fenti vezetői részéről. WU 7lnriini hCv 8800 teFVbŐ1 1863 Vé* A teFV megvalósítása éri ban meg kell mondám, hogy géig szövetkezeteink eltele- dekében jelenleg a követke­a megyei átlagszámok, ame- pitettek 6377 holdat. A fel- tó főhh f»i«H«t ™«niH»CD lyek a gazdalkodasi ered- készülteégböl, a telepítés üte­mtnyekeb a fovetkezettta raéből úg itéljük meg h eróeodesét, a tagság jöve- „ hatraJevő ms JSTU^ delmenek alakulását tukrö- 1965 tavaszáig, tehát a ter­eik, igen szeles differenciált- vezattBél korábban el tud­sagot takarnak es ez össze- juk telepíteni. Azért a kor­fuggesben van a szeged. já- mény támogatja azt a kéré­rás 138 000 kh-as hemokte- sünket> hogy i665rig mé to. ruleten folyó gazdálkodással, vabbi 600 hold c8emeges7Ő­melynek a színvonala igen lot és 1000 hold gyümöl­alacsony. A megye többi te- Csöst — amelyből 500 hold ruletehez viszonyítva Ht sok- őszibarack — telepítsünk kai kedvezőtlenebbek a ter- Az 1966/70-ig tartó harma­meszeti és a közgazdasági dik ötéves tervben pedig to­adottsáeok. Továbbá: itt fia- vábbi eooo hold szőlő és 5000 tal, 2—3 éves szövetkezetek hold gyümölcsös telepítését vannak, s a vezetők sem ren- irányoztuk elő, amit a kor­déi kéznek minden esetben mány szintén helyeseit, kellő, a nagyüzem adta kö- E telepítések megvalósítá­vetelményeknek megfelelő sával homokterületünkön a termelési é$ szervezési ta- nagyüzemileg művelhető pasztalatakkaL A megyében szőlő- és gyümölcsösterület 1070-ben el fogja érni a 21 300 Itat. holdat, a régi szétszórt, de termőképes sző­lő- és gyümölestelepekicel együtt pe<jig a 41 000 kat. holdat. Figyelembe véve azt ző főbb feladatok megoldása áll előttünk: A szegedi járás tsz _ és tszcs tagjai, a ve­zetők és a szakemberek ismerjék meg és érezzék magukénak a homokterület hasznosításáról szóló ter­vet. — 1964/65-ben üzemi szintre kell lebontani a terveket egyetértésben a próbát jelentenek valamen.v­nyi dletekes iránvitó testü­letnek fs apparátusnak. E feladatok megoldásához a fiával. Minden szövetkezet ^fo^^tégrehaúto ismerje nk«g mi a feladata hiaoUsaga M iUefékes szak­ebből a munkából 1870-ig. wtály(lk a maxlmalis tá­mogatást kívánják adni a járási párt- és állami szer­vek, de a szövetkezetek tér saéye is. A terv, a célkitűzés, e nagyjelentőségű munka el­végzése megköveteli, hogy ezt az ügyet a azeggdi ja­rásban társadalmi ügg»é keU tenni, mert niszen a* köz? vetjen, vagy közvetve a? egész járás lakosságát érinti, de kihatással van más terü­letre is. A tervbe veft fel­adatok megvalósítása ugrás­szerűen megnöveli a szegedi járás tsz-tagjainak közösből származó jövedelmét, növe­kedni fog a termelés színvo­nala, az árutermelés. Ez jó az országnak, a megyének és nagyon jó a szegedi járás szövetkezeti tagságának. A mezőgazdaság szocialista átszervezése után a homok­területeken is — a nagyüzem adta lehetőségek alapján — az elmúlt években jelentős fejlődésnek lehettünk tanúi és napjainkban kibontakoz­nak a további, gyorsabb üte­mű fejlődés lehetőségei ós ez nem utópia. Ma már kéz­zel fogható tény, hqgy szo­cialista rendszerünkben nagyüzemben elérhető, sőt túlhaladható az, amit a Szatymaz környéki kisparcel­lán elértek. Nincs messze az az idő, amikor a megfelelő alapról elindulva virágzó, jalk sorából szakmunka- {ejlBtt, magas színvonalú gaz­sok kepzésere. , dálkodást es ennek alapjan -ff stabil magas színvonalú élet­körülményeket lehet terem­teni -a szegedi járásban . .}• minden egyes tsz-család szá­méra­Biztosítani kell 1994 őszére, da legkésőbb lf)65 tavaszára az ötéves tervből még nem végre­hajtott 3433 hold szőlő és gyümölcsös eltelepitését. © Készüljünk fel a to­vábbi 1500 hold sző­lő és gyümölcsé:, fogadásá­ra, amelyet még 1865-ben el kell telepíteni. (Saőiű­dugvány, facsemete, terü­letkijelölés, művelési ág­váitoaások rendezése, talaj­forgatás stb.) Tervszerűen fal kell készülni a következő öíévas lervben várható kb. 11 OOQ kh szóló- és gyü­mölcsös telepítésére és a tervbe megjelölt többi fon­tos feladat megoldására. El kell készíteni a szükséges járulékos beruházások tervét, amely a megtermelt és fokozato­san növekvő mennyiség­ben jelentkező áru szállítá­sával, feldolgozásával és tárolásával kapcsolatosak. Azokban a szövetke­zetekben, ahova szükséges továbbra is szak­embereket kell irányítani. A saját szakember­képzés érdekében a szövetkezeteket arra kér­jük, alapítsanak ösztöndí­jakét az agrártudományi egyetemre, a kertészeti és szőlészeti főiskolára, felső­fokú mezőgazdasági tech­nikumra. Segítsék elő a ki­helyezett mezőgazdasági technikumok tervszerű be­népesítését, valamint for­dítsanak gondot saját tag­A ter? megvalósításával kapcsolatos köz­vetlen tennivalók és e táv­lati feladatok komoly erö­ho­mok te­levő gyenge szövetkezetek túlnyomó többsége 1962-ben, de 1963-ban is a szegedi já­rás területén összpontosul­tak. A matrirol Párt- és tanács h°8y ezekben az évek­megyei Végrehajtó bi- ben mintegy 4000 hold öreg zottsága látva a szegedi járás szoI<5 és gyümölcs kerül ki­nehéz helyzetét már eddig vs-SáAra. is több intézkedést tett a * fejlődés meggyorsítására. A „ t , „ homok területekre koneent- 192016526(68611 ráltuk a szőlő- éa gyümölcs- luitut. Vw„wjj telepítést. Főleg * homokon ^ javasoaiarnK nem koriato­használható új gépekkel sze- SOOI^K pusztán a szoio- es reltük fel a szegedi járás gyümölcsös telepítésére, gépállomásait — jóllehet ez .pontosnak tartjuk g nomok­még korántsem kielégítő. területen a uuvai menyler­Szakembereket irányítót- maszfos tejleszteset cg enneü tunk állami támogatással a aiapjan az aleutenyeaztes szegedi járás gyenge terme- szeieaitését. Ténybeli kéi­lőszövetkezeteibe, úgyszintén hogy a szegedi jurás szakemberekkel erősítettük éves óta minden eyben 2—. meg a szegedi járás tanácsa uooy vagon aDrakUzermany vb mezőgazdasági osztályát, behozatalra szorul es ma A megtett íntézkedesek már egyre nenezebb ezt a azonban nem voltak elég mennyiséget beszerezni, hatékonyak, bár eredményei tízért a sertésállomány vái­különösen 1963-ban mind tozatüyi szinten tailc-sj mai­gazdaságilag, mind pedig po- lett mintegy 6IW0 do-oai keli litikailag megmutatkoztak. növelni a szarvasmarna- és Már 1962-ben láttuk, hogy 5600 darabbal a junállo­a szegedi járás mezőgazda- mányt E célkitűzés megva­eágának fejlesztésére min- lósuasához — figyelőmbe dent átfogó részlete* tervet véve a jelenlegi aJiatailo­kell kidolgozni, amely tartal- manyt is — teiteiel az, nogy mazza a szőlő- és gyümölcs- a homoki szántó mintegy 55 telepítés és termelés, talaj- százalékán takarmányt Izell iavftás, rét- és legelőgazdái- termeszteni és ezenbelül is kodós. állattenyésztés és a növelni qz. évelopiilangósok homoki területen folytatandó területét. Megvan a ienetŐT zöldséyt»rm»lési feladatokat, sége annak, hogy a homoki Ezentúl az is világos volt területen 1970-ig mintegy előttünk, horv a szeeedi ja- 7000 hold ret- és legeló­rís homokterületén folytatott területet öntözzünk, amely (/..-dAiizodás színvonalét biztosítani fogja a maga­-yomitott ütemben kell sabb szénahozamot Ezen­emélni. mert e7. nem csunán kívül 30 000 hold területen ., rl«ví ipoBpWőhb garda- nagy adagú mútragyahas/.­Tantermek szárai épülnek az idén rési. hanem egvben legége- naietfol és fejlstt intenzív (óbb társadalmi probléma- rct- cs isjfelágfjKÍaJkoda^sJ | ezer haUgafot fogadhatnak, ja is. ' szintén megfelelő mennyisé- A gyermekvédelmi ésgyógy­A Művelődésügyi Minisz- pedagógiai intézményekéi Kidolgozták a szakközép­térium tervei szerint ebben 60 millió forint értékű be- iskolák hálózatúnak fejlesz­az évben jelentős összegeiket ruházásokkal fejlesztik. téei terveit is. A felmórétek költenek az óvodai, általános A Művelődésügyi Minisz- szerint és középiskolai hálózat fej- térium középiskoláiban 165 jelenleg Budapesten ás vi­lesztépére. az oktató-nevelő ezerről 188 ezerre, országo- dókén 16 000 diak tanul munka színvonalának emelé- san pedig a jelenlegi 210 szakközépiskolákban, rére. ezerről 236 ezerre emelkedik A múlt év szentembe Tovább a tanulók száma. Az idén ben az első osri rb'okb: növelik az óvodai helyek 282 új tanteremmel bővül ezer fiatalt vetlek fe1-, a szamat. a középiskolák hálózata, lesztósi program szeiifú Az épífkezétiek eredménye- 284 építését pedig megkezdik, azonban ként újabb Ötezernégyszáz A felsőoktatási intéamé- az 1064—1988-ös oktatási apróság kap majd helyet nyekben tovább növelik az évben további 150 elte osz­ezekben a mind népszerűbb oktatók szántát, táiy kezdi meg működését, intézményekben. Az eszten- s ezzel jobb feitételeket biz- A minisztérium a kövei­dő végén már tosítanak a hallgatók maga- kező hónapokban 194 000 lesz az óvodák min- sabb színvonalú képzéséhez. nagy beszeg..!,: fordít a dciuutpos vendégeinek szá- A felsőoktatási intézmények sjutkközépiskol:' :• -arijrai­ma- megkezdett beruházásainak nak, szemléltető eszküzei­Gyarapodnak az iskolák folytatására, illetve újabb nek gyarapítására­is. Az idén, bár a szaktanár- fejlesztésekre körülbelül 390 Ebben az évben csupán uj hiány és néhány más ténye- millió forintot szánnak az gépek )ieszerzÓ6éi'o több mint ző még mindig gondot okoz, idén. io millió forintot juttatnak, az újabb beruházásokkal a tervek hogy az általános iskolák felső i tagozatai tanulóinak 90 szá i | zaléka részt vehet a szak­rendszerű oktatásban. Növekszik a gyakorlati kép­zés hatósugara: az 1964— 65-ö« tanévben — előrelát­hatólag — már mintegy 600 ezer felső tagozatos általános iskolás csiszolhatja így kéz.­ügyességét, s készülhet u púlyaválasztasra. Az idén 647 általános iskolai tante­rem építésének befejezése és 348 munkálatainak meg­kezdése szerepel a prog­ramban. A dolgozók általános is­kolái az 1964 1965-ös tanév­ben — az idei fejlesztés ha­tására — az eddiginél 10 ezernel több. összeeen 126 szerint — elérik, I Enyhíiiést liozsit a páüorÉíá Pálforduló valószínűleg megtörte a tartós hideg ural­mát nálunk is. Régi megfigyelések szerint január 26. táján Pál napja körül — fordul a tél: ha enyhe volt addig — hidegebbre, ha hideg volt —• melegebbre. A Meteorológiai Intézet központi előrejelző és tuvprog­nózis osztályán tájékoztatásul közölték, hogy az esza.k­nyugati széllel érkezett óceáni fronthullámok csütörtökön kisebb, a szombatra virradó éjszaka pedig — biron < s visz­szaesés után — nagyobb fordulatot elsóztak Karpát-mc dence időjárásában, a csütörtöki hullám euck ejtórványpr san, főleg az ország nyugati felében szaggatta fel a talaj­Ezinfon megülepedatt füstös, ködös iégiéteget, az új áramlat viszont már a keleti országrészeken is megszüntette a 20— 25 fokos fagyokat, és csupán a déli, délnyugati és a keleti hatái-vidékeken maradt meg foszlányokban a hideg légpár­na. A következő 36 órában folytatódik a -kjürüjvtix'ett­atlanti levegő beáramlása északnyugat és észak felöl. A napsütést meg-m-gsza&ftó átvonuló fe'hők"" reór -yos havazásra, nappal hcvosrsőre kríj srem'-mur Va nm reggel előrelatbatolag mínusz f k;g hűl le . dajközeli levegő, a délutáni órákban mínusz 1—plusz 3 fokus maxi­mumok alakulnak ki. (MTI) Vasárnap, 1964. január 26. OtL-MAGYARORSZAG 3

Next

/
Thumbnails
Contents