Délmagyarország, 1964. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-26 / 21. szám
< » KH 'Qlpjfif t a „Qiillaqú k<ktön.b&l iiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiin Bűnök, elítéltek Hóban, IIIIMIIIIIIIIIIIIilllllllllllllllll fagyban iiiiiiiiiiiiíiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii az uj IIIIINIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII kenyérért IHlllllllllllllllllllllltlI 'II lllllllllllllll A tiszaszigeit Búzakalász " Tsz gazdáinak szorgalmáról beszélnek ezek a havas képek. A tél kellős közepében vagyunk, ők azonban már megjelentek gépeikkel a földeken. Mostani munkájuktól függ ugyanis, hogy áprilisban. májusban mekkorák lesznek a kalászok, melyek aztán azt is meghatározzák, milyen lesz majd az élet ebben a szövetkezetben jövőre, A föld fagya már kiengedett a hó alatt, élnek a kis növények, kívánják a nitrogént. Egyébként a kalászosok téli fejtrágyázása az egész szegedi járásban eddig példa nélkül álló ütemben kezdődött el. (Somogylné felv.) KtPEINKEN : Fent: A 374 hold búzavetésen már befejeződött • (ejtrigyázás. A DT 413-al traktor reggeltől éltig sorjázta a végeláthatatlan hótakarót, a lto kiló műtrágyát szórt holdanként. A szélet lánctalpak a jeges havat is jobban zúzzák, mint a gumikerekek. Középen: Ragyog a verőfény, mégis — ta fok van. Jól esik a meleg a kiürült mdtrágyás zsákok tüzénél. Egyébként lakókocsi la van kint a határban, ahol ebédelni, éa néha pihenni is lehet. Lent: Az éppen kiérkező vontatóról Mikst Antal és Lacri András lapáttal tölti a pétisót a gépekbe, mfg Bodó Antal traktoros a befagyott tárcsákat reparálja. A szürke, komor épület ' falai között van a börtön külön világa, szigorú fegyelme. Rácsos folyosók, vasajtós cellák. Csíkos rabruhában emberek, akik különféle bűnökért kei ültek ide, a szegedi börtönbe. A tiszttel megszólítjuk az elítélteket. Egyre kérek ekkor tőlük választ: miért loptak, raboltak, csaluk. sikkasztottak? Van, ak[ hosszú magyarázatba kezd. a másik rövidre fogja. De beszélnek és ennek általánosítható lényege: nem a kenyérért, nem a megélhetésért. Miért hót? Az egyik tisztességtelenül „egycsapásra" akart gyarapodni. A másik a mulatókat járta. A harmadik munka helyett így akart pénzhez, új bútorokhoz jutni. Van aki ölt. Például felindultságában a hűtlen, kicsapongó feleségéi; részeg éjszaka után az ivócimborát. A bűnért, kinek-kinek tettéhez mérten, bűnhődnie kell! A szabadságvesztés, a börtön azonban nemcsak erre való, hanem arra is, hogy »gítse a jó útra térést. A börtönélet rendje mindent pontos időhöz köt. Az elítélt sok mindentől elzárt, ami kinn. túl a kerítései megvan, megszokott és szót sem érdemlő mindennapos dolog, mint például egy cigaretta munkaközbeni elszíj vása akkor, amikor éppen jólesik. — Az ember itt tanulja meg — válaszol a kérdésre H. J.. akit. halált okozó súlyos közlekedési balesetért ítéltek el —. hogy milyen sokat jelent a kinti élet. a szabadság. Nyolcadik hónapba léptem most, öt évet kaptam. — Hogy megszoktam-e itt? Kezdek hozzászokni, megszokni viszont sohasem tudom; Soha! A börtön — börtön, és sivár még akkor is, ha a mi körülményeinknek megfelelően emberséges szigort alkalmaznak velünk szemben, öröm itt, ha bizenyos és meghatározott időben eljöhet látogatóba a fe? leségem. Aztán dolgozom a lakatosműhelyben, ez. a másik öröm. Több nincs! Ha nem dolgoznék, talán bele is örülnék a cellavilágba. — És ha majd szabadul, mihez kezd? — Sajnos — sóhajt egy nagyot — az még soká lesz. De majdcsak eljön. Eltiltásom a hivatásos gépkocsivezetéstől büntetésem letöltése után lejár. De én már soha nem vezetek gépkocsit, megviselt a szörnyű karambol. amit én okoztam. Dolgozom majd munkásként. A feleségem gyors- és gépíró, ő persze most is dolgozik, s beosztással eltartja magát és nyolcéves kisfiam .,. Ügy hiányzik a család. Valamiféle vagányságból a börtön bútorgyára egyik munkatermének ablakát bezúzta D. Gy. Fegyelmezetlensége miatt külön cellába került bizonyos időre. Kinyitjuk a vasajtót és felkel fekvőhelyéről. A cella abÖt óra egy kráterben Genrich Stejnberg fiatal szovjet tudós 5 órát töltött a kamcsatkai Avacsins/.ki vulkán kráterében. A vulkanológus, megszívlelve a tavalyi tapasztalatokat, amikor, bár gázálarcban volt, mégis gázokat lélegzett be, elhatározta, hogy oxigénkészüléket használ. A leszállás megkezdése előtt robbanások reszkettették meg a kráter környékét. A lazán álló kövek, amelyek az első érintésre lavinaként megindulhattak volna, a kráterbe zuhantak. A robbantásokkal megsemmisítették a leszállást megnehezítő meredek kőtömböket is. Stejnberg szavai szerint a vulkán kráterének, feneke viszonylag egyenletes, vízszintes felület, amelyet homok és kőtörmelék borít. Hőmérséklete 101)—120 Celsius fok. A rengeteg repedésből sisteregve ÓR sivítva tör fel a gáz. Stejnberg a leszállást követő napon megismételte előző napi vállalkozását, mivel erre az időjárás rendkívül megfelelőnek mutatkozott Ez alkalommal a látási viszonyok kitűnőek voltak. Stejnberg szemrevételezte a vulkán fenekét, ezenkívül további talajmintákat hozott feL 4 legnagy obb magyar országcímer A Kőfaragó- és Épületszobrászipari Vállalat dolgozói elkészítették a budai várpalota új ékességét, a legnagyobb magyar országcímert. A vállalat 17 kőfaragójának csaknem négy hétig tartott a hatalmas kőalkotás megformázása. A nagy dombormű átmérője 2,5 méter, de a címer alapja — a jelvény szalagdísze miatt — már 5t méter hosszú. Több mint tíz elemből rakják majd össze az új jelvényt, hiszén csaknem a lehetetlenséggel határos feladat a 262 mázsás kőalkotást egy darabban kitűzni. A budai vár dunai homlokzatát, a kupola alatti palotarészt ékesítik fel az új kőcímerrel, de a hidegek miatt a tavaszig várni kell a jelvény elhelyezésével. Az új címer méreteit és helyét modellkísérletek alapján választották ki a tervezők. A kőjelvény kifaragása előtt gipszből formázták meg a címert, hogy megítélhessék: hol és hogyan helyezzék el a végleges alkotáBt. Rövidesen újabb ékességek modellkísérleteire is sor kerül. A várpalota építészeinek megbízására most tíz szobornak több mint Három méter magas gipszmintáit készítették el a vállalat dolgozói. lakán át ráhullik a fény. Erős, megtermett fiú. Alig múlt húszéves. Rossz társasága, züllött baráti köre, a „haverok" rossz útra vitték, I maga is mindenben benne volt. Ezért így szükségszerűen került ioe, betöréses lopásért, garázdaságért, vereKedésert. Pedig jövő állhatott volna előtte, mert elvégezte a gépipari technikum két osztályát. — Elhülyéskedtem az életem, a srácok belevittek a „bulikba" — szól, és a sokat „megért" emberek kicsit unott mosolya az arcán. — Színész szerettem volna len— Igen, az. — És ezért be kellett tűnni? Nem felel. Csak megint fásult mosolyra húzza a száját. Cinikus, konok, csalfa ábrándok környékezik. De még olyan fiatal és ha akarja, számára is van visszaút. A gépipari technikumot is befejezheti. Türelemmel, szép szóval nevelik az őrük és a tisztek. — Mennyi időt töltött már börtönben? — Háromszázötvenöt napot Hátra van még, mivel 1964 szökőév, háromszázhatvanhat nap. A cellatársak, pláne, ha éteket töltenek el együtt, különösen tudják egymás viselt dolgát. Az „öreg lakók", ha nem is beszélnek róla, pontosan megállapítják, hogy X vagy Y nemsokára szabadul. A csalhatatlan jel: a cellatárs valami leírhatatlanul nyugodt és mégis nyugtalan viselkedése azért, hogy pár nap még és a külső rácsos ajtó is kinyílik, kiléphet az utcára. S mehet, őr nélküL Elgondolja a szabaduló helyzetét. Szokatlan, hogy a börtönfalakon kívül van, mint rettentően szokatlan volt az is, mikor bekerült. A kinti élethez hozzá kell idomulnia, persze ez viszonylag igen gyorsan megy. Segít ebben a börtön parancsnoka. ezt célozza az elbocsátó levél is. A börtönből •szabadult dolgozhat, munkát biztosítanak számára. Munkája. további tisztességes élete garancia, hogy beilleszkedhessen dolgos társadalmunkba. Különben az elítélteknek a börtönévekben megmondják ezt i6, s arra nevelik őket: a büntetés letöltése után tudnak mihez kezdeni. Vannak volt börtönlakók. akik írnak a börtön parancsnokónak. Erről azt mondja a parancsnok: — Öröm számunkra is. ha egy volt elítélt új életei kezdett, megtalálta a helyét és közli: csak becsületesen jó élni. Persze akadnak olyan emberek is. akik Szabadulva nem élnek a lehetőséggel, újra a bűn mocsarába sülylyednek. A visszaesőre újból rácsufcódik a cellaajtó, ismét körülfogja a kőfal. a két kollégával. Aztán mégis kiderült... Hárman öszszesen 450 ezer forintot sikkasztottunk. Ebből az én részesedésem 25 ezer forint volt. — A pénzt mire használta fel? — Egy részét elvásároltam, nagyobb része pedig megmaradt Az jár a fejemben, kérdezzem vagy ne, hogy hazavárja-e a felesége. Megesik ugyanis, hogy a hosszú börtönbüntetést töltő férjet elhagyja a feleség, és ez felzaiklatja az elítéltet vagy a szabadulók De aztán kérdés nélkül is erről szövi szavaik — Feleségem hazavár... És ott a gyermekem, aki alig múlt öthónapos. amikor saját bűnömért el kellett tőle szakadnom. Már egészen megnőtt... — Szabadulása után mihez akar fogni? — Dolgozom. Itt a börtönben tanultam én is szakmát. a böriön igazán jól felszerelt, korszerű bútorgyárában. Szóval bútorgyárba akaró!c mervni. Különben a feleségem is dolgozik, így nélkülem is boldogul agyerekkel. A börtön egyik folyosóján tanterem. Persze más ez is itt. mint a magas falon kívül. Ajtaja tömör. Az ablakán sűrű rács. A berendezése: padok, előtte kecskelábú fenyőfa asztalok. Majd asztal. szék a tanárnak, és egy tábla. A tanulók az elítéltek, éa börtönben végezhetik a általános iskola nyolc osztályát. Ki is használják ez* az alkalmat. A folyosón helyezkedik e! a több ezer kötetes könyvtár. Lehet olvasni is, de persze cseppet sem úgy. mint otthon. Itt kell írni arról js, hogy a nap -bizonyos időszakában, az esti órákban a cellákban levő apró hangszórok útján közvetítik a rádió egy-egy műsorát. Hetenként egyszer újí ' ""->07. is jutnak. így értesülne ; hazánk és a világ eseményeiről a cellalakók. Lassan esteledik. A munkának vége. a beszédtelen séta is megvolt. Eltelt egy nap. s jön a másik, a harmadik. a többi. Mindig ugyanúgy, meghatározott időben kelnek, esznek, dolgoznak. fekszenek. Este viszonylag korán a takarodó. Teljes csend van a cellákban. Nincs diskurálás, mozgás. Az ajtók zárva, csak a gondolat mehet túl rajtuk, s a magas kőfalon. Vagy a lelkiismeret szólalhat meg. Morvay Sándor Külsőre nyugodt és belül mégis nyugtalan M. J. MöBt. 30 éves. — Egy hét múlva szabadulok — felel a kérdésre, majd kis csend lesz. Ki tudja, mennyi érzés viharzik át most benne a szóra: szabadulok. Számára ez családot, otthont, boldogságot jelent. Valamivel többet, mint hat évet és nyolc hónapot ült börtönben, bár összbüntetésének egyharmadát, mivel először volt büntetve és jó magaviseletű. elengedték. Si kkasztott. megkái r>sí tolta a társadalmi tulajdont. — Érdemes volt? — Dehogy, kérem. Jó fizetésem volt a gyárban, ahol a számviteli osztályt vezettem, s nem éltem roszszul. Őszintén mondom, nincs okom hazudni. S akkor régen két gyári könyvelőségi kolléga, aki már megelőzően is csalt, berántott Megkörnyékeztek és én könnyelműen ráálltam. Laza volt az ellenőrzés, ez is bíztatott: csináld, nem jönnek rá! összejátszottam hát Magyarországé a világ egyik legnagyobb széndioxidgázkincse A világon legnagyobb széndioxid-készlett! Mexikó után hazánk rendelkezik az egyik leggazdagabb széndioxidkinccsel. Arra számítanak, hogy a hazai felhasználás mellett a fejlesztés eredményekónt a magyar széndloxidtermékek — amelyeket egyelőre kisebb menynyiségben baráti országokba exportálnak — egész Európában piacra találnak majd. Az ország területén kőolajéi i'öldgázkutatás közben több helyütt tártak fel eddig kisebb-nagyobb széndiojfidgaz-telepeket. A legnagyobb becsülhető mennyiség a KisAlföldön, Mihályi és Répcelak környékén van, ahol a tavalyi újabb kutatások szerint az ipari kitermelhető Bkategóriájú készlet 6.6 milliárd köbméter. Pusztaföldváron ugyancsak több milliárd köbméter széndioxidgázkincset találtak. 20—30 százalék olajjal és földgázzal keverve. 4 QtL-MAGYAAOASZA* ISM.