Délmagyarország, 1964. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-26 / 21. szám

< » KH 'Qlpjfif t a „Qiillaqú ­k<ktön.b&l iiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiin Bűnök, elítéltek Hóban, IIIIMIIIIIIIIIIIIilllllllllllllllll fagyban iiiiiiiiiiiiíiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii az uj IIIIINIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII kenyérért IHlllllllllllllllllllllltlI 'II lllllllllllllll A tiszaszigeit Búzakalász " Tsz gazdáinak szorgal­máról beszélnek ezek a ha­vas képek. A tél kellős kö­zepében vagyunk, ők azon­ban már megjelentek gépe­ikkel a földeken. Mostani munkájuktól függ ugyanis, hogy áprilisban. májusban mekkorák lesznek a kalá­szok, melyek aztán azt is meghatározzák, milyen lesz majd az élet ebben a szö­vetkezetben jövőre, A föld fagya már kiengedett a hó alatt, élnek a kis növények, kívánják a nitrogént. Egyéb­ként a kalászosok téli fej­trágyázása az egész szegedi járásban eddig példa nélkül álló ütemben kezdődött el. (Somogylné felv.) KtPEINKEN : Fent: A 374 hold búzavetésen már befejeződött • (ejtrigyázás. A DT 413-al traktor reggeltől él­tig sorjázta a végeláthatatlan hó­takarót, a lto kiló műtrágyát szórt holdanként. A szélet lánctalpak a jeges ha­vat is jobban zúzzák, mint a gu­mikerekek. Középen: Ragyog a verőfény, mégis — ta fok van. Jól esik a meleg a kiürült mdtrágyás zsá­kok tüzénél. Egyébként lakóko­csi la van kint a határban, ahol ebédelni, éa néha pihenni is le­het. Lent: Az éppen kiérkező vontatóról Mikst Antal és Lacri András lapáttal tölti a pétisót a gépekbe, mfg Bodó Antal trak­toros a befagyott tárcsákat re­parálja. A szürke, komor épület ' falai között van a börtön külön világa, szigorú fegyel­me. Rácsos folyosók, vasaj­tós cellák. Csíkos rabruhá­ban emberek, akik különféle bűnökért kei ültek ide, a sze­gedi börtönbe. A tiszttel megszólítjuk az elítélteket. Egyre kérek ek­kor tőlük választ: miért lop­tak, raboltak, csaluk. sik­kasztottak? Van, ak[ hosszú magyarázatba kezd. a má­sik rövidre fogja. De beszél­nek és ennek általánosítható lényege: nem a kenyérért, nem a megélhetésért. Miért hót? Az egyik tisz­tességtelenül „egycsapásra" akart gyarapodni. A másik a mulatókat járta. A har­madik munka helyett így akart pénzhez, új bútorok­hoz jutni. Van aki ölt. Például fel­indultságában a hűtlen, ki­csapongó feleségéi; részeg éjszaka után az ivócimborát. A bűnért, kinek-kinek tet­téhez mérten, bűnhődnie kell! A szabadságvesztés, a börtön azonban nemcsak er­re való, hanem arra is, hogy »gítse a jó útra térést. A börtönélet rendje min­dent pontos időhöz köt. Az elítélt sok mindentől elzárt, ami kinn. túl a kerítései megvan, megszokott és szót sem érdemlő mindennapos dolog, mint például egy ci­garetta munkaközbeni elszí­j vása akkor, amikor éppen jólesik. — Az ember itt tanulja meg — válaszol a kérdésre H. J.. akit. halált okozó sú­lyos közlekedési balesetért ítéltek el —. hogy milyen sokat jelent a kinti élet. a szabadság. Nyolcadik hónap­ba léptem most, öt évet kaptam. — Hogy megszoktam-e itt? Kezdek hozzászokni, meg­szokni viszont sohasem tu­dom; Soha! A börtön — börtön, és sivár még akkor is, ha a mi körülményeink­nek megfelelően emberséges szigort alkalmaznak velünk szemben, öröm itt, ha bize­nyos és meghatározott idő­ben eljöhet látogatóba a fe? leségem. Aztán dolgozom a lakatosműhelyben, ez. a má­sik öröm. Több nincs! Ha nem dolgoznék, talán bele is örülnék a cellavilágba. — És ha majd szabadul, mihez kezd? — Sajnos — sóhajt egy na­gyot — az még soká lesz. De majdcsak eljön. Eltiltá­som a hivatásos gépkocsive­zetéstől büntetésem letölté­se után lejár. De én már soha nem vezetek gépkocsit, megviselt a szörnyű karam­bol. amit én okoztam. Dol­gozom majd munkásként. A feleségem gyors- és gépíró, ő persze most is dolgozik, s beosztással eltartja magát és nyolcéves kisfiam .,. Ügy hiányzik a család. Valamiféle vagányságból a börtön bútorgyára egyik munkatermének ablakát be­zúzta D. Gy. Fegyelmezet­lensége miatt külön cellába került bizonyos időre. Ki­nyitjuk a vasajtót és felkel fekvőhelyéről. A cella ab­Öt óra egy kráterben Genrich Stejnberg fiatal szovjet tudós 5 órát töltött a kamcsatkai Avacsins/.ki vul­kán kráterében. A vulkanoló­gus, megszívlelve a tavalyi tapasztalatokat, amikor, bár gázálarcban volt, mégis gá­zokat lélegzett be, elhatároz­ta, hogy oxigénkészüléket használ. A leszállás megkezdése előtt robbanások reszkettet­ték meg a kráter környékét. A lazán álló kövek, amelyek az első érintésre lavinaként megindulhattak volna, a krá­terbe zuhantak. A robbantá­sokkal megsemmisítették a leszállást megnehezítő mere­dek kőtömböket is. Stejnberg szavai szerint a vulkán kráterének, feneke vi­szonylag egyenletes, vízszin­tes felület, amelyet homok és kőtörmelék borít. Hőmér­séklete 101)—120 Celsius fok. A rengeteg repedésből siste­regve ÓR sivítva tör fel a gáz. Stejnberg a leszállást kö­vető napon megismételte elő­ző napi vállalkozását, mivel erre az időjárás rendkívül megfelelőnek mutatkozott Ez alkalommal a látási vi­szonyok kitűnőek voltak. Stejnberg szemrevételezte a vulkán fenekét, ezenkívül to­vábbi talajmintákat hozott feL 4 legnagy obb magyar országcímer A Kőfaragó- és Épületszob­rászipari Vállalat dolgozói el­készítették a budai várpalota új ékességét, a legnagyobb magyar országcímert. A vál­lalat 17 kőfaragójának csak­nem négy hétig tartott a ha­talmas kőalkotás megformá­zása. A nagy dombormű át­mérője 2,5 méter, de a cí­mer alapja — a jelvény sza­lagdísze miatt — már 5t mé­ter hosszú. Több mint tíz elemből rakják majd össze az új jelvényt, hiszén csak­nem a lehetetlenséggel ha­táros feladat a 262 mázsás kőalkotást egy darabban ki­tűzni. A budai vár dunai homlokzatát, a kupola alatti palotarészt ékesítik fel az új kőcímerrel, de a hidegek miatt a tavaszig várni kell a jelvény elhelyezésével. Az új címer méreteit és helyét modellkísérletek alap­ján választották ki a terve­zők. A kőjelvény kifaragása előtt gipszből formázták meg a címert, hogy megítélhessék: hol és hogyan helyezzék el a végleges alkotáBt. Rövide­sen újabb ékességek modell­kísérleteire is sor kerül. A várpalota építészeinek meg­bízására most tíz szobornak több mint Három méter ma­gas gipszmintáit készítették el a vállalat dolgozói. lakán át ráhullik a fény. Erős, megtermett fiú. Alig múlt húszéves. Rossz társa­sága, züllött baráti köre, a „haverok" rossz útra vitték, I maga is mindenben benne volt. Ezért így szükségszerű­en került ioe, betöréses lo­pásért, garázdaságért, vere­Kedésert. Pedig jövő állha­tott volna előtte, mert elvé­gezte a gépipari technikum két osztályát. — Elhülyéskedtem az éle­tem, a srácok belevittek a „bulikba" — szól, és a sokat „megért" emberek kicsit unott mosolya az arcán. — Színész szerettem volna len­— Igen, az. — És ezért be kellett tűn­ni? Nem felel. Csak megint fásult mosolyra húzza a szá­ját. Cinikus, konok, csalfa ábrándok környékezik. De még olyan fiatal és ha akar­ja, számára is van visszaút. A gépipari technikumot is befejezheti. Türelemmel, szép szóval nevelik az őrük és a tisztek. — Mennyi időt töltött már börtönben? — Háromszázötvenöt na­pot Hátra van még, mivel 1964 szökőév, háromszázhat­vanhat nap. A cellatársak, pláne, ha éteket töltenek el együtt, különösen tudják egymás vi­selt dolgát. Az „öreg lakók", ha nem is beszélnek róla, pontosan megállapítják, hogy X vagy Y nemsokára szaba­dul. A csalhatatlan jel: a cellatárs valami leírhatatla­nul nyugodt és mégis nyug­talan viselkedése azért, hogy pár nap még és a külső rá­csos ajtó is kinyílik, kilép­het az utcára. S mehet, őr nélküL Elgondolja a szabaduló helyzetét. Szokatlan, hogy a börtönfalakon kívül van, mint rettentően szokatlan volt az is, mikor bekerült. A kinti élethez hozzá kell idomulnia, persze ez vi­szonylag igen gyorsan megy. Segít ebben a börtön pa­rancsnoka. ezt célozza az el­bocsátó levél is. A börtönből •szabadult dolgozhat, munkát biztosítanak számára. Mun­kája. további tisztességes élete garancia, hogy beillesz­kedhessen dolgos társadal­munkba. Különben az elítél­teknek a börtönévekben megmondják ezt i6, s arra nevelik őket: a büntetés le­töltése után tudnak mihez kezdeni. Vannak volt bör­tönlakók. akik írnak a bör­tön parancsnokónak. Erről azt mondja a parancsnok: — Öröm számunkra is. ha egy volt elítélt új életei kezdett, megtalálta a helyét és közli: csak becsületesen jó élni. Persze akadnak olyan em­berek is. akik Szabadulva nem élnek a lehetőséggel, újra a bűn mocsarába süly­lyednek. A visszaesőre új­ból rácsufcódik a cellaajtó, ismét körülfogja a kőfal. a két kollégával. Aztán még­is kiderült... Hárman ösz­szesen 450 ezer forintot sik­kasztottunk. Ebből az én ré­szesedésem 25 ezer forint volt. — A pénzt mire használ­ta fel? — Egy részét elvásárol­tam, nagyobb része pedig megmaradt Az jár a fejemben, kér­dezzem vagy ne, hogy haza­várja-e a felesége. Megesik ugyanis, hogy a hosszú bör­tönbüntetést töltő férjet el­hagyja a feleség, és ez fel­zaiklatja az elítéltet vagy a szabadulók De aztán kérdés nélkül is erről szövi szava­ik — Feleségem hazavár... És ott a gyermekem, aki alig múlt öthónapos. amikor saját bűnömért el kellett tő­le szakadnom. Már egészen megnőtt... — Szabadulása után mi­hez akar fogni? — Dolgozom. Itt a bör­tönben tanultam én is szak­mát. a böriön igazán jól fel­szerelt, korszerű bútorgyárá­ban. Szóval bútorgyárba akaró!c mervni. Különben a feleségem is dolgozik, így nélkülem is boldogul agye­rekkel. A börtön egyik folyosóján tanterem. Persze más ez is itt. mint a magas falon kí­vül. Ajtaja tömör. Az abla­kán sűrű rács. A berendezé­se: padok, előtte kecskelábú fenyőfa asztalok. Majd asz­tal. szék a tanárnak, és egy tábla. A tanulók az elítéltek, é­a börtönben végezhetik a ­általános iskola nyolc osz­tályát. Ki is használják ez* az alkalmat. A folyosón helyezkedik e! a több ezer kötetes könyv­tár. Lehet olvasni is, de persze cseppet sem úgy. mint otthon. Itt kell írni ar­ról js, hogy a nap -bizonyos időszakában, az esti órák­ban a cellákban levő apró hangszórok útján közvetítik a rádió egy-egy műsorát. Hetenként egyszer újí ' ""->07. is jutnak. így értesülne ; ha­zánk és a világ eseményei­ről a cellalakók. Lassan esteledik. A mun­kának vége. a beszédtelen séta is megvolt. Eltelt egy nap. s jön a másik, a har­madik. a többi. Mindig ugyanúgy, meghatározott idő­ben kelnek, esznek, dolgoz­nak. fekszenek. Este viszonylag korán a takarodó. Teljes csend van a cellákban. Nincs diskurálás, mozgás. Az ajtók zárva, csak a gondolat mehet túl rajtuk, s a magas kőfalon. Vagy a lelkiismeret szólal­hat meg. Morvay Sándor Külsőre nyugodt és belül mégis nyugtalan M. J. MöBt. 30 éves. — Egy hét múlva szaba­dulok — felel a kérdésre, majd kis csend lesz. Ki tud­ja, mennyi érzés viharzik át most benne a szóra: szaba­dulok. Számára ez családot, otthont, boldogságot jelent. Valamivel többet, mint hat évet és nyolc hónapot ült börtönben, bár összbünteté­sének egyharmadát, mivel először volt büntetve és jó magaviseletű. elengedték. Si kkasztott. megkái r>sí tolta a társadalmi tulajdont. — Érdemes volt? — Dehogy, kérem. Jó fi­zetésem volt a gyárban, ahol a számviteli osztályt vezettem, s nem éltem rosz­szul. Őszintén mondom, nincs okom hazudni. S ak­kor régen két gyári köny­velőségi kolléga, aki már megelőzően is csalt, berán­tott Megkörnyékeztek és én könnyelműen ráálltam. Laza volt az ellenőrzés, ez is bíztatott: csináld, nem jön­nek rá! összejátszottam hát Magyarországé a világ egyik legnagyobb széndioxidgázkincse A világon legnagyobb széndioxid-készlett! Mexikó után hazánk rendelkezik az egyik leggazdagabb szén­dioxidkinccsel. Arra számíta­nak, hogy a hazai felhaszná­lás mellett a fejlesztés ered­ményekónt a magyar szén­dloxidtermékek — amelye­ket egyelőre kisebb meny­nyiségben baráti országokba exportálnak — egész Euró­pában piacra találnak majd. Az ország területén kőolaj­éi i'öldgázkutatás közben több helyütt tártak fel eddig kisebb-nagyobb széndiojfid­gaz-telepeket. A legnagyobb becsülhető mennyiség a Kis­Alföldön, Mihályi és Répce­lak környékén van, ahol a tavalyi újabb kutatások sze­rint az ipari kitermelhető B­kategóriájú készlet 6.6 mil­liárd köbméter. Pusztaföld­váron ugyancsak több milli­árd köbméter széndioxidgáz­kincset találtak. 20—30 szá­zalék olajjal és földgázzal keverve. 4 QtL-MAGYAAOASZA* ISM.

Next

/
Thumbnails
Contents