Délmagyarország, 1964. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-22 / 17. szám

Fogadás a Kremlben Fidel Castro tiszteletére Az SZKP Központi Bizottsága é* a Szovjetunió Minisztertanácsa kedden a Naa.v Kreml palotában fogadást adott Castro kubai miniszterelnök, a Szocialista Forradalmi Egysegpárt országos vezetőségének első titkára tiszteletére. A fogadason megjelent Nyikita Hruscsov es az SZKP, valamint a szovjet állam több mas vezetője is. N- SZ. HRUSCSOV: A szovjet dolgozók újabb sikereket kívánnak kubai testvéreiknek sűrű A fogadáson mondott beszédében Hruscsov szovjet kormányfő kijelentette, hogy Kuba minden barátját lelkesedéssel töltik el a kubai népnek hazája politikai, gazriaaagi és szociális átépítésében forradalmi kormánya és Fidel Castro vezetékével élért sikerei. A kubai élt-társak helyesen járnak el, amikor államuk megszilárdításának .jelenlegi szakaszában a gazdasagi építéssel egyiittjáró feladatokat állítottak a nép figyelmének középpontjába. A szovjet dolgozn-k újabb nagy sikereket kívánnak kubai testvéreiknek népgazdaságuk fellendítésében, a srocializmus épilésében — tette hozzá Hruscsov, majd így folytatta: — Mély meggy óződeaünk, hogy a" kubai nép. amely nagy lelkesedéssel végzi munkáját, elhárít minden nehézséget az útból és sikere, sen teljesíteni fogja a szocialista építés terveit.. A szovjet kormányfő mutsn arról beszélt, hogy az imperialisták semmiképpen sem tudnak beletörődni a kubai forradalom sikeré tje, sehogy sem tudnak megbékélni asaak hogy a szocializmus eljutott a nyugati fél. tekere is -Ámde er. a társadalmi fejlődés elkeriilhetellen történelmi folyamata «*-- mondotta hnnwv —, és ezt a folyamatot semmiféle gáttal nem lehet megállítani-. — A/. Egyesült Államok monopolistái szt szeretnék, ha Latin-Amerika továbbra is az. ő fejőstehenük lenne — folytatta Hruscsov. — Nem akarják figyelembe venni a szabadságukért és függetlenségükért harcba indult népek akaratát A legelvakultabb reakeléFIDEL CASTRO: Az évek mind világosabbá teszik Kuba politikáját és célját Fidel Castro a tiszteletére kívül elégedett tárgyalásai rendezett Kreml-beli fogadá- és vnvjetunlóbeli latogason beszédet mondott és eb- lása eredmenyetvel. ben klielentette. hogy Megjegyezte, hogy az. impea kubai küldöttség rend- riallsta sajtó a látogatas sok nyíltan agressziót sürgetnek a forradalmi Kuba ellen. — Ez veszélyes politika, amely katasztrofális következményekkel járhat. — A magunk részéről — fűzte hozzá — nagyra beesüljük azt a támogatást, amelyben Kuba népe es kormánya részesíti partunk éa a Szovjetunió politikáját. Hruscsov közölte, hogy Fidel Castro látogatása folyamán sok hasznos beszélgetés folyt le, megvitatták a két ország további politikai és gazdasági együttműködésének fontos kérdéseit. -Megbeszéléseink eredményeit a kiadósra kerülő szovjet—kubai közös közlemény tartalmazza— mondotta. Hruscsov bejelentette, hogy a szovjet és a kubai kormány megállapodott egy hosszú lejáratú kereskedelmi egyezmény megkötésében. — Ez az egyezmény — tette hozza — biztosítékot nyújt Kuba gazdaságának a cukor világpiaci ára konjunkturális ingadozásából származó kellemetlen következményekkel. az észak-amerikai monopóliumok gazdasági aknamunkájával szem- , ben. tagahb lehetőségeket nyújt a kubai népgazdasag fejlesztésének hosszú lejáratú megtervezéséhez, a nép anyagi ióle'ének szakadatalan emeléséhez. Beszédében Hruscsov azt is elmondta, hogy ezael hefejeaődött Fidel Castro moszkvai látogatásának protokollárisán előirányzott hivatalos része és most. Fidel Ca.rtro járhatkelhet a Szovjetunióban, amerre kedve tartja és ameddig óhajtja. Szovjet részről mindenütt és mindig szívesén látják. kapcsán koholmányok hálóját szőtte. Caüro rámutatott, hogy 6 és kisérői az imperialista mesterkedések miatt kénytelen volt titokban utazni Kubából n Szovjetunióba. Megjegyezte, hogy ebben a tényben tulajdonképpen nijjes semmi rejtélyes. Senkitől se veszünk el semmit — jelentette ki —, és nem is akarunk senkitől sem elvenni semmit, nem csorbítjuk egyetlen nép érdekeit sem, fejlődésünk mindenekelőtt a mi munkánkon, a mi erőforrásainkon alapul, nem pedig rabláson és kizsákmányoláson. Mint Castro a továbbiakban hangsúlyozta, Kuba érdekei nem ütköznek egyetlen más nép érdekeivel sem, Kuba békében élhet minden néppel. Castro megjegyezte, hogy az. évek mind világosabbá teszik Kuba politikáját és célját. Fidel Custro kijelentette, hogy újabb szovjetunióbeli látogatása eredményeként a két nép barátsága még tartósabb lett, még jobban megerősödött. * Hruscsov, a szovjet minisztertanács elnöke és Fidel Castro, a kubai forradalmi kormány miniszterelnöke kedden a Kremlben aláirta a hosszúlejáratú szovjet— kubai kereskedelmi egyezményt * Fidel Castro Nyikita Hruscsov és Nyikilaj Podgórnij társaságában kedden Kijevbe utazott. Az. Olasz Kommunista Párt és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége küldöttségei belgrádi tárgyalásainak befejeztével Palmiro Togliatti, az OKP főtitkára, az olasz: pártdelesáció vezetője sajtóértekezletet tartott a jugoszláv újságírók szövetségének székházában. Az újságig írók, akik zsúfolásig megtöltötték a sajtóértekezlet színhelyéül szolgáló termet, számos kérdést tettek fel Togliattinak. A japán parlamentben Ikeda miniszterelnök ismertette a kormány bel- éa külpolitikai irányvonalát. Megállapította, hogy tavalyi év a részleges atomcsendegyezmény megkötése kövei keltében újabb lépéssel hozta közelebb a nemzciküai feszültség eloszlását. A kambodzsai kormány felkérte az 1954-es indokinai tárgyú genfi értekezlet szovjet és angnl társelnökét, hív javak össze nemzetközi értekezletet azon kérdések megvizsgálására, amelyek a Kambodzsa semlegességét biztosító intézkedések előkészítésével függenek össze. A Szovjetunió kormánya I

tájékoztatta a kambodzsai kormányt arról, hogy támogatja a kérést. Laoszban megegyezés jött létre, amelynek értelmében -semlegreaítlk Luang Prahang városát*, a laoszi királyi székhelyet, ahol jelenleg a laoszi reakciót képviselő Nmavan tábornok csapatai állomásom ak. Megkezdte munkáját a genfi leszerelési értekezlet U Thant ENSZ-főtitkár üzenete fiz iden ís a könyv a legjobb barátja Hemingway, E.: NOVELLÁK 42.— Hugó. V.: A PÁRIZSI NOTRE DAME J9.— Jankovich Ferenc: A VILÁGVERŐ 28.50 Mann. H.: IV HENRIK 1—2. kötet 81.— Román József: MÍTOSZOK KÖNYVE 53.— Sienkiewicz.. H.: A KISLOVAG 33.— Villon, F.: A NAGY TESTAMENTUM 31.— KAPHATOK A KÖNYVESBOLTOKBAN ! Hódmezővásárhely, Szegfű u. 2. Szeged: (Antikvár) Kárász u. 16. Kárász u. Lenin körút 34. A genfi Nemzetek Palotájában kedden délelőtt összeült a tizennyolehatalmi leszerelési bizottság értekezlete. A bizottság ülését Burns tábornok. Kanada képviselője nyitotta meg és átadta a szót Dragoszlav Protics különleges politikai ügyekkel megbízott ENSZ-főtitkárhelyettesnek, aki felolvasta U Thant főtitkár üzenetét. Az üzenetben az ENSZ főtitkára kifejezte reményét, hegy az értekezlel minden résztvevője komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében. hogv korunk legjelentősebb problémája, a leszerelés, valamint az. igazsagos és tartós nemzetközi béke és biztonság irányában a tanácskozás komoly haladast érjen cl. Az üzenet emlékeztetett arra, hogy az ENSZ közgyűlése több fontra határozatot hozott legutóbbi közgyűlésén, s ezek a határozatok a leszerelés és a béke ügyét mo7.ditják elő. A múlt évben jelentős sikereket értek el a nemzetközi feszültség enyhítése terén, ilyen siker volt az atomfegyver-kísérletek részleges megszüntetéséről kötött moszkvai egyezmény, valamint Moszkva és Washington közt a "forró drót* létrehozása. A leszerelési értekezlet ezután zárt ajtók mögött folytatta munkáját. Az ülés magyar idő szerint 17.20 órakor ért veget, (MTI) Nyugalom, rend Ziiiizibarban Meg tisztázatlan a tanganyikai helyzet Áru és anyagkönyvelőt azonnali belépéssel alkalmaz iparvallat. "Sürgő.') 14 766* jeligére a hirdetőbe. S 14 786 Egy hét telt cl a zanzibari forradalom győzelme óta. Az ország élete ismét visszatért a normális kerékvágásba. A PAP tudósítójának jelentése szerint a kormány közölte, hogy az. el kövei kezó napokban ismét helyreállítja a légi- és távközlési összeköttetést a többi kelet-afrikai állammal, A tengeri kikötőben újra szorgos munka folyik. Vasárnap a forradalom katonái első ízben mehettek szabadnapra; csak néhány járőr teljesített szolgálatot, őrködve a város rendjén. Az egész, országban teljes a nyugalom. A tanganyikai fővárosból érkező jelentések, közöttük Kambona tanganyikai külügyminiszter közleménye, viszonylagos nyugalomról adnak hírt. A közlemény szerint a hétfő reggeli zavargásokat követően -helyreállt a törvényes vnd. A kormány sciifirdan kezeben tartja a hatalmai Hasonlo urtelemben nyilatkozott Nyenyere elnök titkára is, aki kijelentette, hogy -az elnök ura a helyzetnek, egészséges és sértetlen-. A fentiek ellenére azonban sonki sem tud az elnök hollétéről. Erre nézve titkarn sem adott felvilágosítást. A hatóságok kijárási tilalmat léptettek életbe, s ennek következtében az utca képe Valóban nyugodt. A helyzet hátteréről azonban nem lehet ugyanezt elmondani. A hétfői összetűzéseknek — az. eddigi jelentések szerint — 14 halálos és 120 sebesült áldozatuk van. Továbbra sem világos, hogy a katonák hétfői akciójának politikai vagy csupán gazdasági jellege volt-e. A zűrzavaros találgatások sorában csupán egyetlen tény világos: leváltották a tanganyikai hadsereg angol főparancsnokát, s helyébe tanganyikai lisztet neveztek ki. Mintegy 30 angol tisztát és altisztet pedig áttették Kenya hataran, helyükre tanganyikai akat léptettek aló. Ébredő Gulliver BÉCS ISTVÁN BRAZÍLIAI ŰTIJEGYZETTEI Q Lusták-e a brazilok? Az északi és északkeleti vidékről gyakran ezrével kelnek vándorútra az emberek. Elöször a vidék nagyvárosait lepik el. és amikor már ott is reménytelenné válik helyzetük, megindulnak a déli nagyvarosok, főleg Sao Paulo felé. Éhen halni és megfagyni nagyon nehéz Brazíliában. Az éghajlat lehetetlenné leszi a megfagy ás t. Az éhenhalás ellen pedig ott van a rengeteg vadontermő gyümölcs, amelynek még a piacon sincsen nagy értéke. Á piacokon százával lődörögnek a gyerekek zsákkal a kezükben. A kereskedők a kissé sérült gyümölcsöt azonnal eldobják, mert úeysem venne meg senki. A sérült banánokból, narancsokból estig zsáknyit gyűjtenek és\ez már elég az egesz családnak az éhenhalás ellen. Nézze, azért nem megyünk előre, mert ilyenek a brazilok — mutogatta a gyerekeket Sao Paulo piacán egy harminc éve ott elő hazánkfia. — Lusta ez valamennyi. Inkább nem esznek rendesen, csak ne kelljen dolgozniuk. A piaci hulladékon tartják ei csaladjukat. — Lusták a brazilok? Én inkább arra gondoltam* hogy nagyon szorgalmasak — válaszoltam. — A csodálatos városokat: Rio de Janeirót. az. új fővárost. Brasiliát, Sao Paulo felhőkarcolóit ki építette fel? Ki gyártja a modern gépkocsikat, a Volkswagen, a Ford, a Mercedes Benz brazil kiadását? Gsak nem importálnak munkásokat is. amikor a hazaiaknak sem tudnak megfelelő életkörülményeket biztosítani? % Mintha karnevált látnánk Hosszasan vitatkoztunk ezen. A kapitalista országokban, különösen a félgyarmati országokban, szívesen magyarázzák a nép lustaságával az elmaradottságot, a nyomort. Ez Brazíliában is szokássá vált. Persze könnyűszerrel meg lehet cáfolni ennek az elméletnek a támogatóit, hiszen ami az. országban van, amit a mezőgazdaság termel, az mind-mind a dolgozó ember kezemunkájának gyümölcse. Vajon létre tudott volna hozni egv tehetségleien. lusta nép olyan világviszonylatban is egyedülálló fővárost, mint az őserdő közepén épült Brasilia? A hoszfzú ideig tartó munkanélküliség kétségtelen számos embernek kedvét szegi, elvesztik reményüket és a pálinkaiváshoz menekülnek vigaszul. Ezek aztán csak az alkohol mámorában érzik jól magukat és meg sem próbálnak elhelyezkedni. De ez. a kisebbik hányada a lakosságnak. A munkanélküliség, a nyomor ellen harcolnak az emberek. Szakszervezetekbe tömörülve igyekeznek kivívni a munkához, '-aló jogukat, akik dolgoznak azok nedig az emberibb fizetést. Napirenden vannak a sztrájkok: évente általában egy és fél, kétmillió ember vesz részt a sztrájkokban, tüntetésekben és egyéb megmozdulásokban. Az euróoaiak számára egy tüntetés végignézése azt az illúziót keltheti, mintha karnevált látna, Még ez is alkalmazkodik a latin-amerikaiak forgó vemhez Láttam Sao Paulcban egy tüntetést, amelyen többszer tmW vett ré=*t. A tömegben kOlörböző hangszereken sambákjj iptswjttak. a felvonulók táncoltak, de közben hatalma* transzparenseket vittek, nmei veken er a felirat áUt: „Minket a nyomor hozott össze!" A sambák szövege, amit a lömec énekelt, az eloynmafást. a kizsákmányolást szidta és jobb életkörülményeket követelt. £ Álnok erkölcsök Igaz. hoev Braziliát már 1500-ban felfedezte Pedro Alvarez Cabral portugál hajós, de a komolyabb gyarmatosító* csak negyven évvel ké«öbb kezdődött. S akkor a fegyverrel együtt a keresztet is magukkal vitték a gyarmatosítók. Irnen ered. hogy ez a hatalmas ország meg ma is az egyház befolyása alatt áll. A vallás dogmái éreztetik hatásukat az. ország törvényeiben, n kialakult erkölcsi felfogásban is. Az Amazonas-torkolat legnagyobb kikötővárosában. Belemben, sétáltam az ulcán Silla Todescóval, a Panair do Brasil légiforgalmi társaság kapitányával. Eevszerosak cgv nagyobb csoportra lettem figyelmes. Elöl fiatal pár — lány és fiú — mögöttük idősebb férfi kezében pisztollyal, őket követte a bámészok tömege. Társam látva megdöbbenésemet, nyomban magyarázni kezdett. — Biztos a rendőrségre viszi őket — mondta. — Nálunk van ugyani* egv törvény* amely szerint, hs a kiskorú lány szeretőjénél alszik, a törvény kötelezd a házasságra. Másnap aztán az újságokból megtudtam a teljes történetet. Az apa este részegen tért haza nyomorúságos viskójába és nekiesett tizenhét éves. nagyon csinos lányának. Eröszakot akart elkövetni rajta. A kétségbeesett lány udvarlóiahoz: menekült, aki szerencsére a szomszédban lakott. Reggelig nála maradt, mert nem mert vlsz.szatérni részeg apja mellé. Apja pisztollyal ment érte és egyből vitte őket a rendőrségre, ahol aztán kiadták a „házas-sági parancsolatot", kerítettek gyorsan egy papot és az erkölcs, a közbiztonság őreinek házat - mai mint férj és feleség hagyták el Ugyanakkor csak ebben az wy városban ezrével tartják nyilván a prostituáltakat. A gazdag emberek három-négy szeretőt is tarthatnak és senki smn szól nekik. Pénzzel mindent el lehet inté-ti. Másik történet Bólémból, amely ugvancsak az er1'''.'csi viszonyokra vet nem éppen kedvező fényt. Az egyik városatya elgazolt egy kisfiút, aki belehalt sérüléseibe. Természetesen — mármint brazil felfogás szerint természetesen —, áldozatát cserbenhagyta, tovább robogott Az orvosok megállapították, hogy ha időben kórházba viszik a gyereket, nem halt volna meg. A törvények értelmében, ha valakit tettenérnek, letartóztatják és súlyos büntetés vár rá. Ha Plmenekül és másnap önként jelentkezik a rendőrségen, akkor szabadlábon védekezhet. A városatya is jelentkezett másnap és egyúttal feljelentést tett a gyerek szülei ellen kártérítést követelve, mert összetört autójának lámpáia és a sárhányó is megsérült. Mivel a papa szegény volt, a városatyának pedig bőséggel állt a pénze a bankban, az. apát marasztalta cl a bíróság. Hosszan sorolhatnám még a történeteket, amel "k európai ember szamara szinte hihetetlenek, pedig mtódewk a szomorú valóságot tükrözik. Következik: A SALAJUO MINISIO 2 DÍL-MAGY ARORSZAG SsaertU, 1961, januar SZ.