Délmagyarország, 1964. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-22 / 17. szám

Országos vita a dolgozók iskolája tantervéről Január utolsó hetében megkezdődik két fontos oktatási reform-dokumentum: a dolgozók általános iskolái számára kidolgozott első önálló tanterv tervezetének és a tantervi reform irányelveinek országos vitái a. Ezt két ütemben bonyolítják le: január 22 és február 8 között a budapesti és megyei, február 10—28 között óedig a tantestületi, a szaktárgyi, valamint az üzemi és termelőszövetkezeti vitákat rendezik meg. A fővárosban, a megyeszékhelyeken, a tantestületekben, nagyobb üzemekben és egyes termelőszövetkezetekben sorra kerülő megbeszéléseken előreláthatólag több ezer meghívott vesz részt. A dolgozók általános iskoláiban működő igazgatókon, pedagógusokon kívül ott lesznek az illetékes pártbizottságok, a tanácsok. a tömegszervezetek, a különböző szakmák, ipari, és mezőgazdasági üzemek, s nem utolsó sorban a „felnőtt diákalc" képviselői is. A több mint egyhónapos vitát a Pedagógusok Szakszervezete, a SZOT' és a Hazafias Népfront rendezi, de a KISZ és a nőtanács is részt vállal a szervezésből és a lebonyolításból. A tapasztalatokat március végéig a Pedagógusok Szakszervezetének köznevelési és szervezési osztálya gyűjti öasze. Ezt követően az észrevétélek. javaslatok, az indokolt kérések figyelembevételével dolgozzák majd ki végleges formájában a tantervet. Idén 1 milliárdot költenek az élelmiszeriparra Megkezdik a kisteleki kenyérgyár építését Az élelmiszeripar termelése ebben az évben további 5 százalékkal növekszik. A lakosság ellátásában az ipar tartja a tavalyi, megfelelő szintet és a belkereskedelemnek mintegy 5—6 százalékkal több élelmiszert ad. Ebben az évben több mint egymilliárd forintot fordítanak az élelmiszeripar, s ezen belül elsősorban a konzerv-, a hűtő- és a baromfifeldolgozó ipar bővítésére és korszerűsítésére. Az idén üzemöeáll a Nyíregyházi Konzervgyár, amely 3250 vagon zöldséget és gyümölcsöt dolgoz majd fel éven kiirt Folytatják az évi ugyancsak 3250 vagon teljesítményű Békéscsabai Konzervgyár építését. A jelentős beruházási összeg lehetővé teszi a konzervipar tárolási problémáinak csökkentését is. Három korszerű gyártósorral összesem mintegy 300 vagonnyi kapacitással bővítik a paradicsomfeldolg'oző ipart. Kecskeméten és Szentesen folytatják, Kapuvárott és Sárváxott pedig hozzálátnak a baromfitelep rekonstrukciójához, amelynek befejezésével a négy üzemet évi 1400 vagon baromfi feldolgozására teszik alkalmassá. Tovább épül és a jövő évben készül él a bajai hűtőház, amelyben 740 vagon áru tárolására és 1000 fon gyorsfagyasztott, élelmiszer termelésére lesz lehetőség. Ugyancsak az idén Székesfehérvárott egy hasonló, 740 vagonos hűtőház építéséhez látnak hozzá. A tatabányai tejüzemet átadják rendeltetésének, ( ugyancsak befejeződik a pécsi tejüzem építése. A sütőipar több új gyárköztük a győri, a kecskeméti, a lábatlani kenyérgyár építése befejeződik, s a naponta csaknem 100 tonna kenyeret és péksüteményt készítő gyárakat az idén már üzembehelyezik. Nagylétán, Velencén, Len ti ben, Kisteleken, Vácott és Karcagon kezdenek új kenyérgyár ral gazdagodik: 11 vidéki, építéséhez. (MTI) Szélesítsék javító, szolgáltató tevékenységüket a ktsz-ek fl városi tanács végrehajtó bizottságának üléséről A szegedi városi tanács viszonylag gyakran akadálya végrehajtó bizottsága teginap, az anyag- és alkatrészhiány, kedden délelőtt ülést tartott. A végrehajtó bizottság Egyebek között tárgyalták a megállapította: a kisipari szegedi kisipari szövetkeze- szövetkezeteknek minden letek javító ós szolgáltató tevé- hetőséget fej kell használniuk kenységét. arra, hogy tovább szélesítsék Tavaly a városban 23 szö- javító-szolgáltató tevékenyvetkezet tevékenykedett, s ségüket. Különösen fontos ez fejlesztették a tartós fogyasz- a külső városrészekben. Ezetási cikkek szerviz szolgálta- ken ugyanis kevéssé, vagy tását, valamint az általános egyáltalán nem végeznek jajavitásokat. Eredményeket vitásokat, szolgáltatásokat A értek el a lakosság közvetlen Kisipari Szövetkezetek igényeit kielégítő szolgálta- Csongrád Megyei Szövetsége fásokban is. A legnagyobb újabb részlegeket, valamint mértékben fejlődött a kis- szolgáltató házakat is kíván ipari szövetkezetek építőipari létrehozni. Arra is törekedtevékenysége. A javító és nek hogy konJZerűsítsék a ... , . meglevő szövetkezeteket, mirelit szolgáltató tevékenvségnéfc A végrehajtó bizottság kiXM tnÜliMd (MiHitod, sefUM a tizenöt eves ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ (Kiküldött munkatársunk* tőke, ha nfrcs biztosításuk, a biztosítási és önsegélyező tóL) Tegnap, kedden délelőtt 1363-ban az Állami Biztosító csoport Egyetlen díjazás keBudapesten, a Magyar Sajtó a termelőszövetkezeteknek ^ben. nagyösszegű Házában sajtotajekoztatot tar- 26fl „gj^ forjnt gazdasági eiet~ 05 balesetbiztosítást tottak az Állami Biztosító el- , Lényegesen többet, mint múlt évi munkájáról. Fehér termenybiztositast fizetett ki, az eddig érvényben volt Sándor vezérigazgató előadó- ami majdnem háromszorosa üzemi biztosítás. A küsában utalt arra, hogy másfél ^ gj^g évinek. Ugyanakkor lönféle igényeknek megfeévtizeddel ezelőtt l?49-ben ^ elhullott ^ kényszervágott lelden a biztosítási és önsealakult meg az Állaim Bizto- ^^^ igQ mmó forintot Selyező csoport szolgáltatásai termelőszövetkeze- tobbfélék: havi.20 ^rint tagmondotta: a tervezett szolgáltató házak fölépítéséhez szükséges telkeket ki kiell jelölniök a kerületi tanácsoknak Utasította a végrehajtó bizottság a vááosi tanács építési és közlekedési osztályát, gondoskodjanak arról, hogy Tarjántelep részletes rendezési tervében ls vegyék figyelembe a javító-szolgáltató igényeket, s azok kielégítését sító, mely az elmúlt esztendőben is egyenletesen fejlődött emelkedett a biztosítottak száma. A szolgáltatások összefizetett a . ,«*, r teknek. Vagyis a termelőszö- f*f dl^ert ^^ a tag ^lia1963-ban 160 ezerrel g befizetett bizto- » erer forinsításí díjnak 90 százalékát **» baleseti haiál ®etón 35 i-i — szex, baleseti sérülés esetén arsna ssssss sr ^ — - r szemben. Ebből a hatalmas . összeget fizet ki a biztosító, összegből a mezőgazdasági Erek otáo a vezérigazgató A későbbiek során a biztotermelőszövetkezetek 500 sz; ÚJ élet- és balésett>iztosí- sító x»enizetkö23i kapcsolatairól millió forintot meghaladó ösz- tási formáról beszélt. Ennek beszélt Fehér Sándor vezér mSfe ~ ^fr* 2y iga2gató; Majd isméte,ten tésére 120 millió, élet- és felelően változtattak az eddxg hangsúlyozta, hogy az Állami balesetbiztosítás címén pedig alkalmazott üzemi biztosító- Biztosító 15 éves fennállása 170 millió forintot meghaladó ^ A most bevezetésre ke- alatt többmilliárd forint káraSiító^ ^ - ^^ hi" térítést fizetett és sokszázezer vatalban, intézményben, szö- esetben segített megoldani a vetkezetben egységesen alkal- biztosítottak anyagi problémázható — biztosítási forma: máit. Tavaly naponta átlagban 2 millió 300 ezer forintot fizetett ki a kártérítésért, naponként mintegy 1700 ügyfélnek rendezte a kárát az Állami Biztosító. Ugyanakkor a termelőszövetkezetek számára további veszélynemeket magába foglaló vagyonbiztosítási módozatot vezetett be azzal a céllal, hogy a sokféle kárnak kitett termelőszövetkezetek megfelelő anyagi védelmet kapjanak. A szövetkezeti vagyonbiztosítást a mezőgazdasági igényeknek megfelelően, a tapasztalatok alapján évről évre mind több szövetkezetben bevezetik. Ezt mutatja az is, hogy 1961 óta egymilliárd forintot meghaladó kárbiztosítási összeget fizetett ki az Állami Biztosító. A termelőszövetkezetek élő és holt felszerelése, terménye mintegy 40 milliárd forintot ér. Számtalan példa bizonyítja, hogy súlyosabban károsult termelőszövetkezetekben 10— 15 forintnál is alacsonyabb lett volna a munkaegység érÚtravaló 1964-re óesztendei- számadás, az 1963. évi tervjelentés, amelyet a vasárnapi lapok részletesen ismertettek, tulajdonképpen már útravaló az 1964-es évre, aminek első két dekádján máris túljutottunk. Az eredmények anyagi fedezetet és erkölcsi bátorítást jelentenek idei nagy feladataink végrehajtáshoz. A nemzeti jövedelem mintegy öt százalékkal, az ipari termelés hét, a mezőgazdasági négy-öt százalékkal haladta meg 1963-ban az előző éri színvonalat A beruházásokra és felújításokra fordított összeg 12—13 százalékkal növekedett Tavaly olyan új gyárakkal és üzemekkel gyarapodtunk, mint a Dunai Cement- és Mészmű, az aisózsolcai új épületelemgyár. a Borsodi Vegyikombinát PVC-műanyagüzeme, a Lenin Kohászati Művek nagykovács egysége. Gazdagabbak lettek családjaink is. anyagiakban és kultúrában. Az egy keresőre jutó reálbér 5,5 százalékkal, s a kiskereskedelmi áruforgalom 8 százalékkal volt nagyobb 1983-ban az előző évinél. S ebben nemcsak a keresetek tervszerű emelkedése játszott szerepet, hanem az árszínvonal is, amely — elsősorban a jó zöldség- és gyümölcstermés miatt — másfél százalékkal volt alacsonyabb az 1962-es évinél. Hogy mást ne mondjunk, hűtőszekrényből 85 százalékkal, televízióból 21 százalékkal többet vásároltunk tavaly, mint az előző évben, mindezek dacára a takarékbetét-állomány is 3,4 milliárd forinttal növekedett Valamennyi adat külön kommentárt igényelne: félmillió magyar állampolgár járt külországokban. A lakosság 97 százalékára terjedt k»> a társadalombiztosítás. A gyermekhalandóság aránya alacsonyabb volt tavaly, mint eddig bármikor. Az esti és levelező tagozatokon tanulók száma több mint harminc százalékkal nőtt. A kiadott művek példányszáma meghaladta a hetvenmilliót T -*• alélunk megszívlelendő tanulságokat is a lelkesítő sorok között a Központi Statisztikai Hivatal jelentésében. A megengedettnél gyorsabban nőtt például az iparban foglalkoztatottak száma, és több mint harminc százalékkal emelkedett a túlórák aránya, 1962-höz képest. Mindez azzal járt, hogy a termelésnövekedés kisebb hányada származott a termelékenység emeléséből, mint egy évvel ezelőtt, s az önköltség is kedvezőtlenül alakult Ez a megtorpanás a termelékenység emelésében remcsak a tavalyi mostoha időjárással magyarázható, hanem kétségtelen, kapcsolatban áll az ipar alacsony műszaki és szervezési színvonalával is. Az utóbbi tényező különös élességgel hatott a gépiparban, amely 1963. évi tervét is csak 98,2 százalékra, teljesítette. Még egyetlen körülményről csupán. Tavaly tizenegy százalékkal kisebb területen arattunk kenyérgabonát, mint az előző esztendőben. A termésátlagok is alacsonyabbak voltalt, s így 454 ezer tonnával kevesebb kenyérgabona termett 1963-ban, mint azt megelőzően. Az első tanulságot ebből máf a múlt év végén levontuk: a kenyérgabona jelenlegi vetésterülete tizenhat százalékkal haladja meg az 1963. éri tavaszi vetésállományt. A további feladat: lelkiismeretes munkával elérni a magas termésátlagot és a veszteségmentes betakarítást. Még egy másik kötelezettség :is az idei évet nyomja: az ország ez évi kenyerét úgy biztosítjuk, hogy számottevő mennyiségű gabonát hozunk be a nyugati országokból. S ez az ipar és a mezőgazdaság dolgozóitól a tavalyinál is több, kiváló minőségű exportterméket igényel, határozottan sürgetve a műszaki fejlesztés lépteinek meggyorsítását és a termelékenység' emelését. J\ em váltunk el üres tarisiznyával az 1963-as esztendőtóL A tarisznyában anyagi értékek mellett egy küzdelmes munkásév drága tanulságai, amelyek hasznosítása most különösen Időszerű, amikor a tavalyihoz hasonló komisz télben kezdjük az esztendőt. . KOVÁCS JÖZSEF Felhívás a baromfihűsés tojástermelés növelésére A Magyar Nők Országos Tanácsa 1961-ben védnökségét vállalt a baromfitenyészhelyzet: a korábbi évekéhez képest ugyancsak tapasztalható volt tavaly a Hazánkban régi hagyománya van a viziszárnyas-nevelésnek — mondja tés felett, 1963 elején pe- javulás, de a termelés még a továbbiakban a felhívásdig baromfitenyésztési versenyre szólította fel a termelőszövetkezeteket, baromfigondozók munkacsapatait jelentősen elmaradt a gyor- a magyar hízott liba, a máj, san növekvő igények mö- a toll igen kei-esett árucikk gött A Magyar Nök Országos és általában a falusi assza- Tanácsa — a földművélésnyokat Mindkét kezdemé- ügyi miniszterrel, a SZÖnyezés hasznosnak bizonyult VOSZ és a TermelőszövetkeA fejlődés meggyorsult üte- zeti Tanács elnökségével mére jellemző például, hogy egyetértésben — most ismét az utóbbi 3 év alatt élő foa- felhívással fordult az aeszoromfiból a kétszeresére nőtt nyokhoz, hogy segítsék a baaz állami felvásárlás, és a romfitenyósztés további fejlakosság baromfihús-ellátá- lesztését, az árubavomíi és a sában megszűntek á koráb- tojásfenuelés fokozását, bi hiányosságok, nagyobb A felhívás megállapítja, zökkenők. A tojásellátásban hogy a háztáji gazdaságok viszont nemigen kedvező a Százötven áj cikk — jfifárbóf IlllllllllllllllllllllllllllllUIIIIIIIIIIIIIIIIIII A Magyar Pamutipari Vállalat az év végéig 150 új cikk próbagyártását kezdi meg. Az év első hónapjában már a harmincadik új iparcikk próbagyártásánál tartanak. Idei árutervükkel jelentősen növelik a választékot és bevezetik a pamut és mii- ||||| szál keverékből több textil- Hü féle kísérleti gyártását is. Felvételünkön: próbagyártmányt helyeznek a szövőgépbe. .« WK'-f ilf isi Wr* É MiKIMtósilS Él ÍM iiíMMffi^ * mmwm ! J 11 r II • jelenleg körülbelül 5 millió főnyi lakos önellátósára elegendő baromfit, illetve tojást adnak, de fontos szerepük van a városi lakosság ellátásában is. A baromfiállománynak több mint 80 százaléka ugyanis a háztáji gazdaságokban van, s a vágott baromfi 23 százalékát, a tojás 76 százalékát tólük vásároljak fel. flB Évente több millióval nő a gépi keltetésű naposbaromfi száma, ennek ellenére a háztáji gazdaságok részéről jelentkező igényeket még mindig nem tudják egész Európában, és szinte minden mennyiségben értékesíthető, A belföldi igényeket és a külföldi keresletet azonban csak úgy Judjuk kielégíteni, ha a törzsállomány növelésével megteremtjük a nagyobb mennyiségű hízott liba előállításának alapjait. Ha az asszonyok vállalják a kezdeményezést, mindéi ütt kihasználják a helyi lehetőségeket és igénybe veszik az állam nyújtotta kedvezményeket, ismét fellendül lúdtenyésztésünk. A A tokozott állami támogatásra jellemző, hogy ez év januárjától kezdve minden leszerződött liba után az eddigi 10 kiló helyett 15 kiló kukoricát vásárolhatnak a termelők állami áron, a liba felvásárlási átlagárát pedig 25 százalékkal magasabban állapították meg. A tojás állami felvásárlási átlagára a múlt éri 1,17 forintról 1,30 forintra emelkedett. A felhívás végül bejelenti, hogy a legjobb eredményt elérők az idén is jutalommaradéktalanul kielégíteni. ban rtszesülnete. A megyék Ezért igen fontos, hogy a háttáji gazdaságokban minél több csirkét keltessenek ki kotlóssal. Ahol lehetőség van rá, idejében ültessék meg a kotlökat, hogy ne okozzon legkiválóbb baromfi gondozó munkacsapatai 1000—3000 forintot kapnak, a háztáji gazdaságok legjobbjait pedig hatnapos moszkvai utazással, egyheti üdüléssel, vagy kügondot a korai csirke neve- lönböző háztartási kisgépeklése. kel jutalmazzák. (MTI) Sanda. 1964, január QÉL-MAGYARORSIÁG 3