Délmagyarország, 1964. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-22 / 17. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A M A G Y 4 R SZOCIALISTA HVSKÁSP ÁRT LAPJA 54. évfolyam, 17. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1964. január 28. EZER VAGON ÁRU NAPONTA JÉlelmiszer, tüzelő, építőanyag A kirakodási időről Termelési és szállítási tervet! A MÁV Szegedi Igazgató­sága területén decemberben naponta 1200—1300 kocsit raktak meg és továbbítottál;. Most a hideg napokban ez a szám 1000—1100-ra csök­kent Bár — az adatokból kitűnik — csökkent az elfu­varozott áru mennyisége, mégis azt kell mondani, hogy a körülményekhez ké­pest becsüléttel helytállt a vasút A hideg természetesen itt is nagyon hátráltatja a fo­lyamatos munkát. Mindemel­lett crös a tranzit és a belföldi forgalom is. Sok mozdony elromlik, javí­tásra szorul, s a vonatkezelók közül — mozdonyvezetők, fűtők — is egyre több a be­teg. Ilyen körülmények kö­zött a rendező pályaudvaro­kon nehezebb a tolatás, a vonatösszeállítás, sőt az sem ritkaság, hogy kénytelenek vonatokat feloszlatni sze­mélyzet hiányában. Rendkí­vül lelassítja a forgalmat, hogy a szerelvényeket csak állomástól-állomásig lehet közlekedtetni a nagy köd­ben. A tervszámok nem számol­nak ezekkel a problémákkal. A MÁV Szegedi Igazgatósá­ga területén az első negyed­évben 955 ezer tonna árut kell továbbítani. A nagy megterhelés jobban szembe­tűnik, ha az előző év hason­ló időszakához hasonlítjuk, amikor 638 ezer tonna árut szállítottak. Ugyanez a hely­zet az utasforgalomban is. A tavalyi közel 9 milliós utas­forgalom mellett az idei ter­vezet meghaladja a 10 mil­liót is. Ezek a rendkívüli igények rendkívüli követelmények elé állítják e MÁV dolgo­zóit. Amennyire képesek, igyekeznek eleget tenni a szállíttatok .igényeinek. Leg­nagyobb gondot az élelmi­szer, . az élő és romlandó áruk, a kenyérgabona és a tüzelőanyag szállítása okozza. Az építőipari vállalatok részére szinte alig tudnak sódert továbbítani, mivel az mínusz öt fokos hidegben már csonttá fagy. Ugyanez a helyzet a szénfajták közül az iszap szállításával is. Te­kintettel a nagy hidegre, a vasút szinte legfontosabb feladatának tekinti a tüzelöszállítást. Február végéig többek kö­zött 100 vagon importszenet és 260 vagon tűzifát várnak Romániából, valamint 250 vagon tűzifát Jugoszláviából. Nehezíti a rakodás folya­matosságát a rakodási fegye­lem lazulása. Több vállalat 24 órával is túllépi a kirakási időt. Általában az állami gazdasá­gok, a malomipari vállalat, a szentesi erőtakarmánygyár szerepel ezen a listán. A két utóbbi vállalatnáLsúlyos­sá teszi a helyzetet, hogy az import gabona és kukorica szállítmányok külföldi ko­csikban érkeznek. Ezek idő­beni továbbítása pedig rend­kívül fontos volna. A kocsi­állás-idők évről évre növek­vő tendenciát mutatnak. Míg 1962-ben 8 millió 290 ezer, addig 1963-ban 12 mil­lió 854 ezer forint kocsiállás­pénzt fizettek be a szállítta­tok a MÁV szegedi igazga­tósága területén. Szem előtt kell tartani, hogy a MÁV­nak nem büntetéspénzre, ha­nem időben továbbított kocsikra van szüksége. Természetesen olyan vállala­tok is akadnak, amelyeket példaként lehet — még eb­ben a zord időben is — említeni: így a Csongrád megyei Építőipari Vállalat és a 10. AKÖV Hódmezővá­sárhelyen és Szentesen. A darabáru-forgalom érde­kében a szállíttató vállala­toktól is nagyobb körültekin­tést, megalapozottabb mun­kát vár a MÁV. A vállalatok csak olyan kocsiigénylést nyújtsanak be, amely feltét­lenül szükséges. Diszpozíció­gyűjtéssel tegyék lehetővé, hogy a vasút — a lehetősé­gekhez mérten — minden­hová tudjon kocsit biztosí­tani. Tartsák be a vállalatok a meghosszabbított — szom­baton is déli 12 óráig — fo­gadási időt. A MÁV országos szállítá­si terve a múlt évi 102 mil­lió tonnával szemben 107,6 millió tonna. A feladat te­hát meglehetősen nagy. A tervszerűbb munka érdeké­ben minden egyes tárcától megkövetelik havi bontásban termelési és szállítási tervü­ket az 1962-es és 63-as tényszámokkal együtt. Ezen­kívül a megnövekedett fel­adatok végrehajtása jobb kapcsolatot követel a vállalatok és a MÁV kö­zött. A kirakodás gyorsításának pedig elengedhetetlen köve­telménye a fokozott gépesí­tés. Ennek érdekében a köz­pontosított állomásokon — Szeged Tisza pályaudvar, Újszeged, Szentes, Hódmező­vásárhely, Makó és Makó Újváros — az AKÖV és a MÁV közös vizsgálatot tart, melyen megbeszélik és fel­mérik, hogyan lehetne csök­kenteni a rakodási időt Útravaló 1964-re Hová jelerfcezhe'ne* a végző nyolcadikosod? ® A mezőgazdasági építkezés új iránya § Megkezdődött az angliai vonatrablók pere jk vt A Hamlet BEMUTATÓIDTÓL DOLGOZIK lllllllllllllllilllllllllllllilllllllllllllllll] AZ URAL II. Az Építésügyi Minisztérium Számítástechnikai és Ügyvitelgépesítési Vállalatánál három hónappal ezelőtt szerelték fel az Ural II. elektronikus számológépet, amely másodpercenként 5—6 ezer matematikai műveletet tud megoldani és több százezer számot tárol memóriaegysé­gében. Külön érdekessége a gépnek hogy matematikai számításokon kívül zeneszámok és egyes logikai játékok lejátszására is alkalmas. Képünkön: Lantos György elektromérnök dolgozik az Ural IX -n. ,v. wwo-' z -rrjj Árvízit apu a Sión A Vízügyi Tervező Iroda dolgozói az idén mintegy 50 millió forint értékű tervezé­si munkával készítik elő az ország vízgazdálkodásának és árvízvédelmének fejlesztését. A nagy árhullámok levezeté­sének meggyorsítására ter­vet készítenek a Zagyva jász­berényi szakaszának, vala­mint az Ipoly, a Hont és Ba­lassagyarmat közötti folyó­meder és a Marcal 20 kilo­méteres szakaszának rende­zéséré. Különösen érdekes és nehéz munkára kerül sor a Sió-csatorna dunai torkola­tánál. A Duna árhullámai eddig mélyen benyomultak a Sióba. Ilyenkor tehát irányt változtatott és a Balaton fe­lé folyt a víz a Sió medré­ben. A hosszadalmas gáterő­sítés helyett árvízkaput ter­veznek a Sió torkolatába, hogy kizárják a csatornából a dunai árhullámokat Töb­bek között az idén tervezik még meg a balmazújvárosi duzzasztómű vet is, amely a Keleti Főcsatorna felső sza­kaszán akkor is elegendő ön­töző vizet tart vissza a me­derben, amikor egyébként alacsony lenne a vízállasa. Felújításagyuíagyárban KL^a-mSS^T 1912-ben készült Czerweny típusú mártógép alkatrésze: nek újragyártását. A gépet rekonstrukciós változtatás né'­kiil a júliusi leállás idején újítják fel Külpolitika + Napi összefoglaló -f Fepis a KreiaSben Fidel Castro tiszteielére Zavaros a tanpyikai kép Tegnap Moszkvában a nagy Kreml palotában fogadást rendeztek Fidel Castro kubaj. kormányfő tiszteletére. A fogadáson N, Sz. Hruscsov és Fidel Castro beszédet mon­dott N. Sz. Hruscsov beszédében elmondta: a kubai kor­mányfő látogatása újabb nagy jelentőségű beszélgetésekre, eszmecserékre adott lehetőséget. Emellett létrejött a hosszú lejáratú szovjet—kubai egyezmény is. Tanganyikából érkezett jelentések szerint az ország fő­városában nyugalom van. Ugyanakkor más hírek ennek el­lenkezőjét bizonyítják, arról is beszámolva, hogy a zavar­gások első napja több halott és számos sebesült áldozatot követelt. Egyetlen értesülés biztos csupán, mégpedig az, hogy leváltották a hadsereg angol főparancsnokát, és har­minc angol katonatisztet Helyükbe tanganyikai tiszteket neveztek ,ki. Tudósítások a 2. oldalon. « U Thant, az ENSZ főtit­kára hétfőn sajtóértekezletet tartott, s ezen állástfoglalt a kelet—nyugati kereskedelem akadályainak lebontása mel­lett. Azt hiszem — mondotta — ebben az évben óriási ak­tivitásra kerül sor a világke­reskedelem problémáinak megoldásával kapcsolatban «w> Johnson, az Egyesült Államok elnöke kedden reg­gel televízióbeszédet mon­dott, és abban a Genfben folytatódó leszerelési értekez­lettel foglalkozott. Kijelen­tette, kormánya -kész meg­hallgatni bármilyen tervet, elmenni bárhová, intézni bár­mii ven felhívást és részt ven­ni bármiben, ami reális kilá­tásokkal kecsegtet a béke szempontjából*. Heinrich Kronet, a Né­met Szövetségi Köztársaság jelenleg Párizsban tartózkodó államminiszterét kedden fo­gadta Dirk Stikker, a NATO főtitkára. A német minisztert fogadta Couve de Murville francia külügyminiszter, majd De Gaulle is. Külpolitika -f Napi összefocrlaló 4­Egyesült két szegedi tsz Korábban mind a szegedi Dózsa, mind pedig a Táncsics termelőszövetkezetekben közgyűléseket tartottak, ahol a további fejlődésért a két közös gazdaság egyesí­téséről tanácskoztak. A két szövetkezet tagsága azután a közgyűlésen kimondotta a Dózsa és a Táncsics tsz-ek egyesítését, Móra Ferenc Tsz néven. A közgyűlésen a szövetkezet tagsága egy­hangúlag az egyesített tsz elnökéül vá­lasztotta, s e tisztség betöltésére fölkérte Szili Antalt, a városi tanács mezőgazda­sági osztályának vezetőjét, mezőgazdasági mérnököt Az egyesített tsz jobban képes a nagy­üzemi adottságok kihasználására — állapi, totta meg Szili Antal. — A vezetőség és a tagság közös elhatározásaként a Móra Ferenc Tsz fokozottabban kíván foglalkozni ál­lattenyésztéssel, ezen belül is baromfitenyésztéssel. A cél az. hogy a város ellátására minél több húst és tojást adjon a szövetkezek Ezt segíti a tsz már meglevő csibe­nevelője és ezt célozza az is, hogy a közös gazdaság korszerű tojóháe felépítését ha­tározta el, még ebben az évben. A tojó­házban — amely a tervek szerint idén de­cemberben lesz kész — 20 ezer tyúk lesz, majd ezt a létszámot a következő évek­ben tovább akarják növelni. Természete­sen az állattenyésztésen kívül nagy gondot fordítanak a növényter­mesztésre. s itt is a hozamok emelésére törekednek. A baromfitenyésztéshez megtermelik a szükséges takarmánymennyiséget. S mivel jó lehetőségük van rá, nagyobb, összefüggőbb táblákban termelnek fű­szerpaprikát, ami szintén jó jövedelmet hoz. Az egyesült termelőszövetkezet összes földterülete 3356 kataszteri hold, a tagok száma pedig 632. Semmi kétség, hogy a Móra Tsz vezetői és tagjai összefogva, jó munkával, a lehetőségek kihasználásával­nagy eredményeket émek el. Ez abban is jelentkezik majd, hogy sok baromfit, to­jást, s más mezőgazdasági terméket adnak a város lakosságának.

Next

/
Thumbnails
Contents