Délmagyarország, 1963. december (53. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-01 / 281. szám

PÁRIZSI LEVEL AMostanaban. otthon, Magyarországon megint divatot dolog Párizst «felfedezni*. Cikkek, ÚHUvelek, könyvek jelennek meg erről a kétségkívül csodálatos városról és igen sok irás, a sznobizmus nem minden veszélye nélkül, valami újat. még soha fel nem fedezettet szeretne nyújtani as olvasónak. Ezúttal tehát Párizs "felfedezése- helyett esak azt szeretném megírni, amit láttam, tapasztaltam az itt töltött, néhány hét alatt, miután az első napok szemfényvesztő szépségei mögött annyira-amennyire megismertem az illúziötlan valóságot is. Az cl*ó benyomás a bourget-i repülőtértől a város ávg szivéig, a Quartier lati n-ig nemcsak hogy lenyűgöző, hanem ugyanakkor szédítő is. Egészsn váratlan, eddig ismeretlen tempójú élet fogadja a Tisza partja mellől ideszakadt vándort, aki -lüvött kutya módjára« kapkodja a fejét, amikor a százas tempóval száguldó taxija mellett szézhúszassal, vagy még többel, alig néhány centimeteres, levegőt szorító közelségben húznak el a gyorsaság őrültjei, s a szédületet még csak fokozza az autók beláthatatlan állandóan villogó, száguldó folyama: a házak, utcák DUianájj-í Tü jelenségeben Mert a vándor olyan nate. hogy a szürrealista költő módjára nézi ezt a maga nemében egyedülálló univerzumot, amely egy város ugyan, de még számtalan más városból tevődik össze, azt az univerzumot., amelyet a franciákkal egész Európa kétezer év óta éptt anélkül, hogy befejezte volna. Azaz: Párizs nemcsak térben, hanem időben is létező és aki csak egy szempontból próbálná vizsgálni, nagyon hamis képet kapna. Tévedés ne essék, ón nem azt akarom mondám, hogy az in Szegedemnek és minden más városnak nincs történelme, nincs hagyománya, van, de mennyire van, esak ott a házak kövei túlságoson fiatalok ahhoz, hogy beszólni tudnának. Viszont itt, Párizsban, lépten-nyomon történelmi, sok-sok évszázados múltú, műrészi alkotású épületre bukkan az ember, és nemcsak a házaknak, hanem az utcáknak is megvan a maga történelme. (Csak kuriózumként említem meg, hogy jelenleg Párizsban 3195 ulea van, 108 körút, s a leghosszabb utca, a me de Vaugirard, 4360 méter, a legröviedbb utca, a rue de Degrie 5 méler 75 centi, a legszélesebb az Avenue Fach, 120 méter, és a legkeskenyebb a Duée átjáró, 60 centi.) Párizs már a XII. századtól kezdve az ország fővárosa, hol összefut minden szellemi törekvés, a XIII. században az ízlésnek, a jó modornak a központja, melynek jellegzetes vonatai már ekkor kialakulnak: a Szajna jobb partján a királyok és a kereskedők laknak, a központban, a NotreDame körül a papok és a bírák, a Szajna bal partján a Sorbonne körül a diákok és a kolostorok. A város ezt a jellegét ma is megőrizte, nem királyoknak hivják ugyan a Szajna jobb partján lakókat, de a hajdani királyoknál is fényűzőbben élnek és hatalmasabbak, mert aranyhegyeik révén a fél világ vámszedői. A XVIII. század végén a városnak már ötszázezer lakosa volt (60 ezer koldussál, akik csak koldulásból éltek.'), és több mint tízezer kávéháza; ma vannak negyedei, melyek a világ legsűrűbben lakott városrészei, például a Saint-Gervais negyedben egy négyzetkilométernyi területre 107 ezer lakos esik. A város roppant arányú fejlődését az ls magyarázza, hogy Páriss Franciaország szive, hová az ország minden ere összefut. Csak egy pillantást kell vetnünk úthálózatára, s azt látjuk, hogy Párizs a pók szerepét játssza hálója közepén. Párizsban minden olyan hivatalos is nem hivatalos intézmény megvan, amelynek révén az országban az ország szerepét tölti be. Nem szeretném Párizs jelentőségét, vonzóerejét Victor Hugo-i túlzással megrajzolni (a Miserables-ban egyik hősivel ezt mondatja: »Párizs a Kozmoszhoz hasonlít"), de tény, hogy már a középkortól kezdve Európa minden országából az ifjak sok ezre vándorolt e városba egyetlen céllal: tanulni. Ramuz emlegeti valahol, hogy régen a tehetség a királyi udvarban kereste az elismerést, most Párizsban próbálja azt elérni. »Minden füstölög, minden ég, minden ragyog, minden forr* Pártosban — mondta Balsac. Chopin, Liszt, Munkácsy Mihály, Picasso és a többiek — az igazán nagy művészek innen indultak a világhír felé; ám egyről nem szabad megfeledkezni, hogy a nagyokon kivül menynyi de mennyi tehetséges művész kergette még a dicsőség, a gazdagság nagy ábrándját, hogy érdemtelenül, szerencsétlenül és névtelenül pusztuljon el. De sokszor nem is kell nagy tehetség a beérkezéshez, inkább érdek és kapcsolat. Ha valakiből, mármint művészből vagy tudósból üzletet lehet csinálni, akkor híres ember lesz, ha nem, akkor elveszett. A végletek városa ez, a pompa és a nyomor világa, hol Crőtusok és Lázárok élnek, pénzimádó polgárok és gengszterek, amennyi fény, annyi, vagy még több árnyék. És talán éppen ezek a rendkívüli ellentétek és ellentmondások teszik olyan érdekessé a várost, amelynek villamossággal telitett légkörében állandó a viharvárás. Mndócsy László A Bezosztaja dicsérete A szovjet Bezosztaja búzafajta jelenleg a Jugoszláviában vetett búzafajtáik között a legelterjedtebb. A jugoszláviai Bajmok állami gazdaságban például idén 27 mázsás volt az átlagtermés búzából, a Bezosztaja búzafajta pedig azonos feltételek kötött körülbeiül 55 mázsát termett hektáronként. A Bezosztaja búzafajtából készült kenyér kiváló minőségű. Héja vékony, bele Ízletes, porhanyós és igen nagy a kenyér súlytöbblete a felhasznált liszthez képest. Száz kg lisztből 145,5 kg kenyeret sütöttek. Más búzafejták súlytöbblete 5—10 százalékkal kisebb. A kenyér még 36 órával a sütés után is friss és Ízletes maradt. Tömörkény István, az eszperantó egyik első hazai propagandistája Az öröm már nem fér el Néhány hete, egy ankét — Hát, mindem estére jut szünetében, a nőkről, a há- valami, zasságról volt szó. Akkor lettem figyelmes K. Lászlóra, Zsúfolt szekrény akinek feleségét futólag már régebben Ismerem. Tréfásan, de némi iróniával, valami ilyesmit mondott: »Ja, kérem. az asszonyok mindig kitalálnak valamit, hogy minél unalmasabb legyen az élet.« A beszélgető csoport harsány hahotával nyugtázta a fiatalember megjegyzését. Érthető, hogy ezek után egyik szabad estémen becsengetek hozzájuk. Az aszszony nyit ajtót. Kedvesen fogad, bár a váratlan látogatás miatt alig palástolja zavarát. — Jaj, még mindem szanaszét van! Most értem haza, és mert tegnap késő estig varrtam, "fut* az egész lakás. Kelengye, szívességből Az egyébként ízléses berendezésű szoba tényleg inkább valami varrodához hasonló. A székek támlája, az asztal, de még a tv teteje is szabásmintákkal, láthatóan nyolc férfiöltönyt, négy-öt félig kész ruhadarabokkal, fércszálakkal ékes. K.-né betanított munkái egy szegedi gyárban. Férje művezető, ötéves kislányukra napközben a nagymama vigyáz, aki itt lakik a közélben. Az asszony sietve rendet csinál. Beszélgetni kezdünk... Nem fog tálán megharagudni, ha azt mondom: hallatlanul szokványos válaszokat adott. Hogy jól élnek, nem panaszkodhat, a férjével is jól kijön stb. Valahogy a varráara terelődött a szó. Mint kiderült, egy szőregi unokahúgának készül itt stafírung, ágynemű, pongyola, miegymás. — Tudja, ez olyan rokoni szívesség. Cserében disznót hizlalnak nekünk. — Sokat varr? Zamenhof doktor első esz- it is. Cikke — valószínűleg, magyarázta? Tömörkény perantó nyelvtana 1387-ben mert T. 1. monogrammal je- rint: a logika, amelyen a jelent meg. Egy évtizednek Iont meg — elkerülte Ortutay mestersége* nyelv granunatikellett eltelnie, mire hatása Gyula figyelmét 1», így az ő kája épül. "S dacára e konyáért honunkba. Bálint Gá- Tömörkény-bibliográfiájá- nyúségnek írja —. az .Élbor, kolozsvári egyetemi ban nem szerepel, és sem a peranto' nyéi-v bármely tanár, a kiváló nyelvtudós, Tömörkény-kutatás, sem az nyelvbeli finomságot vissza 1897-ben figyelt föl ró és eszperantó hazai történetének tud adnt." Életképességének kezdte tanítani. A következő búvárai (Kökény Lajos, Ti- bizonysága, úgyrnohd, gyors évben, 1898-ban jelent meg borc Zsigmond stb.) nem tud- elterjedtsége. Érdekéik, hogy szintén Kolozsvárott, Bálint nak róla. azok között a nagyvárosok Gábor buzdítására és elősza- Tömörkény is abból indul között, melyekben ekkor Vjár vával az első hazai eszperan- w hogy az emberiség régi eszperantó klubok működte^, tó nyelvtan, Barabá* Abel ókaja a közös nyeiV) a világ- Tömörkény Ogyesszát is emmunkája. nyelv. Szól a volapükről éssi- liti — Párizs, Pétervár, NürnAz eszperantó magyar ter- kertelenségéról, majd a helyé- berg, Varsó és Up*ala táreajesztői. pártfogói sorában be lépó, s a minden eddigi kí- ságában. Hazai példakra mindjárt utánuk következik sértetnél sikeresebbnek bizo- ugyan még nem hivatkozhaTömörkény István. A Szegedi nyúló eszperantóról. Barabás tott, de a világirodalomból Napló 189R április 10-i szá- nyelvtanáról azt írja: »Érté- már akkor megemlítette Homában terjedelmes tárcacikk- kes könyv ez erről a csodáin- méroszt, Shakespearet, Goeben méltatja Bólint Gábor tos nyelvről, amelyet két hét thet, Byront, Heinét és Pusírását és Barabás Ábel köny- alatt meg lehet könnyen ta- kint, mint akiknek müvei vét, sőt röviden ismerteti az nulni. Ez okozza elterjedésé- eszperantóul olvashatók mar eszperantó nyelvtan alapelve- nek titkát". S a könnyűség világszerte. Ismerteti az eszperantó lavokat, a levelező mozgalmat, s cikkét Barabás Abel könyvének isméiéit ajánlásával így fejezi be: "Mint e példákból látszik, a szép hangzású, hihetetlen gyorsan megtanulható, s a szabálylabirintusokát nélkülöző Esperantóban meg van csinálva aS á világnyelv, amelyé a jövő." Az eszperantó mozgalomnak Szegeden jeles hagyományai vannak. 1906-ban már nyelvtan jelenik meg városunkban, 1914-ben már szervezet létesült, Turzó Péter 1918-ban Itt indítja meg a Hungara Esperantitto című máig is élő folyóiratot. A sz egedi munkásmozgalom ; erőssége volt az eszperanti ták lelkes összetartása, hifi a szocialista jövőben. JuhárGyula több cllikben és 19"i őszén a' Prológus a MűnkéEszperantó estélyire című versében is vallott a munkásosztály történelemformáló erejéről. Móra Ferencnek is van cikke az eszperantóról. S most. mindezeknek mlntes ' az őséül, előzményéül ott áll Tömörkény István, a harmadik szegedi íróklassztkua is. Juhász Gyulának már több verse olvasható — Kalocsay Kálnóón átültetésében — eszperantóul. Szép lonne, ha e világnyelv művészi erejének is birtokában levő fordítók, most már Móra Ferenc . és Tömörkény István elbeszéléseit ls a világ elé vinnék. Igaz, műveik számos nyelvre fordítva hozzáférhetők már a nem rnngvar anyanyelvűek számra, de miért ne élnénk az eszperantó n'újtatta lehetőségekkel is. hogy a nyelvhatárok korlátait ledöntve fölmutathassuk emberi és művészi nagyságukat? Péter László A gyerek születése után K.-né egy ideig nem járt dolgozni. Akkor, mintegy fizetéskiegészitésként kezdett varrogatni. Ne értsék félre, ő valóban csak a rokonoknak varr. Nagy a rokonság. Többnyire Szeged környékén. — Nekik is jól jön, hogy nem kell varrónőhöz menni, mi is könnyebben jutunk friss baromfihoz. Meg hát a hízó! Már ötödik éve minden őszre "összevarrok* egyet — magyarázza. —i Mit szól hozza a férje? — ö..., hát örülhet, hogy a felesége ennyit hozzásegít a háztartáshoz. K.-né munkahelyén ezerkétszáz forintot keres, a férje úgy kétezer körül. S mikor az asszony kinyitja előttem a szekrény ajtaját, magam is elcsodálkozom. Ki kellett szedni a polcokat, mert a gyerek ruhái másképpen már nem fértek el benne. Hamarjában vagy össze kosztümöt számoltam a zsúfolt szekrényben. Szakmunkás Is lehetne — Nézze, ez most lett kész — emel ki egy puha, piros kislánykabátot. — Csak a rávaló került ötszáz forintba — forgatja a valóban csinos holmit. Engedélyével egy fekete, rücsköt szövetű ruhát veszek ki a szekrényből. Magas nyak, princesz szabás. Nézem a fiatalasszonyt és azt gondolom, hogy szőke hajához nagyon jól állhat ez a ruha — Éi mikor volt utoljára magán? — Farsangkor, az apósomoknál voltam benne — mondja tétován. És ne kérdezze senki, mikor volt ez a ruha színházban, mert K.né körülbelül két éve nem járt ott sem. Hiába, az öröm már nem fér el a rakott szekrényben! Nem akarom mégogyszer faggatni, hogy a férje mit szól mindehhez? ö meg, mintha a gondolataimban olvasna, éppen erről kezd beszélni. - ,' — Azelőtt együtt örültünk minden új holminak, ami a lakásba került. Most meg! Tegnap is csak anhyit mondott a kislány új kabátjára, hogy "jó lett volna neki készen egy más forma is*. A gyárban továbbképző tanfolyamra hívták K.-nét. Két év múlva szakmunkás lehetne. De ő azt mondja, hogy nem érdemes, ha "mindenük meglesz* úgyis itthon marad. Nincs kedvem kérdezni, hogy ml az a "minden*? Talán, mert észrevettem, hogy a rekamié mellett levő éjjeliszekrényén egy tavalyi divatlap meg egy elsárgult képesújság hever. Varga Edit Sok déligyümölcs érkezik A kereskedelem készül az ünnepekre A szegedi éleim iszerellá- megtalálható az élelmiszer- Sok szép ezüstfenyő és lúctás jelenleg is jónak mondha- kiskereskedelmi vállalat bolt- fenyő érkezik. Bőségesen kitó Ettől függetlenül a ke- jaiban. elégíti az igényeket. Tárgyareokedelem gondosan felké- Gesztenyét ia árusítanak lások folytak az ünnepeltre szül az ünnepekre. Sőt már már az üzletekben, de 3—i az elegendő félkész tészták, a tervek megvalósítása is nap múlva érkezik meg az illetve tortakarikák beszermegkezdődött. olasz gesztenye, amely 14 fo- zésére is, a tájékoztató szeAz üzletekben már a múlt rintos áron kerül forgalom- rint kielégítő lesz ez elláhóten megjelentek a piros ba. Pörkölt mogyoró, dato- tás ezen a területen is. Jasztaniolpaprírosba csomagolt lya máris vásárolható, s a vul a tojásellátás is, vajból télapófigurák A kereskedői- napokban érkezett elsö füge- pedig 20 százalékkal több kemi osztály áruforgalmi cso- szállítmány után a jövő hé- rül forgalomba Szegeden, portvezetóinek tájékoztatása ten ismét nagyobb mennyi- mint a múlt év hasonló időszerint Szeged város 100 má- ségű füge érkezik. Ugyan- szakában zsa csokoládéfigurát kapott és csak a Jövő hétre várják Gö- Télapó-ünnepélyre és karátöbb mint 10 ezer csomag tél- rögországból az első narancs- csonyra is igen sokan vásáupóajándék vásárolható az szállítmányt, s ezután már rolnak gyermekeiknek, csaüzletekben. Megkezdték a folyamatos lesz a város déli- ládtagjaiknak játékot. Az szaloncukor árusítását ia, gvümölcs-ellátása. Soha nem idén nem lesz gond ez sem. amelyből eddig több fnlnt látott választék várja ol- mert a sok szép külföldről !50 mázsa érkezett. Minőségi ctó áron almából a vásárló- behozott babáktól kezdve a választék is van, az olcsóbb k t fiuk altal kedvelt vasúti já22 forintos szaloncukortól az ~ . „ , . . tékig. a különböző műszaki 50-67 forintba kerülő deez- A íenyő«a áruoítasa de- & labdajátékokig nagy vásloncukorig minden cember 9-én kezdődik meg laszték várja a vásárlókat. — Mi újság felétek, pajtikám? — Te jobban tudod nálam. — Én? — Te hát — A téeszre gondoltam. — És is arra. Szépséges jó élet van benne. — Nocsak. — Ezt írjátok feszt. — Harapós a kedved. — Az lenne itt neked is. CLz őszinteség — Szép kövérek. Szerződöttek? — Csak ez a négy. A két tarkát megöljük. — Ahogy saccolom, hajazzák a százötvenet. Jó kis pénz áll lesz. a házhoz. — Megvan már annak ásva a gödör. _ Hát mi meeint Egy adta rongy va" a foto? grtink, nézd ezt • gúa m nyát. Lóg rajtam, mint a madárijesztőn. — Minek mondjam én azt? Nektek a szövetkezet úgyis csupa lakodalom. Azért — Kell a fenének. Ha már vesz az ember... — Kukoricát nem adsz el? Tele a góréd. — Moet még nem, majd ha jobb ára A háztájiban termett ennek is nagy része. — Ne mesélj nekem! A táeszből mennyit kaptál? — Kaptam onnan Jobban gazdálkodtak. — Miket beszélsz? Azok? Fel se hozd nekem őket. Még mindig kint az öszszes cukorrépájuk. — Az nem olyan veszélyes. De az tény, hogy az idén mintha lepipáltak volna benneteket. Az emberek elégedettek... — Nehogy elhidd már! Csak a szájuk jár örökké, különben a nyomunkba se léphetnek. — Hogyhogy? Hát úgy, hogy — Hát én már rég vagytok, hogy egekig el is hajítottam volna, még a disznókat sem etetném benne. magasztal j átok. — Megint fonákul beszélsz. Nem unod még? Merd végre kimondani, hogy tulajdonképpen kutyabajod, sőt... — Mondtam, hogv Ilyen vagy te. Tele a hasad, aztán így ítélsz minket is. — Ismerem a céMéltatlan agy szövetkezeti gazdahoz. — Csak ezt tudod. Élnél itt közöttünk. — A fejem se fájna. Egy pár tyúk és jön a pénz. — Sokat eszik az, mire megnő. Aztán hányat oda kell adraaBSsraaí a?ff meg cakk-pakk kész — Keveset. Tán há- minden, csupán egy romszaztíz ha van. A kis mélyszántaninövénytermelésben nagyon szűken Írogatják. — Na, és a számítás? Meglesz a terv szerinti forintérték1 — Szűken, talán, tavai ó ... | — Aha! Ez a "minálunk* mond egyet s mást. Azt például, hogy mégis pártolod, sőt magadénak vallod ezt a nyavalyásget, nekem hiába be- ni efry nyomorult te- tón ... Tudod, nem nak mondott téeszt szelsz. Elved, hogy levizióért. úgy van Itt, mint... — Szóval ide lyucsok a bolond di- _ Mil t vettél7 — Nyögd már ki, kadtunk kl! Csűrjük, csekszik, az okos le- 7 • ne kertelj annyit! csavarjuk a szót. tagadja a vant is. ~ ,',nliIyft' ,Mit — Hát ügy negyven amíg valami ki nem — Nincs itt mit le- gondolsz! Csak olyan forint Körül. jön belőle. No, arra tagadni. Ha ezekkel szegényemoernek va- _ végre! De tu- várhatsz, amíg én a hízókkal nem baj- lét: Kekest. dod-e, hogy a Koe- megint őszinte lelódnék, a közöstől — Árulnak annál suthban negyven- szek hozzád, felkopna az állunk. olcsóbbat is. ötöt osztanak majd. f Nag |stvan 8 DÉL-MAGYAHORSZAÍi Vasamap, 1963. november 24.