Délmagyarország, 1963. december (53. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-08 / 287. szám

Az ismeretterjesztő évadra készülés néhány tapasztalata EÖZel hónaPP*I ezelőtt a Tudományos Isme­retterjesztő Társulat Csong­rád megyei elnöksége kibő­vített ülésén széleskörű vita keretében tárgyalta meg azo­kat az elvi, szervezeti és számszerű célkitűzéseket, amelyek azóta a társulat me­gyénkben működő szerveze­teinek irányelvül szolgálnak az őszi felkészülés munká­jához. Szinte egyértelmű volt az egyetértés azokban az elvi kérdésekben, melye­ket irányelvként a titkárság terjesztett elő, mint például: segíteni a dolgozók szocia­lista tudatának kialakítását, a természettudományos is­meretek terjesztését. Egyet­értett az elnökség azzal, hogy a társulat munkájának a leg­messzebbmenően kell szol­gálni a párt eszmei offenzi­vájának sikerét és a tudomá­nyos ismeretterjesztéssel is a fő figyelmet a polgári, kispolgári nézetek, eszmék maradványainak felszámolá­sára és végeredményben a szocialista népi-nemzeti egy­ség kialakítására kell fordí­tani. Nem volt ilyen egyértel­mű az egyetértés azokkal a célkitűzésekkel, melyek arra irányulnak, hogy a társulat saját eszközeivel Is segítse a termeléssel kapcsolatos mű­szaki, agrár-Ismeretek ter­jesztését, a helyes szemlélet kialakítását Többen az el­nökség tagjai közül kifogá­solták, hogy a TIT miért vállal olyan szerepet, mely lényegében az ipari, illetve mezőgazdasági termeléshez szükséges szakemberképzés­sel jelent egyet. De az is helyes volt, hogy az aggá­lyoskodó elnökségi tagok mellett más elnökségi tagok megfelelő érvekkel bizonyí­tották, hogy bár tényleg nem tartozik a Társulat pro­filjába a szakemberképzés, de nem függetleníthetjük magunkat az Ipari, mezőgaz­dasági szakmai ismeretnyúj­tástól, és hogy a szakmai ismeretnyújtás nem azo­nosítható a szakmun­kásképzéssel. A szakmai ismeretek terjesztésével kap­csolatban kerültek szóba az akadémia elnevezésű isme­retterjesztő formák tartalmi célkitűzései. Mg már ismeretesek az üld 1U<J1 1963 '64. évi isme­retterjesztő évad során vég­rehajtásra váró feladatok nemcsak elvi kérdésekben megfogalmazva, hanem főbb számszerűségükben is. A társulat munkáját kedvezően befolyásolja az a tény, hogy a különböző előadást rende­ző szervek részéről felmerülő ismeretterjesztési igényeket nem az évad közben, alka­lomszerűen. hanem a szer­ződéses rendszer alapján többé-kevésbé már ma is is­merjük egész évadra előre. Az 1963/64-es ismeretter­jesztő évad folyamán meg­tartásra kerülő tudományos ismeretterjesztő rendezvé­nyek számét a különböző ürómekkel, termelőszövetke­zetekkel, ifjúsági szerveze­tekkel, művelődési otthonok­kal, hivatalokkal és intéz­ményekkel kétoldalú kötele­zettséget jelentő szerződé­sekben, megállapodásokban rögzítettük. Jelenleg 200-nél több azoknak a megállapo­dásoknak a száma, melyek a Társulat birtokában vannak. Ez a több mint 200 megálla­podás azt jelenti, hogy a TIT Csongrád megyei szer­vezetei jelenleg a megye városainak és községeinek, jelentősebb üzemelnek több­ségével szerződéses kapcso­latban vannak. E szerződé­sek alapján 2000-nél több előadás kerül megtartásra. A 200-nál több megállapo­dás közül 66 különböző el­nevezésű ismeretterjesztő akadémiákra szól. Az aka­démia-rendszerű ismeretter­jesztő formák keretében 750 előadás hangzik el. A meg­kötött megállapodások alap­ján ma már konkrétan ls látjuk, hogy nem igazolódott be azoknak az aggodalma, kik a Társulatot a szakmai ismeretterjesztéssel kapcso­latos konkrét munkától óv­ták. A 2000 tervezett elő­adásból 650 olyan, amelyek közvetlenül kívánják szol­gálni a hallgatóság termelés­sel kapcsolatos ismereteinek bővitését. E termelést köz­vetlenül segítő, előadások közt több mint 450 agrár — megyénk sajátosságához mérten megfelelő —, 100 köz­gazdasági és közel 100 mű­szaki Ismeretet ad. Van néhány egészségügy, a pedagógia, mely viszonylag nagyobb arányban kap helyet egyes járások, városok munkájá­ban, mint azt a helyes ará­nyok indokolttá tennék. Kis­sé egészségtelen egyoldalú­ságra mutat, hogy Szegeden a szerződésileg rögzített elő­adásoknak több mint 20 szá­zaléka egészségügyi. Makón és a szentesi járás területén az előadások 33 százaléka pedagógij'. a szegedi járás­ban az előadásoknak mint­egy 30 százaléka a termelés kérdéseivel közvetlenül fog­lalkozó agrár- és közgazda­sági jellegű, de alig van szó irodalmi, művészeti, egész­ségügyi és főleg a természet­tudományos alapkérdésekkel foglalkozó témákról. Ha ez a tematikai eltolódás való­ban az adott terület dolgozói­nak konkrét érdeklődésére é» igényére támaszkodik, akkor még csak elfogadható. Félő azonban, hogy ez a temati­kai egyoldalúság inkább tükrözi egy-egy szervező, művelődési felelős, szakszer­vezeti funkcionárius, nem utolsósorban helyi TIT-akti­vlsta egyéni érdeklődését. Ez pedig, ha így van, mér eleve nem lehet helyes, mert ilyen esetben alig-alig lehet szá­mítani az előadások iránti őszinte közönségérdeklődés­re. Több helyi és gazdasági vezető az ismeretterjesztés szervezése elöl maga által konstruált indokok segítsé­gével akart kitérni. Csanyte­leken az egyik termelőszö­vetkezet elnöke már a múlt évben is, de ez év során is azzal „tanácsolta-" el az elő­adásszervezőket, hogy a tsz részéről nem érnek rá ezzel foglalkozni, mert szántani és vetni kell. Különösen sok nehézséggel találkozunk az építőipari vállalatoknál. Olyan tapasztalatokkal is ta­lálkoztunk például a makói járás községeiben, ahol a tu­dományos Ismeretterjesztést a szakmunkásképzés konkur­renssként fogadták és az il­letékes állami szervek egyes képviselői kijelentették, hogy amelyik tsz-ben nem műkö­dik mezőgazdasági szakmun­kásképző tanfolyam, ott is­meretterjesztő ukadémiára se köthető megállapodás. A felsorolt ^!tív 68 v»i némi nega­tív jelenségek Összevetése alapján azt a megállapítást lehet rögzíteni, hogy alapjá­ban az 1963/64-es tudomá­nyos ismeretterjesztő évadra való felkészülés eddigi mun­kája sikeres volt. Lényegé­ben már a felkészülés stádiu­mán túl vagyunk, megkezdő­dött a program megvalósí­tása. A társulat szegedi és vásárhelyi klubjában már október és november hónap folyamán majdnem napon­ként a legkiválóbb előadók közreműködésével kerültek megtartásra olyan rendezvé­nyek, amelyek elsősorban a helyi értelmiség érdeklődését igyekszik figyelembe venni. E meggondolás alapján ok­tóberben neves csillagászok, történészek, jogászok, iro­dalmárok, képzőművészek, művészettörténé-zek, közgaz­dászok és a nemzetkőzi kér­déseket sokoldalúan ismerő politikusok elö..dására került sor. Ez a megkezdett út no­vemberben tovább folytató­dott és decemberben már még gazdagabb, sokoldalúbb programot juttat el a Tár­sulat. titkársága nemcsak a szegedi és hódmezővásárhe­lyi, hanem most már a szen­tesi, csongrádi, makói értel­miséghez is. Évek óta ered­ményesen működik a megye négy városában a népi ülnö­kök továbbképzését szolgáló Ülnökakadémia. Az ügyve­zető elnökség november 20-i határozatának megfelelően megkezdődtek az előkészüle­tek az 1964. érvi Szegedi Nyá­ri Szabadegyetem megszerve­zésére Szegeden három ta­gozattal, Hódmezővásárhe­lyen és Szentesen két tago­zattal filmművészeti előadás­sorozat működik. Az érdek­lődésre Jellemző, hogy Szege­den a múlt évi két tagozatot háromra, a hódmezővásárhe­lyi egy tagozatot kettőre kel­lett növelni és a községek közül elsőnek Kisteleken is filmtörténeti sorozatot kellett indítani. A mi már konkrétan meg­A lllu UÜI fogalmazott ter­vek tartalmában is és meny­nyiségében is sok és körül­tekintő feladatot jelentenek. A tervek megvalósításának realitását nagymértékben alátámasztja az a tény, hogy járási, városi szervezeteink élvezik az illetékes párt- és állami szervek támogatását, e szervek számítanak a tár­sulat munkájára és az egész tudományos ismeretterjesztés szerves részt képez a nagy eszmei offenzívában. SZALONTAlJÓZSEF a TIT megyei titkára ÉRTESÍTJÜK kedves megrendelőinket, hogy a méretes nőiruha-készítő és javító részlegünket Tábor ü. 8. sz. alól november 11-vel áthelyeztük Újszeged* Bérkert u 56 sz. alá Vállalunk a lakosság részére mindennemű női felsőru­ha, valamint női és férfi fehérnemű készítését és javí­tását. Közületek részére munkaköpenyek és egyéb ru­hanemüek készítését és javítását. Siketek és Csökkent Munkaképességűek Vegyes Ktsz, méretes réselege, Űjszeged, Bérkert utca 56. szám. K. 827 BraFslivai és szegedi ku'atók együttműködése A bratislavai egyetem 1 gyógyszerésztudományi ka­ráról dr. Smogrovic docens, tudományos dékán helyettes és Szűcs László adjunktus 8 napig Szegeden tartózkodott. Tanulmányozták a Szegedi Orvostudományi Egyetem Gyógyazerésztudományi Ka­rának és intézeteinek okta­tó, nevelőmunkáját, tudomá­nyos éis kutatási program^ ját. Elutazásuk előtt dr. Nó­vák István dékánnal — az együttműködési szerződés alapján — megállapodtak a két kar. Illetve a karhoz tartozó intézetek közötti tu­dományos kapcsolatok ki­építésében, valamint az egyes intézetek közötti tudo­mányos kapcsolatok kiépíté­sében, valamint az egyes in­tézetek együttműködésében, kölcsönös megsegítésében. Elkészítették az 1964. évi munkaprogramot, valamint foglalkoztak az 1065-ben Bratlslavában megrendezen­dő tudományos konferencia kérdéseivel. Ujabb tanulási lehetőségek külföldi egyetemeken A Művelődésügyi Miniaet­térium az 1964—1965-ös ok­tatási évre; külföldi egyete­mek éa főiskolák nappali tagozatain állami ösztöndíj­jal folytatható tanulmányok­ra nyilvánoa pályázatot hir­det. Az ösztöndíjasok a Bol­gár Népköztársaság, a Cseh­szlovák Szocial'sta Köztársa­ság, a Finn Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Német Demokratikus Köz­társaság, a Román Népköz­társaság és a Szovjetunió egyetemein, főiskoláin sze­reznek diplomát a műszaki, a természet-, az agrár- és a társadalomtudományok kü­lönféle szakágaiban. Tanul­mányaik befejezése után az ösztöndíjasokat az élelme­zésügyi. építésügyi, földmű­velésügyi, kohó- és gépipari, könnyűipari, külügy-, közle­kedés- és poetaügyi, művelő­désügyi, nehézipari minisz­tériumokhoz tartozó, továb­bá a Magyar Tudományos Akadémiához, az Országos Erdészeti Főigazgatóság hoz, az Országos Földtani Főigaz­gatósághoz, az Országos Víz­ügyi Főigazgatósághoz, az Állami Földmérési és Tér­képészeti Hivatalhoz, vala­mint az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központhoz tartozó munka, területeken helyezik el. Jelentkezhetnek első- és másodéves egyetemi (főisko­lai) hallgatók, legfeljebb há­rom-négy éve érettségizett dolgozó fiatalok, elsőéves felsőfokú technikumi hallga­tók és az idei tanévben érettségiző, illetve képesítő­ző közéoisikolai tanulók. A pályázat feltételeit a pályázati hirdetmény tartal­mazza. 1964. március máso­dik felében a pályázóknak felvételi viwftát kell tenni­ük. A hirdetményben éa mellékleteiben a jelentkezés­sel, a felvételi vizsgával és kiküldéssel kapcsolatos ösz­sws tudnivalók megismerhe­tők. (MTI) A háztartási készülékek áramütést veszélyei A háztartásokban üzenj­be helyezett készülékek és gépek 1959-től napjainkig a lakások villamos energia fogyasztását másfélszeresére emelték. A bevezetett tömb­árszabás ezek használatát nagymértékben elősegítette, ugyanis napjainkban mint­egy 15 ezer háztartásban fo­gyasztanak tömbfeletti mennyiséget, amely ez év októberi átlagát vizsgálva 20 kilowattórát jelent laká­sonként, illetve háztartáson­ként. Jellemző még az is, hogy amíg 1959-ben az egy háztartásban elfogyasztott villamos energia mennyisége havonként 15,7 kilowattóra volt, addig 1963 végére eléri a 20 kilowattórát. Megyénk területén a háztartási gépek száma meghaladja a 100 ezer darabot. A vasaló a legveszélyesebb Az előfordult balese­tek és a veszélyesség szem­pontjából a villanyvasaló áll az első helyen. Ha a vasaló szigetelésében meghibásodás történt kezelőjét közvetlen áramütés veszélye fenyegeti. Kiegészítésként meg kell je­gyezni azt is, hogy egy bi­zonyos nagyságrendű áram­erősség szívkamralebegést okoz, vagyis az emberi élet motorját bénítja meg. Gör­csös bénulást eredményez­het, és ha az áramütött nem tud megszabadulni az áram­körből, perceik alatt beáll a halál. Az említett áramerős­ség nagyságrendjére jellem­ző. hogy az egy 10—20 watt fogyasztású izzó által felveti áramerősség nagyságrendjét jelenti, de igen veszélyes, mert vasalás közben a ru­hát nedvesítve, kezünk bő­rének áramvezető képessége megnövekedik. Ezért a vasa­lót és a kávéfőző gépet ne használjuk hidegpadlójú helyi ségben, vagy ha már a körülmények folytán erre vagyunk kényszerülve, áll­junk száraz deszkára, PVC­vagy gumi szőnyegre, ügyel­jünk arra, hogy lábbelink ne legyen vizes, tehát a padló­zattól szigeteljük el magun­kat és így az áramütés ve­szélyét úgyszólván megszün­tethetjük. Legajánlatosabb azonban mégis az, hogy me­legpadlójú, azaz fapadlós, parkettás, vagy műanyag­padlóé helyiségben vasal­junk. Kétszeresen szigetelni Nézzük meg közelebb­ről a hasonlóképpen nagy népszerűségnek örvendő mo­sógép áramütés okozta ve­szélyeit A mosógép áram­ütés veszélyének kizárása ér­dekében a gyártó kettős szi­getelést alkalmaz, és ennek jelenléte lényegesen csök­kenti az áramütés veszélyét Ez azt Jelenti, hogy a mosó­gép feszültség alatt álló al­katrészeit a külső burkolatú testtől — amellyel szükség­szerűen mosás közben érint­kezésbe kerülhetünk — két­szeresen szigeteli el. Ennek épségéről szakszerű karban­tartás útján gondoskodha­tunk. Kívánatos tehát, hogy időközönként, de legalább évenként egyszer szakember­rel vizsgáltassuk meg a szi­getelések hibátlan voltát Ha­sonlóan van megoldva az áramütés veszélyének elke­rülése érdekében a centrifu­ga gép szigetelése is, így azt külön földelni, vagy földe­léssel ellátni nemcsak nem ajánlatos, de nem is szabad. A parkettkefélők, porszí­vók száma is közel tízezer darabot tesz ki a megye te­rületén. Az ezekkel kapcso­latos áramütések gyakorisá­ga lényegesen kevesebb. En­nek az az az oka, hogy eze­ket a gépeket általában me­legpadlós helyiségben hasz­náljuk. Kívánatos azonban e készülékeket is bizonyos idő­közönként megvizsgáltatni. Külön meg kell vizsgálni a hűtőgépek, a villamos tűz­helyek és a forróviz-tárolók kérdését. Az Áramszolgálta­tó Vállalat ezek esetében kötelezően előírja a földelés készítését. A földelő veze­tékek kifogástalan állapotát ellenőrizzük és szükséges, hogy Időközönként — a vo­natkozó szabványok szerint, évenként egyszer — a földe­lések műszaki állapotát is leméressük. A késiü ékbe nyúlni tilos A magnetofon, a rádió, a televízió áramütés veszélye kisebb, mert ezeket általá­ban szakemberrel Javíttat­juk. Ezeknél a készülékeknél, mivel ezekben a hálózatnál nagyobb feszültség is van je­len, bármilyen zavar la tör­ténne, első tevékenységünk mindi* a feszültségmentesí­tés legyen, vagyis a csatlako­zóját húzzuk ki a dugaszoló kljázatból- A készülékbe még ezt követően sem szabad be­lenyúlni, mert a benne tevő berendezésekben, jellegüknél fogva, továbbra is feszültség van jelen és csak több óra elteltével mondható a ké­szülék feszültségmentesnek. Ne tűrjünk meg la­kásunkban réz burkolatú kapcsolót, fém burkolatú fog­lalatot, ideiglenesen szerelt vezetéket és csak szabványos biztosítékokat alkalmazzunk. Az átkötött biztosítékok, az ideiglenes vezetékek a bal­eeeti veszélyen túl, tűzveszé­lyesek is. KOVÁCS JÁNOS DAV üzletigazgató Azonnal pénzhez jnt, ha kiolvasod könyven ri­adja. Magas trón v*n*co­lunk regi da új kiadású stóplrodaimt, tudományos és tíJiUtógl kfinyvokrt, KrtnyvcsOnlt. Karax u. éa Dugonics tér sarok. A HÍDÉPÍTŐ Vállalat szegedi építési csoportja felvesz számvitelben jártas dolgozókat (férfit és nőt). Jelentkezni tehet december 9-én 16 óm­kor a Szeged, Bajza u. 2. sz. alatti irodánkban S 91973* GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ építésztechnikust 6 hónapos szerződéssel felvesz a Kenderfonó és Szö­vőipari Vállalat újszegedi gyára. K 866 SZEGEDI TEXTILMÜVEK KERES azonnali belépéssel vizsgázott kazánfűtőket, fonó és lánccséveló szak­munkásokat, férfi segédmunkásokat, valamint 13. életévüket betöltött női munkavállalókat beta­nuló munkakörbe. Jelentkezni tehet a Szegedi Textilművek munkaügyi osztályán. K. 871x SZEGEDI VlZ- ÉS CSATORNAMŰ VÁLLALAT keres közmű- (víz és csatorna) tervezésben jártas mérnököt, kivitelezésben Jártas általános vagy építészmérnököt, gyakorlott GYORS- ÉS GÉPÍRÓT, valamint MŰSZAKI RAJZOLÓKAT felvételre. Ugyanitt SEGÉDMUNKÁ­SOKAT 6.— FT alapórabérrel felveszünk. Jelentkezés Szegedi Víz- és Csatornamű, munkaügyi osztály, Lenin krt. 86. sz. S 81675 Vasárnap, 1963. december 8. DÉL-MAGYARORSZAG 5

Next

/
Thumbnails
Contents