Délmagyarország, 1963. december (53. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-01 / 281. szám

Jelenleg a helyzet komplikált Alkalmazott vagy tag ? B * v r , ifi) , n, r , — - •• . • • — Tizenhatezer forint anyagmegtakarítóst jelente' tünk most, a harmadik negyedéves mérlegben, ez igaz. De ez a szám. múlt évi eredményeinkhez képest — akkor 120—150 ezer forintos megtakarításunk volt, éves szinten — nem olyan, amellyel dicsekedhetnénk. Hogyan lehet anyagmegtakarítás címen elszámolni 120 vagy akár csak 16 ezer forintot. is egy szolgáltató vállalatnál? Mert a Fodrász Vállalatról van szó amely a szolgáltató vállalatok közé tartozik. A válasz egyszerűnek tűnik; Kél féle változatban várható a felelet. Vagy úgy. hogy laza az anyagnorma, vagy pedig a lakosságtól — a szépitkező asszonyoktói. lányoktól, no meg a "borbélyt® iáró íéri iáktól — spórolták el. A „nagy megtakarítás kora" — Erre a két félére lehet gondolni, ezért nem szerelném, ha egyáltalán foglalkoznának a dologgal — hangzott a válasz. — Bk különben is már lezárult a »nagy megtakarítások® kora. Világosabban. Az elmúlt években, de még az 1963-as esztendő elején is, saját készítményű anyaggal — kozmetikai és fodrászatban használt vegyszerekkel — dolgoztak. Ezek előállítása jóval olcsóbba került., mint az országban használatos, a budapesti illatszergyárban gyártott. hasonló cikkek ára. Ebből a jelentős árkülönbözetből adódott a százezres megtakarítás. Ez azonban csak a -volt®, mert rendelkezés (rja elő, hogy minden fodrász váltaimnak a központi gyárban előállított cikkeket kell használnia. A betiltás jogos Miért van szükség erre az intézkedésre, ha a másik gazdaságosabb? A választ a Szegedi Fodrász Vállalat vezetője adja meg, amikor éppen csak néhány szóval említi, hogy bizony náluk is akadt, "visszaélés® a saját készítésű anyagokkal, mivel azokban egyes alapanyagokból a megengedett mennyiségnél valamivel többet — így mondta, "csupán egy-két százalékkal® — használtak. A betiltás tehát jogos, még ha forintban nincs Ls eredménye. Habar azt ts el kell ismerni. hogy ilv*r anyagok használatából sec miféle baj nem származó' De olt van a gondolat: "1< hetett volnaÚj anyagnormát? Októberben azonban mm fordult a kocka. A brigádok többsége veszteséggel — azaz többletfelhasználássá, zárta u. hónapot. A régi anyagnormák nem fel el ne i meg a most használt végy szeieknél — vonják le a következtetést. A 16 ezer forintos megtakarítás még abból az időből adódik, amikor az év elején, meg a második negyedévbe;: saját vegyszerrel dolgoztak — Tehát, emelni kell az anyagnormát! — Nemes József igazgató még óvatosan hozzátékzi — legalábbis e ideig úgy néz ki. Tehet. hogy szükség lesz ilyen módosításra ls. de felmerül a kérdés, hogy a többiek — akik az üj vegysz< rekkel is be tudják tartani a régi anyagfelhasználás normát — hogyan érik e: el? Jó tervezést A válasz tehát egyszerű nek. látszott, * a jelenlegi helyzet mégis komplikált. Art hisszük; ha jó a tervezés, a fodrász vállalatnál anyagmegtakarítás nem lehet Nem, mert minden magyarázkodás, minden válaszol gatás ellenére is felmerülhet mindenkiben a gondolat: -mégiscsak tőlünk — a szépítkező lakosságtól — . spórolják el ezt a megtaka- ; rftást. M. f | A Legfelsőbb Bíróság elvi döntései Nem nőhet A legjobb tehenészek a megyében A gazdák büszkesége, a megye legjobb szövetkezeti tehenészei jelenleg a szegedi Felszabadulás Tsz-ben vannak. Tizennégyen 126 tehenet gondoznak, s már tevaly 3842 literre fokoztak az egy tehénre jutó éves tejtermelési átlagot. Idén pedig amint erre az eddigi eredményekből joggal követkertethetünk, lényegesen meghaladják az egv tehénre jutó négyezer liter évi fejési átlagot is. Ezt megközelítő tejtermelési sikerekkel a megyében egyedül csak a szentesi Felszabadulás Tsz tehenészei dicsekedhetnek. A szegedi Felszabadulás Tsz példás szorgalmú tehenészei az idén nem kevesebb, mint félmillió liter tejet fejnek. S természetesen kimagasló teljesítményeikhez képest alakulnak jövedelmeik Ls. Nem hallgathatjuk el hogy többségükben asszonyok ős lányok dolgoznak itt. Fényképeinken bemutatjuk az Algyői úti szövetkezeti tehenészek egy csoportját. Kimagasló munkasikerekkel rászolgáltak arra, hogy megismerje őket a közvélemény. A jegenyék sem nőhetnek az égig, még kevésbé a kender. De lassanként — némi túlzással — a kender utoléri a jegenyéket. Ezt illusztrálja képünk, melyen a sozvjet Csujszk-vidcki kísérletek eredményét láthatjuk. Az öntöző víz 0,001—0.01 százalékos hibberellln oldat j volt. Ezzel egy szezonban ötször öntözték meg a kenderföldet, így érte el az óriási magasságot. A kép jobb oldalán összehasonlításként a | normális növésű kender áll. ] A hibberellinncl kezelt | kender magassága — amint i ezt az ember átlagos magasságából következtetjük — meghaladja az 5 métert, azaz megkétszerezi a hagyományos termesztésű kender magasságát. A TERMELŐSZÖVETKEZETI elnökökkel, tagokkal, alkalmazottakkal kapcsolatban több érdekes és iránymutató bírói ítélet hangzott el az utóbbi időben. Ezekből ismertetünk néhányai. A termelőszövetkezetekbe átirányított szakembereit társadalom biztosításáról hozott örvésiyességi határozatot a cgíelsöbb Bi rávág. Ebben a .óvetkezökel mondotta ki: — A termehistovetkezeí ekje átirányított szakemberekre vonatkozó rendelet végrehajtásánál egyes megyékÍven a tanácsok termelőszövetkezeti csoportokhoz is Küldtek dolgotokat, mégpedig elnöki, mezőgazdasági és egyéb feladatolt elláiására Ezeknek a megyei ta.lácsok végrehajtó bizottságai ugyanazt a jövedeiemkiegészítést és egyéb kedvez:uényeke> biztosítottak, mint amelyek a termelőszövetkezetekben dolgozó szakembereket illetik. A ísz-esoporlok gazdasági megszilárdítása és -zakszerú vezetése szintén fontos népgazdasági érdek. Yz ezekhez történt átirányíások art a célt is szolgálák, hogy a szakemberek előkészítsék a csoportok termelőszövetkezetté való átalakulását. A kormányhatározat helyes értelmezése mellett hiba volna, ha a tsz"•voportokhoz irányított szakmberek társa dálombiztosí•>si 'éren hátrányosabb elbírálásban részesülnének, mint a tsz-ekóe küldött dolgozók. A rendelkezés célja az volt. hogy az ide helye--ett szakemberek a munkaviszonnyal járó kedvezményeket ne veszítsék el. Amennyiben Leirat a megyei tanács végrehajtó bizottsága a tsz-csoportokban elhelyezett szakemberek részére jövedelerokiegészitést biztosít, a csoportba tagként belépett szakembert társadalombiztosítási szempontból ugyanúgy kell elbírálni, mintha termelőszövetkezetbe lépett vokra. Ezeket a szempontokat rögzí ti egyébként a tszcsoportokba irányított elnökök és szakemberek társadalombiztosítása tárgyéban a munkaügyi- és a földművelésügyi miniszterek, valamint a SZOT együttes állásfoglalása te. (Munkaügyi Közlöny. VI évfolyam, 13. sz.). EBBEN A PERBEN nem volt vitás, hogy a szövetkezett elnök a megyei tanácstól jövedelemkiegészítést élvez. Tehát nála fennállanak mindazok az előfeltételek, amelyek folytán mint a tsz-csoporthoz átirányított, de ezt megelőzően munkaviszonyban állott szakember részére a munkaviszonyban járó társadalombiztosítási szolgáltatásokat és nyugdíjjogosultságot biztosítani kell, noha a tsz-csoportba tagként, belépett. Ezért, mint a tsz-csoport elnöke, ipari biztosítási kötelezettség alá esik. Egy tsz közgyűlésének határozata a volt elnököt 12 ezer forint kártérítésre kötelezte, mert autójában a tsz benzinét használta és a kocsit a tsz számlájára javíttatta. A közgyűlési határozat hatályon kívül helyezése érdekében a volt elnök a ' bírósághoz fordult. A járásbíróság. majd a megyei bíróság a keresetet elutasította és áttette a járási tanácshoz, mert úgv látta, hogy vétkes károkozás nem történt és így a híjározaital szemben a bíróság elölt keresetnek nincs helye. Törvényességi óvásra az ügy a fogfelsőbb Bíróság elé került, amely az alsófokú bíróságok végzését hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot. új eljárásra, valamint új határozat hozatalára kötelezte. A Legfelsőbb Bíróság döntését a következőkkel i ndokol ta: — Ebben az esetben nem a tagsági viszonnyal kapcsolatban felmerült vita eldöntéséről van szó, hanem a tsz-tag által vétkesen okozott kárról, amelyet megtérítem köteles Miután a kár a 300 forintot meghaladja, a kártérítés kérdésében elsőfokon a közgyűlés dönt és e határozat ellen a bíróság előtt keresetei lehet indítani. A tsz-ek fegyelmi szabályzata értelmében a vezetőségi és ellenőrző bizottsági tagok kártérítési ügyében a döntés első fokon — az összegre tekintet nélkül — a közgyűlés határozatára tartozik. Mindezekből következik, hogy az alsófokú bíróságok helytelenül telték át az ügyet a járási tanácshoz, mert a kérdés elbírálása bíród hatáskörbe tartozik. EGY MEZŐGAZDASÁGI mérnököt és egy főkönyvelőt az egyik vidéki tsz-hez irányítottak. Amikor szerződésük lejárt, tovább akarták foglalkoztatni őket A szakemberek havi 3600 forint fizetést kértek. A közgyűlés olyan határozatot hozott, hogy a mérnök munkabérét az elnök jövedelmének 95 százalékában, a főkönyvelőét 85 százalékában állapították meg, de hozzájárultak ahhoz, hogy havi 3600 forint előleget vehessenek fel. Az elgondolás az volt, hogy ezt a havi illetményt mindenképpen meg lcell kapniuk, de ennél nagyobb összegre is lehet igényük, ha a szövetkezet eredményesen gazdálkodik. Az eredmény azonban a várakozás alatt maradt, a munkaegység alapján még havi 3600 forintot sem kaphattak volna, ezért a szövetkezet közgyűlése fejenként 14 ezer forint visszafizetésre kötelezte őket. A határozat ellen mindketten a bírósághoz fordultak és a visszafizetési kötelezettség alóli mentesítésüket kérték. A Fö VITAT, vagyis azt a kérdést, hogy a havi 3600 forint fizetés mindenképpen járt-e nekik — a bizonyítás adatai alapján •— a bíróság javukra döntötte el és kimondotta: a szövetkezet által követelt összeget nem kell visszafizetniük. Neim lehet figyelmen kívül hagyni — szögezte le a bíróság —. hogy földmüvelésügyi minisztériumi rendelet értelmében a munkaszerződéssel alkalmazott mezőgazdász és könyvelő munkabérének megállapításánál általában az állami gazdaságokban hasonló munkakört betöltő szakemberek részére járó munkabért kell alapul venni, s a közgyűlés részükre — a gazdálkodás eredményessége alapján — prémiumot is állapíthat meg. Nem kétséges, hogy az állami gazdaságokban a hozzájul: hasonló munkakört betöltő dolgozókat ugyanilyen össze gű munkabér illeti meg. mini amennyit ők vettek fel. De mindettől eltekintve, súlyos méltánytalanság lenne annak az összegnek visszafizetésére kötelezni őket, amelyet hosszú időn át. mint munkabért vettek fel és létfenntartásukra fordítottal:. Az adott körülményei* között az erre való kötelezés alkalmas volna arra, hogy a mezőgazdasági szakembereket a tsz-ek részére történő segítségnyújtástól visszatartsa. s ezzel sértse a tsz-ek megerősítéséhez, végső soron pedig a mezőgazdasági termelés növeléséhez ée népgazdaságunk megszilárdításához fűződő érdekeket A mérnök és a főkönyvelő nem tagja, hanem alkalmazottja volt a szövetkezetnek, tehát rájuk a munkaviszonyra vonatkozó rendelkezések irányadók. Mivel vitás volt, a bíróság azt is leszögezte, hogy mint vezető állást betöltő dolgozóknak, ügyükben a bíróság hivatott dönteni. Hajdú Endre Szekeres Irénke Rácz Ujos Kiss lóxsefnc Molnár Sándor Major Józsefné 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasarnap, 1963. december L