Délmagyarország, 1963. december (53. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-24 / 301. szám

| Anyák | és gyermekeik Kedd, 1063, december 24. * oül-madrarország ||A

KARÁCSONY a béke, a szeretet, a család ünnepe. Ez az ünnep mind örömteljesebb, boldogabb, inert nálunk minden az emberért van. Talán furcsán hat, de a közlekedés .fejlesztése, a járművek számának szaporítása is a társadalom érdeke, az emberek boldogulásának szolgálója. Az autók, autóbuszok, a tehergépkocsik és a motorkerékpárok erőteljesen emelkedő száma népünk növekvő jólétének, kulturáltságának magasabb fokát mutatja. Persze egyre gyorsabban fejlődő közlekedésünknek vannak árnyoldalai is. Ezek között a legsajnálatosabb számunkra, hogy a közlekedés évről évre egyre több emberáldozatot követel. Az elmúlt évben megyénkben a közlekedésnek 28 halálos áldozata. mig 286 sérültje volt. Ez évben eddig közlekedési baleset során meghalt 44, megsérült 335 ember. önkéntelenül adódik a kérdés: vajon a gépjárművek számának növekedésével törvényszerűen emelkedik a balesetek száma? Erre határozott nem-mel lehet válaszolni. Először ls azért, mert a gépjárművek számának növekedése fokozza a közúti közlekedési szabályok betartásának jelentőségét, és e szabályok betartása kellő biztonságot nyújt a közlekedésben. Ezt mutatja egyébként az is, hogy a közúti balesetek nagy többségét a közlekedési szabályok megszegése okozta. Ezért nélkül özhetetlen, hogy az állampolgárok elsajátítsák a közlekedés szabályait, és azok, akik ismerik, következetesen tartsák is be. De a közlekedési szabályok ismerete és betartása óvatosságra és körültekintő figyelemre kötelez, mert sok esetben az óvatosság mellőzésc idézi elő a baleseteket. A rendőrség különösen azokkal szemben jár el szigorúan, akik a szabályokat szándékosan megszegik és szabályszegésüknek nagy a baleseti veszélye. Többek között ilyen szándékos szabályszegés és nagy baleseti veszéllyel jár a járműnek ittasan történő vezetése. A szeszes italok fogyasztása a közlekedés területén különleges veszélyt jelent, mert gátlást csökkentő hatása mellett lelassítja az úgynevezett reakció sebességet (reflexidőt). Tehát megnöveli azt az időt, amely a veszélv észlelése és annak elkerüléséhez szükséges mozdulat között eltelik. A tudományos vizsgálatok szerint 7—8 dl bor elfogyasztása után 33-SZOT nagyobb a valószínűsége annak, hogy a gépjárművezető balesetet okoz. Minél' er'ősebb az alkoholos hatás, annál inkább befolyásolja a reflexeket és kombináló képességet, ami nagymértékben növeli a járművezetőnél az alkoholos befolyásoltságból keletkező közlekedési balesetek veszélyét. A legegyszerűbb pszichotechnikai vizsgálatokkal kimutatható, hogy nagyon sok esetben a 0,3—0,5 ezrelék véralkohol koncentráció ifi már a tel jesítőképesség csökkentését idézi elő. Ez a véralkohol mennyiség már egykét pohár sör elfogyasztása után is jelentkezik. A kismennyiségű szeszes italnak a veietésben való káros hatása nélkül következik be. hogy a járművezetőnél az italfogyasztás külsőleg látszana. F

ELVETŐDIK még az úgynevezett -maradékszesz* hatása is. Alvás közben a véralkoholtükör óránként 0,1 ezrelékkel csökken. Ha tehát valaki 10 órakor bőven fogyaszt szeszes italt, azaz 1,8—2 ezrelék értékben, úgy reggel 6 órakor a vérében még mindig 1 ezrelék alkohol van. Ez azt mutatja, hogy nagyobb mennyiségű alkohol fogyasztása még 6—8 órával később is káros Hatással van. Megyénkben évente a közúti balesetek 14 százalékát alkoholfogyas7.tás okozta. Az alkoholfogyasztás káros hatása miatt jogszabályaink több oldalról szabályozzák és tiltják az ittas járművezetést A KRESZ 46. §. (3) bekezdése a következőképpen rendelkezik: . „A járművezetőknek közvetlenül vezetés előtt, valamint vezetés közben szeszes italt, vagy más hasonlóan ható szert fogyasztani, vagy azok valamelyikének hatása alatt levő állapotban járművet vezetni tilos". A (4) bekezdés c) pontja pedig megtiltja a jármű vezetésének átengedését olyan személynek; -aki szeszes ital, vagy más hasonló hatású szer hatása alatt van, illetőleg akiről tudja, vagy akiről felismerhető. hogy előzőleg szeszes italt fogyasztott*. Az ital hatása alatti gépjármű vezetését államunk büntető jogszabályba ütköző, jelentős társadalmi veszélyességgel bíró cselekménynek is tekinti. A büntető törvénykönyvünk 194. J-ának rendelkezése szerint: -Aki szeszes ital hatása alatt levő állapotban vasúti, légi, vagy vízijárművet, avagy közúton génjárművet vezet, vagy a jármú, illetőleg a gépjármű vezetését olyan személynek engedi át, aki szeszes ital hatása alatt áll, ha súlyosabb bűntett nem valósul meg, 6 hónapig terjedő szabadságvesztéssel, vagy egy évig terjedő javítónevelő munkával büntetendő*. ' Megyénkben ebben az évben ilyen bűncselekmény miatt közel 300 állampolgárral szemben kellett eljárni, V Ilyen felelőtlen, ittas vezet tők közé tartozik Csernai Mihály klárafalvi lakos is, a Csongrád megyei Állami Pincegazdaság szőregi palackozóüzemének karbantartó lakatosa, akit a szegedi járásbíróság ittas vezetés bűntette miatt 4 hónapi szabadságvesztésre, mint főbüntetésre, továbbá 5 évre a gépjárművezetéstől eltiltásra, mint mellékbüntetésre ítélt. Ezt az állampolgárt 1960ban ittas vezetésért 1200 forint pénzbüntetésre ítélték. Ezen felül ez évben hasonló bűntettért már elítélték 6 hónapi javító-nevelő munkára, amely büntetés alól az ez évi közikegyelmi rendelkezés alapján mentesült. A tapasztalatok azonban azt mutatták, hogy Csernai helytelenül értelmezte azt a megbocsátást, amelyet vele szemben államunk alkalmazott, mert ezt követően is na- l gyobb mennyiségű szeszes italt fogyasztva motorkerékpározott a közúton. Első fokú rendőrhatóságaink megyénkben ez éviben már jó néhány felelőtlen állampolgárral szemben szabtak ki súlyos bírságokat. Például Orosz Józsefet, a DAV hivatásos gépkocsivezetőjét ittas vezetés miatt 2000 forint pénzbírsággal sújtották és a 2-es számú ellenőrzőlapját is kétévi időtartamra bevonták. Cselekményét súlyosbította, hogy hasonló szabálysértésért már volt bírságolva. A

KÖZLEKEDÉS mindennapi életünkhöz tartozik. Szocialista építésünkben egyre nagyobb szerepe jut a közútnak, mert rohamosan növekszik a gépjárművek száma. Tehát a szabályos — és ezzel a biztonságos — közlekedés egész társadalmunk érdeke: közügy! A szocialista együttélés szabályaihoz hozzátartozik, hogy a közutat úgy vegyük igénybe, hogy mások életét, testi épségét, vagyonát ne veszélyeztessük. Mindenki Különös az anyai érzés... sok-sok aggódásból, munkából, büszke örömből, szeretetből összegyúrva. A játékbabát altató kislány arcán kiragyogó mosolyt ott látjuk évek múlva a leendő édesanya meszszenéző tekintetében. És azután is. A * A gyermek mindig kicsi marad édesanyja szemében, akit gyámoHtana, segítenie kell, s a puhán simogató anyai kéz ökölbe szorul gyermeke védelmében. S miért küzd, dolgozik, aggódik — mit akar az éde.sanya? Mtt akarnak az édesanyák? Boldognak akarják látni Qijermeküket. Emberformáló, alkotó munkájukhoz nyugalmas életet, biztos jövőt és békét akarnak. S az édesanyák akarata erős akarat. Kétezerhétszáz tonna az évi levelezésünk gondoljon arra, hogy a látszólag nem súlyos szabályszegésnek is komoly következményei lehetnék. Pedig aki otthonról elindul, azt Kovács Lászlóné leendő édesanya. Pici fehér ingecskét hímez valakinek, aki még meg sem érkezett, de a boldog mosolyt már kicsalta fiatal édesanyja arcára. « * A jó kedélyű, dolgos, fiatat munkásasszony, clamangó Jánosné sohasem fáradt, ha három gyermekéhez hazatér. Szeretettel tanítgatja őket a házimunkára, mert' szívesen segítenek neki mindenben. Klárika vasal is, ha' kell, csak vigyázni kell kicsit rá... Szép nagy lánya van otthon Biircsök Sziiveszternénck, a tizcnnnyolc éves Klárika, gondolatai most mégis a fiú után szállnak, aki ősszel bevonult katonának. Írja a sok levelet a mórahalmi kis tanyai házban ... "Ifjú Börcsök Szilveszter honvédnek*. Dr. Andó Mihálynét hivatása is gyermekekhez köti: napközben az iskolában foglalkozik negyven tanítványával — de az esték már szabadok. Ágota és Misiké ilyenkor hallgatja a mesét, mert nagyon szépen mondja anyuka... — Fogadd szívesen, drága édesanyám — mondja a gyermek, aki már felnőtt, családos ember, de ma is gyakran kopogtat ősz hajú édesanyja ajtaján, özvegy Teimel Istvánné jól ismeri sűrűn hazalátogató fiának lépteit. Irta és fényképezte: Somogyi Károlynd A távirat, a telefon, a telex a hírközlés mindmegannyi korszerű eszköze, a pálmát azoban még mindig a -klasszikus* forma, a rendes levelezés viszi el. A posta naponta csaknem egy vagonnyi örömet, bánatot, vagy egyszerű, száraz hivatalos tényközlést, értesítést továbbít. A hatalmas levélmennyiséget súlyra mérik. Az ország idei levelezése — s ez a szám évenként alig néhány százalékkal változik — 2700 tonnát tesz ki. Ha nem is számolják meg a postások, mégis tudják, mennyi' levelet, levelezői?, not tartalmaz ez a nagy súly. A sok évtizedes gyakorlat, az ellenőrző mérések igazolják, hogy 1—1 kilóban 170—190 levél fér el. Ezt a számot ismerve, s az átlagot tekintve már könynyen kiszámítható, hogy az idén csaknem félmilliárd — hozzávetőleges pontossággal 486 millió levelet, üdvözlőlapot, hivatalos iratot kaptunk vagy írtunk Arra nincs adat, hogy mennyi volt ebből a bürokrácia "Vétke*. visszavárják szerettei, mun. katánsai. Vigyázzunk egymás életére i közlekedésben is. A 85 éves Radulov János bácsinak a munka, az ősi mesterség, a csizmakészítés volt az erőforrása. Mindig azt mondogatta munkahelyén, a Szegedi Cipőés Csizmadia Ktszben: *Nincs értelme az életnek munka nélkül. Talán nem is élnem túl. ha nem dolgozhatnék.* Megfáradt keze a kilencedik iksz kilincsén matat, de dolgozott az üzemben. Aztán nemrég elszakadt éltető elemétől, a munkától. Nem az üzemében, s nem is egyes emberek tehetnek erről, hanem — talán a divat... S most magára maradt a kis szobájában, teljesen egyedül. A« octty csizmadia Felesége már régen meghalt, gyerekei, rokonai nincsenek, senkije sincs. Néhanéha belelapoz a piros emlékalbumba, amelyet a szövetkezet fennállásának 50. évfordulóján kapott, s emlékezik. Alapító tagja volt az ország legrégibb — 1907-ben alakult — csizmakészítő szövetkezetének. Az ő életének, munkájának története azonban még régebbi időkbe nyúlik vissza, hisz minden bizonynyal ő az ország legöregebb csizmadiája. Mert éppen hét évtizede: 189?-ban került ki János bácsi kezéből az első pár maga készítette, keményszárú csizma. De most éppen ott rejlik János bácsi fájdalma, hogy nemcsak városon, de ma már falun sem kell a csizma. Radulov János bácsi szomorúan elmélkedik mindezekről: Nem kell a csizma, nincs hát szükség csizmadiára sem. Amíg kellett, bejárt szorgalmasan. Nem késett ő el egyszer sem azért, mert 85 éves. S aztán legelőször a portásnak tűnt fel: János bácsi ma nem jött be. Másnap sem. hetekkel Jcésőbb sem. Persze kiderítették a távolmaradás valódi okát... Elhagyta János bácsit az ereje. De nem a fizikai, hanem a lelki. Amit a munkából, a 70 éve tanult ősi szakmából merített, ami "tápláltaEttől elszakadt, de a kollektíva ereje megóvja János bácsit. A Gagarin ifjúsági szocialista brigád tagjai "örökbe frgadtik« a kicsi öregembert. Meglátogatják, rendben tartják majd a lakását, s igyekeznek "munka •nélküli* életét megtölteni tartalommal. A nőszövetség pedig meghívta a fenyőünnepségre ... Legyen jó karácsonya! Dobó Balázs 0