Délmagyarország, 1963. december (53. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-22 / 299. szám

N. Sz. Hruscsov a nemzeti felszabadító mozgalomról (Folytatás tu 1. oldalról.) évente mintegy 5 milliárd dollárra tehető. Hruscsov ezután kifejtette a neokolonlalizmus néhány ismérvét. Rámutatott, hogy a neokolonialisták mindenek előtt szeretnék fenntartani, sőt fokozni ellenőrzésüket a felszabadult országok gazda­sági fejlődése fölött. Az im­perialista monopóliumok lá­zas ütemben hatolnak be ezekbe az országokba, behá­lózzák rá maguk alá rende­lik a helyi tőkét Az impe­rialisták makacsul próbál­koznak azzal, hogy minde­nütt saját ügynökeiket jut­tassák hatalomra, igyeksze­nek n felseabadult országo­kat bevonni reakció* regio­nális szövetségekbe, megtar­tani területükön az. idegen katonai támaszpontokat. A neokolonialtsták sokszor nr­rn hivatkoznak, hogy ők a Szovjetunió befolyásával szemben védelmezik ezeket az országokat. Merő hazug­ság! A felszabadult országokra — folytatta Hruscsov — sú­lyos veszélyt Jelent más or­szágok Imperialistáinak, kü­lönösen pedig a nyugatné­met és a japán monopóliu­moknak a gyarmati terjesz­kedés. - Nlnrg-e ellentmondás a békés rgvilltéles politi­kája ré a nemzeti felsza­badító harc kőzött? — tették tel a kérdés; Hrus­csovnak az afrikai lapok szerkesztőségei. — úgy gondolom — jelen­tette kl Hruscsov —, hogy erre a kérdésre már ls meg­gyózó választ adott maga az élet, adtak a nemzeti fel­szabadító mozgalom tapasz­talatai. Az a tény, hogy a ntpek a politikai független­ségért vívott harcukban a legszámottevőbb sikereket a háborút követő időszakban, vagyis abban az időszakban érték el, amelyet lényegé­ben a különböző társadalmi rendszeré államok békés együttélése Jellemzett, sokat­mondó. A történelem — folytatta Hruscsov — nem kevés olyan államközi szövetséget ismert, amely az érdekele ideiglenes egybeesésén, esetleges dip­lomáciai kombinációkon ala­pul. Múlt az Idő, és az ilyen szövetségek széthullottak, fe­ledésbe merültek. A szociális ta közösség és a fiatal nem­zeti államok, a nemzeti fel­szabadító mozgalom kapcso­latai azonban másfajta alap­ra épültek. Ez az alapvető érdekek közössége. A szocialista álla ni ok'ól idegen a népek Icigázasáru való törekién Több mint öt cen új nemzeti állam A békés együttélés viszo­nyai között több mint ötven új nemzeti állam jelent meg a világtérképen. Marxista szempontból semmi váratlan nincs ebben, ez teljesen tör­vényszerű. A különböző tár­sadalmi rendszerű országok békés együttélésének elve tá­volról sem jelent megbéké­lést az Imperializmussal, aem jelenti a forradalmi harc tompítását, a nemzeti felszabadító mozgalom fel­göngyölítését. Ez az elv a különböző társadalmi és po­litikai rendszerű államok vi­szonyára vonatkozik. A marxisták—leninisták közül — hangsúlyozta Hrus­csov — soha senki nem értel­mezte úgy a különböző társa­dalmi rendszerű országok bé­kés együttélését, mint a sta­tus quo fenntartását, mint valamiféle megbékélést az imperializmussal, mint - men­levelet* a nemzeti és társa­dalmi felszabadulást célzó forradalmi folyamatokkal szemben. Ezt az elvet sen­ki sem terjesztette kl az im­perializmus és az elnyo­mott népeik közötti viszony­ra. — Kifejthetné-e mé* egyszer az Un álláspontját a népek g.va nnalositásel le­nes harcának békés és fegyveres formairól? — szólt a következő kér­dés. Hruscsov válaszában töb­bek között ezeket mondotta: — Mindenekelőtt szeret­ném leszögezni, hogy nincs minden ország és minden nép számára egyetemesen ér­vényes recept. A harc egyik vagy másik formájának al­kalmazása a konkrét feltéte­lektől, elsősorban a gyarmat­tartók és lakálntk ellenállá­sának fokától függ. Mi, marxisták—leninisták — Jelentette kl Hruscsov — azt tartjuk, hogy a népek nem saját JSzántukból ra­gadnak fegyvert, hullatják vérüket. Erre a gyarmattar­tók erőszakos felépése kény­szeríti őket és amikor egy nép kénytelen fegyveres har­cot kezdeni, minden Interna­cionalista kötelessége, hogy minden segítséget és támoga­tást meflsdjor neki Ez a mi álláspontunk a népek fegy­veres nemzeti felszabadító harca kérdésébem. Arra a kérdésre, hogy milyennek látja Hruscsov ti szociálist.! államok és a felszabadult országok kö­zötti kapcsolatokat, valn­minl ezek fejlődésének ki­látásait, a szovjet kormányfő a kö­vetkezőket válaszolta: Az imperialisták valóban sokért nem adnák, ha elszi­getelhetnék a felszabadult országokat a szocialista kö­zösségtől. Az imperialisták képtelenek megakadályozni az együttműködés bővülését a fiatal nemzeti államok és a szocialista világ között. Ml ebben a kapcsolatban nem keresünk a magunk szá­mára semmiféle előnyt — szögezte le Hruscsov. — Ne­künk nincsenek katonai tá­maszpontjaink és mi nem akarunk ih en támaszponto­kat a felszabadult országok területén. Nem törekszünk arra, hogy ezeket, az országo­kat katonai tömbökbe von­juk. A szociális!a államoktól, társadalmi rendszerünk ter­mészeténél fogva. merőben idegen a népek leigázására és kizsákmányolására irányuló törekvés. A szocialista országok né­pei és az önálló életútra lé­pett népele kapcsolatai előtt nagy jövő áll — jelentette ki Hruscsov. — Hogyan értékeli a szo­cialista lilliimok i"< n ' szabadult országok gazda­sági együttműködésének je­lentőségét és kilátásait? A szocialista államok és a felszabadult országok gazda­sági együttműködésében né­zetem szerint a legértékesebb az. hogv ez az együttműködés segíti a felszabadult ország <k népeit nemze! gazdaságuk alapjának felépítésében, a gazdasági függetlenség meg­valósításában — jelentette ki Hruscsov, majd így folytatta: Jelenleg a Szovjetunió se­gítségével mintegy 500 ipari és egyéb objektum épül az. ázalai, afrikai és latin-ameri­kai országokban. A felszaba­dult országok gazdasági fej­lesztésének szükségleteire fordított szovjet hitelek és egyéb átutalások összege majdnem liárommilllárd úi rubelt tesz ki. Több min' 400 ipart üzem és egvéb obték­tum krázült el vagy épül Csehszlovákia, az NDK, Len­gyelország, Bulgária, Romá­nia, Mngvarorszng segítségé­vel. Gazdasági segítséget nyújt a felszabadult orszá­goknak a Kínai Népköztár­saság is. A fiatal nemzeti államok szerepe jelentöven növekedni fog a jövőben I roda helyiségnek keresünk t—< azobáa bérleményt, lehetőleg a városközpont­hoz kőiel „Havi íooű" jeligére a hirdetőbe. a. niss A ml gazdasági együttmű­ködésünk — harupiúlyozta a szovjet kormányfő — nem­csak közvetlen, hanem rop­pant közvetett segítség is a felszabadult országoknak. Megerősíti pozíciójukat az imperialista hatalmakkal szemben. Mááfelől viszont a felszabadult országok támo­gatják a Szovjetuniót és a többi szocialista országot, számukra hasznos cikkeket szállítanak, egységfrontban lépnek fel velük az imperia­lizmussal szemben. - Hogyan értékeli On a fiatal nemzeti államok sze­repét napjaink nemzetközi politikájában és a héke­harchan? — hangzott az Utolsó kérdés. Hruscsov válaszában hang­súlyozta, hogy a fiatal nem­zeti államok túlnyomó több­ségükben haladó szerepet töltenek be a nemzetközi életben. Szembeszállnak a gyarmati rendszerrel, a há­borús előkészületek és a fegyverkezést hajsza Impe­rialista politikájával. Meg­győződésem — folytatta Hrus­csov —, hogv nem csupán a fiatal nemzeti államok száma, hanem nemzetközi szerepe ls számottevően nö­vekedni fog az elkövetkező Időben. Minden fiatal nem­zeti állam kiveheti részét a leszerelésért, az atomfegyver­mentes övezetek létrehozá­sáért, a nemzetközi helyzet egészségesebbé tételéért, a hidegháború megszüntetésé­ért folytatott harcból. Mi soha nem -exportál­tunk* és soha nem fogunk ^exportálni* forradalmat — hangsúlyozta Hruscsov —, de továbbra is minden segítsé­get megadunk azoknak « né­peknek. amelyek szent harc­ra keltek az imperializmus ellen. A nemzeti felszalya­dításí harc erőivel kiépített szövetség, politikánk egyik sarkköve volt máig és az is marad, őszinte szívvel azok mellett állunk, akik n sza­badságért harcolnak. Teljes szívvel kívánjuk Ázsia. Af­rika és Latin-Amerika népei­nek, hogv jártén győzelem­mel az. Imperializmus eltén, a gyarmati rendszer és a neokolonializmus ellen, fi nemzeti felszabadulásért és a társadalmi haladásért foly­tatóit bátor harcuk. És mi minden eszközzel támogatni fogjuk harcukat, megadunk e harcnak minden lehetséges erkölcsi, politikai és anyagi támocatást. A szovjet, embe­rek testvéreiknek teklntlk mindazokat. akik a nemzeti felszabadulásért, n társadal­mi haladásért küzdenek és további sikereket kívánnak nekik — zárta nyilatkozatát N. Sz. Hruscsov (MTI) Szovjet nyilatkozat az EDISZ-bizottsagok bővítéséről A Szovjetunió Külügymi­nisztériuma nyilatkozatot adott ki az ENSZ Biztonsági Tanács és a Gazdasági és Szociális Tanács létszámá­nak bővítésére vonatkozó dönté6 kidolgozásáról. A nyi­latkozat többek Aközött meg­állapítja:' olyan helyzetet kell teremteni, \ amelyben a Kínai Népköztársaság képvi­selője elfoglalja törvényes helyét az ENSZ-ben. V Szovjet—algériai barátsági est Moszkvában Moszkvában szovjet—algé­riai barátsági estet rendeztek az országban tartózkodó al­gériai párt- és kormánykül­döttség tiszteletére. A dele­gációt Hadzs Bon Alla, az algériai nemzetgyűlés elnöke vezeti. A baráti esten megjelent Borisz Ponomarjov, az SZKP Központi Bizottságának titká­ra, Nyina Popova és Ivan Szatyukov, a Pravda főszer­kesztője, valamint több más társadalmi személyiség. „Ma este ürömmel győződ­hetünk meg arról, hogy köl­csönös rokonszenvünk állan­dóan növekszik és erősödik" hangoztatta Nyina Popova, a külföldi baráti és kulturális kapcsolatok szovjet társasé gal szövetsége elnökségének elnöke az algériai küldöttség­hez fordulva. Mohammedi Szaid, az FLN Politikai Bizottságának tag­ja, a minisztertanács elnök­helyettese beszédében a szovjet—algériai együttmű­ködést méltatta. „A szovjet nép — mondotta — a sza­badsághoz vezető igazi utat mutatja nekünk. Független­ségi harcunkban a szovjet emberek baráti segítségére támaszkodtunk." " Támad z malaysia? miniszterelnök Abdul Rahman, a Malay­sia Államszövetség minisz­terelnöke a képviselőház szombati ülésén védte kor­mánva Indonézia-ellenes po­litikáját és a Nagy-Britan­niéval fennálló szövetséget. A miniszterelnök azzal vá­dolta az ellenzéket, hogy -az ellenséget segíti*. A parlamenti vitában az ellenzéki képviselők kijelen­tették, hogy Malaysia az an­golok eszköze. Felszólították a kormányt, kezdjen tárgya­lásqkat Indonéziával. E fel­szólalásokba válaszolva a miniszterelnök heves táma­dást Intézett Indonézia ellen, azt állítva, hogy az -elje­gyezte magát a kommuniz­mussal*. Ez ellen a -veszély* ellen -segítséget nyújtó ba­rátokra van szükség*. Ilyen barát — Abdul Rahman sze­rint Nagy-Britannia. (MTI) Vallanak az auschwitzi hóhérok Az auschwitzi SS-pribékek perének megnyitása után az esküdtszék elnöke megkezd­te a vádlottak személyi ada­tainak felvételét. Az első vádlott Róbert Mulka el­mondotta, hogy foglalkozása -exportkereskedö*, 1941-ben önként jelentkezett az SS­hez és 1942-ben lett Höss, ak­kori auschwitzi táborpa­rancsnok adjutánsa. Kari Höcker, a másik ad­jutáns, aki a háború után í'"pénztárosként helyezkedett cl, már 19U-ban belépett az SS-be és 1940-ben lett nz. auschwitzi táborparuncsnok szárnysegéde. A két adjutáns ellen azt a vádat emeli az ügvészség, hogy felelősek voltak a gázkamrák beren­dezéséért, s a táborparancs­nokok utasításainak ~nyors és pontos végrehajtásával mértékadó módon részt vet­tek emberek vieggyHkolására irányuló rendszabályokban*. Wilhelm Boger Sí-őrmes­ter az auschwitzi Gestapo különítményénél teljesített szolgálatot, egész fiatalon, még 1922-ben csatlakozott a náci mozgalomhoz. Ausch­witzban részt vett a gázkam­rákba irányított foglyok ki­válogatásában, ezenkívül ma­ga is agyonlőtt foglyokat, il­letve borzalmas módon ha­lálra kínozta őket. Hans Stark volt SS-őrmes­ter 17 éves volt, amikor je­lentkezett az SS-be. 1940-ben helyezték Auschwitzba, ahol tömbprranesnok lett. Részt vett a gázhálálra szánt foglyok kiválogatásá­ban és cav ideig 5 kezelte az eqvik clgázosíló készüléket is. Klaus Dilowski mérnök, volt SS-törzsőrmestér azt hajtogatta, hogv ő csak tol­mácsként működött Ausch­witzban. d* a vádirat szerint személy szerint ls részt vett .a "hibnllgctáera* elővezetett foglvok megkínzásában és kivégzésében. A háború után egy darabig álrféven bujkált. Ii A R Á C s 0 N Y 1 MŰANYAGVÁSÁR Műanyagboltban IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIUIIIIIIItlIIIIIIIHIIIHIIIIIIttlIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII (Kígyó u. 6. sz.) 0 jdonsdgok: MOSÖGATÖTÁL RUHASKOSÁR FÜRDŐKÁD MOSDÓTÁL EVŐESZKÖZTARTŐ 33,— Ft 110,— Ft 150,— Ft 65,— Ft 20,— Ft K A R * A C S o N Y MŰANYAGVÁSÁR tn rüZÉP-telepek leltározása december 37—3Mg Urt. A lakosság kifitrteiM tuz.eio­nnya»-sr.ükiségletét s vároal rÜZEP-boltokban szerelhe­tik be. A megrendelő Iro­dában december M-An volt. AT. utolsó ktar.olgáláM nao. A7 árut december 27-lg kl kell számtani. 8. 9507«x SZEREZZEN ÖRÖMET! Karácsonyi és újévi üdvözlő lapjait bérmentesítse ötnyelvű, üdvözlő feliratú bélyeggel. Kapható: bármelyik postahl vatalban és a kézbesítőknél K. 869 FIGYELEM! Hazaszállított tüzelő­anyagát olcsón pincé­iebe rakj9 az UDIIVER8AL KTSZ gyorsszolgálata. Mázsánként 10 méterig 1.S0 Ft. Utána minden méter vagy lépcsőfok » fillér. OLCSO, GYOES, PONTOS! Telefon: 31-31. Gpgol u. 33. S. 93037 >31 segéd ni ii n 1< á 4ok a I fiatalkorú lányókat, vasesztergályost felvesz a Kender­fónó és Szövőipari Vállalat 6ze£edl Jutaárugyára. K 904 SZEGEDI TEXTILMÜVEK fonó- szövő szakmában iparitanuló-felvételét megkezdle. Jelentkezhetnek szegedi, vagy n közút! forgalomba bekapcsolt. Szeged környéki lakosú lánvok, akik 1964. február l-ig 15. életévüket betöltik, s a 18 éves kort nem haladják meg. Továbbá 8 általános Is­kolai végzettséggel rendelkeznék. Vidékieknek tanács­igazolás szükséges. Az ipari iskola 1964. február 1-én indul Jelentkezni lehet a Textilművek munkaügyi osztályán. K 807 2 díl'm a 91arqm&ag Vasárnap, 1963. december 22.

Next

/
Thumbnails
Contents