Délmagyarország, 1963. november (53. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-14 / 266. szám
Segítség a falusi építőknek Építőanyag-megállapodás köthető a földmüvesszövetkezeti telepekkel Szerte az országban váltó- építőanyagot, milyen menyzatlanul nagy az érdeklődés nyiségben és mikor kell a a családiház-építési lehető- földművesszövetkezeti telepModern épületek és gépek Látogatás a Csongrád megyei Építőipari Vállalat előregyártó telepen ségek iránt. Az építőknek azonbaA, a tapasztalat szerint, sok gondot és bosszúságot is okoz az épitőanyag hosszú utánjárást igénylő beszerzése. Az e téren mutatkozó nehézségek elsősorban abból az ellentétből adódnak, hogy az építőanyagipar egész éven áft folyamatosan termel, az építők viszont időszakosan — elsősorban nyáron — jelentkeznek igényeik kei. Egyrészről a tervszerűség érdekében, másrészről a sok gondot és bosszúságot okozó utánjárás megszüntetésére az építkezni szándékozók a jövőben megállapodást köthetnek az építkezéshez szükséges anyagok biztosítására a földművesszövetkezeti építőanyag-telepeknek átadnia, illetve az építőnek átvennie. Egyes — vagontételt elérő — építőanyagokat (tégla, kő, kavics) az építő kívánságára és nevére, az általa megjelölt vasútállomásra is leszállítja a telep. Ezzel az építő jelentős összegű fuvarköltséget takaríthat meg. Az építő a megállapodásban árra vállal kötelezettséget, hogy az építőanyagot a kiszolgáltató földművesszövetkezeti telep értesítését követő 5 napon belül — a megállapodásban kikötött határidőre — átveszi. Az ellenérték kiegyenlítése OTPhitellevéllel vagy készpénzzel történhet az érvényben levő fogyasztói árakon. A megállapodások kötését kel. A megállapodásban pon- december elejével az egész fosán rögzítik, hogy milyen országban megkezdik. (MTI) Baj van a munkafegyelemmel! Nem dolgozzák .ki teljes munkaidejüket! Sok a probléma! Nem tartják be a határidőket, szinte mindenütt késnek az átadással és a minőségi munka sem olyan igazi minőségi! Ismerős" mondatok. Sokszor elismételjük, s az ismétlés legtöbbször az építőipari vállalatokat illeti. Legtöbbször okkal — néhányszor anélkül, ök ilyenkor elmondják, hogy nehéz a szétszórt munkahelyeket ellenőrizni. irányítani, összefogni. Egy üzem, egy vállalat — folytatják —, az egészen más! S hogy ebben mennyire igazuk van, bizonyítják előregyártó telepükkel. Oázis a sivatagban Véglegesen január elsejétől változott meg a helyzet. Azóta 420 ember munkahelye ez a telep. Itt vannak az asztalosok, lakatosok, betonelőregyártók, vízvezeték- és fűtésszerelők, bádogosok meg a különböző ráktárhelyiségek. Havonta általában 1000— 1300 vagon anyag érkezik a telepre. Ezeket innen szállítják azután tovább szükségletek szerint a munkahelyekre, az építkezésekre, az Épületanyag Fuvarozó Vállalat egyes és kettes telepének segítségével. A * munkafegyelem? A 31 hold elég nagy, de zárt terület. A- telep minden szempontból üzem jellegű. Baj, gond itt is akad. mint bárhol másutt, de jóval kevesebb, mint a vállalat mas munkaterületein. Köztudott dolog az építőipar tervelmaradása. Ez a telep egy kis oázis a sivatagban. A segédipari üzemek — Jakato6, asztalos, betonelőregyártó — harmadik negyedéves tervüket 141 százalékra teljesítették. Az ő hibájukból még egyetlen munkahelyen sem kellett kényszerpihenőt tartani. A több üzemrész a vállalat javítómunkálatait végzi. Ezek is — tőlük telhetően — helytállnak becsülettel. Tőlük telhetően, mert sok esetben okoz gondot, jelent problémát különböző gépalkatrészek beszerzése, ilyenkor azután nem az ő hibájuk miatt késnek a gépjavítással. Újdonság mindenütt A telepen impozáns, 'modern épületek emelkednek, széles és jó utak biztosítják az eléggé nagy forgalom zavartalanságát. A modem külső modern technikai berendezést "takar. Az asztalosműhely és az ácsrészleg korszerűsítése már a harmadik negyedévben megtörtént. Űj szalagfűrészek, gyalugép segíti elő a jobb és biztonságosabb munkát. A lakatosműhelybe másfél millió forint értékben érkeznek még ez év végéig különböző gépek. Munkájuk van elég. A tél beálltával a lakatos és betonelőregyártó üzemegységekben bevezetik a két műszakot. A múlt télen sok - gondot okozott, hogy nem volt elegendő szenük. Az idei télen — akármilyen esikorgósnak is bizonyul majd a hideg — nem kell „fagyszabadsagot" adni. A telepen van már egészen április 15-ig szükséges tüzelőmennyiség. „Kedvelt" témák Nemcsak a telep, hanem az egész vállalat problémája | a kavicshiány. Szinte minden építkezésről sürgetik őket, sajnos, hiába. Máskor 15 ezer köbméter kavics és zúzottkő készlettel várták a telet, most raktáraik üresek, elsősorban vasúti szállítási nehézségek miatt. A „nagy modernség" közepette akad kívánnivaló is! Az öltözőhelyiségeket szűkre méretezték. Ezt szinte valamennyi termelési tanácskozáson elmondják az ott dolgozók. Azonban mind a mai napig csak a szó szaporodott, az öltözőhelyiségeket nem bővítették. A busz- és-villamosjárat is a • termelési tanácskozások „kedvelt" témája. Igaz, a »buszügy« újkeleiü mondanivaló. Amióta bevezették a téli menetrendet kürülbelül másfél órát kellene az azzal utazóknak várni érkezésére. Nem lehetne változtatni ezerí? A villamossal más a probléma. A megállót csak a szokott tábla jelzi. A villamosvasút beruházási keretéből nem telik várócsarnok-építésre, az építőipari vállalat ajánlatát pedig elutasították. „Főközlekedési útvonal lévén. kizárólag reprezentatív várócsarnok építése engedélyezhető" — mondták. Erre pedig az építőipari vállalatnak sincs pénze. Ök csak olyan egyszerű, tégla, vagy fa „tákolmányra" gondoltak. A célnak ez is megfelelne. Ilyen azonban nem engedélyezhető — marad minden a régiben, xz emberek állhatnak tovább az időjárás viszontagságainak kitéve. Méry Éva Magyar—lengyel kereskedelmi egyezmény Varsóban szerdán este aláírták az 1964. évre szóló magyar—lengyel árucsere és fizetési egyezményt. Az új megállapodás a két ország közötti kereskedelmi forgalom további jelentős növelését irányozza elő. Az egyezmény értelmében Magyarország energetikai berendezéseket, motorkocsikat és Diesel-mozdonyokat, kohászati berendezéseket, traktorokat. továbbá olajipari termékeket, alumíniumgyártmányokat és más hengerelt árut, különböző gyógyszereket, timföldet, bauxitot, porcelánszigetelőket, bort, valamint gyümölcsöt, cipőt és más ipari fogyasztási terméket szállít Lengyelországnak. Lengyelország vasúti gördülőanyagot, mezőgazdasági, szövő- és bányaipari gépeket, ipari berendezéseket, továbbá szenet, kokszot cint, különböző vegyipari termékeket, vetőburgonyát, bútort, és más ipari fogyasztási cikket szállít Magyarországnak. A két ország közötti tárgyalások a hagyományos barátság és kölcsönös megértés szellemében folytak. Magyar részről az egyezményt Biró József külkereskedelmi miniszterhelyettes írta alá. Az ünnepélyes aktusnál jelen volt Witold Trampczynski lengyel külkereskedelmi miniszter és Martin Ferenc, a Magyaf Népköztársaság varsói nagykövete. (MTI) if ár a munkanélküliség egykori völgyében A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nagy ütemben nwurowélja a munkanélküliség által a múlt rendszerbem sújtott vidékeket. Képünkön egy áj ipartelepet mutatunk be a Ziar nad Hronora kisváros közelében fekvő ZarBonca faluban. Ebbe a szlovák községbe például módéra fafeldolgow koasbináM tr 11- nf* r H.rh mvpncttrai Hat űj takarmánynövény A Mezőgazdasági Minősítő Tanács Losonczi Pál földmüvelésügyi miniszter elnökletével szerdán ülést tartott a Földművelésügyi Minisztériumban. A mezőgazdasági fajtaminősítő intézet kísérleti eredményei és előterjesztése alapján' a tanács több új növényfajtát ismert el, néhányat pedig törölt a köztermesztésbe vehető fajták közül. A Mezőgazdasági Minősítő Tanács hat új, zömében hazai nemesitésű takarmánynövény-fajtát ismert eL Az u 259 őszi árpát, a szegedi 71 hibrid kukoricát, amit Fehér Károly nemesített ki, a kisvárdai lucernát rá két fűfélét, valamint egy német csillagfürtfajtátPettyes kendők honában Nem a nagy, süvítő zakatolás a feltűnő. Aki textilgyárba, szövődébe megy látogatóba, már előre készül a zajra. Itt a szegedi textilművek dorozsmai telepén a soksok piros, fehérpettyes, tornyosra kötött kendő vonzza az érkező tekintetét. A terem aránylag kicsi. A gépek újak, modernek, automaták, s mégis ilyen sok munkaerőre van szükség kiszolgálásukhoz? A látszat néha csal. — Itt Azóta mindezen túl vagyunk. Kihevertük a megrázkódtatást, a meghasonlások borzasztó esztendeit és talán a legnagyobb jótét e hét esztendőben az volt — 1956 után —. hogy visszaadta azt az önbizalmat és azt a hitet, amivel majd húsz esztendővel ezelőtt indultunk. S talán minden körünkbe! i ember előtt fényes igazolást nyert a „műhelyerkölcs- őszintesége, ahol nem szabadott valótlant állítani és mondani a morális bukás következménye nélkül. Ahol az emberi gvarióság. kicsinyes indulatok, szubjektív érzések kicsapódása darabokra tört azonos sorsú és érzésű emberek komoly közösségén. Hét esztendő helyreállította vallott eszménk becsületéi és hitelét is, és megerősítette azt a véleményünket, hogy az őszinte, igaz szó, a valóság festésnélkülisége, az egymás iránt tanúsított szigorú, de humánus magatartás a leninizmusban éppen úgy jelentkezik, mint a „műhelyerkölcsben-. Nem szemöldökrándítás, gunyoros fintor, „közéleti diplomácia- az érintkezés módja a pártban és a tömegek között, hanem az őszinte beszéd. Éppen úgy — persze más viszonyok között és feladatokkal —. mint indulásunk éveiben Ha valami szárnyakat adott a funkcionáriusoknak, a közélet katonáinak, akkor az őszinte és szabad véleménvnyilvánításnak. a rangbéli különbségek háttérbe szorításának. az egymás iránti megbecsülésnek, a személyes biztonságérzetnek ebben rendkívül nagy szerepe volt az elmúlt években. Most is voltak nehéz helyzetek, veritékes. nehéz munkát kívánó hetek és hónapok, de kiegvensülvozottan, magabiztosan végeztük a ránk rótt tennivalókat. Mert nem győzzük eléggé hangsúlyozni: az áttekinthető élet., az őszin•esée munkára serkentő ereje határtalan. Vám hí evem hofty jól értené és értelmezné ezt a poli1*® Hiszem, tikat az- aki tartózkodik az őszinte véleménynyilvánítástól. Sajnos, találkozni ilyesmivel. Pedig *j múlt nem kísérthet már senkit, mert az elmúlt hét esztendő elegendő példával szolgált ahhoz, hogy a pártban és a köz életben az őszinte beszédnek van jövője, más út nincs. Elkoptak az úgynevezett kényes kérdések. Minden jót. gondot es bajt a párttagság elé vksz a párt vezetősége és azután a nép eté aS ugyanazzal az ősamtasegeei. S ez imponáló, mindenki helyesli. De amikor személyi kérdésekre vagy helyi dolgok eldöntésére kerül sor. ez a helyeslés esetenként visszájára fordul. Tavaly például a mi megyénkben is több ezer holddal kevesebb gabonát arattak, mint amennyit a vetésről szóló jelentések mutattak. Előfordult, hogy a szerszámgépipar egyik trösztje 1958 óta állandó fejlesztést jelentett — új szériák beállítását közölte a főhatósággal —, de jelentésük hazugságnak bizonyult. Ráadásul olyan légkört teremtettek a vezetők, hogy senki sem mert szólni. Szomorú, de még kommunisták is hallgattak. Pedig az őszinte szót lentről is éppen úgy respektálják és elvárják, mint fentről. Az sem egyezik meg az őszinteséggel, hogy helyenként embereket „kidicsérnek- állásukból. Nem azt mondják, ami a valóság, hanem valami mást. Ami előnyösebb ahhoz, hogv megszabaduljanak tőlük. Ezzel becsapják azt az intézményt, vállalatot, ahová a távozó megy és magát az áthelyezendő személyt is. Mindketten hamis felfogásban élnek, és az ilyen esetekben a keserves következmény legtöbbször nem is kétséges. Ezek a tünetek, amelyek a személyi kultusz idején fokozottan jelentkeztek, valójában a kispolgári életfelfogást tükrözik. Éppen ezért ellentétben állnak a pártban rá a közéletben ma uralkodó egészséges légkörrel. Itt a megállapítás, az általános helyeslés s elmarasztalás önmagában nem sokat ér. A konkrét eseteket kell vizsgálni, és ahol valótlanság, hazugság észlelhető — éppen az őszinteség jegyében népszerűsödöM. politika védelmében keli fellépni. Ha nagyobb szégyen dig nem .tűrték el a valótlan állításokat. Megszégyenült az, aki valótiant mondott. Ennek a megszégyenülésnek most nagyobb a jelentősége: ezt különösen azok ne felejtsék el. akik a „műheh erkölcs- alapján éltek évekig és akik hét éve tapasztalják, hogv csakis az őszinte, egyenes beszéd biztosíthatja a nyugodt, kiegyensúlyozott pártéletet, közéletet, s a szemeíyi egsasatertciális biztonságai. is. A sok pettyes kendő gazdája mind-mind ipari tanuló. Szövő ipari tanulók. Száz százalék felett Itt a tanműhelyben 23 átképzéssel és mintegy 170 ipari tanulóval ismertetik meg az automataszövést. A 120 gépes tanteremben 12 szövőnő dolgozik, tízgépes rendszerben. Hozzájuk osztják be a tanulókat, akik három napot a tanteremben, hármat pedig a szövőgépek mellett töltenek. A tanterem nagyon szépen teljesíti tervét. Már a 7000 bruttó vetés/gépóránál tartanak. Négyzetméter- és vetéstervüket is 109 százalék körül teljesítették a múlt hónapban. Pedig ahhoz képest, hogy tanulásról, tanműhelyről van szó, nagyon sok problémával küzdenek. Vajon így helyes? A szövödékről általában azt beszélik, hogy ott mindig nagy a meleg. Itt melegítőt vesznek a lányok a szoknya alá. Már novembert mutat a naptár — tehát várható a hideg —, s még mindig nincs fűtés a teremben. Mosf építik a vezetéket. Még legalább egy hónapra van szükség, amíg működhetnek a fűtőtestek. A műszaki feltételek hiányosságairól a szakemberek tudnának bővebben beszélni. Egy biztos: az új gépek állapota nem megfelelő. És a munkamódszer-átadókról is néhány szót. Már az is furcsa, hogy négyük közül egyet sem találtunk sem a munka- sem a tanteremben. Ha ennyien vannak, talán beoszthatnák idejüket úgy, hogy legalább kettő állandóan a tanulók között legyen. És még egy. A munkamódszer-átadók általában a legjobb szakmunkásokból lesznek. Ez érthető, mivel az új szakmunkás-generáció nevelése a tét. Megéri minden üzemnek, hogy erre a posztra legjobb embereit állítsa. Itt fordított a helyzet Ezek a munkamódszer-átadók mint szövők nem tartoztak a legjobbak közé. Vajon ez helyes igy? Még játék a munka A gyerekek — az ipari tanulók — ilyen körülmenyek mellett is szeretik a szakmát. Van köztük ügyesebb és nehézkesebb is, mint általában minden iskolában. Olyan fiatalok még. hogy kicsit játéknak tekintik a munkát. És játszani minden gyerek szeret. — A munka mintáén fortélyát meg akarom tanulni! — mondja Olajos Etelka, aki Pécsváradról került ide a gyárba. — De most még sok az akadaly! Bizony, problémát jelent, hogy miért állt meg a gép. Nehéz a hibát megtalálni! — Amikor jól mennek a gépek — beszél Takács Olga — olyankor körbejárom a hengereket, nézem minden rendben van-e. Szeretem ezt a szakmát Szeptemberben kezdte tanulni, de már egészen jól megbirkózik a feladattal. — Nagyon érdekesek a gépalkatrészek! — nyitja kerekre szemét Lakatos Katalin. — Jó, hogy az elméleti órákon ilyesmit is tanítanak velünk. Engem nagyon érdekel. — Néha elgondolkozom; lehel, hogy vásárolok majd ebből a vászonból, amit én készítek? — kérdezi saját magától Korbács Mária. Ezek a gyerekek nagyon fiatalok. Még kicsit játéknak tekintik, de nagyon szeretik a mánkat. Csétórm.. mik mweaHtet H> MLM*6¥AM0RSXA% 3