Délmagyarország, 1963. november (53. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-13 / 265. szám

„Tulajdonképpen mit akar IIar rimán ?" Az Izvesztyija cikke az amerikai külügyminiszter-helyettes kijelentéseiről Az Izvesztyija kedd esti számában „Megfigyelő* aláírással cikk jelent meg „Tulajdonképpen mit akar Harriman?* címmel. A cikk szövege a kővetkező: Az utóbbi időben több amerikai államférfi, köztük Averell Harriman, az Egyesült Államok külügyminiszter-helyettese, és néhány amerikai lap újból felvetette az úgynevezett "kubai kérdést* s ennek során kísérletet tett a Szovjetunió békepolitikájának befeketítésére. Harriman a napokban New Yorkban beszédet mondott, s ennek során azt állította: „A Szovjetunió megértette, hogy a nukleáris fenyegetések nem járhatnak sikerrel a hatalmas és mindenre elszánt Egyesült Államokkal szemben.* m Hamman kijelentései csák csodálkozást keltenek. 0 nem új ember a politikában és ha valakinek, úgy neki tudnia kell arról, hogy »o nukleáris fenyegetések* egyáltalán nem tartoznak a Szovjetunió külpolitikai fegyvertárába. Ma már az egész világ meggyőződött arról, hogy e fegyvertár csak békés eszközöket tartalmaz. Nincs szükség emlékeztetni arra, hogy éppen a szovjet kormány békés erőfeszítései játszottak döntő szerepet a karib-tengeri válság rendezésében. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy világszerte elismerésre talált a Szovjetuniónak a szerepe a nukleáris fegyverkísérletek részleges megtiltásáról Intézkedő moszkvai szerződés megkötésében, valamint annak az egyezménynek létrejöttében, amelynek értelmében nem juttatnak a világűrbe nukleáris fegyvert szállító mesterséges holdakat Harriman ezt saját tapasztalatai alapján is megerősítheti, hiszen a moszkvai szerződés megkötésével kapcsolatos tárgyalásokon 6 képviselte az Egyesült Államok kormányát Felmerül a kérdés: miért volt szüksége Harrlmannek arra, hoRy a "veszettek- szótárából olyan kijelentéseket kölcsönözzön, amelvek ferde megvilágításba helyezik a Szovjetunió külpolitikáját? Talán ez Egyesült. Államokban kibontakozó elnökválasztasi harc megfontolásai vezették? A választás természetesen az amerikaiak belügye, de az egyáltalán nem Jelenti azt, hogy n választási vita hevében fejtetőre lehet állítani a közismert tényeket és be lehet feketíteni egy másik állam politikáját 0 Ami a Karib-tenger térségének békéjét és biztonsagát fenyegető veszélyt illeti, az utóbbi évek eseményei megmutattak, hogy az Egyesült Államok hadügyminisztériuma, a Pentagonban folytatott veszedelmes Játékot a tűzzel a világ e részében. Ott szervezték meg 1901 áprilisában a Kuba területére történt fegyveres betörést. Másfél évvel később az amerikai katonai klikk meggondolatlan cselekedetei termonukleáris robbanás veszélyét idézték elő a karib-tengeri térségben. Az egész emberiség szerencséjére e robbanást sikerült elkerülni. Azért, mert a felek megtudták őrizni hidegvérüket és észszerű kompromisszum alapján el tudták oltani a bolygónkat elnyeléssel fenyegető tűzvészt. Harrimannek és mindazoknak, akik meghatározzák az Egyesült Államok politikáját, meg kell érteniük, hogy elmúlt az az idő, amikor a nukleáris fegyverek segítségével zsarolni próbálhatták a Szovjetuniót és a szocializmus többi országát. Az amerikai katonai körök jól tudják, hogy a Szovjetunió nukleáris rakétaereje felülmúlja az amerikaiakét, s teljesen elegendő ahhoz. hogy megoltalmazza országunkat és barátainkat mindennemű agresszor merényletétől. Ha szemügyre vesszük Harriman kijelentéseit, akaratlanul felötlik bennünk ez a gondolat ls: nem az volt-e a célja, hogy a Knrib-tonger térségében még mindig fennálló helyzet rendezetlenségéért bűnbakot keressen, az ártatlanra hárítsa a felelősséget? Hiszen ismeretes, hogy bár elmúlt" a Kubába való fegyveres betörés közvetlen veszélye, a helyzet e térségben korántsem rendeződött. Kuba területe ellen tovább folvnak a kalóztámadások. Nehéz feltételezni, hogy az amerikai külügyminiszterhelyettes ne tudna erről. A kubai kormány a napokban adott ki nyilatkozatot az ország népe ellen végrehajtott provokációkról. Leleplezték, hogy az Egyesült Államokból érkező élelmiszerküldemények leple alatt robbanóanyagot és lőszert küldenek Kubába az amerikai zsoldban álló ügynökök számára. A kubai partoknál dlverzánsokat fogtak el. akik beismerték, hogy az Egyesült Államok központi hírszerző hlvptnlának (CIA) szolgálatában álltak. Lehetséges, hogy Harriman nem tud ezekről a havannai sajtóértekezleten nyilvánosságra hozott tényekről? Figyelmet kelt még egy körülmény: az amerikai sajtó Harrimanre hivatkozva arról írogat, hogy „orosz csapatok- tartózkodnak Kubában. Ámde Jól Ismert dolog, hogy az a kérdés, tartőzkodjanak-e vala3 Tulajdonképpen mit akar Harriman? Egyfelől elferdíti a Szovjetunió békepolitikáját. Másfelől ésszerű kijelentéseket tesz arról, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonyában „vannak olyan területek, ahol érdekeink megegyeznek-. Harriman kijelentései két vonalon futnak. Amikor arról beszél, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Altamok érdekei megegyeznek a nukleáris háború elkerülését Illetően, akkor a reálpolítikus hangját halljuk, amilyennek a nukleáris fegyverek részleges megtiltására irányuló szerződésről lezallott moszkvai tárgyalásokon láttuk. Természetesen a szavak, bármily jóindulatúak is, önmagukban nem elegendők ahhoz, hogy elkerüljük a háborús összetűzés veszélyét. Ehhez az kell, hogy eloltsák a viszályok tűzfészkeit, megoldják a német békerendezés kérdését, létrejöjjön az általános és teljes leszerelés, lépésről lépésre megtisztítsák a világot a hidegháború mérges dudváitól. Meg kell azonban állapítani. Harriman és több más amerikai államférfi ís arról beszél ugyan, hogy az, Egyesült Államoknak érdeke a béke fenntartása, ugyanakkor azonban olyan aggodalmakat is hangoztat: nem túl gyors ütemű-e a nemzetközi feszültség enyhülése, nem kell-e lehűteni a felmelegedett nemzetközi légkört? Nem lehet az egyik kézzel megtisztítani az előrevivő utat, másik kézzel pedig újabb torlaszokat emelni. Ez nem vezet semmi Jóra. A Szovjetunió sokat tett annak érdekében, hogy megkössék a nukleáris fegyverkísérleteket részleges eltiltásáról szóló szerződést, és a moszkvai szerződés hasznos gyümölcsöket hozott. Mi hajlandók vagyunk továbbmenni előre", és megkeresni más kérdések kölcsönösen elfogadható megoldását ls, ami előmozdítaná a világhelyzet még nagyobb arányú normalizálását és a nemzetközi feszültség további enyhülését. Ámde a Pentagon képviselőinek és azoknak, akik meghatározzák az Egyesült Államok politikáját, meg kell crteniök, hogy az enyhülés áldásának minden országra, a világ minden népére ki kell terjednie. A feszültség enyhülése ügyében a szovjet nép érdekel elválaszthatatlanok a világ valamennyi népének érdekeitől. Es ha a kibontakozó enyhülés ellenére feszültség támad például Kubában vagy más országokban, amelyek függetlenségükért harcolnak, akkor nem lesz tényleges enyhülés. A Szovjetunió ellenez olyan enyhülést, amely más népek rovására meg}'. Az enyhülést a világ minden népének élveznie kell. Ehhez pedig az kell, hogy mondjanak le. az agresszív politikáról, a más államok ügyeibe való beavatkozásról, és valóban szigorúan kövessék a politikában a békés együttélés elveit. A világon most kedvező lehetőségek mutatkoznak a feszültség további enyhítésére. E lehetőségeket valóságra lehet és kell változtatni. Ez az a terület, ahol a Szovjetunió és az Egvesült Államok érdekei, mint Harriman helyesen mondta, megegyeznek. Pontotabban: ez az a terület, ahol megegyeznek mindazoknak a népeknek az érdekei, amelyek háború és fegyver nélküli világban szeretnének élni. (MTI) mely idegen állam csapatai egy másik állam területén, csak két országra tartozik: arra, amelynek a csapatairól van szó és arra, amelynek területén e csapatok tartózkodnak. Az Egyesült Államok nem számol el a Szovjetuniónak és a többi szocialista országnak arról, milyen országokban állomásoznak csapatai, hányan vannak és milyen alapon tartózkodnak azok ott. A Szovjetunió és a többi szocialista ország, köztük a forradalmi Kuba, szintén nem tartozik elszámolással senkinek. Ezért helyesebb volna, ha Harriman és más politikusok nem ütnék bele az orrukat olyan kérdésekbe, amelyek nem tartoznak rájuk, mert különben beavatkoznak más államok belügyeibe, megsértik azok szuverenitását. Ez pedig csak a feszültség éleződésére vezethet, és veszélyekkel járhat. Más lapra tartozik az a kérdés, hogy minden állam vonja vissza országa határai mögé az idegen területeken állomásozó csapatait. A Szovjetunió többször is felvetette a kérdést a washingtoni kormánynál, valamint a NATO és más agresszív katonai tömb egyéb tagországainak kormányainál is, és a Szovjetunió hajlandó lett volna megegyezni velük erről a kérdésről. Ha Harriman és mások hajlandók most megvitatni e kérdést és megegyezésre jutni, mi ezt szívesen látjuk. Ilyen megegyezés valóban megoldaná a kérdést, a feszültség további enyhüléséhez és a világhelyzet rendezéséhez vezetne. A Fekete-tenger váljék a békés hajózás tengerévé Kemál Atatüric halálának 23. évfordulója alkalmából a Cumhuriyet című lap azzal a kéréssel fordult Hruscsov szovjet kormányfőhöz, hogy Írja meg, miként vélekedik Törökország nemzeti hőse személyéről, tevékenységéről. Hruscsov válaszában rámutatott, hogy Atatürk nevét jól i»merik a szovjet emberek. AtatCrk levelezést folytatott Leninnel és leveleiben állandóan hangsúlyozta a két ország baráti kapcsolatainak fontosságát. Külpolitikai elvei a legszélesebb lehetőségeket tárták fel a két ország gyümölcsöző politikai, gazdasági és kulturális együttműködése számára. Hruscsov levelében megelégedéssel jegyzi meg, hogy a békés együttélés lenini politikáját — amely a fiatal Török Köztársaság és Szovjet-Oroszország együttműködésében érvényesült először — a jelenlegi világpolitika egyetlen reális alapjaként ismerik el széles körben. A szovjet emberek barátságban kívánnak élni török szomszédaikkal — írja HrusHruscsov válasza a Cumhuriyet című török lapnak csov. — Mi síkraszállunk azért, hogy határaink a jó szomszédság határaivá legyenek, hogy a Fekete-tenger váljék a békés hajózás, a békés kereskedelem tengerévé. Hruscsov rámutat, hogy a szovjet—török viszony normalizálásában fontos szerepet tölthet be a két ország gazdasági, kereskedelmi t's kulturális kapcsolatainak kiszélesítése. „Országaink gyümölcsöző együttműködésének helyreállítása — mutat rá befejezésül Hruscsov — megfelelne Kemál Atatürk, Törökország nemzeti hőse hagyatékának. Atatürk a török kormány nevében kijelentette, hogy politikai hitvallásnak tekinti a Szovjet-Oroszországgal folytatott széles körű és valóban jó viszonyt*. (MTI) MÁRC'USBAN: Összehívják az ENSZ kereskedelmi értekezletét Az ENSZ-közgyúlés hétfői ülésén a küldöttek egyhangúlag határozatot fogadtak el arról, hogy a jövő év márciusában Genfben összehívják a kereskedelmi kérdésekkel foglalkozó ENSZ-órMoro titokzatos - és tovább tárgyal Aldo Moro. az Olasz Ke- gyalázok kimenetelének bireszténydemokrata Párt fő- zony talár, ságara következtet, titkára, kiielölt miniszterei- Maga Moro az első tárgyanök kedden a kora délutáni lási szakasz befejeztével laórákban befejezte kormány- kónikus rövidséggel válaalakítási tárgyalásainak élaő szolt az újságíróknak. Mind•zakaszáU össze annyit, mondott, hogy Moro egymást követően, elégedett eddigi tárgy alásaikülön-külön fogadta az Olasz Szociáldemokrata Párt., vaL Hírügynökségi Jelentések a Köztársasági Párt, majd az i t . , * : áruváláai sz Olasz Szocialista Párt kül- szenn1 az C,S0 "drS>ala*í t"z*" kaazt követben a négy párt — a kereszténydemokraták, a szocialisták, a szociáldemokraták és a republikánusok — vezetői most már együttesen fognak tanácskozni. Az MTI római tudósítójának jelentése szerint a keA kijelölt miniszterelnök- reszténydemokraták es a szótól távozó Nenni nem volt cláldemokratók különösen a hajlandó nyilatkozni az új- többoldalú atomerő amerikai ségíróknak. Kérdéseikre csu- tervének elfogadásához rapán annyit mondott, pártja gaszkodnak, amelyet egyébdöttségét. s végül sá'ját partjának vezetőivél tanácskozott A megbeszélések közül a leghosszabb — csaknem kétórás — az volt. amelyet Moro az Olasz Szoctaltsta Párt Nenni és Lombardi vezette küldöttségévé! folytatott. tekezletet A határozat Indítványozza, hogy az értekezlet fogadja el munkája alapjaként azt a közös nyilatkozatot, amelyet 73 fejlődő ország fogadott el a korlátozásoktól ós a megkülönböztetéstől mentes, a kölcsönös előnyökön nyugvó nemzetközi kereskedelemről. * Az ENSZ-közgyúlé* politikai bizottságának hétfői iiléeén tíz latin -amerikai o szág Bolívia. Brazília, Haiti, Costa Rica, Mexikó, Panama, Salvador, Uruguay, Chile és Ecuador közös határozati javaslatot terjesztett elő. A határozati javaslat, azt. Indítványozza. hogy Latin-Amerikát nyilvánítsák atomíegyvermentes övezetté. A politikai bizottság ülésén felszólalásával támogatta a határozati javaslatot Brazília, Mexikó és Chile. Kedden a Szovjetunió ér> Peru küldötte mondott beszédet hogy csak befejeztével elhatározta, tárgyalások nyilatkozik. Az AP római tudósítója Nenni hallgatásából a tárként — Lombardival és a Szocialista Párt balszárnyával szembehelyezkedve — Nenni már lényegében magáévá tett. Lemondott a szíriai kormány Hivatalosan közölték, hogy keltett meglepetést, mert jól Szalah Bitar, szíriai minisz- értesült körök úgy tudják, terelnök és kormánya be- hogy a miniszterelnök már nyújtotta lemondását. A szeptember óta készül erre a Forradalmi Parancsnokság lépésre. Nemzeti Tanácsa a lemon- A Forradalmi Farancsdést elfogadta. nokság Nemzeti Tanácsa rö_ , , _.. .. , videsen megbízást ad az új Szalah Bitar elhatarozá- kormány 6 megalakítására, sának oka nem ismeretes, de amelynek névsorát íeltehea lemondás bejelentése nem tőén 48 órán belül közlik. Párizs taktikaik Hírek Dél-Vietnamról A dél-vietnami fővárosból ciaország diplomáciai támoérkezó Jelentések viszonyla- gátasával modus vivendit tabár„ f*fzül<L nyugalom- lóináhlBk Hanoival. A béke ról adnak hírt. Duong Van „ , , _ Minh tábornok, a katonai ta- helyreállítása növelné Frannács vezetője, ideiglenes ál- ciaország politikai tekintélamfő bejelentette, hogv ha- lyét és gazdasági befolyását marosan megalakítják a „közéleti személyiségek tanácsát*, amelynek feladata lesz, hogy az ideiglenes kormánnyal együttműködve „normalizálja Vietnam politikai életét*. Figyelemre méiltó a francia kormány álláspontja: Franciaország mindeddig nem ismerte el az új délvietnami kormányt. Párizsban arra számítanak, hogy az amerikai csapatok távozásával Dél-Vietnamban előtérbe kerülnének a franciabarát erők, amelyek FranVietnamban. ívHIHDEHFFLOl/ V/\}//////>/////' Az európai körúton levő Ball amerikai külügyminlszter-helyettes kedden délelőtt Erhard nyugaí német kancellárral tárgyalt. A megbeszélésen érintették a Berlinbe vezető autóúton lezajlott legutóbbi incidenseket is. Véget ért a Francia Egyesült Szocialista Part III. Kongresszusa. A kongresszus megválasztotta az 53 tagú politikai bizottságot, majd Edouard Depreux-t választották a párt titkárává. Befejeződött Spcldel nyugatnémet tábornok amerikai utazása. A tábornok ezúttal mint a „szövetségi kormány megbízottja az atlanti védelem kérdéseiben* folytatott tárgyalásokat az amerikai katonai vezetőkkel. A Német Kommunista Párt Központi Bizottsága felhívással fordult a világ közvéleményéhez. Felszólítja mindazokat, akiket aggasztanak az alkotmányos Jogaikat fenyegető veszélyek: szálljanak sikra a párt törvényességének helyreállításáért, működésének szabadságáért. Rlrhard Nixon, az Egyesült Államok Eisenhowcr idején volt alelnöke vasárnap az amerikai televíziónak adott nyilatkozatában hangoztatta: semmilyen körülmények között sem kíván pártjának alelnökjelöltje lenni. Ben Bella köszönő távirata Ahmed Ben Bella algériai elnök táviratban köszönte meg Nyikita Hruscsovnak és Leonyid Brezsnyevnek az Algéria nemzeti ünnepe alkalmából hozzá jókívánságokat. folyamatosan nyújt neki a szovjet nép. „Az őszinte barátság, a kölcsönös megértés és együttműködés, amely létrejött országaink között. intézett fontos tényezője a béke megőrzésének és az államok Az algériai nép — írja békés együttélésének* —, Ben Bella — sokra értékeli hangsúlyozta táviratában azt a támogatást, amelyet Ben Bella. (MTI) 2- DÉL-MAGYARORSZÁG Csütörtök, 1963. november 2.