Délmagyarország, 1963. november (53. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-13 / 265. szám

Több mint 800 ezer forint! VJ a Col legitim Hungáriáim • sertéshizlalási és baromfinevelési verseny legjobbjainak Az MSZMP megyei vég­rehajtó bizottsága, a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottsága, a Hazafias Nép­front megyei elnöksége és a megyei Nőtanács egy esz­tendővel ezelőtt felhívással fordult a termelőszövetke­aetekhez és a háztáji gaz­daságban állatokat nevelő szövetkezeti tagokhoz, hogy, gyorsítsák meg a sertéste­nyésztést, hizlalást és a ba­romfinevelést. A 'felhívás nyomán széles körű verseny­mozgalom bontakozott ki, melynek eredményeit, a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottsága tegnapi ülésén ér­tékelték. -Ugyancsak tegnap odaítélték a kitűzött jutal­makat is. A sertés árutermelési mozgalomban a kitűzött mutatókat jórészt objektív­okok miatt nem sikerült el­érni, de szép eredményeiért Makó megkapta a kitűzött 240 ezer forintos jutalmat, Hódmezővásárhely pedig a második helyezettnek fel­ajánlott 100 ezer forintot. A községek között Apátfal­va 100 ezer, Maroslele 80 ezer. Kistelek 80 ezer, Ambrózfalva 55 ezer, Kiskundorozsma 60 ezer, Bokros 40 ezer forint juta­lomban részesült. E közsé­gek száz százalékon felül teljesítették felvásárlási és szerződéskötési tervüket. A baromfi árutermelési mozgalomban az összes fel­tételeket egyik város, köz­ség sem tudta teljesíteni. Jutalomban részesült mégis Bokros, Tömörkény, Pitva­ros és Domaszék, sorrend­ben .'{©, 25, 20, illetve 10 ezer forintban. •' Együttesen 844 ezer forint jutalmat ítélt oda a megyei tanács végrehajtó bizottsá­ga. A nyertes városok és községek ezeket az összege­ket községfejlesztési célok­ra kapták. i / Számvetés és tervkészítés Kedden este Bécsben ün­nepélyesen átadták rendel­tetésének az osztrák fővá­rosban működő nagy múltú magyar kulturális központ, a Collegium Hungaricum új épületét. A nyolcemeletes, korszerű épület 20 000 köte­tes könyvtárral, filmvetítés­re is alkalmas előadótermé­vel, méreteit tekintve ha­zánk legnagyobb külföldi kulturális intézménye. A megnyitó ünnepségen az osztrák kulturális élet számos kiválóságának jelen­létében dr. Meisel Jánbs, a Collegium Hungaricum igazgatója üdvözölte a meg­jelenteket. Ezután dr. Bognár József professzor, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének el­nöke mondott beszédet. A megnyitó ünnepség osztrák és magyar vendé­gei tjiszteletére ezután hang­versenyt rendeztek, amelyen Antal István zongoramű­vész, llosfalvy Róbert ope­raénekes, valamint a Tát­ray vonósnégyes működött közre. (MTI) A nemlét kiáltása Autófékek csikorogtak, mo­torkerékpárok és lovas ko­csik pillanatok alatt hosszú sorba torlódtak össze. — Mi történt? — Mi baj? Az összeverődött járóke­lők dermedten nézték a vil­lanypóznára. ahol a drótok között egy ember birkózott az árammal, majd rábukott a vezetékre, s a következő pillanatban zuhant le, ad­dig, mag a biztositóöv tartó­kötele engedte. A járókelők csak ennyit tettek a baleset/bői. Az iga­zi valóságot a leghitelesebb taavé, Kordás Antal mesélte ei a minap egy beszélgetés alkalmával. F<*gra tartott a<z Áram — Oszlopcsere után háh>­SBtot szereltünk. Siettünk, még a veríték is átverte a ruhánkat. De mi ezzel nem törődtünk, csakhogy villany­világítást kapjon estére Al­sóváros. A munka befejezé­se elótt az egyik vezetéket feszítettük, amikor varatla­rwri bekapcsolták a közvilá­gítást. Mivel a vezeték nem volt leföldelve, áramütés ért. A vizes kabát s a fe­satőszerkezet fogva tartott. Éreztem, hogy éget az áram. Pillanatok alatt pergett le ©kittem életem filmje, s az volt a legborzasztóbb, hogy essen voltam, tudtam, mi vár rám. Birkóztam maga­mért, családomért, s aztán esak egy rántást ereztem a derekamon. Később tudtam meg, hogv egyik munkatár­sam elvágta a vezetéket, s így megszakadt a testom­mei rövidre zárt áramkör, measwabaduítam a halálos fogástól. Ritka eset. az élet­benmaradás az áramütéses balesetnél. A történet haltetán meg­döbbenéssel és megrendül­ve. némán néztünk magunk elé. Most néhány év távla­tában is megdöbbentő a fe­lelőtlenség. amellyel be­kapcsolták az áramot, s nem földelték le a vezetéket. A gondatlanság kis híjáa em­berhalált okozott. Közénk álH a csönd, a né­maság, amely gyakran lehet beszédesebb a legei kornvá­sabb szövegnél i«. A mellet­tem ülő gyászruhás özvegy­hez fordultam következő kérdésemmel, de mindjárt meg is bántam. Miért kell felszakítani a régi sebet? De é kérdésemet sem hallotta. Csak nézett maga elé. Ügy hiszem, nincs az a szó, amely átfoghatná e némajáték bo­nyolult érzelemskáláját. Ki tudja, talán a némaság per­ceiben családi életének film­je pergett le előtte. Gyerme­kéé, aki soha nem látta ap­ját, s akit nem látott az ap­ja, mert a gyermek születé­se előtt elragadta a villamos áram a szegedi kenderfonó­transzformátorházá­gyár ban. Lehet hasznos és pusztító is A villamos áram vitte el, amely beszélgetésünkkor is fénnyel szórta be a saobát, amely hajtja gépeinket, s emberi világunk megalkotá­sában nap mint nap szellem­ként segit. A villanyáram, mely tud háborogni és éget­ni is. Életünknek a villamos áram is egy folyama, mint a hajókat hátukon hordozó folyók, a földeket öntöző, termést növelő víz. Lehet hasznos, segítő, de ha meg­vadul. elszabadul, lehet pusztító is. Egyik s másik is segít, de járhat nyoméban a könny, a bánat. Fiatal életet rabolt el né­hány hónapja az AKÖV Szent István téri garázsá­ból. Korábban a Damjanich utcában egy gyermeket, más alkatommal a házfelügyelő­nőt, aki pincében nyúlt a rossz kapcsolóhoz. Volt, mi­kor a vasaló háziasszony szí­ve dobbanását állította meg. Vajon nem lehet gátat, emel­ni a pusztító energiának? Reménytelen a harc a szo­morúság ellen? Vajon a kor, az elektromosság korá­nak törvényszerű velejárója az áramütéses halál? Ezekre a kérdésekre keres­tünk feletetet, megoldást ezen a megbeszélesen. Ke­restük a hogyant. Voltak köztünk elektromos szakem­berek, orvosok. többen a baleset megelőzésében szor­goskodó munkásvédelmi fel­ügyelők, balesetet szenved­tek, és hozzátartozók. S ott volt köztünk kimondhatatla­nul a baleset, okozta szomo­rúság, a nemlét kiáltása. Kiáltsák a hetük is S most ez a kiáltás hajt­ja, űzi tollam, hogy kiáltsák a betűk is: emberek, vigyáz­zunk! Igen, ez az első: vi­gyázzunk! Az eddiginél job­ban ügyeljünk magunkra, egymásra, gyárban, lakásban, hivatalban. Óvatosan bán­junk a gépekkel, kávéfőzővel, mosógéppel, porszívóval. Na­gyon de nagyon ügyeljünk a legveszedelmesebbre, a vil­lanyvasaióra. Megelőzés: ez az első. Ne tekintsük kellemetlenkedők­nek az elektromos berende­zést ellenőrzőket, a hálózat átépítését javaslókat. Értünk, mindannyiunkért dolgozni k. Ezért harcol hivatásos tiszt­ségviselőivei és társadalmi aktíváival á szakszervezet. Munkásvédelmi őrixk kiálta­nak naponta, mint a falakon függő plakátok: vigyázz, áramveszély! Most még töb­bet akar segíteni a szakszer­vezet ott is, ahová nem kí­séri el, vagy csak ritkán kí­séri el az embert, az otthon­ban, a családi korben. — Adjon ki tanácsadó fü­zetet, s ez a tanácsadás ter­jedjen ki a megelőzésre, az elhárításon túl, az emberélet­mentés módszereire is. — Ezt kérték a megbeszélés résztve­vői. — Kell-e tanácsadás? Ae történjen tragédia — Bizony kell. mert példá­ul a textilművekben még olyanok is; akik jelesre vizs­gáztak munkásvédelemből, a gyakorlatban nem tudták, hogy mit kell tenni áramütés esetén — mondotta dr. Sár­kány Angyal üzemi orvos. Kell a tanács, hogy soha ne történjen meg áramütés ese­tén az AKÖV Szent István téri garázsában történt tra­gédia. Azt mondják, életben maradhatott volna a fiú, ha az emberek tudják, mit kell tenni áramütéses baleset al­kalmával. Ha tudják, hogy az áramtalanitás után nem au­tóba kell rakni a sérültet és futkározni vele orvost keres­ve, hanem ki kell húzni a légszomjtól hátracsúszott nyelvgyököt, s ezután mes­terséges légzéssel, szívmasz­százzsa, orrba vagy szájba fú­vással kell elsö segélyben ré­szesíteni, míg megérkezik az orvos. Ahol pedig kéznél van az elektromos stimulátor, al­kalmazzák ezt szakértően. Emberéletről van szó, s ez nagyobb felelősséget, hozzá­értést kíván megelőzésben, életmentésben. Jó lenne, ha e tanácskozá­son résztvevők gondolata a balesetei szenvedtek, az özve­gyek és árvák szava és e né­hány sor a szívek és agvak hálózatán oly sebesen végig­futna, mint a vezetékben a villanyáram. Az se lenne baj, ha egy kicsit rázna, felrázna, nagyobb felelősségre késztet­ne. Felrázna mindannyiunkat a nemlét kiáltása, hogv ne járjon az elektromos áram nyomában sehol sem a könny és a fájdalom. Nagy Pál T ermelőszövetkezeti pa­rasztságunk szorgal­mas, fáradhatatlan munkájának köszönhető az a nagy eredmény, amelyet eb­ben az esztendőben a jövő évi kenyérgabona biztosítása érdekében elértünk. Most, amikor a kenyércsatának ezt az első szakaszát sikeresen megvívtuk, az a legfonto­sabb feladat, hogy ezt a len­dületet és szorgalmat bizto­sítsuk az őszi munkák kö­vetkező szakaszában — a be­takarítás • nagy munkáinak idején is. Az őszi munkák dandárja után két fontos feladat jó elő­készítése és végrehajtása há­rul a termelőszövetkezetekre. Az egyik az 1963-as esztendő munkáinak mérlegelése, a zárszámadási közgyűlések előkészítése. A korábbi évek Sok jó tapasztalata ellenére úgy látszik, hogy számos termelőszövetkezetben — kü­lönösen a ma még gyengé­nek minősülőknél — e fontos esemény politikai előkészí­tésére nem sok gondot fordí­tanak. Ezeken a helyeken bi­zony elég viharos közgyűlé­sek zajlottak le. Ez nem is csoda, hiszen a tagság tulaj­donképpen csak itt ismerte meg, hogyan folyt a gazdál­kodás egész éven át. A veze­tők az előkészítés során az­zal fizették ki az érdeklődő­ket, hogy majd megtudjátok a zárszámadáskor. Jó néhány helyen — éppen az előkészí­tés hiányossága miatt —még itt sem kap a tagság kielégí­tő tájékoztatást, mert az el­nöki és a főkönyvelői beszá­molókban a mondanivaló el­vész a számok tömkelegében. C élszerű, ha a zárszám­adások előkészítését már jóval azt meg­előzően megkezdjük. A gaz­dasági beszámolók összeállí­tása előtt helyes, ha a külön­böző munkaterületeken ala­posan megbeszélik a dolgo­kat a tagsággal. Ezeken a beszélgetéseken a gazdasági és politikai vezetők az elért eredmények ismertetésén túl részletesen tájékoztassák a tagságot arról is, ami nem úgy sikerült a gazdálkodós során, ahogy azt az év elején elgondolták és tervezték, ön­kritikusan és kritikusan, őszintén beszéljenek á hiá­nyosságokról. Azokról is, amiért a tagságot és azokról is, amiért a vezetőket terheli a felelősség. Ahol a gazdasá­gi és politikai vezetők a zár­számadási közgyűléseket megelőzően ezt az utat vá­lasztják, ott a közgyűlések viharossága nem az addig el­hallgatott és meglepetésként bejelentett kérdések körül fog kialakulni, hanem sokkal inkább akörül, hogy hogyan tovább? Miként lehetne a jövő évben a múlt év hibái­nak és fogyatékosságainak megismétlődését elkerülni? A zárszámadási beszámo­lókban tükröződniük kell a dolgozók észrevételeinek és javaslatainak. Csak így ér­zik a termelőszövetkezeti ta­gok magukat igazán a gaz­daság gazdáinak. Ahol a ve­zetők nagy körültekintéssel, a dolgozók meghallgatásával és bevonásával készülnek a zárszámadásra, ott eleve ele­jét lehet venni az esetenként előforduló demagóg, rend­bontó törekvéseknek is. Gya­kori, hogy a közgyűléseken azok hangoskodnak a leg­jobban, akik egész éven ót nem sokat tettek a közösség asztalára, de bőre nyitott zsákkal jelentkeznek az év végén az osztalékért A po­litikai előkészítéshez tartozik az is, hogy arra neveljük a becsületes dolgozó tago­kat: az ilyen embereket bát­ran bírálják és mondják a szemébe, hogy a demokratiz­mus gyakorlása mindenek­előtt azoknak a joga, akik becsülettel dolgoztak a kö­zősség ügyéért egész éven át. A zárszámadási közgyűlé­sek előkészítése időben egy­beesik egy másik igen fontos eseménnyel, a terv jóvá ha­gyó közgyűlések előkészítésé­vel. A zárszámadások előké­szítését össze lehet és össze is kell kötni az 1964-es eszten­dőre vonatkozó részletes gaz­dálkodási tervek kialakításá­val. A mezőgazdaságnak az ipartól eltérő sajátosságai miatt az éves tervek kidol­gozása tulajdonképpen már az év közepén, az előt ervek készítésekor megkezdődik. De az előtervekben csak a termeléssel, értékesítéssel és beruházásokkal kapcsolatos legfőbb előirányzatok szere­pelnek. Az éves, részletes gazdálkodási tervek kidol­gozása a téli hónapokra — december-januárra — esik. Azokban a közös gazdasá­gokban, ahol az előtervezést komolyan vették és a legfőbb irányszámok kialakításánál olyan felmérésekre is jutott idő, melyek a mostani terve­zésnek az alapját képezik, könnyebb ez a munka. Ahol viszont csak "saccolva* ve­tették papírra az előterveket, most ezt a korábbi mulasz­tást is pótolni kell. •mj agy körültekintést, ala­I r pos szakmai hozzáér­tést és nem utolsó­sorban azt követeli meg a tervkészítés, hogy a tervszá­mok kialakításában rtinél több embernek a véleménye, javaslata, elképzelése teste­süljön meg. Ha a tervet 2— 3 ember készíti, bármilyen jónak is látszik, hiányzik be­lőle végrehajtásának egyik legalapvetőbb biztosítéka. Azok, akik a terv végrehaj­tói lesznek, nem érzik úgy magukénak a tervet Ha a tervkészítést minden mun­katerületen a dolgozókkal való beszélgetéssel kezdik, összegyűjtik az ott elhang­zott javaslatokat, észrevéte­leket, és ezeket be is építik a tervbe, akkór az így kiala­kított tervért a dolgozók ér­zik a felelősséget. A zárszámadási és terv­tárgyaló közgyűlések politikai előkészítése jó alkalom arra is, hogy szá­mos olyan — a termelőszö­vetkezeti élettel, gazdálko­dással összefüggő — kérdést is megbeszéljük a tagsággal, melyeknek megértése körül még mindig problémák van­nak. Hogy melyek ezek a kérdések, azt az adott he­lyen a párt- és gazdasági ve­zetőknek kell kiválasztani. Vannak olyan kérdések, me­lyekre újból és újból vissza kell térni szinte minden gaz­daságban. Pl. egyéni és közös érdek, jövedelemelosztás, háztáji és közös stb., de van­nak kérdések, melyek alapo­sabb megmagyarázására csak az adott gazdaságban van szükség. Például beruházás, állattenyésztés fejlesztése, gépesítése stb. A zárszám­adási és tervtárgyaló közgyű­lések politikai előkészítésé­hez sok segítséget nyújtanak a különböző politikai és szakmai tanfolyamok és az ismeretterjesztő előadások is. Helyes, ha ezeken a tanfo­lyamokon és rendezvénye­ken, külön is megbeszélik a zárszámadással és tervkészí­téssel összefüggő kérdése­ket. NAFRADI SÁNDOR Épülők cs szülők a szegedi óvodákért Szeptemberben vonultak fel a szegedi építők a Haj­nóczi utcai napközi otthonos óvoda korszerűsítéséhez. Az elkészítés határideje decem­ber 31. volt. De mi legyen addig a gyerekekkel? Az óvoda vezetője és a szülök lapunk hasábjain kéréssel fordultak az építőkhöz, pon­tosabban a Szegedi Építőipari Vállalat dolgozóihoz: fejez­zék be a korszerűsítést még a hideg idő előtt Az építők megígérték: szívvel-lélekkel úgy dolgoz­nak, hogy mielőbb felújítsák az óvodát. A szavak tettekké értek. Ha kellett, túlórában, késő estig, vagy kora hajnal­Fiatal botanikusok Szépen fejlődnek a trópusi növények a Szegedi Kerté­szeti Vállalat üvegházaiban, különösen ha megfelelően gondozzák őket. A Radnóti Miklós Gimnázium harmadik osztályos tanulói rendszere­sen eljárnak a kertészetbe és politchnikai foglalkozás ke­retében elsajátítják a növé­nyek helyes kezelését (Somogyiné feivj { f ff oví* F* I ".RÁm ban dolgoztak, szereltek, fes­tettek. És végre elérkezett a nap: november 1-én reggel az óvodások és a szülők öröm­mel látták a kívül-belül át­alakított. kicsinosított óvodát, a csillogó ablakokon a tiszta új függönyöket A gyerekek öröménél talán csak az óvó­nők öröme volt nagyobbl Nem zavarja ezután semmi a foglalkozásokat, ilyen szép óvodában a munka, az okta­tás is jobban megy. A 214 ezer forintos költ­séggel felújított óvoda, illet­ve az építők munkája kiállta a próbát. Ennek örömére vendégül látták a lelkiisme­retes és a gyermekek ügyét szivükön viselő építómunká­sokat. A gondnokság új bútort adott, sok új játék is ér­kezett. Október elsején adta át az I. kerületi tanács száz óvo­dás részére az újonnan épült Ságvári Endre utcai óvodát. Az építők itt is jó munkát, végeztek. Az építési munka befejezése után egy problé­ma maradt csak: a rendkí­vül mélyen fekvő udvar parkosítása. Most a szülők jelentkeztek. Szívesen segítenek és a nem­régiben megtartott szülői ér­tekezleten megbeszélték, hogy a társadalmi munkában készült terv szerint Stiber Lajos nyugdíjas mérnök irá­nyításával feltöltik a mi­lyen fekvő udvart, gyepsző­nyeggel látják el, virágosít­ják, homokozót és egyéb játszóhelyeket alakítanak ki. A munka máris megkezdő­dött. Saerda, 1963. november 13. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 \

Next

/
Thumbnails
Contents