Délmagyarország, 1963. november (53. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-13 / 265. szám

Több mint 800 ezer forint! VJ a Col legitim Hungáriáim • sertéshizlalási és baromfinevelési verseny legjobbjainak Az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága, a megyei tanács végrehajtó bizottsága, a Hazafias Népfront megyei elnöksége és a megyei Nőtanács egy esztendővel ezelőtt felhívással fordult a termelőszövetkeaetekhez és a háztáji gazdaságban állatokat nevelő szövetkezeti tagokhoz, hogy, gyorsítsák meg a sertéstenyésztést, hizlalást és a baromfinevelést. A 'felhívás nyomán széles körű versenymozgalom bontakozott ki, melynek eredményeit, a megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén értékelték. -Ugyancsak tegnap odaítélték a kitűzött jutalmakat is. A sertés árutermelési mozgalomban a kitűzött mutatókat jórészt objektívokok miatt nem sikerült elérni, de szép eredményeiért Makó megkapta a kitűzött 240 ezer forintos jutalmat, Hódmezővásárhely pedig a második helyezettnek felajánlott 100 ezer forintot. A községek között Apátfalva 100 ezer, Maroslele 80 ezer. Kistelek 80 ezer, Ambrózfalva 55 ezer, Kiskundorozsma 60 ezer, Bokros 40 ezer forint jutalomban részesült. E községek száz százalékon felül teljesítették felvásárlási és szerződéskötési tervüket. A baromfi árutermelési mozgalomban az összes feltételeket egyik város, község sem tudta teljesíteni. Jutalomban részesült mégis Bokros, Tömörkény, Pitvaros és Domaszék, sorrendben .'{©, 25, 20, illetve 10 ezer forintban. •' Együttesen 844 ezer forint jutalmat ítélt oda a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A nyertes városok és községek ezeket az összegeket községfejlesztési célokra kapták. i / Számvetés és tervkészítés Kedden este Bécsben ünnepélyesen átadták rendeltetésének az osztrák fővárosban működő nagy múltú magyar kulturális központ, a Collegium Hungaricum új épületét. A nyolcemeletes, korszerű épület 20 000 kötetes könyvtárral, filmvetítésre is alkalmas előadótermével, méreteit tekintve hazánk legnagyobb külföldi kulturális intézménye. A megnyitó ünnepségen az osztrák kulturális élet számos kiválóságának jelenlétében dr. Meisel Jánbs, a Collegium Hungaricum igazgatója üdvözölte a megjelenteket. Ezután dr. Bognár József professzor, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke mondott beszédet. A megnyitó ünnepség osztrák és magyar vendégei tjiszteletére ezután hangversenyt rendeztek, amelyen Antal István zongoraművész, llosfalvy Róbert operaénekes, valamint a Tátray vonósnégyes működött közre. (MTI) A nemlét kiáltása Autófékek csikorogtak, motorkerékpárok és lovas kocsik pillanatok alatt hosszú sorba torlódtak össze. — Mi történt? — Mi baj? Az összeverődött járókelők dermedten nézték a villanypóznára. ahol a drótok között egy ember birkózott az árammal, majd rábukott a vezetékre, s a következő pillanatban zuhant le, addig, mag a biztositóöv tartókötele engedte. A járókelők csak ennyit tettek a baleset/bői. Az igazi valóságot a leghitelesebb taavé, Kordás Antal mesélte ei a minap egy beszélgetés alkalmával. F<*gra tartott a<z Áram — Oszlopcsere után háh>SBtot szereltünk. Siettünk, még a veríték is átverte a ruhánkat. De mi ezzel nem törődtünk, csakhogy villanyvilágítást kapjon estére Alsóváros. A munka befejezése elótt az egyik vezetéket feszítettük, amikor varatlarwri bekapcsolták a közvilágítást. Mivel a vezeték nem volt leföldelve, áramütés ért. A vizes kabát s a fesatőszerkezet fogva tartott. Éreztem, hogy éget az áram. Pillanatok alatt pergett le ©kittem életem filmje, s az volt a legborzasztóbb, hogy essen voltam, tudtam, mi vár rám. Birkóztam magamért, családomért, s aztán esak egy rántást ereztem a derekamon. Később tudtam meg, hogv egyik munkatársam elvágta a vezetéket, s így megszakadt a testommei rövidre zárt áramkör, measwabaduítam a halálos fogástól. Ritka eset. az életbenmaradás az áramütéses balesetnél. A történet haltetán megdöbbenéssel és megrendülve. némán néztünk magunk elé. Most néhány év távlatában is megdöbbentő a felelőtlenség. amellyel bekapcsolták az áramot, s nem földelték le a vezetéket. A gondatlanság kis híjáa emberhalált okozott. Közénk álH a csönd, a némaság, amely gyakran lehet beszédesebb a legei kornvásabb szövegnél i«. A mellettem ülő gyászruhás özvegyhez fordultam következő kérdésemmel, de mindjárt meg is bántam. Miért kell felszakítani a régi sebet? De é kérdésemet sem hallotta. Csak nézett maga elé. Ügy hiszem, nincs az a szó, amely átfoghatná e némajáték bonyolult érzelemskáláját. Ki tudja, talán a némaság perceiben családi életének filmje pergett le előtte. Gyermekéé, aki soha nem látta apját, s akit nem látott az apja, mert a gyermek születése előtt elragadta a villamos áram a szegedi kenderfonótranszformátorházágyár ban. Lehet hasznos és pusztító is A villamos áram vitte el, amely beszélgetésünkkor is fénnyel szórta be a saobát, amely hajtja gépeinket, s emberi világunk megalkotásában nap mint nap szellemként segit. A villanyáram, mely tud háborogni és égetni is. Életünknek a villamos áram is egy folyama, mint a hajókat hátukon hordozó folyók, a földeket öntöző, termést növelő víz. Lehet hasznos, segítő, de ha megvadul. elszabadul, lehet pusztító is. Egyik s másik is segít, de járhat nyoméban a könny, a bánat. Fiatal életet rabolt el néhány hónapja az AKÖV Szent István téri garázsából. Korábban a Damjanich utcában egy gyermeket, más alkatommal a házfelügyelőnőt, aki pincében nyúlt a rossz kapcsolóhoz. Volt, mikor a vasaló háziasszony szíve dobbanását állította meg. Vajon nem lehet gátat, emelni a pusztító energiának? Reménytelen a harc a szomorúság ellen? Vajon a kor, az elektromosság korának törvényszerű velejárója az áramütéses halál? Ezekre a kérdésekre kerestünk feletetet, megoldást ezen a megbeszélesen. Kerestük a hogyant. Voltak köztünk elektromos szakemberek, orvosok. többen a baleset megelőzésében szorgoskodó munkásvédelmi felügyelők, balesetet szenvedtek, és hozzátartozók. S ott volt köztünk kimondhatatlanul a baleset, okozta szomorúság, a nemlét kiáltása. Kiáltsák a hetük is S most ez a kiáltás hajtja, űzi tollam, hogy kiáltsák a betűk is: emberek, vigyázzunk! Igen, ez az első: vigyázzunk! Az eddiginél jobban ügyeljünk magunkra, egymásra, gyárban, lakásban, hivatalban. Óvatosan bánjunk a gépekkel, kávéfőzővel, mosógéppel, porszívóval. Nagyon de nagyon ügyeljünk a legveszedelmesebbre, a villanyvasaióra. Megelőzés: ez az első. Ne tekintsük kellemetlenkedőknek az elektromos berendezést ellenőrzőket, a hálózat átépítését javaslókat. Értünk, mindannyiunkért dolgozni k. Ezért harcol hivatásos tisztségviselőivei és társadalmi aktíváival á szakszervezet. Munkásvédelmi őrixk kiáltanak naponta, mint a falakon függő plakátok: vigyázz, áramveszély! Most még többet akar segíteni a szakszervezet ott is, ahová nem kíséri el, vagy csak ritkán kíséri el az embert, az otthonban, a családi korben. — Adjon ki tanácsadó füzetet, s ez a tanácsadás terjedjen ki a megelőzésre, az elhárításon túl, az emberéletmentés módszereire is. — Ezt kérték a megbeszélés résztvevői. — Kell-e tanácsadás? Ae történjen tragédia — Bizony kell. mert például a textilművekben még olyanok is; akik jelesre vizsgáztak munkásvédelemből, a gyakorlatban nem tudták, hogy mit kell tenni áramütés esetén — mondotta dr. Sárkány Angyal üzemi orvos. Kell a tanács, hogy soha ne történjen meg áramütés esetén az AKÖV Szent István téri garázsában történt tragédia. Azt mondják, életben maradhatott volna a fiú, ha az emberek tudják, mit kell tenni áramütéses baleset alkalmával. Ha tudják, hogy az áramtalanitás után nem autóba kell rakni a sérültet és futkározni vele orvost keresve, hanem ki kell húzni a légszomjtól hátracsúszott nyelvgyököt, s ezután mesterséges légzéssel, szívmaszszázzsa, orrba vagy szájba fúvással kell elsö segélyben részesíteni, míg megérkezik az orvos. Ahol pedig kéznél van az elektromos stimulátor, alkalmazzák ezt szakértően. Emberéletről van szó, s ez nagyobb felelősséget, hozzáértést kíván megelőzésben, életmentésben. Jó lenne, ha e tanácskozáson résztvevők gondolata a balesetei szenvedtek, az özvegyek és árvák szava és e néhány sor a szívek és agvak hálózatán oly sebesen végigfutna, mint a vezetékben a villanyáram. Az se lenne baj, ha egy kicsit rázna, felrázna, nagyobb felelősségre késztetne. Felrázna mindannyiunkat a nemlét kiáltása, hogv ne járjon az elektromos áram nyomában sehol sem a könny és a fájdalom. Nagy Pál T

ermelőszövetkezeti parasztságunk szorgalmas, fáradhatatlan munkájának köszönhető az a nagy eredmény, amelyet ebben az esztendőben a jövő évi kenyérgabona biztosítása érdekében elértünk. Most, amikor a kenyércsatának ezt az első szakaszát sikeresen megvívtuk, az a legfontosabb feladat, hogy ezt a lendületet és szorgalmat biztosítsuk az őszi munkák következő szakaszában — a betakarítás • nagy munkáinak idején is. Az őszi munkák dandárja után két fontos feladat jó előkészítése és végrehajtása hárul a termelőszövetkezetekre. Az egyik az 1963-as esztendő munkáinak mérlegelése, a zárszámadási közgyűlések előkészítése. A korábbi évek Sok jó tapasztalata ellenére úgy látszik, hogy számos termelőszövetkezetben — különösen a ma még gyengének minősülőknél — e fontos esemény politikai előkészítésére nem sok gondot fordítanak. Ezeken a helyeken bizony elég viharos közgyűlések zajlottak le. Ez nem is csoda, hiszen a tagság tulajdonképpen csak itt ismerte meg, hogyan folyt a gazdálkodás egész éven át. A vezetők az előkészítés során azzal fizették ki az érdeklődőket, hogy majd megtudjátok a zárszámadáskor. Jó néhány helyen — éppen az előkészítés hiányossága miatt —még itt sem kap a tagság kielégítő tájékoztatást, mert az elnöki és a főkönyvelői beszámolókban a mondanivaló elvész a számok tömkelegében. C

élszerű, ha a zárszámadások előkészítését már jóval azt megelőzően megkezdjük. A gazdasági beszámolók összeállítása előtt helyes, ha a különböző munkaterületeken alaposan megbeszélik a dolgokat a tagsággal. Ezeken a beszélgetéseken a gazdasági és politikai vezetők az elért eredmények ismertetésén túl részletesen tájékoztassák a tagságot arról is, ami nem úgy sikerült a gazdálkodós során, ahogy azt az év elején elgondolták és tervezték, önkritikusan és kritikusan, őszintén beszéljenek á hiányosságokról. Azokról is, amiért a tagságot és azokról is, amiért a vezetőket terheli a felelősség. Ahol a gazdasági és politikai vezetők a zárszámadási közgyűléseket megelőzően ezt az utat választják, ott a közgyűlések viharossága nem az addig elhallgatott és meglepetésként bejelentett kérdések körül fog kialakulni, hanem sokkal inkább akörül, hogy hogyan tovább? Miként lehetne a jövő évben a múlt év hibáinak és fogyatékosságainak megismétlődését elkerülni? A zárszámadási beszámolókban tükröződniük kell a dolgozók észrevételeinek és javaslatainak. Csak így érzik a termelőszövetkezeti tagok magukat igazán a gazdaság gazdáinak. Ahol a vezetők nagy körültekintéssel, a dolgozók meghallgatásával és bevonásával készülnek a zárszámadásra, ott eleve elejét lehet venni az esetenként előforduló demagóg, rendbontó törekvéseknek is. Gyakori, hogy a közgyűléseken azok hangoskodnak a legjobban, akik egész éven ót nem sokat tettek a közösség asztalára, de bőre nyitott zsákkal jelentkeznek az év végén az osztalékért A politikai előkészítéshez tartozik az is, hogy arra neveljük a becsületes dolgozó tagokat: az ilyen embereket bátran bírálják és mondják a szemébe, hogy a demokratizmus gyakorlása mindenekelőtt azoknak a joga, akik becsülettel dolgoztak a közősség ügyéért egész éven át. A zárszámadási közgyűlések előkészítése időben egybeesik egy másik igen fontos eseménnyel, a terv jóvá hagyó közgyűlések előkészítésével. A zárszámadások előkészítését össze lehet és össze is kell kötni az 1964-es esztendőre vonatkozó részletes gazdálkodási tervek kialakításával. A mezőgazdaságnak az ipartól eltérő sajátosságai miatt az éves tervek kidolgozása tulajdonképpen már az év közepén, az előt ervek készítésekor megkezdődik. De az előtervekben csak a termeléssel, értékesítéssel és beruházásokkal kapcsolatos legfőbb előirányzatok szerepelnek. Az éves, részletes gazdálkodási tervek kidolgozása a téli hónapokra — december-januárra — esik. Azokban a közös gazdaságokban, ahol az előtervezést komolyan vették és a legfőbb irányszámok kialakításánál olyan felmérésekre is jutott idő, melyek a mostani tervezésnek az alapját képezik, könnyebb ez a munka. Ahol viszont csak "saccolva* vetették papírra az előterveket, most ezt a korábbi mulasztást is pótolni kell. •mj agy körültekintést, alaI r pos szakmai hozzáértést és nem utolsósorban azt követeli meg a tervkészítés, hogy a tervszámok kialakításában rtinél több embernek a véleménye, javaslata, elképzelése testesüljön meg. Ha a tervet 2— 3 ember készíti, bármilyen jónak is látszik, hiányzik belőle végrehajtásának egyik legalapvetőbb biztosítéka. Azok, akik a terv végrehajtói lesznek, nem érzik úgy magukénak a tervet Ha a tervkészítést minden munkaterületen a dolgozókkal való beszélgetéssel kezdik, összegyűjtik az ott elhangzott javaslatokat, észrevételeket, és ezeket be is építik a tervbe, akkór az így kialakított tervért a dolgozók érzik a felelősséget. A

zárszámadási és tervtárgyaló közgyűlések politikai előkészítése jó alkalom arra is, hogy számos olyan — a termelőszövetkezeti élettel, gazdálkodással összefüggő — kérdést is megbeszéljük a tagsággal, melyeknek megértése körül még mindig problémák vannak. Hogy melyek ezek a kérdések, azt az adott helyen a párt- és gazdasági vezetőknek kell kiválasztani. Vannak olyan kérdések, melyekre újból és újból vissza kell térni szinte minden gazdaságban. Pl. egyéni és közös érdek, jövedelemelosztás, háztáji és közös stb., de vannak kérdések, melyek alaposabb megmagyarázására csak az adott gazdaságban van szükség. Például beruházás, állattenyésztés fejlesztése, gépesítése stb. A zárszámadási és tervtárgyaló közgyűlések politikai előkészítéséhez sok segítséget nyújtanak a különböző politikai és szakmai tanfolyamok és az ismeretterjesztő előadások is. Helyes, ha ezeken a tanfolyamokon és rendezvényeken, külön is megbeszélik a zárszámadással és tervkészítéssel összefüggő kérdéseket. NAFRADI SÁNDOR Épülők cs szülők a szegedi óvodákért Szeptemberben vonultak fel a szegedi építők a Hajnóczi utcai napközi otthonos óvoda korszerűsítéséhez. Az elkészítés határideje december 31. volt. De mi legyen addig a gyerekekkel? Az óvoda vezetője és a szülök lapunk hasábjain kéréssel fordultak az építőkhöz, pontosabban a Szegedi Építőipari Vállalat dolgozóihoz: fejezzék be a korszerűsítést még a hideg idő előtt Az építők megígérték: szívvel-lélekkel úgy dolgoznak, hogy mielőbb felújítsák az óvodát. A szavak tettekké értek. Ha kellett, túlórában, késő estig, vagy kora hajnalFiatal botanikusok Szépen fejlődnek a trópusi növények a Szegedi Kertészeti Vállalat üvegházaiban, különösen ha megfelelően gondozzák őket. A Radnóti Miklós Gimnázium harmadik osztályos tanulói rendszeresen eljárnak a kertészetbe és politchnikai foglalkozás keretében elsajátítják a növények helyes kezelését (Somogyiné feivj { f ff oví* F* I ".RÁm ban dolgoztak, szereltek, festettek. És végre elérkezett a nap: november 1-én reggel az óvodások és a szülők örömmel látták a kívül-belül átalakított. kicsinosított óvodát, a csillogó ablakokon a tiszta új függönyöket A gyerekek öröménél talán csak az óvónők öröme volt nagyobbl Nem zavarja ezután semmi a foglalkozásokat, ilyen szép óvodában a munka, az oktatás is jobban megy. A 214 ezer forintos költséggel felújított óvoda, illetve az építők munkája kiállta a próbát. Ennek örömére vendégül látták a lelkiismeretes és a gyermekek ügyét szivükön viselő építómunkásokat. A gondnokság új bútort adott, sok új játék is érkezett. Október elsején adta át az I. kerületi tanács száz óvodás részére az újonnan épült Ságvári Endre utcai óvodát. Az építők itt is jó munkát, végeztek. Az építési munka befejezése után egy probléma maradt csak: a rendkívül mélyen fekvő udvar parkosítása. Most a szülők jelentkeztek. Szívesen segítenek és a nemrégiben megtartott szülői értekezleten megbeszélték, hogy a társadalmi munkában készült terv szerint Stiber Lajos nyugdíjas mérnök irányításával feltöltik a milyen fekvő udvart, gyepszőnyeggel látják el, virágosítják, homokozót és egyéb játszóhelyeket alakítanak ki. A munka máris megkezdődött. Saerda, 1963. november 13. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 \