Délmagyarország, 1963. november (53. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-07 / 261. szám

Á szovjet energia kapuja Uj lehetőségek a KGST együttműködésben Tíz üzemet létesít a magyar—lengyel Az európai szo» ialisU országok közös villamosenergiafejlesztcsi programjának keretében a sajószögedi alálloináson az ötéves terv végére közel annyi villaniosenergiál kapnak a Szovjetuniótól, amennyi a Borsodi Hőerőmű teljes termelése. Képünkön a Szovjetunióból távvezetéken érkező villamos energia utolsó távvezetéke látható, innen történik a leágazás az állomásra. A nemzetközi munkamegosztásra minden országnak szüksége van. A szocializmus alapjait lerakó, vagy a szocializmust. illetve a kommunizmust építő országokban a nemzetközi együttműködés, egymás kölcsönös segítése az előrehaladás egyik legfontosabb feltétele, tényezője. Ma már elmondhatjuk, hogy országaink: közötti együttműködés, a gazdasági irányító tevékenység minden szintjén a munka szerves részévé válik Az elmúlt év óta új időszak kezdődött együttműködésünkben, amelynek mint pártunk határozata megállapítja: -Fő módszere a távlati népgazdasági tervek egyeztetése.-' A KGST tagállamai legfelsőbb szintű legutóbbi tanácskozásain jelentős határozatok születtek az együttműködés sokoldalú fejlesztésére. A jövöben mi is jobban élünk a lehetőséggel. a terveink egyeztetésén túl közös vállalkozásokkal gazdagítjuk együttműködésünket. Ezekről a leözös vállalkozásokról adunk szemelvényeket ebben az összeállításban. közös vállalat Csehszlovák szerelők Tiszapalkonyán BP A sziléziai Bytonban levő' S/ombierki szénbánya mellett működik a IIALDEX egyik üzeme. Naponta közel 1800 tonna hulladékot tud feldolgozni ez az üzem. s körül' belül 200 tonna szenet és nagy mennyiségű egyéb anyagot nyernek ki segítségével a meddőhányókból. A korábban hasztalannak hitt bányászati melléktermék, szerte a világon hegyet, sőt hegyeket alkot ma már a bányák mellett. A magyar szakemberek hosszú ideig foglalkoztak e hegyekbe hordott kő. pala és agyag hasznosításának gondolatával. A kezdeményező készséget, az akaratot néhány éve siker koronázta. Kidolgozták a meddőhányó hasznosításának technológiáját. A Tatabányai Szénbányá- .két üzemet létesít, szati Tröszít építette fel ha- Michalban, s egyet zánk első meddőhasznosító kísérleti üzemét. Ma már nemcsak idehaza, hanem Lengyelországban is sok kincset szedünk ki a bányák szemetjéből, a hazai meddőfeldolgozó. az úgynevezett palaüzem évente 70—80 ezer tonna nagy kalóriájú szenet ad a dorogi brikettgyárnak. Sok ezer tonna adalékanyagot juttat a cementgyártáshoz, és nagy mennyiségű követ az útépítésekhez, s ami még megmarad a meddő hegyből, azzal a bányák üregét töltik ki. Ez a palaüzem már eddig több mint 1 millió tonna jó minőségű kőszenet szedett ki a szemétdombokból. A világon egyedülálló technológia a magyar komplex meddőhányó feldolgozása iránt több ország is érdeklődik. Lengyelországgal kötöttünk megállapodást közös feldolgozó üzem létesítésére. Már műkódik is a közös vállalat HALDÉX néven. A Magyar—Lengyel Részvénytársaság Katowice környékén Egyet Szombierkiben. A harmadik üzem ez év őszén kezdi meg munkáját. Makoszowyban. A negyedik előreláthatóan a jövő évben kezdi meg munkáját Dimitrovban. 1966-ig a HALDÉX beruházási terve szerint Lengyelországban ilyen üzemet létesítenek. A magyar—lengyel közös vállalat székhelye Katowicében van. Alaptőkéjét a két ország fele-fele arányban adta össze annak idején, 20 millió régi rubelben. A részvényeken a két. ország közösen osztozik. A beruházási programot, a technológiai lerveket a tatabányai trösztben dolgozták ki. Máris eredményesen dolgoznak az első üzemek. A sikerek arról tanúskodnak, hpgy a magyar—lengyel közös vállalat beváltotta a reményeket. A feldolgozott hegyeket maradéktalanul értékesítik. Igen jövedelmező a lengyel hányók hasznosítása, hiszen 10—12 százalékban értékes kőszenet tartalmaznak. A közös vállalat nagy hasznot hajt a lengyel népgazdaságnak is. A hányóból kikerülő kerámiai anyagokat, cement-adalékanyagokat és a szénben dús anyagot feldolgozza a lengyel ipar. A ki__ kerülő anyagok feldolgozátíz sára m'őst kéf új cementgyárat építenek Lengyelországban. A KGST államokban a kétoldalú és sokoldalú együttműködés egyik jelentós kezdeményezése a HALDÉX, a magyar—lengyel közös vállalat. Borsod iparának fejlesztésében, a régi gyárak rekonstrukciójában. valamint új üzemek létesítésében is nagy szerepe van a baráti országnak. A nepi demokratikus országokkal való kapcsolat néhány példáját mutatja be képünk. A csehszlovák Skoda Művek szerelői a Tiszapalkonyai Hőerőmű III. sz. turbinájának forgórészéi szerelik. A Gazdasági Együttműködés Nemzetközi Bankja Közös beruházások természeti kincsünk kiaknázására Aláírták a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában részt vevő országok új, nemzetközi bankjának alapokmányát. Az új bank neve: ••Gazdasági Együttműködés Nemzetközi Bankja*. Mit jelent ennek a banknak a megalakulása, s vajon miért érinti jótékonyan a legszélesebb rétegek érdekeit? A KGST-ben tömörült szocialista országok az utóbbi években azt tapasztalták, hogy a gazdasági és technikai fejlődés, és ezzel együtt az életszínvonal növekedésének egyik akadálya a kapcsolatok kétoldalú jellege. A szocialista országok közötti külkereskedelem például általában mindig két-két ország közötti megállapodás alapján bonyolódott. Ha valamelyik országban nagy beruházást akartak létrehozni, amely jótékony hatását a KGST valamennyi országára kiterjesztheti, ez is akadályozta, a kapcsolatoknak ez a kétoldalú jellege. A kétoldalúság visszafogta az előrehaladást, és a külkereskedelem lehetőségeit is csökkentette. Egyik ország a másiktól gyakorlatilag csak annyit tudott vásárolni, amennyit el is tudott adni az illető országnak. A külkereskedelem ilyen fajta egyensúlyának az volt a hátránya, hogy egy-egy ország sokszor nem exportált annyi árut, egy baráti országba, amennyire annak szüksége lett volna, hanem csak annyit, amennyiért éppen ott megfelelő ellenértékű terméket tudott vásárolni. Az új KGST-bank megalakulásával most megtörtént a lordulat a kétoldalú, a fejlődést gátló elszámolásoktól a többoldalú elszámolás felé. Ezzel egyidőben a gazdasági együttműködés nemzetközi bankjának megszületése lehetségessé teszi, hogy a szocialista országok, vagy néhány érdekelt ország közösen finanszírozzon, hozzon létre nagy ipari létesítményeket Ez viszont ismét a lermelés jobb szakosításához, a gazdaságosság fokozódása-' iwz és ettől elválaszthatatlanul az életszínvonal gyorsabb növekedéséhez vezet. Az új bank ilymódon fordulatot jelent a sokoldalú szocialista kapcsolatok felé, megteremtve a nemzetközi együttműködés új, magasabbrendű formáját. G. E. Van egy természeti kincsünk. amelyben világviszonylatban is igen gazdagok vagyunk, ez a bauxit. A bauxitból előbb timföld ké6zül, majd pedig kohósitás útján az alumínium, a magyar ••ezüst*. Ez az értékes színesfém sok mindenért kárpótol bennünket. Hiszen korunk egyik legfontosabb nyersanyaga az alutnínium. Ennek az értékes természeti kincsünknek kiaknázását viszont fékezi, hogy minden tonna alumínium kohósításához körülbelül 16 ezer kilowattóra elektromos áramra van szükség. Országunk pedig nem dúskál energiában. Amit nyerünk az olcsó bauxittal, azt ráfizetjük a drága árammal. Ezt az ellentmondást oldja fel a nemzetközi munkamegosztás, a múlt évben aláírt szovjet—magyar alumínium egyezmény. A szerződés szerint egyre növekvő mennyiségű, végül 1980-ban 330 ezer tonna timföldet szállítunk a Szovjetunióba, amelyből igen olcsó vízienergiával 16 ezer tonna alumíniumot kohósítanak. (Ilyen tömegű timföld kohósításához a jelenlegi villamosenergia termelésünk 40 százalékára lenne szükség..) Az alumínium félkész áruk választékának bővítését szolgálja az új. 22 méteres nemesítő kemence a Székesfehérvári Könnyűfémműben. A későbbiek során tovább fejlesztik a présművet és a hengerművet is. A könnyűfémmű új öntödéjében a kemencékbe rakják a nyersanyagot Ez a kooperáció a Szovjetunió számara is előnyös, hiszen a világpiaci áron értékesíti az ennél jóval olcsóbban termelt vízi villamosenergiát. Hazánk viszont teljes egészében visszakapja a Szovjetunióban kohósított tömbalumíniumot, amely immár sokmillió kilowattóra vfllamosenergiát tartalmaz. Sok példa van rá, hogy ennél nagyobb távolságra olcsó vízi úton timföldet, illetve alumíniumot szállítanak. De először fordul elő a világon, hógy fém formájában visszakapja teljes nyersanyagát a tinaföldet szállító ország. A 165 ezer tonna alumínium (amely háromszorosa a jelenlegi termelésnek) értéke 80 millió dollár, de ennek sokszorosát kaphatjuk a világpiacon, ha tovább feldolgozzuk félkész gyártmányokká. majd pedig készterméket, alumínium autóbuszt, vasúti személykocsit, hajót, alumínium burkolatú kábelt stb. exportálunk. A bauxit bányászat és timföldtermelés ma is korszerűnek mondható, de Ajka mellett például olyan hatalmas, teljesen automatizalt limföldgyár épül, amelyben a termelékenység a jelenleginek ötszörösére emelkedik. A leginkább azonban a félkészgyártmány termelése fejlődik. Székesfehérvárott olyan nagy automatikus vezérlésű hengersorok épülnek, hogy a pillanatnyilag megmunkált 100—150 kilogrammos tömbök is feldolgozhatók lesznek. K. X 6 D&UMAGYAkORSZAú Csütörtök. 1963. aovombm. 3.