Délmagyarország, 1963. november (53. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-05 / 259. szám

Művelődési feladatokhal foglalkozott a KISZ megyei bizottsága Tegnap, hétfőn Szegeden rosi bizottság közös koordiná­az Ifjúsági Ház .nagyterme- ciós iskoláztatási tervet ké­ben kibővített ülést tartott a szít az illetékes tanácsi és KISZ Csongrád megyei bi zottsága. Az ülésen a bizott­ság tagjain kívül részt vettek a megye középiskoláinak igazgatói, kollégiumi igazga­tók, KISZ-tanácsadó tanárok és a művelődési osztályok ve­zetői. Az ülés napirendjén két kérdés szerepelt. Elsőként Bí­ró Lajös, a KISZ megyei bi szakszervezeti szervekkel kö­zösen. A terv különösen az alapműveltséget biztosító nyolc általános iskola elvég­zésével és a mezőgazdaság­ban dolgozó fiatalok szakmai továbbképzésével foglalkoz­zék. Az előadó az üzemi KISZ-alapszervezetek fontos feladataként jelölte meg a technikusok és ifjú mérnö­zottságának titkára tartott kök továbbképzését. A cél az, előadást "A KISZ KB neve­lési irányelveiből adódó fel­adatok Csongrád megyében­címmel. Az előadó hangoztatta, hogy a KISZ a nevelési fel­adatokat csak az egész társa­dalom összefogásával oldhat­ja meg. Ehhez szükséges, hogy mindenki ismerje meg a KISZ KB nevelési irányel­veit, és azt nevelői munkájá­ban megfelelően alkalmazza. A nevelési irányelvek meg­valósítása több éves sokolda­lú tervszerű munkát követel. Ennek érdekében a KISZ­saervezetek a jövőben többet foglalkozzanak az adott poli­tikai események és feladatok Ismertetésével. Az elkövetke­zőkben tovább kell erősíteni a KISZ-szervezetek kommu­nista jellegét, is. Második napirendi pont­ként dr. Lőkös Zoltánná, a KISZ megyei bizottságának agít.-prop. titkára tartott elő­adást -A KISZ KB tanulási elveinek megvalósítása Csongrád megyében- címmel. Hangsúlyozta, hogy a felada­tok megvalósítása érdekében helyes, ha minden járási, vá­hogy minden fiatal vegven részt valamilyen szakmai, vagy általános jellegű to­vábbképzésben. Mindkét alapos referátu. mot számos hozzászólás egé­szítette ki. A megyei KISZ­bizottság a beszámolóknak megfelelő határozatokat ho­zott. Megnyílt a „Eispania ­Spanyolország 1930-1963" címn kiállítás Hétfőn az OKISZ Népköz­társaság úti bemutatótermé­ben, a spanyol szolidaritás: bizottság rendezésében meg­nyílt a -Hispania — Spanyol­ország 1930—1963* című ki­állítás. A kiállítás megrendítő do­kumentumokkal idézi az el­múlt több mint három évti­zed eseményeit. Hírt ad a Spanyol Köztársaság megszü. letésének napjairól, feleleve­níti a spanyol nép hősies helytállásának példáit a köz­társaság megmentéséért foly­tatott harcokban, a proletár internacionalizmus szebbnél szebb megnyilvánulásait, majd arról ad képet, hogyan szövetkezett a nemzetközi reakció az igaz ügy eltiprá­sára. A befejező képsor azon­ban már azt mutatja, hogyan sarjad az elnyomott milliók új harca a szabadságért, a diktatúra ellen. (MTI, Komócsin Zoltán elvtárs előadása a szegedi felsőoktatási intézmények pártnapján A József Attila Tudomány- lós János elvtárs, az MSZMP egyetem, a Szegedi Orvos tu- Csongrád megyei bizottságá­dományi Egyetem pártbi- nak titkára és Perjést László zottságai és a Szegedi Tanár- elvtárs, az MSZMP Szeged képző Főiskola pártszerveze- városi bizottságának első tit­te rendezésében tegnap, hét- kára is. főn délután az egyetem Ady Dr. Márta Ferenc elvtárs­téri nagy előadótermében nak, a tudományegyetem Komócsin Zoltán elvtárs, a pártbizottsága titkárának Magyar Szocialista Munkás- megnyitója után Komócsin párt Politikai Bizottságának Zoltán elvtárs nagy érdeklő­tagja, a Népszabadság fő- déssel kísért konzultációs szerkesztője tartott tájékoz- előadást tartott a nemzetkö­tatót. Megjelent az előadá- zi helyzetről és külpolitikai son Győri Imre elvtárs, az eseményekről, előre benyúj­MSZMP Csongrád megyei bi- tott kérdésekkel kapcsolat­zottságának első titkára, Sik- ban. « * Ünnep előtt Megemlékezések november 7-ről 9 Csütörtökön kezdődnek a szovjet filmnapok 0 Készül az ünnepi dekoráció Városszerte nagy a készü- it is szimbolikus rajzokkal, a lenne Szegeden. A nemzet­tödés a Nagy Októberi Sao- forradalomra emlékeztető közi munkásosztály legna­cialistíi Forradalom negyven- grafikákkal díszítik. Csak gyobb ünnepe sok-sok új öt­hatodik évfordulójára. no- emelné az ünnep fényét, ha letet követel a díszítés szak­vember 7-re. Több helyen idén a DÁV ötletes szerelői- embereitől. Természetesen a már az évfordulót megelő- nek szép dekorációjához, lakosság is hozzájárul a vá­zo napokban megemlékez- vagy a MÁV-igazgatóság épü- ros külsejének ünnepi han­nek az elsö győztes proletár- létének szokásosan szép dí- gulatához a lakóházak fello­forradalomról. Az üzemek- szítéséhez hasonló több is bogózásával. ben, intézményekben ünnepi Hogyan lesz kettőből három? S emmi sem viszonyla­gosabb, mint az idő. Két hónap sok is, meg nem is. Attól függ, mivel s hogyan töltjük? Tetszés szerinti mérték­egységben számolhatunk. Most felavatandó új létesít­ményünk. a Dunai Cement­és Mészmű két hónap alatt mintegy 170 000 tonna ce­mentet fog termelni. íme, mire képes egyetlen gyár. Hát még iparunk egésze, amely két hónap alatt mil­liárdos értékkel gyarapítja nemzeti jövedelmünket. Me­zőgazdaságunknak is elegen­dő volt két hónap ahhoz, hogy teljesítse felemelt ke­nyérgabona vetési tervét. Végül két hónap alatt ná­lunk több ezer család költö­zik új hajlékba. Mégiscsak nagy idő ez! A jó gazda megragadja az idő üstökét, nem hagyja, hogy tétlenül szerte folyja­nak a percek, de példás szor­galommal és igyekezettel használja ki mindahányat, így aztán két napból három napot, két hónapból három hónapot tud csinálni. Kivált­képpen akkor van meg erre minden oka* ha adósság is nyomasztja. Márpedig ez az esztendő éppen így terheli az ország gazdáit. Hosszú, ke­gyetlen tél, számos elemi csa­pás, sokféle nehézség, ked­vezőtlen időjárás tett próbá­ra bennünket. Dolgozó né­pünk akaraterejének, odaadó szorgalmának köszönhető, hogy az év eleji adósságból mostanáig sokat törlesztet­tünk. ég két hónapunk van hátra 1963-ból. S ha tói bánunk, az idővel, még sokra vihetjük ezalatt. Mi mo6t a dolgunk? Éppen ez: igyekezzünk ebből a két hónapból hármat csinálni! A kormánynak az ország­gyűlésben elhangzott gazda­sági beszámolója okkal és joggal állapítja meg: az év eleji nehézségek ellenére is várható, hogy az éves tervet El is leeil érnünk, hogy a munka termelékenysége to­vább emelkedjék, a terv elő­írása maradéktalanul telje­süljön, az önköltség alakulá­sa dolgában pedig minél job­ban megközelítsük az elő­irányzatot. Hogy e két hónap alatt cél­hoz érjünk, egyet s mást mindenkinek jól meg kell ér­tenie. Ámbár egyszerű dol­gok ezek, mint a kétszer­kettő. E1 lőször is azt, hogy ki­vel, mivel szemben van adósságunk? Ez a dolgozó tömegek adóssága — önmagukkal szemben. A tervq|í teljesítésében elma­radt üzemek, vállalatok adós­sága nem a kormányt rövi­díti, hanem a dolgozó embe­reket, jóllehet persze meg­nehezíti a kormány doigát is. Mégis, a meg nem termelt s hiányzó értékek elsősorban a dolgozó emberek hátrányára vannak. Munkásaink, pa­rasztjaink, értelmiségi embe­reink önmagukért cseleksze­nek, ha most nagyon jól ki­használják a hátralevő két hónapot, és igyekeznek minél jobban teljesíteni az éves tervet, önmagukért és tár­saikért. Azt a szénmennyisé­get, amit — különben való­ban példás igyekezettel dol­gozó — bányászainknak e két hónap alatt ki kell termel­niök, a családok tízezrei na­gyon várják. Szintúgy azokat a lakásokat is, amelyekbe csak akkor költözhetnek be új lakók, ha az építőipar minden erejét megfeszíti és erejét a kiemelt, feltétlenül befejezendő építkezésekre koncentrálja. Kormányunk természetesen mindent elkö­vet, hogy elősegítse e felada­tok teljesítését. Végső soron azonban a dolgozó emberek öntudatos munkáján, megér­tésén és iparkodásán múlik a dolog. Éppen ezért ennek a két hónapnak a lehető legjobb kihasználása nemcsak a ve­zetés ügye. Nem elég, ha egy­teljesítjük. Ehhez az kell, egy vállalatnál csupán a gaz­M' hogy szedjük össze minden erőnket. A vezetés kapkodás nélkül, céltudatosan és kö­rültekintően szervezze meg a feladatok teljesítését, szem előtt tartva a népgazdaság alapvető érdekeit. Dolgozó­ink pedig fegyelmezetten tá­mogassák a vezetést, fokoz­zák szorgalmukat és mun­kalendületüket. Elérhetjük. pártnapokon méltatják a tör­ténelmi esemény jelentősé­gét, több városrészben pe­dig a művelődési otthonok­ban tartanak ünnepséget. Így holnap két helyen — este H órakor az újszegedi Novem­ber 7 Művelődési Otthonban, délután 4 órakor pedig a Ha­zafias Népfront Vörösmarty irtcai székházában — rendez megemlékezést az újszegedi pártalapszervezet és nép­frontbizottság, illetve a Ha­zafias Népfront városi elnök­sége és a Magyar Jogász Szövetség szegedi csoportja. Az újszegedi ünnepségen Hörömpó József országgyű­lési pótképviselő, a népfront székházában pedig dr. Simon László, a Csongrád Megyei Bíróság mb. elnöke mond ünnepi beszédet. Az évforduló, mint hagyo­mányosan, idén is nyitánya lesz a szovjet film ünnepé­nek. November 7-én este 7 órakor a Vörös Csillag Film­színházban tartják meg a szovjet filmnapok megnyitó ünnepségét melyen, Papp Lajos, a Magyar írók Szö­vetsége dél-magyarországi csoportjának titkára mond ünnepi beszédet. A szovjet filmnapok első szegedi elő­adásaként ezután Ár orosz csoda című dokumentum­film elsö részét mutatják be. A mozik novemberi prog­ramján számos új szovjet filmet láthat ma.id a közön­ség, s természetesen a leg­sikeresebb régebbi filmekből is többet ismét műsorra tűz­nek. Szeged üzemeiben ezek­ben a napokban szorgalma­san dolgoznak a díszítők, a dekorációs műhelyek dolgo­zói. Ezúttal is — mint ha­gyományosan — szép lesz a DÁV Klauzál téri épülete, a kenderfonógyár, s « legfor­galmasabb üzletek kirakata­,:*>,; Ái Éti "' 4; Papdi János, a kenderfonógyár dekorációs részlegének vezetője az utolsó simításokat végzi a feliratokon, jelszavakon dasági és politikai vezetők­tanácskoznak, töprengenek, tervezgetnek. Csak úgy ér­hetnek célt, ha gondjaikat a szó legszorosabb értelmében megosztják a dolgozókkal. Megértetik a tennivalókat, megnyerik odaadó támogatá­sukat, és természetesen min­den feltételét megteremtik a kiváló munkának. Rendkí­vül nagy szükség van most a pártszervezetek, a szak­szervezetek gyorsaságára, di­namizmusára. aktivitására. A legcélszerűbb és gyümöl­csözőbb munkamegosztás a gazdasági vezetés és a politi­kai apparátus között: a gaz­dasági vezetés késedelem nélkül, megfontoltan és ha­tározottan intézkedjék, a párt és szakszervezet pedig gondoskodjék arról, hogy az üzem, a vállalat, a gazdaság minden egyes dolgozója vi­lágosan lássa, mik az ő sze­mélyes tennivalói e két hó­nap alatt. Ha ez mindenütt így történik, a dolgozók tud­ni fogják kötelességüket és az év végéig bízvást elérjük, amit akarunk: a sikeres tervteljesítést, De mind a gazdasági, mind a politikai vezetésnek tudnia kell, hogy ezúttal nem állnak hetek rendelkezésre az intézkedési tervek kidolgozására, azok megvitatására, a dolgozók tá­jékoztatására es mozgósítá­sára. Most azonnal és hatá­rozottan szükséges cseleked­niük. A két hónap nagy pró­batétel és vizsga lesz a gazdasági vezetők részére. Kormányunk fokról fokra nagyobb önállóságot biztosított az üzemi, válla­lati vezetésnek. E két. nem könnyű, de nagyszerű lehe­tőségeket tartogató hónap programját sem kívánja sen­kinek a szájába rágni. A par­lamenti gazdasági beszámoló­ban világosan megadta a di­rektívákat, a valóra váltás mikéntjét azonban a helyi vezetésnek kell megállapíta­nia és véghez vinnie, még­pedig a dolgozók kezdemé­nyezéseire és alkotó erejére támaszkodva. A kormány fő célként jelölte meg — és pe­dig valamennyi vállalatra kiterjedő érvénnyel —, hogy a tervek túlteljesítése ott történjek, ahol az a legked­vezőbb népgazdasági ered­ményekkel jár, a már elke­rülhetetlen elmaradás pedig ott, ahol az a legkisebb ká­rokat okozza. Hogy ennek megfelelően az egyes vállala­toknál miként szükséges át­csoportosítani az erőket, mi­re kell különösen -rámenni*, mely gyártmányoknak he­lyes abszolút zöld utat bizto­sítani — ezt helyileg lehet és szükséges eldönteni. Viszont ezek a helyi döntések meg­mutatják majd, mekkora fe­lelősség és felkészültség ve­zeti elhatározásaiban a he­lyi vezetést. Egyet senki se feledjen el: nem feltétlenül az a legkedvezőbb népgazda­sági szemszögből, ami az üzemen belül a legkönnyebb­nek és legkedvezőbbnek tet­szik. Más szóval: a látszat­teljesítmények, a kirakat­eredmények sohasem jók és sohasem méltók a szocialista gazdasági vezetőkhöz, de most különösen károsak le­hetnek, azért okvetlenül el­kerülendők! Nem kielégítő statisztikát kell produkál­nunk, hanem éves terveink­nek a lehető legteljesebb valóra váltását, lényeges eredményeket, a tényleges szükségletekhez igazodva. S ez azt is jelenti, hogy ebben a lendületes és igényes idő­szakban valamennyi helyi gazdasági vezetőnek nem­csak a saját fejével, de egy kicsit a miniszterelnök fejé­vel is kell gondolkodnia. Eb­ben a vonatkozásban is vizs­gatétel lesz ez a két hónap. A kormány gazdasági be­számolója nyomatékosan hangsúlyozta, hogy e még sürgős erőfeszítések közepet­te. ebben a -hajrában- is feltétlenül el kell kerülni mindenféle kapkodást, fej­vesztettséget. Aligha előnyös, ha egy gyár műszaki és gaz­dasági vezetői mo6t megpró­bálnak valamilyen kaszár­nyastílust kialakítani, vagy pedig naphosszat lihegve rohangásznak a munkahe­lyeken, óránként megváltoz­tatva korábbi döntéseiket. Ezzel csak zavarnák a céltu­datos. jól szervezett munkát. Most van csak igazán szük­ség a megalapozott döntések higgadt megvalósítására, amikor minden egyes dolgo­zó tudja, mit akar a vezetés, és mi az ő személyes szere­pe a kivitelezésben. Éppen így a -hajrá*, sem­miképp sem mehet a minő­ség és a gazdaságosság ro­vására. A terveket ezekben a vonatkozásokban is hiányta­lanul teljesítenünk kell. Mennyiség a minőség rová­sára, bármi áron — erre nincs szüksége az országnak, ez nem segít ki bennünket. Az idei önköltségszintet szá­mos vállalatnál amúgyis ter­helik az év eleji nehézségek és többletkiadások. Csak az olyan tervteljesítést tekint­jük valóságos eredménynek, amely ezt a költségszintet va­lamelyest javítja, nem pedig tovább rontja. T ervfeladatalnk teljesí­tésének ebben az utolsó fázisában már­is gondoljunk arra, hogy a jövő évi tervhez most te­remthetjük meg a legkedve­zőbb kiindulási alapot. Nem tudhatjuk, milyen lesz az idei tél. De azt már tudjuk, milyen keserves dolog adós­sággal nekivágni egy-egy tervévnek. Kerüljük ezt el mindenképpen. Sokat tehe­tünk ezért a munkahelyek idejekorán történő téliesíté­sével is. Ez is, mint az előre­látás minden formája, csak a kezünkre járhat. Még egy dolgot: a mi nép­gazdasági tervünkben nem­csak a neves, nagy üzemek és vállalatok szerepelnek, de arányosan minden egyes kisebb üzemünk is. E kisebb vállalatok termékeire épp­úgy számít az ország, mint a nagyokéra. A mostani neki­gyürközés tehát korántsem csak a kiemelkedő jelentősé­gű vállalatoknál időszerű és nélkülözhetetlen, de az a legkisebbeknél is, kivétel nélkül minden munkahelyen, ahol a dolgozó nép különb boldogulásáért dolgoznak. HORVÁTH JÓZSEF Kedd. rn nM/ember * OtL'MAGYARQIiSZAG 3

Next

/
Thumbnails
Contents