Délmagyarország, 1963. november (53. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-03 / 258. szám

Ötvenéves lenne... Emlékezés Ságvári Endrére Hivatásos pártmunkás volt,.fi,atal jogász, a székes­tfövdrtfe tisztviselője, -egy­idejűleg illegális, harcra "mozgósító lápok szerkesz­tője, az ifjúság forradalmi 'rfkci'óihak sZe'réézfcjb, a párt kiemelkedően képzett, fá­radhatatlan harcosa. ötven éve, 1913. novem­ber 4-én született Ságvári Endre.' Élet&rál sokan ír­tak. sokan ismerték és sze­rették. Fennmaradt írásai­ból szeretet és felelősség­érzet árad; szívének min­den ddbbanása a magyar fiataloké volt. A legkiseb­bek nevelésévé! is térődött, azt akarta, hogy nagyszerű emberek legyenek. Az elnyomás utolsó évti­zedének története Ságvári Endre sok bátor tettét tart­ja számon. Az ő nevéhez 'fűződik 1937 őszének egyik emlékezetes fegyverténye, a budapesti ifjúmunkások támadása a „pléhknsztus« héven emlegetett Mátyás féri vendéglő ellen, aliol nyilasgyülés volt. majd a Tompa utcai nyilasház el­len. Ezek a csaták, ame­lyekben sok száz ifjúmun­kás vett részt, m-egíiÖvel­tek á harcosok önbizalmát, bebizonyítottak előttük, hogy van erejük, s ha ösz­szefognek, képesak vissza­ütni a Hatalom által támo­gatott, elbizakodottan ga­rázdálkodó fasisztákra. Alig akad régi kommu­nista, mozgalmi múltú idós munkás Budapesten, aki azokban az években itt vagy,ott ne találkozott vol­na Ságvárivai, vagy leg­alább közvetve ne ismerte volna. Megfordult az épí­tőipari munkások köfeött, á vasasoknál, mint az orszá­gos ifjúsági bizottság egyik vezetője, otthonos Volt a szociáldemokrata párt köz­pontjában és a kerületi párthelyiségekben. Saját magát is nevelte, « mindenkit, akit erre érde­mesnek tartott. A fiúk és lányok a .vasárnapi túrá­kon körülvették. vala­mennyien az ő közelében akartak lenni. Művelt volt, okos, kedves és közvetlen, bátor. Fennmaradt a híré az egyik kültelki fehégye­rekfcél történt kalandjá­nak. A hajdani Mária-Va­léria-telepről. a Gyáli úti vasutashazákból és az Ül­lői útról a Ludovika­kertbe jártak esténként á fiatalok. Voltak, akik kár­tyáztak, vagy sakkoztak, mások vágáhykodássál szó­rakoztak. Az Utóbbiak kö­Zé tartozott az a nagy­erejű fiú, aki, rendszerint az izmaival kérkedett. Sók bámulója Volt, tisztességes munkásgyerekek egész csa­pata követte. Ságvári el­határozta, kiemeli. Őket a tétlenkedésből, felkelti ér­deklődésüket sorsuk iránt, megkísérli tartalmat adni az eletüknek. Egy este za­kóját a -padra tett®, elfo­gadta a nagyhangú bájví­vó kihívását. Percek alatt két vállra fektette. Meg­'tört a varázs: a fiúk nagy csoportja Ságvárj hívévé szegődött, a következő va­sárnapokon a kommunista fiatalókkal együtt mentek kj túrára a búdai he­gyékibe. ' Nemcsak életével, halá­lával is példáit adott kor­tánsainak. Már -két-három éve illegalitásban élt, ami­kor 1944 -júliusában egy múzeumkerti 1 alálkozóján nyomába szegődtek a ma­gyar . Gestapo emberei. Délután egy budai 'cuk­rászda kertjében, abol egy másik találkozója vólt, fegyverrel rohantak rá, hogy -kézre kerítsék: Nagy fogásnak ígérkezett: Ság­vári és a párt többi funk­cionáriusa a mágyár fron­tét szervezték, mindén fiá­ciéllenes, becsületes, haza­fias érő összefogására tö­rekedtek. A bendöriég so­kat réméit Ságvári letar­tóztatásától, abban re­ménykedtek, hogy kínzás­sal néveket, adatokat tud­nak ltfesika'mi tőié. Dé tervük meghiúsult. Ságvá­ri, aki a Központi Bizott­ság határozatának megfe­lelően ekkor mái- azon az állásponton volt, hogy a hitlerista megszállókkal és. hazái cinkóáokkal fegyve­resen kell szembefordul­nia. nem adta meg magái a túlerőnek, pisztoljrt rán­tott és tűzharcban esettel. -Ságvári Endre úgy halt meg — adta -hírűi a párt gyászjelentése —, ahogyan élt: harc közben* Elete és halála a magyar • rtép szabadsághősévé avatta. Születésének ótvehedik év­fordulóján felszabadult né­pünk tisztelettel és meg­becsüléssel emlékezik rá. V. Határodat a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok termefési versenyéről A KIS? Központi Bizott­sága,' a MEDOSZ elnöksége, a Törtnél őszö vetkezeti Ta­nács titkársága és a földmű­velésügyi miniszter együttes határozata, figyelembe véve a mezőgazdaság sajátossága­it, valamint a verseny to­vábbfejlesztésének a lehető­ségeit, 1964. értiil megszünteti az országos ifjúsági versenye­ket. A versenyék szervezését, irányítását és értékelését az illetékes helyi szervek — a­KISZ és a MEDOSZ megyei bizottságai, a megyei terme­lőszövetkezeti tanácsok, á megyei tanácsok mezőgazda­sági osztályai, az állami gaz­daságok és gépállomások megyei igazgatóságai — ha­táskörébe adja át Hangsúlyozza a határozat a versenyformák helyes­megválasztásának a fontos­ságát. Rámutat hogy az ifjúsági termelési versenyek tovább­ié jTesztéáéríek legnagyobb le­hetősége -a helyi versenyek, kiszélesítésében van A hátározát',felszólítja az összes érín<|étt . szerveket, hogy év -közben is törődje­nek az .ifjúsági brigádok, munkacsapatok gondjaival, koressék -fel őket a munka­helyükön. segítsék a nehéz­ségek, akadályok leküzdésé­ben. A fiatal agrárértelmi­ség megyei- tanácsai, vala­mint a megyei, -járási pa­rasZtifjósági tanácsok segít­sék elő, hogy 'n linói több szakember ve­gyen reszt az ifjúsági ter­melési mozgalmak, VeTSe­hyék szervezésében. A kiválóan dolgozó fiatalok és ifjúsági kollektívák iránti fokozott megbecsülést erköl­csileg és áúyágilag egyaránt kifejezésre kell juttatni. (MTI) n takarékosság közérdek A Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kongreSz­SZtiSáhak határozata kimond­ja, hogy második ötéves ter­vünk időszakában tovább ja­vulnak dolgozó népünk élöt­köriilfnén'yei. rtgy válik lehe­tővé, hogy a szocialista mó­don élő, gondolkodó éS érző embérek táböra -egyre nő. Aki pedrg Szocialista módon él, gondolkodik és érez, tieih állhat szérriben a takarékos­ság # gondolatával, annak tá­mogatásával, hánem 'rokon­szenveznie kefl Vele. Társadalmi *tv A takarékossági hónap — a Házafias Népfront áltál tá­mogatva — november l-m kezdődött és december 1-íg tart. A 'takarékossági hónap megSZetVezését a HaZáfias Népfront megyéi elnökségé, az ÓTP megyei fiókja, vala­mint az égyes tárSadalnh lŐS tömegszeíVezeték Vezetői ak­cióbizottsági ülésen megtár­gyalták és ennek a reális le­hetőségét éS /gondolatát ma­gukévá tették. A takarékom sági mozgalom tartáíma: »Á takarékosság ügyét társadal­mi üggyé kell tenni N Ezáltál válik lehetővé, hogy a forint­takarékosSág á köz éS á tát­sadalom ügyét Szolgálja. A takarékosság mindin­kább érvényesül .az állampol­gárok életében, s joggal ve­tődik fel a kérdés: ha ilyen szépen növekszik a takaré­kos emberek száma, akkor miért foglalkozunk vele év­ről -évre? Miért buzdítjuk az embereket olyasmire, amely­nek ésszerűségére, fontossá­gára saját maguktól is rájön­nek? A takarékosság, mint tulajdonság, szinte megdönt­hetetlen és döntő fölényben van mindenféle mágatartás­sal szemben. A pazarlás ér­dekében semmiféle propa­ganda űém folyik, sertm-fi Sort gátolja a takarékosság Ügyé­nek további téfJedéSét. Még­sem hiábavaló, sőt mülhátát­Már csak százezer tonna hiányzik... A srófibáriy ásZok október­ben szinte napról 'napra fo­kozták á termeiéit, hogy mi­előbb teljesíthessék az évi teréén fölüli -egymillió tonnás vállalásukat. Október 25-től iOöüOó torma fölött állandó­sült a rrapi széntermelés. Hórzájárult ehhez az is, hogy a november 7-e tiszteletére kezdeményezett ünnepi ver­senyszakasz még inkább 'gya­rapította a tonnák ezreit. A kivárt ófctóberi eredmé­nyekkel a szénbányászát kö­zel került vállalása teljesíté­séhez. A hónap ütoftó nap­jainak termelési adatai sze­rint körülbelül már csak 100 000 tonna hiányzik a fel­ajánlott évi egymillió tonna többletből. (MTI) év előtti ember. Most már kint vagyunk a világűrben. Meg aztán a műanyag gyártásában az emberiség eddig is­meretlen anyagoknak jutott a birtokába. .Energiafoi-rásaink kimerülóben vannak — elsősorban a szénre gondolok — viszont az atom és hidrógén évmilliókra biztosítja a föld la­kosságának energiaszükségletét. Már eljutottunk a míkróvi­lág kezdeti megismeréséhez, mely ugyancsak beláthatatlan távlatokat teremt számunkra. Az automatizmus nem ijesztő rém, az emberiség meg­váltója a fizikai erőkifejtést igénylő nehéz munkától. Hi­szen az automatizmus alkalmazása után a gépek működését és ellenőrzését is gépek végzik. Az ember csak figyeli az ellenőrző berendezéseket. Valószínűnek látszik, hogy az au­tomatizmus elterjedése együtt jár majd azzal, hogy az em­beri' mozgásra épült technika kiszabadul az ember fizika­és szellemi teljesítőképességének kóriátai alól. és a termé­szeti törvények lelassított folyamataira épül. A modern kör politikai fogalmán a szocialista gazdasági, társadalmi berendezkedést értem, mert a kapitalizmus se­hogyan sem lehet — politikai értelemben — modei-n. Négy évszázad alatt képtelen volt felfedezéseit és vívmányait, rop­pant nagv technikai és tudományos eredményeit az embe­riség általános közkincsévé ténhi. Eljutott Közép- és Nyugat­Európáig. Amerikáig és Japánig, és áz emberiség nagyobbik fele messze elmaradt az anyagi javak előállításának éS felhasználásának a kapitalizmus teremtette lehetőségeitől. Á szocializmusra vár. hogv az ember tudása által felhal­mozott anvagi és szellerhi értékeket közkinccsé tegye a föl­dön. természetesén most már sókkal má&ttább tokon. Áz emberiség még sok-sók. kétségbeejtően szomorú látványt nyújtó „fehér fett—tel rendelkezik. Ezeknek a megszűnte^ tése a szocializmusra — politikai értelemben is az új korra vár. S méecvöródésünk, hogy a szocializmus betülti ezt a nagy missziót is. A modern kort nem lehet kikerülni, ez az emberiség fejlődésének új szakásza: a szebb és boldogabb életnek a kézdéte. Mi így fogjuk fel a modern kor felgyorsult élet­ritmusát. * „ korral függ össze az. élét értelméről nem a lEOaera ^ ar éiet céljáról alkotott progres­szív, Vagy csügaéteg felfogás, hanem a nézőponttal: vagyis Rogy miiven világnézeti alapról vizsgálódunk. A marxisták véleménve sZériht az egész élet mozgás, változás ellentmondásokon keresztüli fejlődés: a természet­ben társadalomban, s az egves ember szellemi, lelki életé­ben egyaránt Ez elől nem lehet elmenekülni, s figvelmen kívül hagyni sem. Megérteni, felfogni ezeket a töréénysze­rősegeket és elősegíteni, munkálni érvényesülésüket, tuda­tosan az emberiség boldogulása érdekében alkotni, jó érzés, megnyugvás, szellemi és lelki kielégülés. Másként szólva: ez az éleit célja és értelme. A bonyolult szeitemi munkát végző embereknek éppen Olyan életcélt és életérteimet ad ez a világnézet, mint a ke­vésbé szellemigényes munkát végzőknek. Talán frázisként hat, pedig így van, s ezt hazánkban tíz- és százezrek bizo­nyítják. Különösen azok, akik ezzel az eszmevilággal „szel­lemi Szüzességük* idején kerültek kapcsolatba. Nálunk másként jelentkeznek és hatnak a mindennapi életörömök, ámétVek az étet oávát'-borsát adják. S rtáíkénl fogadjuk a keserűséget, napi bosszúságot is. Azért, mert életcélt, szellemi és egyéni biztonságot ad a világról alko­tott felfogásunk. Meggyőződésünk, hogy váltott eszménkben nem csalódunk. S ezen a kiegyensúlyozott alapon tudunk örülni apróságoknak: új ruhánknak, könyveinknek, jó szín­daraboknak, a tavaszi ligetnek, az őszi borongós erdőnek vagy akár a jó bornak is, amely az élet élvezetei közé tar­tozik. Minket is — mint mindenkit — ér kellemetlenség, sé­rélém, súlyos sorscsapás, kŐHiyézetünkben egyéhi tragédi­ák éppen úgy előfordulnak, mint bárhol. Ettől mégsem ju­tunk el soha az étet kílátástalanságának végzetes fel­fogásáig, mert egészséges szellemmel és lélekkel élünk. * Pgománlf világformáló, erejének hangsúlyozása mögött Iiöíiiieiiü az egyes émber szellemi- és lelkivilágának megváltoztatása áll. S világnézetünk terjesztése nem egysze­rűen csak politikai érdek, humánus cselekedet is, mert meg­szabadítunk emberekét a regresszív polgári szellemtől, amely kilátástalanságot, életcél-nélküliséget, beteges lelki állapotot teremt. Áz eimüit másfél évtizedben a polgári társadalomban élt értelmiség — a művészeti élet és kvalifikált Szellemi pá­lyák vezető egyéniségeinek — nagyobb hányada győzött ön­maga felett; az élét marxista 6zemlélété biztos életcélt adott számúkra. Az önmagukkal még viaskodóknák pedig elsősorban ml segítsünk. Mert a mi sorsunk egyben példa is: á régi világ mélyéről jöttünk a munkásosztállyal, világnézetünkkel — s a milliók összefogott erejével, szettemével és akaratával — megformáltuk az új rendét, amelyben megújult a nemzet. Kenyerét teremtő, népet szerető embert e hagy felemel­kedés jó kedve derít, életcélt éí teremtő érőt ad. Mfenjünk közel ehhez a viharzó, robogó — egyáltalán nem szürke — élethez, mert csak közelről látszik meg csodálatos ereje, lé­lekemelő szépségé. Mi segítettünk és ezután még jobban segítünk, közelebb visszük a mindennapok vferífékes egyszerűségéhez és értel­méhez a még örtViaSködókát. A sbdró, forgó hétköznapok pregnáns bizonyítékok filozófiánk életrevalósága mellett, is a csüggeteg, fásultságot lehelő polgári felfogás ellen. A mai hétköznapok látványától megkönnyebbül a borongós lélek, s a magányában tépelődő szellem. lanul szükséges a felvilágo­sító munkaA mert valameny­nyien tapasztalhatjuk, hogy a takarók o^ság elöhyeit könnyébb az embereknek ésszel feliSfneiniök, mint sze­mélyes éldttik'beh 'ázt gyakor­latilag énrónyesíteni. B fársafffftoffmak és n egyérnek is effayos Többen kérdezhetnék tót is: milyen érdeke fűződik az államnak a lakosság egyéni takarékosságához? Nem vi­tatható, hogy- a 'megtakarítá­sok folytonossága és növeke­dése, valamint annak folya­matossága egybevág áz ál­lam érdekeivel. A rtí társu­dálfríufíkban azonban "az ál­lam érdeke egybeesik a !a­kö'sSág érdekeivel; az egyes embereknek s a közösségnek is előnyős 'áz egyéni takaré­kosság. Ezt a tényt már so­kan felismerték, mert me­gyénkben nincs olyan község, ahol ne találnánk takarékos éróirérókét, 'dé A további fel­világosítás mégis mindig, és irtndenűtt szükséges, rríert azért még rrfa kincs olyan község 'és olyaő útcJr, attól már mindenki takarékoskod­na. Viszont a rendszeres pénzmegtakarítás a kofezérű h&zfertási gazdálkodás nél­külözhetetlen velejárója és Jellemzője. Minden jöveds'r mi színvonal mellett bizo­nyö"S pénzösszeget tartalékol­ni szükséges. Természetes, hogy a nagyobb jövedelem­ből többet lehet megtakarí­tani, mint a kisebből. Azon­ban írtai életünk megválto­zott körülménye és az élet­színvonal növekvő emelke­dése önrtágával hozza, hogy áz emberek érdeklődésé a lá­kásépftés, továbbá a tartós fogyákztáSÍ cikkek beszerzése iránt nő. A szépen berevde­'zétt ÖtthOnok, a háztáríaSok. fókozátoS gépesítése mind­mVrtd (flyan tényezők, ame­lyek eéttztdatos jövetCetembc­osztást tesznek szükségesbe. A nagyobb beszerzés égy-ket hávi jövedelemből nem biz­tosítható, ezért szükkégeS, hrbgy te Célkitűzések megvaló­sítására félretett forintokat — tta kett, a meggyőzés út­ján — takarékbetétben he­lyezzük Cl. A szocialista álláVőfiak nem érdeke, hogy az állam­polgárok saját életszínvona­luk rovására takarékóskoaja­nák. PóTitikai és gazdaság­politikai céljaink köüÖft Ve­Zé'tŐ helyén szerepel az élet­•SZfrtVón'ál VéWRZ'eí'éS CrtCrt­se. Népgazdasági tervünkből —— - a ' " -i­eredően növekvő árualap Wrtösft'ja a lakosság számára a váiasztékósságot. A taka­rékoksági mozgalomnak nem az a célja, hagy az emberek mondjanak le bizohyos anya­gi javakról, hanem az, hogy jövedelmi viszonyaiknak mcgfélélő és tartós fogyasz­tást tervezzenek, önmaguk­nák és családjuknak. Máris stép CTfrflmények A takarékosság ínind egyé­ni, 'mfnd országos szértpcVít­ból nagy fontosságú. Vessünk rövid visszapillantást me­gyénk takárék betét-állomá­nyának atákulásárá. 1956. de­cember 31-én a megye összes betétállománya ll írtőOO fo­rint volt. 1962. december 31­éú már 311 511 000 forint és ez év október 30-án 469 3ÖÍSŰ0O forint. A takarék­betétkönyvek kzáma az 1956. december 31-i 19 627-ről 1963. szeptember 30-ra 113 501 da­rabra növekedett. Ezek a szá­mok bizonyítják, hogy á tá­karékosságra való nevelés rhegyénkben máris szép eredményeket hozott. A takarékosság gondolatá­Mk lóVifetti "terjesztését szol­gálja a most kezdődő moz­galom is. vannak községek, áttól mór felértek a takarékos község címet. Most is ilyen WöZgatert van kifejlődőben. A mákói járák Versenyfelhí­vással fórdőlt az akcióbizott­sági ülésen részt vevő megje­tentekhőz, áZzal a megalapo­zótt bizalommal, högy a „ta­karékos járás* Cím elnyeré­sét 'érje d. Ilyen irányú kez­deményezés is bizonyítja, hogy á takarékosság iránt a dóigoZó emberek fogékonyak ÓS sokan ma már ezt közér­deknek tekintik. Ha a dolgo­zó emberek ez't közérdeknek tekintik, akkor azok a ta­nácstagok, tömegszervezeti aktívák és mások is. főleg, akik ennek a takarékossági m'ozffatemnak a szószólói, szintén annak tekintsék. A takarékossági mozgalom terjesztésére és felkarolására a Hazafias Népfront megyei elnökségének ez a kezdemé­nyezése nagyon időszerű. Mert, , amikor a sok egyéb társadalmi és egyéni köteles­ségünk mellett a takarékos­ságnak is figyelmet szente­lünk, Olyan ilffiiet karolunk fel és támogatunk, amely el­választhatatlan tartozéka a szocializmus megvalósítását célzó programunknak. ÜAftAfeOS GYÖRGY a megyei tanács pénzügyi osztályvezetője r-t. "'-— Megyei fílmértékelő pályázat A Magyar—Rzovjet Baráti TártfaSág Pfogyéi einőksege a tömegszervezetekkel közóseft a Szovjet Filmhét alkalmá­ból pályázatot hirdet az ifjúság részére, áz utobfei időben megjelent és a közel­jövőben bemutatásrá kerülő szóvjet filmekből leVont ta­rtülSágok és tapasztalatok megírására. Feldólgozásra ajánlótt filmek: Óptimista tragédia, Válságos őták, Kóliegák, Amikör á fák még nagyok voltak. Üresjárat, Egy év kilenc napja, Tiszta égbolt. Jó értberek között, Ordasok között, Amikéi- égy lány 15 éves, kitha mégis szerelem. Felnőttek és gye­rekek, Mi ketten férfiak, Csiljagös iegy, Az évszázad kezdeten, Váratlan találka zás. . „ Feldolgozható . , még az Orosz csoda című NDK alko­tás, valamint a feltüntetett filmeken kívül két korábban megjelent film. A pályázat megírásához az alábbi témaköröket átíjuk vezérgondolatként: (minden pályázó legfeljebb kettőt etó htezhet.) 1. Hogyan tükrözik a filmek á szóvjet ifjúság szerepét a társadalom és a kómmútttzhiüs építésében, erősítésében, védelmében? 2. Milyennek ábrázolják a fil­mek a szovjet ifjúságot? Ho­gyan jutnák kifejezésre aZ emberi tülajdöhságok. és hőgyah alakulnák a jelle­mek? 3. Miben látja a szov­jet ifjúság köteíességtudatát es RivatáSérZéSét. Milyeh pozitív tulajdonságokat vób le ebből saját íViága számá­rat 4. Találkozott-e mái­olyan szovjet fűmmel, á'rné­lyik a lányok és fiúk kap­csolatával foglalkozik a mun­ka, tanulás és szórakozás te­rén? 5. Mit mondtak ezek a filmek a soknemzetiségű szovjet ifjúság erkölcsi-po­litikai egységéről? 6. Miért tetszett a pályázónak egv-egy szovjet film, illetve miért nem tetszett? Hogyan visel­kedett voina a filmbéli hős szerepében áz átíott esetben? 7. Gondolatok a felsorolt.fil­mek formái megoldásáról. A pályázáfok térjfedéWrte 2—10 gépelt oldal lehéf. A pályázatra m ifi den KlSZ­kófú fiátel jeléntkézhet Pályadíjak a 1. díj: 850 forintos csehszlovák IS­mezjátszó készülék, t díj: Mikrótoá fénj-képezögép, 3. díj: 3«tt forintos könyvutalvány. Ezertkí'vtll kisórtólaira kö­ri íl még öt dárab 100—100 forintos kötíyVutalvány a ső­t-on következő iégjobb pálj-á­rtúvek kÖZott. Á pályázótokat á Magyar— Szovjet Baráti Társaság Csorigrdd megyei elnöksége címére, (Szeged, Deák E. u. ÍR. szám alá) kell beküldeni. A beküldött pályáhiüvek elbírálására 1964. május 20­is sor kerül. Az eredmény­ről a sajtó útján is érteáít­jük á nyertesekét. Vasárnap, 1963. november 3. DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Thumbnails
Contents