Délmagyarország, 1963. november (53. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-17 / 269. szám

Véget ért az onkológus kongresszus Szombaton, a VI,; ' magyar onkológus kongresszus utolsó napján szekcióüléseken vitatták meg a nőgyógyászati és a gégészeti daganatos megbetegedésekkel kapcsolatban szerzett klinikai tapasztalaté1 kat és gyógyítási eredményeket. Szamos előadás hangzott el a korszerű vizsgáló-, módszerekről és a hormonkezelés lehetőségeiről is. A kongresszus három napján és az. azt megelőző sejttani/tanácskozásén csaknem 200 „előadás hangzott el. A kongresszus számos külföldi, résztvevője is értékes előadással/járult hozzá a magas színvonalú vitához. (MTI) Mezőgazdasági „iskolaév" Megkezdődött & falvakban az "•oktatási idény®. Az 1863 —64-és évadban kereken Í50 ezer felnőtt mezőgazdasági dolgozó, nagy többségében termelőszövetkezeti tag vész részt a szervezett, intézményes szakmai tanulás valamilyen formájában. A legtöbben, mintegy 70 ezren a szakmunkásképző tanfolyamokon tanulnak. Nyolcvanezer kémény — 49 ember A Szegedi Ingatlankezelő renc is, hogy csak néhányat le artista ügyességet is igéVállalattioZ tartoznak Sze- említsünk a legszorgalma- nyel. Erről azonban Szegeged város és a szegedi járás sabbak közül. Most is be- den szerencsére mér szó -kéményseprői. Negyvenkilen- csülettel végzik munkájukat sincs, mert átépítették a fen dolgoznak, örködnek s a kötelező kéményseprésen tisztító részeket, s már nem mintegy 80 ezer kémény felül, ha kell, az apróbb ja- a tetőn mászva kell a kérendje, használhatósága, ép- vitásokat is elvégzik. S hogy sége felett. A 49 kémény- mi ebben a szépség? Az, seprő közül igen sok 10—15 amikor az előbb még füséve dolgozik ebben a meg- tölgő kályha mellől a gyereszeretett szakmában. kek és a szülők köszönetet A kéményseprő részlegben mondanak a javításért, a jó két csoport működik, ezek munkáért... közül az egyiket »sormun- A másik csoport, az úgykásoknak® nevezik. Ok van- nevezett B-munkások, felnak többségben, az o gorfd- adata talán a legnehezebb. juk a város és a járás lakó-, igaz hogy ennék megfelelő- számukra, emellett igen jól házain a kémények rend- en lényegesen több a fizeté- öltözöttek, csinosak a "Civil® ben tartása. A területet 49 sük Is_ de am)t tesznek, az életben. részre osztották, s egy-egy már gyakran szinte megfl- Ez a szakma ls munkaerőkörzeti kéményseprő havon- zethetctlcn. Akármilyen hiánnyal küzd. Négy év óta ta . köteles minden hozza tar- rendkívüli Időjárás van, tisz- nem jelentkezett senki kétitják a hamuval teli kazá ményt tisztítani, hahem a padlástérről. Esetleg mondhatják, nem lehet jó »mlndíg® kormosán járkálni. Ezt azonban megcáfolják a kéményseprők, akikről se munka előtt, se munka után nem látszik meg foglalkozásuk. A vállalat minden alkalommal melegvizes fürdőt biztosít tozó kéményt ielülvizsgálni. A fő skfezon moát kezdődött rrcg. És ez a "nagy műszak® egészen április 15-ig tart. Rójak tehát a város és a járás utcáit, házait, felülvizsgálják a kéményeket, hogy rté . legyen fennakadás, rendesen lehessen fűteni a lakásokban, intézményekben. A szakma szépségei Minden tévhittel ellentétben sok szépsége is van a szakmának. Tudják ezt jól Baráth József, Murányi Márton, Bachthann Ferenc, Bánkúti József, Horváth Antal, a nokat, a kormos kéményeket a klinikákon, kórházakban, intézményéknél, napközi otthonokban. Megérdemlik tehát, hogy az ő nevüket is megismerjék az emberek, bér ahol munkájukat végzik, nem kell bemutatni őket. Szeretettel, elismeréssel beszélnek róluk. így esik szó Ramatai Jenőről, Kakas Pálról, Koitál Lászlóról, Kása Balázsról. Kovács Istvánról, Kórász Józsefről és Szin Pálról. Nem a tetSn Sokan úgy gondolják, hogy Kotogán Imre és Kórász Fe- a kéményseprői munka afféMagyar gyógyszer gyorssegélyek A magyar gyógyszeripar Bjelinszkij neves szovjet tu- közvetlen repülőgép. Egy íztermékei a föld legtávolabbi dós„ súlyos vesebajban be- ben — mivel aznap nem volt országaiba is eljutnak, s ké- tegedett meg. A fertőzéses közvetlen járat — Prágán át szítőinek mindenütt tekin- gyulladás megszüntetéséhez küldtek a Szovjetunióba folyt, megbecsülést szereznek, intravénás tetránra, erre a uinoseptylt egy súlyos állaEzt bizonyítja, hogy külföld- hazánkban gyártott nagy- pótban levő betegnek. A ről gyakran fordulnak tele- hatású antibiotikumra lett gyógyszer még a kérés napfonon vagy táviratban a ME- volna szükség. A Vöröske- ján meg is érkezett. DIMPEX-hez, fontos, nem reszt a MEDIMPEZ-hez for- Emlékezetes az oltóanyagritkán, életmentő gyógyszere- dúlt, ahonnan még aznap te- termelő. és kutatóintézet kért JJyea- . e^ekbej*.,®- •: letopm*«mUm doleo2óinak naayszera helvtszolldáritás szellemében —-moszkvai. kirendeltséghez, dolgozóinak nagyszerű neiyt azonnal-intézkednek — több- Moszkvából pedig késedelem állása is, amikor a nyáron 48 nyíre repülőgépen,, ngmegy- nélkül repülőgépen juttatták őrás megszakítás nélküli szer -órákon belül eljuttatják el Rigába a kért 25 ampulla munkávai készítették el a a gyógyszereket rendeltetési intravénás tetréninjekciót. leftflvkiöm2dlít himlőoltásokhelyükre. A gyors segítséget az sem lengyelországi nimiooitasox Legutóbb például N. Sz. akadályozza, ha nem indul hoz kért egymillió adag vakKIVÁLÓ KATONÁK Győrfí Tibor honvéd Mohácsi Miklós honvéd Egy esztendeje katona már a Szegedről bevonult Györfi Tibor és Mohácsi Miklós honvéd. Az évforduló emlékezetes marad számukra, mert a katonai, és politikai kiképzésben egyaránt kitűnő eredményt értek el, s ezzel kiérdemelték a Magyar Néphadsereg Kiváló Katonája kitüntető címet. A két katona már a bevonuláskor megfogadta, hogy becsülettel teljesíti kötelességét a haza védelmében, s részt vesz a hadsereg katonáinak szocialista munkaversenyében. Törekvésüket siker koronázta, helytállásuk példa a most bevonuló fiatalok számára. cinát. A skopjei földrengés alkalmával a Vöröskereszt ajándékaképpen — vitaminokat, szérumokat, vérképzőgyógyszerket küldtek a sokat szenvedett város lakóinak megsegítésére. A magyar gyógyszeripar és kereskedelem dolgozói ezt a fontos szállítmányt 24 órón belül állították össze. (MTI) ménvseprő tanulónak a Szegedi Ingatlankezelő Vállalatnál. Betanított munkás inkább akad. s ezért a vállalat úgy próbál magán segíteni, hogy három évi gyakorlat után szakmunkásvizsgára küldi a betanított kéményseprőket. KéményépítésbeI elégtelen A kéményseprő részleg feladata többek között minden új létesítmény vagy felújítás után a kémények "levizsgáztatása®. Sajnos, sok rossz tapasztalatot szereznek a vizsgáztatók. így például legutóbb a Kígyó utca 5. sz. alatti házban végzett vizsga során megdöbbenve állapították meg, hogy az építők kéményrakásból elégtelenre vizsgáztak. Az egyik kémény ajtaját ugyanis a világító udvar falára helyezték, mintegy két emelet magasságba. Nincs olyan kéményseprő, aki ezt meg tudná tisztítani. Sajnos, gyakran vizsgáznak rosszul a kéményépítők, s ezért nemcsak a beköltözésre váró lakóknak, hanem az építést végző vállalatoknak is nagy boszszúságot, terven felüli összegek kifizetését okozzák. Jó lenne, ha nemcsak a műszaki átadásra hívnák el a kémények szakembereit, hanem már előbb. így az esetleges kéményépítést hibákat még az építés során ki lehetne javítani. Egy újabb rendelkezés szerint, ötévenként minden kéményt úgynevezett füstnyomás próbának kell alávetni. De ezenkívül a városban egymásután épülnek az új létesítmények, egyre több kémény füstöl. S ez az érdekes, szép szakma várja az újabb érdeklődőket. Horuczl Mária Egy halálos és több súlyos baleset Autóbusz alá került két személygépkocsijával egy úlk is gyermek. Pénteken a késő menti fának rohant tegnap esti órákban a Kossuth La- délben Hódmezővásárhely és jok sugárút és a Párizsi kör- Székkutas között Kopasz út kereszteződésében kézen- László, Szatymaz, III. ker. fogva át akart szaladni az 189. szám alatti lakos. A gépegyik oldalról a másikra Bar- kocsiban mintegy 20 ezer fokos Márta 8 éves és Barkós rint értékű kár keletkezett, a fJéq^f Mindennapi kenyerünkről Bea 7 éves, Párizsi körút 44. szám alatt lakó kislány. A nagy forgalom miatt Ijedtükben nekiszaladtak az autóbusznak és az autóbusz alá kerültek. Szerencsére sérülésük könnyebb. Ittasan haladt a motorkerékpárjával Kistelek belterületén Sutka Ferenc 23 éves. Kistélek, Tanya 309. szám alatti lakos. Nekthajtott Gera Antal, Csengele, Tanya 99. sz. alatti lakos lovas kocsijának. Az erősen ittas Sutka, kórházba szállítás közben belehalt sérüléseibe. Az útmenti fának rohant 0PFUV tehergépkocsijával Kistelek és Balá.rtya között pénteken éjjel Börcsök Vendel. Szeged, Attila utca 4. sz>m alatti lakos. A gépkocsivezető a baleset következtében eszméletét vesztette, az arra járók találták rá. Beszállították a szegedi kórházba. A baleset oka ismeretlen, Börcsök súlyosan megsérült. Vezetés közben elaludt és gépkocsivezető könnyebb sérülést szenvedett. Risztéit .Olvasónk! Nem A titok, hogy idén importálnunk kell tőkés piacról kenyérgabonát a lakosság ellátására. Sokan vannak mégis, akik négyszemközt felteszik a kényesnek látszó kérdést: miért van erre szükség, miért nem elég a kenyérgabonánk, amikor pedig a felszabadulás előtt jelentős búzaexportot bonyolítottunk le. Kár lenne a felesleges aggodalomért, félreértésért, s nincs okuk örömre ellenségeinknek sem. A szocialista mezőgazdaság kétséget kizáróan sokkalta fejlettebb a Horthy-korszakénál. Termésátlagaink nemhogy rosszabbak, hanem jobbak, mintákkor. Lényeges eltérés-viszont a vetésterület nagyarányú csökkenésében van. Ma hazánkban a két világháború közöttinél több mint másfél millió. holddal kisebb a gabona-vetésterüiet. Jelenleg alig több kétmillió katasztrális holdnál, az 1931—1940 közötti évtizedben pedig 3 millió 893 ezer katasztrális hold volt. Válójában már ez is elegendő magyarázat lenne a feltett kérdésre. Ehhez azonban még tegyük hozzá azt az adatot is, ijogy az elmúlt két évtizedben csaknem l millióval nőtt Magyarország lakosainak száma. Egymillióval több ember, aki enni akar, jól táplálkozni akar, s akinek étrendjében fontos helyet foglal el a kenyérfogyasztás. Jól ismerlek vagyunk arról világszerte, hogy nemcsak általában szeretünk bőségesen táplálkozni, hanem igen sok kenyeret ls fogyasztunk. Csak egy jellemző szám: a statisztikai adatok szerint 1959-60ban az USA-ban az egy lakosra jutó gabonaféle-fogyasztás őrleményben számítva 66 kiló volt, hazánkban viszont ugyanakkor 137 kiló. Nem nehéz egyébként ebből a következtetést levonni — tekintettel az USA lényegében a mienkkel aaonos búzatermés-állagaira —, hogy • amennyiben ott a kenyérgabotia-fogyasztáB olyan magas lenne, mint nálunk, akkör csak egészen jó termésű években keletkeznének felhalmozott, exportálható készletek. Jól teszi, tisztelt Olvasóm, ha most kicsit makacskodik, és megkérdi, hogy miért csökként mégis hazánkban a kenyérgabona vetésterülete. Legyen szabad a kérdésre kérdéssel felelni. Vajon nem akarja-e, hogy több húst, zsírt, cukrot, zöldségfélét fogyasszunk, mint amennyire a felszabadulás előtt lehetőségünk volt? Jelenleg ugyanis egy főre számítva évente csupán húsból és cukorból 15 kilóval többet fogyasztunk az akkorinál és 20 kilóval többet zöldségféléből. Márpedig ez csak úgy volt lehetséges, hogy a mezőgazdaságunkat belterjes irányba fejlesztettük és kenyérgabona helyett több takarmányfélét, zöldségfélét, ipari növényt, cukorrépát stb. termelünk. Ezek elengedhetetlenek nemcsak a belső élelmiszerellátás javításéhoz, hanem új .szerkezetű mezőgazdasági exportunkhoz is, .Vita és újabb bemutatók az irodalmi színpadok országos konferenciáján Az irodalmi színpadok or- munkatársa. A vita ismerteszágős konferenciája tegnap, télére lapunkban még viszszombaton reggel a Tisza szatérünk. Szálló nagytermében foly- Délután az úttöröházban tatta munkáját, ahol az or- folytatták a konferencia ideszág minden részéből össze- jén Szegeden tartózkodó irosereglett színpadvezetők, dalmi színpadok bemutatókönyvtárosok, népművelési sorozatát. A Budapesti Múszakemberak mondták el ta- szaki Egyetem együttese Kepasztalataikat, módszereiket, leti István művészeti vezető A vita előtt Kéry László irányításával Mesebál címirodalomtörténész mondott mel adott műsort. Este a bevezetőt, majd dr. Varga Móra Ferenc Művelődési Edit, a Művelődésügyi Mi- Otthonban a Veszprém raenisztérium közművelődési gyei irodalmi színpad Pinfőosztályának helyettes veze- tér Tibor vezetésével A hosztője tartott előádást. Részt SZÚ élet titka, a győri ifjúvett a megbeszélésen a Mű- sági színpad, dr. Perédi NÉPMÚ»«MÍ tetST a ^vezetésével ^^ SZOT, a Könyvbarát Moz- ElöuJsá9 cimú összeéliílaságalom több vezető beosztású val mutatkozott be. amely szintén jólétünk emelését segíti elő. A jövőben tehát importra rendezkedünk be a kenyérgabonából? Szó sem lehet róla! Sőt éppen ellenkezőleg: az a helyes álláspont, hogy magunknak kell megtermelnünk mindennapi kenyerünket. Jóleső érzés, hogy a termelőszövetkezeti gazdák megértették ennek jelentőségét. Ezt mutatta, hogy nemcsak a mi megyénkben, hanem az ország minden megyéjében már október végéig elvetették a kenyérgabonát, sőt a követelményeknek megfelelően, még 5 százalékkal többet is vetettek a tervezettnél. Nagyon sok múlt ézen és múlik majd a jövőben is. Ahhoz azonban, hogy ne legyenek a szó szoros értelmében vett kenyérgondjaink, még más sok minden szükséges. Egyre szélesebb körben lesznek tisztában vele termelőszövetkezeteinkben, hogy a legalapvetőbb a búzahozam évről évre fokozódó növelése. Nem részletezem itt ennek a módjait, amelyek lényegében a bőtermő külföldi és hazai fajták elterjesztésében, az alapvető nagyüzemi agrotechnikai követelmények széles korú meghonosításában, a gazdálkodás színvonalnak emelésében foglalhatók öszsze. Az idei ősz is biztosítéka lehet annak, hogy termelőszövetkezeteinkben mindent elkövetnek a kenyérgabona hozamának továbbnövelése érdekében. De nekünk, városiaknak is van tennivalónk. Ez pedig a lényegesen nagyobb takarékosság a kenyérrel. Nem mondja senki, hogy ezentúl ne tunkoljunk annyi kenyeret a paprikáscsirke szaftjába, mint eddig. De azt mondjuk, hogy ne prédáljuk mindennapi kenyerünket. Érdemes lenne csak egyetlen nagy lakóház egynapi, különösen egy ünnepnapi kenyérliulladékát összegyűjteni es megmérni. Hány kiló, s hány mázsa drága kenyér megy veszendőbe a félrelökött, vagy a családra száradt kenyérdarabokból, negyed veknikből!? Igen jellemző példát mondott el a megyei pártbizottság első titkára nemrégiben a pértbizottsági ülésen. A makói járásban, a termelőszövetkezetben segítő diákok után este összeszedték a napi kosztból otthagyott kenyérdarabkékat. Több mint két zsákra való volt! A kereskedelem, a vendéglátóipar is sokat tehet a kenyértakarékosség érdekében. Hányan és hányan követelik meg a boltostól, hogy este még zárás előtt öt perccel is kaphassanak kenyeret az üzletben. Másnap aztén viszont már senki sem akarja átvenni azt a kicsit szikkadt kényeret, amelyet a boltos, esetlég kereslet hiányában, a záráskor már nem tudott eladni. Csak az átlagos szükségletnek megfelelő kenyérkészletet lenne szabad tehát raktározni, c a fogyasztóknak is nagyobb belátással kellene lermiöji ennek érdekében. Arról már nem is szólok, hogy alapelvnek kell tekinteni: kenyeret, kenyérgabonát csak emberi fogyasztásra fordítsunk. Ne hizlaljunk rajta állatokat, nem állati takarmányozásra való a kemény, áldozatos munkával megtermelt mindennapi kenyér. Ma ebben az országban a becsületes, dolgozó embereknek megvan a mindennapi kenyerük — s nem ls olyan kiesi, nem Is olyan száraz ez a kenyér. Mindannyiunkon, munkánkon, megértésünkön, előrelátásunkon múlik, hogy ezután is mindig meglegyen. Vasárnap, 1963. november 10. DÉL-MAGYARORSZÁG 5