Délmagyarország, 1963. október (53. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-13 / 240. szám

ALMÁI A DUNÁBA nél müanvagKáikokba helyezték az almát, -bár — mint később kiderült — biztonsági okokból tanácsos vastagabb falú műanyag fóliákat alkalmazni. A tarvek szerint ezen őszön ismét megindulnak A hűtő térkapacitás-hiány /mérséklet -sem emelkedik világjelenség. Érthető tehát, a plusz 6—-8 Ceteius-Xok fölé. ha a természet kínálta lehetőségek felhasználása foglsfl- A koztatja a szakembereket. Különösen Magyarországot A kísértetek kimutatták, érinti a hütötértviány na- hogy az.aima ilyen hőmérgyobb mértékben, ;mive,l gyü- sékleteti hosszú ideig térolhamölcstermelésünk. világvi- tó. mert a biológiai folyamaszenylatbon is saBfawttevő. Ha tok számára hiányzik az opmegfelelő hűtő-tároló helyisé- Umáiis éiertlehetöség. A Bagek állnának rendelkezésünk- latomboglári Állami Gazda- mar .korábban megkezdett kire, igen teternés összegű de- ságban például 25 cm vastag Sértetek. Felmerült például az vizához juthrAnánk minden jégréteg alatti vízben tároltak a javaslat, hogy almatárolás évben. Ugy/ynis a méltán almát és amikor újra télszín- céljára kísérletképpen a sonépszerü és 'igen keresett té- pe hozták a gyümölcsöt, meg- roksári Duna-ág alá egy li almánk jelentős mennyisé- lepődve tapasztalták, hogy nagy befogadóképességű bégét már a termés betakarítá- egyetlen alma sem rothadt el. tonmedenoét építenek. Ebben sakor értékesítjük, és igen _ . . . . az esetben — mivel a víz a mérsékelt tárat kapunk a gyü- Termeszetesen a vízben va- betonépítmény külső falával mölcs kilójáért. Viszont, ha 10 gyümölcstárolásnak tech- érintkezik — a műanyagzsánéhlny hónappal későhb, nlkai leltételei is vannak. Az kok is mellőzhetők. A kétségmárciusfoan. vagy áprilisban almát, nem szabad csomago- telén hasznos ötlet megvalóexport/lnárik, kilónként ép- las nélkü] vízbe helyezni, sítasa végjeges választ, adna pe.n r/égyszenes arat kapiunk mert ha a gyümölcs közvet- a tárolhatóság műszaki-gazérte nyugati piacon. A két ,er|ül érintkezik hűtő élemé- dasági problémáira, értékesítési összeg közöt'ti kü- vel. megrothad, A kísérletek- Csontos János lörtf/ség jói érzékelteti, hogy.. mil//en előnyök származhatnának akkor, ha téli' almánktét az első tavaszi hónapig hűtőházakban tárolhatnánk. Almatermésünk azonban annyira gazdag, ihogv a hűtőházi tárolás — teljes termés esetén — szoba sem jöhet, hiszen hűt/Sházak tucatjait kellene építeni, ami mint ismeretes, rendkívül nagy beruházást igényelne. A beruházás költségén kívül még számolni kellene a tárolási költséggel, valamint az elkerülhetetlen minőségi romlással, amely a tárolási veszteséget okozza. Magyar kutatóké az érdem, hogy megtalálták a gyümölcstárolás, illetve gyümölcshűtés legegyszerűbb, s talán leggazdaságosabb módját — a Duna vizében. Az ezzel kapcsolatos kísérleteket ugyan még csak részben folytatták le. de az eddigi eredmények igen kedvezőek. A folyó- vagy állóvizek szinte majflnem minden télen befagynak ugyan, de a jégréteg alatt a víz hőmérséklete söhasem csökken a plusz 4 Celsius-fok alá. És a . legmagasabb téli hő4 viSáq legnagyobb könyve Hugó Claus belga író nagy méteres könyvet, amely sikert aratott az Egyesült üvegből készült, hat ©1Államokban több mint két- K*rl ^ hollandi méteres könyvével. Elkészíté- „^ J^ J? sének ötlete Texasban merült föl benne, ahol megmutatták neki a vidék -legnagyobb tehenének" bőrébe kötött könyvet. Claus az -egyik amerikai könyvkiadó közreműködéséHugo Claus angol nyel vű szerelmi költeményét tartalmazza. A -.lapozást" ötletes gorgőszerkezet teszi lehetővé. A világ legnagyobb könyve ötezer dollárba kerül, s a megrendelő által kívánt nyel• vem készítik el Hollandiában, vei valósította meg tervet az ahol .könyv elsö példányát alumíniumvázra szerelt, 2,85 mcst kiállították. Vezet a twist, nem keli a iimSsa Kinek az inge ^ Egy fegyelmi ügy m margójára Még mindig a twist a legnépszerűbb tánc hazánkban. A tánc pedagógusok tapasztalatai szerint az ifjú "táncoskedvű" lányok és fiúk 80 százaléka elsősorban a twistet kedveli. A »tánc-rangiista" második helyén a csa-csa-csa áll; ez a népszerű, mambóból to^IKKÜNK MIÍZKANQJA A Jieresk edeimi tanulók képzéséről Lapunk szeptember 27-1 /Számában cikket közöltünk 1A város kereskedelmi dolgozóinak utánpótlása címmel. Ehhez kaptunk igen érdekes levelet Horváth Ferenctől, a Rózsa Ferenc Gimnázium igazgatójától. A III. Iskolatörvény a kereskedelmi szakemberképzésben is új utat jelölt meg — Írja levelében Horváth Ferenc. Az új út, a középiskolai képzésre épített magasabb közismereti és legalábbis azonos szakismereti képzéssel rendelkező kereskedelmi szakközépiskolai képzés. Ez a munka városunkban már négy évre tekint vissza. A Rózsa Ferenc Gimnáziumban 1960 őszén indítottuk meg a kereskedelmi szakközépiskola első évfolyamát. Ebben az évben tehát a negyedik éve végezzük a kereskedelmi dolgozók utánpótlásának oktatását és nevelését a fűszer, csemege, vegyes ruházati és vasműszaki áru eladó szakmákban. Tanulóinkat minden évben a városi tanács vb kereskedelmi osztályával együttműködve vesszük fel. A tanulócsoportok egyik része minden osztályban szegedi tanuló, á másik fele pedig a Szeged környéki községekből kerül hozzánk. Ebben a tanévben tehát első ízben végez kereskedelmi szakközépiskolánkban 31 olyan tanuló, aki Júniusban két oklevelet is szerezhet: egy érettségi bizonyítványt és szakmunkásoklevelet. Hét végző fiútanulónk és 24 leány tanulónk a fűszer, csemege és vegyes ruházati eladó szakmában szerez szakképesítést. Nagy gondot fordítunk az idén végző tanulók problémáira és az oktató-nevelő munka mellett a második félévben munkába állításukkal is foglalkozunk. Vidéki tanulóink jelentős része visszakerül lakóhelyére és így a vidéki kereskedelmi hálózat munkáját fogja erősíteni. A szegedieket a város boltjaiban, áruházaiban szeretnénk elhelyezni. vábbfejlesztett táne is, úgy látszik, sokáig életképes lesz. A többi divatos, modem tánc is eljut >— mégpedig visaonylag gyorsan — a magyar fiatalokhoz. A tánciskolákban tanítják már — a madison, a ruipba-boterón és más táncokon kívül — a pasadoblet, sőt a twist legújabb változatát, a bossánovát is (a brazil szamba és a rumba keveréke), amely Pesten most kezd divatba jönni. Megbukott Viszont egy-két olyan újdonság, mint a lokomotion és a hullygully. Nem tetszik a fiataloknak a limbo sem, ugyanis úgy kell lejteni, hogy a táncoló hátrafelé hajlított felső testtel egy minél alacsonyabban kifeszített kötél alatt áttánccfl, miközben twist mozdulatokat tesz. A helyet és időt felesleges megnevezni, hiszen nap mint nap saemtanúi vagyunk mi, fodrászokhoz járó nők a köxtElkezőknék: Kissné rendezetten frizurával -vár Mancikára, hiszen úgy senki sem tud fésülni, mint ő. Mancika pedig nagy munkában van. Hideg tartóst csavar és még három berakása van. Sári, a fodrásxüstet másik dolgozója munka hiányában egyik, már búra alatt ülő vendégével beszélget. De hiába, mi már csak ilyenek vagyunk, várunk türelmesen Manci kára. Mindenki beszél Hét végén már mozgalmasabb az élet a szépíteszeti kombinátban. Ha minden fodrásznak három keze lenne, akkor ls kevés lenne. És ilyenkor jaj az "átutazó" vendégeknek. A törzsvendégek ugyanis teljesen lekötik a f'odrászüztet kapacitását. Az idegen természetesen, a bejárathoz legközelebb dolgcszó fodrászt környékezi meg frizura reményében. — Sajnos, nem tudom Vállalni — szól Mancika, és sorolja, mennyi munkája van hátra, milyen kilátástalan a kedves vendég helyzete. És ilyenkor legjobb, ha azonnal kifordul az üzletből a jövevény, mert... Mert, ha Mancika nem fogadja el, miért kisebbítené Ibolyka, Sári vagy Panni tekintélyét, miért vállalná el az idegent, hiszen neki is van bőven munkája. A leghangosabb munkahelyek közé tartoznak a női íodrászszakmok. Mindenki beszél mindenkivel. Í5s hogy mi a téma? Ica, Sári, Panni viselt dolga. Egy Valódi törzsvendég mindent tud az üzletről és az itt dolgozókról. Tudja, hogy Pannit tegnap égy ismeretlen férfihang telefonhoz hívta és Panni sokatmondóan csak bólogatott, s ritkán közbeszólt: — Igien..igen ..., igen ... A xrendég kára Arról is értesül a kedves vendég, hogy a vezetőség miiyen ésseerűttenül intézkedik, egy helyett két fejmesót állít be, vagy hogy Sárit másik műszakba helyezték át. Azt is tudja a vendég, hogy a vezetőség szűkmarkú a fodrászanyagokat illetően. Minden szakmának megvan a maga nehézsége, s meg lehet találni az utat egymás életének keseritéséhez. "Tréfából" vízzel telt festéke® üveget kell becsempészni a kolléganő táskájába, vagy bosszantására az ő munkaEgy lemezgyári asszony sikere a „Ki mit tud?"-on A népszerű Ki mit tud?versenyeken igen sok tehetséget fedeztek már fel. Vannak, akiket az érdeklődő a televízióból, vagy az újságból ismer. Másokat a mun- /anyagot egy-egy képem elkékatársak, környezetük fedezett fel a nyilvánosság szá- f mára. Ilyen ember a Szegedi Falemezgyárban dolgozó Ungi Lászlóné is. Mit is tud? Ungi Lászlóné nagyon szép csendéleteket, tájképeket és mesefigurákat farag ki fából. Mozaikszerűen öszszerakott képeit nézve — melyeknek tónusát a külörtböző forró égövi fafaj ták eredeti, természetes színe túlzás,.ha azt mondom, hogy dolgozik, melyet a falemeza világ minden részéből ka- gyár kellő térítés ellenében punk úgynevezett egzötafá- rendelkezésére bocsát. Szerkat. Ma már könnyen vé- száma csupán véső és ssetalasztom ki a megfelelő alap- kés. Egy falapra rajzolja képének vázlatát, színekre bontja, és a megfelelő helyre felragasztja a megfelelő színű falemezkét. Mindig van "megrendelése". Munkatársai nemcsak tisztelik különleges tudományáért, hanem el is halmozzák munkával. — Nem is olyan régen nagyon kellemes meglepetés ért — meséli. — A szakszervezeti bizottság az építők Kl mit tud? kiállítására háKEPEK -FÁBÓL adja meg —, első pillán- szítéséhez, de akkor még na- r0m, munkatársaimnak kév.x „ _ válasz- szített képemet elküldte Budapestre. En csak akkor értesültem a dologról, amikor díszes oklevelet küldtek számomra elismerésül. Más alkalommal ls sokan kedveskednek neki. Azok a lemezgyár! szakemberek, akik sokat járnak külföldre, szinte vadásszák számára a különleges színű, extra mi tásra az a benyomása a szemlélőnek, mintha erőteljes ecsetvonásokkal festették volna. — öt évvel ezelőtt a gyárban, az egyik íróasztalon láttam egy népművész fafaragásos képét — meséli alkotójuk. — Megcsodáltam, s nagyon tetszett Napokig töprengtem rajta, hogy vajon milyen nehéz lehet egy ilyen képet csinálni? Lesz, ami lesz, gondoltam; de én megpróbálom. gyon nehéz volt tós. Megfelelő alapanyag? Attól függ, hogy mi készül éppen. Az egyikhez mahagóni kell, a másikhoz okúmé. Nagyon jól hasznosítható mindenféle egzótafa, az előbbi kettőn kívül az avodiere, a padu, a sziámi rónak seímes-röSaszín vaev úgy «ondol*k. *** fcl wd" auu.., uv ja majd használni. Az üzemMost' utólag ben is szólnak mindig, ha erdekes alapanyagot találnak. Ungi Lászlóné kedvtelésével örömet kat, melyek munkámhoz Most már csak az marad szükségesek lesznek. Persze hátra, hogy összeválogassa, fát, faforgácsot, ami nekem melyik fafajta lemezének kell, nem nehéz nálunk az hulladéka hová kell. Mert ő üzemben találni, hisz nem csak abból a hulladékból ,,, , rösbe játszik. A hazai fafajviMzaem ekezve azokra a na- ák 1 é felhaszná pókra, ellep az az izgalom, . „ „ A... „ amivel akkor kerestem, ku- g- a ta v^rt ' tattam a megfelelő faíajtá- lat' a Javorlnemes okoz az őt körülvevő embereknek, örömet szerez önmagának is. Így teljesebb az élete. Varga Edit székébe kell ültetni más vendégét. Az ember a legnagyobb elővigyázatosság mellett is kollégája bokájába rúghat "Véletlenül". És ezeknek az apró tréfáknak a kedves vendég látja kárát, hisasn a heves viták után idegesek a fodrászok — s ez ragadós betegség —, a vendég is türelmetlen ... A szegedi fodrász ktsz vezetősége — ahogy elmondják — harcot indított a viták, a vendégek előtti perpatvar megszüntetéséért. Nincs olyan termelést értekezlet, csoportmegbeszélés, ahol szóba ne kerülne ez a téma. "Ne a vendég előtt, ne a vendég előtt!..." — eZ a refrén. Rosss választás A harc eddigi eredménye nem valami biztató. A ktsz legutóbb a fegyelmi bieottság elé idézte az egyik fodrásznőt. A vád szinte nevetségesnek tűnt, röviden s találóan talán így lehetne megfogalmazni: pletyka. Mert a fegyelmi alperesé Xtől hallotta, hogy Z azt mondta — 6 meg úgy gondolta, hogy esak S-töl eredhet, A fegyelmi tárgyaláson mindenkit meghallgattak. Az egyik tanú, egy rodiásznő, röviden foglalta össze az ügygy«J kapcsolatos, véleményét: "Ne a vendég feje felett Vitatkozzunk" — s neki van igaza. A ktsz vezetősége helyesen járt el, amikor elhatározta, hogy napirendre tűzi a soksok felesleges vita, civódás felszámolását, s az egyik rendbontót emiatt fegyelmi elé állítja. Csupán egyetlen Szépséghibája van a tanulságos esetnek: nem jól választotta meg az alanyt. Mert hasonló esetért nem egy fodrászt fegyelmi elé lehetne állítani — így természetesen a vádlottat is. — De a fodrásznő a korábban ért sérelmei miatt úgy érzi, ha ktszben példát kell állítani, akkor az csak ő lehet. De a példa így is tanulságos és mindenki azt az inget vegye magára, amelyik az övé. Zs. H. UÁCZ OLIVÉR: MEGTUDTAM, HOGY ÉLSZ Magyarország és Csehszlovákia közös könyvkiadási egyezménye keretében jelent meg ez a reprezentatív regény: a Szépirodalmi Könyvkiadó részére készült a Kelet-Szlovákiai Könyvkiadó gondozásában,, Kassán. Hőse Hernádi Tivadar fiatal tanár, aki szülővárosában éli át a második világháborús őrület utolsó éveit,' majd bevonultatják, a frontra kerül, azután megint a hátországba. A háború és a politika zűrzavarában utat keres, kapcsolatba kerül az illegális kommunistákkal és végül cseh és szlovák társaival együtt sok visszahúzó erő közepette megtalálja a kibontakozást. A sodró erejű regény cselekménye Dél-Szolv ák i Sban, ukrán falvakban, Budapesten, Szombathelyen és Prágában játszódik. A szarfcő a kérdések egész sorát veti fel és válaszolja meg pompás megfigyelő és megjelenítő erővel. Jellegzetes nőalakokat ismerhetünk meg a regény eseményeinek forgatagában: az ingadozó lelkületű Hajnalt, a céltudatos Pirit, az elszánt Terkát, a melankolikus Juditot, a gyöngéd Ibolyt stb. A regény végig világos stílusú, tele ötletességgel, üdeséggel. Racz Olivér ezzel a^ftarcos szellemű könyvével nemcsak szülővárosénak, Kassának, de a szlovákiai magyar szocialista irodalomnak is olyan emléket állított, amely mindig újabb és ujabb nemzedékkel ismerteti meg a múlt bonyolult kérdéseit ORAVECZ PAULA: KÓCOS Egy olyan kislány regénye a Kócos, aki társ nélkül, nagy nyomorúságban él Budapesten az első világháborút megelőző esztendőkben. Mostoha családi viszonyok között kell megisrherkednie az egykori proletárétet minden keservével: a szegénységgel, a magánnyal, a kiszolgáltatottsággal. Mégis megtalálja a maga kis örömeit ebben a rideg környezetben. Kócos a hajdani Tabánban ismeri meg a világot, amelyet az írónő oly ellenállhatatlan erővel elevenít meg. Az olvasó előtt felébred néhány évüzedes álmából a Tabán, macskakövoá utcái benépesülnek. Mint Thury Zsuzsa írja: "Érezzük a Rácz-fürdííből szállongó gőz fojtó illatát, látjuk a Hadnagy utéai ház udvarán bólogató eperfát, egy letűnt világ kis darabkáját, valamennyi apró házával és lakójával, rengeteg bújával és kevéske örömével. Ennek a világnak minden teremtménye ismerős, s mire becsukjuk a könyvet, jó barát és rokon.". A regényt a Kincses Könyvek sorozatban jelentette meg a Szépirodalmi Könyvkiadó. GÁRDONYI GÉZA: EGRI CSILLAGOK Van-e hazánkban serdülőkorú fiatal, vagy felnőtt ember, aki nem olvasta az Egri csillagokat? Kevesen lehetnek ilyenek. Csupán a felszabadulás előtt, pontosabban 1901-től 1025-ig hat kiadásban jelent meg, 1945 után pedig szinte minden esztendőben sajtó alá rendezték. Napvilágot látott a Szépirodalmi Könyvkiadónál, A Magyar Klasszikusok, az Olcsó Könyvtár, a Kincses Könyvek, a Pártmunkás Könyvtár, az Aranykönyvtár sorozatban és az Ifjúsági Kiadónál sok-sokezres példányszámban. A Szépirodalmi Könyvkiadó Gárdonyi születésének 100. évfordulójára most ismét 36 ezer példányban adta az olvasók kezébe ezt a remekművet. A közelmúltban számos külföldi nyelvre is lefordították. A legnépszerűbb magyar regényként tartják szómon. A nemzedékek egész sorának fiatal éveit töltötte be lelkesedéssel a találékony Bornemissza Gergely kalandos életé, Egervar maroknyi védóseregének szinte emberfeletti hősiességé az ádáz törökök ellen. Ma sem avult el egyetlen sora sem, maradandó emléke a XVI. század függetlenségi harcainak. KÉT HELTAI-KISREGÉNY A Szépirodalmi Könyvkiadó Heltai Jenő két bájos, meleg szívvel írt kisregényét adta tnóst új kiadásban közre. Bár a két kisregény alaphangjában különbözik egymástól, mégis ugyanaz a derűs életszeretet szövi át mindkettőt: a Második feleségem bizarr történetét és az Életke megható sorsának rajzát ia. Az elsőben könnyed, szellemes elbeszélést kapunk egy válni készülő, végül mégis egymással boldog fiatal házaspárról, a másodikban pedig egy púposnak született, 16 éves kislány magára találásával, s környezetében a századeleji kisiparos világgal ismerkedünk meg. Heltai kedvelőinek népes tábora biztosan szívesen veszi ezt a kis kötetet. 8 DÍL-MAGYARORSZAG vasárnap, 1963. október 13, n • '1111111 iurt'ÉlUifiÉMttMIttí