Délmagyarország, 1963. október (53. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-13 / 240. szám

Tovább fejlodikaz Ozsgorodi Tudományegyetem és a Szegedi Tanárképző Főiskola kapcsolata A szovjet egyetemi küldöttség sajtótájékoztatója Az Uzsgorodi Tudomány­' egyetem küldöttsége, amely — mint már jelentettük — a Szegedi Tanárképző Főis­kola meghívására érkezett Szegedre, tegnap, szombaton délután sajótájékoztatót tar­tott a főiskola központi épü­letében. Csakis Istvánnak, a főis­kola igazgatójának beveze­tője után D. V. Cíepur, az Uzsgorodi Tudományegyetem rektora a többi között el­mondotta, hogy látogatásá­nak célja; kidolgozni és aláírni a két felsőoktatási intézmény együttműködését szabályozó szerződést és munkatervet, mely a Szovjet —magyar kulturális egyez­mény jelentős dokumentuma is lesz. — Két napja vagyunk Sze­geden — mondotta D. V. Csepür — a első tapasztala­taink szerint is reális lehe­tőségeink vannak az együtt­működésre. A két nap alatt igen sokat tapasztaltunk a tanszékek munkájának meg­ismeréséből. Komoly figyel­mét érdemelnek például azok a nagy fontosságú ered­mények, amelyeket a szege­di főiskola a levelező okta­tás fejlesztésében kidolgo­zott. Meggyőződésünk, hogy tanulhatunk egymástól. A továbbiakban D. V. Cse­pur az Uzsgorodi Tudomány­egyetem munkájáról tájé­koztatta a részvevőket. El­mondotta, hogy az egyetem 1045 októberében alakult, Hruscsov elvtárs kezdemé­nyezésére, aki akkor az Uk­rán Szovjet Szocialista Szö­vetségi Köztársaság minisz­terelnöke volt. Az elmúlt 18 év alatt az uzsgorodi egye­tem jelentősen fejlődött és ma egyike a Szovjetunió legismertebb felsőoktatási in­tézményeinek. Nyolc fakul­tása, 43 tanszéke, több, mint 100 laboratóriuma és 69í!8 hallgatója van. Tizenkét pro­fesszor, 150 docens és 341 oktató, valamint 250 külső előadó tanít az egyetemen. — A tanárok a tudomá­nyos feladatok megoldásá­ban együttműködnek a ma­gyar kutatókkal. Legutóbb például így született meg a Magyarország vázlatos törté­nete című kiadvány éB, az OGYESSZAI ŐSZ I 1. A barátság jegyében Dr. Bánfalvi József, az MSZMP Szeged városi bizottsá­gának tagja, a szegedi Radnóti Miklós Gimnázium igaz­gatója a szeptember 1»> és 17-e kiizün Ogyesszában járt szegedi párt- és tanácsi delegáció tágja volt. Az élményei­ról, tapasztalatairól írt riportsorozatot lapunkban folytatá­sokban közöljük. Menni az "í ®® ismeretlen i n felé, mindig szép és nagyszerű dolog. Hiába hall, vagy olvas sokat az ember, a tárgyak közelsége más színt és tartalmat ád a kép­nek, mint a szürke ólombe­tűk. Hát még mennyivel ér­dekesebb. ha azzal a szán­dékkal lépi át az ember a határt, hogy mint delegáció tagja, tapasztalatokat gyűjt­sön és megismerje az embe­rek életét és lelkét. Látni akartam, és nem adatokat gyűjteni. Érezni azt, ami igazi ogyesszai: az életet, az akaratot, a tengert. Pár nap múlva azután így szólt hozzám az egyik kísérő, aki újságíró volt: •— Hallottam, hogy mint sportriporter is dolgozik, Nem kellene egy-két fonto­sabb adatot és nevet is fel­jegyeznie? Hátha szükség lesz rá az otthoni lapnál. Im, a jóslat beteljesedett. De honnét vegyem az adatok sokaságát, mely oly kézzel­foghatóvá tette ennek az or­szágnak fejlődését, nagyszerű életét, mikor feljegyzéseket nem készítettem. Na, de nem baj. Azt teszem, hogy meg­kísérlem visszaidézni az el­múlt szép napok hangulatát, ellopni a színeket és fénye­ket az ogyesszai őszből, kö­zelhozni az embereket, az akácokkal szegélyezett uta­kat és a kékszínű tengett. Télén így is elég lesz... Még csak egy pillanat! Hol is kezdjük tulajdonképpen? Indulás reggel a Keleti-pá­lyaudvarröl. Ez még nem annyira érdekes. Csap. Üj kerekek kerülnek a háló­kocsi alá, mert a Szovjet­unióban szélesebbek a sínek. Azutág rohanás a hegyek közé. • a hegyekbe! Csodá­•8en» latosan tiszta kék szín az égen, lila árnyalatú he­gyek és ormok, rózsaszínes napfény a félhők fodrán, éz enyhe-sárga dísz a fák le­velén. Különös, megkapó va­rázs így együtt. (A mai fes­tők erre azt mondanák, hogy giocs!) Kis patakok csobog­tak a töltés mentén, s friss, nehéz levegő jött a hegyek­ből. Szinte harapni lehetett. S mikor pedig elérkezett az este, a mély völgybe húzódó apró faluk lámpafénye olyannak tünt, mintha valaki csillogó drágakövekből kis négyzetes formákat rakott volna össze, hogy megtörje velük a sötétség hatalmát. Az első orosz tea jólesett! A hálókocsi kalauza mestere volt e szakmának is. Azután elért bennünket az ólom, s mikor reggel ébredve a2 ab­lakra néztünk, már szürke köd köszöntött lágyan. Ha­talmas síkságai rohant Vé­lünk n vonat. Ukrajna! Be­takaríts Utáni felszántott mezők, néhol egy kis falu, vagy bozótsor a vonat men­tén, ez jellemezte a tájat. Csend, fenség és nyugalom.., Kilenc óra! KijeV! Az ogyesszalak küldöttei már itt vártak bennünket. Jurij volt, akit mi attól kezdve nagyon a szívürtkbe zártunk. Kijev, zöld lombbal telt gyönyörű város, meseszép új városne­gyedekkel. Némelyik utcasor egy-egy építészeti költemény. Lebontják sorra az apró há­zakat, s előregyártott ele­mekből épülhek helyettük az emeletes palotáit. Ebből ml szegediek is tartulhátunk. Műemlékké enűttétett vis­kóknak felesleges akadályoz­ni egy terület rendezését. A szovjet nép nagyort szereti hazáját és ragaszkodik em­lékeihez, de a régi, jelehték­telen épületek sorsát józanul ítéli meg. Így válik Kijev napról napra nagyobb és szebb kulturális központtá. At éisralcát a vonatbfln mz ejszaKau töltöttük, s reggel Ogyessza napfénnyel ébredt. Az állomáson virág­gá!, mosollyal és kedves sza­vakkal fogadtak. Már az első pillanatban az volt a benyo­másunk, hogy igazi barátok közé kertiltühk, akik a szí­vük minden melegével örül­nek annak, hogy városukban találkozhattak vélühk. Szép, ízléses terítés várt bennünket a reggelinél. Át­tetsző, fénylő-fehér ital az üvegben, alján hegyes, erős paprikák. Vodka' Az első pohárköszöntő érkezésünk örömére. Erre inftt kell! Ju­rij kö2ben elmondta, hogy ezt a nagyszerű italt külön­ben "Űrhajós vodkának- ne­vezik, mert afnikor Gagarin földet ért, ezzel kínálták meg először. A találkozás örömére ki­ürítettem poharam. Mihtha parazsat nyeltem volna, úgy égette torkomat az ital. Na — mondtam —elérkezett a vég! Egy percre elállt a lé­legzetem! ... Azóta még jobban tiszte­lem Gagarint!.... Bánfalvi József ukrán—magyar, magyar­ukrán szótár ís. Az uzsgorodi egyetem ta­nárai és hallgatói 14 nemzet fiaiból kerülnek ki. Legna­gyobb számban vannak kö­zöttük ukránok, magyarok, szlovákok és románok. Mind­annyian kéz a kézben, szo­rosan együttműködve, test­véri barátságban dolgoz­nak. Az egyetemen nagy szám­ban tanítanak fiatalokat ma­gyarul ls. A Kárpáton Túli Területen 150 alsó- és középfokú iskola működik, töb'b mint kétszer annyi, mint a felszabadulás előtt. Tanáraikat az Uzsgorodi Tu­dományé-gyetefflen képezik kl. Az orvosi kar kivételé­vel az egyetem minden ka­rán folyik magyar nyelvű tanítás. A Kárpáton Túli Területen ma több mint hat­szor annyi magyar egyete­mi és főiskolai végzettségű szakember dolgozik, mint 1945 előtt I. M. Mesko egyetemi dé­kán felszólalásában az orosz—magyar történelmi kapcsolatok jelentőségét méltatta, és elmondotta, hogy mint kutató Kossuth Lajos közgazdasági eszméi­vel foglalkozik és magyar­országi látogatását fölhasz­nálja anyaggyűjtésre is. A. M. Rot, az Uzsgorodi Tudományegyetem tanszék­vezető tanára, 18 évvel ez­előtt, mint a Szovjet Had­sereg. századosa már járt Szegeden, óriási változáso­kat tapasztalt. Ezek a vál­tozások, Htint cseppben á tenger, a magyar népnek a Szocializmus építésében elért sikereit tükrözik. A továb­biakban Szeged irodalmi ha­gyományainak jelentőségé­ről beszélt és a többi kö­zött elmondotta, hogy egye­temükön nagyon jól lífhertk Juhász Gyula, József Attila és a többi szegedi vagy Sze­gedtói indult író, költő mun­kásságát. A sajtótájékoztató végén D. V. Csepur tolmácsolta a küldöttség köszönetét a rend­kívül szívélyes, baráti fogad­tatásért és vendéglátásért. Megkezdődött a rákellenes küzdelem hete Szombaton a szegedi Or­vostudományi Egyetem sze­mészeti klinikájának előadó­termében tudományos ankét­tal kezdődött meg a rákelle­nes küzdelem hetének Csong­rád megyei eseménysorozata. A tanácskozáson a Csongrád megyei és szegedi klinikák, kórházak rákkal foglalkozó orvosai, klinikusai vettek részt. Megjelent dr. László György megyei főorvos, Ka­tona Sándor, a Hazafias Nép­front Csongrád megyei bi­zottságának titkára és Hofge­sang Péter, a Hazafias Nép­frónt Szöged városi bizottsá­gának titkára is. Az ankétot a Hazafias Népfrónt, az Or­vos-Egészségügyi Szakszerve­zet és a Magyar Vöröskereszt helyi szerveinek közös ren­dezésében tartották meg. Dr. Tóth Károly egyetemi tanárnak, a szegedi Orvostu­dományi Egyetem rektorának megnyitó szavai után neves budapesti, szegedi és hódme­zővásárhelyi orvosok, kuta­tók 11 tudományos előadást tartott a rákbetegségekkel kapcsolatban. Dr. Kelner Bé­la akadémiuks, egyetemi ta­nár beszámolt a moszkvai VII. rákkongresszuson el­hangzott elméleti kutatások egyes részleteinek tapaszta­latairól A klinikai és a szervezeti problémákról dr. Vikol Já­nos, az Örszágos Onkológiai intézet igazgató-főorvosa tar. tott előadást Arról is szólt, hogy Csong­rád megyében és Szegeden is megvannak a szervezeti és orvosi feltételek, hogy a rák­ellenes küzdelem megfelelő eredményeket érjen el. A két előadás után a rák­kérdés több részletproblémá­járól hangzott el előadás, amelyet szegedi és hódmező­vásárhelyi orvosok tartottak meg. Olégtfizcm közt AZ OLVASÓVAL A jó szakemberről Jó a% idei ssölŐterméH Kedvez at idő a kövidinkánalc A megye idei szőlőtermése a kádarszőlő kivételével igen jó minőségű. A kadarka és a többi feketeszőlö fajtákat a szeptemberi esőzések ala­posan megviselték, kirepedeztek és megrot­hadtak. Ezekből a stólőkből 28—30 Cukorfokos mustot is állítot­tak elő, azoftbah a szakem­berek szerint ez a magas cu­korfok nem realizálódik a botok fokában. Ezt a veszte­séget azóhban teljes való­színűség sterint pótolják a később érő szőlőfajták, a kövidinka, a rizling és az ezerió. Ezek nagyszerűen Vi­selték eí a szeptemberi ked­vezőtlen időjárást. A bő termés ellenére Sincs torlódás sehol — jelentette ki Király Ferenc főmérnök, az Állami Pincegazdaság igaz­gatója. — Edényünk és tá ro­lóhelyünk is bőven Vah, a gyors szállításhoz pedig ha a szükség megkívánja — 40 gépkocsit is be tudunk állí­tani. Jól tennék a termelők — mondotta —, ha a most még gyén gén beért kövidin­kát minél tovább a tőkén hagynék, mert a tapasztalat szerint derült, meleg időben naponta fél fokkal is emel­kedik a fürtök cukormennyi­sége, ami jelentős bevéteti többletet jelent. A korán érő fajták betaka­rítása a héten befejeződött. Ezekből eddig 70 000 mázsát vett át a pincészet. A még hátralevő kbVidihkábpl is ha­sonló mennyiséget várnak a lelépek. Ez Ideig egyedül Szatymaz maradt el mennyi­ségben a szállítással, a többi eredmények csak a hó végén fognak kialakülhi. Ad­dig ez a különben kitűnő termőterület is utolérheti a többi közíégfet. Ormos János nTisztelt Olvasónk, álla­M pítsuk csak meg nyu­godtan, ma már nem is kell négyszemközt lennünk ah­hoz, hogy határozottan ki­nyilvánítsuk véleményünket: aki nem tud arabusul, ne be­széljen arabusul. Vagyis hógy közéletünk, gazdasági, ipari ép etünk minden posztján olyan emberek álljanak, akik értenek is az az adott terü­lethez, tudják, mit kell ten­niök. Egyseóval, jó szakem­berek. Lehet, hogy most egy kissé hunyorít a szemével, s köz­ben mutatóujját emelve itt! meg engém: -No. no csak las­sabban, mert nincs azért ez mindenütt így." Ha ezt mond­ja, néfn is vitatkozom rajta, hiszen valóban igaza van. Viszont ön se vitatkozzék azon, hogy általánosan ma már lényegesen változott a helyzet, s — ami még fon­tosabb — egész társadalmi be­rendezkedésünk sürgetően azt követeli: itáhyító beosztások­ban, s mindinkább a kisebb beosztásokban is csak olya­nok dolgozzanak, akik értik a mesterségüket. Nem okosko­dásra, frátispuffogtatásra van ma szükség (különben soha nem ís volt.'), hanem hozzáértésre, minél szélesebb körű tudásra, szakismeretre. A jó szakemberek elengedhe­tetlenek népgazdaságunk minden területén. Ebben tehát, ugye, egyet­értünk? Taftok azonban tőle, hogy nem mindenkivel értünk egyet abban, hogy ki is a jó szakember. A napokban be­szélgetés közben szó esett egy vezető beosztású mérnökről. Informátorom megjegyezte: »Kitűnő szakembef." Tulaj­donképpen nem is tévedett, hem tájékoztatott helytele­nül, mert akirőt szó volt, csakugyan széles körű tájé­kozottsággal rendelkezik a mérnöki munkában a maga szakterületén. De hogy iga­zán kitűnő szakember-e? Ez a későbbiekben már nem hángzott ilyen egyértelműen. Nem, amikor kiderült, hogy politikai, ideológiai tájéko­zottsága még sem közelíti száktmbéri ismereteit. S itt kell mégálinunk, ami­kor a jó szakemberekről be­szélünk. Volt olyan idö, ami­kor akárvd-ákaratlániíl, ese­tenként mesteriégésén is szembe került egymással a két megítélés: beszéltünk stakmáilag megbízható, vagy­is szakmailag képzett és poli­tikailag megbízható, képzett emberekről. S voltak, akik nagyon háborogtak, amikor az egyik vagy a másik került kedvezőbb elbírálás alá. Má erre egyáltalán nincs szük­ség. nem kell szembe állíta­nunk a kettőt. Ellenkezőleg: közös nevezőre emelhetjük, Vagyis egységben nézhetjük, kell néznünk a szakmai és az ideológiai felkészültséget. Hadd említsek egy másik példát annak megvilágításá­ra, hogy ha ez az egységes szemléletmód hiányzik, ak­kor milyen groteszk helyze­tek adódhatnak. Egy vállalati főkönyvelővel beszélgettem nemrégiben, s a magamfajta, számokhoz nem értő ember elismerő csodálkozásával hallgattam, hogyan beszélt munkájáról. Milyen fontos, felelősségteljes ügyek, tételek fordulnak meg a kezén! Mint egyébként általában minden főkönyvelőén, a vállalatok egyik legfontosabb beosztású embereién. Aitán egyebekről beszélve elmondta, hogy a politikai akadémiára jár. Most rajta volt a csodálkozás sora: csodálkozott meghökke­nésemen. Nem kis erőfeszíté­sembe került megmagyaráz­ni, hogy igen hasznos és érté­kes ismeretanyagot hallhat a politikai akadémia előadásso­rozatain, de az ö felelős be­osztásában ez mégiscsak ke­vés ahhoz, hogy szakmai is­mereteivel egyenértékű poli­tikai felkészültséggel, mar­xista műveltséggel is rendel­kezzék. Igen, egyre inkább tudo­másul kell venni, hoc% ma már az élet veti fel a kér­dést: lehet-e valaki jó szak­ember megfelelő politikai műveltség nélkül? Végezhe­ti-e valaki tartós eredmé­nyességgel a munkáját, külö­nösen vezető tevékenységét, ha nem látja annak maga­sabb összefüggéseit és céljait. Tud-e mozgósítani termelési, gazdasági feladatokra, ha nincs tisztában a »miért«-ek­kel? Az előbb említett fő­könyvelőnek például vajon milyen ismeretei lehetnek a szocialista világrendszer gaz­dasági eredményeiről, a KGST-ról és más hasonlók­ról, hogy egyebet ne is em­lítsünk. Nem is kell a pél­dákba főkönyvelőig, főmér­nökig, vagy vállalatvezetőig elmennünk, mert már a mű­vezetőnél is elengedhetetlen a politikai, ideológiai felké­szültség. Gondoljunk egye­bek között arra, hogy a mű­vezető kötelességei közé tar­tozik a szocialista brigádok­kal való foglalkozás. S ho­gyan tehet ennek eleget, ha a brigádban politikailag felké­szültebb, magasabb ideoló­giai műveltséggel rendelke­zők dolgoznak? A kérdés hovatovább még élesebben is felvetődhet. Azt is feltehetik majd egyszer az ilyen egyoldalú műveltséggel rendelkező vezetőnek, hogy valóban olyan jó szakem­ber-e. S akkor kiderülhet, hogy ideig óráig ugyan jól végzi munkáját, szakmailag látszólag kifogástalanul látja el feladatát, de előbb-utóbb ideológiai elmaradottsága ki­hatással lesz szakmái tényke­désére is. Nem is beszélve ar­ról. hogy az ilyen emberek körül mind többen nőnek föl az egyre elmélyültebb, alapo­sabb szakmai és politikai is­mereteket egyaránt elsajátí­tó, vezetésre alkalmasabb emberek. Valljuk be egymásnak —> ho egyelőre még négyszem­közt is —, Tisztelt Olvasóm, hogy sürgősen revidiálnúnk kell a jó szakember közhasz­nálatú fogalmát. Mert a nép­gazdasági, de az egyéni ér­dek is azt kívánja, hogy csak azt ismerjük el jó szakem­bernek. aki minden téren megállja helyét ott, áhova hi­vatása szólította. £ÖKÓD OUUTÁN MAHART HAJÓJAVÍTÓ üzem felvesz állandó munkára géplakatosokat hajólakatosokat, esőszerelőket segédmunkásokat. Dolgozóinknak és család­tagjaik részbéé vasúti és hajó szabadjegyeket bizto­sítunk. S. 84204 Siklósi Norbert nyilatkozata az újságírók világtalálkozóiéról Aa újságírók harmadik vi­lágtalálkozóján részt vett ma­gyar küldöttség vezetője, Siklóst Norbert, a MUOSZ főtitkára Várnából hazafelé tartva, Nagy Károlynak, az MTI szófiai tudósítójának a következő nyilatkozatot adta: — A harmadik újságíró világtalálkozó rendkívül si­keres volt — mondotta Sik­lósi Norbert. — Megvizsgál­tuk azokat a legfontosabb problémákat, amelyek a saj­tót és a sajtó munkásait ma foglalkoztatják. Megvizsgál­tuk az újságírók szociális helyzetét és munkakörülmé­nyeit, áttekintettük, hogy mi­lyen kötelességeik vannak az újságíróknak a fejlődő or­szágokban élő népek antiim­perialista, antikolonialista harcáról, a politikai, gazdasá. gi és kulturális függetlensé­gért vívott küzdelméről való tájékoztatás terén. — Delegációnk tevékenyen bekapcsolódott a napirendi pontok vitáiba — folytatta. — Kivette részét a határo­zatok előkészítéséből. Űj ba­rátokat szereztünk és régeb­bi kapcsolatainkat megerősí­tettük. Nemzetközi tekinté­lyünk növekedését mutatja, hogy az idén fővárosunkba* megnyílik a Nemzetközi Új­ságíró Szervezet újságíró to­vábbképző központja. (MT) Vasarnap, 1963. oktober 13. DÉL-MAGYARORSZÁG 5!

Next

/
Thumbnails
Contents