Délmagyarország, 1963. október (53. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-13 / 240. szám

Katonák a földeken LBerta Jó pusztamérgesi rizlingben, kövidinkában nem lesz hi­ány az új esztendői szüretig. A mostani szüretnek még csak alig a derekán tartunk, máris telve vannak finom cukros musttal összes pincéink. Képünk a Csongrád Vidéki Állami Pincegazdaság pusztaszeri pincéjében készült. Az egyik óriás hordó éppen megtelik, figyelik, nehogy kifusson. Ügy mond­ják: inkább a bíró vére folyjon el... Az 50 holdas napraforgó­tábla messzire látszik a desz­! ki Kossuth Tsz birtokán. A napraforgót arató kombájn pedig éppenséggel magára I hívja fel a figyelmet. Mi a ! vezetőjét kerestük, Gálfi Fe­i renc honvédet, aki a nagyka­1 nizsai lövészektől jött a desz­| ki gépállomásra, hogy segíí­i sen a nagy őszi munkában, a í szántásban-vetésben és a be­takarításban. Nyolc honvéd A zúgó gép mellett alig érteni a szót, a kombájnnal viszont megállni nem lehet, mert nagy csapat iskoláslány, ! a Közgazdasági Technikum ipari tagozatának III A osztá­i lyos tanulói gyorsan telepa­kolják a kosarakat, a levá­gott napraforgó-fejekkel. 1 Hogy szót értsünk, a fiatal katona pár sorral előrébb áll ! a kombájnnal, hogy meg­előzze magát pár perccel, amíg a beszélgetésünk tart. — Nemcsak én vagyok itt ; egyedül honvéd-traktorista — mondja —, rajtam kívül j még heten dolgozunk a desz­; ki gépállomás gépeivel. A tánsaim közül például Ludvig János, Törő József, Tálász Antal most trágyát szórnak, Varga Ferenc pedig egy DT 413-assai dolgozik. Hatkor a földeken S egyhuzamban mennyit dolgoznak naponta? — kér­deztük. — Ahogy a munka megkí­vánja — vágja rá katonás egyszerűséggel. — Voltam DT 413-ason én is, mégpedig váltott műszakban. A múlt héten például 65 órát voltam gépen. S reggel mikor kezdenek? — Amikor már látunk. A 6 óra igen csak kint talál bennünket a földeken. Ma kivételesen később fogtunk a napraforgó csépléséhez, mert a kislányokra vártünk, aki­ket úgy szekereztek ki a fa­luból. — De azért behozzuk a ké­sőbbi kezdést, ugye, lányok? — szól oda két fürge kezű — nos tegyük hozzá —, igen csinos diáknak. Kis Tündé­nek és Mészáros Máriának, akik közel ériek hozzánk a sorban. — Ezt a pár holdat igazán -megesszük* — mondják a lányok viccesen. S nem is tudják tán, hogy milyen jól saccoltak. Az 50 hold napra­forgó betakarításához csak rtó'-'ny napja fogtak hozzá, s k .írtunkkor már alig volt hátra pár hold. S utána mit csinálnak? — kérdeztük a honvéd-trakto­rostól. Október végéig — Október végéig mara­dunk Deszken, s addig bizto­san lesz munka a számunkra is. S hol étkeznek és laknak? — Bent a gépállomáson. S igazán nincsen panaszunk semmire. Esténként moziba járunk, olvasunk, vagy tele­víziót nézünk, úgy mint ott­hon, katonáéknál — mondja mosolyogva, s ezzel el is kö­szön tőlünk. Felugrik a gép­re, s pár sorral ismét előrébb áll a kombájnnal, hogy kö­zelebb legyen a diáklányok­hoz. nehogy messziről kelljen nekik a teli kosarakkal etet­ni a gépet. XJ. F. Százötven hold szántást, s ugyanennyi vetést hagyott maga mögött az elmúlt he­tekben Berta Ádám. a tisza­szigeti Búzakalász Tsz trak­torosa, Igencsak váltott mű­szakban dolgozott, de nem volt ritka az sem, hogy meg-megnyújtotta a napi munkaidőt, hogy minél több holdat lásson megmunkálva maga mögött. Keresett is szépen, havonta 2400 forint fölött A családtagok Nemcsak a tsz-tagok, ha­nem családjaik is részt vet­tek az őszi betakarítási mun­kában. Mindenki azon igye­kezett, hogy veszteség nélkül minél előbb biztos helyen le­gyen a termés. Tiszaszigeten a Búzakalász Tsz tagjai is összefogtak: családostul kint dolgoztak a földeken. Képün­kön Kovács Márton gépsze­relő felesége és kislánya a pritaminpaprikát szedi. Az idén mindössze 15 holdon termelt pritaminpaprikát a tsz, s bizony alig győzték a 1 termést elszállítani. Holdan- J ként 100 mázsát adott a jól öntözött, zsíros fekete föld. C ukorr épa-rekorderek hj szentivánon A szegedi járásban keresni kellene még egy olyan tsz-t, mint az újszentiváni Új Élet, amely mcst arról híres, hogy itt ter­mett az idén a legtöbb cukorrépa. Török Antal főmezőgazdász kalauzolt bennün­ket a 60 holdas területen, ahol javában halad a betakarítás. Egyidőben folyik a szedés, a fejelés, a rakodás, s e munkák nyomában halad a répakorona összesze­dése is, hogy az értékes anyagot mielőbb besilózzák. — Néztük a hatalmas répakupacokat, s bizony nem győztünk csodálkozni a szép példányokon, amelyek egyáltalán nem ritkán fordulnak elő. Megszokott jelen­ség, hogy 4—5 kilós répát emelnek ki. Az áüagsúly azonban 3—3 és fél kiló. — Ilyen gazdag répatermés, az eddigi szállítások szerint, régen nem volt már — tnt.ru!'.". Török Antal főmezőgazdász. — Sietünk is a betakarítással, nehogy egy alapos eső megáztassa a földel, mert ak­kor a legerősebb gépek is elakadnának. Most már a vetésnek is a végén járunk. Keddre október 15-re készen szeretnénk lenni 550 hold őszi búza és 200 hold ószi árpa vetésével. S ekkorára letörjük még 25 holdról a kukoricát is. Ennyi van ugyanis még hátra a 260 holdból. A bizonyíték A szegedi járási ta­nács mezőgazdasági osz­tálya rendkívül érdekes adatokat gyűjtött össze a rozs vetési idejével és a különböző vetési időktől függő terméseredmé­nyekkel kapcsolatban. A balástyai Zöldmező Tsz tavaly szeptember­ben 120 hold rozsot ve­tett el. Az átlagtermés ezen a területen öt má­zsa lett. Az októberi rozsvetések ugyanitt már holdanként 3,5 mázsát adtak. A novemberre to­lódott rozsvetések átla­ga pedig csupán 1,7 má­zsa lett, alig kétszerese a vetőmagnak. A foiráskúti Ezüst Ka­lász Tsz tavaly szeptem­beri rozsvetései 6,5, az októberi rozsvetések ugyanitt hasonló talajvi­szonyok mellett már csak 3 mázsát adtak. So­rolhatnánk még a tsz-ek neveit és a számokat, ez azonban fölösleges. Azok a tsz-elnökök, agronó­musok, akik az idén is elkéstek a rozs vetésé­vel, ezekből is megértik felelősségüket, és azt. hogy mit veszített kö­zösségük. ,JÚ NAPOT!" A tiszaszigeti Búzakalász 7'sz elnökhelyettese, Kocsis János nemegyszer hajnali fél 2-kor ment be dolgozni a legnagyobb munkában, a ve­tések időszakában. S ilyenkor úgy köszönt viccesen a töb­bieknek, akik utána jöttek, hogy -jó napot!- Hogy mikor és mennyit aludt az elnök­helyettes, azt nem tudja sen­ki, mert szinte mindig ott látták a tsz-közpemtban. ahol egy nagyon fontos munka ve­zényletét látta el: a gépeket irányította a különböző mun­katerületekre. A kilenc erő­gép és két teherautó nem volt munka nélkül ebben az idő­szakban. Pontot munkarend szerint dolgoztak, erről Ko­csis János gondoskodott. A gépek elosztásán kívül rátartozott még az összes szállítás lebonyolítása is. Szinte megállás nélkül fuva­rozták gazdag hagymatermé­süket Szatymazra. Nem ke­vesebb, mint 36 vagon hagy­májuk termett. A különféle átvevőkkel mindig az elnök­helyettes tárgyalt, s nem is késtek le sehonnan sem. Min­dig időben és pontosan any­agit szállítottak, amennyit az átvevők aznapra kértek, s így nem volt fennakadásuk semmiben sem. Kocsis János lerekasan helytállt Észre sem vette, hogy az elmúlt letekben milyen keveset pi­hent, ha mások nem hozták volna szóba előtte. Felső képünkön Nagymi­hály József ötkilós répákat tart a kezében. * Középső képünkön Mityó Tánosné és férje a kupac föle szorgalmasan fejeli, isztítja a répát. * Alsó képünkön: a szőregi ^^ 'tamás rakodóterén valósá­>s répahegyek emelkednek. 1 ~ 1 szállítás előtt prizmába <V> ,Aják a gazdag termést. /V sí; WMFM WM K iS?. WW «fiBU M^V ^T « S ' A ^ ' <L *'«* : • * _ 'VG yp 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Varóraap, 1963. október U,

Next

/
Thumbnails
Contents