Délmagyarország, 1963. október (53. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-10 / 237. szám

Uj tanszékek az agrárfelsőoktatási intézményekben A mezőgazdasági termelés korszerűsítésének követelmé­nyei és az oktatási reform célkitűzései új tárgyak beve­zetését, illetve egyes tárgyak szélesebb körű oktatását te­szik szükségessé. Az agrár­felsőoktatási intézmények ta­valy megkezdett nagyarányú bővítése ehhez fokozatosan megteremti a- technikai felté­teleket is. így már az idei tanévben több új tanszéket hoztak létre. Az Agrártudományi Egye­temen mezőgazdasági épité­szeti tanszéket szerveztek. A mezőgazdasági építészet sok­rétű problémája az eddigi­nél nagyobb tájékozottságot követel az agrármérnökök­től. Erre azért is szükség van, hogy pontosabban, s az épí­tészet lehetőségeit jobban is­merve határozhassák meg az állattenyésztés és. a növény­termesztés építkezési igé­nyeit. Az új tanszéknek az oktatás mellett fontos kuta­tási feladatai is lesznek. A takarmányozástan, amely eddig csak tantárgyként sze­repelt, most önálló tanszéket kapott az Allatorvostudomá­nyi Egyetemen. (MTI) „Befékezett" tehergépkocsik Az AKÖV szállítási munkája és a zöld út akadályai A Szegedi Autóközlekedési Vállalat jelentős szerepet tölt be a teherszállításban is, jó segítője a vasútnak. Idén eddig a három negyedévben — amint Och Nándor, a vál­lalat forgalmi osztályának vezetője elmondotta — az 500 nagy és kisebb rakfelü­letű tehergépkocsi 1 millió 100 ezer tonna különféle árut, anyagot szállított. Az év hátralevő hónapjaiban is sok szállítási feladat vár még az AKÖV dolgozóira. Hétköznap és vasárnap A forgalom irányítása gyors. A szegedi központtal a hódmezővásárhelyi, a ma­kói, a szentesi, a csongrádi és a kisteleki kirendeltségek rövidhullámú adó- és vevő­készülékkel tartják a köz­vetlen kapcsolatot, s így ké­sedelem nélkül tudnák in­tézkedni. Az AKÖV rakodóbrigád­jaiban 360 ember dolgozik, s pakolja föl és le a teher­gépkocsikról az árut, anya­got. Kevés azonban a rako­dómunkás. legalább még 130 kellene. Ezen úgy enyhíte­nék, hogy a vállalat dolgo­zói közül jó páran műszak­juk befejeztével néhány órát "•rádolgoznak*, és a rendkí­vül sürgős esetekben rakod­nak. Most nagy mennyiségű fű­szer- és zöldpaprikát, hagy­mát, szőlőt és mustot, vala­mint burgonyát és tüzelő­anyagot szállítanak. Termé­szetesen az év minden nap­ján élelmiszert, fűszerárut stb. is visznek. Hétköznap és vasárnap egyaránt úton van­nak a tehergépkocsik. Fuvar van bőven, több mint amit a félezer kocsi győz. Gyors fordulók A gyors kocsiforduló nem­csak a vasútnál, hanem a teherautós szállításnál is fon­tos. Az AKÖV munkájától is függ, hogy gyors legyen a vasúti vagonok továbbítása. Az AKÖV szállítja ugyanis jórészt tovább az anyagot, az árut az állomásokról. Na­gyon komolyan veszik ezt, de a gyors vagon- és teher­gépkocsi-forduló nemcsak rajtuk, hanem a szállíttató­kon is múlik. Például most vasárnap is dolgpztak a gép­kocsivezetők és az AKÖV rakodómunkásai. Képesek lettek volna két vagon árut továbbítani és lepakolni az ÜVEGÉRT-nek is, de ott nem voltak hajlandók átven­ni az árut. Pedig az ÜVEG­ÉRT-nek ehhez csupán egyetlen embert kellett vol­na adnia, azzal a feladattal, hogy átvegye az árut. Elma­radt azonban a vasárnapi szállítás, ezért két vagon két napig vesztegelt. Több üzem, például a kéziszerszámáru­gyár és a kábelgyár sem vesz át árut vasárnap. Sőt van­nak üzemek, vállalatok, amelyek csak reggel 6 órá­Csak elöl járhatnak Egy szocialista traktorosbrigádról A Dá-Alfökii Mezőgazda­sági Kísérleti Intézet öthal­mi üzemegységében a múlt 'évben 13 brigád 270 tagja versenyzett a kitüntető szo­cialista címért. Azóta so­kan lemorzsolódtak a ver­sengésben, mert vagy nem teljesítették a vállalásukat teljes egészében, vagy pedig néhány ember fegyelmi' vét­sége miatt elmarasztalták őket. A célt azonban sokan elérték. Hét brigád most a szocialista cím megtartásáért verseng. Van köztük műszaki beosztású dolgozó, szakmun­kás és segédmunkás. A bri­gádtagoknak több mint ne­gyedrésze nő. Szabó Ferenc, a gazdaság szakszervezeti bizottságának titkára örömmel újságolta, hogy ásotthalmi részlegükben a szőlő- és gyümölcstermesz­tési brigád vezetője egy fia­tal lány, Kalmár Anna, aki nemcsak jó szakmunkás, ha­nem példát mutat a brigád­ja vezetésében is. Lapozgatás egy naplóban A legtöbb szó persze most arról a traktorosbrigádról esik. amelynek a vezetője egy fiatal technikus, Naphegyi Károly. Szabó Ferenc elénk teszi a brigád naplóját, közben kiszalad, hogy megkeresse Naphegyit Addig lapozga­tunk a naplóban, amelyen meglátszik, hogy sokat for­gatják, mégis tiszta és gyű­retlen. S olvassuk a neveket: Csányi János, Domonkos Jó­zsef, Krisztin Béla, Körösi Miklós és Tombácz Béla trak­torosok, Kálmán Mihály gép­kocsivezető, Bús Ernő szere­lő, Zádori János és Csontos István rakodók. Lóczi Imre karbantartó időközben nyug­díjba ment. A brigád munkájáról és vállalásáról már Naphegyi Károly beszél: — Sokfelé dolgoznak most a brigád tagjai, éspedig nyúj­tott műszakban, reggel 6-tól Hírek a közéletből ATADTA MEGBÍZÓLEVELÉT A SVÁJCI ÁLLAM­SZÖVETSÉG ELSŐ MAGYARORSZÁGI NAGYKÖVETE Kisházi Ödön, a Népköz­társaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke szerdán fo­gadta Adalbert Koch rend­kívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Svájci Állam­szövetség első magyarországi nagykövetét, aki átadta meg­bízólevelét. A megbízólevél átadása irtán a nagykövet bemutatta Kisházi Ödönnek a kíséreté­ben megjelent Hans Müller nagykövetségi első titkárt és Werner Haeni alkonzult. Az Elnöki Tanács helyettes el­nöke ezután szívélyesen elbe­szélgetett a nagykövettel. Adalbert Koch nagykövet megbízólevelének átadása után a Hősök terén megko­szorúzta a magyar hősi em­lékművet. ATADTA MEGBÍZÓLEVELÉT A SZÍRIAI ARAB KÖZ­TÁRSASÁG ELSŐ MAGYARORSZÁGI NAGYKÖVETE Kisházi Ödön, a Népköz­társaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke szerdán dél­ben fogadta dr. Ali Assaad Al-Khandjit, a Szíriai Arab Köztársaság első magyaror­szági rendkívüli és meghatal­mazott nagykövetét, aki át­adta megbízólevelét. Dr. Ali Assaad Al-Khandji nagykövet megbízólevelének átadása után a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hő­si emlékművet. ELUTAZOTT HAZÁNKBŐL A LENGYEL PÁRTMUNKÁS KÜLDÖTTSÉG Biszku Béla, a Magyar tartózkodó lengyel pártmun­Szocialista Munkáspárt Po- ká® küldöttséget. w, • r,• .. , * A küldöttség, amely nyolc litikai Bizottságának tagja, napot töltött hazánkban, a Központi Bizottság titkára szerda este a Ferihegyi re­szerdán fogadta a hazánkban pülőtérról hazautazott. este 9-ig. Van. aki Kiszom­borban silózik, Kübekházán cukorrépát takarítanak be, mások pedig a tavasziak alá szántanak, mert az őszi árpa és a takarmánykeverék veté­sével már régen készen van­nak. Sok esetben dolgoztak a brigád-tagjai vasárnap is. Igaz, ennek megfelelően ala­kult a fizetésük is. Mindenki 2 ezer forint felett keresett havonta. A legjobbak — A talajelökészítéstől a betakarításig minden mun­kában részt veszünk — foly­tatja a fiatal technikus, s elénk teszi a legfrissebb tel­jesítmények adatait. Eddig 6992 normálholdon végzett munkát a. brigád a tervezett 6550 hold helyett. Ez a telje­sítmény 107,2 százalék. S az évből még előttük van 2 és fél hónap. Igaz, hogy olyan traktorosok is vannak a bri­gádban, mint Csányi János, aki 120, Tombácz Béla pe­dig 118 százalékos munkatel­jesítményt írhat a javára. A műszak normáját tehát magasan túlteljesítették már. — S hogyan érték és érik el a még jobb eredményt? — kérdezi mintegy feleletként Naphegyi Károly: — A brigádban nem volt igazolatlan hiányzás, és bal­eset sem adódott. S a nyúj­tott műszak mellett arra is jutott időnk, hogy társadalmi munkában felépítsünk egy kerékpárszint. A szín, íme, készen van — mutat ki az ablakon örömmel. Az elismerésből is jut Az irodához közel eső kis építménynek kétszeres az ér­téke, ha azt nézzük, hogy ezek a nehéz munkát végző férfiak, a napi műszak után szabad idejükben dolgoztak társaikért is. S még arra is jut idejük, hogy részt ve­gyenek az újítómozgalomban, valamint a gazdaság által kezdeményezett traktorosok egyéni versenyében. S ami szintén nem mellékes: arra is találnak alkalmat, hogy együtt szórakozzanak, kul­turális rendezvényeket lá­togassanak. Igaz, többen kap­tak már közülük kiváló dol­gotóknak járó elismerést. S ők már sosem maradhatnak el. csak elöl járhatnak. L. F. tói déli 2 óráig vesznek át anyagot, árut. A sok kicsi sokra megy és a veszteglő vagonok egész szerelvényt tesznek ki. Ezen a helyzeten — a lehetőség­hez képest — most különö­sen fontos változtatni, mert a vasúti vagonokra nagyon nagy szükség van. Sok az állási idő Megengedhetetlenül sok a tehergépkocsik állási ideje, ez megint a szállíttatok hi­bája. A rengeteg "üresjárat* miatt fontos szállítások kés­nek vagy elmaradnak. Ismeretes, hogy munkaerő­hiánnyal küzd a Szegedi Konzervgyár. Még ennek el­lenére is fontos azonban an­nak biztosítása, hogy a gyár­ba nyersárukkal érkező te­hergépkocsikról gyorsan ra­kodjanak. A gépkocsik azon­ban hosszú órákat várakoz­nak, vesztegelnek. Például szeptember 4—9-ig az AKÖV tehergépkocsijai 2 ezer 958 órát "fuvaroztak* a konzerv­gyárnak. Ebből az állásidő 2 ezer 106 órár-a ugrott. Köny­nyű tehát kiszámítani, hogy a tehergépkocsik tényleges üzemeltetése mindössze 852 óra volt. Korábban sem volt jobb és most sem jobb a kép. Ezen minden illetékes­nek sürgősen változtatnia kell! A MÉK sok árut küld az ország különböző részeibe. A baj az, hogy miután rendel­tetési helyére ér a gépkocsi, igen gyakran hosszú órákat, félnapokat áll, mert nem rakják le az árut. Például a 44—97 rendszámú pótkocsis tehergépkocsi most vasárnap pritaminpaprikával megra­kodva délután indult el Szaytmazról Körmendre. Hét­főn hajnali fél 3-kor meg­érkezett rendeltetésére, de több mint tízórás várakozás után indulhatott csak visz­sza, mert nem pakolták le az árut Fék ez is a szállí­tásban. Vitathatatlan ugyan­is, hogy az állásidő csökken­tésével "megszaporodnának* a tehergépkocsik és több árut tudnának szállítani. Itt az ideje! Nincs központi telephelye a szegedi AKÖV-nek. Esz­tendők óta több probléma adódik ebből. Nagyon itt az ideje már, hogy elkészüljön a központi telephely, örven­detes, hogy — az eddigiek szerint — jövőre megkezdő­dik az építkezés. Már most fontos azonban fölhívni a figyelmet arra, hogy a gyors építkezés itt elsőrendű fontosságú, mert a tehergépkocsi-forgalom és szállítás, valamint e jármű­vek eddiginél sokkal jobb, gyorsabb karbantartása és javítása függ tőle. M. S. Lényeg és kifejezés 17 lég szókimondók ma már az emberek. A hibát meglátni és felhábo­rodni csak egy pillanat mű­ve, s az már egészen egyé­ni dolog, hogy ki milyen for­mában nyilvánítja vélemé­nyét. Nyilvánvaló, a kétkezi munkások általában kevés­bé válogatják meg kifejezé­seiket, kisebb gondot fordí­tanak mondanivalójuk szí­nes csomagolására, mint pél­dául a hivatalok dolgozói, akik rendszerint jobban kö­rülírják a bírálatot A lé­nyeg természetesen ugyan­az: az emberek nem akar­nak szó nélkül elmenni a visszás jelenségek mellett S hogy ez mennyire jó és hasznos, itt nem szükséges különösebben hangsúlyoz­ni. Csak helyeselhető az ecsetgyár kommunistáinak az a törekvése, hogy küzde­nek az erósebb munkafegye­lemért. Egyikőjük szóvá tet­te például, hogy elég sokan ácsorognak az udvaron mun­kaidőben, s neki az a meg­győződése, hogy a nők "lóg­nak* legtöbbet. Erre a meg­állapításra többen is élén­ken reagáltak, erősnek talál­ták a kifejezést. Elhangzott olyan vélemény, amely sze­rint azért a nők "lógnak* legtöbbet, mert az üzemben túlnyomórészt nők dolgoz­nak. Ez igaz, azonban vá­laszként mégsem fogadható el. Nem egy szóba kellett volna belekapaszkodni, ha­nem sokkal nagyobb szük­ség lett volna legalább egy kevéske önkritikára. A munkások olykor szán­dékosan, vagyis azért hasz­nálnak vaskosabb fogalma­kat, mert jobban rá akar­ják irányítani a közfigyel­met egy adott fogyatékosság­ra. Aki nem ezt látja ben­ne, hanem valamiképpen próbálja elkendőzni a lénye­get, magatartásával csak te­tőzi a meglevő bajokat. A bírálat helytállóságát' egyéb­ként talán éppen az bizonyí­totta a ecsetgyárban is leg­jobban, hogy egy másik nő­dolgozó a következő, ugyan­csak plasztikus magvasság­gal támasztotta azt alá: "Iga­za van B. elvtársnak, mert az udvaron o'ykor csak­ugyan valóságos kaszinózás folyik a munka rovására*. A MÉK-vállalat leguíób­^ bi taggyűlésén a párt­vezetőség beszámolója igen tárgyilagosan szóvá tette, hogy V. elvtárs — akit egyébként kiváló dolgozónak ismernek — minden beje­lentés nélkül, vagyis igazo­latlanul két napig távol ma­radt munkahelyétől. Hang­súlyozta a beszámoló, hogy az ilyesmi visszatetszést vált ki a pártonkívüliek körében, bomlasztja a munkafegyel­met. Erre V. elvtárs a kö­vetkezőképpen reagált: »£n nem hagytam ott a Munka­helyemet, ez hazugság.. .« Élénk vita kerekedett Az egyik hozzászóló azt mon­dotta, hogy a vezetőség nem szokott hazudni, legfeljebb tévedhet. A megbírált sze­mély kétségkívül használha­tott Volna szalonképesebb ki­fejezést is, de ha már fejé­be szökött a vér és hazug­ság szó csúszott ki a szá­ján, nem kell érte leharap­ni a fejét Az a lényeg; hogy igaza volt-e. Kiderült, hogy semmiképpen, mert az említett két napon valóban nem a munkahelyére, hanem a vállalat szatymazi telepé­re ment dolgozni, azzal az indokolással, hogy kevesellte a keresetét. Szólt ugyan er­ről valakinek, de mint ki­derült, senki nem adott ne­ki engedélyt a munkahely megváltoztatására. Ha így áll a dolog, csakugyan kár volt háborognia, hiszen el­képzelhetetlen káosz lenne abból, ha egy vállalaton be­lül mindenki önkényesen, kénye-kedve szerint végez­né ezt, vagy azt a munkát yakran hangoztatjuk: a bírálat legyen jól meg­gondolt és pártszerű, mert ez sokkal alkalmasabb arra, hogy bárki megértse, nem személye, hanem hibái ellen folyik a küzdelem. Amikor ezt ismételten aláhúzzuk, nem ítélhetjük el azonban a már fentebb említett nyer­sebb fogalmazásokat sem. Attól is függ, hogy miről van szó. A víz- és csatorna­mű vállalat kommunistái nemrég ugyancsak a munka­fegyelem megszilárdításáról tanácskoztak, miközben L. elvtárs kijelentette a követ­kezőket: "Egyes emberek nemcsak hanyagul dolgoz­nak, hanem becstelenül lop­nak is, hiszen az újszegedi víztoronytól eltűnt három szál cső*. Mondhatta volna ezt finomabban is, például úgy, hogy némelyek a kö­zösség vagyonára sincsen­nek tekintettel, s ekkor ta­lán nem lett volna akkora felszí sszenés. Véleményünk szerint azonban ilyen eset­ben indokolt a felháborodás, mert akinek valóban fáj a népgazdaság megkárosítása, az képtelen harag nélkül, hideg tárgyilagossággal han­got adni véleményének. Csak természetes, hogy a bí­rálónak kell ez esetben is igazat adnunk, a tolvajokat pedig elítéljük, sőt bírósági eljárást követelünk ellenük. Ne legyünk tehát túlságo­san és indokolatlanul érzé­kenyek. A tartalmat nézzük elsősorban, ne feltétlenül a formát, mert vannak olyan súlyos hibák is, amelyek el­len indokolt a tárgyilagos, bár szenvedélyes felszólalás. F. N. I. Olaitüzek ©1 ©|| Münchenben egy kiállítás alkalmával mutatták bc a iiinm«iMmwiiinMiw»»mmuinii»Írniphh olajtüzek oltására alkalmas berendezést. A be­rendezéshez tartozik a szikrabiztos elektromos szivattyú és a könnyűfém-tartályok is, amelyekbe a könnyen égö folyadék, bosszú kábeleken keresztül, elszivattyúzható Csütörtök, 1963. október 10. D&LrMAGYARQRSZÁÚ 3

Next

/
Thumbnails
Contents