Délmagyarország, 1963. október (53. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-27 / 252. szám

A TERMELŐSZÖVETKEZETEK TAGSÁGÁNAK EREJE Kiváló társadalmi munkásokat tüntettek ki ITvek óta nem volt tökben a szállítás és a nehéz re szervezett brigádok mu- kat is — példa arra, hogy a ke- fizikai munkából részt vál- tattak. (Szentesi Járásban a vétkezése előtt — be tudja nyérgabonát az optimális ve- laltak munkásőreink is, Pankotai Állami Gazdaság, fejezni. Azok az elosztási tési időben elvessük, Évről akiknek lelkiismeretes mun- makói járásban a csanádal- fonnák, melyeket — különö­évre nagy gondot okozott a Icája tovább öregbíti mun- alberti Kossuth, az ambróz- sen 1903-ban vezettek be megyében az. oszi beta- kásőrségünk jó hírnevét. falvi Dimitrov, a szentesi szövetkezele'nk alapot nyűi­karítas, de különösen az őszi Ez az. igazi összefogás, az Felszabadulás Tsz. stb.). , , , , ' * J kenyérgabona vetésének be- egységes és meggondolt in- Az őszi mezőgazdasági lanak a"hoz, "OKy a w'iveí" fejezése. Bár a kenyérgabo- tézkedés nem maradt ered- munkák nehezén tiüjutot- kezeti parasztság szinte na vetésterülete több mint mény nélkül. Sok év óta elő- tunk. Termékeink jelentős egész családjával rószt ve­30 000 kat. holddal csökkent, szőr mondhatjuk el, hogy a részét betakarítottuk, de gyen e nagyszerű munká­mégis —• nemegyszer — no- kenyérgabona-vetést illetően még mindig számottevő érté­vember végén, december ele- eleget tettünk kötelezettsé- keket kell betakarítani és ""ró A szegedi I. kerületi ta- Hődör Istvánnak. Kovács Ist­' nács 45-ös körzetében most vánnak, Kiss Antalnénak és a idő u—1- 1 a kerületi, illetve a városi ta- Engel Sándornénak — társa­iossz iuo oeso- j rácstag Beck Sándor és Far- dalmi munkájuk elismerése­kas István találkozott válasz- ként átnyújtotta a tanács tóival. A 45-ös körzet — a „Kiváló társadalmi munkás" Párizsi körút, a Juhász Gyu- jelvényét, la, a Kossuth és a "Pusztasze- A körzet valamennyi tagja ri uvca által határolt terület lelkesen részt vett a társadal­— lakói az Osztrovszkv utcai mi munkákban, a Kossuth ut­Gyógvpadagógíai Intézetben ca és a Juhász Gyula utca jöttek össze, hogv meghall- gyalogjárdájának íelszedésé­gassáik tanácsiagjukat. ben. a Lengyel utca parkosí­A nagyszámú hallgatósá- lásában. De ők öten. a kitün­mégis szükségesnek l a munkákat, melyek elősegí­tői a tervek teljesítésének. %f ég két hónap van hátra az 1963. évből. Kezdő­dik a zárszámadások előké­szítése. Két hónap múlva számot kell adnia a szövetke­zet igazgatóságának a tagság előtt arról, hogyan valósítot­ták meg azokat, a terveket, amelyeket magtik elé célul tűztek. Az eredmények nem rosszabbak a vártnál, azon­ban minden megtermett ter­mék betakarítása szükséges ahhoz, hogy a termelési terv­ben előirányzott anyagi ja­vakat a szövetkezet tagjai részére ki lehessen osztani. jén került földbe a vetőmag, gunknek. Az első lépést számottevő munkát kell el- tartjuk, hogy tanácsaink, szö­Ez a hiba több okra vezet- megtettük ahhoz, hogy 1964. végezni az 1964. évi termelés vetkezeti vezetőségeink lő­hető vissza. Többek között évi kenyérgabona-felvásárló- előkészületeihez. Ez azt ki- vábbra is szervezzék azokat arra, hogy irányító appará- si tervünket teljesítsük. Si- vánja a mezőgazdaságban tusunk és a gazdaságok ve- került a kedvező időjárást dolgozóktól, hogy mindaddig, zetői későn kezdtek felké- kihasználni és zömében olyan amíg az egész termést nem szülni a vetésre. Nem volt magágyat készíteni, amá takarítjuk be, ameddig föld­kellő összhang abban sem, alapját képezi a jó termés- jeinken nem mélyszántot­hogy mekkora területen ter- nek. Termelőink, gazdasága- tunk. legalább olyan ütemű meljenek kenyérgabonát. So- ink nagy többsége megértet- munkára, szorgalomra van kan csak azt nézték, hogy te a vetőmélység betartása- szükség, mint amilyent a ke­milyen jövedelemmel jár a nak, a vetömagnormák eme- nyérgabona-vetési kampány termelése és háttérbe szorult lésének jelentőségét, és idejében tapasztaltunk, a népgazdasági érdek. Aka- mindazt, ami az agroteehni- Véleményünk szerint az dályozó tényező volt az is, kni eljárásokra vonatkozik, elkövetkező napok, hetek hogy több éven át az oszi Mindez elősegítheti a ke- legfontosabb teendőit az szárazság megnehezítette a nyérgabona termésátlag alábbiakban foglalhatjuk talajelőkészítést és a vetést, emelkedését. össze: Ez a jelenség nemcsak A kadtak olyan gazdasá- Most minden gyalog­Gsongrád megyében, hanem gok is, de különösen xSjw munkaerőt, szállító­országosán tapasztalható vezetők, akik kisebb-nagyobb eszközt a cukorrépa szedésé­volt. Érthető tehát, hogy fokú mulasztást követtek el, re, szállítására kelt összpon­központi szerveink olyan in- s akiket figyelmeztetni kel- tosítani. A cukorgyárak uta­tézkedést kértek a helyi lett. Nem szívesen tettük, de sitást kaptak arra, hogy a párt- és tanácsi szervektől, szükségesnek tartottuk a saj- szövetkezetek kérelmére valamint a termelőüzemek- tóban is közzétenni az olyan szombaton és vasárnap is tői, hogy minden erejüket mulasztókat, mint a baksi átvételi napolcat szervezze- HRRRH. _ megfeszítve gondoskodjanak fjj Élet, vagy a tápéi Arany- nek. Szövetkezeteink hasz- Mindan Wnnm™rit mi™ a kenyérgabona maradékta- kalász Tsz vezetőit, akik nálják ki a jelenleg nagyob lvnnaen mnnmaracw maf a lan elvetéséről, sőt eredeti kezdetben az egész mozgósí- kedvező időt, hiszen a jelen- repa< vagy kukorica, minden tervüket 5 százalékkal telje- fásnak nem tulajdonítottak legl körülmények között tönkrement takarmány a sitsék túl. olyan jelentőséget, mint ami- mind a szedésben, mind a szövetkezeti parasztság jöve­A pártszervezetek, a taná- lyen céllal e mozgósítás in- szállításban szinte többszörö- ,~y,.An« fic_ csok megértették a kenyér- dult. Örömünkre szolgál, sét lehet végezni, mint amit usz" gabona-vetés jelentőségét és hogy ezefe a vezetők a figyel- majd kedvezőtlen, sáros idő­egységes tervek alapján meztetés után levonták a kö- szakban. Ez még többszörös kezdtek munkához. Voltak vetkeztetést és intézkedéseik energiát és anyagi ráfordi­nehézségek, akadályok; voit nyomán megindult a mun- lást is igényel. Arról is van ellenállás, mégis napok alatt ka. Sajnos, elismert vezetők- tapasztalat, hogy 1962 őszén sikerült szövetkezeti vezető- nél is előfordult, hogy a több gazdaság fel sem tudta inkkel és tagjainkkal közös csávázás elmulasztása miatt szedni a cukorrépát, hanem megegyezésre jutni. Sikerült szabálysértési eljárást kellett a földbe befagyott. Az megértetni, hogy a késői ve- indítani ellenük és büntetést ilyen eset — amellett, hogy léssel, s esetleges alacso- kellett kiszabni rájuk. o népgazdaság számára na­nyabb terméshozammal nem összességében mégis az a gyón káros — csökkenti a kockáztathatjuk a lakosság tény, hogy a negatívumok el- szövetkezeti tagság jövedel­kenyérellétását: sikerült törpülnek a pozitív jelensé- mét. megértetni, hogy az ez. évi gek mellett és az erőfeszítés Az őszi idényben — kenyérgabona felvásárlási nem volt hiábavaló. Az ag- ™ megyei szinten — még terv 68 százalékos teljesítése rotechníkai eljárások betar- 100 000 holdon kell az őszi mellett a 32 szazalék hiány tását nehéz egy cikk kereté- mélyszántást elvégezni. Ez nehéz gondot és terhet jelent ben bemutatni, de maga az azt kívánja, hogy termelő­it népgazdaságnak. A sürgős a tény, hogv a vetési időt szövetkezeteink, gépállomá­és a hatékony intézkedésre egy, söt egy-két területen két saink minden olyan erögé­azért is szükség volt, mert hónappal is előre hoztuk, pet, amely mélyszántásra al­1963-ban a holdankénti 12 bíztatóan hat egy jobb ered- kalmas. állítsanak munkába, mázsa átlagtermés helyett mény eléréséhez. A mdlyszántáson belül fcti­búzabol 9.6 mázsát termel- Tervünket teljesítettük, de lönösen a szegedi járásban tünk, ámí összmennyiségben egyes üzemekben, különösen kiemelt feladatként kell ke­2471 Vagon kenyérgabonát Makó térségében még októ- zelni a szőlő- és gyümölcste­jelent. vagyis kb. 120000 fő ber 22-e után voltak, ma is levítéshez szükséges terület Icenyérszükaégletének kiesé- folynak vetések, amelyek a men forgatását, sót- később betakarított növé­gz nemcsak 1963. év- nyek után kerültek a földbe. got — több mint százan jöt­tek el — Beck Sándor ta­nácstag üdvözölte és öt vá­lasztónak. Czene Ferencnek. .1,..„ tetettek évek óta lelkes szer­vezői. irányítói és egyben végrehajtói is az önként vál­lalt munkának. tában vannak a tsz-tagok is, s ezért nem kétséges, hogy a szövetkezeti parasztság a hátralevő hetekben a soron levő mezőgazdasági feladato­kat is szorgalmas, odaadó munkával el fogja végezni. Paczuk István, a Csongrád megyei tanács vb elnökhelyettese Huszonkét véradó nap — négyszáz liter vér A véradó napok eddigi eredményei Szegeden A vérátömlesztés igen rosi titkárságának jó mun­gyakran alkalmazott gyógyá- Icáját és együttműködését szati eljárás, és legtöbbször jelzik. életmentő jelentőségű. Ha Az ingyenes véradó mozga­szamba vesszük, hogy a ver- lom nem tekint még adótól egy alkalomul csupán hosszú múltlB> teljes kifej­harom deci vert. vesznek el, lődése Szegeden éppen az altkor ez azt jelenti. hogy ldeí évre tehető. A vér-xló egyetlen liter vér biztosítása- papok szerVezése egyre ko­boz csaknem négy véradóra vAgbé gépies, az üzemek éh van szükség. Olyan esetben hlvataiok vezetői igyekez­íehat, amikor a betegnek nek horzá mindeíl segítségest nyolc liter verre van szúk- megadni. A legjobban sike­sége, megmen tesere 32 ver- vél-adó napok hangula­adotól kell vért venni. tosak barátságosak. Az em­Ebben az esztendőben ed- lített 22 közül például ilyen dig 22 vérvételi napot ren- közvetlen légkörben rendez­deztek a szegedi üzemekben, tók a városi tanácsnál, ahol 1800-an jelentkeztek in- a Wbelgyarban es a raha­gyenes véradásra, összesen gmrban a verado napot Az 1560 ember adott vért, még- eredmény nem )s maradt eL pedig mintegy négyszáz liter £«upan ezeken a helyek^ mentségben. Ezek a szú- 79 életmentő ver gyul mok ékes bizonyítékai egy- üSSZC- f lehetne meg sorolni részt annak, hogy a szegedi a neveket, hiszen jol sikerült üzemek ós intézmények dol- a véradás többek kozott a gozói átérzik, milyen nagy Csongrád Megyei Húsipari jelentőségű dolog a véradás, Vállalat 2. számú szegedi te­és szívesen segítenek bajba ]epén a konzervgyárban és a jutott embertársaikon. más­részt a szegedi véradó állo­más és a Vöröskereszt vá­ri kenyérgabona veté­_ sét befejeztük, de ezzel re vonatkozik, hanem E nagy jelentőségű mun- csak a kenyérgabonáért vi­sz előzőekre is. Érthető te- kában számtalan akadályt, vott csata első fázisával vé­hát, ha Csongrád megyében nehezítő körülményt kellett géziünk. Minden eszközt fel is fö feladatunknak azt tar- leküzdeni. Az üzemanyagel- kell használni azért, hogy az tottuk, hogy maradéktalanul láitás, a gumiabroncs-, a gép- elvetett kenyérgabonánkat eleget tegyünk ez irányú kö- alkotrészhiány szinte napon- megvédjük a kipusztulástól, telezettségünknek. Külön ta jelentkezett, de ezeket kö- a kártevőktől. Üzemeink öröm számunkra, hogy ter- zös erővel sikerült elháríta- gondoskodjanak a. védekező­mclőink megértettek ben- ni, vagy csökkenteni. A gép- anyag beszerzéséről és szük­nünket, tettekkel válaszoltak állomások, a termelőszövet- sép esetén a védekezést azon­javaslatainkra és ma már kezetek — különösen az nal végezzék el. Másrészről mindenki örül annak, hogy üzemanyag-ellátásban — jól viszont már most kell intéz­ez a csata sikerrel végző- együttműködtek. Ebből a kedni a tavaszi fejtrágyázás­dött kampányból mind az irányi- hoz szükséges műtrágya be­Határidö előtt tíz nappal tó-, mind pedig a végrehajtó szerzésére azért, hogy a ta­teljesítettük az 5 százalékkal szerveknek le kell vonni né- vaszi. fejtrágyázás időben megemelt kenyérgabona-ve- hány tanulságot, amely a megtörténjék. tési tervünket. ri dicsőség következő időszakban köve- Feltétlenül helyes és kö­azokat a munkáskezeket il- tendő példaként kell álljon vetendő az az eljárás, melyet leti, akik éjjel-nappal a szán- előttünk. o szegedi járásban folytat­tó- és szállítógépeken ültek, Már az előkészítés kezde- nak, ahol műveleti terveket akik fáradságot nem kímél- tén jelentkezett az a tény. t»e szervezték, végezték a ne- hogy azok a gazdaságok ha­héz mezőgazdasági munkát, ladnak előre gyorsabb ütem­ri: eddig példátlan ütemben ben, ahol a kenyérgabona­folyó betakarításból a szö- vetés előkészítését nem szep­vetkezetek tagjai becsülettel, temberben, októberben kezd­szorgalommal vették ki ré- ték, hanem az aratással, il­szüket. Elsősorban nekik kö- letve a korán beérő növé­szönhető, hogy a kukorica nyek betakarításával egyidő­törését 85 százalékra, a szár- ben. Iá' e nyérgabona vetéster­vünket teljesítettük, mégis felvetődik: a rozsvetés területeken még nagy meny­határideiét mi írt nem tudtuk nyiségű kukoricaszár, a ho­betartani úgy. mintahogyan moki területen nagy meny­vagyis: az összterület 40 szá- azt beterveztük. Ez kizárólag nyiségű másodvetés vár be­zalékári ezt a növényl'élesé- a késői kezdés miatt követ- takarításra. Emellett a ta­géi is betakarítottuk. kezett be. Azt a következte- karmányalapokat növelheti A szorgos szövetkezeti ke- tést is levonhatjuk: az egysé- a cukorrépa elszállítása után zek mellett ezeknek az ered- ges irányítás, az egyhangon- visszamaradt melléktermék, menyeknek elérésében ott beszélés, a következetes ~ in- Ezért azt javasoljuk a ter­volt az üzemi munkások, az tézkedés hozta magával azt melőszövetkezeteknek, hogy általános- és középiskolások a hangulatot, hogv a megye minden lehetőséget használ­minden részében egy hóna­pon keresztül mindenki a kenyérgabona-vetésről be­szélt, mindenki ennek érde­kében cselekedett. Követen­vágást 81 százalékra elvégez 1ék és e nagy munkák mel­lett mindössze 1 százalékkal maradtunk el az 1962. évi cukorrépaszedés ütemétől; készítenek a kenyérgabona téli-tavaszi ápolására, fej­trágyázására, valamint o k*~*evők elleni védekezésre. Az ismétlődő takar­mányhiány arra int bennünket, hogy üzemeink, gazdaságaink a hátralevő időszakban a legeltetési le­hetőségek kihasználása mel­lett növeljék a takarmány­bázisukat. A kukoricatermő o segítségnyújtása, akik a zöld­ség-, a gyümölcsszüretelés­ben, a kukoricatörésben se­gitettek parasztságunknak, hogy a megtermelt érték ne menjen kárba. A legrászo- dők azok a példák, amelye­rultabb termelőszövetkeze- ket az elmaradottak segítésé­janak fel a takarmánybázis növelésére. Parasztságunk az őszi me­zőgazdasági munkákban de­rekasan megállta a helyét. Bízunk abban, hogy a hát­ralevő betakarítási munká­Irodalomértékelési pályázat fiataloknak Az idei őszi könyvhetek al- második 600, a harmadik pe­kalmából a Könyvbarát és dig 300 forintos könyvutal­Olvasómozigalom akcióbizott- vány. A negyediktől a nyol­sága a 14—26 éves fiatalok cadik helyre került dolgoza­számára irodalomértékelési tok egyenként 50 forintos pályázatot hirdet. A pályáza- könyvutalványt kapnak, ton résztvevőknek az a fel- A verseny eredményeit o adatuk, hogy a legutóbbi há- jövő évi ünnepi könyvhéten, rom évben megjelent szovjet 1964 májusában hirdetik ki. szépirodalmi alkotások közül tetszés szerint kiválasszanak seprűgyárban is. A kórházak, klinikák vér­ellátásának zavartalan biz­tosítása csak úgy lehetséges, ha az egészséges emberek önzetlen áldozatkészséggel, nagy tömegben vállalkoznak véradásra. A tapasztalatok szerint a szegedi dolgozók megértik ezt, és szívesen ad­nak évenként egyszer három deci vért. A véradó állomás még ebben az évben körül­belül 15 üzemben és intéz­ménynél rendez véradó na­pot. egy-két művet és részletesen elemezzék, értékeljék őket. Az elemzés fő szempontja az legyen, hogyan tükröződnek ezekben a müvekben a kom.­m.unizmus építésének problé­mái, feladatai. A pályamunka elkészítésé­ben a következő szemponto­kat kell figyelembe venni: 1. Hogyan tükrözik a szovjet re­gények az ifjúság szerepét a kommunizmus építésében? 2. Milyen támogatást ad a szov­jet irodalom a fiatalok pá­lyaválasztásához? 3. Milyen perspektívákat rajzol az if­júság elé a szovjet szépiro­dalom? 4. Van-e olyan nemrég megjelent magyar regény, amely ugyanezt a kérdést taglalja? 5. Az elolvasott szovjet regény hogyan szol­gálja a kommunista humaniz­must és a szocialista erkölcs­re való nevelést? Milyen ha­sonló problematikájú ma­gyar regényt olvasott? 6. Ho­gyan tükrözik a legújabb szovjet müvek a nőknek a társadalomban betöltött sze­repét? 7. Hogyan szolgálják az új szovjet regények az internacionalista nevelést? Ismer-e hasonló törekvésű magvar regényt? 8. Hogyan segítik a békeharcot a szov­jet regények? Ezekből a kérdéseitbői minden pályázó legfeljebb két problémakört dolgozhat ki. A pályamunkák terjedel­me 2—10 oldal lehet s 1964. április 10-ig kell beküldeni az MSZBT Csongrád megyei el­nökségéhez (Szeged, Deák Fe­renc utca 16.) Pályadíjak: első díj 1000, a Siklós János: n gondolat születése 3. A második egyetem A ml LnrAc.íílunnl. pályakezdése nem iskolai vég­ml KOrOSliaiyunK jrettségünket igazoló végbizo­nyítvány bemutatásával kezdődött. Politikai megyyőződé­sünk szolgáltatott alapot a munkához. Apáink mögött in­dultunk, az akkori húszévesek — s nem kérdeztük, "jaj, mi lesz velünk, ha szakismeret híján maradunk Pedig sejtettük, hogy majd a "mihez ért«-et nekünk is felteszi az élet. De hát nem •hivatalból« ment el katona­tisztnek közülünk az, akinek minden militarizmus ellen­szenves volt; kereskedőnek az, aki még egy gyűszűt sem adott el; polgármesternek, aki műbútorokat készített ad­digi életében... Meggyőződésből és azért, mert az akkori helyzet minket nem nélkülözhetett, önként vállaltunk min­dent akkor is, és most is. Azóta majdcsak két évtized ment el rajtunk és a »mi­hez érí"-et évek óta naponta asztalunkra teszi az élet, már régen nem térhetünk ki előle. A mi társadalmi rendünk érdekében került napirendre a szakértelem és ezt a leckét érthetően nekünk adták megoldásra, éppen úgy, mint a felszabadulás után az »első egyetem« elvégzését. Nem má­soknak — nekünk, akik nem érkeztünk el az egyetem­hez, mert nem futotta időnkbőL Csak most, amikor már a továbbhaladás kellékeként jelentkezik a szaktudás. S ez éppen olyan forradalmi tetterőt igényel, mint a felszaba­dulás esztendői kívántak tőlünk. Valami olyasmi játszódik le, mint amikor a filozófia, meg a politikai gazdaságtan Könyvei először kerültek a kezünkbe. Ugyanolyan erővel é, következetességgel ismerkedtünk és ismerkedünk érdeklő­désünknek megfelelő szakmákkal, mint ahogyan akkor tet­tük a marxizmussal: közel két évtized után ugyanazok, csak most már deresedő halántékkal, megbarázdált hom­lokkal, és ugyanúgy, mint akkor, tengernyi munkában járva — szereztük és szerezzük meg a diplomát, vagy egyéb szakképesítést. Az 1945-ben induló gárda felnő a kor követelményé­hez: van még erőnk, vitalitásunk, hogy a »második egye­temet- is elvégezzük. (Képleiesen írom az egyetemet, mert lehet ez főiskola, gimnázium, technikum, szakközépiskola, bármelyik is ezek közül nagy erőfeszítés árán végezhető 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap, 1963. október 27.

Next

/
Thumbnails
Contents