Délmagyarország, 1963. október (53. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-27 / 252. szám

Hruscsov elvtárs sajtóértekezlete nemzetközi kérdésekről A szovjet kormányfő külföldi újságírók kérdéseire válaszolt Njikita Szergejevlc?. Hruscsov szovjet kormányfő pénteken a Kremlben beszélgetési folytatott a Szovjet Újságírók Szövetségének vendegeként Moszkvában tartózkodó töhh mint ötven afrikai, latin-amerikai, ázsiai és európai újságíróval, valamint az újságírók harmadik világtalálkozóján részt vett küldöttségek Szovjetunióba érkezett tagjaival. A beszélgetés kezdetén Hruscsov üdvözölte a megjelenteket. Hangsúlyozta, hogy "Olyan időszakban élünk, amikor a tudomány és a technika, a gazdasági élet és a kultúra rendkívül gyorsan fejlődik, egyre növekszik a szocialista világrendszernek, a munkásmozgalomnak és a népek nemzeti felszabadító mozgalmának a szerepe s mindez szokatlanul meggyorsítja az egész történelmi fejlődést*. — A szocialista világrendszernek a nemzetközi kommunista mozgalomnak, a népek nemzeti felszabadító harcának erői egy hatalmas forradalmi áramlatban egyesülnek. Ez az áradat Ingatja meg és rombolja le az imperialista világrendszert, határozza meg az emberiség társadalmi és politikai haladását — Jelentette kl Hruscsov, majd a továbbiakban rámutatott, hogy a demokratikus újságírók kötelessége méltóképpen elősegíteni az emberiség társadalmi haladását, a bókéért, s az összes gyarmati nép nemzeti felszabadulásáért folyó harcot. Ezután Hruscsov öt probléma köré csoportosítva válaszolt az újságírók részéről feltett több mint ötven kérdésre. A sajtó szerepéről Az újságírók harmadik világtalálkozójának jelentőségére, valamint arra a kérdésre, hogy mi mozdíthatja elő a népek akaratát kifejezésre juttató szabad sajtó megteremtését, különösen a fejlődésben levő országokban. Hruscsov részletesen Ismertette a sajtónak, mint az osztályharc eszközének a tőkés országokban betöltött szerepét, rámutatott arra, mennyire a saját érdekük szolgálatára használják fel a tőkés országok uralkodó osztályai a tömegeket befolyásoló sajtót, rádiót, és televíziót, ezért rendkívül fontos a dolgozóit, s a függetlenségükért harcoló népek számára, hogy meglegyen a saját sajtójuk, rádiójuk, televíziójuk, amelyek segítségével harcolhatnak az imperializmus és a gyarmati rendszer ellen — mondotta. — A különböző irányzatokat követő újságírók ls közös álláspontra helyezkedhetnek a békéért és a békés együttélésért, a leszerelésért, a vitás kérdések békés megoldásáért folytatott harc kérdéseiben — állapította meg a továbbiakban a szovjet kormányfő, majd leszögezte: — A kommunista és a burzsoá ideológia között harc folyik, amely tovább fog erősödni és szélesedni. Meggyőződésünk, hogy ez a harc azoknak az erőknek a győzelmével végződik, amelyek a legélenjáróbb, a leghaladottabb eszmét, a marxizmus-leninizmust képviselik. A moszkvai szerződés jelentősége A moszkvai részleges atomcsendszerződés jelentőségére, a szovjet kormánynak a leszerelési tárgyalások előmozdítása érdekében teendő lépéseire vonatkozólag egy kameruni és egy nepáli lapszerkesztő. továbbá az NDK újságíróküldöttségének tagjai és Siklósi Norbert, a Magyar Újságírók Szövetségének főtitkára részéről feltett kérdésekre válaszolva Hruscsov kifejtette: — A moszkvai szerződés megkötése előmozdította a nemzetközi feszültség bizonyos fokú enyhülést. Mindamellett jó, ha helyesen értékeljük e nemzetközi egyezményt és nem túlozzuk el jelentőségét. A nukleáris fegyverkísérletek részleges eltiltása még nem leszerelés, még csak nem is befolyásolja a fegyverkezési hajszát — jelentette ki Hruscsov mert a nukleáris fegyverkezési verseny, az eddigi nukleáris kísérletek alapján sajnos tovább folyik. Ezenkívül a föld alatti nukleáris robbantások révén folytatódik a nukleáris fegyverek tökéletesítése. A fentiekre azért mutattam rá. hogy a moszkvai szerződés jelentőségének értékelése ne vezessen a leszerelésért, a háború megakadályozásáért síkraszálló erők morális és szellemi leszerelésére. Az általános teljes leszerelés kell ahhoz, hogv megszüntessük a háborút, mint az áliamok közötti vitás kérdések megoldásának eszközét. A fŐ akadály az, hogy az imperialisták nem akarnak leszerelni félnek a leszereléstől. Ezért a leszerelési tárgyalásokon az Imperialista hatalmak képviselői kiagyalt kérdésekkel hozakodnak elő, olyanokkal. amelyekről maguk is tudják, hogy megoldhatatlanok. Egy perui és egy kolumbiai lapszerkesztő a német békeszerződés megkötése és a berlini kérdés megoldása érdekében tervezett lépésekről kért felvilágosítást. A német békeszerződés és Bonn törekvései Hruscsov válaszában kifejtette, hogy a nyugatnémet kcrmán.vki'.'ö? ovább folytatják az ország fokozott militarizálására irányuló politikájukat. Nyugat-Németország területe szinte katonai táborrá vált, ahol majdnem egymillió katona van fegyverben. A bonni kormány mindent elkövet, hogy nukleáris fegyvert szerezzen hadserege számára. A nyugatnémet militaristák és revanslsták továbbra is arról ábrándoznak, hogy a Német Demokratikus Köztársaságra is kiterjesztik rendszerüket. Hruscsov kifejezte reményét, hogy a nyugatnémet lakosság körében akadnak erők, amelyek meg tudják fékezni a militaristákat ós a revansvágyókat. — A Szovjetunió elsőrendű jelentőséget tulajdonít a német békerendezés problémájának, a jelenlegi nemzetközi kapcsolatok kulcskérdésének tartja ezt a problémát. A szovjet kormány javasolja, hogy kössék meg a német békeszerződést és ennek alapján rendezzék a nyugat-berlini helyzetet. Ez az indítvány annak a reális ténynek a figyelembevételén alapszik, hogy két önálló szuverén német állam létezik, és van egy külön politikai képlet: Nyugat-Berlin. Az elnyomott népek felszabadító harcairól Egy perui újságírónak a latin—amerikai népek szabadságharcával kopcsolatoe kérdésére Válaszolva Hruscsov kijelentette: — A gyarmati elnyomás alatt élő népeknek vagy a monopóltőke uralma alatt álló országok dolgozóinak felszabadulásukért vívott harca és a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélése teljesen különböző fogalom, a kettőt nem szabad összekeverni. Egyesek téves megvilágításba helyezik és saját céljaikra akarják felhasználni a békés együttélés jelszavát. Ügy próbálják feltüntetni, mintha a békés együttélés azt jelentené, hogy a népek szüntessék be felszabadító harcukat leigázóik, kizsákmányolóik ellen. Ez durva ferdítés, amelyet tudatosan követnek el azok, akik gyengíteni szeretnék a népeknek az Imperialisták és a gyarmatosítók ellen vívott felszabadító harcát, valamint a dolgozók osztályharcát. A békés együttélés fogalma a különböző társadalmi rendszerű államok közötti viszonyt határozza meg. — Mi szükségesnek tartjuk a különböző társadalmi és politikai rendszerű államok békés együttélését, másfelől azonban támogatunk minden népet, amely függetlenségéért, felszabadulásáért harcol. Ebben nincs semmiféle ellentmondás. A szovjet kormányfő példaként megemlítette, hogy a Szovjetunió Angliával a békés együttélésre alapítja kapcsolatait, de ez nem jelenti azt, hogy megbékül az angol imperializmusnak gyarmati uralma fenntartására irányuló politikájával. E politika legújabb megnyilvánulása Malaysia megteremtésé, s így a népek helyesen járnak el, amikor fellépnek ellene. Argentin újságírók kérdésére Hruscsov részletesen foglalkozott a szovjet—argentin kapcsolatok fejlődésének lehetőségeivel. A szovjet kormány nevében örömmel üdvözölte a legutóbbi választások eredményeként uralomra került Iltia argentínai elnöknek azt a kijelentését, hogy kormánya olyan politikát követ, amelynek célja a kapcsolatok erősítése és bővítése minden országgal. Égy brazil újságírónak válaszolva Hruscsov elmondta, hogy egész sor nemzetközi kérdésben Brazília és Szovjetunió álláspontja közel áll egymáshoz, vagy teljesen megegyezik. A nemzetközi kommunista mozgalomban mutatkozó nézeteltérésekről Több kérdés érkezett a nemzetközi kommunista mozgalomban mutatkozó nézeteltérésekre, továbbá a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság viszonyára vonatkozólag. — Mindenki előtt ismeretes — mondotta Hruscsov —, hogy a nemzetközi kommunista mozgalomban súlycs nézeteltérések jelentkeztek a Kínai Kommunista Párt és a többi testvérpárt között, s az utóbbi időben a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság kapcsolatai nem alakultak normálisan. Nem a mi hibánkból alakulták így, de nagyon sajnáljuk, hogy így történt. E kérdéseket illetően nyilvánosságra kerültek pártunk, a Szovjet kormány, más marxista—leninista pártok dokumentumai, a Kínai Kommunista Párt, a Kínai Népköztársaság dokumentumai. Feltételezem. hogy az újságírók ismerik e dokumentumokat. — Pártunk és a többi marxista—léftinislenleg nem tervezzük űrháyóse* repülését a Holdra. A szovjet tudóeok dolgoznak é problémán, tanulmányozzák, mint .tudományos kérdést végzik a szük-ésas ku-ttásokat Napvilágot láttak olyan közlések, hogy az amerikaiak 1870-fe embertakarnak küldeni a Hóidra. Nos, ám legyen, sikert kívánunk nekik. Ml majd figyelemmel kísérjük, hogyan repülnek oda. hogyan szállnak le ott. és — ami a fő dolog —. hogyan szállnak újra fel és térnek vissza. Számítókba véazszük majd az 6 tapasztalataikat. — Nem óhajtunk versenyezni az emberek Holdra-küldésében, gondos előkészítés nélkül. Világos, hogy egy ilywn verseny nem járna haszonnal, éppen ellenkezőleg, káros lenne, mert emberek pusztulásával járhatna. Viccként nálunk gyakran ezt mondják- „Akinek a Földön nem jó. repüljön a Holdba*. Nótjünk azonban a Földön sem rossz Komolyra fordítva a szót: az ember sikeres Hold-nppüléséhez sok munkára, jó előkészületekre van szükség. A Kubának nyújtott szovjet segítségről ta párt szilárdan kitart azon az elvi állásponton, amelyet az 1957. és 1960-ban kiadott nyilatkozatok, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom c kollektíven kidolgozott programdokumentumai fektettek le. A kínai vezetők szintén azt. állítják, hogy e dokumentumok alapján állnak. — Ha ez így van, akkor nem volna-e jobb abbahagyni, hogy szemben álljunk egymással? Még akkor is, ha vannak eltérések e nyilatkozatok egyes tételeinek felfogásában és értelmezésében, bízzuk az időre, döntse el az. melyik nézet a leghelyesebb. Art hisszük, ehhez, nincs szükség hosszú időre, az élet majd megmutatja a marxista—leninista álláspont helyességét. — A kommunista mozgalomban a szocialista országok között mutatkozó nézeteltérések kenegetik a kommunizmus ellenségeinek, a béke ellenségeinek hájét. Ugyan miért szerezzük meg nekik ezt az élvezetet és keserítsük el a béke ós a szocializmus barátait? — Lenini pártunk mindent megtett és a Jövőben Is meg fog tenni, a nézeteltérések megszüntetésére, hogy erősödjék a szocialista országok.'a nemzetközi kommunista mozgalom egysége a marxizmus-leninizmus alapján. Bürokrácia az államapparátusban Egy ecuadori űj3ágíró kérdesében kifejtette, hogy szovjet írók műveiben az államapparátus szigorú bírálatával találkozott. Feltette a kérdést, hogyan oldja meg az állam és a kommunista párt ezt a problémát. Hruscsov válaszában részletesen kifejtette, hogy az új társadalomban, a szocializmus győzelme után is hosszú ideig — még a legforradalmibb munkásosztály körében is — maradnak burzsoá csökevények, amelyek közül a legsúlyosabbak közé tartozik a bürokratizmus. E baj ellen nem elég adminisztratív intézkedésekkel harcolni, bár ilyenekre is szükség van. A bürokratizmust nem lehet börtönbe vetni. A bürokratizmus elleni harc célja elsősorban megszüntetni a bürokrata lelkivilágát. Adminisztratív eszközökkel, valamint a nevelés, « bírálat és az önbírálat eszközeivel egyaránt. A leghatározottabban küzdünk a bürokratizmus megszüntetéséért. E harcban felhasználjuk az irodalom és a sajtó éles fegyverét is. A külföldi gabonavásárlásokról Egy kanadai újságírónő a külföldön eszközölt szovjet gabona vásárlásokról tett fel kérdést. — Mindenekelőtt meg kell mondanom a következőket — jelentette ki Hruscsov. — Ha búzát vásárolunk a kapitalista országokban, ez azt jelenti, hogy ebben az évben nincs elég búzánk. Ha lenné elég, akkor nem vásárolnánk. E Vásárlással kapcsolatban a nyugati sajtó több rágalmazó cikket közölt. Ez a kapitalista Világ és sajtója kárörömét tükrözi, de megmondhatom, hogy a dolog rosszul végződik majd rájuk nézve. Hruscsov ezután részletesen kifejtette, hogy a búzahiányt a rendkívül kedvezőtlen időjárási viszonyok okozták. Felmerült az a kérdés, hogy a meglevő készletek alapján adminisztratív szabályozással segítsenek a dolgon, ami egyáltalán nem fenyegetett volna' éhínséggel. — Vannak eléggé tápláló termékeink — mondotta —. de azok nem olyan minőségűek, mint a népünk által megszokott búza és a rozs, Ez lett volna az egyik út. — Mi azonban elhatároztuk, hogy más útra lépünk és nem okozunk felesleges nehézségeket a lakosságnak. Búzát vásároltunk a kapitalista piacon. Kanadában 6 800 000 tonna búzát. Ausztráliában és néhány más országban pedig Szintén vettünk gabonaféléket. A román elvtársak viszonosságként 400 000 tonna búzát adtak nekünk. Most tárgyalunk alTól, hogv búzát veszünk az Egyesült Államokban. Még nem tudjuk, veszirnk-e ott vagy sem. Ha az amerikaiak a búza eladásánál hátrányosan megkülönböztető feltételeket támasztanak, akkor nem Vásárolunk búzát Amerikában. Ebben az esetben takarékoskodnunk kell majd a gabonanemüek felhasználásában. A rendelkezésre álló készletek helyes felhasználásával b'ztosítani tudjuk a lakosság normális ellátását. Az űrhajósok terveiről — Közölheti-e Ön velünk, térvezik-é a szovjet űrhajósok Hold-repülését a közelvagy kevéebé közeljövőben? — hangzott egy kolumbiai újságíró kérdése. Hruscsov: Nagyon érdekes lenne utazást tenni a Holdra. Most azonban nem mondhatom meg, mikor lesz ez lehetséges. JéA szovjet kormányfő szavalt viharosr hosszantartó taps fogadta, a beszélgetés résztvevői meleg hangon köszönetet mondták Hruscsovnak. Az afrikai újságírók nevében Nyavand a kenyai, az ázsiai újságírók nevében Dlksit nepáli, a látin-amerlkai újságírók nevében Munoz kubai, az kb K újságíróinak nevében G. Kraus, a magyar újságírók nevében Siklósi Norbert, a nemzetközi újságíróSzetveZet hevében pedig M. MeiSsner mondott köszönetet. (MTt) Kubai újságírók kérdésérc válaszolva Hruscsov a hurrikán sújtotta Kubának küldött szovjet segítségről beszélt és emlékeztetett arra, hogy a szovjet nép maga is nagv nehézségekkel küzdött mag az 'íj élet felépítésében és jól tudja, hogy mi az őszinte baráti segítség. — Ae űj élet építése Kubában az Egységes Szocialista Forradalmi Párt. és Fidel Oastro elvtárs vezetésével szintén nehéz körülmények között folyik. Az Egyesült Államok agresszív körei fel akarják számolni a kubai nép vívmányait, s ezért beavatkoznak a köztársaság belügyeibe. Felforgató tevékenységet szerveznek és irányítanak a néni rend ellen, provokációkat hajtanak végre, összeesküvéseket szőnek és gazdasági agressziót követnek el Kuba ellen. Jóllehet, a karib-tengeri válság elsimításának eredményeként annak idején megszűnt a ICuba-ellenes katonai behatolás közvetlen veszélye, a Karib-tengeren a helvzet még sem normalizálódott Megismétlődnek a kalóztámadások a kubai terület ellen, a levegőből és a tengerről bombázzák és lövik a legfontosabb létesítményeket a szigeten. — A szovjet nép felhívással fordul tehát a világ népeihez, fokozott mértékben követeljék a forradalmi Kuba ellen irányuló imperialista provokációk megszüntetését, kövtelejék, hogy az Egyesült Államok agresszív körei mondjanak lé a szabadságszerető kubai nép elleni ellenséges cselekedetről, mert különben nem lehet szó a nemzetközi feszültség igazi enyhítéséről. A kommunizmus és anyagi-technikai bázisa Szintén a kubai újságíróknak válaszolva a szovjét miniszterelnök a kommunizmus anyagi-technikai bázisának megteremtéséről, a sZovjet hétéves terv teljesítéséről beszélt. Elmondotta, hogy az ipar fejlesztésének hétéves tervét negvmértékbén túlteljesítik, az OSZSZSvR például 30 milliárd rubelnyi túlteljesítéssel közeledik a hétéves térv végéhez. Hasonló a helyzet a többi szovjet köztársaságban is, s ezek legalább tízmilliárd rubellel fogják túlteljesíteni a tervet. Ez azt jelenti, hogy n szovjet népgazdasági terven felül legalább 40 milliárd rubelt kap a termelésből. — Ügy gondolom — mondotta nagv laps közepette Hruscsov hogy még találkozom önökkel a húszéves terv vécén, vagyis 1080-ban. Biztosíthatom önöket, hogy Pártunknak a Szovjetunió enzdasága fejlesztéséről szőlő és a xxlr. kongresszuson meghatározott programját határidő előtt teljesítjük! — Népünk tehát sikeresen építi a kommunizmust — hangsúlyozta Hruscsov, majd rámutatott arra. hogy a szocialista gazdaság fejlesztése terén elért sikereivel Kuba egyre nagyobb vonzóerőt jelent a latih-arnerikdt országok számára. A világ reakciósainak semmiképpen sem Sikerül megakadályozniuk a szocializmus erőinek növekedését, rtém tudják felte Vztatni a történelem kérlelhetetlen rr\ene~ A kapitalista rendszer bukásra van ítélve, a szocializmus nádig diadalmaskodik. A magunk részéről mindént megteszünk, hogy. a szocialista rendszer efedrhéhvésen fejlődjék és erősödjék, és teljesítsük a kommunista építés nagyszerű programját. Lehet, hogy válaszaimmal nem mindenkit elégítettem ki. Mindenesetre őszintén kifejtettem nézeteimet azokról a problémákról, amelyeket Önök kérdéseikben érintettek. Köszönöm a figyelmüket! vasántop, 1963. október 27. DÉL-MAGÍARORSIAG 3