Délmagyarország, 1963. október (53. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-26 / 251. szám

Folytatta munkáját az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) tás, az Osztályozás a nagy tömegű termelésnél nincs megoldva. Ez nemcsak a ma, hanem a jövő problémája, hiszen a megoldáshoz itt ia hosszabb idő szüksége*. — Tapasztalatok alapján mondom, hogy a termelictő vállalatok között jobb összhangra volna szükség. Az összhang hiánya, a felmerülő viták az adott területen nemegyszer a termelőüzem, vagy éppen a népgazdaság kárát eredményezik. Megfontolás tárgyává kellene lenni, jelenleg szükséges-e, hogy több vállalat termeltessen, illetve vásároljon fel egyazon területen zöldségféléket. Hangot adott annak ls, hegy a mostani felváéárlási szervezet lényegében még •nem a nagyüzemi termelésre épült föl. Ezért kérdéses, hogy helyes-e fenntartása ma ilyen formában; vagy a "körülmények megváltozásának megfelelően a fölvásárlás! szervezeten kell-e változtatni. Több felvásárlási .visszásságot sorolt fel, amelyek következtében jó néhány termelőszövetkezet LOSONCZI PÁL: csökkenteni akarja zöldségtermő területet. Szükséges is, kell is a zöldségtermelés megfelelő nagyságú területen. De az illetékes szerveknek ls megfontolás tárgyává kell tenni, hogyan szüntessék meg az idei felvásárlás negatív jelenségeit. Végül szóvá tette azt is, hogy hcwszú még az áru útja a fogyasztókhoz, • ezen ls változtatni kellene. SÍPOS PÉTER, Zala megye képviselője bevezetőben hangsúlyozta: teljesen egyetért a Minisztertanács beszámolójával, és elsősorban is annak a mezőgazdaságra vonatkozó megállapításaival. A képviselő ezután a Zala megyei mezőgazdaság egyik problémájának megoldására tett javaslatot. GF.ISZBÜHL MIHÁLY Győr-Sopron megyei képviselő több indítványt tett a gazdálkodás további javítására, a beruházások gyorsabb, eredményesebb lebonyolítására. Egyebek között utalt arra, hogy érdemes lenne felülvizsgálni a beruházási kódex előírásalt. SEBESTYÉN GYULA, Veszprém megye képviselője mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozott. Részletesen beszélt szűkebb hazájának, veszprém megyének szőlőtermeléséről. Ezután az elnöklő Vass Istvánné 20 perc szünetet rendelt el. A délelőtti szünet utún Beresztóczy Miklós nyitotta meg az ülést. Az első felszólaló: KERKAI ANDORNÉ, Fejér megye képviselője sokoldalúan foglalkozott megyéjének, elsősorban Székesfehérvár és Dunaújváros fejlődésével. VARGA BERTA ISTVÁN, Győr-Sopron megye képviselője a megye termelőszövetkezeteinek néhány gazdálkodási eredményét és problémáját ismertette. Varga Berta István felszólalása után Beresztóczy Miklós elnök ebédszünetet rendelt el. Az ebédszünet után Losonczi Pál földművelésügyi miniszter volt az első felszólaló. Az elmúlt esztendőkben örvendetesen megerősödtek fiatal termelőszövetkezeteink A miniszter bevezetőben elmondotta. mezőgazdaságunk fejlődésének az utóbbi esztendőkben legürvendetesebb eredménye, hogy fiatal tormolúazóvelkezeteink megerősödtek. A szövetkezeti parasztság a párt és az állam sokirányú támogatásával megteremtette a közös nagyüzemi termelés legfontosabb alapjait. Fokozatosan Javult a termciöszövétkeaetak voaetésr, növekedett ' a tagok rés7n rtele a közös munkában; ehhez járult az anyagi ösztönzés különböző formáinak mind síulesebb kürü alkalmazása, a parasztság szocialista öntudatának fejlődése. A mezőgazdaság céljaira fordított anyagi eszközök növeléaón kívül ezek a tényezők Jelentős mértékben járultak hozzá ahhor., hogy az utóbbi éveknek az átlagosnál íokkal rosszabb IdőJárási viszonyai ellenéra a mezőgazdaaúgl tormetés stabllizalódott, ás nőtt a felvásárolt termékek mennyisége. — Az átszervezéssel egyidejűleg — folytatta u mlnisater — hozzáfogtunk « mezőgazrlasug korszerűsítéséhez, a kisüzemi termalőeszközök lék'K'.v • irv Ikv. modern, ni berendezésekkel, épületekkel. Csupán az elmúlt nárom évben csaknem félmillió szarvasmarha, másfél millió sertés és hRtmllltó baromfi részére épült nagyüzemi férőhely. Gépállományunk menynylsége nőtt, minősége pedig sokat Javult. Most kereken kétszer annyi traktorunk van. mint 193b-ban és ezek nagyobb része sokféle munka végzésére alkalmas, univerzális gép. Az anyagi eszközöket azonban SZ irányító ós a beruházó apparátus munkájúnak gyengéi. hibái miatt nem mindig sikerült a legeredményesebben felhasználni. A minél több allatférőhely létesítésén kívül kevés anyagi erőt fordítottunk a vízellátásra, a villany bevezetésére, tokarmányelőkészitők építésére, egyszóval: a beruházások nem mindig komplexen történtek. A mezőgazdasági termelés más kiegészítő beruliázásai — tárolótér, szállító kapacitás, javítóüzemek létesítése — terén is van elmaradás, ezért *z üzemek nem mindig tudják megfelelően kihasználni üj állóeszközeiket. Ezt az aránytalanságot foko/mtnsan mihinntil|ük. a következő évre több mint háromszázmillió forintot irányiunk elő a korábbi beruhásáaok kiegészítésére és korszerűsítésére. A Jövő évi beruházások már n Járulékos és kapcsolódó beruházásokkal együtt, komplex módon valósulnak meg. telenül kedvezőtlen Időjáráson kívül — két tényező együttse Ktása okozta. Az egyik: a tervezettnél negyedmillió holddal kisebb volt a vetésterület — a másik: az üzemekben sok agrotechnikai hibát követtek cl. A földművelésügyi miniszter példaként megemlítette: egyes helyeken úgy akartak •takarékoskodni*, hogy nem adták meg a szükséges műtrágyát az Intenzív búza alá és saját kárukon kellett megtanulniuk, hogy műtrágya nélkül ezek a fajták még annyit sem teremnek, mint a mi régi búzafajtáink. A másik agrotechnikai mulasztást a vegyszeres gyomirtásnál követték el. Ezzel a módszerrel holdanként 1—2 mázsával lehet növelni a termést, a rendelkezésre bccsáOntöxött területűnk megközelítette a 450 ezer holdat A miniszter ezután ismertette a mezőgazdaság belterjss fejlesztésének néhány eredményét: — öntözött területünk például az Idén megközelítette a 4B0 000 holdat, az utóbbi években több mint százezer holdnyi, szántóföldi művelésre kevéssé alkalmas területen telepítettünk szólót ós gyümölcsöst — majd az állattenyésztés helyzetéről beszélt. Állatállományunk az utóbbi évek gyengébb takarmánytermése miatt nem fejlődött kielégítően. Elsősorban a háztáji állomány csökkent, mert a taknrmányellátés nem volt megfelelő. Ugyanakkor az egéss állatállomány nagyarányú minőségi változáson megy át, aminek kedveid hatása máris jelentkezik. Jobb az anyaállatok szaporulata, nőtt uz állati tormákhozam. Rövidebb idő szükséges a vágóállatok hizlalásához, s ez is hozzájárult ahhoz, hogy a vágóállatok és az állati termékek felvásárlása az első háromnegyed évben 3 százalékkal meghaladta a tervezettet. — A mezőgazdaság néhány területén — mondotta a továbbiakban a miniszter koncentrált erőfessitéet tet- elősegítjük. A termelőüzemek megértését, támogatását kér/ük — A termelés szerkezetének változásához a termelőüzemek megértését és támogatóját kérjük. Nekik is meg kell érteniük, hogy mezőgazdasági termelésünket a népgazdasági Igényiknek kell alárendelni, ezek as Igények azonban természetesen a mezőgazdaság ás a mezőgazdaságban dolgozók érdekeit ls szolgálják. Azt az üzein vezetői döntik el, hogy gazdaságukban milyen növények lermelhctők a legeredményesebben, de a termelésnek Igazodnia kell azokhoz a tervekhez, amelyeket a központi tervező és Irányító szervek a népgazdasági szükségletek eleptott dlkonírtnak mégis több mint a felét évek óta nem használják fel. Mivel a gyomirtás elvégzéséhez nagy népgazdasági érdek fűződik, a jövőben biztosítani fogjuk, hogy cz mindenütt meg is történjék. — Sok száz termelőszövetkezet, több járás és megye jelentette már, hogy befejezte a kenyérgabona vetését. Október 20-ig az előirányzott területnek 96 százalékán került földbe a mag, s előreláthatólag a kenyérgabona vetése a napokban az egész országban befejeződik. Köszönet a jó munkáért mindazoknak a termelőszövetkezeti, állami gazdasági, gépállomási és más dolgozóknak, valamint vezetőknek, akik lelkiismeretes munkájukkal megalapozták az ország jövő évi kenyerének biztosítását. Ha a gabona ápolása is olyan gondos lesz, mint a vetés, jövöre nem szorulunk behozatalra tünk a termelés gyorsabb növelésére. Ilyen terület többek között a zöldségtermelés, amelynek fejlesztéséhez az utóbbi években nagy menynyiségű melegágyi ablakot, számos hajtetóházat és öntözőberendezést biztosítottunk a termelőszövetkezeteknek. Bar az Idei eredmények még csak kezdetinek tekinthetők, a ziildsogrllatás javulását máris mindenki elismeri. A miniszter a továbbiakban rámutatott: a felvásárló szerveknek Javítaniuk kell munkájukat. fejleszteniük kell technikai felszerelésüket és reálisan kell számolniuk a termelőszövetkezetektől várható árumennyiségekkel. Ha megoldjuk a felvásárlás problémáit, akkor bőven jut friss zöldség a fogyasztók asztalára. A földművelésügyi miniszter ezután a mezőgazdasági termelés szerkezetével kapcsolatos egye* kérdésekről szólt. A termelés Jelenlegi szerkezetén olyan Irányban kell juvítanunk, hogy egyrészt jobbun Igazodjék a hazai szükségletekhez, másrészt nagyobb mértékben biztosítsa hagyományos exportcikkeink termelését — mondotta. Ezért — biztosítva a kenyérgabona szükséges vetésterületét — növelni kell a cukorrépa-, dohány-, napraforgó-, seprűcirok- éa fűszerpaprika-, valamint aprómagtarmő területeinket. Ezek közül néhány növény átvételi árát ai Idén rendeltük. s termelésüket » Jövőben egyéb anyagi eizközökkal ls Továbbiakban a miniszter hangsúlyozta: már a tél végén — főleg az intenzív búzáknál el kell végezni a fejtrágyázást. Ehhez nagy menynyiségű nitrogénműtrágya áll rendelkezésre. Ha a mezőgazdaság dolgozó? a gabona ápolását és növényvédelmi munkáit is olyan gondosan és időben végzik el, mint a vetést. s ha az időjárás továbbra is kedvező lesz, akkor jövő évi kenyérgabonaszükségletünket hazai termésből fedezhetjük. — Mezőgazdasági termelésünk gyorsabb ütemű fejlesztésének feltételei — mondotta befejezésül a miniszter — a legfontosabb területeken biztosítva vannak. Az a bizalom, amely a párt és a kormány intézkedéseiben az átszervezés előtt a parasztság iránt megnyilvánult, megfelelő viszonzásra talált. Elsősorban ennek köszönhetők eddigi eredményeink és ez legfőbb biztosítéka további sikereinknek is. Nagyon fontos feltétel a munkásosztály és az egész társadalom egyre növekvő segítsége — mondotta. Mezőgazdaságunk az ötéves terv előirányzatain túlmenően már eddig is nagyarányú többletberuházást kapott. A parasztság szorgalma és az állam támogatása azonban csak akkor lesz eredménye*. ha a mezőgazdasági irányító munkát minden szinten tovább javítjuk. • SARFI RÓZSI Szabolcs megyei képviselőnő hozzászólásában hangsúlyozta, hogy hazánk egészségügyi hálózata az elmúlt években számottevően fejlődött, s a városokban és falvakban egyaránt sok korszerűen felszerelt; új egészségügyi intézményi. nyit/Utak meg. A gyógyító-megelőző munka színvonalának további emelését azonban nagyban nehezíti, hogy keyés az ápolónő. NAGY JÖZSEF\Békés megyei képviselő az állattenyésztés fejlesztésének fontosságára mutatott rá. Hangoztatta, hogy az állattenyésztés gyorsabb vagy \lassúbb fejlődése első®orbanté*a takarmányhelyzettől függ. NEMESLAKI TIVADAR. Komárom megye képviselője elmondotta, hogy náluk is felfalé ível a termelés, s a lakosság elégedetten tapasztalja az ellátás javulását. A dolgozók készségesen segítik a problémák megoldását. A komáromi bányászok például vállalták, hogy a kOTTrlany által terven felül kért egymillió tonna széntermeléshez 340 000 tonnával járulnak hozzá. BALI ZOLTÁN, Tolna megye képviselője hangsúlyozta: egyetért a kormány beszámolójával, az abbán megjelölt feladatokkal. Meg akarjuk éa meg is fogjuk valósítani a mezőgazdaság tervét is — mondotta —. ehhez azonban néhány területen az eddiginél több segítségre van szükségünk. NÉMETH IMRE Borsod megyei képviselő beszámolt arról, hogy választókerületében egy különlegesen Jó gyümölcsfajta, a gönci magyar kajszibarack termeszléeével kísérleteznek. Egyelőre csak kis teriiJeten. szórványos fákról szedhették le a termést, amely így ie meghaladta a 30 vagont, s ebből 22 vagont külföldi megrendelésre szállítottak. MOLNÁR .lOZSEF Heves megyei képviselő a bérezési rendszerrel foglalkozott felszólalásában. Elmondta, hogy bár a bérezés különböző formái egészében megfelelnek a követelményeknek, számos mód* és lehetőség kínálkozik a további javításra, esi szólásra. BIHARI LAJOS Szolnok nwgyej kepváselö a terményfelvásárló és értékesítő szerVek összevonását javasolta. HULMÁOTI IVÁNNÉi Az iskolareform elsőrendű célja az ifjúság munkára nevelése ján alakítanak kl. Figyelembe kall venni, milyen nagy kár származik abból, amikor nem tudunk mit kezdeni a termelés tervgzerűtlensége következtében koletkexő terméstöbblettel, ugyanakkor más cikkekből nem tudjuk az igényeket kielégíteni. Losonczi Pál a továbbiakban a mezőgazdasági termelés jelenlegi legfontosabb feladatával, a kenyérgabonakérdés megoldásával foglalkozott. — Eddigi legmagasabb búzatermésünket — holdanként 11 mázsát — 1961-ben takarítottuk be. Az idén a 12,4 mázsás tervvel szemben 9 mázsa búza termett, A gyengébb össztermést — a kétségCsongrád megye képviselője. HalmAgyi IVánné oktatásügyi kérdésekkel foglalkozott. Felszólalása elején ramutatott, hogy a művelődésügy és az ország gazdasági helyzete nem választható el egymástól, A továbbiakban elmondotta, hogy a tanulóifjúság az idei őszön Csongrád megyében jól közreműködött — ós ezért elismerést. dicséretet érdemel — a mezőgazdaság őszi betakarítási munkáiban. Eközben a fiatalok jelleme új vonásokkal gazdagodott. — Az iskolareform elsőrendű célja — mondotta egyebek között — az Ifjúság munkára nevelése. Az Iskolareform végrehajtásában jó úton járunk, de megvalósításáért vannak még teendőink. Feltétlenül pozitív alap, hogy • fiatalok egyre erőteljesebben ismerik és becsülik meg a fizikai alkotó munkát. A munkára nevelésnek iskolai tantárgya a gyakorlati foglalkozás. Ennek anyagi feltótelei ls vannak. Csongrád megye adottságainak megfelelően a gyakorlati foglalkozások nagyobb része mezőgazdasági jellegű. Az iskolák egy része azonban nem rendelkezik a szükséges anyagi feltételekkel, nincs meg mindenütt a kellő nagyságú gyakorlóterük, hiányoznak különféle berendezések stb. Baj az la, hogy vannak Iskolák, ahol semmiféle helyiség nem áll renHalmágyl Ivánnö beszédet mondja det kezísre a gyakorlati foglalkozásokhoz. Csongrád megyében mintegy 50 ínühelyteremre lenne szükség. Ennek megvalósítása több millió forintba kerülne, ezért új műhelytermeket fokozatosan létesíthetünk. A továbbiakban felhívta a figyelmet arra, hogy a gyakorlókerteket és tanműhelyeket mindenütt jól fel kell szerelni, gondoskodni kell a gyakorlati oktatásban részt vevő pedagógusok megfelelő szakképzéséről, illetve továbbképzéséről ls. Foglalkozott a tanyai Altalános Iskolák körzetesítésének kérdéseivel, az ezzel összefüggő problémákkal. A napközi otthonokról szólva megállapította, hogy szaporodnak férőhelyei. • A művelődésügy figyelmébe ajánlotta azonban, hogy a napközi otthonos férőhelyek növekedésével Járjon együtt a napközis konyhák kapacitásának bővülése. Végül Halmágyi Ivánné a beruházások és felújítások arányáról beszélt. — Érdemes lenne — hangoztatta — nemcsak a művelődésügyi, hanem az egész népgazdaság területén megvizsgálni a beruházások és a felújítások arányát, Vannak ugyanis gyakorlati tapasztalataink, hogy beruházásra nincs pénz. de hasonló összeg felújításra azonban rendelkezésre áll. Több esetben előfordul, hogy régi, elavult épületeket alakítunk áf, pedig igazán korszerű épület így som válik belőlük. Lényegesen kisobb kiadással évekig biztosíthatnánk egy-egy épület állagát, ugyanakkor u felújításra, korszerűsítésre fordított pénzből valóban modern épületet tudnánk létesíteni. • FABÖK JÁNOS. Borsod megye képviselője a borsodi iparvidék fejlődéséről beszélt. Kiemelte az özdl Kohászati Üzemek reikonstrukcióját, emely 1965-ben befejeződik. A gyárak fejlődésének megfelelően a megye több vasútállomását korszerűsítették. A felszólalás után az elnök szünetet rendelt el. 2 DÉL-MAGYARORSZÁG Szombat, 1963. október 26.