Délmagyarország, 1963. október (53. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-26 / 251. szám

Folytatta munkáját az országgyűlés Szünet után Vass Istvánné tanácskozás. A Miniszterta- sokra Fock Jenő, a Minisznács beszámolója feletti vi- tertanács elnökhelyettese vaeinófchsteved folytatódott a tában elhangzott hozzásaólá- laszolt. rOCK JENŐ: Felelősségtől áthatott felszólalások, javaslatok hangzottak el — A felelősségtől áthatott felszólalások., az értékes, hasznos javaslatok azt. mutatják, hogy a kormány munkájában, gondjaiban osztoznak képviselőtársaim, s a megoldásra váró feladatok foglalkoztatják a választók legszélesebb rétegeit. egész dolgoeró népünket — mondotta többek között. — Ügy vélem, jó és egészséges jelenség, hogy vitathatatlan eredményeinkig kívül nyíltan beszélünk a témákról, a hiányosságokról is, mert közös erővel sokkal többet és gyorsabban tudunk cselekedik megszüntetésükért. Fock Jenő ezután rámtnaVott, hogy a mindennapi munkát érintő javaslatok megvalósításához az szükséges. hogy a különböző területeken dolgozó gazdasági vezetők megszívleljék országgyűlés- plénuma előtt elhangzottakat és hasznosítsak munkájukban. A vitában elhangzott indítványokat. a gyorsabb előrehaladast segítő javaslatokat eljuttatják az illetékes táreákhoe, főhatóságokhoz, s a szakembereknek alaposan tannlmányozniok feell, mit kamatoztathatnak ezekből már a közeljövőben. Felhívta az. érdekelteket arra, hogy » megvalósítható elképzeléseket a jövő évi részletes tervek tárgyalásakor messzemenően vegyék figyelembe. Az indítványok beható tanulmányozásé után hozott döntésekről tájékoztassák a javaslattevő képviselőket. Fock Jenő szavai után határozathozatal következett Az országgyűlés az ország gazdasági helyzetéről szóló minisztertanácsi beszámolót és a vitában elhangzottakra adott választ jóváhagyólag tudomásul verte. Ezután dr. Szalay József, a Legfelsőbb Bíróság elnöke beszámolt az országgyűlésnek a Legfelsőbb Bíróság "imútt időszakban végaett munkájáról, A-s országgyűlés ülésszakának szünetében Németh Károly elvtárs, art. MSZMP Knapon ti Bizottságának titkára (balról) mezőgazdasági kérdésekről beszélget Szél János, Katona Sándor és Ródi László Csongrád megyei országgyűlési képviselőkkel A Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója — A ssxrialízmns sikeres küiözhetetlen, hogy a jogaiépítése — mondotta — meg- kalmazók jól ismerjék jogköveteli, hogy fokozottabb szabályaink gazdasági, társagondot fordítsunk a társadal- dalmi céljait és a konkrét mi tulajdon megóvását és ügyeket a társadalmi, a gazgyarapítását szolgáló, a terv- dasági összefüggések szem gazdálkodás rendjét szabé- előtt tartásával, a jogsértélj'oaó rendelkezések meg tar- seket kiváltó körülmények tására, hatékonyan lépjünk elemzésével vizsgálják. A pol- szonyaitól. az egyik legjelentősebb olyan jellemvonás, amely az antagonisztikus érdekellentétektői és a konkurrenciaharcoktól nem befolyásolt szerződéses viszonyainkat élesen megkülönbözteti a kapitalista társadalom szerződéses vit'ei a társadalmi tulajdon megkárosítói, valamint az állami es munkafegyelem megsértői ellen. Fontos érdekünk fűződik ahhoz, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezését követő időszakban polgári jogi eszközökkel is gári ügyek elbírálásánál nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy érvényesüljön a társadalmi és egyéni érdek összhangja. A polgári jogalkalmazásnak a gazdasagi és társadalmi viszonyok széles körére gyakorolt hatásából adódik nesegitsiik a termelőszövet- velő szerepének nagy jelenkezetek megszilárdulását. A szocialista törvényesség megköveteli, hogy védelmezzük az állampolgárok személyi és vagyoni jogait is. Mindezeknek a feladatoknak eredményes elvégzéséhez néltősége. Ezek azok a lényeges jogpolitikai elvek, amelyeknek figyelembevételével kell mérlegelni a Legfelsőbb Bíróságnak a polgári jogalkalmazás területén végzett munkáját. A term élőszóiét kezel eket érintő perek kérdéseiről A beszámoló ezután a termelőszövetkezeteket érintő perekkél kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott. — A Legfelsőbb Bíróság lényegesnek tartotta és tartja, hogy az állami vállalatok és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szerződéses kapcsolatait minden tekintetben a kölcsönös együttműködés szelleme hassa át, s polgári törvénykönyvünknek idevonatkozó rendelkezései valóban érvényre jussanak. Bank a repóettceaest-s a törvényes érdekek kölcsönös figyelembevételének és az elvtársi együttműködésnek az erkölcsi szabályát emelték jogi erőre. Éppen ez Szükséges ez* kiemelni, mert nem egy perben volt tapasztalható, hogy a szocialista együttműködés mély erkölcsi tartalmú jogelvének érvényesülése körül még nincs minden rendben. Számos esetben érvényesítettek állami vállalatok a termelőszövetkezetekkel szemben olyan követeléseket, amelyek fel sem merülhettek volna akkor, ha valóban szocialista módon együttműködtek volna. F.gyes állami vállalatok igényeik érvényesítésekor nem mindig veszik figyelembe a népgazdaság egészének érdekeit. A vállalati érdek helytelen önös szemlélete, valamint tartózkodas a felelősségvállalástól. számos esetben forrása a pereknek. Szalay József ezután a bíróságok munkájának nevelő jellegéről beszélt. Szalay József ezután arról beszélt, hogyan érvényesülnek a büntető jogalkalmazás politikai elvei. — A jogpolitikai elvek értelmében fő szempont a bűncselekmények megelőzése. Alapvető követelmény, hogy egyetlen bűncselekmény sem maradhat felderítetlenül. s valamennyi bűncselekmény elkövetőjét törvényeink alapján. bűntetőpolitikánk elveinek megfelelően felelősségre kell vonni. A kiszabott büh-» tetésnek. illetve az alkalmazott intézkedésnek — az általános megelőzés mellett — vissza keli tartania az elkövetőt az újabb bűncselekmények tőL A szocialista törvényességnek a bűntetőeljárásban is maradéktalanul érvényesülnie kell. Alaptalanul senki ellen sem indulhat büntető eljárás. A megindult büntetőeljárásnál a helyes elbíráláshoz szükséges valamennyi bizonyítékot be kell szerezni és figyelembe kell venni, még pedig a gyanúsított vagy terheit javára és terAm i*/ Bűn tető n gyakorlatban — Több mint egv év telt *4 az új Büntető Törvénykönyv határéba lépése óta. Tárgyilagosan megállapíthatom. hogy az új BTK a i gyakorlatban kitűnően be* vált, jót szolgálja a smocializmnst építő társadalmunk védelmét. az állampolgárok személyés vagyonbiztonságát és általában a jogpolitikai elveknek az érvényesülését. A Legfelsőbb Bíróság elnöke a következőkben megjegyezte, hogy nem elég hatékony a bűnüldözés a társadalmi tulajdont nem önös érdekből fosztogató, de bűnös hanyagsággal, felületességgel kárt okozókkal szemben. A Legfelsőbb Bíróság elvi döntéseivel segítséget nyújtott a bíróságoknak a társadalmi tulajdon megkárosításával kapcsolatos bűntettek helyes jogi értévalamint a helyes büntetéskw zabáéhoz. A mértéktelen alkoholfogyasztással mint bűnözést kiváltó tényezővel kapcsolatban megállapította, hogy ezen a téren a javulás távolról sem tekinthető kielégi tőnek. Hangsúlyozta, hogy az alkoholizmus elleni harc sikerének biztosításához az egész társadalom erőteljesebb öszsaefogására van szükség. Szalay József a továbbiakban megállapította, hogy az elmúlt időszakban a bűnözés több területén csökkenés észlelhető. A kizsákmányolás lehetőségének megszűnése, az hére vonatkozókat egyaránt. Az eljárás minden szakában biztosítani kell a védekezés lehetőségét. Elsőrendű követelmény, hogy a felelősségrevonás módjának és eszközeinek a megválasztásánál a társadalomra veszélyességének foka szerint kell differenciálni a cselekményt és az azt elkövetőt illetően. A törvény szigorát kell alkalmazni a súlyos bűncselekményt elkövetőkkel, a viszszaesőkkel, a társadalmi együttélés szabályaival konokul szembehelyezkedőkkel. a garázda, élősdi elemekkel szemben. Elsősorban jellegzetesen nevelő célzatú büntetéseket, illetve intézkedéseket kell viszont alkalmazni azokkal szemben. akik a bűncselekmény elkövetéséig becsületes életmódot folytattak. bűncselekményük súlya csekély és a bűnüldöző szervek biztosítékot látnak arra. hogy a felelősségrevonás ilyen módjával is visszatarthatok az újabb bűncselekmények elkövetésétől. Törvénykönyv kitűnően berótt életszínvonal állandó emelkedése főként a vagyon elleni és a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények körében eredményezett csökkenést. A kapitalista maradványként még fellelhető bűnözési okok már nem társadalmi méretekben. hanem szűkebb körben hatnak. Szocialista viszonyaink között a bűnözés alakulásának a legjelentősebb tényezője; a tudat elmaradása a dasági és társadalmi fejlődéstől. Ebben is kereshető hogy még mindig magas az élet- és teti épség elleni bűncselekmények száma. E bűncselekmények motívumai közül szinte teljesen eltűnt a múltban domináló vagyoni* haszonszerzési vágy. A Legfelsőbb Bíróság az élet fokozottabb büntetőjogi védelméért Igyekszik szigorúbb büntetéskiszabási gyakorlatot kialakítani. A beszámoló a következőitben a közlekedési bűnesetekkel foglalkozott: — A járművek száma az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt. A közlekedési balesetek, különösen a halált okozó balesetek száma növekedett. Adott viszonyaink között • a gépjárművezetőktől jóval nagyobb fokű óvatosságot lehet és kell megkövetelni, amit az új KRESZ is előír. A gépjárművezetőktől elvárható fokozottabb kötlességtudatot a büntetőjog eszközeivel is elő kell segíteni. Ezért szükséges a büntetéskiszabási gyakorlat szigorítása. de különösen hatékony büntetésekkel kell sújtani a közforgalomban bravúroskodó és nem ritkán alkoholos állapotban súlyos baleseteket okozó gépjármű-vezetőket. Az új BTK általános segélynyújtási kötelezettséget ír elő. Bünteti azt. aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérültnek, baleseteit szenvedett vagy olyan személynek. aki az éleiét vagy testi épségét közvetlenül veszélyeztető helyzetbe jutott Jellemz. hogy a burzsoá büntetőtörvénykönyvek a segítségnyújtás elmulasztását általában nem büntetik. Ssigorú büntetéseket a közlekedési bűneseteknél A szocialista erkölcs egyik jellemzője: egymás kölcsönös segítése. A baleset áldozatának cserbenhagyása méltán váltja ki a dolgozók felháborodását, a közvélemény joggal követel szigorú büntetéskiszabási gyakorlatot. Ezután Szalay József elmondotta. hogy a magánvádns ügyek (becsületsértés, rágalmazás, könnyű testi sértés) száma változatlanul igen magas és ugyanakkor a kiszabott pénzbüntetések szinte jelentéktelenek. A meggyőzés és a nevelés minden rendelkezésre álló eszközét fel kell használni, hogy ezen a téren mielőbb jelentős javulás mutatkozzék. Mindehhez az állami és a társadalmi szervek összehangolt munkájára van szükség. Az új büntetőeljárás előírja azt is. hosy a büntetőügyekben eljáró hatóságok — köztük a bíróságok is — kötelesek a bűntett elkövetését lehetővé tevő, vagy előmozdító okokról és körülményekről az intézkedésre illetékes szervet értesíteni. A különböző intézmények, gazdasági szervek. állami vállalatok vezetőinek törvényes, kötelessége viszont a bűnözést előidéző okok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket megtenni. — Tisfttelt Országgyűlés! — Minden erőnkkel arra törekszünk, hogy a Legfelsőbb Bíróság elvi irányító munkája alapján, az összes bíróságok működése, egyre inkább tükrözze a jog társadalmi funkciójának ismeretét, a szocialista törvényesség érvényesítését állami, gazdasági és társadalmi rendünk védelmének és fejlődésének szolgálatát — fejezte be beszámolóját dr. Szalay József, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Az országgyűlés dr. Szalay Józsefnek, a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolóját egyhangúlag elfogadta. Az elnöklő Vass Istvánné javáslatára az országgvűlés ma délelőtt 10 órakor folytatja tanácskozását. (MTI) A bíróság a tudatformálás szolgálata hun Társadalmi fejlődésünk jelenlegi szakában mindinkább előtérbe kerül a jog nevelő szerepe, a bíróságok munkájának a tudatformálás szolgálatába áSitása. A Legfelsőbb Bíróság működését is az a törekvés hatja át, hogy határozataival és elvi állásfoglalásaival az emberi tudatot a szocialista erkölcs magasabb normái íswmt alakítsa. A Csongrád megyei képviselők egy csoportja az ülésszak szünetében (balról jobbraj: Balogh László, Bodó Istvánné, Lőrincz Pálnc, Halmágyi Ivánné, Lacsán Mihályné ée dr. Petri Gábor 1963. at DÉL-MAGYARORSZÁG 3