Délmagyarország, 1963. október (53. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-25 / 250. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A M A G Y A R SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 53. évfolyam, 250. szám Ára: 50 fillér Péntek. 1963. október 25. Kádár János elvtárs fogadia a parlament ülésének külföldi vendégeit Kádár János elvtárs, a forradalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke csütörtökön fogadta az országgyűlés ülésén résztvevő külföldi vendégeket: a jugoszláv parlamenti kül­döttséget, amely Zvonko Brkics-nek, a Jugoszláv Szocialis­ta Szövetségi Köztársaság szkupstinája alelnökének vezeté­sével tartózkodik Magyarországon, valamint a hazánkban baráti látogatason levő Mangalin Dugerszurent, a Mongol Népköztársaság külügyminiszterét. Tanácskozik az országgyíilé Fock Jenő elvtárs terjesztette elő a Minisztertanács beszámolóját a gazdasági helyzetről Két Csongrád megyei képviselő felszólalása az ülésszak első napján Csütörtökön délelőtt összeült az ország­gyűlés. Az ülésen részt vett Dobi István, a Nép­köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Ká­dár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnö­ke, Biszkm Béla, Fock Jenő, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, dr. Münnich Ferenc, Ró­nct Sándor, Szirmai István, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai, valamint a kormány tagjai. Az ülésen jelen voltak az országgyűlés meghívására baráti látogatáson hazánkban tartózkodó jugoszláv parlamenti küldöttség tagjai, élükön Zvonko Brkics-csel, a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szkupstinájának alelnökével. Az ülésen részt vett Mangalin Dugerszu­ren, a Mongol Népköztársaság külügymi­nisztere. A diplomáciai páholyokban helyet fog­lalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Vass Istvánné, az országgyűlés etnöke nyitotta meg. Meleg szavakkal köszöntötte a jugoszláv parlamenti küldöttséget és a Mongol Nép­köztársaság külügyminiszterét, majd be­jelentette, hogy 16 képviselő nyújtott be in­terpellációt. Dr. Pesta László jegvző ismer­tette az interpelláló képviselők névsorát és az interpelláció tárgyát Az országgyűlés az elnök javaslatára úgy határozott, hogy az interpellációk elmondására és a válasz­adásra szombaton kerül sor. Vass Istvánné ezután megemlékezett a közelmúltban elhunyt Kaszapovics András képviselőről, aki a Horthy-korszakban ura­dalmi cseléd volt, s a felszabadulás után munkájával, a mezőgazdasági termelésben elért eredményeivel országszerte ismert ne­vet szerzett magának. Az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg Kaszaporics András nevét és egyperces néma felállással adózott emlékének. Az elhalálozással Baranya megye és Pécs megyei jogú város választókerületében megüresedett képviselői helyre Papp János pótképviselőt hívták be. Vass Istvánné javaslatára az országgyű­lés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend: O A Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója. A Minisztertanács beszámolója az ország gazdasági helyzetéről. A Legfelsőbb Bíróság elnökének be­számolója. lamközi szerződésben foglalt eredménye. — A Moszkvában aláírt részleges atomtilalmi egyez­ményt — folytatta Kiss Ká­roly — az első jelentós lé­pésnek tekintjük a békesze­rető népek követeléseinek gyakorlati megvalósításában. A háborúk nélküli világ meg­teremtéséhez még hosszú és nehéz út vezet. A szocialista tábor világméretű erőfeszí­tései és eddigi eredményei azonban a béke megvédésé­vel kapcsolatosan remény l­keltőck. Meggyőződésünk, hogy a béke erőinek már a kö­zeljövőben sikerül újabb eredményeket elérniök. Tovább fejlődlek kereskedelmi és tudományos kapcsolataink az alsófokú, valamint a felső­fokú oktatási intézmények­ről. E rendeletek további elő­relépést jelentenek az iskola­reform megvalósításában, az új, szocialista oktatási tör­vényben meghatározott fel­adatok végrehajtásában. A tankötelezettségről szóló ren­delet alapján hazánk törté­netébén először határoztuk meg a 10 évben a tanköte­lezettség időtartamát, s ez már előre mutat a közokta­tás további kiszélesítése, a kötelező középiskolai oktatás felé. o o o Interpellációk. — Diplomáciai kapcsola- — Az Elnöki Tanács tör­taink jelentós bővülése mel- vényerejű, rendeletet foga­tott dott ed a tankötelezettségről, tovább szélesedtek keres­kedelmi, tudományos és A humanizmus és megbocsátás szellemében egyéb kapcsolataink a vi­A beszámoló ezután meg- hogy egyre több külföldön emlékezett a közkegyelem tartózkodó honfitársunk ki­gyakorlásáról szóló törvény- vánja visszaszerezni magyar erejű rendeletről és az El- állampolgárságát. Sok szét­nöki Tanács kegyelmi ügyek szakadt család hosszú évek elbírálásával kapcsolatos te- után kívánja állampolgársá­gát rendezni. Az országgyűlés a Népkön­Ezután Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára terjesztette elő a Magyar Népköz­társaság Elnöki Tanácsának beszámolóját. Kiss Károly elvtárs beszámolója az Elnöki Tanács munkájáról Bevezetőben az Elnöki Ta- tétbe helyezése Moszkvában, nács külügyi tevékenységét ismertette, s kiemelte, hogy az Elnöki Tanács az elmúlt héten megerősítette a részle­ges atomcsend-egyezményhez történő csatlakozást. Bejelen­tette, hogy miután a szerző­dés ratifikációs iratainak le­Londonban és Washington­ban — a kezdeményező há­rom nagyhatalom kormányá­nál — azóta megtörtént, az Elnöki Tanács a szer­ződést október 23-i ha­tállyal törvényerejű ren­delettel kihirdette. gár örömmel, megnyugvással fogadta. Ez a szerződés a nemzetközi békeharc első ál­a vi­lág szinte minden részével — folytatta Kiss Károly. — Ezt bizonyítja, hogy az El­nöki Tanács 21 nemzetközi szerződés megkötéséhez já­rult hozzá, illetőleg hét nem­zetközi szerződéshez történő csatlakozást határozott el és 21 szerződés kihirdetésében hozott döntést. — A tanácsok feletti fel­ügyeleti jogkörének gya­korlása közben az Elnöki Ta­nács örömmel tapasztalta, hogy különösen a megyei és a járási tanácsok szintjén emelkedett a vezetés szín­vonala, jelentősen megszi­lárdult a szocialista törvé­nyesség, erősödtek a taná­csok tömegkapcsolatai. A rendeletalkotó munká­ról szólva Kiss Károly egye­bek között kiemelte: vékenységéről. Az Elnöki Tanács az egyé­ni kegyelmi ügyeket is a humanizmus és a megbo­csátás szellemében bírálta el társaság Elnöki Tanácsának beszámolóját jóváhagyólag tudomásul vette. Ugyancsak jóváhagyólag vette tudomá­sul a legutóbbi ülésszak óta Kiss Károly részletesen alkotott törvényerejű rende­szólt az ipar, a mezőgazda- letekről szóló jelentést, ame­ság és a kultúra területén Ivet a képviselők az ülésszak dolgozó kiváló munkások, előtt írásban megkaptak, parasztok és értelmiségiek Ezután Fock Jenő, az kitüntetéséről, majd az ál- MSZMP Politikai Bizottságá­lampolgári ügyek intézéséről nak tagja, a Minisztertanács szólott. elnökhelyettese ismertette a — A Magyar Népköztár- Minisztertanács beszámolóját saság súlyának, tekintélyének az ország gazdasági helyzeté­növekedését bizonyítja az is, röl. Fock Jenő elvtárs beszámolója Mindenkit örömmel töltött el Tisztelt Országgyűlési országgyűlésnek és Az ötéves terv harmadik neJ{. évében járunk. A kormány A kormány a gazdasági esatlakozasunk az atomcsendegyezményhez szükségesnek véli, hogy gaz- életet úgy irányítja, hogy mi­A továbbiakban rámuta­tott, hogy népköztársasá­gunk csatlakozását a légkör­ben, a világűrben és a víz dasági életünkről, gazdaság- nél eredményesebben váltsuk verkísérfetek be%líIráróÍTö- Pákánkról, eredményeink- "SSSsSSf&taS^S. tótt szerződéshez minden bé- rol es gondjainkról, tenni- endőink konkrét programja keszerető magyar állampol- valóinkról beszámoljon az a népgazdasági terv — han­népünk- goztatta bevezetésül Fock Jenő. — Az ötéves terv vég­rehajtásának csaknem 3 éves tapasztalata bizonyítja, hogy a célok helyesek, meg­alapozottak, reálisak. Gaz­irányelveink das ág-vezetési • helyesek. Népgazdaságunk eredménye­sen fejlődik, gazdasági éle­tünk felfelé ívelő. Az életkö­rülmények javulnak. Az év eleji nehézségek ellenére is várható a terv teljesítése R v-'' y«* DE, Münnich Ferenc, Dohi CB Kádár Jaaee as országgyűlése* 1961—62-ben az ipari ter­melés — az ötéves terv idő­I arányos részét valamelyest meghaladóan — 21,1 száza­lékkal emelkedett. Az 1963. évi terv az előző évhez ké­pest további mintegy 7 szá­zalékos növekedést írt elő. Az év eleji nehézségek elle­nére is várható, hogy a ter­vet teljesítjük. Iparunk továbbfejlődése szempontjából jelentős eredmény, hogy a vegyipar, a villamosener­gia-ipar fejlődése gyorsabb volt, mint amit az ötéves tervben számításba vet­tünk. Ennek megfelelően nőtt rész­arányuk. Különösen előnyös, hogy a vegyiparon belül az átlagosnál is gyorsabban emelkedik a műtrágyák és műanyagok termelése. A gyógyszeripar termelése 1962­ben több mint 90 százalékkal múlta felül az 1960. évit. A kohászat fejlődése vi­szont nem teljesen kielé­gítő. Komoly elmaradás van a Du­nai Vasímű hideghengermű beruházásánál. A kohászok­nak gyorsítaniuk teli ipar­águk fejlődését, hogy jobban elősegíthessék a népgazdaság más ágainak előrehaladását. Az ötéves tervben előirány­zottnál gyorsabb volt a gép­ipar fejlődése. Bár a gépipari termelés fejlődésének üteme meghaladja a szocialista ipar termelésének átlagát, a kiemelt gépipari ágaza­tok termelése nem növe­kedett megfelelően. Az ötéves tervben a gépipari termelés 63—64 százalékos emelkedését irányoztuk elő, úgy, hogy a műszergyártást meg kell háromszorozni, a híradástechnikai iparág és a szerszámgépgyártás termelé­sét pedig mintegy kétszere­sére kell növelni. E három kiemelt iparág közül csak a híradástechnikai ipar növe­kedése volt gyorsabb a terv­ben előírtnál. Az ipar műszaki színvona­lát a kibocsátott termékek korszerűségén és a gyártás során alkalmazott technoló­gia színvonalán mérjük. Bi­zonyos fejlődés a műszaki színvonalban megállapítható, azonban lényeges előrehaladás • (Folytatás 4 3. oidalon)

Next

/
Thumbnails
Contents