Délmagyarország, 1963. október (53. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-25 / 250. szám

Tanácskozik az országgyűSés (Folytatás az 1. oldalról.) párt és a kormány által kitűzött feladatok végrehajtásában még nem következett bé. A gyártmányfejlesztésre általában az Jellemző, hogy már n feladatok kijelölése sem eléggé átgondolt; az ttj, korszerűbb gyártmányok kifejlesrtésének tdeje indokolatlanul hosszú; az új gyártmányok bevezetése, a tömeges gyártás elkezdése, az új technológia megvalósítása lfissú, 0 műszaki propagandamunka nem kielégítő ... Alacsony n gyártmányfejlesztéssel foglalkozó műszakiak száma. Ösztönzési rendszelünk sem elég jó. Jobban kell gazdálkodni a szakemberekkel Továbbiakban Fock Jenő a nem kielégítő gyártmányfejlesztéssel foglalkozva rámutatott: — Iparvállalataink a termelést irányító munkahelyekon aránytalanul sok mérnököt,' műszaki képzettségű szakembert foglalkoztatnak. Ezáltal erőt vonnak el a fejarány n terv szerinti 70 százalékkal szemben több mint 80 százalék volt. Ebben az évben a termelékenység alakulása a tavalyinál valamelyest kedvezőtlenebb. A népgazdasági terv egész évre a termelékenység 4 százalékos emelésével számolt. Figyelembe véve azontikai sikerét érte el a gyér eredményes patroné lásával. Terveinknek megfelelően jelentős beruházásokkal bővült a feldolgozó-Ipar kapacitása is, különösen a gyógyszeriparban és a gépiparban. Már termelnek Vácott a Televíziós Képcsőgyárban, az Esztergomi Relégyárban, Kecskeméten a Reszelőgyárban, Szombathelyen a Remix új gyáregységében. Megemlítem, hogy a könnyűipar kapacitása évi 2515 tonna pamutfonal, 20 000 tonna farostlemez, 4200 garnitúra bútor termelésével bővült. Az élelmiszeriparban üzembe helyezték többek között a Békéscsabai Konzervgyár és Hűtőház új létesítményeit, amelyekkel évente mintegy 3200 vagonnal több konzervet ég 500 vagonnal több mélyhűtött árut állíthatunk elő. Az ország közvéleményét — érthetően — erősen foglalkoztatja a vidék Iparosítása. Itt az országgyűlésben is több alkalommal volt már erről szó. Mint az előzőekből ls látható, az új beruházások telepítésében arra törekszünk, hogy ezt a követelményt teljesítsük. Az utóbbi években üzembe helyezett beruházásaink túlnyomó többsége vidéken van. összefoglalva az eddig mondottakat: iparunk komolyan fejlődött. A végbemenő változások jó irányúak, megfelelnek gazdaságpolitikánknak. Gazdasági életünk sokrétűségéből, a feladatok bonyolultságából következik, hogy az egészében kielégítőnek mondható fejlődésen belül negatív jelenségek is mutatkoznak. Figyelmünket az iparban a műszaki haladás gyorsítására, a termékek korszerűsítésére, minőségük javítására, a leggazdaságosabb gyártmányszerkezet kialakításéra összpontosítjuk. Ez fontos feltétele a belső szükségletek kielégítésének és az export fokozásának. vei párosul a minisztériumi és helyi vezetés jobb munkája, megvan a lehetőség a mezőgazdasági termelés gyorsabb ós biztonságosabb növelésére. Fock Jenő ezután rámutatott: a népgazdaság fejlődését visszatükrözi a nemzeti jövedelem alakulása. Az Ipari és a mezőgazdasági termelés alakulása lényegében meghatározza a nemzeti jövedelem nagyságát, növekedését. Hazánkban az elmúlt két évben az ipari termelés növekedése gyorsabb volt a tervezettnél, a mezőgazdaságé lassúbb. Így a nemzeti jövedelem két év alatt csaknem 11 százalékkal nőtt, ez megközelíti az ötéves tervben figyelembe vett ütemet. A nemzt.il Jövedelem növekedésének ütcine tehát kielégítőnek^ tekinthető: lényegesen gyöcsabb, mint a tőkés országoké általában és biztosítja, hogy*1 fejlődésünk lépést tart sor í^aa többi szocialista országgá! A be' uháudsi munkát a fejlődést fokozatos javulás jellemzi Mind szervezettebben gazdálkodnak termelőszövetkezeleink Foek Jenő a Minisztertanács beszámolóját Ismerteti leütési feladatoktól, holott lehetőségeink és problémáink figyelembevételével eok helyen nem műszaki képesítésű káderek is megfelelnének. A szakemberekkel való gazdálkodás megjavítása újabb tartalékokat tárhat fel mind a műszaki fejlesztés, mind az Irányítás javítására. Pártunk kongresszusa utasításainak megfelelően a második ötéves tervben az ipari termelés növekedését kétharmad részben a termelékenység emelésével kell biztosítanunk. Az ipari termelés jelentős sikereként említhetjük meg. hogy a munkások és értelmiségiek munkája nyomán teljesültek a termelékenység emelésére vonatkozó előírások. Az említett problémák ellenére az Iparban az ötéves terv első két évében 14 százalékkal nőtt a termelékenység. Az Ipar egészében tehát a munka termelékenység terv szerint nőtt, egyes minisztériumok, iparvállalatok azonban nem teljesítették a termelékenységi előirányzatokat. A Könnyűipari Minisztérium vállalatul a tervben előirt 63 százalékos aránynyal szemben 1ÍK50—62-ben 42 százalékot értek el. Jelentős volt n fejlődés a Nehézipari Minisztérium vállalatainál, ahol a termelés növekedéséből n termelékenység emelésével elért ban a tél Által okozott súlyos nehézségeket, az idén eddig elért 3,7 százalékos növekedés nem lebecsülendő eredmény és egyben azt is mutatja, hogy az Ipar vezetőinek jebb szervező munkájával ez évben ls teljesíthető a termelékenységi előirányzat. Az elmúlt években az önköltség általában a tervezettnél jobban csökkent. Ebben az évben — legalábbis az első félévi adatokbői ez állapítható meg — az ipar nem teljesíti a tervnek ezt az előirányzatát. Az év eleji rendkívüli körülmények leginkább az önköltség alakulására hatottak kedvezőtlenül. Az Ipari termelésben elért sikerekhez jelentősen hozzájárultak n beruházások. Az elmúlt két és fél év alatt üzembe helyeztek mintegy napi 1180 vagon széntermelő kapacitást. Működik a "Barátság" kőolajvezeték, és a Magyarországot a Szovjetunióval összekötő villamostávvezeték. E két létesítmény a KGST-be tömörült szocialista országok testvéri együttműködésének- rendkívül fontos alkotása, amelyek gazdasági életünk egyik fő problémája, az energiahiány enyhítéséhez nyújtanak lényeges segítséget. Az utóbbi években feltárt, számottevő energiaforrás, a földgáz hasznosítására megkezdtük a gazvezetékek kiépítését. Ezután az előadó a mezőgazdaságban végbement jelentős változásokkal foglalkozva rámutatott: — A korszerű nagyüzemi gazdálkodás objektív és szubjektív feltételei egyre Jobban kialakulnak. Megváltozott a falu képe, javultak a termelőszövetkezetekbe tömörölt parasztság munka-és életfeltételei. A termelőszövetkezetek egyre szervezettebben gazdálkodnak. Növekszik a parasztság öntudatos fegyelme és munkakészsége. Mindennek eredményeként a mezőgazdasági termelés — az elmúlt 3 évi szokatlanul kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére — egyre kielégítőbben biztosította a lakosság élelmiszer-ellátását. A JelentQ6 beruházások eredményeként évről évre növekszik a traktorállomány. Ez évben már több mint 53 ezer traktor áll a mezőgazdaság rendel kezégére. Növekszik a kombájnok és a kévekötő aratogépek száma is. Az idén a kalászosok vetésterületének' mintegy 05 százalékát takarították be géppel és ezzel elértük az ötéves terv végére előírt gépesítési szintet. Évről évre növekszik a mezőgazdaság rendelkezésiére bocsátott műtrágya, növényvédő és gyomirtó szer menynyisége, ezzel is biztonságosabbá válik a termelés és a hozamok növelése. Állami gazdaságaink az elmúlt években eredményesebben gazdálkodtak. Az állami irányító munkában a mezőgazdaság alapvető politikai és gazdasági problémájára, a termelőszövetkezetek megszilárdítására, gazdálkodásunk színvonalának jelentős növelésére összpontosíthattuk figyelmünket. A gabonaellátásról és az őszi mezőgazdasági munkák helyzetéről szólva Fock Jenő hangsúlyozta: A mezőgazdasági termelés az idén — a múlt évihez képest — előreláthatólag mintegy 4 százalékkal növekszik. Ez azonban azt jelenti, hogy alacsonyabb lesz a tervezettnél. Különösen a gabonafélék termelésében Jelentős az elmaradás. Ezért ebben az évben az elmúlt évieknél nagyobb gabonaimportra szorulunk. Többen felteszik a kérdést: miért kell gabonát importálnunk? Erre röviden azt válaszolhatjuk, hogy a,felszabadulás előttihez képest mintegy 10 százalékkal nőtt a lakosság száma. Ugyanakkor lényegesen kisebb területen termelünk gabonát, összefüggésben azzal, hogy a vetésszerkezet alapjában véve kedvezőbb, fokozódott a belterjesség. Míg az 1931—40-es évek átlagában a szántóterület 40 százalékán, csaknem 3,9 millió katasztrális holdon termeltünk kenyérgabonát, addig 1961-ben csak 2,2 millió, 1962-ben 2,3 millió katasztrális holdon, a két év átlagában tehát összes szántóterületünknek csak 25,2 százalékán termett kenyérgabona. A nemzeti jövedelem emelkedése lehetővé teszi, hogy a fogyasztás és a felhalmozás, a beruházás egyaránt növekedjék. Az ötéves terv első két évében a beruházások összege mintegy Ötmilliárd forinttal meghaladta az eredetileg számításba vett öszszeget. A beruházásokkal kapcsolatos előkészítő, tervező és kivitelező munkát fejlődés, fokozatos javulás jellemzi. A beruházási tervet azonban gyakran elaprózotton, kisebb, kevésbé fontos beruházásoknál teljesítik tú! Ugyanakkor néhány, a népgazdaság fejlesztési arányai szempontjából jelentős beruházás megvalósításának üteme — különféle szervezési okok, hazai és külföldi gépszállítási késedelmek miatt — elmaradt a tervezettől. A lakásépítési tervet 1991ben és 1962-ben túlteljesítettük. A lakóház-építési Idő az előző évek 14—15 hónapos Időtartamával szemben 11 hónapra csökkent. Változatlanul hosszú azonban az ipari beruházások megvalósításának időtartama. A korábbi évekhez képest javult a beruházások üzembe helyezésének te' .-szerűsége, de még mindig nem kielégítő. Beruházási és ipartelepítési tevékenységünk fontos része Budapest ipari súlyának csökkentése, a vidék fokozottabb iparosítása. Intézkedéseink eredményeként Budapesten némileg csökkent a foglalkoztatottak aránya. 1960-ban az állami ipar dolgozóinak 45,1 százalékát foglalkoztatták a fővárosban, 1962-ben 44,2 százatokét. A tervek szerint ez az arány az idén tovább javul. A nagyobb beruházásokhoz igényelt létszámnövekedés 84 százaléka vidéken jelentkezik. Az iparilag elmaradott megyékre jut ipart beruházásaink több mint 28 százaléka és a létszámnövekedés 52 százaléka. A vidék ipari fejlesztése nem csupán gazdasági kérdés Az aszály ellenére is nőtt az átlagt érmés Ismét szaporodtak ipari létesítményeink Az alapanyaggyártó ipar fejlesztését szolgálta többek között, hogy az acéltermelókapacltás év| 160 000 tonnával, a hidegen hengerelt, acélkapacitás 15 000 tonnával emelkedett. Megkezdte termelését a Székesfehérvári Könnyűfémmű Alumíniumhengerműve, amely évi 8000 lonna alumínium félkészterméket állíthat elő. A Kőbányai Könnyűfémmű évi 400 tonna alumínium fólkészterméket gyártó berendezést kapott. A Dunai Szalmacetlulózgyúr ez évi üzembe helyezésével az ország cellutóztermelő "kapacitása 22 000 tonnával bővült. Két és fél év alatt műtrágyatermelés! lehetőségeink mintegy évi 270 000 tonnával bővültek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján — határidő előtt — felavatjuk ötéves tervünk egyik legjelentősebb ipari alkotását, a több mint egymillió tonna cement termelését biztosító Dunai Cement és Mészművet. Az országgyűlés előtt ls szeretném megmondani, hogy a gyár felépítésében, a Német Demokratikus Köztársaság ifjúságával együttműködve, dicséretre méltó, lelkes munkát végeztek a fiatalok, a KISZ által szervezett brigádok. A KISZ fennállása óta egyik legkiemelkedőbb poliA jobb talajmunka, a több műtrágya, a magasabb hozamú fajták elterjesztése eredményezte, hegy az aszály ellenére is nőtt az átlagtermés. Búzából például az 1931— 40-es évek 7.9 mázsás katasztrális holdankénti átlagtermésével szemben az idén — a nem végleges adatok szerint — 9 mázsát takarítottak be. Az átlagtermés emelkedése azonban nem pótolta a vetésterület csökkenése miatti kiesést. Az idei — eredetileg tervezettnél nagyobb — behozatalnak más okai is vannak. Hibák történtok már a vetésnél ls: sok helyen későn, a tervezettnél kisebb területen vetettek. Helyenként még az elemi agrotechnikai előírásokat is megsértették. A rendkívül kedvezőtlen időjárás ilyen körülmények között nagyon jelentős károkat okozhatott. A kemény tél, valamint a belvizek és árvizek következtében, kipusztult mintegy 150 000 hold kenyérgabona és mintegy 190 000 hold árpavetés. Ennek csak kis részét tudtuk pótolni tavaszi kalászosokka! Átlagtermésünket nagymértékben csökkentette az aratás előtti, hetekig tartó forróság. Mindez arra vezetett, hogy kedvezőtlenül alakult gabonatermelésünk eredménye. A kedvezőtlen időjárás miatt Európa-szerte — a szocialista országokban is — gyenge volt a gabonatermés. Ilyen körülmények között tőkés piacokról kell gabonát importálnunk. A szokásosnál nagyobb mértékű gabonavásárlás jelentős terheket ró külkereskedelmünkre, s így egész népgazdaságunkra. Ezért a népgazdaság minden területén az eddigieknél nagyobb gondot kell fordítanunk az exportárualapok növelésére. A munkák időben elvégezhetők, lia minden szinten gondosabb lesz . a szervezés, hatékonyabban lépnek fel az akadályok elhárításáért. összefoglalva a mezőgazdaságról mondottakat: a kormány ügy ítéli meg, hogy helyes volt az elmúlt években a mezőgazdaság fejlesztését célzó, sokoldalú segítség. Dolgozó parasztságunk is fokozódó odaadással végezte munkáját. A mezőgazdaság sajátos jellemzője, hogy a fejlesztésre fordított munka és anyagi áldozat nem azonnal, hanem a természeti adottságoktól is függően, későbbi években térül meg. Ügy véljük, hogy ha dolgozó parasztságunk növekvő munkaszeretetéve! fegyelméEnnek ellenére a kormány az előrehaladás ütemével elégedetlen. A beruházások előkészítésénél szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a főváros túlzsúfoltságának enyhítésére irányuló' követelményeket a vállalatok és az irányító szervek, különféle okokból még mindig nem teszik következetesen magukévá. A vidék Iparfejlesztése számunkra nem egyszerűen gazdasági kérdés; ez szocialista fejlődésünk egyik alapkérdése ls. A mezőgazdaság fokozatos gépesítésével felszabaduló munkaerő foglalkoztatásét, a termelőerők ésszerű területi elhelyezését így tudjuk megoldani. Az ipartelepítés feladatai világosak, pártunk Vili. kongresszusa ismételten aláhúzta ennek jelentőségét. A határozatok végrehajtására további intézkedések szükségesek, s ehhez „ó alapot adnak a már eddig elkészült felmérések, az úgynevezett regionális tervek is. A kormány a közelmúltban újabb határozatokat hozott a területi tervezés továbbfejlesztésére. A megyei pártbizottságok és a tanácsok áltálában lielyes kezdeményezésekkel segítik az ipari elmaradottság megszüntetését, a foglalkoztatottsági problémák csökkentését. Több megyében Időben gondoskodnak a szakmunkásképzésről, közművesítésről. javaslatokat tesznek a helyi lehetőségek kihasználására. A kezdeményezéseket jobban kell támogatni. A beruházások és a termelési feladatok elosztásánál a vidéket előnyben kell részesíteni Budapesttel szemben. Fock Jenő ezután az életszínvonal alakulásával foglalkozott, és rámutatott: a bérből és fizetésből élők egy főre jutó reáljövedelme 1962-ben — 1960-hoz viszonyítva — 3 százalékkal nőtt. öszintén meg kell mondanunk mint ahogy erről már több alkalommal szóltunk —, hogy eredetileg a reáljövedelmek gyorsabb emelkedésével számoltunk. A jövedelmeket azonban csak olyan mértékben emeljük, ahogy ezt a rendelkezésre álló fogyasztási cikkek mennyisége és összetétele megengedi. Így biztosítható, hogy az áruellátás egyre bőségesebb legyen. Büszkén mondhatjuk, hogy hazánkban cvről évre javul az ellátás, gazdagodik a választék. Ebben az évben — terveinknek megfelelően —: gyorsabb a reáljövedelmek emelkedése. Már az év elején több Intézkedést hoztunk az életszínvonal emelésére: többek között leszállítottuk egyes fogyasztási ci kkek árát, növeltük az özvegyi nyugdijakat, á fizetett szülési szabadságot és hasonló más intézkedéseket tettünk, emeltük az átlagbérekét. Terveztünk egyéb központi intézkedéseket is az életszínvonal emelésére, s bár ezeket ebben az évben nem tudjuk megvalósítani, a reáljövedelmek növekedése a tervnek megfelelően az Idén több mint 9 százalék lesz. Ezt részben az egyes mezőgazdasági cikkek — főleg a zöldség- és gyümölcsfélék — tavalyinál lényegesen alacsonyabb fogyasztói ára és a tervezettnél gyorsabb át) ngbé remei kedés teszi lehetővé. Végrehartiuk a Központi Bizottság áltat javasolt mtézkedeseket Mér most bejelenthetem, hogy a Központi Bizottság javaslatára a kormány a jövő évi népgazdasági tervben előirányozza mindazokat az életszínvonal emelésével kapcsolatos központi intézkedéseket, amelyeket — bár terveztük — ebben az évben nem tudtunk megvalósítani. Ennek kapcsán először a MAV és a posta dolgozóinak bérét emeljük. A jövő évben növeljük a bérből és fizetésből élő kétgyermekes családok családi pótlékát is, sor kerül egyes közalkalmazotti kategóriák bérrendezésére. Tovább növeljük azoknak a fizikai dolgozóknak a körét, akik csökkentett munkaidőben dolgoznak. Gazdasági helyzetünk nem ad lehetőséget más dolgozó csoportok bérének emelésére. noha tudjuk, hogy ez — többek között 3 pedagógusoknál, a kereskedelmi dolgozóknál — indokolt. Bízunk azonban abban, hogy ennek 2 DÉL-MAGYARORSZÁG Péntek, 1963. október 25.