Délmagyarország, 1963. október (53. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-20 / 246. szám

Szerda esti beszélgetések A méz az orvos szemével Wernigerodéban Nagyon öreg város Wernigerode. A romantikus Harshegység peremén fekvő város hegyoldalra húzódó házaival, a város fölé tornyosuló öreg várával és csodálatosan szép környákévei — az NDK egyik legszebb és legérdekesebb gyöngyszeme. 1229-ben emelték városi rangra és azóta tartja számon a történelem. A felszabadulásig a Stolberg- és Wernigerode hercegi család birtokolta a wernigerodei grófok egykori várát; lent a városban pedig — a középkorban — gazdag kereskedőcsaládok építették fel cifra patríciusháialkat. A ma is évszázadok levegőjét és történelmét árasztó macskaköves vén utcákon, mintha a Grimm-testvérek valamelyik meséje elevenedett volna meg. Tarkára feetett, sok száz esztendős mézeskalácsháxeinak apró ablakaiból várná az ember, hogy kitekintsen a gonosz boszorkány és pöttömnyi kapuin mesefigurák, Jancsik és Juliskák kopogtassanak. Az évszázados. időtől sötétbarnára pácolt fafaragások, a súlyos boltívű templomok, a wernigerode! grófok várában berendezett feudális múzeum, ez a maga nemében egyedülálló gyűjtemény, a múltat leheli, és az ember akaratlanul ls belenéz a történelembe. Mit látott « várót háza 1 Az öreg vásártéren gótikus, egykori patriciushizak koszorújában áll a kincsek kincse: a több mint 400 éves városháza. Karcsú, csipkézett, hegyes tornyainak, virágos, élénk színű domborművekkel teliszórt erkélyeinek, nem tudom hány évszázados kézműves munkának csodájára jámak az emberek. A« öreg küt a városháza előtt, a vásártér közepén sokat meglátott már: vásári forgatagot, grófot, patríciust, elnyomott azegényembert, aztán tűzvészt, a 30 éves háború pusztításait, járványt, és éhséget. És a ma turistája, ha leöl a vén városháza büféjében, a -Rathauskellerben« asztala mellé, borzongva eszi blfsztekjét, mert valamikor ebben a pincében volt a szigorú városi tanács kínzókainrája, itt gyötörték a vallomásig a vádlottakat, innen vittek ki 32 boszorkányt ls a vásártérre, ahol valamennyiüket elevenen megégették. Ez Wernigerode, legalábbis az egyik arca, mert van egy másik is... A város másik arca A második világháború előtt Wernigerodét a nyugdíjasok városának ismerték, jellemző vonásaival, szigorú monarchista konzervativizmusával egyetemben. Ipara, néhány elaprózott és szétszórt kisüzemen kívül alig volt. Nem volt más akkoriban Wernigerode, mint egy polgári szürkeségbe hullott, a fejlődés útján elakadt kisváros, amelyen még csodálatosan szép környéke és történelmi levegője sem segített. A felszabadulás után azonban gyökeresen megváltozott a város képe és élete. Ai évszázados Belvároson túl, a város külső kerületei felé — éles ellentétet alkotva — modem városnegyedek, Ipartelepek, gyárak épületek, s ölelik körbe a regi tarka házakat. Ipara a felszabadulás óta rohamosan fejlődött Wernigerode ma mér a magdeburgi körzet, rangban második ipari központja. Elektromos gyára az NDK egvlk legnagyobb üzeme. Jelentős a fafeldolgozó Ipara, fémöntő- és motorgyára. A kis szétszórt, egy-két munkással dolgozó csokoládé üzemekből nagy csokoládégyára t, mellette modern tápszergyárat építettek. A háború előtt a városnak 24 000 lakosa volt, ma 34 000-re nőtt. Akkor kétezer ipari munkás dolgozott Wemlgerodeban, ma közel tízezer. A nyugdíjasok városából a munkások városa lett a harzi Wernigerode. A nép került a hatalomra, s hogy ez nem üres szó, azt a wernigerode! példa érzékelteti tapinthatóan, a szerda esti beszélgetések példája... Megosztott gondok Erről a változásról beszélgettem Walter Obracajjal, a Nemzeti Front wernigerode! titkárával. Számokkal, statisztikai adatokkal érvelt, de azt kerestem inkább, hogy ez a változás meddig hatott az emberekben, milyen a mélysége, meddig jutott e gondolkodásban és érzésben? Kérdezősködésemre Walter Obracaj ls, majd később Kilián polgármester, Neumann polgármester-helyettes és a wernlgerodeiak, akikkel találkoztam a »szerda esti beszélgetésekkel" válaszoltak. Érdekes és tanulságos dolog ez a wernigerodei -szerda esti beszélgetés-, amelyet a városi tanács és a Nemzeti Front együttesen szervez meg. A város 24 kerületében, egy időben minden hónap második szerdáján este a kerületek lakossága összejön, hogy megvitassák a város dolgait. A beszélgetéseken, a kerület érdeklődő lakosain kívül részt vesznek a kerületi tanácstagok, a városi tanács egylk-májlk vezetője, s a szakterületek képviselői. A számszerű részvétel és a vitakészség változó. Függ a kerület lakosságának a számától — általában 30-200ig terjed a résztvevők száma —, de leginkább a témától, amelyet a szerda esti beszélgetéseken megvitatnak. Azt gondoltam, hogy havonta megismétlődő tanácstagi beszámoló es a beszélgetés, de tévedtem, mert több annál. A városi tanács a havonta rendszeresen megismétlődő szerda esti beszélgetések révén bevonja a lakosságot a városigazgatásba, megosztja vele gondjait, s munkáját. Gyakorlatilag — s ez a lényeges vonás — a városi tanács a lakossággal együtt dönt * varos problémáiban. Nincs fontos határozat, rendelkezés, vagy tanácsi szabályrendelet, beruházás, amelyet előzőleg a szerda esti beszélgetéseken meg ne vitattak volna a lakossággal. Nem Jelent feltétlen egyetértést és helyeslést a szerda esti beszélgetés. Sok bírálat, módosító javaslat hangzik el a készülő tanácsi rendelkezésekhez, s a beszélgetések eredményeként mire a tanács elé kerül, lényegesen megváltozik a rendelettervezet. Beszélgetésből népgyűlés H. Hangé tisztviselőnő, a XII. kerület lakója mondta el: a városi tanács üdülési szabályrendelet-tervezetét, amely a vendégforgalom zavaróé és szétfolyó helyzetét akarta rendezni, nagy vita kísérte a szerda esti beszélgetéseken. A XII. kerületben több kérdésben nem értett egyet a lakosság a javaslattal, vitatkoztak, módozító javaslatokat tettek. A többi kerületben ls ez volt a helyzet. Nem- tudták egymást meggyőzni. A város vezetői kénytelenek voltak valóságos népgyűlést összehívni, ahol alapos vita után az eredeti módosításával megalkották az üdülési szabályrendelet-tervezet tanácsülés elé terjesztendő végleges formáját. J. Berger, a tanács titkára sorolja a példákat, s maga Is megemlíti a -népgyűlést", össze kellett hívnunk, mert meg kellett egymást győznünk. De sikerült. Az üdülési rendeleten kívül azonban más készülő határozatokat is megvitattunk a lakossággal, mielőtt még a tanácsülés elé került volna. Így a többi között a városi köztisztasági rendelet, a lakbérszerződésekre vonatkozó határozatot, egy új, 20 tantermes Iskola beruházásának tervét és részletkérdéseit, különösen nagy érdeklődés mellett a városi ellátásra vonatkozó rendelkezéseinket. Egy miniszteri határozat elrendelte a városi ellátás felülvizsgálását, a szükséges intézkedések megtételét. A szerda esti beszélgetések segítettek ahhoz, hogy jól és a lakosság érdekeinek megfelelően oldhassuk meg ezt a feladatot. — Ennek a módszernek — kérdem — tulajdonképpen miben mérhető le az eredménye és Jelentősége? — Elsősorban abban .— válaszolja Berger tanácstitkár —, hogy a lakosság aktívan részt vasz a városigazgatásban. Megosztja velünk a felelősséget, hozzájárul a döntésekhez. Neumann polgármesteréhelyettes kiegészíti a tanácstitkár megállapításait. Növekvő felelősséggel — A legjelentősebb eredményt abban látom, hogy megnőtt a lakosság felelősségérzete a város ügyei iránt Megnőtt a bizalom a városvezetés Iránt mert hiszen közösen intézik a város ügyeit. Ez nem kis dolog. Megnőtt a ml felelősségünk is, de a tanácstagoké is. Nem ígérgetnek felelőtlenül J. Nüchterlein postás, az I. kerület lakója egyszerűbben fogalmazta meg a szerda esti beszélgetések Jelentőségét: — Ml is felelősek vagyunk. Megvan a lehetőségünk, hogy beleszóljunk a dolgokba, s változtassunk, ha kell. Ezért, ha rossz rendeletet fogad el a városi tanács, magunkat szidhatjuk: te csináltad, hibás vagy. Hozzá kell tennem, hogy az NDK-ban a wernigerodei példa még nem vált általános gyakorlattá, de mind nagyobb az érdeklődés Iránta. Wernigerodéban sem ment máról holnapra. Ahogy mondják, a közügyek iránti érdeklődés felkeltése — nevelési kérdés volt. Ma is folyik ez a munka, s korán kezdik, már az iskolában. Ez a mai Wernigerode, s jó példája: a szerda esti beszélgetések. Koncsek László A tavalyi nyár utcáján — korféleségek keveréke, meamikor még a koraőszi vi- lyekhez illóolajok, aromatirágokon vidáman döngicsél- kus nedvek, bizonyos enzitek és dolgozgattak a sárga- mek és egyesek szerint hanruhás szorgalmas méhecskék ée a Mezőgazdasági Kiállítás méhészeti pavilonjában édegyasav nyomok járulnak. Édes ízét az invert cukroknak köszönheti, változó zasen illatozott méztermésünk matját pedig a virágok nekszine-java —- egy furcsa mó- tárjából belekerülő lllóolajdon fogalmazott kérdés jutott hozzám: — Miért fogyasszunk mézet? A felelet egyszerű: mert jó. És hozzáteszi akaratlanul is az ember,,.. mert egészséges. De ha a kérdést tovább boncoljuk és azt kérdezzük -miért?* arra már nehezebb a felelet. Már az őskorban A méz élvezete az őskorba nyúlik vissza. Az ember vegyes táplálkozáshoz idomolekuláknak. Az analízis száz gramm mézet vizsgálva, azt találja, hogy 81 gramm szénhidrátot, 18,4 gramm vizet, 0,4 gramm fehérjét ée 0,2 gramm hamut tartalmaz. Kalóriála 334. Van még benne 6 milligramm nikotinsav, 40 mg calcium, 1 mg vas, 20 mg foszíor, 10 mg citromsav, 2 mg C-vitamin és kb. 50 mg B, és B„ vitamin, illetve 1,3 w A.M.A- « - 9 , mg réz, 6 mg cink és 0.25 mg mult élőlény Ezt gumós ío- mang4n. c-vitamln tartalma gazata es közepes hoeszúsá- tehát a híresztelésekkel gu tápcsatornája egyaránt slemben arénylag kevés. bizonyítja. Elképzelem, mit séges. Ebben mi az igazság? Emésztést javító, karbantartó hatását valószínűleg a vae, a réz, esetleg a foszfor, a cukor és bizonyos, kellően még nem tisztázott enzimhatások okozhatják. A foszfor és a B-vitamin nyugtató, a caleium gyulladáscsökkentő és egyes kutatók még azt is bizonygatják, hogy baktériurnetatikus éa íitoneid-hatása is van, tehát a baktériumok szaporodását gátolja, illetve a baktériumokat öli. Karbantartó, erősítő és gyulladáscsökkentő szerepe tehát tisztázódott, úgy, hogy a méz (licsérete nemcsak mondvacsinált szólam, hanerp bizonygató valóság. Az öregek, gyeispekek ée lábadozók táplálkozásában komolyan hasznosítható ez a könnyen emészthető, egyedülálló állati eredetű szénhidrát. érzett az édes ízt csakgyü- Gyógy szer-e a méz? A ré- Hogyan fogyasszuk? mölcsök és gyökerek meisio- gi gyógyszerkönyvekben szelásakor tapasztalt ősember, amikor mézhez Jutott és olőször érezte azt a különösen kellemes valamit, aminek édes ízét bizonyos fokig még repelt -Mel depuratum- — tiszta méz és -Mel Kosarum" — rózsaméz néven. A Még egy kérdést adhat az érdeklődő: milyen formában fogyasszuk a mézet? Ha népi gyógyítás és a régi re- — mint a teák esetében — ceptek belsőleg mint édosfma sem pótolták a mester- tőt, nyálkaoldót, köptetőt és ségesen előállított cukrok és édességek. És nagyon megfeltételezzük, hogy anyagai hatásukat egymáshoz kapílyen minőségében mint kö- csalódva komplex módon högéscsillapítót használták és fejtik kl, akkor elsősorban a szerette, ezt mi sem bizo- dicsérték elsősorban. Azt helyesen kezelt termésményítja jobban, mint az, hotcy mondták: elősegíti az emész- zét ajánlatos fogyasztani k<ja mézfogyasztás végighúzó- tést ét erősíti a szervezetet, dtk az emberiség történetén. A lépesmézet hasmenés elleAr. ókorben a híres attikai ni székrekesztő gyógyszernek mézet a Htmmetos déli lej- tartották. De a méz külsőleg is használatos volt. A száj kiütéseit, a nyelv sebeit rótőjén viruló ajakos virágokbél gyűjtötték a méhek. A Mel Hyblena Szicíba külön- zsamézael kenegették és nem egy kenőcsbe került azóta is méz. Ma a méz a gyógyszerleges méze volt. A középkor te a reneszánsz mézes tésztái, édee süteményei, a későbbi idők citmnyos. mézes bora. mézes oáünkéia még lei kenőcsökbe, zselékbe kepár évtizeddel ezelőtt is ked- verve. A méetartalmú Royal vencel voltak a fogvasrtók- zselé ét a beszedésre kész nak é« ha a mézesbábos ipar rnézkaprrulák külföldön még hanyatlóban van is. a »é7.{v ma is elég divatosak, külöküldi szívnek- mé-eskeláca nősen, amióta a B„ B„ vita— egy kis népraízi színezet- min és Pantotin-aav együttea tel— ma is érdekessége a hatását eredményes hőrápováséroknak és ünnepeégek- lőszernek tartják és amióta naianként vagy mézes, esetleg vajas-mézes kenyéren, íóként a reggelihez,, így kellemes, édes ízhatása is megmarad. A lezárt kapszulában fogyasztása ezt természetesen nélkülözi. A mézes dió, mézes guba és a mézeamákoe tészta is kedvelt ele. könyvből már kimaradt, de del tráékes hogy a gyomég mindig használják, fő- —2 nek. Gyógyaz«r-e ? No, de mi az igazság a méz hasznossága körül? Mit mond a laboratórium? A méz vízben nem kristályosodó oumorsav-túltengésben szenvedő betegek panaszkodnak a mézre. Talán eavhatása miatti De a savszegények diceérik. Tehát savhatásfokozó tulajdonsága is van. A mézeskalács és mézes sütemény azonban rendszerint senkinek sem árt. Tehát miért együnk mézet? ... Azért, amit leírtam és azért, mert határozottan jól Ilyennek látja a mézet az No de minket nem a" koz- ember, ha az orvos szemével nézi. Buga doktor megjelent a köztudatban és a hírverésben a méhpempő. Öli a baktériumokat metikai nem az, hatás érdekel, hahogy a méz egészGYORSPOSTA • GYORSPOSTA GYORSPOSTA % GYORSPOSTA „Jószágjárás" az utcában gedni. Amennyiben ezek a jószágok kárt csinálnak éa ezt a lakosok a tanács tudomására hozzák, megbírságoljuk a baromfitulajdonosókat. Az új vet étek zöldjén az ta verőfénye ragyog. Az ég ragyogó kéktégére egy kis szürke szint csent a hervadás is a nap- kapcsolódott_ palok mar csafc langyos hevülettel ölelik nVál a rétek égszínkék M kedves magyarázat ökör— blkatajték mondja róla a pászkatánggal szegett torember, aki hosszú, síkját. Csodálatos ez meleg őszt jósol lá~ ' " tátiból. Az | zados hit tündérlá Petőfitelepen is szeretnénk akarok haragot a szomszévirágosítani, de nem lehet, dokkal, de ez roppant kellemert például a mi utcánk- meüen. ' ban Olyan a -jószágjáráa«, N. Ferencné, hogy az már szinte elvisel- Petőíitelep. 12-os utca hetetlen. Tele van az utca * kacsával, csirkével, tele- — Az állattartási rendelét piszkolják a járdát, kivájják kimondja — válaszolt a paa falak alját. Azonkívül, nasira Laosán Mihály, a II. hogy kért tesznek, zavarják kerületi tanács elnöke —, « közlekedést. Nemrégiben hagy a körtöltésen kívül baegy motoros elesett egy ka- romilt csak felügyelet mel- V&'lrank. ^készülékem csa miatt a kóvesuton. Nem lett lehet az utcara kien- még a maJ nap|g ia rog3Z Nincs arra időm, hogy szaladgáljak utána, de úgy tudom, a rádiót a megrendelés után egy hónapon belül ki kell javítani. Markovim István, Honvéd tér 5. Rádió javítás Ez év Január 28-án elvittem rádiókészülékemet a szegedi elektromos kt«z-be, hogy javítsák meg. Már okVénasszonyok nyara a fonal már elegendő, hogy a pókocskát elbírja a levegőben úszva. Szili, szili az ökörnyál az üres madárfészkek felett, s egy kit mélabút lop a szívekbe, mert tudjuk, hogy ez az utola magyar ász! Mindenütt elömlik a nyugalom, szellő si- nyok hajának nézi, mogatja az arcot és mely ott táncol a kukergeti az ökörnyálit korieastdrale 4 zörgő kukoricáséi- csontvázának rak között. Itt van a vénasszonyok nyara, palettájáról citromsárga és vörös foltozörgő karjain. Az igazság az, hogy az ökörnyál nem mis, mint egy pókoeska maga le és sodorja tovább, tovább. A kis háló úgy készül, hogy a pókocskák, felkúszva o kl- I emelkedő tárgyak só intő jel. Dudolászévszá- csúcsára, fonószemöl- t>a surran az őszi cseiket odanyomva néhány kapaszkodó szálat húznak. Majd a csúcsnak szélmentébe eső résein rögzíti a fonal végét és szél, s a Nap aranysugarai szinte élnek, táncolnak. Olyan meleg van, mintha nyár volna. Az is van, de osak vénasszonyok kat varázsol a fony- szőtte fonadéka, nyadó parkok zöldji- amely nem. a zsáka kapaszkodó fona- nyara! Éjszakánként lakra siet. Ezután a fekete októberi ágaskodni kezd ét szélnek áll elejével. A szél, belefogóeva a csillagos égen vándor vadludak hangja sir, • geggentve-gagyogbé A nyári madár te- mányszereést szolgál- fonalba, hurokszerú- va vonulnak, hangreg nagy része már ja, hanem hogy a faj en hajtja és növeli juh szíven üti az emtili otthona felé tart, — a természet örök azt. Mikor a hurok bert. Valamilyen de a pusztákon búbot törvényének tngedel- jó másfél centiméter, megmondhatatlan ősi meskedve — minél a pók a fonalat a rigmus, parancsszó nagyobb területen el- megerősítő pontnál száll a sötétben, viIlyenkor leszakítja. A vékony szi őket ökör- fehér pányva kípaceirta énekel, és távoli vidékek mada• rai ej tik útba a ha- terjedjen. «ai földeket. A hónap legfeltűnőbb természeti jelensége a szélhajtot- fákon és épületeken, ••• ••HHHH nyál, fennakad az út- gyózva lebeg és ez a jóban álló kórókon, mozgás tovább fej ta ökörnyál ezüstös letép a szél egy kit leteti és nyújtja a ismeretlen tájak felé. Szálló ökörnyál és szálló 8 vadludak. Búcsúzunk hosszúra tőled, Vénasszonyok fonalat, nyara Segesvári László, az elektromos ktsz javítórészlegének helyettes veaetöje a következőkről tájékoztatta a szerkesztőséget : — Valóban a panaszban említett időpontban vállaltuk cl a rádiójavítást. Többek között ki kellett cccrélni a tekereskészletet, azonban ez az alkatrész nem volt raktárunkban. Közöltük a meg. rendelővel, hogy gondoskodunk a tekercsek beszerzéséről és rádiója után később érdeklődjön. Márciusban sikerült az alkatrészhez hozzájutnunk és kl is Javítottuk a készüléket. Április óta itt van a javítóműhelyben készen és érthetetlen, hogy fonala, amihez sok fehér fityolkát beid- Két-három méter is Csizmazia György eddig miért nem vitték el. 8 J)ÉL-M A G YARORSZA* Vaaáanap, 1963. október 20.