Délmagyarország, 1963. október (53. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-20 / 246. szám

Mi történt azután? Levelezőink közérdekű panaszainak ügyintézéséről Találkozó az újságíróklubban Mindenkor 6zívesen vesz- csak kifestették lakását, hölgy* továbbra is a gyere­srük, ha olvasóink bizalom- azonban az egyik szobáját kek Játszószere, pedig Sisák inal fordulnak a Dél-Magyar- nem parkettázták, pedig az Beáta szellemes írásban sür­országhoz és a levelek közié- anyag ott volt a lépcsőház- gette az új megyei tanácshá­sével igyekszünk segítséget ban, de azt elvitték. Az aj- za előtti szép park megóvá­nyújtani a bennük felvetett tók, ablakok nem jól zárnak, sát. Mint mondotta, a parkőr kérdések megoldásához. Ar- de reméli, hogy a garanciális csak ritkán jár arra és a Já­rói azonban csak ritkán szer- idő lejárta után azt is meg- rpkelők is segíthetnének a zünk tudomást, hogy valóban csinálják. Számos olvasónk csintalan gyermekek megfé­orvosolták-e a panaszokat, nevében — 151 aláírással — kezesében. Papp Sándor le­Éppen ezért méghívtunk né- küldött levelet júliusban töb- veiére a boyszolgálat nem hány levélírónkat a szegedi bek között Fürst Klára, a 49- válaszolt még. A napokban újságíróklubba, hogy választ es körzet bizalmija, hogy a megjelent »Kert vagy udvar* történt azóta, József Attila sugárút elején című írása ugyancsak elinté­kapjunk: mí hogy írásaik megjelentek la- leYŐ élelmiszerüzlet punkban. meg­szüntették a hús^rusítást. Már másnap lehetett kapni az üzletben húst, de most az elmúlt napokbán ismét rom­lott a boltban a húsellátás, nincs az zés re vár. A megbeszélésen megjelent levélírók .valamennyien kö­szönték a Dél-Magyarország hathatós támogatását, özv. Szűcs Jánosné tanácstag, aki tes, hogy a lap segítő szándé- , ^dtott meg a Gál az útépítők megvendégelésé­ka leetöbb esetben eredmé- utcaiak Problemaja: Kellet ről írt — ujabb levelek be­m-es Volt Péfdául Almást Miklós ismcrtette- b°gy há- küldésére tett ígéretet. A bi­ryes. v?lk ...Például.. Almasy Jtalk eWn méglsc8ak _ habár zalmat a szerkesztőség is kő­kerítés nélkül — sportpályát szőni és ezt igyekszik to­létesítettek. Emiatt reggeltől vábbra is ápolni. Ugyanak­A tanácskozáson főleg po­zitív eredményekről számol- pedig hentesüzlet tak be a szerkesztőséghez egész környéken, forduló olvasók, s örvende litván közölte: a Rákóczi ut­ca 35. alatti ház udvárán fel­tornyosuló szemetet levele megjtíenésén^ heTében már estig a kömyék a pof- kor éretnénk olvasóink ér Öhtóttó a köztisztaStó felhöben' s napközben nincs dekében, hogy az illetékesek SarSlemefSdSIf, nyugalmuk a lakóknak.^ Ez a még hathatósabban támogas-vállalat. Kelemen Sándor ar ról adott tájékoztatást, hogy a Madách utcában levő mély szómára gödröt, amely a közlekedés- Íiatíll(>k szamara ben veszélyt jelentett, ugyan kérdés továbbra is megoldás- . , .. , , ra vár. Jó lenne áthelyezni a *** levelezőink lapunkban egyébként megjelent jogos kérelmeit és sportpályát a válaszoljanak is azokra szükséges az csak sürgősen megszüntették, templom háta mögé. A Kos- újság hasábjain. Kovács Zoltán Kiskundorc-zs­máról a lakosság megelége­dését fejezte ki: örülnek a régóta kért autóbuszjárat megindításának. Tóth Balázs a Kisfaludy utcaiak kérelmé­vel kapcsolatosan bejelentet­te: bíznak abban, hogy leve­le nyomán a III. kerületi ta­nács építési csoportjának ígé­rete, mely szerint a szabad csatornabeömlő nyílásokat megszüntetik, rövidesen meg­valósul. Megnyugvással fogadta dr. Varga József az ingatlanke­zelő vállalattól azt az értesí­tést, hogy a Dél-Magyaror­szágban közölt panaszát — lakásában az úttest felemelé­se miatt nagyon vizes lett a padozat, a fal — a jövő év második negyedévében végre orvosolják. Riport Született Lauritis Mikiósné jogos sérel­méről, mert a Loiidónl'körút 18. szám alatti felújított ház­ban csak az ő lakását nem javították ki. Ezután mégís­suth Lajos sugárúti "bronz­Markovíts Tibor Országúi dalúitalálk&zá Sz&mbaihé(gtn Szombaton országos dalos­találkozó kezdődött Szombat­helyen, a városban 1938-ban lezajlott országos munkás kó­rusfesztivál 25 éves jubi­leuma alkalmából. A találko­zón 69 együttes vesz részt. Mintegy kétezerhatszáz ven­dég érkezett az ünnepi dísz­be öltözött megyei székhely­re. A művelődési és sportház­ban Lenári Lajos, a Vas me­gyei tanács végrehajtó bizott­ságának elnökhelyettese ün­nepélyesen megnyitotta az országos dalostalálkozót, majd díszhangverseny kezP dődött Új tcafajta a Szovjetunióban A növénynemesítők Szo­csiban új teafajtát termesz­tettek, amely kibírta az idei erős telet és gazdag termést hozott. A teaültevények ez­által egyre északabbra ke­rülnek. Észak-Kaukázusban 54 évvel ezelőtt' ültették el az első cserjét, s ma már a kaukázusi hegyek lejtőin töbt) mint ezer hektáron ter­mesztik ezt a melegkedvelő növényt. AÍEQ/J Ötévi szabadságvesztésre ítélték a tömegszerencsétlenséget okozó gépkocsivezetőt A Csongrád megyei bíró­ság büntető tanácsa négyna­pos tárgyalás után tegnap délután hirdetett ítéletet a májusi pusztaszeri tömeg­szerencsétlenség ügyében, tonnás Tatra pótkocsis te- váló munkásságát, büntetlen herautó. Az összeütközés kö- előéletét, de súlyosbító kö­vetkeztében Búza András, rülményként vette figyelem­Kovács József, Szálai István be a KRESZ megszegését, a és Hegedűs Ferenc, az lka- négy halálesetet és a sok sú­rusz ^autóbusz utasai (Hege- lyos sérültet, ' s bűnösnek melynek vádlottja Hajdú dús ferene az autóbusz ve- mondta ki foglalkozás köré­Miklós gépkocsivezető és dr. zetője volt) belehaltak sérü- ben elkövetett halált okozó Szilvást László orvos volt léseidbe. Tizenketten súlyo- gondatlan veszélyeztetés és a Mint ismeretes, 1963. má- san. 29-en pedig könnyebben társadalmi tulajdon gondat­jus 25-én a pusztaszeri be­kötő útnál összeütközött a NAPIRENDEN A hét végi bölcsőde A városi tanács leg­utóbbi ülésén felszólalt töb­bek között Antali Sándor tanácstag is. ós kérte, hogy­ha mód van rá, biztosít­sák a hét végén, vasárnap és ünnepnap is dolgozó em­berek számára, hogy kis­gyermekeiket napközis böl­csődében helyezhessék el. A javaslat, mely szerint legalább egy ilyen bölcső­dét rendezzenek be a vá­rosban, méltányosnak tű* nik, ám kérdés, hogy mek­kora érdeklődés nyilvánul­na meg iránta, s válóban azok szándékoznák-e ide­hozni gyermekeiket, akik rászorulnak a segítségre? Az egészségügyi osztá­lyon megbeszélték a ta­nácsülést követ'Ően az ez­zel kapcsolatos tennivaló­kat, lehetőségeket. Mint dr. Turóczky Júlia, az osztály vezetője elmondotta, elő­ször is az anya- ós gyer­mekvédelmi előadó révén felmérik az igényeket. Nyil­vánvaló ugyanis, hogy né­hány gyerek miatt nincs értelme hét végi bölcsőde megnyitásának. Annál is inkább, mert az minden­képpen túlhaladja az osz­tály hatáskörét: a létszám és a költségek biztosítására a felsőbb szervekhez kelle­ne fordulniuk. öt olyan bölcsőde műkö­dik jelenleg Szegeden — három üzemj és két terü­leti —, mely hétfő reggel­től szombat estig, tehát egész héten egyfolytában nyitva van. A Belvárosban levő Kazinczy utcai bölcső­dében éjszakánként mégis megsérültelf^t^.y "j./^' lan károsítása .bűntettében. ..... A vádirat szerint az azóta Ezért halmazati büntetésül 5 Mezőhegy esi Állami Gazda- lefolytatott hosszú, körülte- évi szabadságvesztésre ítélte, sag legjobb dolgozóit szállí- kintó alapos nyomozás alap- valamint 3 évre eltiltotta a tó Ikarusz autóbusz es a tíz- ján a balesetet Hajdú Mik- gépjárművezetéstől ós a köz­. lós- Szolnok, József Attila u. ügyek gyakorlásától, 46. szám alatti lakos okozta. A közlekedési bűnperben Mint kiderült, Hajdú Miklós második vádlottként tárgyíü­inár Szolnokról úgy indult ta a bíróság dr. SziTvási el; hogy tudta: a pótkocsi László SZTK-orvos, Makó. fekberehdezésé rossz. Ennek fetőfi park 13. szám alatti ellenére útnak indult, sőt a jakps ügyét. Az- orvos ugyan­kanyarban előzni akart egy js nem sokkal a tömegsze­kerékpárost. Amint áttért a rencsétlenség bekövetkezése menetirány szerinti balol- után a helyszínen járt, de ott dalra, hogy a kerékpárost nem mondta meg, hogy or­előzze, meglátta a Kistelek vos "és nem ajánlótta fel a felől közeledő autóbuszt, el segítségnyújtást. A bíróság akart siklani a két jármű figyelembe. vette • dr. SzilYú­között, ez azonban a rövid si László; eddigi lelkilsmete­távolság miatt lehetetlen tes munkásságát, de súlyos­volt. Amikor látta, hogy már bitó körülményként értékel­nem tudja az előzést befe- te. hogy éppen orvos létére jezru, hirtelen fékezett és mulasztotta el a kötelező se­jobbra rántotta a kormányt, gítségnyújtást. Ezért 8 hóna­A pótkocsi a hirtelen féke- pj szabadságvesztéssel súj­zes következtében leszakadt totta, a büntetés végrehaj­és a gépkocsit is megnyomta, tását azonban 3' évi próbá­Igy következett be a tömeg- időre felfüggesztette, méretű szerencsétlenség. Az ítélet kihirdetése után , A. Csongrád megyei bíró- a védők és mindkét vádlott ság méltányolta Hajdú Mik-. háromnapi . gondolkodási lós gépkocsivezető eddigi ki- időt kért. legfeljebb egy-két gyerek marad. Ezek szerint az an­nak idején felmerült igény, hogy az éjszaka dolgozó szülők számára biztosítsák gyermekük elhelyezését, nem bizonyult eléggé ala­posnak. A hét végi bölcső­dék esetében szintén köny­nyen előfordulhat hasonló: eleinte talán kevés lesz, né­hány hónap múlva pedig üresen maradnak a bölcső­dei ágyacskák. Pedagógiai szempontból is meggondolandó a vasár­nap és ünnepnapokon mű­ködő bölcsőde, mivel min­den kisgyereknek szüksége van rá, hogy legalább he­tenként egy-szer az anya, az apa, a család foglalkozzék vele. Ez mind testig mind szellemi fejlődését nézve egyaránt nélkülözhetetlen. Ha az anya dolgozik is, leginkább marad azért a családban valaki . otthon, aki törődhet vele. Az apák ls átvehetik olykor a gyer­mekgondozás terhét! rt Bárhogyan is fűzzük a szót, erősen meggondolan­dó, valóban kell-e Szege­den a javaslat által felve­tett hét végi bölcsőde. Ilyen intézmény nem is igen lé­tezik másutt sem a? or­szágban. Addig azonban kár lenne akár elvetni gon­dolatát, akár kiállni mel­lette, amíg az igények em­lített számba vétele meg nem történik. Természete­sen az dönti majd el, hogy érdemes és szükséges-e lé­péseket tenni létrehozásá­ért. F. K. Hz árak játékáról T isztelt Olvasóm, bizo­nyára emlékszik még azokra az időkre, hi­szen nem is volt olyan túl­ságosan rég, amikor valóban csak négyszemközt beszélhe­tett ' arról, hogyan is élnek az emberek Nyugaton, ho­gyan is élnek a tőkés orszá­gokban. Most azután, hogy az elmúlt hat esztendőben jobban megnyíltak az ország­határok, és a lapok is más­féleképpen írnak róluk, Ön is másféleképpen kezdi néz­ni az életet. Köznapi szóval élve: a nyugatit is meg a mienket is. Nem tudom, hivatalosan, rokonlátogatóba, turistaként, társasutazóként volt-e Nyu­gaton, vagypedig itthon jött össze Nyugaton jártakkal. Biztosan nagy szakértelem­mel morzsolgatta akár kint, akár itthon ujjai között a nylon-holmi finom anyagát, mérte végig a divatos Qi'kán­kabátot, vagy más effélét, hogy azután elhangozzék az elmaradhatatlan kérdés: -Ugyan mennyiért vetted?* Nem tudhatom, hogy négy­szemközt mit mondott erre. Csippentett-e sokat sejtetően a szemével, hogy no lám-lám mennyivel más ott az élet, mert hol kapsz Te itt ennyi­ért nyloninget, női haris­nyát, francia rúzst. Tulaj­donképpen nem mondott va­lótlant, csak éppen a dolog­nak egyik oldalát vette ész­re. S hogy lássa, nem va­gyok elfogult, még azt is hozzáteszem: ha rossz is a kiintj'.'rinontja, azt kár len­ne t: ii, hogy a tőkés or­szágok jó részében ma még a miénknél többé-kevésbé magasabb az átlag életszín­vonal. Nem akarom elemezni az okokat, nem ide való és fe­lesleges is lenne közgazdasá­gi fejtegetésekbe bocsátkozni róla, hogy miként alakult a múltban a tőkés gazdaságok fejlődése, hogyan jöttek léi­re a fejlett iparral rendelke­ző és. viszonylag magas élet­színvonalat biztosító tőkés országok. Annyit azonban minden különösebb közgaz­dasági ismeret nélkül, pusz­tán néhány statisztikai adat birtokában világosan látha­tunk,- hogy a? a különbség, amely a mintegy-atyai örök­ségként" kapott életszínvo­nallal rendelkező tőkés or­szágok és a mi szocialista országaink életszínvonala kö­zött van, egyre inkább, év­ről évre csökkenő tendenciát mutat. Még egyszerűbben szólva: a békés gazdasági versenyben, szívós és kitartó következetességgel nemcsak hogy elérjük, de kétségkívül előbb-utóbb felül is múljuk a kapitalista országok dolgo­z Mnak életkörülményeit. Nem vágyálom ma már: a fejlődés eddigi görbéje is vi­lágosan mutatja ezt. Igen, mondhatja Ön, ez a holnap, de engem már a ma is érdekel. Nos, nem akarok közhelyekkel élni, hogy fel­soroljam azokat a lényeges, már ma is mutatkozó kü­lönbségeket, amelyek a kapi­talista és a szocialista or­Ötös névadó ötös névadó­ünnepséget ren­deztek a Hági Étterem vadász­termében. A Sze­gedi Szálloda-és Vendéglátó Vál­lalat öt dolgozó­jának, Hídvégi Bélánénak. Du­dás Kélmánnó­nak. iíj. Papp Istvánnénak, Padka György­nek és Tóth ML ak új­• gyerme­kei kaptak ez alkalommal ne­yet. Képünkön a névadószülők az újszülöttekkel. (Uebmann felv.) hálynéna szülött szágok dolgozóinak életvi­szonyaira jellemző. Ugyan­arra gondolunk: egyebek kö­zött az általános munkalehe­tőségekre, s vele a létbizton­ságra, a nálunk kiterjedt tár­sadalombiztosításra, széles körű nyugdíjrendszerre, a fi­zetett szabadság, az üdülés, a tanulás, egyszóval a nyu­godt, kulturált emberi élet szocialista jogaira. Ha e nagy és mindenképpen meghatá­rozó körülményeket nem is számítanám, akkor is meg­van a döntő különbség, még­pedig mindenképpen a mi javunkra. Ez pedig a szocia­lista és a kapitalista rend­szer árpolitikájában keres­hető. Mert lehet, hogy el­kápráztató egy-kéthetes nyu­gati út után némely áru­féleség olcsósága, a miénk­nél olcsóbb ára, de ezek ál­talában nem a mindennap szükséges dolgok közé tar­toznak. Fontos ugyan a ru­ha, az ing, sőt a nylon­harisnya is. de azért ebből mégsem kell annyi, mint mondjuk kenyérből, húsból, élelmiszerekből. Mégsem oly mindennapi cikkek, mint a villamos, a gáz-, a villanyfo­gyasztás vagy akár a lakbér. Nem véletlen, hogy éppen ezeket soroltam fel, hiszen ezek a mindennap szükséges kiadások, amelyek általáno­san szinte valamennyi főhós országban a legköltségeseb­bek. Lapunkban is irtunk ró­la, hogy az amúgy is drága osztrák kenyérérakat nemré­giben emelték még tovább, a lakosság általános közfel­háborodására. S ha már az osztrák példánál tartunk: a bécsi villamos-vonal jegy 3 schilling, ami valamivel több mint a 3 forint, vagyis ott majdnem egy kiló kenyér ára. Sorolhatnám még a pél­dát, amelyek végeredményé­ben azt mutatják, hogy a ka­pitalista gazdaság azoknak a cikkeknek tartja magasaíj az árát, amelyeket a dolgozó embereknek mindennap meg kell vennie, mindennap ki kell fizetnie. Így azután a sok kicsi sokra megy alapon a napi életre, a napi meg­élhetésre oly sokat költenek, oly sokat fizetnek be a tő­kések kasszájába, hogy a ritkábban szükséges, vagy éppen luxuscikkeket nyu­godtan lehet olcsóbban adni, mert hiszen még akkor is a kisember jár rosszabbul. Mindenki tudja, hogy ná­lunk ez éppen fordítva van. S milyen sokat jelent ez itt­hon, ahol közismerten any­nyit eszünk, s e miatt köl­tünk sokát élelemre! Nem állhatom meg, hogy egy nágyon Jellemző példát is el ne mondjak. Hollandia az az ország, amelyben még ma ls Igen elterjedt köz­használati cikk a kerékpár. A legnagyobb forgalmú vá­rosokban is, különösen mun­kába induláskor, vagy a munka végeztével csaplatos­tul járnak a kerékpárosok. S éppen ebben az országban, ahol sok mindenféle ipar­cikk különben néha megle­pően olcsóbb a miénknél, a kerékpár ára kétszer any­nylba kerül, mint nálunk. De soroljam-e még a pél­dákat? Nem tudhatom, hogy ön, Tisztelt Olvasó, milyen érzelmekkel figyeli gazdasá­gi fejlődésünket. Ha azonban négyszemközt, igazán őszin­ték vagyunk egymáshoz, ak­kor csakis azt nyugtázhat­juk, hogy ott van jó kezek­ben a dolgozó emberek biz­tos megélhetése, ahol az ő érdekükben formálják a gaz­daságpolitikát, az árakat, a közszükségleti cikkek elosz­tását. Ha mindezt tárgyila­gosan megfigyeljük, akkor azt hiszem nyilvánosan vagy négyszemközt is ugyanazt kell mondania. Vasárnap, 1963. október 20. DÉL-MAGYAHGKSZAG 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents