Délmagyarország, 1963. október (53. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-20 / 246. szám

A SZŐREGI PÉLDA Szemet, szivet gyönyörköd­tető látványt nyújt most a szőregi határ. Óriási kiterje­désű zöld vetések, gondosan elmunkált földek mindenütt. S a látvány szépségét éppen az a sok, szinte már ember­feletti munka adja, mely ilyenné varázsolta ezt a kör- Jó aratásra számíthatnak nyéket, megszépítette az rületen. Ezután kisaórták a megfelelő műtrágya adago­kat. A beszántást simítózás követte, a vetőgépek után itt is magtakaró fogast, majd pedig gyűrűshengereket rattak. B zsomliói gazdaságok már a telepítésre készülnek őszt. Ezt a munkát a szőregi Egyetértés Termelőszövetke­zet gazdái végezték. Kifogástalan minőség A járásnál eleinte aggód­tak miattuk, hogy nem lesz­nek készen határidőre. Bol­dog Gyula tsz-elnök a sokat tapasztalt szakember hig­gadtságával végezte dolgát. Csizmadia János mezőgaz­dász sem Ismert -pardont" a minőség dolgában. A gazdák is egyetértettek velük abban: a korai vetés ls csak akkor lehet jó, ha kifogástalan a minőség. Tervükben 935 hold búza szerepelt, s né­hány nappal a határidő előtt jelentették: 960 hold búzát vetettek el. öszi árpából is időben teljesítették tervíel­adatukat. Négyszáz holdnyi árpavetésük párját keresi egész Csongrád megyében. A recept íme a szőregiek őfri talaj­művelési, vetési -receptje": a nyári mélyszántásokat gvűrűshengerezték. ezután Disstillerrel porhanyítottak. A vetés után magtakaró fo­gast használtak, majd pedig újra gyűrűshenger követke­zett Különleges talajmunkát végeztek azokon a területe­ken is, melyeken kukorica után következett most a bú­za. A talpon álló kukorica­szárat silókombájnokkal fel­tépték és szétfúvatták a te­Akik látták ezeket a szisz tematikusan átgondolt mű­A ategedi járás területén az íiSz folyamán t380 holdon szőlőt, 980 holdon pedig gyü­Ja~ mölcsöst telepítenek. A mély­forgatást azonban még nem minden telepíteni szándékozó tsz-ben vagy tszcs-ben kezd­ték meg. Zsombón például mindkét tszcs — a Gyümöl­i - . i'csöskert és a Virágzó Gyü­veleteket, csak ezt mondhat- t mölcsos - 35-35 holdon ták: a szőregiek úgy végez- akar telepíteni az idén őszi­ték dolgukat, ahogy ez a barackost. Az erre kijelölt korszerű gabonatermesztés t6fül«tek aratás óta szabadon ' Alinak s a forgatást már régen el lehetett volna végezni. -nagykönyvében" áll. Ab­ban. hogy nem siették el az Egyetértés Tsz gazdái az őszi vetést, nagy érdemük van Török Mihály és Lengyel Károly növénytermesztési brigádvezetőknek is. Nem kímélték idejüket, erejüket: pontosan, szépen hajtották végre a kapott szakmai uta­sításokat. Semmiről sem fe­ledkeztek meg. Most már abban a boldog tudatban él­nek ők is: jól vetettek, jó aratásra számíthatnak. A Kiskundorozsmai Gépál­lomás azonban — mirtt ahogy erről a községi tanács vb elnöke, Faragó István tájé­koztatott bennünket — csak novemberben kezdi meg a forgatást. A Gyűmölcsöskert Tszcs pedig mindent előkészített a telepítéshez. A trágyát kihordták a föl­dekre. csak el kell teríteni. A két zsombói tszcs tehát mindent megtett eddig az őszi telepítés sikere érdeké­ben, mint ahogy nem maradt el az ószi kenyérgabona ve­tésben sem. 540 hold rozs helyett — ennyi volt a tervük — 638 holdon vetettek. A búza vetését is befejezték a kitűzött határidőre. A betakarítási munkával sem maradtak el a zsombói­ak. 725 holdról letörték a ku­koricát s a szárat is levág­ták. Ezzel párhuzamosan megkezdték a szüretet is. Előbb a kadar szőlőt szedték le, most pedig a kövidinkát. szüretelik. Eddig a termés­nek mintegy 60 százalékát I szedték le. s a jövő hét de- : rekán készen lesznek a szü- 1 nettel. A községi tanács el­nöke elmondotta, hogy Zsom­bó több szőlőt adott az idén a népgazdaságnak, mint az elmúlt esztendőben. Eddig kétezer mázsa szőlőt adtak át a Csongrádvidéki Pincegazdaságnak, míg tavaly csak 1500 mázsát. S ugyancsak több étkezési szőlőt is szüreteltek. Eddig öt vagonnal szállítottak a zsombói föld művesszövetke­zetnek. Mint a szemünk fényére... Saját kárukból tanultak ... A kisteleki Felszabadulás A gazdák és a vezetők le­Tsz gazdái idém búzából 11,5, vonták a kellő tanulságot Felismerték: nem mehet ez rozsból pedig 5,5 mázsás hol­dankénti átlagtermést ter­veztek. Legalábbis ez áll a gazdaság tervkönyvében. A szép tervet azonban távolról sem igazolta a valóság. A bú­za terméseredménye meg­döbbentően kevés lett: mind­össze 5,5 mázsa. Rozsból is kevesebb termett annál, amennyit szerettek volna: 4,8 mázsa holdanként Amikor kiszámították a vezetők, ma­guk Ls elhűltek az óriás vesz­teség láttán: 1700 mázsa ki­esés kenyérgabonából! Oly nagy hiány ez, hogy idén már algiha lehet helyrehozni. így tovább. Aki november végén akar vetni — mert ők ezt tették tavaly — jobb, ha búcsút mond a földnek. A mostani őszön már októ­ber 16-án befejezték az ösz­szes vetési munkákat. Sőt lé­nyegesen túlteljesítették a t/ervet. Rozsból 420 helyett 548 holdat vetettek. A 160 holdnyi búza is 30 holddal több a kötelező tervnél. Szé­pen, szervezetten dolgoztak a gépek, hamarabb is elkészül­hettek volna a munkával, Csakhogy most kellett végle­gesen kijavítani a korábban Amíg a vetőmag a földbe került Javában zúgtak a cséplő­gépek és a gabonakombáj­nok — talán még senki eem gondolt az őszre —, amikor ez a lelkes, csupa fiatalok­ból álló kis kollektíva — a járási tanács mezőgazdasági osztályának dolgozói — már az őszi vetések előkészítésén munkálkodtak. ősz el5tt Bontották gazdaságokra a megyétől kapott vetési ter­veket, kalkulálták a külön­böző gabonafélék vetőmag­szükségleteit. Tárgyaltak, le­veleztek nemesített vetőmag beszerzési ügyekben, hogy mindenhová szükségletek tak. Rendszerint este érkez­szerint jusson. Talajerő-mér- tek be a jelentések, s regge­leget készítettek, s ennek lig fel kellett dolgozni a megfelelően mérték fel, megszámlálhatatlan rószada­mennyi műtrágya kell a ve- tokát. Nyolc órára, a hiva­tések alá. Számba kellett tálas munkaidő kezdésére nap, vagy a harmadnap ve­tette haza a családhoz. Az operatív csoport Az osztály hivatali helyi­ségei olyanok voltak ezek­ben a hetekben, mint valami főhadiszállás. Egy operatív csoport tartott rendszeres ügyeletet. Bódi János osz­tályvezető, Madarász Antal főmezőgazdász, Sas Béláné, Kabódi István, Rucz János, Tatár János és mások. Gyakran csak órák álltak rendelkezésükre egy-egy ne­héz feladat megoldásához, melyekkel már a kiküldött munkatársak sem boldogul­mány kívánsága, határidő előtt fejezte be a szegedi Já­rás őszi vetési tervét. Cs. J. leváltott vezetők súlyos hi­báit. Sok területen már he­tedszer, nyolcadszor volt ke- 1 nyérgabona az idén. Tehát gyökeresen meg kellett vál- ! toztatnl a vetésforgót, a az i összes kenyérgabonát kuko- ; rica és más kapás növények után kellett elvetni most. A tavalyi tapasztalatok arra is megtanították őket: vetés előtt nem szabad sajnálni a műtrágyát sem. Alaptrágya­ként 150 kilogramm kálisót és szuperfoszfátot használtak holdamként. Mint Busa Vilmos elnök i elmondotta, a jövőben már nem úgy akarják a vesztesé­geket elkerülni, hogy a terv­számokat csökkentik, hanem a munkát javítják meg. Töb­bé nem érheti olyan keser­ves meglepetés a Felszaba­• dúlás Termelőszövetkezetet, ! mint az idén. NINCS FELEMELŐBB ér. aéa, nagyobb büszkeség a földműves ember számára, mint ha szépek a vetései és a jószágai. S nem is lehet igazi paraszt az, aki miután befejezte a vetést, úgy érzi, hogy a saját részéről meg­tette a magáét, és a többit bízzuk az időre. Idei veté­seink — ami az eddigi munkákat illeti — nagysze­rűen sikerültek. Jó talajba optimális időben került a mag. Ez azonban még ko­rentsem teljes biztosíték n jövő esztendei kiemelkedő terméseredmények elérésé­hez. Szólásmondás ilyen­kor, hogy az új termés sok­szor alszik még kint, mert a parasztembernek a sza­bad ég alja a műhelye. És egyáltalán nem mindegy számunkra, hogy miként -alszik" az új kenyér. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy búza- és rozsve­téseink jelentős része olyan földbe került, melyen már tavaly is kalászos gabona volt. Az ilyen földeken táp­anyagok hiányában talaj­untság léphet fel. Tehát már most gondoskodnunk kell elegendő műtrágyáról, hogy a december végi, ja­nuári fagyon való fejtrá­gyázás idejére készen áll­janak a szükségletek. Az úgynevezett monokultúrás területeken különösen fenn­áll a rovarkártevés veszé­lye is. Idén aratás tájékán a Tiszán túli, algyői körze­tekben egy-egy búzatábla közepén szinte kétségbeej­tő látványban volt részünk. Sokszor egy-két holdnál is nagyobb területeken az utolsó szál búzát is elpusz­tította a gabonafutrinka. A csócsárlók szinte hullám­szerűen haladtak a táblák szélei felé. Ez a tapasztalat arra int bennünket, hogy a megfelelő növényvédősze­rek költségeit sem felejt­hetjük most ki az új pénz­ügyi tervekből. Annál is inkább, mert az említett kritikus területeken most nem volt elegendő idő a talajfertőtlenítés elvégzé­sére. Nem kisebb ellenségei jövő esztendei jó termé­sünknek a gyomkártevők sem. A szegedi járásban idén — a gyakran szinte felkiáltó szakmai fogyaté­kosságok ellenére is — kö­zel 30 százalékkal termesz­tettünk több kenyérgabo­nát, mint amennyi az 1961 —62. évi össztermés volt. A figyelemre méltó siker elsősorban azzal magyaráz­ható, hogy az idei tavaszon a megyei növényvédő állo­más és a termelőszövetke­zetek gépei sokkal nagyobb területekre juttatták el a gyomölő Dikonirt-ot, mint más években. E tapasztala­tokból kiindulva már most arra kell törekednünk, hogy a növényvédógépek megfe­lelő időben minden gabo­natáblára eljussanak. A községekben, a ter­melőszövetkezetekben már megkezdődött az új veté­sek ellenőrző felmérése. Jegyzőkönyvekben rögzítik a bevetett területek és a vetések minőségét. Fel kell e jegyzőkönyvekben tün­tetni azt is. hogy milyen növények voltak az előve­temények. ebből követke­zően milyen a talajerő ál­lapota. mennyi műtrágya, mennyi növényvédőszer és milyen gépi munka szüksé­ges ahhoz, hogy a gazdaság kenyérgabona-termesztési feladatát teljesíthesse. F. jegyzőkönyvek elkészítését sehol sem mulaszthatják el. Ezek fontos dokumentum­ként szolgálnak a megye és a járás vezetői számára. Ezekből összesítik a külön­böző műtrágya- és növény­védőszer-szükségleteket. A SZÖVETKEZETEK szor­galmas gazdái most igazán megtettek, amit várt tőlük a párt és a kormány. Ezek után ők is joggal Várják el, hogy az általuk választott vezetők úgy vigyázzanak szép vetéseikre, mint sze­mük fényére. A közösség és a népgazdaság együttes ér­deke ellen való megbocsát­hatatlan vétség lenne az, ha bárhol is a szakemberek, vezetők gondatlansága miatt maradna el a jól vég­zett őszi munka után a megérdemelt gazdag ara­tás. venni a rendelkezésre álló trk torokat, munkagépeket, gondoskodtak arról, hogy azok az őszi szemlére kija­vítva, készen álljanak. Gyak­ran vívniok kellett a nem­törődömséggel, egyesek ér­tetlenségével is. Munka után a földeken Csak Így tudták biztosí­tani, hogy már szeptember első napjaiban megkezdőd­hetett a vetés a járásban. Az irányító, szervező, ellen­őrző munka neheze még ez­után kezdődött. Mások a munkaidő után családjukhoz, szórakozni, moziba, színház­ba menték. A járási mező­gazdasági osztály lelkes fia­taljai azonban ilyesmire még csak nem is gondolhattak. már a felsőbb szervek asz­talán feküdt az új helyzetet tükröző jelentés. Huszonkilencen Hasonló nagy lelkesedés­sel segítettek nekik a mun­kában a járási pártbizottság vezetői, munkatársai is. akik szintén nem ismertek fárad­ságot az elmúlt hetekben. Ha mindenképpen kevés volt egy-egy helyen a gép, akkor a teljesítményeket növelték. Felkutatták azokat az embe­reket. akik értenek a trak­torokhoz. Éjjelenként kint a szántáson is meghallgatták a traktoristák, szövetkezeti gazdák panaszait, s mentek intézni ügyeiket. Sokszor alig vették észre, hogy ők maguk még nem is ebédel­tek. pedig már a vacsora ideje is eljött, összesen — pártmunkások és tanácsi Ffgyszerre több helyen i»tü- dol k _ huszonkilencen rfelmeüenül vártak rájuk kint a tsz-ek ben: kevés a szállítóeszköz, nincs gépal­katrész — segítsenek! Nem érkezett meg beígért vető­mag — derítsék fel, honnan kaphatnának cserében! Ha minden megvolt, akkor meg a segítő, biztató szó kellett, az emberek kívánták az okos, jó tanácsokat is. Gyák­ran megesett, hogy egyikü­ket-másikukat csak a más­voltak együtt, akik az őszi betakarítási, vetési munkák közvetlen parancsnoki poszt­ján álltak. S' ma. amikor a termelőszövetkezeti gazdák és a helybeli vezetők jó munkáját dicsérjük, az ő ke­mény, fáradságot nem isme­rő helytállásukról sem fe­ledkezhetünk meg. Náluk nélkül nem írhatnánk most le: teljesült a párt és akor­Résziik van a sikerben A gyárak munkásai, mun­kásnői, az iskolák, egyetemek fiataljai is pihenő idejük je­lentős részét töltötték az utóbbi hetekben a földeken. A Szegedi Nyomda Vállalat és a Cipőgyár dolgozói mint­egy 250 hold kukoricát törtek le az Üj Élet Tsz-ben. Más üzemek munkásai a falvakba is kijártak, s most nekik is köszönhető, hogy a szegedi járás határidő előtt teljesí­tette vetési tervfeladatát * Fent: Szegedi diákok egy csoportja estefelé lovas sze­kéren tér haza a domaszéki Rákóczi Tsz-ből. Lent: A Szegedi Kender­fonó és Szövőipari Vállalat dolgozói a gazdag burgonya­termés betakarításában se­gédkeznek a szegedi Oj Élet Tsz gazdáinak. Ak anyagi érdekeltség eredménye A balástyai Móra Ferenc Tsz gazdái nagyszerű példát mutattak az őszi munkák so­rán a többi balástyai tsz-ek számára. Több mint ezer holdas vetési programot va­lósítottak meg, ugyanakkor a legtöbb árut szállították eddig a népgazdaságnak. A nagy feladatok ellenére is eddig minden esedékes me­zőgazdasági munkával időre elkészültek. A sikerek titka abban van. hogy a vezetők messzemenően biztosítják az anyagi érdekeltség elvének betartását. A tsz 235 tagja kapott legutóbb a természet­beni járandóságok mellett készpénzt is. Dékány József gépkocsivezető utóbbi havi keresete 2663 forintig emel­kedett. Pójcsik Gyula trakto­rosnak utóbb 2243 forintot fizettek ki. Lippai János készpénz jövedelme pedig 3030 forintra rúgott. Az őszi betakarításban vég­zett munkákért októberben csupán készpénzben 101 ezer forintot fizetett ki a közös­ség. Fekete fóliák A forráskút! műúton nem megy el mostanában járókelő anélkül, hogy ne álljon meg legalább néhány percre az Ezüstkalász T6Z kertészeté­nél. Az egyik nagy szőke homokterület közepén óriás fekete fólialepedők takarják be a földet négy és fél ka­taszteri hold nagyságban. Ilyet még nem láttak a 'kör­nyékbeliek. Az Ezüstkalász Tsz amerikai módszereket ; honosít meg itt a földieper i termesztésében. A fekete fó­liás földieper sokkal hama­rább érik be és értékesebb termést ad. mint a hagyo­mányos termelési eljárás. 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Yasarnap, 1963. október 20.

Next

/
Thumbnails
Contents